Uj Szó, 1951. november (4. évfolyam, 257-281.szám)

1951-11-15 / 268. szám, csütörtök

f 1951 november 14 UJSZO túszé A koreai fegyverszüneti tárgyaiások A koreai fegyverszüneti értekezlet albizottságának november 12-iki ülé­sén a népi erők küldöttei ismét meg­cáfolták a másik fél állításait, amely a tárgyalási programm második pont­ját megkerülve elutasította a katonai demarkációs vonal és a demilitarizált övezet haladéktalan megállapítását. Az amerikai küldöttek állandóan ki­tartanak a mellett, hogy a tárgyalási programmnak ezt a pontját bizonyta­lan időre halasszák el, míg a fegyver­szüneti egyezményt alá nem írják. A népi erők küldöttei kijelentették, Koreai hadijelentés A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság néphadseregének főparancs­noksága jelenti november 13-án, hogy a koreai néphadsereg egységei szoros együttműködésben a kínai népi önkén tes csapatokkal, az összes frontokon folvtatták heves védelmi harcaikat az ellenséggel szemben és az ellenségnek súlyos ember- és anyagveszteséget okoztak. A keleti frontszakaszon Jangutól északra az amerikai első és hetedik gyaloghadosztály egységei nagyszá­mú reoülőgép, tank és tüzérség támo­gatásával heves támadásokat hajtot­tak végre a néphadsereg védelmi vo­nalának áttörése céljából. A néphad­sereg heves zárótüze az ellenséget visszavonulásra kényszerítette. E had­műveletek folyamán 9 ellenséges tan­kot rongáltak meg. A középső és nyu­gati frontszakaszokon a néphadsereg egységei az ellenség ellen az eddigi vonalakon harcolnak. November 14-én a néphadsereg lég­elhárító csapatai és az ellenséges re­pülőgépekre vadászó lövészek két el­lenséges repülőgépet lőttek le és meg­rongáltak egy repülőgépet, amelyek résztvettek Szunan, Nampo és Fen­zsan elővárosainak barbár bombázá­sában. Fokozódik a tiltakozó üozgatam a görög kormány terrorintézkedései ellen A görögországi Demokratiki című lap közli, hogy az EDA képviselői fel­keresték Rendisz belügyminisztert és követelték, hogy a Szotiria börtönben lévő tüdőbeteg foglyokat és beteg nő­ket helyezzék szabadlábra. Az irodalmi és művészeti szövetség dolgozóinak küldöttsége Plasztirasz miniszterelnököt kereste fel azzal a követeléssel, hogy a kormány bocsássa szabadon a fogvatartott írókat, művé­szeket és az értelmiség más képvise- J lőit, akiket demokratikus meggyőző- | désük miatt vetettek börtönbe. Ugyancsak folytatódik az a moz­galom. amely a katonai törvényszék elé állított 93 hős görög hazafi peré­nek megszüntetését követeli. Ebben az ügyben a Magyar Jogászszövetség és a Magyar Újságírók Országos Szö­vetsége is tiltakozó táviratot intézett a görög kormányhoz, követelve Nikosz Beloiannisz elvtársnak, a Görög Kom­munista Párt Központi Vezetőségi tagjának és 92 társának szabadon­bocsátását. Elhunyt a SCoreai Népi Demokratikus Köztársatág helyettes külügyminisztere November 4-én, hazafias feladatá­nak teljesítése közben, 38 éves korá­ban elhunyt Pak Ton Co, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság he­lyettes külügyminisztere, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának tagja. Temetésén megjelent Pak Hen En miniszterelnöKhelyettes és külügy­miniszter, a Koreai Munkapárt Köz­ponti Bizottságának titkárai, a kor­mány vezető személyiségei, valamint a Szovjetunió, a Kínai Népköztársa­ság és a népi demokratikus országok phenjani képviselői. A jugoszláv, olasz és görög haderő feladatairól tárgyalt az amerikai sürgetésre összehívott Baikán-értekezlet November elején értekezletet tar­tottak Salzburgban, amelynek célja a háborús készülődések fokozása volt a Balkánon és a Földközi-tengeren. Mint az Eftropeo című milánói hetilap közölte vasárnap,, a Salzburg közelé­ben lévő Kessheim-kastélyban meg­tartott konferencián amerikai, angol és francia katonatisztek, valamint az olasz haderő, Tito-Jugoszlávia és a monarchofasiszta