Uj Szó, 1951. december (4. évfolyam, 282-304.szám)

1951-12-05 / 285. szám, szerda

UJSZ 0 1951 december 5 Jľitu lkai u ik u/(ák Gottwald zászlaja alá tartozunk Mi, a sasvári kerületi politikai is­kola hallgatói örömmel számolunk be arról, hogy Klement Gottwald, szere­tett köztársasági elnökünk 55-ik szü­letése napját új kötelezettségválla­lásokkal ünnepelhettük. Vállaltuk, hogy fokozzuk tanulá­sunkat, hogy kihasználunk fejlődé- ' sünk előmozdítására minden -pilla­natot, hogy a dicső Komszomol pél­dájából merítve felkészülten halad­junk a lenini úton. Vállaltuk, hogy segíteni fogjuk mun­kájukban a politikai iskola gyengébb tanulóit, hogy mindig mindenben pontosak leszünk Igy akarunk iga­zán méltó tagjai lenni a gotwaldi if­júságnak, hogy elmondhassuk: mi is Gottwald zászlaja alá tartozunk. Azon leszünk, hogy az eddig mutat­kozott hibákat kiküszöböljük és meg­akadályozzuk az olyan szégyenletes esetek előfordulását, mint amilyen pl. a sasvári helyicsoport évzáró gyűlé­sén előfordult, hogy a helyicsoport az évzáró közgyűlést szinte üres falak közt tartotta meg. Ez nem való egy öntudatos CsISz-csoporthoz. Reméljük és fogadjuk, hogy akik a mi kerületi politikai iskolánkról haza­kerülnek, öntudatos tagjai lesznek Gottwald ifjúságának és becsületesen fognak haladni a szocializmus útján MAJLATH ERZSÉBET a kerületi politikai iskola hallgatói nevében. A csernői építőmunkások Gottwald elvtársért Építkezési üzemünkben Gottwald elvtárs születésnapja tiszteletére él­munkáshetet rendeztünk Igy akarjuk kifejezésre juttatni hálánkat szeretett elnökünknek azért, hogy Csehszlová­kia munkásosztályát győzelemre ve­zette a kapitalizmus ellen folyó har­cában. Csernőn sok kiváló munkatársamat kell megemlítenem, akik megállják a helyüket a munka frontján Így pél­dául Csorosz István kőműves-csoport­ja 204 százalékra teljesítette termelé­si feladatát. Cservenák János kisegí­tőmunkás a téli munkákban, a homok­nak a pincébe való behordásában 217 százalékos teljesítményt ért el. Így akarja biztosítani, hogy a kemény fas;\ és havazás beálltakor is száz százalékon felül teljesíthesse normá­ját Szabó József betonmunkás 203 százalékos teljesítményt nvujt. Suho­za János ács-csoportja 214 százalék. Krajnyik János kőműves-csoportja 197, Ferencz Mihály csoportja 177, Dobos István ács-csoportja 179, Máté Dezső kőműves-csoportja 171, Varga Gyula kőműves-csoportja 189, Remák József kisegítőmunkás 185 százalékot, Séra Béla pedig betonmunkás csoportjával 174 százalékos teljesítményt ér el. Ezek a százalékok azt igazolják, hogy dolgozóink tevékenyen bekap­csolódlak a termelésbe és megérdem lik, hogy hazank összes dolgozói tisz­telettel es megbecsüléssel emlékezze­nek rájuk Meg kell azonban írnom azt is, hogy jó munkásainkról és az epitkezési dolgozóinkról általában nem gondoskodnak úgy, mint példá­ul a közeli vasúti építkezésen dolgozó munkásokról A vasúti munkások a szenet, a ruhát sokkal olcsóbban kap­ják, mint nii. pedig a mi építkezési normáink egyes ágazatokban sokkal szilárdabbak, mint a vasúti munkások normái. Meggyőződésem, hogyha az építőmunkások ugyanúgy kapnának juttatásokat, mint a vasúti dolgozók, akkor még fokozottabb munkakedv­vel dolgoznának és talán még az üzemi hullámzás aránya