Uj Szó, 1951. november (4. évfolyam, 257-281.szám)

1951-11-15 / 268. szám, csütörtök

8 U

JSZ

0 1951 november 15 Dolgozóink J• F. Sztálin generalisszimusz nyilatkozatának

r hatalmas jelentőségéről J. V. Sztálin generalisszimusznak az atombombáról tett nagyjelentőségű nyilatkozata hatalmas érdeklődést keltett az egész világ haladó szellemű dolgozóiban. Ez a nyilatkozat döntő mértékben megerősítette a világ dolgozóinak szilárd akaratát, hogy megvédik a békét. Nálunk is a becsületes dolgozók milliói tudatosítják, hogy rendszerünk vívmányait, szocialista építkezéseinket, gyárainkat és üzemeinket, épülő szebb jövőnket meg tudjuk védeni. Érzi nálunk mindenki, hogy a béke táborának ereje napról napra növekszik, hogy felkészültünk, amint azt Sztálin elvtárs hangsúlyozta, támadás esetében fegyveresen fogadni az agresszort. Dolgozóink levelei bizonyítják, hogy megértették Sztálin elvtárs nyilatkozatának lényegét, tartalmának hatalmas jelentőségét és hitet tesznek amellett, hogy még fokozottabb lelkesedéssel vesznek részt a munka arcvonalán folyó küzdelemben. FARKAS KALMAN munkásleveleeőnk Sztálin elvtárs szavaival kapcsolatban a következőket állapítja meg: Sztálin elvtárs nyilatkozata világviszonylatban óriási hatást váltott ki Az imperialista tábor vezető körei, a tőke láncos kutyái legnagyobb felháborodásukra megtudták, hogy többé nem monopolisták már az atomfegyver birtoklásában. És ugyanakkor Sztálin elvtárs egyszerűen, világosan és érthetően hangsúlyozta azt, hogy a Szovjetunió már több ízben követelte az atomfegyver eltiltását, de mindig az imperialista hatalmak viszszautasításával találkozott. Éppen ez a körülmény kényszerítette a Szovjetuniót arra, ahogy azt Sztálin alvtárs mondotta, hogy atomfegyverrel a birtokában teljes felkészültséggel fogadhassa a támadókat. De ugyanakkor a Szovjetunió továbbra is kitart követelése mellett, hogy az atomfegyver nemzetközi ellenőrzés alá kerüljön és az atomerő polgári célokra fordíttassák. Tudjuk azt, hogy ezek a szavak a 200 milliós szovjet nép szaval, tudjuk azt, hogy ezek a szavak a béketábor népeinek és az egész világ becsületes békeszerető embereinek gondolatát és akaratát tükrözik vissza. Éppen ezért, mfg az imperialisták táborában Sztálin elvtárs szaval pánikot, fejvesztettséget okoztak, addig a béketábor országaiban nyilatkozatát mint a béke védelmét erősítő történelmi jelentőségű dokumentumot könyveljük el. Az egyszerű emberek milliói az egész világon megnyugvással s újabb munkakötelezetíségvállalásával járulnak hozzá a világbéke megteremtéséhez. Sztálin elvtárs szaval eljutottak a hazájukat védelmező koreai katonák fülébe, akik még nagyobb elhatározással szegzik fegyvereiket a<z amerikai agresszorokra, hogy megvédjék szabadságukat, függetlenségüket, hazájukat az imperialista terjeszkedéssel szemben. Sztálin elvtárs szavai eljutottak az imperializmus járma alatt sínylődő gyarmati népekhez is és bátorságot, lelkesedést öntöttek beléjük, hogy még nagyobb erővel folytassák szabadságharcukat. És megmutatkozott a hatás a kapitalista országokban is. Franciaországban, Olaszországban és másutt megmutatta a nép, hpgy békét akar. Szerte a világon az egyszerű emberek millióinak, a békét akaró becsületes embereknek gondolata Moszkva, Sztálin elvtárs felé száll, mert benne, a nagy Szovjetunió vezérében, a dolgozó milliók barátjában látják az erőt, látják a béke igazi védelmezőjét és harcosát. TÖRÖK IMRE munkáslevelező, aki a Csehszlovák Építkezési vállalat csernői üzemében dolgozik, a következő levelet küldte nekünk: Népi demokratikus Köztársaságunk minden dolgozójának biztosította a munkát, a megélhetést. Nálunk is sokszor elbeszélgetünk a mult és a jelen közti különbségről. A múltban a dolgozóknak könyörögni kelleti * munkáért, a megélhetésért és a nyereséget is a tőkés vágta zsebre, ő élt jól. A munkások pedig nyomorogtak. Amióta a munkásosztály kezébe vette a hatalmat, a