Uj Szó, 1951. november (4. évfolyam, 257-281.szám)

1951-11-11 / 265. szám, vasárnap

1951 november 16 UJSZG valósításának meglassítását okozhatja és ez a legkatasztrőfálisabb esemény, amely az USA-ban előfordulhat. Edward Rubin, a „Selected American Shares Incorporated" nagy beruházási társulat elnöke a bankárok los-angelesi értekezletén kijelentette: „Ha elérik a békét, nehezen képzelhető el* mi fogja pótolni a védelem programmját, amely gazdaságunk támasza." Ez az oka annak, hogy a Szovjet uniónak a koreai tüzszünetre be nyújtott javaslata miért okozott komoly nyugtalanságot az USA uralkodó köreiben. Wilson, az USA úgynevezett védelmi mozgósítása hivatalának vezetője, hogy az amerikai közvéleményre megfelelő nyomást gyakoroljon, ez év július 9-iki rádióbeszédében a koreai fegyverszünetre adott javaslatunkat manővernek minősítette, amelyet állítólag azért tettünk, hogy „az USA ébersége meggyöngüljön és hogy meghiúsuljon az ország védelmi programmjának megvalósítása", ez más szavakkal az amerikai agresszív tervek megvalósításának háborús programmját jelenti. Wilson e mellett kifejezésre juttatta meggyőződését, hogy a kongresszus, amint mondotta, nem tér ilyen veszedelmes útra. A béke útja Wilson úr számára veszélyes út. Mindezek a tények talán x elegendőek, hogy meggyőződjünk az amerikai külpolitika valóban agresszív irányzatáról, arról, hogy e politika célja nem a béke támogatása, hanem az új világháború előidézése, tekintet nélkül arra, hogy ezt az emberiségnek milyen új vérözönnel és szenvedésekkel kell megfizetnie! A Szovjetunió politikája békepolitika A Szovjetunió külpolitikája a béke politikája. (Hosszantartó taps). A Szovjetunió fáradhatatlanul harcol az új háború veszélye ellen, a békéért, az országok közötti baráti kapcsolatok megszilárdításáért, a szoros nemzetközi együttműködésért, amely a nemzetek függetlenségének és az állam szuverénitásának kölcsönös tiszteletbentartásán alapul. •Amikor mintegy 20 évvel ezelőtt felújították a Szovjetunió és az USA közötti diplomáciai kapcsolatokat, Sztálin ezt óriási jelentőségű aktusnak nevezte: „Politikailag óriási jelentőségű azért, — mondotta J. V. Sztálin, — mert fokozza a kilátásokat a béke megőrzésére, gazdaságilag azért, mert kiküszöböli a mellékes elemeket és lehetővé teszi országainknak, hogy tárgyi alapon meg tárgyalják a bennünket érintő kérdéseket és végül utat nyit a kölcsönös együttműködéshez." A szovjet nép vezérének ezekben a szavaiban a szovjet külpolitika' legfontosabb alapelvei jutnak kifejezésre, annak a politikának alapelvei, amelyet kormányunk az összes országokkal folytat A Szovjetunió rendületlenül betartja ezeket az alapelveket, amelyek a szovjetállam minden lépését, minden irányzatát meghatározzák a nemzetközi ügyekben. A Szovjetunió békepolitikájának megvalósításánál étz összes forrásokat nem fegyveres erőinek fokozására és nem a lázas fegyverkezésre, nem a hadiipar fejlesztésére és katonai támaszpontok létesítésére idegen országokban használja fel, hanem a polgári ipar minden téren való fejlesztésére és az egész nemzetgazdaság további felvirágoztatására. Az újjáépítésben és a háborúutáni gazdaság fejlesztésében elért sikerek a Szovjetuniónak lehetővé teszik, hogy a Vqlga, Don, Dnyepper és Amu Darja folyók komplex felhasználásának óriási méretű feladatai megvalósítására térjen át energetikai, mezőgazdasági, közlekedési és a nemzetgazdaság más szükségletei céljaira. Mindenki előtt ismertek a nagy építkezések, amelyeket a Szovjetunió már megkezdett, — a kujbisevi, sztálingrádi és más vízierőművek építése, a Turkmén-főcsatorna, a délukrajnai és más csatornák építése. Az új villanyerőmüvek évente 22 milliárd kilowatt olcsó villanyáramot adnak, ami, amint azt L. P. Berija, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese beszédében mondotta, megfelel Olaszország évi villanytermelésének. Az új öntözőrendszerek több mint 25 millió hektárnyi földet látnak el vízzel, ami néhány európai