is csökkenne. Reméljük, hogy az újonnan megvá­lasztott üzemi tanács mindenben se­gítségünkre lesz, hogy gondoskodni fog a munkások szükségleteiről, hogy tanítani fog minket feladataink még Jobb teljesítésére. Igy közös erővel az ötéves terv ránk eső részét már jóval határidő előtt elvégezhetjük, amire annál inkább törekszünk, mert akkor még több fog jutni mindenkinek az anyagi javakból, nemzetünk gazda­gabb lesz és a béke is szilárdabban biztosítva lesz. TÖRÖK IMRE mukáslevelező, Csernő Kötelezettségvállalásunk az Ifjúsági Duzzasztógáton Mi,a duzzasztógáton dolgozó bri gádmuinkások, akik a hatos tá borhoz tartozunk, kötelezettséget vállaltunk, hogy Gottwald elvtárs születésének 55-ik évfordulója tiszte, létére fejenként hatórás vasárnapi munkát végzünk el. Hűvös vasárnap reggelre virrad tunk november 25 én. Pontosan 5 óra 50 perckor belefújtam a sípomba. Minden egyes brigádos tudja, hogy ez az ébresztöjel. A brigád fizkultúr munkásai megkezdték kötelességük teljesítését. Rövid időn belül az egész tábor felsorakozott reggeli tornához. Hat óra 10 perckor végződött a torna. Félhétkor a tábor összes lakói ké szenlétben álltak, várták a sorakozást jelentő sípszót. Háromnegyedhétkor Behárka elvtárs, a katonás rendben felsorakozott brigádosokhoz buzdító szavakat intézett a VTA nevében. Pontosan hét órakor megkezdték a brigádisták munkájukat a szokott munkahelyükön. A -csehszlovák épít kezési vállalat hangszórói csak úgy harsogták a jó, ropogós mozgalmi indulókat, amelyek nemcsak reggel, de ezen a napon egész délután há­rom óráig állandóan szóltak. Mi a 220 as brigád 5.ik munka, csoportjának tagjai vállaltuk, hogyha kell, egy-két órával megtoldjuk mun­kaidőnket, hogy még aznap befejez­hessük a mester által kiadott mun kát. Az üzemi híradó munkatársai egyre jártak a brigádosok közt és a mi csoportunkat úgy látszik különö­sen megbecsülték, mert kérésünkre eljátszották a »Fraszta mája«-cimü éneket legalább tízszer. A többi bri. gádisták már rég hazamentek és mi még mindig dolgoztunk a szocialista építkezésen. Csoportunk, a 220 as brigád 5 ik csoportja 134%-ra teljesí­tette feladatát, a legjobb vasárnapi teljesítmény azonban 222.10% volt, amelyet a 220 as brigád 10-ik cso­portja ért el. BUDAI TIBOR y munkáslevelezö, Ifjúsági Duzzasztógát. Vörös csillag ragyog a Szlovnaftban Amint arról már az Uj Szó írt, üzemünk az elmúlt napokban szere­tett köztársasági elnökünk, Klement Gottwaid elvtárs 55-ik születése napja alkalmával tett kötelezettségvállalását teljesítette, befejezte a harmadik terv­éve' Azon a napon, mint rendesen, üzemünk dolgozói munkába siettek. Az udvaron kíváncsian nézték a kapu­val szemben felállított hatalmas terv­táblázatot és a nagy vörös csillagot. Mindenki szemében ott ült a kérdés, mikor gyullad ki? Valamennyien a legjobb teljesítményt igyekeztünk el­érni, hogy a csillag fehagyogjon. És eljött ez a nap, eljött a tervtel­jesítés napja. Kötelezettségvállalásun­kat teljesítettük. Sikerült! Mi tette ezt ehetővé? A szovjet munkamódszerek átvétele, a szocialista munkaverseny, az újítómozgalom, verseny a legjobb munkás, a legjobb • újító címéért. Most, amikor teljesítettük ez évi ter­vünket, nem pihenünk majd babéro­kon. hanem újult erővel harcolunk a