Uj Szó, 1951. november (4. évfolyam, 257-281.szám)

1951-11-11 / 265. szám, vasárnap

BÜSZKESÉGÜNK A NÉPHADSEREG A nemzetvédelmi nevelés nagy jelentőségű hazánk védelménél Dr. Alexei Csepicska hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter nemzetgyűlési beszédéből A mult év első felének végén az amerikai imperialisták és segítő társaik megtámadták a békeszerető koreai népet. A háborús gyújtogatok levetették azt az álarcot, mely alá egy új világháború kirobbantására irányuló támadó szándékaikat rejtették. A kapitalisták az amerikai imperialisták vezetésével nyiltan rátértek arra az útra, hogy az egész világon felújítsák a kapitalista uralmat és rabszolgasálista hadak, de egyáltalán a kapitalizmus megsemmisítésével is végződne. A koreai nép megtámadása az imperialisták által a háború utáni fejlődésben határkövet jelent. A háborús gyujtogatókat az egész emberiség szeme láttára tetten érték. A békeszerető emberiség saját szemével győződött meg arról, hogy ki a béke igazi barátja és ki a támadó. Az amerikai kizsákmányolóknak got. Az amerikai imperializmus harctérré tette Koreát azzal a céllal, hogy ott a Szovjetunió és a Népi Kínai Köztársaság ellen támadó és kiinduló támaszpontot létesítsen. Gyors lefolyásra és könnyű győzelemre számított. A háborús gyújtogatok egyidejűleg előkészületeket tettek arra, hogy a Szovjetunió és a népi demokráciák országai ellen Európában további hadi támpontokat létesítsenek. Ezért nagy igyekezetet fejtettek ki arra, hogy Nyugat-Németországot a legrövidebb időn belül felfegyverezzék és Tito Jugoszláviáját- haditáborrá változtassák. Ebbe a fogóba akarták beszorítani a béke táborát és az emberiséget új testvérgyilkos vérfürdőbe hajszolni, szabadságától megfosztani és a kapitalizmus uralmát az egész világ felett felújítani. Az imperialistáknak a koreai harctéren a háborút nem sikerült sem gvorsan, sem győzelmesen befejezni Ellenkezőleg, — az amerikai imperializmus és talpnyalóinak gyengesége itt teljes egészében megmutatkozott. Jóllehet az amerikai kizsákmányolók sem fegyvert, sem katonát, sem óriási költségeket nem kíméltek, jóllehet erre a harctérre az egész kapitalista világból küldtek zsoldosokat, nem sikerült a kisszámú népet legyőzniök. Ellenkezőleg, a győzelem pálmáját ezen a harctéren a hősi koreai nép ragadja magához, mely bebizonyította, hogy milyen erőt képvisel az a dolgozó nép, mely a kizsákmányolók jármát lerázta és amely szabad életéért és függetlenségéért harcol. Az emberiség jövőjére nézve a

1 koreai harctér eseményei rendkívüli fontossággal bírnak. Az a körülmény, hogy a háborús gyújtogatoknak nem sikerült győzniök, noha számbeli és fegyveres fölényben voltak, lelkesítőleg hat a béke táborára. Mivel az amerikai imperialistáknak nem sikerült győzniök egy ilyen kis nemzet felett, nem lehet kétség a háború eredményéről abban az esetben, ha az amerikai támadók harcot indítanának a Szovjetunió és a népi demokráciák országai ellen. Az ilyen harc szükségképen nem csak az imperiaJ Korea ellen -indított rablóhadjáratából az egész emberiség számára még egy további tanulság is származik: Csak egy pillanatra is elhinni az imperialista kormányoknak és a kapitalista rendszer képviselőinek, hogy nincs támadó és háborús szándékuk, a legnagyobb könnyelműséget jelentené. Mikôŕ a harc a koreai nép szabadságáért fellángolt, a mi népünk is tudatára ébredt annak, honnan fenyegeti újabb nagy veszély. A nyugati imperialisták felújítják a náci hadsereget s f(j egész Nyugat-Németországot katonai támaszpontjukká