állam területének felel meg. E nagy építkezések célja országunk békés gazdaságának további felvirágoztatása, a Szovjetunió lakosai jólétének további fokozása. Az említett nagy építkezések megvalósítására a Szovjetunió a rubelek milliárdjait fordítja. A Szovjetunióban az egész nép az építőmunkának szenteli erejét, minden erőfeszítését a nemzetgazdaság további fejlesztésére irányítja és újabb és újabb sikereket ér el a kultúra, a technika, a tudomány és művészet további kifejlesztésében. A Szovjetunió a többi országokkal fennálló külpolitikai kapcsolataiban a baráti együttműködés mellett foglal állást, mindenféle diszkrimináció, valamint minden mesterséges akadály ellen van, amely megakadályozza a szovjetnép szabad kapcsolatait más nemzetekkel és a nemzetek barátsága mellett van. A közgyűlés tevékenységének évei alatt a Szovjetunió minden lépésével a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítására szolgáló intézkedések elfogadását szorgalmazza. Elég figyelmeztetni arra, hogy 1946-ba/a Szovjetunió már előterjesztette 1 a fegyverkezés általános csökkentésére és az atomenergiának katonai célokra való felhasználására és felhasználása eltiltására irányuló javaslatait. Az angol-amíerikai tömbnek e javaslatokkal szemben foglalt ellenállása ellenére a közgyűlés a Szovjetuniónak ezen javaslatait elvileg mégis elfogadta. A többi éveken át azonban ez a tömb minden téren megakadályozta e határozatok végrehajtását. De a további üléseken, 1947—1950-ig a Szovjetunió az atomfegyverek eltiltását követelte, azonban mindig az Északatlanti-tömb ellenállásába ütközött. A Szovjetunió ismételten hangsúlyozta annak szükségességét, hogy szigorú nemzetközi ellenőrzést Vezessenek be, amely az atomfegyverek eltiltásáról és az atomenergiának kizárólag polgári célokra való használatáról szóló határozatoknak teljes pontossággal és lelkiismeretességgel való teljesítését ellenőrizze. Az agresszív Északatlanti-tömb azonban itt is állandóan meghiúsítja a Szovjetunió nemzetközi ellenőrzéséről szóló javaslatait és saját javaslatokat terjeszt elő a nemzetközi ellenőrzésre, amelynek semmi köze sincs az igazi nemzetközi ellenőrzéshez. Olyan szervről van szó, amely nem nemzetközi, hanem amerikai, amely arra irányul, hogy törvényesítse az atomfegyverek gyártását és nem azért van, hogy ellenőrizze az atomfegyverek gyártásának eltiltásáról szóló rendelkezések teljesítését, amint azt a Szovjetunió javasolja, amint azt az emberek milliói követelik, amint azt az öszszes békeszerető nemzetek követelik. Ilyen tények megvilágításában mindenki előtt kell, hogy nyilvánvaló legyen, mit ér a Szovjetunióban végzett atomfegyver vizsgálatokról szóló hírverés, amelyet az USA és néhány más ország folytat, amelyek az Atlanti-tömb tagjai. Különösen hangosak e hírek terjesztésében az USA kormányköreinek különböző tényezői, akik nem leplezik terveiket, hogy az atombombát a Szovjetunió ellen alkalmazzák. Ezek kiabálnak az egész közül a legjobban és rágalmazó állításokat terjesztenek, hogy a Szovjetunió állítólag az atomfegyverek eltiltásáról szóló határozatok megvalósításának nemzetközi ellenőrzése ellen van, míg az Egyesült Államok állítólag ezt az ellenőrzést akarják. A valóságban a helyzet éppen ellenkező. Éppen a Szovjetunió volt az, amely állandóan követelte és most is követeli a nemzetközi ellenőrzés bevezetését afelett, hogy az összes államok kivétel nélkül betartsák az atomfegyverek gyártásának és használatának tilalmát, míg az Egyesült Államok az Ilyen ellenőrzés megállapításával mindig szembehelyezkedtek és most is szembehelyezkednek. Az USA uralkodó körei, amelyek az atomfegyverek hívei, amelyek az atomfegyverek védelmezői, nem akarják az atomfegyverek feltétlen eltiltását, sem pedig az igazi és hatásos nemzetközi ellenőrzést Mit akarnak valóban? Azt akarják, amit J. V. Sztálin a moszkvai Pravda tudósítójának az atomfegyverről nyilatkozva mondott, hogy törvényesítsék a háborús gyujtogatók jogát arra, hogy