Uj Szó, 1951. november (4. évfolyam, 257-281.szám)

1951-11-23 / 275. szám, péntek

Kötelezettségvállaló sunk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34. évfordulója alkalmából Mi, a Zseliezovcei Magyar Tannyelvű Középiskola pionírjai szintén megünnepeltük a Nagy Októberi Szocialista For. radalom évfordulóját. November 7-én délután felvonulást rendeztünk a városban és megkoszorúztuk a szovjet hösök sírját, akik életüket áldozták boldog, gondtalan életünkért, szabadságunkért. Este akadémiát rendeztünk, amelyen énekszámokkal, sza valókórusokkal és tornaszámokkal szerepeltünk. Tudjuk, hogy mit köszönhetünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak, ezért 34. évfordulója alkalmából a kővetkező közös kötelezettséget vállaljuk: 1. Harcolunk a világbéke megvédéséért. 2. A szocializmus hü és szorgalmas építői leszünk. 3. Küzdeni fogunk a nacionalizmus és sovinizmus megnyilvánulásai ellen. 4. A proletár internacionalizmus szellemében akarunk haladni. 5. Az EFSz-nek örömmel megyünk segíteni minden sürgős munkában. 6. A szocialista sajtó terjesz. téséből és a kulturális élet fejlesztéséből nagymértékben kivesszük a részünket. 7. A falu és iskola kapcsolatait igyekszünk elmélyíteni. 8. Tanulmányi eredményeinket fokozzuk. 9. Tanítási órákról indokolatlanul nem maradunk el. 10. Ügyelünk a rendre és a tisztaságra A szerkesztőség megjegyzése: A kötelezettségvállalás szép. de igyekezzetek pontosabban megfogalmazni az egyes pontokat. Milyen eszközökkel, milyen módsaarrel fogjátok például tanulmányi eredményeiteket fokozni, hogyan javítjátok meg a falu és az iskola közötti kapcsolatokat, mi mindent terveztek ennek érdekében? Hogyan és mivel harcoltok a világbéke megvédéséért? Miből tudják majd meg mások, hogy a proletárinternacionalizmus szellemében haladtok? TjB SsíbííR építési! a iiéke hágóit Mi, a komáromi Magyar Taníusnyelvfl Gimnázium CsISzcsoportja önkéntes felajánlást tettünk a komáromi Skoda-hajógyár nagy munkájának kisegítésére. A komáromi Skoda-hajógyárban építik a Szovjetunió két személyszállító hajóját, amely majd a Volga—Don-csatorna személyforgalmát bonyolítja le. Nagy megtiszteltetés ez hajógyárunk munkásainak s Komárom egész dolgozó népének. Komárom minden becsületes polgára átérezte a feladat fontosságát és megértette, hogy itt az alkalom, amellyel a Szovjetunió iránti hálánkat békés építőmunkánkkal is kifejezhetjük Ennek a megértésnek köszönhető, hogy városunk dolgozó népe seregleni kezdett a hajógyár kapui felé. Kétszeres örömet jelent ez a munka számukra. Egyrészt felszabadítónk ä nagy Szovjetunió iránti hálánkat fejezzük ki, másrészt aktív segítői lehetünk munkástestvéreinknek, akik kötelezték magukat arra, hogy a két hajót, a béke újabb szimbóliumait, határidő előtt, vagyis Május l-re leszállítják a Volga—Doncsatornára. E nagyarányú munka sikerének érdekében tettünk mi is önkéntes kötelezettségvállalást. Gimnáziumunk minden CsISztagja kétheti (napi nyolc órai) brigádmunkát vállalt. A munkát 22 taglétszámú csoportokka! szerveztük meg. A 22-es csoport 10 osztályból tevődik össze, és reggel hattól délután két. óráig dolgozik. Az iskola* ban közben rendes tanítás fo lyik, a brigád tagjai délután az illető osztályok legjobb tanulóiv;,'. veszik át a napi tananyagot. Gondoskodtunk arról, hogy a gyárban dolgozó elvtársain : necsak átvegyék és megértsék az anyagot, hanem becsületesen el is készüljenek belőle. A kisegítő munka november 5-én indult és május I-én ér véget, CsISz-csoportunk itt összesen 24.192 munkaórát dolgozik le. Ifjúságunk ezenkívül kötelezte magát arra, hogy tanulmányi színvonala ez