Uj Szó, 1951. november (4. évfolyam, 257-281.szám)

1951-11-22 / 274. szám, csütörtök

1951 november 22 UJSZÖ s A kassai kerület állami birtokai a szocialista nagyüzemi gazdálkodás példaképévé válnak Az őszi munkák versenyében az első helyre a tárkányi gazdaság kerü^ A királyhelmeci állami birtok igaz­gatóságához tartozó 10 birtokrész dolgozói az aratási és cséplési mun­kák befejezése után Királyhelmecen gyűlést tartottak, ahol ismertetve volt a birtokrészek dolgozóival munkájuk eredménye. Az élenjáró birtokok, mint például a leleszi gazdaság, dicséretet kaptak, a hátulkullogókat pedig, kü­lönösen a tárkányiakat, jó politikai felvilágosító munkával buzdították fokozottabb munkateljesítményre. A jó eredmények ismertetése és politikai meggyőző munka nagy hatással volt a tárkányi dolgozókra. A gyűlés vé­gefelé a tárkányi dolgozók is szót kérte 1'. Felszólalásukban nem a kritika el­len, tiltakoztak, hanem a segítő kritikát megköszönték és egyben az őszi munkák sikeres elvégzése céljából versenyre hívták ki az igazgatósághoz tartozó összes bir­tokrészeket. A tárkányi dolgozók versenykihívá­sát az összes birtokrészek elfogadták. Ez a kialakult mukaverseny volt a hajtómotorja annak, ami a királyhel­meci igazgatósághoz tartozó birtck­részeket elősegítette abban, hogy no­vember 15-re az őszi munkákat száz­százalékban elvégezték. A szocialista munkaverseny kiala­kulása lehetővé tette a tárkányi dolgo óknak hogy bár az aratási és cséplés) munkák befejezéséig jóval a többi blrtokrés/ek mögött kullog­tak, most pedig az élre kerüljenek. A tárkányi dolgozók a versenykihí­vás után teljes erővel hozzáfogtak az őszi munkákhoz. Még augusztus vé­gén elvetettek 5 hektár őszi árpát. Az árpájuk már olyan , nagy, hogy a va­dász nem egykönnyen láthatja meg benne a meglapuló nyulat. Sor került a kapásnövények beta­karítására is. Elsőnek vették a cukor­répa betakarítását, mert úgy gondol­ták. hogy ez a legfontosabb már azért is, hogy ha jön az esőzés, a kukoricát akkor Is tudják szedni, hanem a répa­szedés a felázott földből már kelle­metlenebb lenne. A kiszedett cukor­répát aztán éjjel-nappal szállították az állomásra Minden egyes dolgozó­nak az volt a célja, hogy a cukorrépa minél hamarább a rendeltetési helyé­re kerüljön. A kitartó munkának meg is lett az eredménye, mert a 20 tagból álló munkacsoport 7 nap alatt kl is szedte és be is szál­lította a 9 hektár területről a cukor­répát Ezzel az eredménnyel azonban nem elégedtek meg a tárkányi dolgozók, mert azt szerették volna, ha már a kukoiicájuk is a raktárban száradna. Kezdtek egy kicsit gondolkozni a dol­gon és arra a meggyőződésre jutottak, hogy a kukoricaszedést rs elvégezhe tik pár nap alatt, csak egy kis akarat kell hozzá. A birtok asszonyainak a soraiból akik eddig csak a háztartási mun­kákkal foglalkoztak, brigádot szer veztek. A női brigád segítségével a 6.5 hektár kukoricatermésüket nap alatt be is takarították. A versenyben álló dolgozók az id termésbetakaritása közben a jövő évi jó termés biztosításáról sem feledkez­tek meg. Iparkodtak az őszi vetésre szánt magokat minél hamarább földbe juttatni. Tapasztaltból tudták azt, hogy a terméshozam emelkedését a rendes időben való vetéssel nagy ban elősegítik. A földeket vetés alá igavonó álla tok segítségével készítették elő. A föld előkészítésénél csupán egy traktort vettek igénybe. Ez a traktor nappal a cukorrépát és a más terményeket szállította, éjszaka pedig ment szán tani. A birtok azért nem vett igénybe több gépierőt, mert megfelelő meny­nyiségű igavonó állat áll a rendelke­zésükre. Tudatában voltak annak hogy ha ők a lovaikat is igénybe ve­szik a munkáknál, több traktor jut azoknak az állqmi birtokoknak vagy szövetkezeteknek, melyeknek nincsen meg a megfelelő igavonó állatállomá nyuk. A tárkányi birtok dolgozói a jól megszervezett versenyben álló munkacsoportok segítségével 12 nap aliatt elvégezték az őszi vetéseket. Ebbe bele van számítva az 5 hektár őszi árpa is, amit még augusztusban elvetettek. Elvetettek az árpán felül 10 hektár rozsot, 10 hektár őszi keve léket és 50 hektár őszi búzát. Ezt a mennyiséget november 11-re sz; százalékban végezték el, elsőnek a királyhelmeci igazgatósághoz tartozó állami birtokok között. Az őszi vetések elvégzése után azonnal hozzáfogtak az őszi mély­szántáshoz. A terv szerint 100 hektár területen kell a mélyszántást elvégezniök. Eb­ből már 30 hektáron elvégezték. Ahogyan az őszi vetésekkel az élen haladtak, ugyanúgy a mélyszántással sem akarnak lemaradni. A leleszi birtokon már a rizsfőldeket készilik elő a jővő évre A táikányi dogozókna|< szo osan a sarkukban haladnak a leleszi biTtok dolgozói. Csak egy félnapi késéssel maradtak el az őszi munkáknál a tár­kányiak mögött. Alig a tárkányi bir­tok november 11-én reggel jelentette, hogv befejezték a vetéseket, a lelesziek csak 11-én estefelé je­lentették, hogy az őszi vetési tervet százszázalékban teljesítették. Elvetettek 4 hektár repcét, II hektár őszi árpát, 20 hektár rozsot és 43 hektár búzát. Az őszi vetések befejezése után megkezdték a trágyahordást, egy Sztalinyecce! pedig az őszi mélyszán­tást végzik. A Sztalinyec után akasz­tott eke hasítja a kemény földet. A munkások pedig iparkodnak a szép őszi napok minden percét kihasználni. Az a céljuk, hogy minél nagyobb te­rületen végezhessék el a mélyszán­tást. mert ezzel a tavaszi munkájukat lényegesen megkönnyítik és biztosít­ják a magasabb terméshozam elérését. A mélyszántással egyidőben a rizs­földeken is folynak az őszi simítások. A meglévő rizsföldeken gépek segít­ségével távolítják el a kiemelkedése­ket és ezzel a munkával egyúttal a vízfogó gátakat is megcsinálják. Az idei jó rizstermés arra az elhatáro­zásra késztette a birtok dolgozóit, hogy a rizstermelést nagyobb terü­letre terjesszék ki. Ennek a terület­nek az előkészítése a jővő évi rizs­termeléshez ugyancsak most történik. A birtok udvyában j s vidám az élet. A birtok asszonyai és lányai mind a dohánysimítással vannak el­foglalva. Vidám nótájuk betölti a bi.­tok udvarát, mialatt serényen simít­gatják a gyűrött dohányleveleket. Az időjárás is nagyban elősegíti őket munkájukban, mert a gyakori esőzé­sek és ködök átnedvesítik a dohány­leveleket és így nyugodtan dolgozhat­nak, nem kell attól félniök, hogy a leveleket összetörik. Á szőllőskei dolgozók sikeresen harcoltak a szőlőbeiegségek ellen Érdemes megemlíteni a szőllőskei gazdaiág dolgozóit is, akik túlnyo­móan szőlőtermeléssel fogklkoznak. Az őszi vetéseket pár nap alatt elvé­gezték, mivel a birtoknak egész szán­tóföldiéi űlete alig haladja meg az -3 hektárt. Annál fontosabb megismerni azt a nagy odaadást, amivel a 26 hek­tár szőlőjűKet gondozzák. Itt meg kell smlítenünk Illés Máriát, Stofila Margitot, Jakab Istvánt, de még jó néhány dolgozót felsorolhatnánk, akik fáradságot nem ismerve harcoltak az idén uralkodó szölőbetegség ellen. Ezeket az embereket már reggel öt ó.akor kint találtuk mindig a szőlő­ben, amint permeteztek. A jó gondo­záséit a szőlő Kelet-Szlovákia szőlő­termő vidékeihez mérten szépen fize­tett is. Annak ellenére, hogy a kör­nyékbeli szőlők az uralkodó szőlőbe­tegség miatt úgyszólván teljese, i tönkre mentek, a szőllőskei birtok szőlőterülete hektáronként 8' hektó liter bort adott. Meg kell, hogy említsük ezeknek a dolgozóknak lelkes odaadó munkáját, amivel a nagykövesdi birtok segítsé­gére siettek, mikor látták, hogy a rizs betakarítással el vannak egy ki­csit maradva. Learattak 4 hektár rizst és megmu­tatták a nagykövesdi dolgozóknak azt is, hogyan lehet i nap alatt 400 —450 négyzetméterről learatni a rizst. Ez a teljesítmény a nagykövesdi dol gozók előtt lehetetlenségnek tűnt fel, de a szőllőskei brigád bebizonyította, hogy igen is lehet. De ha dolgozott a szőllőskei brigád, meg is kapta érte a jutalmat. Naponta fejenként 400—450 koronát kerestek. Ennek a brigádnak köszönheti a nagykövesdi birtok, hogy az őszi munkákba,i lépést tudott tartani a többi birtokokkal. A munka­módszer átvétele és a munkával való kisegítés tette lehetővé azt, hogy ide­iében hozzáfoghattak az őszi vetések­hez és rendes időre be is felezhették és most már nyugodtan végezhetik a mélyszántást Csebrenvák Miklós oéldaképe a IraMoris'áknak 7 A nagygéresi birtok a tárkányiak mögött két nappal maradt él. Ami­kor észrevették, hogy a verseny, ben kezdenek lemaradni, még a birtok intézője se volt rest meg­fogni az ekeszarvát vagy a vető­gépet irányítani. Azt már tudták, hogy a versenyben elsők nem le­hetnek, de azért egy pár nap letel­tével már ők is jelentették, hogy feladatuknak eleget tettek. Elvetet­tek 20 hektár rozst. 6 hektár árpát és 48 hektár bűzát. A nagygéresi birtok vetésben nent került az első helyre, de a mélyszántásban már vezet, öt lófogattal és egy traktor­ral fogtak a mélyszántáshoz és már 37. hektár területen be is fejezték. A nagygéresiek szép eredményt értek el a cukorrépa termelésben, különösen említésreméltó az az egy hektár cukorrépa, amit a szovjet tapasztalatok szerint vetettek el és ápoltak. Ezen az egy hektár terü­leten 460 mázsa cukorrépa termett. [ Ezt a tapasztalatot a jövő évben már százszázalékban fogják alkal­mazni. A bodrogszögi gazdaság dolgozói november 33-án jelentették, hogy befejezték az őszi munkákat. Elve­tettek 5 hektár őszi árpát, 10 hek­tár rozst, és 47 hektár búzát. Az érdekesség az egészben az, hogy az említett mennyiséget azt lehet' mon­dani, hogy egy traktorral végezték el. Csebrenyák Miklós traktorista a Zetor-25-öséveI az őszi munkák­nak a 95 százalékát egyedül végez­te el. Ez a traktorista teljes oda­adással végezte feladatát, amit Pár­tunk eléje tűzött. Máltán állithatjuk traktoristáink elé példaképül és mondhatjuk bátran, hogy ilyennek képzeljük a szocialista mezőgazda­ság apostolait. Csebrenyák Miklós már reggel 3 órakor a mezőn volt és este 10—11 óráig is kint volt, ha a helyzet figy kívánta. Esténként bálmilyen ké­sőn ls tért haza a munkából, első dolga az volt, hogy a traktorát hoz­ta rendbe, minden csavart gondosan megvizsgált, a csapágyakat megola­jozta, üzemanyagot töltött a trak­torba. Vacsorázni már csak akkor njent, amikor meggyőződött arról hogy traktorja teljesen üzemképes és hogy reggel zavartalanul hozzá­foghat a munkához ott, ahol este abbahagyta. Az őszi