teszik. Azok után a tapasztalatok után, melyeket az emberiség a kizsákmányolókkal s különösen a koreai eseményekkel kapcsolatban szerzett, világossá vált, hogy az imperialista kormányok azon állitpsa, mely szerint a nyugatnémetországi katonai előkészületek nem rejtenek magukban támadó szándékot a Szovjetunió és a népi demokráciák országai ellen, nem egyéb, mint kísérlet arra, hogy a békeszerető nemzeteket békés gondtalanságba ringassák s hogy ebből a háborús uszítók és gyújtogatok haszríot húzhassanak. Lehet-e nem támadó szándéka azoknak a repülőtereknek, országútaknak, pályatesteknek, amelyek Bajorországból határaink felé irányulnak és amelyekről köztudomású, hogy nem szolgálnak a kereskedelmi és társadalmi kapcsolatok fejlesztésére. Ismert dolog, hogy éppen az Északamerikai Egyesült Államok kormánya fejt ki óriási igyekezetet arra. hogy országunkkal mindennemű kereskedelmi és társadalmi kapcsolatot lehetetlenné tegyen. Ezenkívül ismeretes, hogy a nyugati imperialisták pontosan ott építenek repülőtereket, országútakat, pályatesteket, ahol Hitler, mikor Csehszlovákia megtámadására készülődött. Teljes bizonyossággal mondhatjuk' hogy azok az előkészületek, melyeket a nyugati imperialisták lázasan folytatnak, háborús és hódító I célokra irányulnak. Népünk előtt sem kétséges, hogy a nyugati imperialisták mit akarnak ellenünk irányuló támadásukkal elérni. E készületek céljj semmi egyéb, mint a kapitalizmus felújítása Csehszlovákiában, hogy országunkat olyan gyarmattá tegyék, amilyen München-elótt volt. A nyugati imperialisták tudják, hogy ezt a célt csak a csehszlovák nép szabad akarata ellenére lehet elérni, azaz erőszakkal, terrorral, háborúval. Ez a valódi szándéka a nyugati kapitalistáknak, akik az amerikai imperializmus vezetésével oly nagyon szeretnék kezükbe kaparintani az elvesztett gyárakat, bankokat, nagybirtokokat és természeti kincseket. Népünk a kapitalizmussal már 1945-ben is leszámolt hála annak, hogy a Szovjet Hadsereg felszabadította, annak a népnek a serege, mely a világon elsőnek szabadult fel a kapitalizmus járma alól. Népünk már akkor is látta, hogy a nyugati kapitalisták között a cseh és szlovák népnek egyetlen egy barátja sem volt. Azon az úton, amelyen a nyugati kizsákmányolók most járnak, országunkba a múltban csak erőszak és szerencsétlenség jött. Népünk és állama ma eléggé erős ahhoz, hogy elhárítsa azt a sorsot, melyet esküdt ellenségei oly szívesen szánnának neki. Ezért azonnal, mihelyt a nyugati imperialisták nyilt hadikészülődéseikhez fogtak, úgy határozott, hogy országa védelmét megerősíti és így biztosítja hazája függetlenségét. A haza védelme nem egyszerű és könnyű ügy. Az utolsó világháború lefolyásából azt a következtetést lehet levonni, hogy ha az imperialista támadók a jelenlegi feltételek mellett támadást indítanának hazánk ellen, a védelem kemény próbát jelentene népünk és az egész új társadalmi berendezés számára. Ilyen megpróbáltatásban csak az a nép állja meg győzelmesen helyét, mely a védelmet az egész ország ügyévé teszi és amely idejében meg tett minden intézkedést arra, hogy már a békében megteremtse az ellenség feletti győzelem alapfeltételeit. Beszéde zárórészében Cepička elvtárs, a következőket mondotta: Ma csak tőlünk függ és senki mástól, hogy milyen mértékben használjuk fel mindazokat a nagy lehetőségeket, amelyeket országunk gazdagsága és a béke táborához való tartozás nyújt nekünk. Bár a társadalom átépítését nálunk nehézségek kísérik és az imperialisták mind jobban csörtetik fegyvereiket, nincs