termelőeszközöket, biztosítva lett népűnk életszínvonalának emelkedése. Ennek tudatában kell fokozni a munkatermelékenységet a Szovjetunió dolgozóinak példája szerint. És különösen többet és jobbat kell termelni Sztálin elvtárs nyilatkozata után, amelyre felfigyelt valamennyi dolgozó, a világ valamennyi békeharcosa. Hiába acsarkodnak az Imperialisták, mi tudjuk, hogy a Szovjetúnió nem támad meg más országokat. Tudjuk azt, hogy az atomfegyver próbájával a Szovjetunió nem fenyeget, hanem a védelem szempontjából tartja fontosnak. Igen, a Szovjetunió békés célokra fordítja az atomeröt, de ha kell, kész teljes fegyverzetben fogadni a támadót. Sztálin elvtárs nyilatkozatával kapcsolatban beszélgettünk üzemünk dolgozóival. Láttuk, hogy megértették Sztálin elvtárs szavait, tudják, hogy fokozott munkaigyekezettel biztosíthatjuk a békét. Lelkesedéssel fogjuk építeni ml is a csernői építkezéseket, tanulni fogunk az SzK(b)P és 0 CsKP történetéből, hogy felismerjük a kötelezettségvállalások, a normákfelülvizsgálásának, a munkatermelékenység fokozásának jelentőségét 115-en Írtak alá üzemünkben szerződést, hogy új normákra térnek át Azóta már az új normák szerint dolgozunk és megnyugvással tölt el bennünket az a tudat, hogy feladatainkat mindig 100 százalékon felül teljesítjük. A terv teljesítésével kapcsolatban dicséretet érdemel Dakos István *í> éves földmunkás, Pusztay István és csoportja, Szabó István földmunkás, Botján! István, Kocur János és Lupis János, akik 169 százalékra teljesítik normáikat. Mi békében akarunk dolgozni és hálánkat a Szovjetunió iránt úgy fejezzük ki, hogy követjük Pártunk tanításait, teljesítjük tervfeladatainkat és új pártkádereket nevelünk fel: Sztálin elvtárs nyilatkozata örömmel tölt el bennünket, mert tudatta velünk, hogy a Szovjetunió széttörte az imperialisták atommonopólját, amellyel rabszolgasorba akarta dönteni a szabad nemzeteket. Ez a nyilatkozat arra ösztönöz minket, hogy ötéves tervünket idő előtt befejezzük, hogy hazánk erős legyen és hogy mind öntudatos munkások tovább tanulhassunk Marx, Lenin és Sztálin tanaiból. BRESZTOVSZKY JÓZSEF, lévai dolgozó pedig Sztálin elvtárs nyilatkozatával kapcsolatos levelében többek között ezeket írja: Olvastam Sztálin elvtársnak az atombombáról tett nyilatkozatát. Bölcsnek tartom, mert nekünk munkásoknak nem kell a háború, dolgozni akarunk. Ha azonban megtámadnának minket, nem fogjuk a hátunkat tartani. Minden este hallgatom Moszkvát. Hallom azt, hogy a Szovjetunióban az atomenergiát békés célokra fordítják, de ha kell, a béke megvédé sére is felhasználhatják. Ha az amerikai imperialisták betörnének virágos kertünkbe, megmutatnánk nekik. merre vezet az út. Mint ismeretes — írja HOLCZER LÁSZLÓ munkáslevelező — a második világháború utolsó fázisában az egyik japán városra, Hirosimára atombombát dobtak. Ezzel a gaztettel ijeszteni akarták a Szovjetunió és a szabad országok népeit. Azonban az ijesztgetés a világ haladó szellemű és békére törekvő népeinél nem sokat számított. Rendületlenül tovább folytatták útjukat a szocializmus felé. I Később értesültünk arról ls, hogy az atomtitok többé neim titok, mert a Szovjetunió birtokában is van, a Szovjetunió azonban az atomerőt nem a népek kiirtására akarja felhasználni, hanem a békés építőmunkát szolgálja vele. Sivatagokat átszelő és termékenyítő csatornákat építenek segítségével és a természet át alakításának hatalmas sztálini terveit valósítják meg vei® rövid idő alatt. Sztálin elvtársnak a moszkvai Pravda szerkesztőjének tett nyilatkoza t a után ismét bejárta a világot az imperialisták eszeveszett és rémült riadója. Felháborodnak, mert ismeretes, hogy a gyáva verekedők akkor bőszülnek fel legjobban, ha egyszer őket verik pofon. A világ népei, a béketábor hívei csak mosolyogni tudnak az Imperialisták rémült kapálódzásán, míg ők nyugodtabban hajtják álomra fejüket, mert Sztálin elvtárs szavaiból rájöttek, hogy az atom többé nem a