vetések befe­jezése után sem pihen Csebrenyák Miklós, hanem hizzáfogott a mély­szántáshoz. Iparkodik ezt is minél nagyobb százalékban elvégezni, mert ezzel a ráváró tavaszi munkákat már most lényegesen megkönnyeb­bíti. Munkásintéző került a szomofori gazdaságra, megszi árdult a munkafegyelem, megjavult a munka A szomotori állami birtokon is | hogy ez így nem mehet tovább, mert pár hónap j5ta lényeges javulás mu- j ha Packa József gorombaságait to­vábbra is tűrik, akkor a birtokon tatkozik. Ez a javalás annak kö szönhető, hogy a birtok volt inté­zőjét kicserélték egy tapasztalt m unkásintézővel. Packa József volt intézőnek kö­szönheti a birtok, hogy cukorrépa termésük alig haladta meg a 60 má­zsás hektárhozamot. Ha egy kicsit bele nézünk a dolgok mélyébe, min­denhol megtaláljuk a volt intéző kezének romboló munkáját. Nézzük csak meg mi az oka annak, hogy a cukorrépa terméshozam hektáron­ként csak 60 mázsa volt? Vagy a kukorica, vagy a krumpli gyenge hozama, ami a várt eredménynél jóval kisebb volt. A hibák onnan származtak, hogy a birtokon napról napra kevesebb volt a munkaerő é3 igy a föld tel­jfsen megmunkálatlanul maradt. Az üzemi pártszervezet elnöke beszá­mol arról, hogy a cukorrépa földe­ket kapálás helyett kaszálni kellett. Ez úgy történt, hogy a munkaerő­napról napra fogyott,* a répafölde­ken pedig az esős időjárás miatt a gyom napról napra nagyobb lett. A megmaradt munkások már sze­gyeitek, hogy földjüket a gyom tel­jesen benőtte, ezért fográk a kaszát és a gyomot lekaszálták. Nézzük csak meg, mi volt az oka annak, hogy a birtok dolgozói egy­másután szállingóztak *el a birtok­ról. A légnagyobb hiba az volt, hogy Packa József nem úgy visel­kedett, ahogyan egy állami birtok vezetőjének viselkednie kell. A mun­kanormák bevezetéséről hallani sem akart. A birtokon egyetlenegy mun­kás sem tudta, hogy miért dolgo­zik. Ha valamelyik munkás meg­kérdezte, hogy miért nincs náluk nem marad még annyi munkás sem, akik a silánytermést betakarítanák, Sürgősen el is helyezték a birtok­ról Packát, és a helyére Palágyi Sándort tették. Palágyi Sándor gaz­dasági cselédnek a fin, nagy szaktu­dással rendelkezik és politikailag Is fejlett. Kinevezése után a birtok dolgo­zói élénken figyelték, hogy az új intéző hogyan fog majd a munká­hoz. A fiatal munkásintézőnek az első dolga az volt, hogy a birto­kon megszervezze az üzemi párt­szervezetet. A megalakult párt­szervezet segítségével aztán hoz­záfogott a felbomlott munkarend felállításához. Ahol csak lehetett bevezette a normákat. Az őszi mun­kákat már a közösen kidolgozott normák szerint kezdték meg. A normák bevezetésével az élet lassan visszatért a birtok do'gozői közé. Látták, hogy minden munkájukért becsületesen megkapják fizetésü­ket. Lassan azok a dolgozók is kezdtek visszatérni a birtokra, akik a volt intéző gorombaságai elől el­menekültek. Az új intéző kinevezése után napról napra szaporodott a birtok dolgozóinak a létszáma. A munkaerőkkel megerősödött birtok teijes iramban fogott hozzá az őszi munkákhoz. Az elégedetlenség is el­tűnt a munkások közül. Most már nem azt nézték, hogy a nap teljen el, hanem azt, hogy milyen telje­sítményt végeztek. Ennek az ipar­kodásnak a legfőbb mo-igatóereje a normarendszer bevezetése volt. Mindenki azon Iparkodott, hogi» minél nagyobb teljesítményt érjer: el, mert a teljesítményük arányá­ban a fizetésük is emelkedik. Á ré­pa betakarításra is azt