Uj Szó, 1951. november (4. évfolyam, 257-281.szám)

1951-11-13 / 266. szám, kedd

Világ proletárjai egye.mlfptekl A C S E H S Z L 0 VÁK IÁIM AGYA R D 0 L GOZÍ K L A P J A Bratislava, 1951 november 13, kedd 2 Kcs IV. évfolyam, 266. szám 3 Karlové Varyban megalakult az első csehországi CSEMADOK-csoport A cseh országrészekben dolgosé magyarok becsülettel állnak as építés békeőrségén A szakszervezetek feladata: mozgósítás a terv teljesítéséért és túllépéséért A. Zápotocky elvtárs beszéde az URO plenáris ülésén Komoly kérdésről akarunk beszél­ni. Bérpolitikánk és termelésünk kérdése ez. Az utóbbi időben az in­tézkedések egész sorát hajtjuk vég­re. Nem tudom, vájjon ezeket az in­tézkedéseket helyesen értelmezik-e főleg szakszervezeti tagjaink. Szük­ségesnek tartom felhívni a figyelmet arra, hogyan kezdtük meg az álla­mosítás kezdetétől a bérkérdések és a termelési kérdések megoldását." ­Zápotocky elvtárs ezután foglal­kozott az első és második összszak­szervezeti kongresszus határozatai­val és rámutatott arra, hogy helyes bérpolitika, a teljesítmény szerinti jutalmazás nélkül nem lehetne telje­síteni a terveket. A helves bérpolitikáéit Karlové Varyban vasárnap délelőtt folyt le a CSEMADOK első csehor­szági helyi csoportjának alakuló köz­gyűlése. A közgyűlésen megjelent Fábry István elvtárs, a CsKP Köz­ponti Bizottságának és CSEMADOK központi vezetőségének tagja, a kerü­leti Nemzeti Bizottság, a járási párt­bizottság, a szakszervezetek képvise­lői. A Národni Dumban megtartott alakuló közgyűléen szép számban je­lentek meg a Karlové Varyban és kör­nyékén dolgozó magyarok, szokolovi bányászok, építőmunkások, a közeli állami birtokok munkásai, közöttük Csóka Imre elvtárs, az Uj Szó levele­zője, az ország egyik legjobb etetője. Ez az alakuló közgyűlés nagyje­lentőségű esemény az itteni magyarok életében, akik szó-szoros értelemben szomjasan várták kul túrotthonuk léte­sítését és saját kezdeményezésükből indították meg a helyi csoport előké­szítő, szervező munkáját. Napi nyolc óra becsületes munka után, elindultak a magyar családok otthonaiba, hogy agitáljanak, tagokat gyűjtsenek, kul­túrelőadásra hívják meg az embere­Vet. Lelkesen, szivvel-Iélekktel teae* ezt, mert tudták: nagy hivatást telje­sítenek. Az ötéves terv építése, a szocializ­mus győzelme szempontjából nem mindegy az, vájjon megkapják-e a csehországi magyar dolgozók a hala­dó, formájában nemzeti, tartalmában szocialista magyar kultúrát, amely ne­veli őket, elősegíti fejlődésüket, hogy szocialista emberekké váljarfak és a békeőrség első soraiban harcoljanak. Tudták ezt a Karlové Varyban dol­gozó magvarok. Tudta ezt Kluka Imre, a volt füleki géplakatos, Kiss József építőmunkás, Bogár -elvtá/s, a szoko­lovi bányász, Berec József komáromi rakodómunkás. Oravec elvtárs és még sokan-sokan mások. A Rybáre elő­város kisterme az itt dolgozó magya­rok igazi otthona lett, itt szívták ma­gukba a szocialista hazafiasság és a haladó kultúra alkotó örömének első leheletét. Ide jártak esténként munka után a népi együttes tagjai, a zenekar, az énekkar, a tánccsoport lelkes életre­hívői, az asszonyok, akik estéket ál­doztak arra, hogí az alakulást minél szebbé tegyék. Sikerült. Megindító szép tetteket faragott a lelkesedés, a