az atomfegyverrel a békés lakosok tízezreit és százezreit kipusztítsák. Az egész világ népe támogatja a szovjet békejavaslalokat A közgyűlés IV. és V. ülésén a Szovjetunió javaslatot terjesztett elő az USA, Anglia, Kína, Franciaország és a Szovjetunió között kötendő bé kétszilárditó egyezmény megkötésére. Több mint félmilliárd ember az egész világon lelkesen támogatja ezt a javaslatot és most sürgősen követelik ennek a javaslatnak a meg valósítását, amely nagy reményt nyújt az új háború veszélyének eltá volítására, a béke megszilárdítására. Most különösen energikus igyeke zetre van szükség, hogy a világ kikerüljön ebből a veszélyes helyzetből, amelybe az új világháború kezdeményezőinek aljas cselszövései taszították. .. A támadó atlanti tömb vezető tényezői szemtől-szemben azzal a helyzettel, amelyet kialakítottak a nemzetközi kapcsolatokban, kénytelenek voltak föllépni a háború veszélyét csökkentő és minden nemzet biztonságát szilárdító tervükkel. Enneik a tervnek van szentelve az USA, Franciaország és Anglia úgynevezeti hármas kiáltványa, amelyről már megemlékeztem, Truman úr tegnapi rádióbeszéde, valamint Acheson úrnak erről a helyről mondott mai beszéde. Ezt a három beszédet megelőző minden barnumi reklám ellenére egész biztosan ki lehet jelenteni hogy a hegy egeret szült (nevetés a teremben), mivel olyan nyomorúságosan és nyilvánvalóan hamisak az atlantj/táborból eredő javaslatok. Tulajdonképpen mit ajánlanak nekünk az új háború elkerülésének és a béke megszilárdításának legradikálisabb eszközéül? Azt javasol ják nekünk, — ha elolvassuk Truman úr beszédét, — hogy foglalkozzunk a fegyveres erők és a fegyverzet öszszeírásával, a klasszikus fegyverek és az atomenergia új egységesített bizottságának vezetése alatt. Elfeled, keznek azonban arról, hogy a nemzeteknek nincs szükségük fegyverösszeírásra, fegyverinventúrára, a gyártott atombombák összeírására és regisztrálására, ahogy ezt m

0st nekünk Truman úr, Acheson és a hármas kiáltvány javasolja, — amelyek a béke megszilárdítása legújabb tervének állítanak oda. A nemzeteknek szükségük van a fegyverzet és a fegyveres erők igazi, tényleges és lényeges csökkentésére, az atombom. bák gyártásának feltétlen tilalmára és e tilalom szigorú, igazán nemzetközi ellenőrzésére. Ezt azonban nem akarják engedélyezni az atlanti tömb tényezői, élükön az USA-val. 1948-ban azt javasolták nekünk, hogy foglalkozzunk a fegyveres erőkről és fegyverzetükről szóló információk gyűjtésével. Most azt javasolják, hogy foglalkozzunk minden fegyveres erő és felszerelés összeírásával és az összeírás alatti ellenőrzéssel. Azt javasolják, hogy az összeírás alapján határozzuk meg, hogy minden országnak a jövőben milyen fegyverzetének, milyen fegyveres erőinek kell lennie. Emellett azonban, ami az olyan fegyvert, mint atombombát illeti, újra hivatkoznak az Acheson-Baruch-Lilientkal-féle dicső tervre, amely teljes tarthatatlanságát már nem egyszer leleplezték azok, akik ténylegesen szorgalmazzák az atomfegyver betiltását és a betiltás teljesítése fölötti szigorú nemzetközi ellenőrzés megalakítását. Sem Truman, sem Ache^ son, sém az úgynevezett hármas kiáltvány még az újját se akarja mozdítani, hogy betiltsák az atombombák gyártását. Sőt, mi több, az amerikai elnök és külügyminisztere, továbbra is azt állítják, hogy ami az atomenergia felhasználásának ellenőrzését illeti, a legmegfelelőbb terv Acheson, Baruch és Lilienthal terve, amely nyilvánvaló kigúnyolása a nemzetközi ellenőrzésnek és eszköze az atomfegyver gyártása törvényesítésének Kijelentik, hogy ettől nem tágítanak, elfeledkezve arról, hogy ez a Szovjetunióval való viszonyban teljesen illetlen kifejezés. Azt hiszem mondani sem kell, hogy minden ilyen „terv" és minden hasonló fajtájú javaslat, aminő a hármas kiáltványban foglalt javaslat és az USA képviselőjétől itt védelmezett javaslatok, amelyeket mint „békejavaslatokat", mint a béke szilárdítását, az új háború veszélyének kiküszöbölésére irányuló javaslatokat' terjesztettek elő, nem mások, mint közönséges spekulációk az emberek tudatlanságára, vagy együgyüségére, akiket félelem tölt el jövőjük és gyermekeik jövője miatt. Ezeknek a javaslatoknak a szerzői a szokott szemtelenséggel hirdették tegnap és ma is, hogy azt akarják, hogy a Szovjetunió ezeket a javaslatokat elfogadja és ezt a „vasfüggönyről" és hasonló sületlenségekről szóló rágalmazó koholmányokkal fűszerezték. Milyen értéke van ezeknek a javaslatoknak, amelyek az új háború veszélye eltávolítására, a nemzetek biztonsága biztosítására irányuló tényleges igyekezet rendkívül fontos és nagyjelentőségű ügyét a fegyverkezés állítólagos csökkentéséről szóló üres szófecsérléssel akarják helyettesíteni? Mire lehet becsülni mindazokat az ötleteket, amelyeket az úgynevezett hármas kiáltvány tartalma;;, amikor a „fegvverkezés csökkentéséről" szóló javaslatok-szerzői benyújtva ezeket a javaslatokat kijelentik, hogy míg Koreában folyik a háború és míg a fő polit/lkai kérdések, amelyek a nemzeteket elválasztják, — idézem az USA elnöke tegnapi beszédének idevonatkozó részét, — nincsenek megoldva, addig a fegyverkezés csökkentésének kérdésében tényleges előrehaladás lehetetlen. Ez a jellemző megjegyzés teljes mértékben leleplezi az Amerikai Egyesült Altamok-vezett

j három hatalom úgynevezett „bőke"-offenzivájának igazi céljait, amelyeknek semmi közük a béke megszilárdítása ügyéhez és amelyeknek világos célja manőverezni. a békéről szóló szavakkal, zsonglőr-mutatványokat végezni, hogy eltompítsák a nép éberségét. Ha ténylegesen a béke megszilárdítása volna a cél, akkor minden őszinte terv a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentésére abból az; őszinte igyekezetBői indulna ki, hogy feltétlenül be kell fejezni a koreai háborút és ehhez meg kellene tenni a kellő lépéseket. Az Egyesült Államok azonban nem akarnak a koreai háború befejezése kérdésében semilyen lépéseket sem tenni, mert ezt nem kívánják az USA milliárdosai és milliomosai, akik szédületes módon gazdagodnak ebből a háborúból, a háborús hisztériából és a fegyverkezési versenyből. Acheson úr feljogosultnak érezte magát megismételni" az utálatos rágalmat az emberi jogok megsértéséről a világ jelentős körzetében, — ahogy kifejezte magát — és eközben Magyarországra és Csehszlovákiára gondolt. Ezzel a kérdéssel nem fogunk külön foglalkozni, mert az Acheson táborából terjesztett rágalmazó koholmányokat erről az ügyről már nem egyszer megcáfoltuk. Maga. Acheson úr, az emberi jognk megsértéséről beszél más országokban. Nos, én is meg szeretném mondani, hogy ma olvastam a tegnap* francia újságokban arról a felháborító gaztettről, amelyet a napokban Floridában követtek el, ahol két négert, — Sámuel Shepherdet és Walter Irwint, akiket az amerikai bíróság azzal vádolt, hogy állítólag erőszakot követtek el egy fehér nőn, — az amerikai legfelső bíróság felmentette a vád alól és szabadlábra helyezte őket. mivel e szerencsétlen négerek ügyének bírósági tárgyalása során sokszor megszegték a törvényeket. Amikor azonban az amerikai bíróság felmentette őket, a floridai Eus.tis ' város sherifje mindenki szeme láttára agyonlőtte a négereket és egy harmadikat pedig a sherif szeme előtt egy rendőr lőtt le. A »raszisták« ugyanakkor felgyújtottak Epustis városában néhány házat, ahol ez a tragédia lejátszódott. I Ez az amerikai népben olyan fel' háborodást keltett, hogy Walter Reuter, az Autóipar munkás szakszervezeti szövetségének elnöke, — amint ezt a sajtó írja — kénytelen volt az ipari szakszervezetek szövetségének (CIO) kongresszusán New Yorkban a következőket mondani: »Tucijuk, hogy sok állatában a bíróságok két főmértéket használnak — egyet a négerek, egyet pedig a fehérek számára.« — E z nem valami egyedülálló esemény, — ez eléggé szokásos jelenség, amely illusztrálja az amerikai emberi jogokat, az amerikai életformát, amelyet mi olyan határozottan elutasítunk. Hogy biztosítva legyen a béke és a nemzetek biztonsága Beszéltünk arról, hogy milyen intézkedéseket kell tennünk, hogy kiküszöböljük az új háború veszélyét, hogy biztosítva legyen a béke és a nemzetek biztonsága. Azonnal be kell fejezni a koreai népre rákényszerített háborút, Koreában és a Csendes-óceán más körzeteiben meg kell valósítani a békét. Azonnal lépéseket kell tenni az új világháború előkészületei ellen, amelyeket néhány országban, különösen az USA-ban, Nagy Britanniában és Franciaországban, valamint a támadó Atlanti tömbbe besorolt más országokban »s tesznek, pedig ebben a tömbben való részvétel nem egyez- \ tethető össze az Egyesült Nemzetek Szervezetében való tagsággal. Azonnal be kell tiltani az atom fegyver gyártását és e tilalom megtartására szigorú nemzetközi ellenőrzést kell létesíteni azzal a céllal, hogy az atomenergiát és a gyártott atom bombákat egyedül és kizárólag csak polgári célokra fordítsák. Le kell számolni a lázas fegyverkezéssel, félbe kell hagyni ai katonai 'bázisok építését idegen területeken és idegen területekről vissza kell hívni a külföldi katonaságot. Alinden államnak azonnal intézkedéseket kell foganatosítania a fegyveres erők és fegyverzet csökkentésére, hogy a háborús célokra fordított tételeket a nép szükségleteire, anyagi helyzetének javítására, jólétének biztosítására fordíthassák. Szükséges, hogy az USA, NagyBritannia, Franciaország, Kína és s Szovjetunió egyesítsék igyekezetüket, pgymás között megkössék a békeegyezményt és felhívják az összes békeszerető nemzeteket, hogy csatlakozzanak hozzájuk. Ilyen intézkedések íilááshatják az USA, Anglia és né; hány más ország hatalmon lévő köreinek támadó terveit és megszüntethetik az új háború fenyegető veszélyét. (Taps.) A szovjet kormány megbízásából a Szovjetunió küldöttsége javaslatokat terjeszt elő. amelyek mély meggyőződése szerint nagyjelentőségű, eszközévé válhatnak azon cél elérésének, amelv felé a világ minden részében élő és dolgozó milliók vágyai fordulnak. A szovjet küldöttség meg van győződve, hogy a békeharc a. béka teljes győzelmével fejeződik be, »A béke — ahogy ezt J. V. Sztálin a szovjet kormány elnöke mondotta — megmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és mindvégig kitartanak mellette«. (Taps). A közgyűlésnek meg kell hallgatnia a népek hangját és ebben a nagy és nemes műben teljesítenie kell kötelességét. A Szovjetunió küldöttségének javaslata A szovjet küldöttség a Szovjetunió kormányának megbízásából a békének és a népek biztonságának megerősítésére, valamint a háború fenyegető veszélyének elhárítására a következő javaslatokat terjesztette a közgyűlés elé: * „Az új világháború fenyegetése ellen a béke és a népek közti barátság megerősítésére irányuló intézkedésekről. N 1. A közgyűlés az ENSz-tagsággal összeegyeztethetetlennek nyilvánítja az agresszív Atlanti-tömbben való részvételt, úgyszintén egyes államok — elsősorban az USA — áitaí szárazföldi, haditengerészeti és légi támaszpontok létesítését idegen területeken. 2. A közgyűlés elengedhetetlennek ismeri el, hogy: a) a koreai hadműveletekben résztvevő országok haladéktalanul szüntessék meg a hadműveleteket, kössenek fegyverszünetet és tíz napos határidőn bt-liil vonják el csapataikat a 38-ig szélességi körtől. b) Minden külföldi fegyveres erőt, — beleértve a külföldi önkéntes egységeket is, — három hónapos határidőn belül vonjanak ki Koreából. 3. A közgyűlés felhívja minden állam kormányát, — mind az ENSz tagállamainak, mind az ENSz-hez eztdfi Szerint nem tartozó államoknak kormányát. — hogy vílágértekezleten tárgyalják meg a fegyveres erők és a fegyverzetek lényeges csökkentéséről szóló kérdést, úgyszintén az alomfegyver eltiltásáról, valamint e tilalom teljesítése fölötti nemzetközi ellenőrzéssel kapcsolatos gyakorlati intézkedésekről szóló kérdést. Az említett világértekezfet összehívását * legrövidebb időn belül, legkésőbb 1952 június elsejéig javasolja. 4. A közgyűlés felhívja az Amerikai (Folytatás a 4. i oldalon.)