idő alatt nem süllyed, hanem emelkedik majd. Bebizonyítjuk, hogy nálunk a munka és tanulás teljesen azonos fogalmak és nem mehet egyik sem a másik rovására, hanem ellenkezőleg: elősegítésére. Mi a lenini-sztá-lini Komszomol példája nyomán aktív katonái akarunk lenni a hatalmas béketábornak. Halijátok szavu/ikat Csehszlovákia ifjai! Segítsetek ott, ahol a legfontosabb! Tegyetek egy-egy téglát a béke bástyájára, h_ad tudják n az amerikai háborús uszítók, ho-— aljas propagandájukra mindenkor lelkes szocialista építőmül ánkkal válaszolunk és ha kétszer annyit hazudnak, mi kétszer annyit dolgozunk s végül is a mi igazságunk győz. Munkára feí hát a jobb és boii-ocabb jövőért! A komáromi Magyar Tannyelvű Gimnázium és Pedagógiai Gimnázium CsISz vezetősége. Büszkék vagyunk, hogy a Néphadsereg tagjai lehetünk Bevonult újjoncainktól már megérkeztek az első hírek. Beszámolnak arról, milyen örömmel fogadták őket s milyen jól ér^ik magukat a Néphadseregben. öntudatos CsISz-tagok ezek. akik előbbi munkahelyükről az EFSz-ekből, a trakto> állomásokról vagy az üzemek n.unkapadjaitól jöttek. Nagy Elek, a Néphadsereg e vik ilyen öntudatos új tagja, a következőket írja: „Mikor a vonat Benešovon megállt, koferomat a kezembe fogva dobogó szívvel léptem ki a vonatból. Vájjon milyen lesz az új élet! Alig léptem párat, ebben az idegen városban, amikor nagy meglepetésemre az állomási mikrofon hangja állított meg, amely magyarul közölte, hogy az újoncok me..jenek be a várót mbe, ott várják őket. Valóban már katonák vártak bennünket, akiknek az volt a feladatuk, hogy útbaigazítsanak Nem kellett egy lépést sem gya log menni a kaszárnyáig autór. viitek bennünket. A kaszárnyában ünnepélyesen fogadtak. Rögtön megéreztük, hogy ne n igaz az, amii a reakció terjeszt a mai katonai él tről. Amint beléptem a szobámba, olya.i érzés fogott el, mintha otthonról haza jöttem volna. A bá tor. öntudatos arcokból láttam hogy olyan emberek vannak itt, I akikben a dolgozó nép megbíz(nat, s akik a Szovjetunió vezetésével a békét meg tudják védeni és fenntartani. Azt üzenem haza szüleimnek, a CsISz-tagoknak, ne aggódjanak értünk, mert mi nagyon jól vagyunk. Minden lehetőség megvan, hogy jól érezzük magunkat. Szórakozásról is gondoskodtak. örülünk, hogy itt vagyunk és büszkék vagyunk, hogy a Néphadseregben szolgálhatunk, a béke őrségén. Legyetek ránk Ti is büszkék és ne higyjetek a háborús uszítóknak. Ti nyugodt szívvel építsétek a szocializmust, mert a béke megvédése e mi kezünkben van." Kosztolányi István az édesanyáknak címezi levelét, de éppen úgy szól azoknak a fiataloknak, CsISz-tagoknak, akiket otthon hagyott, akik közül eljött. A következőket írja: „Egy fiatal katona szó! hoz' zátok, aki néhány nappal ezelőtt vette fel a Csehszlovák Néphadsereg egyenruháját. ÉdesanyJk, ma büszkék lehettek arra, hogy katonafiatok van Ma nem kínozzák a katonákat, mint a kapitalista társadalmi rendszerben, hanem igazi katonai fedelemre nevelnek bennünket. Felébresztik bennünk a tudomány iránti szeretetet, politikailag tájékozottak lesnünk. Ha hazamegyünk, akkor látjátok majd, hogy igazi férfiakká váltunk. ígérjük nektek és ígérjük a munkásosztálynak, hogy kötelességünknek eleget teszünk. Mi Itt a szocializmus megvédéséhez, erősítéséhez éppen úgy hozzájáiHlunk, mintha otthon lennénk eddigi munkahelyünkön " Igy Írnak néphadseregünk fiatal tagjai. í'zck, akiket a Cs'Sz és a Párt nevelt. Tudják, hogy a békefront nagyon fontos szaitaszán állnak s mindnyájan meg vagyunk győződve, hogy nénünk nem fog bennük csr'iSdni. Kérjük őket. számoljanak be továbbra is életükről, Kultúrmunkájukról!