Uj Szó, 1951. december (4. évfolyam, 282-304.szám)

1951-12-28 / 302. szám, péntek

1951 december 28 KÜLPOLITIKAI SZEMLE UJSZ0 Az NDK kormánya december 22iki rendkívüli ülésén törvényt hagyott jóvá a Német Demokratikus Köztársaság nemzetgazdaságának fejlesztéséről az 1952. évben. Ottó Grotewohl, az NDK kormányelnöke beszédében hangsúlyozta, hogy az 1952. évre szóló nemzetgazdasági teVvnek nagy jelentőségű van az NDK lakossága életszínvonalának további emelésében és a Németország békés egyesítéséért folytatott harcban. * » A kinai békenépbizottság legutóbbi jelentéire szerint a kínai nép már 3062 harci repülőgép megvásárlására szükséges összeget adományozott a Koreában harcoló népi önkénteseknek. Ezzel a kinai nép eredetileg vállalt kötelezettségét 13 százalékkal teljesítette túl. Sénua lakossága hálás lelkesedéssel fogadta a szovjet éSelmiszeriialőt A TASzSz hírügynökség jelentése szerint Giuseppe di Vittorio, az olasz össz-szakszervezeti szövetség főtitkára táviratot küldött a szovjet szakszervezetek Központi Tanácsának, melyben kifejezi az olasz dolgozók háláját azért a segítségért, amelyben a szovjet dolgozók az árvízsujtotta lakosságot részesítették. Genua lakossága és az összes olasz tartományokból érkezett küldöttségek nagy lelkesedéssel fogad; ták a Tiinirjazev szovjet hajó kapiI tányát és legénységét és a szovjet ' küldöttséget, akik december 23-án érkeztek Genuába a nagymennyiségű élelmiszert szállító hajón. December 23-án este a genuai Herceg-i palota körül és a szomszédos tereken nagy tömeg gyűlt össze. Az olasz dolgozók nagy lelkesedéssel fogadták a szovjet küldöttek beszédét és kifejezték az olasz nép mély háláját a szovjetnép nagylelkű segítségéért. Az olasz dolgozók ezt a szovjet segítséget a barátság és a béke üzenetének tartják. + Tarvisi olasz határmenti állomásra számos élelmiszert szállító vasúti vagon futott be, amelyek Magyarországról érkeztek az árvízsú;'totta olasz lakosság segélyezésére. Az Avanti cimü lap' jelenti, hogy a rendőrség letépdeste a vagonok feliratait, amelyeken ez állott — „A magyar dolgozók ajándéka az árvizsújtotta olasz lakosságnak." A demokratikus szervezetek tiltakozására a rendírhivatalok kijelentették, hogv a vagonok feliratait Rómából érkezett parancsra távolították \el. Churchill és Eden Eisenhowerrel tárgyaltak Churchill az európai hadsereg halotti levelét írta alá, még mielőtt az megszületett volna Az elmúlt hét legjelentősebb eseménye Visinszkij elvtárs két hatalmas leleplező beszéde az Egyesült Nemzetek Szervezetének politikai bizottságában a hírhedt „100 millió dolláros" amerikai kémtörvényröl. Jelentős diplomáciai sikernek számít már maga az is, hogy ezt a kérdést a politikai bizottság vitatja meg. Ismeretes, hogy az amerikaiak és legszolgálatkészebb csatlósaik mindent elkövettek az ügy elsüllyesztésére. Azon igyekeztek, hogy — ha már nem kerülhetik ki a kérdés tárgyalását — a közgyűlés elé utalják az ügyet, ahol nincs lehetőség a részletes, beható vizsgálatra. A szovjet ENSz-küldöttség harcos, önfeláldozó munkája, a szovjet kormány cselekvő békepolitikájának és bizonyítékainak rendkívüli ereje, a megcáfolhatatlan bizonyítékok sora kényszeritette az amerikai imperialistákat, hogy hozzájáruljanak e szégyenletes törvény tárgyalásához a politikai bizottságban. Az