görög kormány képviselői vettek részt. A szigorúan titokban tartott érte­kezleten messzemenő egyetértésben tárgyalták meg az olasz, jugoszláv és görög haderő balkáni feladait. Tito Jugoszláviájának ezekben a ter vekben kulcspozíciót szántak. Az érte­kezleten szóbakerült a trieszti-kérdés is. Az olasz hadügyminisztérium va­sárnap megkísérelte megcáfolni a heti­lap leleplezéseit, el kellett azonban ismernie, hogy az amerikaiak már ré­gen követelték ezt az értekezletet. A művészet „szabadsága" bonni módra Berlin nyugati zónájának lakói nemrégiben újabb leckét kaptak, amiből megtudhatták, hogyan ér­telmezik a művészet vszabadsá­gát« az USA bánni gyarmatában. A ^képzőművészet i« leckét Ade­nauer rendöregyenruhás »mükriti­kusau adták, A tanulságos eset a nyugatber­lini »Franz« művészeti csarnokban zajlott le, F. Zremer professzor szobrászati műveinek kiállításán. A híres művész a tárlaton kiállí­tott müveiben a náci uralom ször­nyűségeit ábrázolja. Szobrászata harcos kiállás a háború ellen és buzdítás a még elszántabb béke­harcra. A kiállítás sikere Adenauer rendőrkopóit is megmozgatta. A rendőrség rajtaütésszerűén beha­tolt a kiállítási terembe és durván felszólította a közönséget, hogy hagyja el a tárlatot. Miután a lá­togatók a különös parancs teljesí­tését megtagadták, Adenauerék rendőrei a »művészi meggyőzése finomabb eszközeihez folyamodtak. Kikergettek mindenkit, aki a te­remben volt és nemcsak a továb­bi vitát zárták be, hanem a kiállí­tást is. A buzgó >tárlatvezetök« talán »elö is vesiettékm volna a látoga­tókat t ha még sokat vitatkoznak. Az esetnek jolytatása lett. A közvélemény annyira felzúdult a hitlerista vmüvészetü irányzat ilyesfajta feltámasztása ellen, hogy a nyugatberlini hatóságok kénytelenek voltak visszavonni a tilalmat. Ilyen a művészet s>szabadsága< Adenauerék bábállamában. Hogy ilyen, nem ostoda. Adenauer és klikkje a hírhedt mázolótól vette át a >mintát«. hogy az ilyen álláspont e pont tár­gyalásának előre megfontolt elhalasz tását jelenti mind addig az időig, míg el nem fogadják azokat a követelése­ket, amelyek a másik félnek megfelel nek. Az amerikai megbízottak félel­müknek adtak kifejezést azzal kap­csolatban, hogy a népi erők meg­bízottai közölnék a nyilvánossággal a katonai demarkációs vonal és a de militarizált övezet kitűzését mert ez befolyásolná az amerikai fél tervezett katonai kalandját. A népi erők megbízottai hangsú lyozták, hogy az az úgynevezett kato nai nyomás senkit sem félemlít meg. Hanem nyilvánvalóan az amerikai fél az, amely igyekszik kibújni a béke megteremtése alól Ebben a dologban élesen visszatükröződik a két félnek a békéhez és háborúhoz való állásfog­lalása. A népi erők megbízottai újból megállapították a másik fél november 10-iki javaslatának értelmetlenségét, amely szerint a tárgyalási programm második pontiát el kell halasztani, — és kijelentették, hogy csupán a népi erők megbizottainak javaslata bizto­sítja egyedül a tárgyalási propramm második pontjának helyes és indokolt megoldását. • Acheson beszéde után, amelyet Pá­rizsban az ENSz közgyűlésén mon­dott a koreai kérdés megoldásáról, — írja a Sin-Hua ügynökség keszoni különtudósitója, — az amerikai kül­döttek Panmundzsonban megváltoz­tatták hangjukat a konferencián. Az amerikai küldöttek az albizottság ülé­sein cinikusan kijelentik, hogy nem akarják megállapítani a katonai de­markációs vonalat es a demilitarizált övezetet, mert ez de facto tűzszünetet jelentene. Ezekkel a kijelentésekkel leplezik a békétől való félelmüket. At­tól rettegnek, hogy amint megállapí­tanák a katonai demarkációs vonalat és a demilitarizált övezetet, sem az amerikai katonák, sem pedig a csatlós államok katonái nem lesznek hajlan­dók tovább vérüket ontani és életüket áldozni további kalandokért, amelye­ket a harcvonal megváltoztatásáért vívnának. A