okunk kishitűségre, bizalmatlanságra. Ellenkezőleg. Még sohasem volt úgy bebiztosítva államunk boldog és szabad élete, valamint fejlődése, mint ma. Ilyen következtetéshez a következő tények vezetnek: szabad, önálló és független államban élünk, ahol a dolgozó nép uralkodik és gazdálkodik. Államunk, amelyben megvalósul az új társadalom felépítése, bármilyen fiatal is, jól fejlődik. Minden nehézség ellenére, amelyet a társadalom átépítése hoz i magával, erősödik és szilárdul. Olyan nép él benne, amelyet nemzeteink történelmében nem ismert egység és testvériség gondolata ural. Nincsenek már belső ellentétei és nem áll egyedül. Szövetségese a Szovjetunió, amely a világ legnagyobb erejét képviseli. Hitler támadása idejében nem volt határainkon olyan hely, ahol ne fenyegetett volna halálos veszély. Ma határaink legnagyobbrészét biztosan védelmezik hü szövetségeseink és barátaink. Az egyedüli hely, ahonnan veszélyeztet minket az ellenség támadása, a bajor határ. Itt azonban 6oha többé nem jutnak át az amerikai imperialis^k sem a földön, sem a levegőben. Ezt a nyugati határt erőddé változtatjuk, amelynél visszaverünk minden támadót. Örökre el van távolítva a cseh és szlovák gyengeségének és megalázásának okozója, a kizsákmányoló kapitalista rendszer. Határainkat nem olyan időszakban védjük, mint amikor a müncheni árulók népünket azzal csapták be, hogy védelmet készítenek Hitler támadása ellen. Akkor a fegyverkezés és az erődök építése a kapitalisták számára külön gazdagodásí és nyereségi lehetőség volt. Beszéde további folyamán dr. Alexej Cepička hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter, hangsúlyozta, hogy békeszerető népünk másoknak is békét és szabadságot kíván. Megemlítette azonban azt is, hogy népünk felkészül hazájának védelmére, majd leszédét a következő szavakkai zárta be: A szovjet tapasztalatokra támaszkodva a nemzetvédelmi nevelés nálunk is jelentős tényező lesz hazánk építésében és védelmének biztosításában. Tanulni a szovjetnéptől, annyit jelent, hogy győzni tanulunk. A Szovjetuniótól tanulni annyit jelent, .hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja és Klement Gottwald elvtárs vezetésével győzelmesen megvalósítjuk a szocializmus felépítését országunkban. A szovjethadseregtől tanulni annyit jelent, hogy győzni tanulunk az ellenség fölött, hogy a Szovjetunió és a nagy Sztálin vezette béketábor végső győzelmet arasson a háború sötét erői és az emberiség ellenségei fölött. Segítséget nyújtott a CSEMADOK a mártoni Hadsereg Színháznak A Hadsereg Színház kultúregyüttesei látogatják az egyes egységeket, hogy aegítséget nyújtsanak azoknak kul túrmunkájában. A Hadsereg Színház segítséget kért a CSEMADOK központjától is, mivel szüksége volt magyar kultúranyagra. A CSEMADOK természetesen örömmel küldte el a kért anyagot, és a napokban már választ is kapott a mártoni Hadsereg Színház dramaturgjától, aki megköszöni a küldeményt és többek között ezeket írja: „Értékes anyaguk nagy segítséget jelent katonai tényleges szolgálatukat megkezdett magyar nemzetiségű elvtársaknak. A mult kikép zési év megmutatta nekünk a hadsereg magyar elvtársai között kifejtett kultúr- és politikai ténykedés hiányait, különösen az anyaghiányt. Ez a segítség sokat jelent a magyar nemzetiségű elvtársak kul turális, népnevelési köreinek munkájában, egységeinkben, amelyek működésüket sikeresen megkezdték". Ugyanakkor az Obrana Ľudu, a hadsereg lapja is foglalkozik cikkében a CSEMADOK értékes segítségével. Brun elvtárs többek között Késsen állunk