amerikai politikának ez a veresége elválaszthatatlan része az egész ENSz légkör alakulásának, amelyről Visinszkij elvtárs így beszélt: „Az amerikai monopóliumok kiejtik kezükből azokat az eszközöket, amelyekkel egész sor országra nyomást gyakoroltak, ezek az országok ugyanis kezdik felismerni az amerikai erőszak elviselhetetlen jármát és ilyen, vagy olyan formában erejükhöz mérten tiltr.kozni és harcolni kezdenek ez ellen a járom ellen. Mindaz, ami ezen az ülésszakon történt, arról tanúskodik, hogy mélységesen igaz az egyik kapitalista lapnak ez a megállapítása »mely szerint az Amerikai Egyesült Államok tekintélye katasztrofálisan hanyatlik az egész világ szemében". Visinszkij elvtárs első beszéde után, Mansfield amerikai küldött, — aki mellesleg közvetlenül résztvett ennek a törvénynek az előkészítésében — beismerte, hogy az említett törvény 100 millió dollárt irányoz elő a Szovjetunióból és a népi demokratikus államokból megszökött fasiszták és árulók kémtevékenységének pénzelésére. Ezt a beismerést Mansfield göbbelsi stílusú, vad és durva szovjetellenes koholmányokba csomagolta. Mansfield beszéde a harmadik kirívó példája volt az amerikai diplomácia hazugsághadjáratának. Gross, az USA egy másik megbízottja, néhány héttel ezelőtt „teljes egészében tévesnek" nevezte a kémtörvényt leleplező szovjet javaslatot. Röviddel utóbb — mint. ismeretes — földre kényszerítettek magyar terület felett egy amerikai katonai repülőgépet, amelyet diverzánsok szállítására készítettek elő az amerikaiak. Néhány nappal később kiderült, hogy Romániában két ejtőernyős diverzánst tartóztattak le Gross úr erre szűkítette kissé a hazugság méreteit és a népi demokráciákról most már nem téve említést, azt. mondotta, hogy az amerikai bandita-törvény nem irányul a Szovjetunió ellen. Nem telt bele három nap — s a szovjet hírszolgálat nyilvánosságra hozta, hogy a Szovjetunió területén két kémet tartóztattak le és végeztek" ki. Ezeket az amerikaiak nyugatnémetországi „menekült-táborokban" szervezték be, s amerikai repülőgépről dobtak le a Szovjetunió területe felett. Ezekután Visinszkij elvtárs első beszédére Mansfield már csak mindenféle v „érveléstől" mentes, vad átkozódással válaszolhatott. Ez a viselkedés — mondotta Visinszkij elvtárs második beszédében — nem indokolt. Az ENSz-ben történt eseményekből „az atlanti tömb urainak le kellene vonniok a tanulságot... és eszerint kellene viselkedniök a politikai bizottságban. A világ eseményei meg fogják tanítani ezeket az urakat, hogy jobban "és figyelmesebben vegyék Szemügyre azt, ami körülöttük történik és le fogják lohasztani azok gőgjét, akik az egész világon uralkodó nemzetnek tekintik magultat." A nemzetközi erőviszonyok változá. sának ilyen éles elemzese után Visinszkij elvtárs megsemmisítő gúnynyal zúzta szét az amerikai küldött „szabadságról" szóló üres „érvelését" „ ... az a szabadság, amelyet itt az amerikai kongresszus tagja egekig magasztalt... a dollár szabadsága, az éhenhalás szabadsága, a munkanélküliség szabadsága. Azok beszélnek itt nekünk „szabadságról" és „demokratikus jogokról", akiknek országában az Al Capone- és Pendergast-féle banditák uralkodnak. Ezt pedig senki sem tagadhatja le. Önök legalábbis szégyelhetnék magukat azért, hogy az igazi szabadság és igazi demokrácia mintaképének