szovjetkormény jegyzéke a norvég kormányhoz 25 ezer bányász sztrájkol Észak-Franciaországban A Se Soir című lap Jelenti, hogy november I2-én reggel a Nord és Pas de Calais megyékben 25 ezer munkás sztrájkba lépett. A sztrájkot, amely e két negyed 29 bányájára terjedt ki, a bányászok tiltakozásul léptették életbe a bányák vezetőségének azon határozata ellen, hogy bérükből le­vonják a ^gyógyszerek beszerzésére szükséges* költségeket. so rtxu* A román dolgozók a mult év első felében mintegy 4500 újítójavaslatot nyújtottak be, amelyből 2000 javasla­tot valósítottak meg. Az új javaslatok következtében a megtakarítás több, mint 20 millió lei volt. Magyarországon a gyapottermesz­tés már 28.500 hektáron folyik. A ter­mesztők közül néhányan a szovjet módszerek alkalmazásával igen jó eredményeket értek el. • A kínai bányászok ma sokkal jobb körülmények között élnek,' mint bárr mikor azelőtt, öszzehasonlítva az 1949 es évvel, munkabérük mintegy ^ 50%­kal emelkedett. • Finnországban november l ével a vaj árát 50%-kal felemelték. • Ausztriában csak szombati napon árusítható disznó- és borjúhús. A ven­déglőben borjú- és disznóhúst csak vasárnap szolgálnak ki. AVinden hé­ten két húsnélküli nap van. November 13-án N. M. Lange, Nor­végia külügyminisztere S. A. Aía­naszjevnek, a Szovjetunió norvégiai nagykövetének átadta a norvég kor­mány válaszjegyzékét a Szovjetunió kormánya október 15-iki jegyzékére, amelyben a norvégiai háborús elő­készületekről volt szó. A norvég kormány jegyzékében megkísérelte annak tagadását, hogy Norvégia területét átengedi az At­lanti-tömb fegyveres erőinek táma­dó céljaik számára és azt állítja, hogy a norvég kormány által foga­natosított katonai intézkedéseknek védelmi céljuk van. A Spitzbergák és a Medve-sziget kérdéséről a norvég kormány kije­lenti, hogy nem engedi meg más ál­lamoknak, hogy ezeket a szigete­ket katonai erődítmények, vagy tá­maszpontok építésére használják fel. Egýtien megkísérli tagadni, hogy e szigeteknek az úgynevezett „észak­atlanti tengeri körzet" főparancs­nokának hatáskörébe való átadása meg-sértette a Spitzbergákról 1920 február 9-én kötött párizsi szerző­dést, amely szerint a szigetek kör­zetét soha sem szabad katonai cé­lokra felhasználni. November 12-én A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminiszterhelyet­tese, a szovjet kormány megbízásá­ból Jorsadt úrnak, Norvégia ügy­vivőjének jegyzéket adott át, amely többek között így szól: ,,A szovjetkormány • október 15-iki jegyzékében olyan tényekre mutatott rá, amelyek azt bizonyítják, hogy a norvég kormány az Atlanti-tömbhöz csatlakozva a védelem ürügye alatt nagyméretű katonai intézkedéseket tesz e tömb agresszív tervei szerint A szovjetkormány hangsúlyozza, hogy a norvég kormány a szovjet kormánynak 1949 február elsején és március 3-án küldött jegyzékei el­lenére, amelyekben biztosította a szovjetkormány f hogy nem fog oly^n politikát folytatni, amely ag­resszív célokat követ, a valóságban beleegyezett abba, hogy norvég te­rületeket az agresszív Atlanti-tömb fegyveres erői használjanak és be­jelentette megegyezését, hogy a nor­vég fegyveres erők e tömb amerikai katonai parancsnoksága alá legye­nek rendelve, amelynek vezetése és tervei szerint folynak ,most Norvé­giában az összes háborús előkészü­letek. A norvég kormány elutasította, hogy megnemtámadási szerződést kössön a Szovjetunióval, amely Norvégia szomszédja és ezzel egy­idöben Norvégia belépett az Atlanti­tömbbe. Ezek a tények azt bizonyít­ják, hogy norvég kormánynak az a kijelentése, hogy ' a béke megszilár­dítására törekszik, hamis! Ezzel kapcsolatban a szovjetkor­mány szükségesnek tartja kijelen­teni, hogy már maga az a tény, hogy a Spitzbergákat és a Medve­szigetet az úgynevezett északatlanti­tengeri körzet főparancsnokának ha­táskörébe engedték át, ellenkezik az 1920 február 9-én