hivatástu­dat. Farkas Mária egyszerű mun­kasiáuy Uz kilométert gyalogolt na­ponta, hogy résztvehessen a próbá­kon. A kéüö őszi estéken hosszú uta­kat tettek meg a CSEMADOK él­Az URO plenáris ülésén Franti§ek Zupka elvtárs, az URO elnöke és Zá­potocky kormányelnök elvtárs beszá­molói, valamint a vitafelszólalások után a következő határozatokat fo­gadták el: A Szakszervezeti Közpopti Taná­csának plenáris ülése, hogy biztosít­suk az ötéves terv teljesítését, a kö­vetkező főfeladatokat tűzi ki. 1. Biztosítani az ötéves terv harma­dik évének teljesítését. Az összes alkotó szervezeteknek és különösen az üzemi tanácsoknak fel­adata lesz, hogy az üzem vezetőségé­vel együttmunkálkodva megállapít­sák a terv .nemteljesítésének okait. Az üzem vezetőségével együtt javaslato­kat dolgoznak ki, miként lehet a terv­teljesítés hiányait kiküszöbölni, tel­jesítését biztosítani Azokban az üze­mekben. ahol a tervet teljesítik, biz­tosítani kell a terv határidőelőtti tel­jesítését és túlteljesítését. A szövet­ségek központi bizottságai, különösen a bányászati, i fémipari, építőipari és közlekedési alkalmazottak szövetsé­gei kell, hogy élére álljanak az ötéves terv harmadik évének teljesítéséért folyó harcnak Figyelmüket elsősor­ban a íőfeladatok teljesítésére, a fon­tos üzemek' tervteljesítésére összpon­tosítsák. 2 Biztosítani az ötéves terv negyedik éve fokozott feladatai teljesítésének sikeres kezdetét. Az ötéves terv harmadik éve sikeres tervbefejezésének biztosításánál össz­pontosítani kell a figyelmet a jövő év feladataira. Meg kell valósítani a mű­szaki-szervezési intézkedések teljesí­tésének ellenőrzését, amelyek a nor­mák felülvizsgálásából és a válasz­tervezésből erednek. Gondot kell for­dítani az üzemi szerződésekre, ame­lyek az egyének, a munkacsoportok és a műhelyek szocialista kötelezett­ségvállalásai alapjának előfeltételeit alkotják a termelési feladatok teljesí­tésében. Az üzemi szerződések a jövő évben a<L üzemi tanácsok ténykedésének tar­talmát fogják képezni. A termelés tervének egyénekre való következetes szétírásával meg kell alkotni annak előfeltételeit, hogy konkrét szocialista szerződések szülessenek és hogy a feladatok teljesítéséhek ellenőrzését a dolgozók és az üzemtanácsok elvégez­hessék. 3. Szocialista munkaversennyel, mint fömódszerrel igyekezni kell emelni a a munkatermelékenységet. Az üzemekben meg kell valósítani a szocialista munkaverseny, az él­munkásmozgalom bíráló és önbíráló taglalását. Meg kell javítanunk ellen­őrzését ^s értékelését a Forradalmi Szakszervezeti mozgalom minden al­kotó szerve, különösen pedig az üze­mi tanácsok segítségével. Terjeszteni kell az újító módszereket. Tanulni kell a szovjet újítók és sztahanovisták tapasztalataiból, akik példát nyújta­nak nekünk. 