a béke védelmére Arról szeretnék néhány szóban írni, egyévi katonai szolgálat után, hogy milyen érzésekkel vonultam be. Akkor bizony sokat emlegettük azt, amit a régi katonaéletről hallottunk. A vonat közben messze röpített minket a mi falunktól. De mindjárt a megérkezés bizalommal töltött el minket, hiszen megértő és egyáltalában nem harapós altisztek és katonák fogadtak minket. Mindenki megkapta a testére szabott ruhát és megkezdődött a kiképzés, amely ugyan kemény volt^ de lelkesedéssel és odaadással csináltuk, mert az altiszt elvtársak türelmesen elmagyaráztak mindent és segítettek, ahogy csak tudtak. Gyakorlatozás után mindig várt iánk az otthonosan berendezett laktanya, a tiszta ebédlő, a jó étel. Este pedig a kultúrkörökben mindenki kedve és tehetsége szerint szórakozva művelődhetett és fejleszthette ismereteit. Ekkor már messzire szállt minden kételvünk. Most testileg, szellemileg erősödve,! arra, hogy erősen megszorítjuk a fegypolilikailag öntudatosodva léptünk tényleges katonai szolgálatunk második évébe, felkészülten arra, hogy bármikor is megvédjük a dolgozók jogait. E félútról büszkén tekintünk vissza, hiszen rászolgáltunk dolgozó népünk megbecsülésére' és belénk helyezett bizalmára. Készen állunk vert, készen vagyunk a béke megvédésére, amely életet, fejlődést és a szocializmus kiépítését jelenti számunkra. Tudjuk, hogy mellettünk van a Szovjetunió, a népidemokráciák, a szabadországok tábora és ezért bizalommal tekintünk jövőnk felé. MATESZ JÄNOS közkatona Becsületesen teljesítjük kötelességünket November 1-én léptem , néphadseregünk kötelékébe. Egy kicsit bizonytalan érzés volt a szivemben, amikor eljöttem hazulról. De ahogy megérkeztünk, mindjárt megnyugodtam Éjjel jöttünk meg, étellel fogadtak minket és utána lepihenhettünk. A reggeli sorakozó után

1 vizsgálatra mentünk, majd megfürödtünk és felvettük a katonai egyenruhát. Civil ruhánkat visszaküldték. Szobáinkban is minden tisztán és rendesen elkészítve várt ránk. És az ebéd is jól esett, ízesen volt elkészítve: Igy kezdődött katonaéletünk első napja. Már most látjuk, hogy néphadseregünk egészen más, mint a mult burzsoá hadserege és ezért becsületesen fogjuk teljesíteni kötelességünket. SZABÓ ISTVÁN közkatona ezeket írja: „Ezután a segítség után az szükséges, hogy a katonai egységek klubjai a kultúregyüttesekkel, a klubok vezetőivel, a politikái munkásokkal együtt igyekezzenek továbbra is biztosítani az elégséges kultúranyagot, hogy így a magyar nemzetiségű katonák nevelése a politikai nevelöszobákban a kultúranyag terén is biztosítva legyen. Lengyel Ferenc közkatona pedig, a Hadsereg Színház tagja, levelében köszönetet mond a küldött anyagért. Többek között ezeket írja: „Színházunk nemcsak egész estét botöltő színmüveket fog játszani, hanem kultúrbrigádjalnk fölkeresik a kaszárnyák kultúrpolitikai szobáit is egyfelvonásos színdarabokkal, énekekkel és szavalatokkal. Itt azután baráti beszélgetésben a katonákkal megvitatjuk előadásunk előnyeit és hiányait és leszűrjük a nyert tapasztalatokat. Én mint mur;kásfiú boldog és büszke vagyok arra, hogy a Hadsereg Színház tagja lehetek. Biztos vagyok abban, hogy ezt a kapitalista rendszer alatt nem érhettem volne. el. Ezért köszönettel tartozom a Pártnak és a munkásosztálynak, amely lehetővé tette mind nekem, mind sok más elvtársamnak, hogy művelődjek, fejlesszem ismereteimet. Végül is köszönöm a CSEMADOKnak is, hogy segítséget nyújtottak nekünk, hogy gondoltak ránk és kérem, hogy továbbra se feledkezzenek meg rólunk." \ •fcv ľ