nyugatiak monopoltulajdona és a sokát emlegetett háború ilyen körülmények közt aligha jöhet létre. Bebizonyult az a tény, hogy az atomnak atom az orvossága. A béketábor atomja és atomfegyverei lesznek a béke zálogai, mert gondolkodóba ejtik az imperialistákat, hiszen tudják, hogy atomra atom lenne a válasz. Országok, városok, falvak lakossága mozdult meg, ezer és ezer távirat és levél megy a szerkesztőségekbe, amelyekben- a munkásság megnyugvását és örömét fejezi ki Sztálin elvtárs szavai felett. A világ népeinek békéje mindannyiunknak fontos, hiszen mi csehszlovák dolgozók is átéltük a háború borzaimait, ismerjük a bombatámadások és különféle gyilkoló fegyverek pusztító hatását. Köszönetünket fejezzük ki békénk megszilárdítójának és őrzőjének, a Szovjetuniónak és a nagy Sztálin elvtársnak. A Nagy Október tiszteletére felavatták a balogialaí kultúrházat Ünnepélyes külsőségek között avatták fel a balogfalai kultúrházat és az elesett szovjet hősök emléktábláját. A felavatási ünnepség alkalmával üdvözlő táviratot küldött a lakosság a köztársaság elnökének, amelyben felajánlják az épületet a Nagy Októberi Forradalom 34. évfordulójának tiszteletér^ továbbá Pártunkat és a kormányunkat hűségükről és szeretetükről biztosítják. A falu középpontjában felépített nagy új kultúrházat és az emléktáblát teljesen a maga erejéből építette fel a kis falu lakossága. A szükséges anyagok beszerzéséhez rpindenki hozzájárult és az építkezés brigádmunkájában mindenki lelkesen résztvett. A tornaijai téglagyár dolgozói Sztálin születésnapjának tiszteletére és a Szovjetbará'ság Hónapjának megünneplésére nov. 30-ig teljesítik egész évi tervüket (g. 1.) Alacsony, kopár domb lábánál, a kanyargó Sajó mellett fekszik az Ipolyi téglagyárak n. v. tornaijai üzeme. A gyár magas kéménye jóval magasabbra nyúlik a dombtetőnél, melynek egyik oldalát majdnem elhordták az agyagot bányászó munkások. Hangos pöfögéssel traktor fordul ki a kapun az állomáshoz vezető országútra, téglával megrakott pótkocsit vontatva. Középkorú, barátságom arcú férfi ül a volánnál. Barankay, e vállalat soffőrje. Naponta sokszor megteszi az utat az állomásig, mert az üzem minden termékét, más össze köttetés híján, traktoron szállítják a vagonokba. A kis üzem szorgalmas munkásai az utolsó két év alatt majdnem duplájára emelték a gyár termelésének mennyiségét. Igaz, hogy néhány új gépet üzembe helyeztek azóta, de visz... t csökkentett lé.számmal dolgoz nak. A termelés nagyfokú emelkedését a szocialista munkaverseny elterjedése vonta maga után. A versenybe a munkások 98%-a bekapcsolódott és országos viszonylatban is nagyon szép eredményeket értek el. A legjobb élmunkások, mint pl. Murtin János, Gáka József, Rajtok László, Bari József és a legjobb csoportok többször magas jutalmazásban részesültek. Az öntudatos munkások mftst újabb bizonyságát adták hazaszeretetüknek és szocialista épító Iekesedésüknek, mert a Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapjának megünneplésére és Sztálin elvtárs születésnapjának tiszteletére kötelezték magukat, hogy az eredetileg december 23-ig terjedő előírt termelési tervet november 30-ig 100%-osan teljesítik, a kiégetett téglákban. A terven felül kötelezték magukat arra, hogy legalább három lakásegység felépítéséhez szükséges téglát termelnek ez év végéig. Ezen kívül konkrét ígéretet tettek a munkások, hogy minden igyekezetükkel azon lesznek, hogy munkájuk termelékenységét emeljék, amit a szovjet tapasztalatok átvételével, a munkamenet jobb megszervezésével, a munkaidő gazdaságosabb kihasználásával és hajtóanyagmegtakarítással igyekeznek elérni. Az üzem munkásai mindig tájékozva vannak a verseny állásáról és a terv teljesítéséről, mert az tizemiroda falára kifüggesztett táblára sajátmaguk írják fel eredményeiket és ellenőrzik a terv és a kötelezettségvállalás teljesítését. Ezzel a dicséretreméltó kötelezettségvállalásai köszönik meg a munkások a Párt