Uj Szó, 1951. november (4. évfolyam, 257-281.szám)

1951-11-10 / 264. szám, szombat

SZOVJET EMBER A KOMMUNIZMUS NAGY ÉPÍTKEZÉSEIÉRT ^/flűizkü a ájfáJjpliÁiz A Szovjetunió fővárosában szorgalmas építőmunka folyik. Uj lakóházakat, szállodákat, Intézeteket és hivatalokat épí­tenek. Ezen folyó építkezések mellet nyolc hatalmas épület Is épül, amelyeknek célszerű berendezése, tekintettel az építkezés művészetére, messze túlhaladja az amerikai felhő­karcolókat. Három felhőkarcolónak még ez év végéig fel kell épülnie. Ez a moszkvai állami Lomono­szov egyetem, a kotyelnyicsesz­ki part mentén emelkedő épü­let és a szmolenszki téren épü­lő felhőkarcoló. A legnagyobb építkezés — a moszkvai álla­mi Lomonoszov egyetem épü­lete, amely a Lenin hegyen épül, egyike lesz a főváros leg­szebb és leghatalmasabb épü­leteinek.. Az épület középső ré­sze a torony nélkül több mint 200 méter magas lesz. Az épü­let egész komplexuma 160 hek­tár területet foglal el, amely­ből a • főépületre 110 hektár esik. Az egyetem valamennyi épületének térfogata 2,000.000 köbmétert tesz ld. Az egyete­mi folyosók hossza összesen 33 kilométer. Az egyetem szom­szédságában egy gyönyör i nö­vénykert lesz, ahol a világ összes részeiből lesznek növé­nyek. Sikeresen folyik a lakóházak építése a Levitanov-utcán. Az útak javítása az állami Lomonoszov egyetem környékén. /Q JVagy Oki óher szülötte A Nagy Októberi Szocialista For­radalom Oroszországban megdöntötte a töke hatalmát, megteremtette a munkásosztály uralmát, széttörte a nemzeti elnyomás bilincseit, a Párt vörös zászlaja köré gyűjtötte a szov­jet köztársaságok népeit, hogy vala­mennyiüket egyesítse a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövetségé­ben. Lenin és Sztálin már jóval az Ok­tóberi Forradalom előtt lerakták a Párt nemzetiségi politikájának alap­ját. Ez a nemzetiségi politika bizto­sítja a nemzetek egyenjogúságát, ön­rendelkezési, államalkotási, egyesülé­si és különállást jogát. A nemzetek egyesülésének az önkéntesség, a köl­csönös bizalom, egyenjogúság és ba­ráti együttműködés alapján kell meg­történnie. A Bolsevik Párt Lenin és Sztálin vezetésével egyetlen forradalmi ára­datba egyesítette a különböző forra­dalmi mozgalmakat. Az Októberi Szo­cialista Forradalom győzelme után a Lenin és Sztálin által aláírt dekré­tummal megvalósult a lenini-sztálini nemzetiségi politika. A polgárháború és az intervenció idején létrejöttek a nemzeti szovjpt köztársaságok, ame­lyek az önvédelem érdekében katonai szövetség formájában működtek egi/ütt. A polgárháború befejezése után, amikor szükségessé vált, hogy a szovjet Köztársaságok az újjáépí­tés érdekében egyesítsék • gazdasági erejüket, a köztársaságok katonai szö­vetséget gazdasági szövetséggel is ki­bővítették. Az 1922-ben megalakult Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségében a népek együttműkö­dése a több nemzetiségű, de egységes szovjet államban való katonai, gaz­dasági és politikai egyesülés formá­ját vette fel. Ez az egyesülés a Szov­jetunió népei előtt megnyitotta a gaz­dasági és kultúrális fejlődés korlátlan lehetőségeit. A Kommunista Párt és a szovjet kormány a lenini-sztálini nemzetiségi politikára támaszkodva érte el azt a célt, hogy a Szovjetunió élenjáró nemzetei — elsősorban a nagy orOsz nép — segítséget nyújtsanak orszá­gunk elmaradottabb népeinek. Ilyen­módon sikerült példátlanul rövid idő alatt felszámolni az azelőtt elnyomott népek gazdasági, kultúrális és poli­tikai elmaradottságát. Az a jelentős szocialista átalakulás, amely Lenin-Sztálin Pártjának veze­tésével ment végbe, teljesen megvál­toztatta a Szovjetunió nemzeti köz­társaságainak, területeinek és kerü­leteinek jellegét. A régi burzsoá nem­zetek életképes, összeforrott, új, szo­cialista nemzetekké formálódtak. A Szovjetunió népei, élükön az orosz néppel, nagy testvéri családban egyesültek, 3 a Bolsevik Párt vezeté­sével mélyreható szocialista átalakí­tást valósítottak meg. Példátlanul gyors ütemben hajtották végre az or­szág szocialista iparosítását, a mező­gazdaság szocialista átalakítását, a kizsákmányolás megszüntetését és a kultúrforradalmat ' A Szovjetunió élenjáró, erős szocialista hatalommá letť. A Szovjetunió népei között a köl­csönös segélynyújtás eredményekép­pen úrrá lett a nemzetek egyenjogú­ságának, a népek barátságának esz­méje. v A fasiszta barbárok ellen viselt Nagy Honvédő Háború sem gyengí­tette, hanem ellenkezőleg még jobban megszilárdította a soknemzetiségű szovjet államot. A szovjet társada­lomban a népek nemzeti hagyományai és a dolgozók közös érdekei harmo­nikus összhangban vannak. Egyedül az internacionalizmus esz­méjének hordozója, a Bolsevik Párt volt képes megszilárdítani a külön­böző nemzetiségekhez tartozó dolgo­zók egymás . közötti kapcsolatát és szorosabbra fűzni a szovjetnép, s a többi országok dolgozóinak baráti szövetségét. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok közötti kap­csolat a népek közötti viszonynak új, magasabbrendű és igazságos formá­ja, amelyre tőkés országokban nem lehet példát találni. A béke és a de­mokrácia hatalmas erői egyre jobban felzárkóznak a Szovjetunió mögött. A gyarmati és függő országok sok­milliós tömegei reménykedve fordít­ják tekintetüket a soknemzetiségű szovjet állam felé, amely példát mu­tatott á nemzeti kérdés és a nemzetek közötti együttműködés problémájának megoldására. A kínai nép nagy győzelme, a népi demokratikus országokbari folyó szo­cialista építés sikere, a béke, a demo­krácia és a szocializmus táborának erősödése nagyszerűen bizonyítja a leninizmus felszabadító eszméinek nemzetközi jelentőségét. A Szovjetunió és a Kínai Népköz­társaság megbonthatatlan barátsága világtörténelmi jelentőségű tény. Le­nin már 1923-ban hangsúlyozta, hogy a kapitalizmus között dúló világmére­tű harc kimenetelét végső fokon az határozza meg, hogy Oroszország, India és Kína népei milyen erővet vesznek részt a felszabadító mozga­lomban. Ma már több mint 800 millió ember él a béke, a demokrácia és a szocializmus táborához tartozó orszá­gokban. Október szülötte: a Szovjetunió ál­tal vezetett imperialista ellenes, de­mokratikus tábor erői napról napra növekszenek és erősödnek, ami leg­főbb biztosítéka a béke, demokrácia és szocializmus győzelméért harcoló, népek további átütő sikereinek. A helyi szovjetek munkája ».. .A szovjetek maguknak a tömegeknek közvetlen szervezetei, vagy is a tömegek legdemokratikusabb szervezetei, tehát a tömegek légim, gyobb tekintélyű szervezetei, melyek maximáliscm megkönnyítik nekik, hogy az új állam berendezésében és igazgatásában résztvegyínek, s ma­ximálisan kifejleszteni a tömegek forradalmi energiáját, kezdeményezési készségét, teremtő képességét a régi rend szétzúzásáért, az új proletár rendért vívott harcban. (Sztálin; A leninizmus kérdései, Szikra 1950, J t80 oldj A helyi szovjetek az államígazga. tás szervei. A szovjet hatalom a dol. gozókra támaszkodva a Kommunista Párt vezetésével győzelmet aratott a szocializmus felépítéséért vívott harc­ban és megteremtette a szocializmus, ból a kommunizmusba való fokozatos átmenet előfeltételeit. Lenin és Sztálin tanítása a szovjet államról, államrendszerről, a szovjet demokráciáról és a dolgozó tömegek szerepéről az új állam rendszerében | — a Sztálini Alkotmány és a szövet­séges köztársaságok Alkotmányainak az alapja. A nagy Lenin útmutatásait tartják szem előtt a szovjetek munkájuk min­den területén. Ez látható a Litván Szovjet Szocialista Köztársaság he­lyi szovjetjeinek gyakorlati tevékeny, ságében is. A helyi szovjetek munká­jában jelenleg 17.384 küldött és több mint 40.000 aktíva vesz részt. Igen fontos, hogy a szovjetek mun­kájukban kellőképen értékeljék és betartsák a szovjet dcmokrácía el­veit. Az üléseket gondosan elő kell készíteni, a küldöttekkel idejében kell megismertetni a tárgysorozatot, hogy megfelelően felkészülhessenek a megtárgyalandó kérdésekre. Ezen a téren hibát követett el a daugavpilszi körzet szovjetje, amely ' a tárgysorozatot az ülés napján ál­lította össze és a küldöttekkel nem ismertette. Igy a napirendre kerülő igen fontos kérdéssel — az iskolák­nak az új tanévre való felkészülésé­vel — kapcsolatban a küldöttek nem mutattak aktivitást, a népművelés megjavítására irányuló javaslataik pedig a határozatban nem szerepel­tek. A szovjetek kötelessége, hogy a küldötteknek a vita Során felmerült értékes és hasznos javaslatait ve­gyék figyelembe. Ha kell, a végrehaj­tó bizottság dolgozza át gyökeresen javaslatait. Helytelen, ha a szovjet ülésein több aktíva vesz részt mint küldött. Ilyen hiba fordult elő a krusztpil. szi körzeti szovjet harmadik üléssza­kán, amikor a vitás kérdés 10 felszó­lalója közül csak egy volt küldött és ezzel az ülés aktíva-értekezletté vál­tozott. A széleskörű bírálat és önbírálat, továbbá a küldöttek rendszeres be­számolója választóik előtt elősegíti a szovjetek jó munkáját. A vár 0si és falusi szovjetek végrehajtó bizottsá­gai kötelesek munkájukról a szovje­teknek beszámolni. Igen fontos, hogy a helyi szovjetek közgyűlésein komolyan foglalkozza­nak a küldöttek kérelméivel és ja. vaslataival. A küldöttek jogos kíván­ságait, problémáit hahidéktalanut meg kell oldani. A szovjetek vezető funkcionáriusai­nak nagy súlyt kell helyezniök a kül­döttek nevelésére. Legyenek ellátva a megfelelő irodalommal, kézikönyv­vekkel, hogy az államigazgatás ügyét szakértelemmel lássák el. A nép választottainak szoros kap­csolata van a tömegekkel. A küldőt, tek állandóan tájékoztatják őket a szovjet munkájáról, a hozott határo­zatokról és azok végrehajtásáról. A széles tömegek így tájékozódnak ar­ról, hogyan teljesítik a küldöttek megbizotásaikat és alkotó kezdemé­nyezéseikkel előre lendítik a szovje­tek munkáját. A Sztálini Alkotmány megadta a választóknak a jogot, hogy küldöt­teiktől beszámolót követeljenek és visszahívják a szovjetből azt a kül­döttet, aki bizalmukra méltatlannak bizonyult. A szovjet demokrácia további fejlő, désében jelentős szerep jut a szövet­séges köztársaságok legfelső szovjet, jelnek. A Litván Köztársaság Leg­felső Sz 0vj?tjének 200 küldöttje van. Közgyűlésen vitatják meg az előző évi állami költségvetés teljesítésit és a folyó évi állami költségvetés ter­vezetét. Megvizsgálják a minisztériu­mok és a helyi szovjetek munkáját és a fontos gazdasági, politikai kérdése­ket. A helyi szovjetek munkájának megjavítása fellendíti a gazdasági és kultúrális életet. A szovjetek mind­inkább megfelelnek azoknak a fel. adatoknak, amelyeket a Párt és a kormány eléjük tűzött. V. LACISZ A Litván Szocialista Köztársaság minisztertanácsának elnöke. A világ legnagyobb vízépítési gépe a világ legnagyobb vízierőművének építésénél Uj íöldszívattyú, amely 35,000 embert, őt mozdonyt, 200 vasúti kocsit, 50 traktort helyettesít Moszkvából jelenti a TASZSZ, hogy befejeződött annak a hatalmas föld­szivattyúnak a kipróbálása, amely óránként 1000 köbméter földet jut­tat fel 80 méter magasra. Az új föld­szivattyú a világ lehatalmasabb vizi­építési gépe. Egyidejűleg 35.000 em­bert, öt mozdonyt, 200 vasúti kocsit, 50 traktort helyettesít. Súlya 2.500 tonna. Alkatrészei 30 szovjet üzem­ben készültek. Az új, nagyteljesítményű fölctezl­vattyú iszapolja majd a gátat a kuj­' bisevi vizierőmünek — a világ leg­. nagyobb vizierőmüvének — építésé­nél. Az a tény, hogy a Szovjetunióban alkották meg a világ legmagyoibb ! teljesítményű vízépítési gépét, meg­'' mutatja, hogy milyen messzire haladt előre az építő munkák gépesítése és különösen hidromechanikai úton tör­ténő elvégzése a Szovjetunióban. Csupán a kommunizmus két nagy építkezésénél — a kujbisevi és sztá­lingrádi vízműnél — öt esztendő alatt 750 millió köbméter talajt kell meg­mozgatni és 13 millió köbméter be­tont és vasbetont kell lerakni. Csupán | ebben az évben a cimljanszki vízmű építésénél 25 millió köbméter talajt keU kiemelni. Jelenleg a Szovjetunióban folyó nagy építkezéseknél óránként 300 és 500 köbméter teljesítőképességgel rendelkező földszivattyúk dolgoznak. Az új gép teljesítménye óránként ezer köbméter. A cimljanszki vizierőmü épitésé­nél naponta 200.000 köbméter földet mozgatnak meg hidromechanikai úton.. Ez eddig még nem látott tel­jesítmény a világ építési gyakorlatá­ban. A kujbisevi és a sztálingrádi vízierőművek építésénél még grandió­zusabb munkát végezmsk majd ezen a módon. Az elsőnél hidromechanikai úton az összjes földmunkák 60, a másodiknál pedig 80 százalékát vég­zik majd. A szovjet állam minden módon gondoskodik az emberi munka meg­könnyítéséről, s buzdítja, nagyra be­csüli a legújabb magastermelékeny­ségü földszivattyúk tervezőinek tevékenységét. A hatalmas földszi­vattyúk tervezéséért, megépítéséért és gyakorlati alkalmazásuk bevezetesé­ért 12-en kapták meg a Sztálin-díjat. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom