Uj Szó, 1951. november (4. évfolyam, 257-281.szám)

1951-11-11 / 265. szám, vasárnap

- m srn 1951 november 11 Továbbfejleszteni a szakszervezetek kezdeményező részvéteiét a szocializmus felépítésében Frantifek Zupka elvtárs képviseli, a Központi Szakszervezeti Tanács elnökének beszédéből A vinohrady-I Rádiópalotában csütörtökön, november 8-án „A szakszervezeti munka új módszereivel a szocializmus sikeres felépítéséhez" jelszó alatt megnyitották a Szakszervezet Tanácsának kétnapos teljes ülését. Az ünnepélyesen feldíszített teremben az elnökségben helyet foglaltak Antonín Zápotocký kormányelnök, Gustáv Kliment nehéziparügyi miniszter, František Zupka képviselő, a Központi Szakszervezeti Tanács elnöke, továbbá a Szakszervezeti Tanács elnökhelyettesei és titkárai. A kétnapos ülésen megjelent még a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom valamennyi elnöke és a kerületi szakszervezeti tanácsok valamennyi vezető titkára. A teljes ülést Václav Cipro, a Központi Szakszervezeti Tanács elnökhelyettese nyitotta meg, aki bevezetőben megemlékezett a Nagy Októberi Forradalom 34-ik évfordulójáról és kiemelte a Szovjetúnáóval való szövetségünk nagy jelentőségét. A teljes ülés résztvevői hosszantartó tapssal fejezték ki hálájukat a hatalmas és legyőzhetetlen Szovjetúniónak és zseniális vezérének és minden nemzetek tanítójának, J. V. Sztálin generalisszimusznak. A teljes ülés megnyitása után František Zupka képviselő, a Központi Szakszervezeti Tanács elnöke tette meg jelentését. A Szakszervezeti Tanács gazdálkodásának 1951-ik- évi eredményeiről Josef Kolský, a Központi Szakszervezeti Tanács titkára, tett jelentést, aki részletesen foglalkozott a tagsági díjak beszedésének új szabályozásával is. Ezután Emanuel Procházka, a Központi Szakszervezeti Tanács felügyelő tanácsának elnöke, tett jelentést, melyben javasolta a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom 1950 évi gazdálkodásának és . egyenlegének jóváhagyását. Az elhangzott jelentések után általános vita következett, mely a teljes ülés második napján, pénteken november 9-én is folytatódott. A csütörtöki vitában a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom és a keriileti szakszervezeti tanácsok több funkcionáriusa szólalt fel. Josef Schmidmayer, a Központi Szakszervezeti Tanács titkára, felszólalásában a Forradalmi Szakszervezeti Tanács összes szerveinek a tagok tömegével való együttműködését követelte, A nemzeti betegsegélyző biztosításnak, a munkavédelemnek é" biztonságnak közvetlenül a szakfezetekre való átviteléről a csütörtöki vitában Václav Cipro, a Központi Szakszervezeti Tanács elnöke, beszélt. Pénteken, november 9-én a vita során a további szónokok egész során kívül Anton Tenczer, a Köztársasági rend tulajdonosa és az államdij laureátusa is felszólalt, és a műszakiaknak a kőművesekkel való együttműködésével foglalkozott. Délelőtt, hosszantartó tapssal üdvözölve Antonín Zápitocký kormányelnök, a Központi Szakszervezeti Tanács vezetőségének tagja, mondta el vitafelszólalását. Antonín Zápotocký kormányelnök beszéde új utat mutatott az építési feladatok sikeres teljesítésére. Továbbá rámutatott a szakszervezetek működésének némely hiányosságaira s azok kiküszöbölésével foglalkozott. A kormányelnök bíráló szavait és hozzászólását a gyűlés köszönettel és hosszantartó tapssal fogadta. A vita végeztével Gustáv Kliment, nehézgépipari miniszter, beszélt a szakszervezeti tagok legfontosabb feladatáról az ötéves terv feladatainak biztosításában. A Központi Szakszervezeti Tanács teljes üléséről lelkesült taps és ujjongás kíséretében üdvözlő táviratot küldtek Klement Gottwald köztársasági elnöknek. A szakszervezeti tagok főfeladatait összefoglaló határozatok elfogadásával a konferenciát befejezték. František Zupka képviselj a Központ? Szakszervezeti tanács elnökének beszéde A Központi Szakszervezeti Tanács elnöke Zupka képviselő rámutatott CsKP Központi Bizottsága utolsó ülésén hozott határozatainak óriási jelentőségére, amely határozatokat a hibák és hiányosságok következetes kritikája eredményezett. A szakszervezetek munkáját is megbíráltuk. Zupka elvtárs beszédében hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek ezt a bírálatot teljes terjedelmében elfogadják • és köszönettel veszik a CsKP Központi Bizottságának segítségét, melyet intézkedések formájában kapnak a szakszervezetek további kezdeményező részvételének kifejlesztésére a szocializmus építésében. Ezután a dolgozóknak a szocializmus építésében tett sikeres előrehaladásából nyert eddigi tapasztalatairól és az életszínvonal emelkedéséről beszélt, majd rátért néhány oly egészségtelen jelenségre, mely előrehaladásunkban megmutatkozott. Ilyenek különösen a bér- és fizetéspolítikában mutatkozó rendetlenségek, melyekre már eddig is sokszor rámutattak. Jobban kell tudatosítanunk — mondta Zupka elvtárs — hogy ezekért a rendetlenségekért itt a szervezetekben a fellelősséget mi magunk is viseljük. Módunkban áll és kötelességünk is az érvényes hirdetményeknek nemcsak betartását, hanem helyességét is ellenőriznünk. Ebbeli kötelességünket gyakran elhanyagoltuk. Tudjuk, hogy az iparban alkalmazott műszaki és adminisztratív erők fizetéséről szóló 1945 évi hirdetménynek hiányosságai vannak és nekünk többé nem felel meg. Automatikus korhatára ellentétben áll azzal az elvvel, hogy a munkát érdem szerint kell jutalmazni és fékezője a kezdeményezés ösztönzésének, különösen a fiatal embereknél. Igy például a munka előkészítő osztály vezetőjének, aki a T IV. csoportba van beosztva, havi fizetése, azért mert még csak 9 éve van alkalmazásban, 5460.— koronát teszi ki. Az alája rendelt alkalmazott azonban, azért, mert már 24 éve van alkalmazásban, ezen hirdetmény értelmében 1 6700.— korona havi fizetést kap azaz 1240.— koronával többet. Sok esetben ezek a különbségek még nagyobbak. A hirdetmény ezen kívül még a minősített munkáskáderek megfelelő helyre való kiemelését is megnehezíti. A munkáshi vatásban töltött évek számát maxi málisan 10 évben állapítja meg. Ezért történhetik meg, hogy a rrtunkáskáderből származó új mester vagy művezető ilyen beosztás következtében gyakran 1—2 ezer koronával kap alacsonyabb fizetést mint ezelőtt. Legfőbb ideje, hogy ezzel a rendszerrel végezzünk. A műszaki és adminisztratív erők számára is be kell vezetni a érdem szerinti fizetés rendszerét és a jól végzett munka díjazását úgy, hogy a dol gozók érdeklődése a jobb munkaeredmények iránt növekedjék. Zupka elvtárs beszédében nagy figyelmet szentelt az ötéves terv feladatai kérdésének. A szakszerve zetek felemelt feladatokat vállaltak a felemelt feladatok teljesítésével meggyorsítjuk a szocializmus felépítését és a nép életszínvonalának emelését. A felemelt feladatok tel. jesítésére irányuló széleskörű mozgalom jegyében folyt le a legjobb dolgozók első összállami tanácskozása is. Ezen a tanácskozáson Zápotocký elvtárs zárószavában rámu tátott a Szovjet szakszervezetektől vaJó tanulás szükségére és lehető ségére. A szakszervezetnek meg van minden előfeltétele arra, hogy az új munkamódszerek bevezetését propagálja és szervezze, hogy a gyengébbeknek nyújtandó segélyt megszervezze és a szocializmus felépítésén dolgozók millióinak együttműködését megszilárdítsa. A Központi Szakszervezeti Tanács ez év jújiius 14-ki ülésén újból foglalkoztunk a termelés gazdaságossá tételének fontos kérdésével és megszabtuk a szakszervezeti mozgalom feladatait a norma felülvizsgálás folyamán, ami a választervezés kedvező előfeltételeit volt hivatva megalapozni. Kötelességünk ma őszintén és önbírálólag felelni arra, hogy mennyire teljesítettük feladatainkat és miben állnak hiányosságaink. Amint az az Állami Tervhivatal jelentőségeiből kitűnik, az; utolsó három hónapban a tervteljesítésben lemaradozunk. Az elégtelen és nem egyenletes tervteljesítés érdekeire irányítottuk a

z eziidei normafelülvizsgálást és a választervezést Szerveink és szervezeteink már júniusban megkezdték a politikai meggyőző kampányt a normafelülvizsgálat biztosítása érdekében. Azok közül az üzemek közül, amelyeknek a normaszilárdítás irányszámát előírták, ezt a számot az üzemek 31 százalékra teljesítették, 38.5 százalék túllépte és ' 30.5 százalék az irányszámot nem teljesítette. Még ha az ezidei igazolás folyamán a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom funkcionáriusait és tagjait jobban is tudtuk mozgósítani, mégis meg kell állapítanunk, hogy az eredmények sokkal jobbak is lehettek volna, hogyha jobban felhasználtuk volna a tavalyi normafelülvizsgálás folyamán szerzett tapasztalatainkat. Nem vettük alapul az 1951. évi normabiztosításról szóló üzemi szerződéseket. Nem ellenőriztük az ezen szerződésből származó kötelezettségek teljesítését és nem ragaszkodtunk teljesítésükhöz. Ezzel néhol komoly bizalmatlanságot keltettünk a munkásság körében az ezidei műszaki-szervezési tervekről hozott intézkedésekkel szemben. Majdnem mindenhol megfeledkeztünk arról, hogy a szocialista versenyt, amely a kampány folyamán jelentősen csökkent, tovább fejlesszük. Ugyan csak kevés figyelmet szenteltünk az újítók mozgalmának. Jelentős hiányosságok mutatkoztak a propagációs és agitációs munkában. Kiadtunk ugyan plakátokat és jelszavakat, ezek azonban nem jutottak el a munkahelyekre és műhelyekbe A sajtó és rádió minden lehetőt megtettek ugyan, azonban alkalmas példák hiányában, melyek ösztönzőleg hatottak volna, a propagáción-k ez a módja hatástalan maradt. Elhanyagoltuk és nem értékeltük eléggé a propagáoiő leghatásosabb módját, a személyi agitációt. A normafelülvizsgálás ez évi egyetemleges kiértékelésekor megállapíthatjuk, hogy az egész kampány lefolyása bizonyítja ennek nagy politikai és gazdasági jelentőségét és pedig nemcsak azzal, hogy óriási gazdasági eredményeket értünk el, hanem azzal is, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi szervezetei funkcionáriusainak alapiskolájává, a szocialista építés gyakorlati iskolájává és a dolgozók széles tömegei építömunkájának alanjává lett. Ebben az évben — a mult évvel összehasonlítva — megjavult a dolzóknak a választervek

i kidolgozásában való együttes részvétele. A legjobb eredményeket ott érték el, ahol az üzemi tanács és ai üzem vezetősége helyesen alkalmazták a normafelülvizsgálás tapasztalatait, idejében tettek politikai és szervezési elökészülemagukra, mivel megértették, hogy t

(*f; »

z Ü

7"

e

m dolgozói mega -fiol omolt f^Ha^i, volta

k győződve az egesz akció fon tosságáról és jelentőségéről és ahol a választervezés az egész üzem dolgozóinak ügyévé vált. Az ötéves terv negyedik éve sikeres elkezdésének előkészületei elképzelhetetlenek az ez évi terv teljesítése nélkül. Ezért a szakszervezeteknek most az a legfontosabb feladata, hogy minden dolgozó mozgósítva legyen az ötéves terv harmadik éve feladatainak teljesítésére. Arra a kérdésre, hogy ki lehet-e még pótolni azt, amit elmulasztottunk, feleletet adnak azok az eredmények, melyeket a Párt és kormány az ostravai bányászok megsegítésére hozótt intézkedéseivel értünk el. Az ostrava-karvini bányákról hozott intézkedések bizonyítékai annak, hogy gazdaságunk még legnehezebb problémáit is gyorsan és hatékonyan megoldhatjuk, ha helyesen fogunk hozzá. A Párt és a kormány ezen határozatainak jelentősége messzire túlterjed az ostravai bányavidék keretein. Zupka elvtárs ezután részletezte gazdaságunk növekedésének örömteli távlatait és rámutatott azokra a módszerekre, melyeket a felemelt feladatok teljesítésénél alkalmazni kell. Minden üzemben meg kell teremteni a verseny egészséges alapjait. Ez az egészséges alap az egyének közötti versengés. A szocialista verseny alapján a munkafegyelemnek is, mely munkahelyeinken manapság a legégetőbb kérdés. Különös figyelmet kell szentelni a jövő évi üzemi szerződések megkötésének. Az üzemi szerződés oly egyezményt tartalmaz, mely szerint az üzem vezetősége és dolgozói a termelési terv legsikeresebb teljesítését biztosítják. Ezért az üzemi szerződések kidolgozásának alapját azok a feladatok képezik, melyek az 1952. év termelési tervében foglaltatnak. Az 1952-ik év nagy és lényeges változásokat fog hozni a szakszervezeti mozgalom életében is. Megkezdjük a II. öszszakszervezeti kongreszszus fontos határozatainak megvalósítását. Arról van szó, hogy átveszszük a betegsegélyezés irányítását és ellenőrzését, a munkavédelemről és biztonságról való gondoskodást is. Fokozatosan áttérünk a tagsági díjaknak közvetlenül a tagoktól való beszedésére. Zupka elvtárs beszéde további részében részletesen foglalkozott a betegsegélyezésnek az üzemekre és szakszervezetekre való átvitelének jelentőségével a dolgozók széles tömegeire. Zupka elvtárs beszédének jelentős részét szentelte a szakszervezetek munkájában mutatkozó hiányosságoknak. A legnagyobb hiányosság az, hogy a politikai és nevelő munka nem képezte a szakszervezetek mindennapi tevékenységének főtartalmát. Zupka elvtárs ezután részletesen elemezte az üzemi tanácsok munkájának hiányosságait, amelyek gyakran nem oldják meg a fökérdéseket, elhanyagolják az emberről való gon doskodást, nem érdeklődnek a dolgozók nehézségeinek eltávolítása iránt stb. önbírálólag kijelentette, hogy a főfelelősséget ezért az állapotért £ Központi Szakszervezeti Tanács szervei viselik. Beszéde zárórészében hangsúlyozta: a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom fontos és messzeható feladatok előtt áll. Ezeknek teljesítését csak akkor biztosíthatjuk, ha a szakszervezeti mozgalom szerveinek munkamódszereiben és stílusában mélyreható változás fog beállni. Ez oly változás kell hogy legyea amely közelebb visz a Szovjet szakszervezetekhez, a tagsághoz és feladatainkhoz. Feladatainkat teljesíteni is fogjuk, hiszen előttünk, Csehszlovákia dolgozói előtt még sohasem álltak oly távlatok, mint amilyenek állnak azóta, amióta népünk a munkásosztály és Csehszlovákia Kommunista Pártja által vezetve, szeretett elnökünkkel Gottwald elvtárssal az élen, úrrá lett hazájában. Mi, szakszervezetiek, funkcionáriusok és tagok mindent megteszünk, hogy biztosítsuk a szocializmus győzelmét, biztosítsuk a békét és a boldog jövőt. Az URO levele Klement Gottwald köztársasági elnökhöz A Központi Szakszervezeti Tanács plenáris üléséről Klement Gottwald köztársasági elnökhöz a következő levelet intézték: Drága Elnök elvtárs! Plenáris ülésünkről őszinte és szívélyes üdvözletünket küldjük Önnek Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságánál^ ez évi szeptemberi ülésén bírálták az ötéves terv teljesítésének eddigi niányait. Ez a bírálat nagy tanulságot jelentett különösen nekünk, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom dolgozóinak, akik a tervteljesítésért elsősorban felelősek. Mai ülésünkön értékeltük az egységes szakszervezet eddigi ténykedését, mérlegeltük sikereinket és hiányainkat és határozatokat hoztunk, amelyek alapján ki akarjuk küszöbölni ezeket a hiányokat munkánkból. Az Ön által kitűzött jelszó: „Arccal a tömegek felé", ma munkánk fő irányelvét képezi. ígérjük Önnek, Elnök elvtárs, hogy mindent megteszünk, hogy megjavítsuk Forradalmi Szakszervezeti Mozgalmunk munkáját, úgy, hogy a szakszervezetek a szocializmus igazi iskolájává váljanak. Kifejtjük minden igyekezetünket az irányban, hogy a termelési tervek minden dolgozó szívügyévé váljanak, hogy a szocializmus gyorsított ütemű felépítése, nagy feladatainak teljesítésében hazánkban a dolgozókat lelkesedéssel töltsük el. Még többet fogunk tanulni a szovjet szakszervezet tapasztalataiból a szocialista munkaverseny fejlesztésében, munkánk megszervezésében és az emberekről való gondoskodás elmélyítésében. Mindent megteszünk, hogy teljesítsük az ötéves terv harmadik évét és hogy kialakítsuk a negyedik év sikeres megkezdésének feltételeit. Az Ön bölcs vezetésével, szeretett köztársasági elnök elvtárs, minden erőnkkel résztveszünk a békéért, a szocializmusért folyó harcban! A Szakszervezetek Központi Tanácsa. A Szovjetunió küldöttségének javaslata az ENSz közgyűlésén (Folytatás a 3. oldalról.), Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát. Franciaországot, Kínát és a Szovjetuniót hogy kössenek békeegyezményt, egyesítve erőfeszítéseiket e magasztos és nemes cél elérése érdekében. A közgyűlés felhív minden más békeszerető államot is, hogy csatlakozzék a békeegyezményhez. A szovjetkormány azt a nézetet vallja, hogy ezeknek a javaslatoknak elfogadása, amelyeknek egyrészét a szovjet küldöttség már ezelőtt benyújtotta átvizsgálás céljából a közgyűlésnek, nagyjelentőséggel bírnak az egész világ békeügyének támogatása szempontjából. A Szovjetunió küldöttsége kifejezi reményét, hogy ezek a javaslatok a békére igyekvő minden állam támogatásával találkoznak, az összes békeszerető nemzetek támogatásával." (Hosszantartó taps.) Visinszkij elvtárs beszéde után az ülés végetért. Telefonszolgálat a CsSzSz tagszerző vasárnapján A Csehszlovákiai Szovjetbarátok Szövetségével való megegyezés alapján a csehszlovák állami posta nemzeti vállalat központi igazgatósága utasította az ös-szes járási postahivatalokat, hogy vasárnap, november 11én, a CsSzSz tagszerző vasárnapján, tartsák fenn minden telefonközpontban, amely számításba jöhet a tagszerzés eredményeinek jelentésére, a telefonszolgálatot, egészen 18 óráig. Igy egészen 18 óráig minden helyről jelenthetők a toborzás eredményű.