4. Javítani kell a tömegpolitikai mun­kát. Meg kell valósítani az -/Arccal az üzemek felé« jelszót, amelyet a Szak­szervezetek Központi Tanácsának le­velében fejtettünk ki. Ezért a ROH minden alkotó része és szervezete funkcionáriusaink mindennapi élénk kapcsolatban segítséget kell nyuj­taniok az üzemi tanácsoknak felelős­ségteljes feladataik teljesítésénél. Az üzemig tanácsok funkcionáriusai min­dennapi kapcsolatban kell állniok a dolgozókkal, ismerniök kell problé­máikat, meg kell azokat oldaniok és ezzel kell segíteniök teljesíteni a termelési tervet. Szükséges, hogy a ROH valamennyi funkcioná­riusa agitátor legyen, hogy meg­győző munkát folytasson, magyaráz­zanak, tanuljanak és nyerjék meg a dolgozókat a terv teljesítéséért fo­lyó mindennapi harcnak. Hogy ezek a főfőladatok teljesítve legyenek, szükséges, hogy egy szer­vezet minden funkcionáriusa és tag­ja a központtól egészen a járási szakszervezetekig állandóan és haté­konyan segítséget nyújtson az üzemi tanácsoknak: A jövö évben egész sor intézkedést teszünk, amelyek segítségünkbe lesz­nek munkánk tökéletesítésénél. A be­tegsegélyzö biztosítást és védelmét, a munkabiztonságot a dolgozók kezeibe helyeztük . így biztosítjuk a dolgo­zók hatékony befolyását és ellenőr­zését, hogy az egységesített egész­ségügy is elsősorban a termelés és a munkatermelékenység fokozását szol­gálja. Ez elmélyíti gondoskodásunkat a dolgozó ember iránt, amely a szo­cialista termelés legfontosabb ténye­zője, megszilárdítja a munkaerköl­csöt, hozzájárul a meg nem okolt ki­maradás elleni harchoz, a felesleges időveszteségek kiküszöböléséhez. El­érjük a jobb kapcsolat megteremtését a tagok és a szervezet között, segít­séget nyujtunk a funkcionáriusok munkamódszereinek tökéletesítésénél, a szervezet napi életének elmélyítésé­nél. Végrehajtjuk a szövetségek ujjá. szervezését, hogy az egyes ágazatok feladatainak megoldását megköny­nyítsük. Főfeladatunk marad továbbra is: mozgósítani a dolgozóidat az ötéves terv harmadik évének teljesítésére, a negyedik év megkezdésének elő­készítésére. A termelési tervek teljesítéséért mindannyian felelősek vagyunk. Ez becsületbeli ügyünk. Elvtársak és elv­társnők, újra választott funkcionáriu­sok, munkások, mesterek, műszakiak és mérnökök, munkánktól függ a szo­cializmus felépítésének üteme, népünk boldogsága és jóléte. Tárgyaljátok meg mindezeket a feladatokat az üze­mek taggyűlésein és aktíváin. Mun­kánkban példaképünk a szovjetembe­rek. akik a kommunizmust építik. bérekét és a nők bérét — ezzel a kiegyenlítéssel — és ennek tudatá­ban voltunk — ellentétbe kerültünk a helyes gazdálkodással, mivei a ter­melést egyszerre magasabb kiadá­sokkal terheltük meg, mint megfe­lelt a régi állapotnak. Mindjárt ak­kor figyelmeztettünk arra, hogy ezt csak akkor bírjuk el, ha megfelelő­képpen fokozzuk a termelést. Ha nem fokoznánk a teljesítményeket, nem volnánk helyes gazdák a szo­cialista termelésünkben, a hazárd gazdálkodás veszélyes útjára lép» nénk, mivel többet adnánk ki, mint amennyit termelüfik és a szocialista termelés sem adhat ki többet, mint amennyit termeL Miért kerültünk kellemetlen hely­zetbe a széntermelésnél? Csak azért, mert nem tartottuk be azokat az el­veket, amelyeket leszögeztek. Nem azért, mintha nem részesítettük vol­na előnyben a bányászokat. Az in­tézkedések egész sorával részesítet­tük előnyben a bányászokat. Ami & -bérszínvonalat illeti — jgax az, hogy minden más termelési ágazatban a bérek sokkal gyorsabban és arány­talanabbul növekedtek, mint ahogy megfelelt volna a teljesítménynek és a munka fontosságának. így jutot­tunk ahhoz, hogy végül is átlagban a bányászbérek nem voltak sókkal magasabbak, mint más ágazatokban, sőt van néhány ágazat, ahol átlago­san