szerepében tetszelegnek". A Szovjetunió és a népi demokráciák népének egységes akaratát tolmácsolta Visinszkij elvtárs, amikor keményen leszögezte: „A mi területeink nem Anglia és Franciaország^ területei, amelyek felett lehet repülni, söt. .. szárazföldi 'és légi atomtámaszpontokkal is lehet rendelkezni és ahol úgy lehet viselkedni, mint odahaza .. Visinszkij elvtárs két rendkívüli jelentőségű beszéde az amerikai imperializmus gaztetteinek megcáfolhatatlan és történelmi mélységű leleplezése, egyben újabb tanúsága annak, hogy a Szovjetunió kormánya, a szovjet ENSz-küldöttség fáradhatatlanul védelmezi a népi demokratikus országok békéjét, szabadságát, függetlenségét az amerikai kém- és di\ erziós tervekkel szemben. Ezen a héten egyébként az ENSzben az amerikai diplomácia egy jellemző részletkérdésben ismét kimutatta a foga fehérét. Szovjet-Bjelorusszia megbízottjával szemben a monarcho-fasiszta Görögországot választották a Biztonság

5 Tanács tagjává. Már 1945 óta íratlan ineg. egyezés áll fenn a nagyhatalmak között, amely szerint a Biztonsági Tanács nem állandó tagjait megfelelő arányban egyegy földrajzi körzetből választják. Igy például e megegyezés részeként az ENSz megalakulása óta egy szláv államot is bevettek a nem állandó tagok sorába. Ezt az íratlan megegyezést az imperialisták már tavaly megszegték, amikor provokatív módon értelmezve a megállapodást, a titóista Jugoszláviát csempészték be a Biztonsági Tanácsba. Most egyenesen a monarchofasiszta Görögországot nevezték ki „szláv államnak", s azt juttatták helyhez a tanácsban. Méltó pártfogók — méltó pártfogoltak! Ugyan kit támogasson a 100 millió dolláros kémtörvény Amerikája, ha nem a monarchofasiszta Görögországot, ahol a makronizoszi. trikeri és evstratioszi haláltáborról még a munkásáruló görög „Machi" cimü lap is megállapítja, hogy „Hitler, Mussolini és Franco táborainak mintájára épült". Ugyan kit támogasson Mansfield úr Amerikája, ha nem a monarchofasiszta Görögországot, ahol az athéni Averof-börtön a legszörnyűbb kínzások színhelye — akár a hitleri megszállás idején. Kit támogasson, ha nem a monarchofasiszta Görögországot, amelynek börtöneiben százezer számra sínylődnek a hazafiak, amely a nép nyomora közepette is tízmilliárd drahmát irányzott elő új börtönök építésére. Kit segítene, ha nem azt a monarchofasiszta Görögországot, amelynek területéről indítja „utolsó útjukra" kémeit és diverzánsait a népi demokráciák felé. Meg kell jegyeznünk, hogy még ebben a kérdésben is megmutatkozott az erőviszonyoknak az az eltolódása, amelyről Visinszkij elvtárs is beszélt. Az amerikai szavazógép ezúttal is — enyhén szólva — nyikorgott. Több mint egy tucatszor kellett szavazásra bocsátaniok az amerikaiaknak a kérdést, míg végre elérték a megfelelő szavazattöbbséget. Az ázsiai országok kormányai ezúttal is sorozatosan a monarchofasiszta Görögország ellen szavaztak. Ennél is kínosabb volt azonban, hogy •— bár a szavazás forma szerint titkos volt — nyilvánosságra került: egészen a legutóbbi szavazásokig az angolok is a görögök bebocsátása ellen adták le szavazatukat. Az angol sajtó az elkeseredett Glasgowban ünnepi gyűlést rendeztek Wiliam Gallacher 70. születése napjának tiszteletére. W. Gallacher egyike Nagy-Britannia Kommunista Pártja megalakítóinak és a párt végrehajtó