Uj Szó, 1951. december (4. évfolyam, 282-304.szám)

1951-12-05 / 285. szám, szerda

ül SZÖ 1951 december 5 ÜJSZ0 Alkotmány ünnepére Ezidén december 5-én a Szovjetunió népei, a népi demokráciák felszabadult nemzetei és a kapitalista világ felszabadulásra váró dolgozói 15. évfordulóját ünneplik a Szovjetunió alaptörvénye, a Sztálini Alkotmány elfogadásának. Amint Sztálin elvtárs az alkotmánytervezet tárgyalásakor a szovjetek VIII. rendkívüli kongresszusán tartott referátumában kiemelte, a Szovjetunió alkotmánya „olyan okmány lesz, mely arról tanúskodik, hogy ami a Szovjetunióban megvalósult, épp úgy megvalósítható más országokban is." Ez a jövőbelátó megállapítás azóta valósággá vált, a népi demokráciák társadalmi, gazdasági és állami rendjének formálása, az után a nagy példa után indult és halad, amely az 1936os Szovjetalkotmányban testesül meg. A mi 1948 május 9-iki Alkotmányunkat is a Sztálini Alkotmány szelleme járja át. Lényege szerint mi a szovjetalkotmány? Acélváz, melyet a proletariátus harcai közben és győzelmeinek eredményeként öntöttek, edzettek és magasbaemeltek és 1936-ban a szovjetek VIII. rendkívüli kongresszusán Sztálin elvtárs bölcs vezetésével elfogadtak. A szovjetalkotmány rögzíti a szocialista szovjetállam gazdasági fundamentumát, társadalmi rendjét, szövetségi államszervezetét, legmagasabb államhatalmi szervét: a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsát, a kormány-' za

r élén álló minisztertanácsot, az államigazgatás szovjetszerveit — mindazokat az újtípusú szerveket, amelyek a Szovjetunióban megvalósították a szocializmus épületének elkészültét, áttörhetetlen gátat emeltek a szennyes fasiszta áradatnak, szétzúzták a Föld szégyenét, a kapitalista imperializmus nemzette hitleri agreszsziót s ma lankadatlan lendülettel munkálják a kommunizmus építését Az alkotmány szabályozza a bíróságok és ügyészségek működését. A szovjet polgárok ga/.dasági és politikai jogait, kötelességeit és szabadságát, boldog életlehetőségeiket úgy állapítja meg, hogy ezzel a polgári alkotmányokban szereplő s a kapitalizmus érdekei szerint megfogalmazott emberi jogok helyébe a dolgozók emberi jogait, tehát újértelmü és új tartalmú emberi jogokat foglal törvénybe. Igy jogot ad arra, hogy minden szovjetpolgár biztosított munkát kapjon megfelelő díjazással, hogy a meghatározott napi munkaórák után pihenés jusson neki és évenként kiji.ró fizetéses szabadsága alatt üdülőházakban és szanatóriumokban üdülhessen. Az alkotmány a szovjet polgároknak aggkorukra és munkaképtelenség esetére anyag! ellátást biztosít, betegség esetén pedig ingyenes orvosi segélyt, és kezelést gyógyfürdőkben. Az oktatás Ingyenessége és a díjtalan szakmai képzés megvalósítja a szovjetpolgár jogát művelődésre. A Szovjetunióban a nő egyenjogú a férfival gazdasági, állami, társadalmi. kulturális és politikai téren Bármilyen nemzet vagy faj hozzátartozói is a szovjetpolgárok, teljesen egyenjogúak, s felsőbbrendűségnek, gyűlöletnek, vagy lenézésnek hirdetőit a tö. vény szigora sújtja. Törvény biztosítja a Szovjetunió polgárai számára a szólásszabadságot, továbbá a sajtó, a gyülekezés, felvonulások és tüntetések rendezésének szabadságát, valamint egyesületek, tömegszervezetek megteremtését, kulturális, technikai és tudományos társaságok alapítását. És végül minden 18 évnél idősebb szovjetpolgár — az elmebetegeIrta: SAS ANDOR ket és a büntetéssel sújtottakat kivéve, — mindennemű megszorító feltétel nélkül, tehát tekintet nélkül a múltban folytatott tevékenységére, szavazati joggal élhet a dolgozók küldötteinek választásán s minden 23 ;vnél idősebb szovjetpolgár megvá'asztható, vagyis passzív választójoggal bír E jogoknak őréül az alkotmány a népi bíráskodást rendeli. IVIiben különbözik gyökeresen a Szovjetunió alkotmánya a 18. és 19. század polgári alkotmányaitól? Az i tóbbiak a hűbéri monarchiák abszolutizmusához képest haladást jelentettek, de hogv mennyire haladt el ő felettük is az idő, kitűnik akkor, ha alaposabban szemügyre vesszük megfogalmazásukat, ha szavaikat összehasonlítjuk az akkori burzsoá társadalmi vlósággal és a szovjet társadalom mai valóságával. A Sztálini