túllépték a bányászbéreket, Ez egészségtelen jelenség Elsősorban ennek' kell tudatában lennünk ne­künk szakszervezeti tagoknak. így került ezután a bérek emelkedésének színvonáia ellentétbe a munkaterme­lékenység színvonalával. A bérek nivellizáeiójának lejtőjére jutottunk. A munkások soraiból gyakran fel­hangzott a jelszó, amely-ellen szak­szervezeti funkcionáriusaink nem védekeatek elég erélyesen: „minden­kinek egyforma gyomra van és ezért mindenkinek egyenlő bért kell kap­nia". Erélyes harc az egyenfósieskedés ellen Ez helytelen nézet, a szocializmus számára veszélyes nézet. Ha a szo­cializmus építésénél ezt a jelszót kö­vetnénk és azt az elvet tűznénk ki, hogy mindenkinek egyenlően adunk, mivel mindenkinek egyforma gyom­ra van, akkor a szocializmust nem építenénk ki, nem biztosítanánk a jobb jövőt, ellenkezőleg csődbe jut­nánk, mivel termelésünk nem törne előre, hanem hátracsúszna. Ezért kell ezt a veszélyes jelszót minden Zápotocky elvtárs ezután rámu­tatott arra, hogy a jelszó követelésé­vel nem emelhetnénk a munkater­melékenységet és így nem fokozhat­nánk a -jólétet. Csak akkor emelhet­jük a béreket, ha ezek a termelés fo­kozásával, a teljesítmények emelke­désével vannak alátámasztva. Gaz­daságunk számára a bérek fokozása a termelés emelkedése nélkül veszé­lyes. Ennek a jelszónak követése ká­ros nemcsak a közre, hanem minden eszközzel és minden erővel elhárítani, j egyénre is. A szén — felépítésünk kulcskérdése Miért hangsúlyozom ki ezeket a dolgokat® —* mondotta Zápotocky elvtárs beszéde további során. — Azért mondom ezt, mivel a legutób­bi időben kellemetlen helyzetbe ke­rültünk a szénkitermelésben. Ez szo­cializmusunk felépítése szempontjá­ból nagy kérdés, mivel, ahogy már említettem, ha meg akarjuk valósí­tani a socializmust, ha mindannyiunk életszínvonalát emelni akarjuk, fokoz nunk kell a termelést, többet kell termelni a földeken és az iparban. Ha nem tudunk többet termelni a föl­deken és az iparban, mint a régi ka­pitalista rendszerben, akkor nem fo­kozhatjuk az életszínvonalat. Zápotocky elvtárs ezután rámuta­tott arra, hogy a termelés fokozása nélkül nem nyujthatunk magasabb fejadagokat és a bérek emelése sem segít, mivel nem lesz elég kitermelt érték. Ezért kell fokozni a szénki­termelést is. Az embereknek életszín­vonalának fokozása állandóan a szén­kérdéstől függ. Mint mondottam, folytatta beszé­dét Zápotocky elvtárs, az a tény, hogy az utóbbi időben különösen Osztrava vidékén nem teljesítettük a szénkitermelés tervét, nagyon fon­tos kérdés. Miért nem teljesítettük elsősorban Osztrava vidékén a szén­kitermelés tervét? Állandóan hiá­nyunk munkaerőben, állandóan elég­telen a teljesítmény. Mi ezt a hiányt felismertük. Ezért újra és újra hangsúlyoztuk, hogy a szénipar­ba legalább 20Í000 állandó munka­erőt kell megnyerni. Ezt azonban nem értük el a megvalósított intéz­kedések egész sora ellenére. Abban az igyekezetben, hogy a bányászat­ba állandó munkaerőket kell szerez­ni, megjavítottuk a bányászbiztosí­tást. Elvtársak és elvtársnők, kimonda­ni merészkedem ma, hogy ezt a javí­tást hiába eszközöltük, hogy a foko­zott és megjavított bányászbiztosítás sal egy tonnával sem kaptunk több szenet. A bányászoknak megadtuk a hüségpőtlékot és ezzel sem