bizottságának elnöke. Az ünnepi gyűlésen, amelyen több, mint 3000 ember vett részt Nagy-Britannia összes részeiből, felolvasták többek között a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottságának W. Gallacher elvtárs 70. születése napja alkalmából küldött üdvözlő táviratát. + A „Le Drapeau Rouge" című lap jelentése szerint Belgiumban december 20-ig több, mint 259 ezer munkanélkülit tartanak nyilván. Az utóbbi két hónap alatt a munkanélküliek száma 68 ezer fővel emelkedett. * Amint az amerikai sajtó jelenti, az 1951-es évben az amerikai monopóliumok több, mint 60 milliárdnyi dollár nyereséget zsebeltek be (az adók leszámítása nélkül), tehát majdnem másfélszer többet, mint az 1950. évben. Az amerikai monopolistáknak óriási nyereségeit a lázas fegyverkezés és a koreai háborúba szállított fegyverek és felszerelések teszik lehetővé. • A „Cio News" cimü hetilap cikket közöl a gyermekek kizsákmányolásáról az USA-ban és megállapítja, hogy hivatalos adatok szerint több, mint 300 ezer tíz- és tizenöt év közötti amerikai gyermek munkáját törvényellenesen használják fel az élelmiszeriparban." < amerikai támadások ellenére mély- J ségesen hallgatott. Csak a Daily Express írta meg, hogy „Churchill fogadta az átutazó Venizelosz görög miniszterelnökhelyettest és elmagyarázta neki: mi az oka Anglia viselkedésének a Biztonsági Tanács tagságával kapcsolatban lezajló szavazás ügyében." Teljesen világos: ez az ok kapcsolatban van Churchill januáir elején esedékes wa. shingtoni utazásával. Kétségtelen, hogy Churchill pénzért megy Washingtonba, s utazása előtt a legkülönbözőbb módokon igyekszik erősíteni helyzetét az alkuban, hogy minél számottevőbb összeget kaphasson a fegyverkezési terhek miatt' válságba zuhant Anglia számára. Az elmúlt héten a görög ügyben tanúsított magatartás mellett más jelenségek is mutatták ezt. Ilyen A múlt hét elején Párizsban öszszejöttek Churchill britt miniszterelnök és Eden brit külügyminiszter Pleven francia miniszterelnökkel, Sohuhman külügyminiszterrel, Eisen hower tábornokkal és Montgomery tábornaggyal. A nyugati sajtó hírmagyarázatai arról tanúskodnak, hogy a támadó imperialisták táborában lévő ellentéteket ez a látogatás nem enyhítette. A párizsi sajtó jelentése szerint a tárgyalások magvát elsősorban a britek részvételének kérdése képezte a támadó úgynevezett európai hadseregben. Ezenkívül megtárgyalták Németország újrafelfegyverzésének kérdését és a britek álláspontját, az Úgynevezett Schuhmantervvel szemben, valamint a közelés távolkeleti helyzetet, ahol mind a brit, mind a francia imperialistáknak egyre súlyosabb nehézségeik vannak a gyarmati nemzetek nemzeti felszabadító harca fokozódásának következtében. A l'Humanité című francia lap Churchill párizsi látogatását Churchill Trumanna.1 folytatandó tanácskozásai előjátékának és főpróbájának nevezte. Amint ismeretes, erre a ChurchiüTruman találkozásra január elején Washingtoniban fog sor kerülni. ! volt Churchill kijelentése az angol alsóházban arról, hogy a „munkáspárti lázadó Bevannak igaza volt", amikor tűrhetetlennek mondotta az Angliára nehezedő fegyverkezési terheket. A fennálló és élesedő angol-amerikai ellentétek mellett ezzel a politikai manőverrel is magyarázható az a „szilárdság", amelyet Churchill és Eden ezen a héten lefolytatott