Alkotmány az ember valóságos, minden elnyomatástól és kizsákmányolástól való felszabadításának okmánya. Az első olyan alkotmány az emberiség történetében, melyet 1. nem az uralkodó kisebbség, alkotott meg a dolgozó nép többségének hozzájárulása nélkül, az utóbbinak gazdasági és hatalmi eszközökkel való fékentartására, hanem a dolgozók összessége vitatott meg és a maga törej<véseit mozdította elő vele, 2. megszünteti azt az állapotot, hogy a termelő és a munkaeszközök felett egyes kizsákmányolók és osztályok, mint magántulajdonnal rendelkezzenek, felhasználják őket a dolgozók kizsákmányolására, az alkotmány tehát a szocializmust törvényesíti 3. amit a Sztálini Alkotmány tartalmaz, az már megvalósult, tehát nem követelményeket, nem jövőbeli lehetőségeket foglal össze, 4. olyan gazdasági és politikai, boldogulási és művelődési jogokat biztosít minden szovjetpolgárnak, amilyeneket eddig sehol nem foglaltak törvénybe s olyan egyenesen és egyértelmű módon teszi ezt, amely nem ismer utólag becsúsztatott feltételeket, kibúvókat. A Sztálini Alkotmány a kapitalista országok elnyomottjai számára a kiküzdendő nagy célok felmutatását jelenti. A Szovjetunió népei számára pedig megvonja az emberiség felszabadításának arcvonalán kivívott győzelmeiknek mérlegét. Ezeknek a győzelmeknek eredmény , hogy a Szovjetunió a munkások és parasztok állama, benne minden hatalom a dolgozóké, gazdasági alapja a termelő és • unkaeszközök szocialista tulajdona. Nincsenek kizsákmányoló osztályok, amelyek a nemzetek között torzsalkodásokat szítanak, nem elnyomott proletariátus, hanem felszabadult, új munkásosztály dolgozik az ipari üzemekben, a kollektív termelés és a haladó agrotechnika jelentőségét értő parasztság műveli a földet és a munkások és a parasztok államának törekvéseivel összeforrt új, haladó érte'miség végzi a technika fejlesztésének, az irodalom és a tudományok művelésének munkáját. A Sztálini Alkotmány erkölcsi segítség és felbecsülhetetlen támogatás mindazoknak, akik bárhol a fasiszta barbárság ellen folytatnak harcot. • A polgári alkotmányok olvasójukat többé-kevésbbé a trójai falóra emlékeztetik, mely a görög monda szerint hadicsel eszköze volt, ugyanígy a burzsoá államokban a polgári alkotmányokat a proletariátust megtévesztő, teliát társadalmi, szociális hadicselnek szánták. Tudjuk, hogy Trója ostroma 10 évig tartott, az ostromló görögök — tengerparti város elfoglalásáról volt szó — látszólag visszavonultak, hajóra szátltak. de nem vitorláztak haza, hanem a part közelében, egy sziget mögött elrejtőztek. Trója alatt visszahagytak egy hatalmas faalkotmányt, fából mesterien faragott lovat s a naiv trójaiak azt hitték, hogy valami fogadalmi ajándék, mely védeni fogja őket, bevitték falaik közé, a következő éjszakán a falóban elrejtőzött görög katonák előjöttek, jelt adtak a part közelében lappangó főhad visszatérésére és egy ókori Bertalanéjszaka megpecsételte Trója sorsát. A polgári alkotmányok falovai is külsőleg formásán vannak megácsolva, vonzóan kidolgozott és kisimított a felületük, az alkotmányozó gyűlések és egyéb törvényhozó testületek elfogadják őket, a trójai falóra emlé keztető új rendet törvénybe iktatják. Nagy számú megtévesztett szabad élet megindulását várja. Következik azonban a csalódás: gátlás nélkül akcióba lépnek az alkotmány falova körül a reakció karhatalmi és erőszakszervei. A jóhiszemű tömegeket az a sors éri, amilyen Trója népének jutott, amilyent Párizs forradalmi proletáriátusának 1848 februárjában aratott győzelme után 1848 júniusában a francia Haynau, a véreskezű Cavaignac tábornok készített. Trója lakóit csak kardélre hányták, Cavaignac sortűzzel dolgozott. * Az ókori Rómának a formális jog, a kodifikálás iránt volt érzéke és 12 táblás törvényét, mely a római polgár alapjogait biztosította, a hagyomány szerint ércbe vésték, de ezek a törvények említés nélkül hagyták a rabszolgák sorsát s a bennük biztosított jogok az uralkodó osztály jogai voltak. Ugyanezt lehet elmondani minden későbbi alkotmányról, még a polgári köztársaságok alkotmánytörvényeiről is. A Sztálini Alkotmány azonban azt foglalja törvényes formába. aminek megállapítását