értük el azt, amit el akartunk érni. Ezt is be kell ismerni. Meggyőződésem, hogy sokat ér­hettünk volna el, ha az egész kérdést a tárnákban helyesen tettük volna fel, ha szakszervezetünk és különösen bányászati funkcionáriusaink telje­sítették volna kötelességüket. Mi azonban megelégedtünk azzal, hogy kifizettük a bányászhüségpótlékot. Azt azonban, hogy felhasználjuk 3. harcosai, öregek és fiatalok egy­aránt. Sorra látogattak mindenkit hogy igazi tömegszervezert alapjail rakhassák le. Azért dolgoztak ilyei fáradhatatlanul, ilyen lelkesen, meri tudták, nincsenek egyedül. Ahogj Fábry elvtárs hangsúlyozta beszéd« Zárórészébe-n, mellettük áll a fejlet; cseh munkásosztály, mellettük ál Csehszlovákia Kommunista Pártja A csehországi magyar dolgozói megkezdték hát haladó kultúráié­tűket, követendő példát mutatta! Karlové Varyban, követésre szólítot ták fel a többi csehországi magyal dolgozókat, hogy indítsanak egész séges >ru.ltúréletet, tegyék a szoeia lista építés mindea frontján a dol gozó magyarokat igazi békeharco sokká, neveljék őket szocialista em berekké. Az első csehursz-ági CSEMADOK helyicsoport alakuló közgyűlését va­sárnap délután gazdag kultúrmüsoi tette teljessé, melyen a karlové va­ry-i népi magyar együttesen kívü résztvettek a kerület legjobb csel és német kultúrcsoportjai is. Jó űtoi jártok, karlové váry-i elvtársak kul túr társak! Csak így tovább! Horváth László Fel kell tenni a kérdést — mondot­ta beszéde további során Zápotockí elvtárs, vájjon a megállapított terve­ket betartottuk-e, vájjon szakszerve­zetünk és minden funkcionárius fent­ről le szem előtt tartotta-e ezeket a; elveket. Következetesen felhívtuk £ figyelmet arra, hogy nagy arányta­lanság keletkezett, hogy a gyen gébben fizetett munkások béreit sok kai gyorsabban emeltük mint a job ban fizetett munkások béreit. Az él ső bérrendezésnél a jobban fizetet munkásoknál és kategóriáknál nen emeltük még háromszorossá sem i béreket, ahogy ez megfelelt volna ; valutarendezésnek, ezzel szemben ; gyengébben fizetett munkásoknál é nőknél hatszorossá és néha hétsze réssé emeltük a béreket. Ezzel ter mészetesen a nivellizáció veszély alakult ki, sokan azt gondolták hogy a szakszervezetek feladata ál fllandóan emelni a munkások béreit míg talán el nem érünk valamilyej egyenlőséget. Elvtársak, ez képtelen ség! Amikor rámutattunk arra, heg; jutalmazni fogjuk a fokozott teljesít ményt, a munka fontosságát, hog; bérpolitikánkat a termelés fokozásé ra irányítjuk, hogy ez a fokozot termelés több értéket adjon neki, ez zel akartunk gátat emelni a vészé lyes nivellizációnak. Mindjárt a kezdetben, amikor meg állapítottuk a béreket, megmondot tuk, hogy a bányászbéreket úg; fogjuk rendezni, hogy átlagban 2; százalékkal múlják felül az össze többi ipari béreket. Helyes intézke dés volt ez?. Helyes volt!. . Zápotocky elvtárs ezután rámuta tott arra, hogy a kapitalista rend szerben is nem a szeretetből, hímen a szükség felismeréséből magasabl bérátlagot nyújtottak a kapitalistái a bányászoknak, mint a többi mun kasoknak. Amikor általánosságban emeltük i munkásbérek színvonalát, folytatt; Zápotocky elvtárs, különösen az éh A Szakszervezetek fCözpozifi Tanácsa x plenáris ülésének határozatai

Next

/
Oldalképek
Tartalom