párizsi tárgyalásaik során tanúsítottak. Az amerikaiak megbízásából Pleven francia miniszterelnök és Sehuman külügyminiszter arra igyekeztek rávenni Churchillt, hogy változtassa meg a római atlanti tanácskozás idején elfoglalt álláspontját és csatlakozzék az amerikaiak által támogatott „Pleven-tervhez" s annak szerves részéhez: az „európai hadsereghez". Az angol félhivatalos Reuter-iroda Churchillnek Párizsba érkezése előtt a „New-York Times" azt írta, hogy Washington és Párizs azt kívánják, hogy a brit kormány világosan jelentse ki, hogy támogatni fogja az európai egyesülést és elsősorban az európai hadsereget, azaz, hogy a brit kormány feltétlenül alkalmazkodjék a támadó szervezet amerikai elképzeléséhez. A tanácskozás után kiadott hivatalos jelentésből, valamint a francia sajtó híreiből is kitűnik, hogy az amerikai kormányköröknek ez az óhaja nem teljesül és hogy Churchill továbbra . is igényt támaszt arra, hogy egyenrangú fél legyen az USA támadó terveiben. A l'Humanité a párizsi tanácskozások befejezése után ezt írta: „Világos, hogy Nagy-Britannia ki. tart elutasító álláspontja mellett az „Európai hadseregben" való részvétel tekintetében". A Churchill és Eisenhower között lefolyt megbeszélések nem oldották meg ezeket a nehézségeket. Ügyszólván az egész francia burzsoá sajtó így vélekedik. A Combat című lap ezt írja: „Churchill aláírta az európai hadsereg halotti levelét, amely még születése előtt meghalt". szövetsége, a tuniszi földművesek, iparosok, kereskedők, stb., szövetségei. A sztrájkban az ország városi és vidéki lakosságának összes rétegei résztvettek és főleg Tunisz városában került hatalmas tüntetésekre sor. A gyarmati hivatalok elnyomó intézkedései ellenére az összes üzletek zárva maradtai; és az iparosok is beszüntették a. munkát. | azt írta, hogy ezeken a tárgyalásokon Churchillék „csak igen lazán fogalmazták meg" az „európai hadsereggel" való együttműködést. Mint mindig, ezúttal sem feledkezhetünk meg természetesen arról, hogy a fennálló nézeteltérésekkel szemben a különböző érdekű háborús uszítókat végső fokon összekapcsolja' a szabad népek elleni támadó háború kirobbantásának vágya. Továbbra is a tömegek szívós békejiarca az egyetlen erő, amely megakadályozhatja a háborút. Ennek az erőnek a növekedésével a háború szervezőinek meg kell majd érteniök, hogy — mint Visinszkij elvtárs mondotta: „A világ eseményei . .. nem az ö terveik szerint alakulnak, hanem a társadalmi viszonyok belső fejlődési törvényei szerint". Koreai hadijelentés A koreai Népi Demokratikus Köz. társaság néphadseregének főparancsnoksága jelenti december 26án, hogy a koreai néphadsereg egységei szoros együttműködésben a kinai népi önkéntes csapatokkal védelmi harcokat folytatnak az eddigi vonalakon és az amerikai-brit beavatkozóknak és a liszinmani csapatoknak továbbra is súlyos veszteségeket okoznak. Tunisz dolgozóinak hatalmas tiltakozása a francia gyarmati elnyomás ellen A párizsi sajtó jelentése szerint december 21-én egész Tuniszban háromnapos általános nemzeti tiltakozó sztrájkot tartottak a francia gyarmati elnyomás ellen. A hazafias sztrájkot az összes ! demokratikus és nemzeti szervezetek támogatták, közöttük Tunisz Kommunista Pártja, más politikai pártok, a tuniszi össz-szakszervezeti szövetség, a tuniszi munkások