lehet mon­dani, rekordidő alatt végezték el. De a szorgalmas munkának meg is mu­tatkozott az eredménye. A répa be­takarításnál dolgozó lányok és asz­szonyok naponta 250—300 koronát is megkerestek. A kapásnövények betakarításával párhuzamosan megkezdték az őszi szántást és vetést Is. Mlg a birtok asszonyai és lányai a kapások be­takarításával foglalkoztak, addig a férfiak a vetést végezték. Nem volt könnyű munka az elgazosodott föl­deket úgy előkészíteni, hogy abba vetni lehessen. Csakhogy Palágyi Sándor nem az irodából irányította a munkát, hanem állandóan kint volt a mezőn és minden szaktudásá­nak az igénybevételével iparkodott a gondozatlan földet, minél termő­képesebbé tenni. Az őszi vetési terv szerint a bir­tok dolgozóinak 40 hektár rozst kell elvetniök. Ennek a feladatuknak már százszázalékban e'eget is tet­tek. Elvetettek ezenkívül 75 hektár őszi búzát és 5 hektár repcét. Ezek­után már csak 10 nektár bükköny maradt el vetetlenül. Csakhogy a bir­tok dolgozói ezen a munkán már nem sokat rágódnak, mert a répa­szállítás alól felszabadult lovaikat is igénybe vehetik a hátralévő 10 hiktár föld bevetésénél. Ki is jelen­tették, hogy a liátraiévő munka már csak napok kérdése. Minden dolgozót az a gondolat irányít a munkában, hogy bebizonyítsa jövő­re azt, hogy rendes körülmények közztt, rendes vezetés mellett még a lemaradt birtokból is virágzó gazdaságot tudnak csinálni. SZARKA ISTVÁN Pereden újabb feketézőket lepleztünk le A közelmúltban Pereden felvásáro­ló bizottság végezte munkáját. Én magam is a bizottság tagja voltam és így beszámolhatok a következő esetről: Betértünk Blazsek Rudolf aszta­los házába, aki jelenleg a Sitnonál dolgozik. Blazsek Rudolf arról isme­retes Pereden, hogy csaknem az egész falut becsapta és ahol lehetett, anyagilag kizsákmányolta. Most azonban ráfizetett, mert a felvásár­lással kapcsolatos körültekintés során megtaláltunk nála 500 kg jó lisztet és 57 kg már elromlott lisztet. Ez az utóbbi már volt vagy hároméves és a férgek martaléka lett. Találtunk nála ezenkívül 200 kg árpát, 1.800 i? úgy, mint más állami birtokokon, k& kukoricát is annak ellenére, hogy Packa vagy nem felelt semmit, földje nincs. A munkásság büntető vagy pedig hozzáfogott káromkod- keze les új t erre a spekulánsra is. ni, hogy így meg úgy, neki nem pa- „. , .. . , ., „ , , , í • . ., . , , , Hírhedt feketéző és spekuláns a rancsol senki. Az ilyen feleletek az­tán elvették a birtok dolgozóinak P eredi Bárcz i Nándor is, akit a köz­i kedvét a munkátcl. ségben »Üszök« néven ismernek. En. Az illetékes hatóságok látták,, nek a lelkiismeretlen embernek 27 ár földjén 50 mázsa csöves kukoricá­ja termett, mig három hektár földjét eltagadta. Félvagon kukoricát szere­tett Volna elfeketézni a becsületes dolgozók rovására, mi azonban most alaposan megelőztük és aljas tervét keresztülhúztuk. A harmadik mákvirág Somogyi Leopold, aki kenderszár és takar­mány alá rejti kukoricáját, földjét meg eltagadja, hogy ne számítson kuláknak, hanem középparaszJtnak. ötven ár bejelentett kukoricaföldjén 60 mázsa kukorica termett. Letaga­dott földjeikkel, ezek a spekulánsok a dogozó népet akarták megkárosí­tani, de lesújt rájuk az igazság keze és ugyanaz a sors éri őket, mint azokat, akik a nép ellenségei. Rá kell jönniök, hogy a spekulánsak, a kizsákmányolók, a kulákok napja leáldozott és játékuknak vége. VÁCZI LÁSZLQ Pered.

Next

/
Oldalképek
Tartalom