Párizsban megkö­tött szerződéssel, amely szerint az említett szigeteket „sohasem szabad katonai célokra felhasználni." A norvég kormánynak e cseleke­deteit a szovjetkormány nem tartja másnak, mint a Szovjetunióval szemben ellenséges 1 cselekedeteknek, amelyek ellentétben állnak Norvé­giának az említett szerződés értel­mében vállalt kötelezettségeivel. Ezzel kapcsolatban a szovjetkor­mány szükségesenek tartja ismét figyelmeztetni a norvég kormányt arra hogy ez a politika komolyan árt a szovjet-norvég kapcsolatoknak. A norvég kormányra hárul e csele­kedetért az egész felelősség. Az emerikaiak barbár homhatámadásai a koreai városok ellen Az amerikai repülők szeptember óta rendszeres éjjeli támadásokat hajta­nak végre Fenzsan, Jandok, Szarevon, Szunan és más koreai városok ellen. Csupán Feuzsanra október és novem- i ber havában mintegy 4000 különféle kaliberű bombát dobtak. A bombázás következtében számos asszony és gye­rek pusztult el és sok ház rombadőlt. Hadifoglyok, mint kísérleti nyulak Az atomfegyver feltalálása óta már eltelt egy Pár év. Alig van olyan nap, hogy az ember újságot olvasva, vagy rádiót hallgatva ne értesülne az atomenergia legújabb fejlődéséről. Még most is, ha az ember rágondol a Hirosimára do­bott atombombára, rögtön arra kell gondolnia, hogy az amerikai impe­rialisták már itt is megmutatták igazi arcukat. Az atombomba le­dobása következtében kb. 70.000 em­ber vesztette életét, pedig az ame­rikai urak nagyon jól tudták, hogy a ledobott atombomba nem gyor­sítja meg a háború befejezését, mert a szovjetcsapatok már Mand­zsúria nagy részét felszabadították és hatalmas csapást mértek a ja­pán főerőkre. A ledobott atom­bombának két célja volt. Először is a Szovjetunió megfélemlítése, másodszor az atombomba pusztító erejének kipróbálása. Jól tudjuk, ' az első céljuk nem sikerült. A Szovjetunió nem ijedt meg. Szi­lárd béketörekvéséről, békepoliti­kájának helyességéről, a népek millióit meggyőzi napról napra. A Szovjetunió emelte fel szavát el­sőnek az atomfegyver nemzetközi ellenőrzése és az atomfegyver bé­kés célokra való felhasználása mel­lett. Különböző nemzetközi fóru­mok előtt bizonyította be a világ gépeinek, hogv egyedül a Szovjet­unió az, amely a béke megingat­hatatlan bástyája. De hatalmas csapást mért a há­borús gyujtogatókra Sztálin elv­társ legutóbbi nyilatkozata is az atomfegyverről, amely után még jobban megerősödött a népekben a hit, hogy a béke megőrizhető, mert „mienk a béke atomja is". Emlékezzünk csak, milyen fej­vesztettséget idézett elő ez a sztálini nyilatkozat az imperialis­ták táborában. Be akarták bizo­nyítani, hogy az atomfegyver a Szovjetunió birtokában a világbé­két veszélyezteti. Akik azonban kételkednének a Szovjetunió békés szándékaiban, azoknak emlékezeté­be idézzük, hogy az amerikai tu­dósok legújabban élő embereken, koreai és vietnami hadifoglyokon próbálják ki a legújabb atomfegy­ver pusztító erejét. Minket dolgozókat, ez a kegyet­len hír nem ér váratlanul, mert tudjuk, hogy a végétjáró imperia­lizmus mindent elkövet, hogy vég­ső bukását hátráltassa. Kételkedők, akik még nem tud játok, hova álljatok, nyissátok ki a szemeteket, nézzetek körül Ha zánk megváltozott, új gyárak, új üzemek éoülnek. Ugyanakkor az amerikai Hitlerek tovább folytatják élő emberekkel kísérleteiket, mint az orvosok a nyulakkal. Mi szlová­kiai dolgozók fokozottabb munka­teljesítményekkel kell. hogy alátá­masszuk harcunkat a békéért. A vi'ág békeszerető néoei összefog­nak. el kell, hogy érjék, hogy az amerikai háborús gvuitogatók be­szüntessék tevékenységüket és el­nyerjék méltó büntetésüket. Ha kísérleti nyulakra van szükségük, akkor próbálják ki saját magukon az atomfe.qvvert és a világ dolgo­zói még csak "ltakozni sem fog­nak. Skulányik Benő munkáslevelező. Prievoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom