Uj Szó, 1951. november (4. évfolyam, 257-281.szám)

1951-11-14 / 267. szám, szerda

8 UJSZ 0 1951 november 282 A Trojica-bánya vájárjai meglátogatták Kl. Gottwald elvtársat, köztársaságunk elnökét Kötelezettségvállalásuk Gottwald elvtárs születésnapjára: 5 vagon terven felüli szén A karvini Barbora-bányában, mely fölött már régebb idö óta vörös csillag ragyog, ép úgy mint a többi 19 ostra­va-karvini bányában, \ a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom összüzemi gyűlést rendezett. Ezen a gyűlésen a bányászok legjobb dolgozóikat válasz­tottál? az üzemi szakszervezeti moz­ga'om élére. A Barbora-bánya bányá­szai közül az újonnan berendezett Kultúrházba eljött Ján Toper képvise­lő. a Bányaalkalmazottak Szövetségé­nek elnöke is, aki a ROH-nak a bányaiparban teljesítendő feladatairól és az újonnan megválasztott üzemi­tanácsok funkcionáriusainak munká­járól beszélt. Beszéde után az össz­üzemi gyűlésen megjelent a Trojica bánya bányászküldöttsége, mely fel­hívta az összes vájárokat, technikuso­kat, brigádosokat, tanulókat, az ösz­szes munkásokat, hivatalnokokat és az ostrava-karvini bányakörzet min­den alkalmazottját, hogy ; vasárnap, november 18-án mind a három váltás­ban induljanak harcba 55^)00 tonna szén kibányászására, melyet ajándék­képen fognak felajánlani Klement Gottwald köztársasági elnökünknek­55. szüLlése napja alkalmából. A felhívást, melyet a Trojica bánya küldöttei tettek, a dolgozók nagy lel­kesedéssel fogadták. A Barbora-bá­nya vájárjai bekapcsolódnak a közös erőfeszítésbe 55.000 tonna szén kibá­nyászásában. A trojicai felhívásra a katonai élmunkáscsóport felelt első­nek, mely arra kötelezte magát, hogy vasárnap műszakot kezd abból a cél­ból, hogy az eddigi csúcsot megjavít­sa. A Barbora tanoncai sem akartak szégyenben maradni. Ján Sysei meg­ígérte, hogy részt vesznek a vasár­napi műszakban. Ezután több bányász is jelentkezett, hogy bejelentse öröm­teljes csatlakozását a . felhíváshoz. A civil brigádosok nevében Ottó Janda kötelezte magát,'-bogy műszakba lép­nek és a legjobb teljesítményt forrják elérni; a műszakiak nevében Emil Náhorňák, üzemi igazgató megígérte, hogy azok az alkalmazottak, akik va­sárnan nem fognak irodai munkát vé­gezni. leszállnak a bányába és annyi szenet fognak kitermelni, amennyi nemcsak a terv teliesítésére, hanem túlteljesítésére is elegendő lesz. Az üzemi szállításban dolgozók sem akarnak az utolsók között maradni és a műszak napján úgy fognak dol­gozni, hogy ennek a becsületbeli kö­telezettségnek teljesítésében semmi zavar se támadjon. A karvini Antonin Zápotocký-bánya vájárjai is elfogadták a Trojica bá­nyászainak felhívását. Az üzemi szer­vezet tagjai kötelezték magukat, hogy a műsaak napján 2800 tonna szenet fognak kibányászni, ^mit ajándékké­pen fognak felajánlani első tisztelet­beli bányászunknak, Klement Gott­wald köztársasági elnökünknek. A Masaryk-bánva dolgozói is lel­kesedéssel fogadták a felhívást. A Sztahanov-bánya dolgozói 100 szá­zalékos részvételt helyeztek kilátásba a vasárnapi műszakon. A 404-es fej­tési front dolgozói a Zarubek-bányá­ban egyhangúlag kötelezettséget vál­laltak arra, hogy 800 kocsi szenet fog­nak kibányászni terven le.ül. A Mir és a Május l-e bányák vájár­jai ' kötelezettséget vállaltak, hogy eredményeikkel felülmúlják a Trojica dolgozóinak teljesítményét. Az ostrava-kai Wni bánvakerület vá­járjai így felelnek a Párt Köznonti Bizottságának határozatára. mely megmutatta nekik az útat a terv tar­tós teljesítésére. A Trojíca-bánya bányászai a köztársasági elnöknél Klement Gottwald köztársasági el­nök hétfőn, november 12-én fogadta Antonin Zápotocký kormányelnök je­lenlétében a slezská-ostravai Trojica­bánya bányászainak, technikusainak, brigádosainak és tanoncainak 9 tagú küldöttségét, mely 55 vagón szén ter­ven felüli kibányászását jelentette be ajándékképen elnökünk 55-ik születés­napjára. A küldöttek között t>volt a Trojica-bánya legöregebb bányásza, Jozef Kačmarik, Viliam Bukovanský üzemi mérnök, a CsKP nevében Jaro­slav Hlavaček, a CsISz nevében Zde­nek Remiás, a brigádosok képvisele­tében Miroslav Krejči, a tanoncok kül­dötte, Jozef Cevela és Václav Záhrad­ník, Antonin Ktibina és Rudolf Svech bányászok Az elnöki iroda képvise­letében jelen voltak annak főnöke Bo­humil Červíček és a nemzetgazdasá­gi osztály képviselői is. A köztársasági elnök köszönetet mondott az ajándékért és kérte a kül­döttség. tagjait, hogy tolmácsolják az Ostra-a-vidék bányászainak örömét azon, hogy aránylag oly rövid idő alatt sikerült a széntermelést fokoz4 niok csaknem a terv által megszabott mértékig. Mi, akik a régebbi időkben is ismertük az ostravai bányavidéket — mondotta /— akik ismertük a bá­nyászokat, szilárdan hittük, hogy az osztravai bányászokban nem fogunk csalatkozni. Ezután a köztársasági el­nök hangsúlyozta a szovjet bányászok tapasztalataiból való okulás szüksé­gességét, hogy a munka a bányában előrehaladhasson. Két föfeladatot tű­zött ki, mely ma a bányászok előtt áll. Először új módszerrel dolgozni, nem ragaszkodni a régihez, jobban megszervezni a munkát. Másodszor javítani a bányászok és műszakiak együttműködését a bányákban. Hang­súlyozta, hogy a műszakiak és mér­nökök egész lelküket öntsék munká­jukba. Könnyítsék meg a bányászok munkaját és legyenek segítségükre a munka jó megszervezésében. Másrészt azonban kell. hogy a bányászok leves­sék a mérnökök és műszakiak iránti bizalmatlanságukat, mely a mult ha­gyománya és kell, hogy segítsék a műszakiakat és mérnököket. Ez a két főprobléma áll ma előttünk, mondotta köztársasági elnökünk, amit fokozato­san meg kell majd oldanunk, hogy a jó útról, melyen most járunk, le ne térjünk. Meg vagyok győződve, hogy ez menni fog. A küldöttség biztosította a köztár­saság elnökét, hogy az osztravai bá­nyászok szavai szerint fognak igazod­ni és hogy a beléjük helyezett bizal­mat ki fogják érdemelni. A bányászok küldöttsége, miután szívélyesen elbúcsúzott köztársasá­gunk elnökétől, megtekintette a prá­gai Várat. Klement Gottwald köztársasági el­nök határozata értelmében az osztra­vai 55 vagon szénküldeményt a klad­nói kohók és a kladnói 55 vagón szénküldeményt a prágai kórházak rendelkezésére fogják bocsátani. A Kohászati Kombinát dolgozói iélen határosnak építkezésük sorsáról Irfa: KOCSI BOHUMIL mérnök Annak az Időnek, mely elválaszt bennünket a Kohászati Kombinát el­ső kemencéinek üzembehelyezésétől, a téli hónapi »£yharmadát teszi ki. Annál kevésbbé ssabad a telet a kályhák mellett tölteni, mivel a HUKO felépítésére rendkívül rövid határidő van kiszabva. Az elkövet­kező téli időszak telies kihasználásá­tól függ, hogy az 1952. évre kisza­bott magas tervet teljes:-~jük-e vagy nem. A jövő év második negyedévében 8800 ember elszállásolásáról kell gondoskodni. Hol helyezzük el őket? BgyrSszüket a táborokban, — a meglévő táboron kívül mén; hármat építünk fel, — a többieket pedig kő­házakban. Tavaszra ezeknek felépí­tésével készen kell lenni, vagyis a tél idején kell őket felépíteni. Az emberek ezreit kell építkezé­sünk számára megnyernünk. Kelet­szlovákia mezőgazdasági vidék, té­len a legtöbb itt a szabad munka­erő. Ila megnyerjük őlcet a tél ide­jén. nem kell értük nyáron harcol­ni, mert bizonyára túlnyomó részük állandóan itt marad. Ezért nem for­dulhat elő egy részlegen sem, hogy télen ne legyen elegendő munkalehe­tőség. Éppen 'ellenkezőleg, a télnek a legkiemelkedőbb munkaidővé kell váln'a. Kol\'s7atl Kombinátunk Köztársa­sagunkban egyike a legjobban gépe­títeít építkezéseknek. Az állam több­millió értékű gépet nem azért bízott reánk, hogy azok kihasználatlanul heverjenek, hanem azért, hogy állan­dóan munkában legyenek. Ha azt akarjuk, hogy a gépek a téli időszak­ban is dolgozzanak, a munkát gon­dosan elő kell készíteni. Kötelessé­günk tehát, hogy minden lehető esz­közt felhasználjunk arra, hogy a kotrógépek ne álljanak a fagyott földön, hogy a keverőgépek feldol­gozzák a melegített homokot, a lif­tek. daruk szállítsák a felmelegített maltert. A gőzkatlanok, robbantó­anyagok, szalmatakarók és más szükséges dolgok e'ó'készitése nélkül értékes gépeink állnának s ez meg­bocsáthatatlan hiba volna. A jövő évben naponta átlag közel ezer vagón anyagot szállítunk épít­kezésünk színhelyére. Tudjuk, hogy már most is nehézségeket okoz nagy vagónszükségletiink. A mostani téli időszak alatt mindenekelőtt a fának, vasnak, félkészáruknak, homoknak, téglának stb. beszerzéséről kel! gon­doskodni. Amit télen szerzünk be, arról nem kell nyáron gondoskodni. De ha most télen nem gyűjtünk ösz­sze anyagtartalékot, akkor nyáron anyaghiányunk lesz, ami további megbocsáthatatlan hiba lenne. J"v» év tavaszán már fezünkben lesznek a Kombin'' t fő központ/ai­rmk tervezetei, műszaki rajzai, ahol kokszot, nyersvasat, acélt, hengerelt termékeket fogunk gyártani. S a ko­hászatban dolgozó elvtársak joggal kérnek bennünket, hogy fejezzük be az előkészítő munkálatokat és kezd­jünk hozzá az építkezésekhez. Az építkezés előkészületeihez pedig még sok minden hiányzik. A vsaútvona­laknak. utaknak 10 kilométereit kell kiépíteni, a csatorna-, vízvezetékhá­lózatnak tiz kilométereit kell lefek­tetnünk, a villanyvezetéknek tíz ki­lométereit kell felszerelnünk. Fel akarjuk építeni ezalatt az idő alatt a fő betonkészítő üzemet, az ácsmű­acélraktárt, garázsokat, műhe­lyeiét. Az elkövetkező 3—4 hónap alatt ezekre az előkészítésekre for­dítjuk minden figyelmünket. Ha nem rendezkedünk be a télen, nem lesz arra időnk nyáron, elkezdjük az építkezést és rohammunkát fogunk végezni. Ez volna a harmadik legna­gyobb hiba. Ezekből kitűnik, hogy az elkövet­kező téli időszak alatt döntjük el építkezésünk sorsát. Ezért kell arra úgy felkészülnünk, ahogy építkezé­sünk fejlődése megkivánja. A tábo­rok és települések építői kétszerez­sék meg a lakóhelyek építésének tempóját. Elszállásolok készüljetek fel a téli hónapok alatt az új alkat mazottaknak tömeges jövetelére, biz­tosítsatok részükre meleg és nyu­galmas szállásokat. Ellátók, ké­szítsétek elő idejében a gépeket, a meleg ruhákat, tüzelőfát, finoman őrölt, oltatlan meszet, chlormeszet, gőzkatlanokat, gőzolVasztókat és csöveket hozzájuk és robbantó sze­reket! Mesterek és műszaki dolgozók! Ta­nulmányozzátok át a téli munkála­tokra vonatkozó utasításokat, gon­dolkodjatok