az elnyomott osztálvok beláthatatlan idők óta követelték, de követelésük teljesítését elérni nem tudták. A Sztálini Alkotmány rendelkezéseit nem kell érctáblába vésni, ércnél maradandóbbá teszi ezeket az a tény, hogy politikai alapjuk a földesúri és a kapitalista uralom megdöntésével s a proletáriátus diktatúrájának kivívásával teremtődött meg, amint az második cikkelyében olvasható. Sztálin elvtárs említett előadói referátumában beszél arról a jogos büszkeségről, mely a Szovjetunió munkásosztályát, parasztságát és dolgozó értelmiségét eltölti, ha visszatekint küzdelmeire, melyeknek gyümölcse a szocializmus megvalósítása a Szovjetunióban és a megvalósulásnak törvény formájában való öntése az 1936. alkotmányban. A Szovjetunió mint újtípusú szocialista állam a legszabadságosabb és leghaladottabb elveket testesiti meg. A'legteremtése és fejlődése, nemzeteinek élete és alkotásai azt a nagy történelmi tanulságot szolgáltatják, hogy ott, ahol súlyos volt az elnyomás, ott érdeklődtek a legszívósabb felszabadító energiák. Ezzel szemben ott, ahol — mint az úgynevezett fejlett kapitalizmus országaiban — csillapító engedményeket tettek az elnyomottaknak, ezzel elködösítették a megvalósítandó szocialista végcélt, letompították — és ez a megalkuvó vezetők bűne, — a dolgozó tömegek harci készséget. DZSAMBUL: sfáliHi /Qlk olmávuj Dalom, te száll

j fel a falvak fölé, halljátok, puszták, Dzsambult, a dalost. Sok törvényt ismertem, mióta élek, sok hát görnyedt meg törvények miatt, sok szemből hullt könny törvények miatt, s a homlokokon .mély ráncok vonullak. Törvénye Allahnak meg Ablái kánnak, és törvénye a véres Miklós cárnak, törvény, mely elhurcolta gyermekünket, törvény, mely semmiért halállal büntet, mely lányaink árulta, mint a barmot, a falvainkat elszegényített e, a gazdagokat megkövérltette, s igájukat a nép nyakára tette. Ilyen törvény ol 'tt kedvire jár a jogtalanság, éhinség, halál. Dalom., te szállj fel a falvak fülé halljátok puszták, Dzsambult a dalost. Ma kicsi lábnyom — holnap széles út, kis forrásvize a tengerbe fut, kemény ércből lesz hajlékony acél, a név lesz bölcsebb, ha a bölcs beszél. Boldog életből gyermekek születnek kik mindenkinél boldogabbak lesznek s o dal, mely velvk együtt születik, a kolhoz szépségével megtelik. Csendülj fel, lant, a kolhozok felett, halljátok, puszták, Dzsambul énekét! Hallgasd, Kasziek, Kaszkelen, Karakon, a nagy szovjet törvényről szól dalom. Törvény, amelyből boldogság fakad, mely termővé tesz puszta tájakat, törvény, melytől dalos szivünk kigyúl, törvény, melytől az ifjúság virul, törvény, mely a vadon természetét a dolgos néppel hódítattja meg. Törvény, mely szabad hősöknek mutat, nagy tetteik felé merész utat, törvény, amely népünknek ünnepére dicsőséget hoz művésznőnk fejérc. Törvény, mely szerint a falvak fia fölmegy a város iskoláiba. Törvény, mely minket egyenlő jogon testvér-népek koszorújába fon. Dalra, dalosok, dagadjon dalotok árja, dalt zengve a Sztálini Alkotmányra, a népgyűlésbe is dalok vigyék hírül nagy népek testvéri frigyét, zengjétek virágzó hazánkról a dalt, zengjétek a munkát, harcot, diadalt, s kit szivünkben zártak az embermilliók, Sztálint — a gondos apát, a bölcset, a jót. Trencsényi-Waldapfel Imre fordítása. LAHUTI: cA S&áJini cMkúhnáiup Sztálin ajándékot küldött a népnek: mint fény világít, mint a tüz melenget, az arcok büszkeség lázában égnek, szivek falán a jégkércg felenged. Az Alkotmány az új világ kohója, acélkapoccsal forraszt egybe minket, az ó-világ mérgétől ez megóvja s bombáitól megvédi népeinket. Az Alkotmányra gondolunk, Sztálinra, s megállunk, mint egyetlen sziklakő; megszűnt a népünk küszködése, kínja, — sziklán a boldogság virága nő. A testvérnépek új törvénye mint a mesék madara száll hazám felett, levillan fényben fürdő tájainkra, zeng sosem hallott, drága éneket. Felnéz reá a szélesmellű kolhoz, selymes vetését büszkén lengeti, — vízduzzasztók sörénye és a kormos gyárak kéménye integet néni. Csodás madár! Eget-földet betöltő dalod a népem nyílt szivét elönti: megpendíti halk hangszerét a költő s a nagy Sztálint e kis dallal köszönti. Képes Géza fordítása.