Uj Szó, 1951. november (4. évfolyam, 257-281.szám)

1951-11-14 / 267. szám, szerda

A CSEHSZLOVÁKIA I M A G YAR O OLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1951 november 14, szerda 2 KČS IV. évfolyam, 267. szám Világ proletárjai egyesüljetek! ,A nők harca a békéért és a szocialista építésért" jelszó alatt tartotta ülé­sét a Csehszlovákiai Nőszövetség Központi Bizottsága. /Q szakszervezeteken belüli igazi demokráciáról A Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom keretei között napjainkban lejátszódott fontos politikai-szerve­zeti események, az üzemtanácsi, mű­helytanácsi és helyi tanácsok válasz­tása aktuálissá tette, hogy a szak­szervezeteken belüli demokráciával bővebben foglalkozzunk. Az idén el­sőízben került sor arra, hogy a szak­szervezeti mozgalom e fontos szer­veit általános, titkos választással, az igazi demokrácia elvei szerint vá­lasszuk meg. Kétség kívül nagy fej­lődési határkőhöz érkeztünk el ez­zel és egészen bizonyos, hogy üze­meink nagy többségében, az újonnan megválasztott műhely és üzemtana­esők, szakaszbizalmiak jobban kép­viselik a dolgozók érdekeit, mint az eddigiek, jobban mozgósítják a tö­megeket a gottwaldi ötéves terv feladatainak teljesítésére, jobban előmozdítják majd a termelőerők fejlődését és a munka termelékeny­ségének emelkedését. Pártunknak és kormányunknak a termelés gaz­daságosabbá tételére vonatkozó ha­tározatai, a munkásság bizalmát fel­tétlenül bíró, öntevékeny, szakszer­vezeti szervekre támaszkodnak. Fel­emelt ötéves tervünket csak úgy va­lósíthatjuk meg, ha üzemeinkben tu­datos munkafegyelem, lelkes szocia­lista munkaverseny fejlődik ki, ami csakis jó politikai meggyőző munka eredménye lehet. Ezért fektetünk akkora súlyt az idei szakszervezeti választások jó eredményeire, ezért mélyítjük el a szakszervezeteken belüli demokrá­ciát, ezért követjük azt a kimagas­ló célt, hogy üzemi szerveink a mun­kásosztály, a dolgozók érdekeinek igazi képviselői legyenek. A népből kiemelt, demokratikus módszerrel, a nép által választott, gondosan kivá­logatott káderek, a szakszervezeti munka helyes módszereit alkalmaz­va, a Párt politikájának igazi hajtó­erői lesznek népi demokráciánk fej­lődésében, a szocializmus építésében, a béke védelmében. Minden erőnkkel harcolni kell azok ellen, akik a szakszervezeti vá­lasztásokat lebecsülik, vagy az üze­mekben igyekeznek a régi „jól be­vált" kaptafa szerint intézni őket, és így elsikkasztják a választások iga­zi, demokratikus jellegét, igazi ér­telmét. Sztálin elvtárs 1931 január 19-én, a moszkvai Pravdában megjelent „Nézeteltéréseink" című cikkében, Trockij szakszervezeti módszereit bí­rálva ezeket írja: „Egyesek azt hiszik, hogy amikor ma a szakszervezeti demokráciáról beszélünk, ez csak üres szóbeszéd, divat, ami a pártélet bizonyos jelen­ségeivel függ össze, de idővel majd megunják, ho<*y demokráciáról „fe­csegjenek" és minden marad a „ré­giben". Mások m?g azt gondolják, hogy a szakszervezeti demokrácia lényegé­ben engedmény, a munkások kíván­ságának tett kényszerű engedmény, hogy itt inkább valami, diplomáciá­ról, mint igazi, komoly dologról van szó. Mondanunk sem kell. hogy mind azok, mind ezek az elvtársak, súlyo­san tévednek. A szakszervezeti de­mokrácia a munkásság tömegszer­vezeteinek lényegéhez tartozó tuda­tos demokrácia .. Világos szavak. Es Sztálin elv­társ ezekkel nemcsak a munkásosz­tály akkori ellenségeinek, a trockis­táknak felelt meg, hanem véget vet a mi funkcionáriusaink egyrésze kö­zött uralkodó bizonytalanságnak és a szakszervezeti választások lebecsü­lésének. Nem taktikai fogás a demo­kratikus választás, hanem a szerve zett tömegek akaratának érvényre juttatása és megengedhetetlen min­den kulisszák mögötti huzavona, amelynek célja az volna, hogy a de­mokrácia lényegét, tömegeink tuda­tos aktivitását elsikkassza. A régi tizemtanácsok nagyrészé nem teljesítette hivatását. Elbüro­kratizálta a politikai tömegmunkát, valami fölösleges közbeeső elosztási láncszemmé tette, a helyett, hogy a munkásság magasabb termeié kenységéért folytatott harcának irányítójává és szervezőjévé tette volna. Miután elvesztették kapcsola­tukat a tömeghez, elvesztették an­nak bizalmát is és a dolgozók elfor­dultak tőlük. De a régi üzemtaná­csok egyike-másika, a munkásság bizalomhiányának szemmel látható jeleit önkritikailag nem értékelte és a választásokra olyan jelölőlistákat állítottak össze, amelyekből látható, hogy rossz munkájuk tanulságait nem vonták le. Az általuk felállított jelölőlisták iránt a tömegek bizalmatlanok, mert azok összeállítása is részben sógor­ság-komasági alapon történt és nem fejezi ki a dolgozók akaratát. Ma­gyarán mondva az általuk jelölt le­endő üzemtanács az égvilágon nem képvisel senkit, régen sutba dobott kliltkrendszer következménye. Az ilyen üzemtanácsot a munkás­ság meg nem választja. Amint ezt igazolja a szokolovi vegyiművek vá­lasztásának esete is. A vegyiművek­ben — amelynek munkássága jórészt magyar — az üzemtanács a kulisz­szák mögött intézte már a szakasz­bizalmiak választását is. A munkás­ság sokat beszélt erről, de azért az üzemtanács által „kijelölt" sza­kaszbizalmiakat megválasztották. Az üzemtanáes erre vérszemet kapott és a műhely tar ácsi választásokat mellőzve, az új üzemtanáes előkészí­téséhez fogott. Hogy az előkészítés milyen volt, azt bizonyítja a köz­gyűlés lefolyása, amelyen a dolgo­zóknak csupán írd és mondd nyolc százaléka jelent meg. Ezen a „gyűlé­sen" beszélték meg a jelölőlistát. Cisler elvtárs és társainak dilttandó­ját azonban a munkásság nem volt hajlandó magáévá tenni. Igy az­után a .jelölőlista az első és a máso­dik választáson is csúfosan megbu­kott. Természetesen megbukott, mert hiszen a jelölőlistát nem a dol­gozók akaratának és bizalmának megfelelően állították össze, a lista nem képvisel semmit. A régi üzemtanács nem értette meg Pártunk jelszavát: „Arccal a tömegek felé...", rosszul vezeti, rosszul irányítja a munkásság építő­harcát, elhanyagolta a politikai tö­megmunkát, elszakadt a tömegek­től, elvesztette a dolgozók bizalmát. Most a kerületi Szaktanács, kissé késői, de még nem elkésett segítsé­gével próbálják helyrehozni a súlyos hibát. De a szokolovi munkásság is sokat tanult. Megértette a szak­szervezeti demokrácia lťnyegét és a jövőben úgy él azzal, hogy az újon­nan megválasztott vezetők a mun­kásság bevált bizalmi embereinek sorából kerüljenek ki. Csakis i'yen vezetők, szakszer­vezeti funkcionáriusok képesek a dol­gozók milliós tömegeinek aktivizá­lására, mozgósítására, a gottwaldi ötéves terv, a szocialista építés ha­Üdvözöljük a Re'vay József miniszter vezette magyar küldöttséget A csehszlovák-magyar kultúregyezmény aláírása előtt Hétfőn, november 12-én a délelőt­ti órákban a prágai Wilson-pályaud­varra érkezett a Magyar Népköztár­saság küldöttsége Révay József nép­művelődési miniszter vezetésével. A küldöttség tagjai: Sík Endre, a kül­ügyminisztérium politikai főosztá­lyának vezetője és Szál József, a külügyminisztérium tájékoztatás­ügyi osztályának vezetője. A küldöttség a Csehszlovák Köz­társaság és a Magyar Népköztársa­ság között megkötött kult-regyez­mény aláírása végett jött Prágába. A küldöttséget a pályaudvaron Vác lav Kopeoky tájékoztatás- és népne­velésügyi miniszter, Dr. h. c. Jozef Plojhár egészségügyi miniszter, az iskola, tudomány- és művészetügyi minisztérium képviseletében Vojtech Pavlasek, Gustáv Bareá, a CsKP Központi Bizottságának titkára, Lu­mír Civrny, a tájékoztatás- és nép­nevelésügyi miniszter helyettese és az állami testnevelésügyi és sport­minisztérium vezetésével meghí­zott miniszter képviseletében Viliam Mucha üdvözölték. Jelen volt továb­bá Boldocky János, a Magyar Nép­köztársaság prágai követe, aki egy úttal a küldötség tagja is, a követ­ség tagjainak kíséretében. A fogadáson megjelent továbbá Jo­zef Sedivy diplomáciai protokollfőnök, dr. Ladislav Simovič a külügyminisz­térium osztályfőnöke, , Richard Slán­sky, a külügyminisztérium sajtóosztá­lyának főnöke, dr. Jozef Krásny, a kormányelnöki hivatal I. osztályának főnöke és František Koktán képviselő, az URO alelnöke. Jelen voltak továb­bá Ing. Karel Stránik műépítész, a Csehszlovák Képzőművészeti Szövet­ség elnöke, Kazimir Stahl, a cseh­szlovák rádió vezérigazgatója, Oldrich Machaček a Csehszlovák Állami Film vezérigazgatója, Miroslav Barvik ta­nár, a Csehszlovák Zeneszerzők Szö­vetségének vezértitkára, Václav Peká­rek, a Csehszlovák írószövetség veze­tő titkára és a CsISz központi titkár­ságának képviselője. Václav Kopecky, tájékoztatás- és oktatásügyi miniszter üdvözlő beszé­dében hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaság népművelési minisz terének eljövetele a Magyar Népköz­társaság és a Csehszlovák Köztársa­ság közötti kulturális és művészeti kapcsolatok további megszilárdítását jelenti. Révay József, magyar népmű­velődési miniszter a küldöttség nevé­ben köszönetet mondott a szívélyes fogadtatásért s utána az összes jelen­lévőkkel szívélyesen elbeszélgetett. Révay József népoktatásügyi minisz­ter Prágába érkezése után déli 12 óra­kor hivatalos látogatást tett a kor­mány alelnökénél, Viliam Siroky kül­ügyminiszternél.' Ä Magyar Népköztársaság kor­mányküldöttségének tagjai és né­hány szovjet zeneművész, aki Cseh­szlovákiában tartózkodik, hétfőn meghallgatták a Nemzeti Színház­ban Smetana „Dalibor" c. operájá­nak előadását. Az ünnepélyes előadáson résztvett Václav Kopedký tájékoztatás- és népmüvelésügyi miniszter, Vojtech Pavlásek, az iskola- tudomány- és művészetügyi miniszter helyettese, Igor Kratochvíl, a külfölddel való kulturális kacsolatok osztályának vezetője a tájékoztatás- és népmü­velésügyi minisztériumban, dr. Wal­ter Feldstein, az iskola-, tudomány­és művészetügyi minisztérium mű­vészi osztályának elnöke, valamint politikai és kulturális életünk továb­bi képviselői. Jelen voltak a Magyar Népköztársaság kormányküldöttsé­gének tagjai is, élükön Révay József­fel, a népmüvelésügyi miniszterrel, Sík Endre, a magyar külügyminisz­térium fő politikai osztályának ve­zetője és Szál József, a külügymi­nisztérium tájékoztató osztályának vezetője. Megjelent kívülük Boldoc­ky János, Magyarország csehszlová­kiai követe, továbbá a szovjet zene­művészek küldöttségének tagjai, Ivan I. Martynov zenekritikus, Ga­lina V. Barinová hegedümüvésznő, a Sztálin-díj laureátusa, Viera V. Vla­gyimirova zongoraművésznő és a le­ningrádi Kirov Színház operájának és balettjének tagjai, Nina A. Szer­valová énekesnő és Galina N. Kiri­lová, valamint Vsevolod D. Uchov balettpár. Az előadáson jelen vol­tak a magyar filmmunkások kül­döttségének tagjai is, akik a napok­ban jöttek Csehszlovákiába, hogy ta­pasztalatokat merítsenek Petőfi Sándorról, a legnagyobb magyar költőröl készitendő színesfilm for­gatásához. Az előadáson ott volt Pán József építész, a Kossuth-díj viselője, Golda József, a magyar filmgyártás vezetője, Nyers Gyula, a filmküldöttség vezetője, Márk Ti­vadar, a budapesti Állami Operaház kosztüm- és díszlettervezője, Lévay Lajos szobrász és Ivanica György, a budapesti Nemzeti Színház maszkí­rozója Az estélyen résztvettek a magyar tudósok-filológusok is, Do­bosi László, Sipos István és Nes­tyán János, akik tanulmányúton vannak Csehszlovákiában. A szünetben a vendégekhez, a fel­lépő művészekhez és a színház mű­szaki dolgozóihoz beszédet intézett Václav Kopecky tájékoztatás- és nép­művelésügyi miniszter, Révay József, a Magyar Népköztársaság népműve­lésügyi minisztere és Ivan V. Marty­nov, a szovjet zeneművészek küldött­ségének vezetője. Hangsúlyozták, hogy a művészi értékek közös megis­merése, a kulturális értékek kicserélé­se jelentős mértékben hozzájárulnak a Szovjetunió nemzetei és a népi demo­kráciák közti barátság megszilárdítá­sához. A Magyar Népköztársaság kormányküldöttsége meglátogatta Antonín Zápotocký kormány elnököt Antonín Zápotocky kormányelnök I lyes beszélgetést folytatott a vendé­tegnap délután fogadta a magyar kormányküldöttséget, élén Révay Jó­zsef népművelésügyi miniszterrel. A kormánvelnök hosszas és szivé­gekkel. A fogadáson résztvett Václav Kopecky tájékoztatás- és népművelés­ügyi miniszter is. A szovjet műszakiak értékes segítsége Dolgozó népünk nap-nap után meg­győződik. arról a hatalmas segítség­ről, amelyet a Szovjetunió nyújt ne­künk szocialista építésünk minden szakaszán. A legjobb szovjet dolgo­zók és műszakiak értékes, tapasztala­tai lehetővé teszik számunkra, hogy gyorsabban fejlesszük a termelőerő­ket, fokozzuk a munka termelékeny­ségét, javítsuk a termelés technoló­giáját. A Szovjetunió a legmodernebb gépekkel siet segítségünkre, hogy ki­küszöböljük a légnehezebb emberi munkát és megsokszorozzuk a telje­sítményeket. Sok építkezésen óriási segítséget nyújtanak a szovjet vil­lanybágerek. Ezekben a napokban há­romtagú szovjet műszaki küldöttség érkezett hozzánk, hogy a bágerkeze­löknek megmagyarázzák a gépek ke­zelését, a legtökéletesebb módszere­ket. Az értékes szovjet vendégek, Ni­kolaj F. Bocskarov mérnök, a villany­bágerek konstruktőrje Voronezsből, Pe­ter P. Orlov mérnök Sztálingrádból és Ivan N. Sirsov főszerelő szintén Sztálingrádból, meglátogatták a cseh­szlovákiai építkezési üzemek brati­slavai gép üzemének központi mű­helyeit és meglátogatták a vágújhelyi építkezési üzemeket is. Itt értékes ta­nácsokkal látták el a dolgozókat a szovjet gépek kezeléséről. A megláto­gatott munkahelyeken a szovjet mű­szakiak megállapították, hogy a vil­lanybágereket jó állapotban tartják és ezek nagyszerű teljesítményeket nyújtanak. Rámutattak azonban a hiányokra is, különösen a föld elszál­lításának megszervezésében, ami lehe­tetlenné teszi, hogy ezek a bágerek teljes teljesítményükkel dolgozzanak. A szovjet műszakiak ellátogatnak az Ifjúsági Duzzasztógátra is és a bá­gerkezelőknek itt is segítséget nyúj­tanak. Bocskarov mérnök szovjet kon­struktőr tíznapos tanfolyamot fog itt vezetni. talma-s feladatainak győzelmes vég­rehajtására. Csakis ilyen új üzemtanácsok, műhelytanácsok, helyi tanácsok, ilyen szakszervezeti szervek képe­sek arra, hogy Sztálin elvtárs sza­vai szerint: ... a munkásosztály millióit mozgósítsák, fokozzák a nagy töme­gek kezdeményezését, tudatosságát, ; öntevékenységét... Csakis így lehet az egész munkásosztály szívügyévé i tenni azt a harcot, amelyet a gazda­| sági szervek folytatnak. Máskülön­ben nem győzhetünk a gazdasági fronton." Majd később a szakszervezeti de­mokráciáról írott cikkében így foly­tatja: „... a tudatos demokrácia, a pro­letárdemokrácia módszere a szak­szervezeteken belül — ez az ipari szakszervezetek egyedüli helyes módszere." A szakszervezeteken belüli demo­krácia következetes érvényesítése, szakszervezeti választásaink jó sike­re nagy lépéssel visz előre bennün­ket a szocialista haza építésének út­ján. Horváth László.

Next

/
Oldalképek
Tartalom