arról, hogy miként fog­tok dolgozni az emberekkel s a "gé­pekkel, ismertessétek meg a dolgo­zókkal a munkaterveket s magya­rázzátok meg nekik, hogy azok nii­A CSEMADOK lévai járási konferenciájának távirata Viliam Široký elvtárshoz Drága Široký elvtársunk! A CSEMADOK első lévai járási konferenciája forró szeretettel üd­vözöl és igéri, hogy kötelezettségvállalásai segítségével hozzá fog járul­ni dolgozó népünk szebb és boldogabb jövőjéért, a szocializmus felépíté­séért -és a világbékéért folyó küzdelemhez. A CSEMADOK járási konferenciája. Szovjet vendégeink tapasztalatai segítik dolgozóinkat A szovjet tudósok és művészek küldöttségének i tagjai naponta meg­látogatják gyárainkat, üzemeinket, intézményeinket, az állami birtoko­kat és egységes szövetkezeteinket, iskoláinkat, kiállításainkat stb. hogy közvetlenül a munkahelyeken adják át dolgozóinknak gazdag tapaszta­lataikat, hogy munkájukban tanács­csal szolgálhassanak és hogy ők ma­guk is közvetlen közelről ismerhes­sék meg életünket. TELJES FIGYELMET KELL SZENTELNI AZ UJ MÓDSZEREK ELTERJESZTÉSÉNEK A. P. Zuravlev, a Szovjetunió Legíelsőbb Tanácsának képviselője, a moszkvai „Elektrostaľ'-tizem szta­hanovista olvasztára, meglátogatta a chomutovi G. Kiiment hengermü­vek munkásait. Az üzem alkalma­zottai köteleziték magukat, hogy tiszteletére teljesítik a Szovjetunió ezidei hátrálékos megrendeléseit, még pedig Sztálin elvtárs születés­napja előtt. A. P. Zuravlev beszélgetést foly­tatott Oldrich Pokluda lakatossal, a Munkarend tulajdonosával és Jozef Boželnik fémesztergályossal, a „Ki­váló munkáért" kitüntetés viselőjé­vel és mindenekelőtt az iránt érdek­lődött, hogy mennyire terjednek el munkamódszereik. Hangsúlyozta, hogy az új módszerek elterjesztésé­nek teljes figyelmet kell szentelni a munkamegbeszéléseken, üzemi új­ságokban stb. A legjobb dolgozókkal való meg­beszélések során kifejtette, hogy ho­gyan szervezik a Szovjetunióban a j avítóm un i: álatokat. Legfontosabb az, hogy lehetőség szerint minden javítást tervbe vegyünk. Az ö üze­mében, az „Elektrostal"-ban, javí­tásokra a munkaidő 7 százalékát veszik tervbe. A szovjet dolgozók, akik a gépeket® a személyi tu­lajdonuknak tekintik, minden ere­jükből harcolnak ezeknek az idő­veszteségeknek csökkentésért és ki­küszöböléséért. A DOLGOZÓ LEGYEN JÓKEDVŰ Ivan T. Bielov, a Sztálin-díj lau­reátusa, a Krasnyj proletarij-üzem fömestere, meglátogatta a TOS-üze­met Holoubkov pri Rokycanyban. Az üzem mestereinek elmondotta, hogy a munkatermelékenység emelésének egyik fő feltétele a munkakollektív jó hangulata. Minden dolgozó le­gyen jókedvű, hogy a mű valóban sikerüljön. Erről a mesternek kell gondoskodnia. Továbbá rámutatott arra, hogy mennyire szükséges, hogy az idősebb munkások és külö­nösképpen a mesterek védnökséget vállaljanak a fiatalabb alkalmazot­tak felett és megismértessék őket tapasztalataikkal. Ez általában ki­indulópontja annak, hogy a kom pleksz sztahanovista brigád alapjait megvethessük. Azután elmondotta, hogy a csehszlovák fiatalságban sok len­dület van, amivel a munkatermelé­kenység fokozásánál számolni kell. I. T. Bielov ezután megtekintette a műhelyeket és a dolgozók munká­ját és hosszabban elbeszélgetett Hűmmel Alojzzal, az üzem egyik legjobb fémesztergályosával. I. T. Bielov a kés alkalmazásának egy más módját ajánlotta neki, mely le­hetővé teszi a megmunkálás gyor­saságának fokozását 90 százalékkal. Hűmmel megfogadta a tanácsot és egy pár perc múlva kijelentette, hogy ezt a módszert fogja alkal HARC AZ IDŐVESZTESÉG ELLEN A BÁNYÁKBAN Ivan Ivanovics Bridko szovjet sztahanovista részt vett szombaton Mostban az Északcsehországi bar­nakőszénbányák összkerületi aktí­váján, melyen jelen volt V. Pokorný fűtőanyag- és energetika-ügyi mi­niszter is. Kijelentette, hogy tanuja volt annak, milyen nagy időveszte­ség származik abból, hogyha a mű­szakokat nem közvetlenül a munka­helyen váltják. K. S. SUCHOV AZ ÉLÖANYAG PROBLÉMÁIRÓL Konstantin Stepanovics Šuchov, a biologia doktora, a Szovjetunió tu­dományos akadémiája genetikai in­tézetének vezetője, előadást tartott Dejviceban a mezőgazdasági főisko­la hallgatóinak és tanáiainak, a „Szür. hető vírusról és az élöanyag prob­lémáiról." Ezután a vírusok szapo­rításának legutóbbi kísérleteiről be­szélt. Ránk tudósokra nézve rendkí­vüli fontossággal bír, — mondotta­—, hogy szakadatlanul tanuljunk a dialektikai materializmusból, mely beláthatatlan távlatokat nyit meg előttünk. Engels már évtizedekkel ezelőtt megírta, hogy az élet nem egyéb mint fehérjék létezése. A szovjet tudósok kutatásai azt a né­zetet megerősítik és továbbfejlesz­tik. Szombaton Terentij Szemjonovics Malcev, a sadrinsky mezőgazdasági kutatőállomás igazgatója, a Szovjet­unió Legfelsőbb Szovjetjének képvise­ltje, a Sztálin-díj tulajdonosa meg­látogatta a zsateci állami birtok komlónemesítő intézetét. Élénken érdeklődött a komlótermesztés iránt, mert a komló'ermesztést maga is be akarja vezetni kolhozán. A MŰVÉSZEK ÖSSZEJÖVETELE Ján Čumpelik, az állam dl j lau­reátusa műtermében összejöttek T. N. Jáblonská festönő, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának képviselőnő­je, a Sztálin-díj kétszeres laureátusa, W. Saulek és A. Smolana, a Len­gyel Képzőművészek Szövetségének tagjai és P. Slavov, a Bolgár Kép­zőművészek szövetségének tagja, a cseh festőművészek kollektlvumával. A vendégek megtekintették ,,A csehszlovák nép hódolata J. V. Sztálinnak" című monumentális mű­höz készült tanulmányokat. ^ A Csehszlovák írók Szövetsége, továbbá a Csehszlovák Zeneszerzők Szövetsége és fordítók köre szom­baton az írók klubjában estélyt ren­dezett. Ján Drda, a Csehszlovák Irők Szövetsége elnökének megnyitója után, melyben Maxim Tank, Sztá­lin-díja s fehérorosz költőt és a szov­jet diákok 9 tagú csoportját üdvö­zölte, Ján Kapr Sztálin-díjas zene­szerző beszélt a szovjet költészet és zene nagy hatásáról művészetünk fejlődésére. Az estélyen többek kö­zött Maxim Tank is előadta költe­ményeit. Tatjana Milovna Jáblonská festő­nő vasárnap meglátogatta Prága­Trojában a Nemzeti Galériát, a'iol megtekintette a cseh szobrászat gyűjteményeit. | P. N. Tretjakov, tanár, a törté­nelmi tudományok doktora, meglá­togatta a Stará Kourimi várat és a kolini városi múzeum régészeti osztályát. * A szovjet vendégek vasárnap résztvettek So^o'oroban .,A sokolo­vi harcos" emlékmű leleplezési ün­nepségein. ——I———^ lyen nagyielentó'ségfl szerepet tölte­nek be a Kohászati Kombinát idejé­ben való felépítésében. Lássátok el magatokat szükséges anvaggal, gé­pekkel, szerszámokkal. Harcra fel mindnyájan a téli terv győzelmes tel­jesítésére! A nyár maid megkérdezi tőlünk, hogy mit csináltunk a télen. S nekünk nem szabad csalódást okoznunk, csak egy helves feleletet adhatunk: A télen tökéletesen e'öké­szültünk a tavaszi munkálatokra!

Next

/
Oldalképek
Tartalom