negyedik tervévben is, hogy fokozott termelésünkkel járuljunk hozzá szo­c'alista hazánk mielőbbi fölépítéséhez. NOVOSAD JÓZSEF munkáslevelező, Bratislava. Miért kell takarékoskodni a villanyárammal? Miért nincs áram? Ezt a kérdést teszi fel napról-napra a lakosság, ha reggel, délben, vagy este kikapcsol, ják a villanyt. Tudom, hogy a szer­kesztőséghez is sokan fordulnak fel­világosításért és én ebben a levélben a magam esze saerint szeretnék meg felelni az érdeklődőknek. Hogy he. lyesen tudjunk felelni, ipari termelé­sünknél kell kezdeni. Az ipari építkezések nagy mérték, ben megnövekedtek, természetesen az áramfogyasztás is ugyanilyen arány, ban emelkedett. Óriási villanyener­giát fogyasztanak tehát az üzemek és a gyárak. És most tekintsünk szét a lakosság körében. Ahol azelőtt csak egy árva villanykörte égett, ma már díszes csillárokkal világítanak, minden lakásban van rádió és csak­nem mindenütt van villanytűzhely, porszívógép, villanyvasaló, stb. Itt van aztán a falu villanyosítása. Nemcsak a községeket villanyosítot. tuk százszámra, tehát nemcsak a' községi lakóházakat, hanem a gaz daságok is mind villanyerőre vannak berendezve. Egyszóval a falu villa. I nyosítása ma olyan magas fokon áll, hogy ezt az első köztársaság idején • el sem, képzeltük. Villanytelepeink és gyáraink leg- J többje még a régi rendszer idejéből való és nincs berendezve az ilyen nagy kapacitású fogyasztásra. Itt kezdődnek a nehézségek. Hogy a' gyárakat és üzemeket eléggé el tud-1 juk látni árammal, be kellett vezetni i a korlátozási rendszabályokat a ház. tartásokban. Ezek a hiányok legjob. I ban az ősz beáltával mutatkoznak, amikor a reggeli és a délutáni órák­ban már bekapcsolják a villanyt, sőt a villanykályhát és tűzhelyeket is, mert villannyal fűteni és főzni kelle mesebb, mint a befütéssel vesződni. Hát még este, amikor mindenki be kapcsolja jól kivilágított lakásában a rádióját is. Ez a villamosmüvek legkritikusabb ideje, mert a fogyasz­tás nagyobb, mint, amennyi áramot fejleszteni képesek. A nagyobb üzem­zavarok elkerülése végett, a korláto­zást és kikapcsolásokat olyan kerii. letekben rendelték el legelőször, ahol kevesebb a gyár és a nagyobb üzem. ,Ne mérgelődjünk hát, ha kialszik a villany, hanem inkább gondolkozzunk azon, hogyan segíthetnénk a hiány kiküszöbölésében. Rájövünk arra, hogy segíthetünk, mégpedig úgy, hogy lakásainkban, de a hivatalaink­ban is takarékoskodunk az árammal, és csak ott világítunk, ahol éppen tartózkodunk. Ha minden lakos így fog gondolkozni, ha így értelmezi a korlátozási rendeletet és ezt be is fogja tartani, akkor rövidesen elér­jük, hogy szükségtelenné válik a vil. lanyárom kikapcsolása. Igy segíthet, jük szeretett hazánkat a szocializmus felépítésében. Nagy N. a szlovákiai energetikai üzem dolgozója. A szenei téglagyár is az elsők között halad A szenei téglagyárban a nyersgyár­tásnál már november 28-án teljesítet­tük a tervet. Legyőztük az esős idő­járással felmerült nehézségeket, tel­jesítettük a tervet és azon vagyunk, hogy az egész üzem minél előbb be­fejezhesse évi tervét. A nyersanyaggyártás részlege egész évben munkaerőhiánnyal küzdött és ennek ellenére sikerült elérnie a 107%-os teljesítményt. Elhatároztuk, hogy a terven felüli eredményeinket Sztálin elvtárs sz4­letése napjára ajánljuk feí. Igv akarjuk leróni hálánkat a z iránt, aki a világ békéjének legnagyobb har­cosa. JURfCSEK ISTVAM, Szene. Levél osztravai bányabrigádosektól Klement Gottwald elvtárs születése napjára mi, a malinovói gazdasági is­kolából az osztravai bányába érkez­zett brigádosok kötelezettséget vállal­tunk, hogy vasárnapi munkával fejen­ként 12 mázsa szenet termelünk ki és egyben megígértük, hogy az osztra­. va-karvini bányakörzetben összesen 55.000 tona szenet kifejtünk, mert nagyon jól tudjuk, hogy minden darab szénnel a béke ügyét szolgál­juk. Azt üzenjük otthon maradt elvtár­sainknak is. hogy ne riadjanak vissza a szénbányász munkától, hanem min­den egyes robbantásunk zajára úgy figyeljenek, mint a béke harci zenéjé­re és igyekezzenek minél többen résztvenni a fokozott termelési ered­ményért folyó küzdelemben. MÓKUS N. és társai Az itt következő sorok mindjárt meg is adják a választ az Osztrava­Karvínban dolgozó Mókus elvtársnak és társainak: Mókus elvtárs és társai levele azt bizonyítja, hogy becsületes és munka­szerető elvtársak írták, akik tudják, hogy miért dolgoznak és mi lesz mun­kájuk eredménye. Megnyugtatom őket, hogy itthonmaradt társaik, akik egye­lőre munkabeosztásuk miatt még nem mehettek utánuk, tőlük telhetőleg helytálltak, brigádmunkálatokkal és szép kultúrműsorral ünnepelték meg szeretett Gottwald elvtársunk szüle­tésnapját. Kiszélesítették a sertéshiz­laldát, kikövezték az udvart, sőt az iskola adaptálasi munkálataiban is résztvett az osztrava-karvini bányák­ban brigádmunkán dolgozó Mókus elvtárs kétgyermekes felesége is. A malinovói gazdasági iskola résztvevői Havran elvtársnő levele a HUKO-ról Mi a HUKO? Nehéziparunk fejlődé­sének egyik döntő állomása. A béke bástyája. Erőpróba, ahol építés közben új emberré formálódnak a dolgozók. Naponta tömegével érkeznek újabb és újabb munkacsoportok, hogy ki­kérjék részüket a hatalmas feladatok elvégzéséből. Nagyon szép számmal vannak itt magyarok, akik a munka­verseny szellemében igyekeznek ki­tűnni ügyességükkel, gyors és alapos munkateljesítményükkel. A HUKO-n minden új dolgozó útiköltségét megté­rítik, ingyen kap egy meleg vattaka­bátot és egy gumicsizmát. Az étkezés nagyon tápláló és bősé­ges. A híradó, a plakátok, a „HU­KO"-újság minden hírt közölnek niind magyar, mind szlovák nyel­ven. A HUKO vezetősége elősegíti, hogy a munkások szabadidejükben tanulhassanak és fejlődjenek. Külön tanulmány itt a cigány munká­sok kérdése. Tudjuk, hogy az elmúll társadalmi rendszerben a cigányt nem vették emberszámba. A cigány lené­zett, kivetett nép volt. Az urak akkor is taposták emberi önérzetét, ha mu­zsikája mellett mulattak, dáridóztak. A sztálini nemzetiségi politika érvé­nyesítése szocialista hazánkban lehe­tőséget adott, hogy a cigányok be­kapcsolódhassanak a munkafolyamat­ba és öntudatos néppé fejlődjenek. Ennek első szárnypróbálgatását vég­zik a Kassa környékén élő cigányok, akik a HUKO-n szép eredményeket érnek el. Tisztelettel és becsülettel sorolom f I azoknak az újítóknak, sztahano­vistáknak, élmunkásoknak a nevét, akik ipari fejlődésünket előre viszik. A kőművesiparnak Tenczer Antal újí­tása ad nagy lendületet. A Tenczer-rámánál nem használunk spárgahuzalt és nem kopogtatunk meg minden egyes téglát, mint be­teg embert az orvos és a fölösleges mozdulatok elkerülésével nagysze­rűen javul a termelési eredmény, ami magától értetődően a kereseti lehetőséget is emeli. A HUKO vezetősége minden lehe­tőséget megad a Tenczer-módszer el­sajátításához és állandóan tart to­vábbképző tanfolyamokat a tanulni vágyók részére. Tenczer elvtárs itt dolgozik velünk és itt tanít a HU­KO-n. Újítását azért tudta bevezetni, mert kitűnően ismeri szakmáját és meg van benne az erős akarat és ki­irtás, a szilárd hit a szocializmus győzelmében. HAVRAN JOZEFA, munkáslevelező, HUKO. Néhány szó a kételkedőkhöz Mai munkáslevelemet azoknak szá­nom, akik még most is kételkednek abban, hogy a szocializmust fel fog­juk építeni hazánkban. Ezeknek az egyéneknek csak azt ajánlom, hogy nézzenek egy kicsit körül, tekintsenek az ország bármely részébe és mond­ják meg, hogy mikor folytak hazánk­ban olyan méretű építkezések, mint máma. Ilyen építkezéseket csak a szocia­lizmus országaiban láthatnak, a nyugati imperialista és csatlós or­szágok bizony nem képesek ilyen beruházási munkálatokra. Miből is tennék? Talán bizony abból a »jó« Marshalt-segélyből? Hát nekünk az ilyen segélyre nincs szükségünk. Mi igenis abból építünk, amit ai saját munkánkkal és szorgal­I munkkal állítunk elő. Nálunk már : nem egyes kapitalisták teszik zsebre I a munkásság által előállított hasznot, ; hanem kormányunk mindig ott és ak­j kor használja fel, ahol a legszüksé­: gesebb és a leghasznosabb. Igy adja I vissza a népnek azt, amit maga a dol­gozó nép állít elő. A sok közül csak egy példát hozok fel. Nézzék meg az ilyen hitetlen egyé­nek, például Komáromot. Ebben az ősrégi városban évtizedeken keresztül semmiféle építkezés nem volt, sőt még a. régi épületek is tönkrementek. És megnézhetik, hogy- most mi történik ott. A kapitalizmus száz év alatt nem épített annyit, mint ahány munkás­lakás ma épül Komáromban. Tizenkét nagyszerű kétemeletes ház nőtt ki gombamódra a földből hetek alatt. Ezek a házak azoknak a mun­kásoknak a részére épültek, akik Ko­máromban fognak dolgozni, mert új­já akarják épiteni egész Komáromot. Az új hajógyár mellé még egy új gyárat emelnek. A rengeteg nyers­anyag és építőanyag már odakészít­ve várja a munkáskezeket. A nagyszabású munkálatok tízezrek­re menő munkástömeg bekapcsolódá­sát kívánják meg. Hová lett a munka­nélküliség réme, amely azelőtt fenye­gette a munkásosztályt? Most min­denki dolgozhat, még hozzá nem a kapitalista urakra, hanem saját magá­nak és a dolgozó társadalomnak. Be­bizonyítva látjuk azt a tényt, hogy most már magunknak építünk. Az ed­dig váltakozó társadalmi rendszerek mindegyikében megmaradt a kizsák­mányolás, most azonban, hogy a szo­cialista társadalmi rendszert építjük, láthatjuk, hogy valóban megszűnik a kizsákmányolás és a dolgozók kezébe ment át az ország sorsának irányítá­sa. Erre kell gondolnunk és akkor még jobb kedvvel, még céltudatosab­ban fog menni a munka. A szocializ­mus építkezései mind a mi javunkat fogják szolgálni és ha kiépítjük ne­héziparunkat, amely további fejlődé^ sünk alapja,, akkor lényegesen jobb, szebb és könnyebb lesz az életünk. MOLNÁR GÉZA munkáslevelezö, flfcrta

Next

/
Oldalképek
Tartalom