és a kormány szerető gondoskodását. Az üzem azelőtt nem volt téli munkára berendezve. Még a mult évben is a fagyok beálltával abbahagyták a termelést, mert az üzemnek nincsenek műszárítói a nyers téglák kiszárítására. A munkások legnagyobb része vagy távoli gyárakhoz ment át a téli hónapok alatt, vagy pedig odahaza töltötték el a telet. Most betonalkatrészek gyártására rendezkezett be az fizem a téli idényre. Nagy présgépet kaptak és az átépítés már folyamatban van. Két nagy nyilt szárítót kőrülfalaztak és kályhákat helyeznek el benne, hogy a szárítók levegőjét egyenletes melegen i»rtsák. A betongyártmányokat kiszáradásukig ezekben helyezik el. A nagy új présgép már be van állítva az egyik műhelybe. Parlag Pál, a gépész, büszkén mutat a gép mellett heverő jókora betontéglára. — Ez az első terméke a gépnek, — mondja látható örömmel, — Én fogom betanítani a gép kezelésére a munkásokat. Szakszerűen elmagyarázza a gép működését. A műhely felső részét még át kell alakítani, utána megindulhat a termelés. A téglaprést már úgyis leállították. A hatalmas hengerek tavaszig mozdulatlanul pihennek, de a munkásoknak az idén már nem kel) másutt munkát keresniök. Mire befejeződik a szárítókban felhalmozott téglák kiégetése, megkezdődik a betongyártás. Parlag Pál ezelőtt uradalmi gépész volt. Havonta egy mázsa búzáért és 100 koronáért dolgozott. — Mennyit kellett azért a nyomorúságos bérért robotolni, — mereng el a múlton. — Hajnali három órától késő éjfélig. Dehogy gondolhattam volna akkor, hogy délután sétálni mehetek, mint ahogyan most megtehetem. Akkoriban a látástól vakulásig tartó munka után is nyomorogtam, most félnapi munka után gondtalanul élek. Parlag elvtársnak két fia van. Az egyik most tölti katonai szolgálatát. — Mielőtt bevonult, nagyon félt a gyerek, — mondja mosolyogva Parlag, — de nagyon hamar megváltozott a véleménye. Ha szabadságra hazajön, mindig dicsekedik, hogy jobb dolga van ott, mint a szülői háznál. Az égető kemencék fölött a 70 éves Tőke János dolgozik. Megelégedett arcú, pirospozsgás öregember. Fizetése mellett 1200 korona nyugdíjat kap havonta. Negyvenkét éve dolgozik az üzemben. Vezetői nagyon meg vannak vele elégedve. Sokat tapasztalt munkás, idős kora ellenére kitűnően ellátja feladatát. — Szükség van most minden munkáskézre, — mondja János bácsi. — Nem úgy, mint valamikor. Fiatalkoromban sokszor félve gon1 doltam arra az időre, amikor majd kiöregszem a munkából. A legtöbb idős munkás sorsa a kegyelemkenyér vagy a koldúlás volt. Senki nem törődött velük. — Ma mindenkiről gondoskodva van — folytatja kis szünet után. — Megfelelő nyugdíjat kap mindenki. Megélnék a nyugdíjambői ls, de amíg egészséges és munkabíró leszek, nem teszem le kezemből a munkát. Ezzel hálálom meg szocialista rendszerünk gondoskodását. A téglák égetésénél részben már a Duvanov-módszer 'szerint dolgoznak. Teljesen azért nem térhettek még át a Duvanov-mődszerre, mert ehhez több technikai átépítést kell előbb elvégezni. Remélhetőleg a következő évben sor kerül erre és a munkások az eddigi kétszeres termelést sokszorosan túllépik. A domb oldalán megnyitott agyagbányában egész télen át folyik a munka. Az agyagot készítik elő a jövő nyári munkákhoz. — A télen kibányászott agyagból sakkal jobb tégla van, — magyarázzák a munkások. — A kemény fagy segít' a föld földolgozásában. Nagy könnyebbséget jelentene itt, ha volna egy földszedő bágerjük. Robbanó anyaggal dolgoznak a munkások. Kézifúróval fúrnak bele a kemény agyagba és kézierövel rakják meg a csilléket is. Megfelelő gépekkel sokszorosan emelni lehetne a termelést. — Majd sor kerül ezekre is, — mondják bizakodva a munkások. — Már eddig is sok új gépet kaptunk, amivel nagyban megkönnyítettük munkánkat. A nehézipar kiépítésével naprólnapra több gép kerül az üzemekbe. Addig is szorgalommal és lelkesedéssel pótoljuk a hiányzó gépek munkáját és túlteljesítjük a gottwaldi ötéves terv irányszámait,