Uj Szó, 1951. november (4. évfolyam, 257-281.szám)
1951-11-22 / 274. szám, csütörtök
1951 november 22 UJSZÖ s A kassai kerület állami birtokai a szocialista nagyüzemi gazdálkodás példaképévé válnak Az őszi munkák versenyében az első helyre a tárkányi gazdaság kerü^ A királyhelmeci állami birtok igazgatóságához tartozó 10 birtokrész dolgozói az aratási és cséplési munkák befejezése után Királyhelmecen gyűlést tartottak, ahol ismertetve volt a birtokrészek dolgozóival munkájuk eredménye. Az élenjáró birtokok, mint például a leleszi gazdaság, dicséretet kaptak, a hátulkullogókat pedig, különösen a tárkányiakat, jó politikai felvilágosító munkával buzdították fokozottabb munkateljesítményre. A jó eredmények ismertetése és politikai meggyőző munka nagy hatással volt a tárkányi dolgozókra. A gyűlés végefelé a tárkányi dolgozók is szót kérte 1'. Felszólalásukban nem a kritika ellen, tiltakoztak, hanem a segítő kritikát megköszönték és egyben az őszi munkák sikeres elvégzése céljából versenyre hívták ki az igazgatósághoz tartozó összes birtokrészeket. A tárkányi dolgozók versenykihívását az összes birtokrészek elfogadták. Ez a kialakult mukaverseny volt a hajtómotorja annak, ami a királyhelmeci igazgatósághoz tartozó birtckrészeket elősegítette abban, hogy november 15-re az őszi munkákat százszázalékban elvégezték. A szocialista munkaverseny kialakulása lehetővé tette a tárkányi dolgo óknak hogy bár az aratási és cséplés) munkák befejezéséig jóval a többi blrtokrés/ek mögött kullogtak, most pedig az élre kerüljenek. A tárkányi dolgozók a versenykihívás után teljes erővel hozzáfogtak az őszi munkákhoz. Még augusztus végén elvetettek 5 hektár őszi árpát. Az árpájuk már olyan , nagy, hogy a vadász nem egykönnyen láthatja meg benne a meglapuló nyulat. Sor került a kapásnövények betakarítására is. Elsőnek vették a cukorrépa betakarítását, mert úgy gondolták. hogy ez a legfontosabb már azért is, hogy ha jön az esőzés, a kukoricát akkor Is tudják szedni, hanem a répaszedés a felázott földből már kellemetlenebb lenne. A kiszedett cukorrépát aztán éjjel-nappal szállították az állomásra Minden egyes dolgozónak az volt a célja, hogy a cukorrépa minél hamarább a rendeltetési helyére kerüljön. A kitartó munkának meg is lett az eredménye, mert a 20 tagból álló munkacsoport 7 nap alatt kl is szedte és be is szállította a 9 hektár területről a cukorrépát Ezzel az eredménnyel azonban nem elégedtek meg a tárkányi dolgozók, mert azt szerették volna, ha már a kukoiicájuk is a raktárban száradna. Kezdtek egy kicsit gondolkozni a dolgon és arra a meggyőződésre jutottak, hogy a kukoricaszedést rs elvégezhe tik pár nap alatt, csak egy kis akarat kell hozzá. A birtok asszonyainak a soraiból akik eddig csak a háztartási munkákkal foglalkoztak, brigádot szer veztek. A női brigád segítségével a 6.5 hektár kukoricatermésüket nap alatt be is takarították. A versenyben álló dolgozók az id termésbetakaritása közben a jövő évi jó termés biztosításáról sem feledkeztek meg. Iparkodtak az őszi vetésre szánt magokat minél hamarább földbe juttatni. Tapasztaltból tudták azt, hogy a terméshozam emelkedését a rendes időben való vetéssel nagy ban elősegítik. A földeket vetés alá igavonó álla tok segítségével készítették elő. A föld előkészítésénél csupán egy traktort vettek igénybe. Ez a traktor nappal a cukorrépát és a más terményeket szállította, éjszaka pedig ment szán tani. A birtok azért nem vett igénybe több gépierőt, mert megfelelő menynyiségű igavonó állat áll a rendelkezésükre. Tudatában voltak annak hogy ha ők a lovaikat is igénybe veszik a munkáknál, több traktor jut azoknak az állqmi birtokoknak vagy szövetkezeteknek, melyeknek nincsen meg a megfelelő igavonó állatállomá nyuk. A tárkányi birtok dolgozói a jól megszervezett versenyben álló munkacsoportok segítségével 12 nap aliatt elvégezték az őszi vetéseket. Ebbe bele van számítva az 5 hektár őszi árpa is, amit még augusztusban elvetettek. Elvetettek az árpán felül 10 hektár rozsot, 10 hektár őszi keve léket és 50 hektár őszi búzát. Ezt a mennyiséget november 11-re sz; százalékban végezték el, elsőnek a királyhelmeci igazgatósághoz tartozó állami birtokok között. Az őszi vetések elvégzése után azonnal hozzáfogtak az őszi mélyszántáshoz. A terv szerint 100 hektár területen kell a mélyszántást elvégezniök. Ebből már 30 hektáron elvégezték. Ahogyan az őszi vetésekkel az élen haladtak, ugyanúgy a mélyszántással sem akarnak lemaradni. A leleszi birtokon már a rizsfőldeket készilik elő a jővő évre A táikányi dogozókna|< szo osan a sarkukban haladnak a leleszi biTtok dolgozói. Csak egy félnapi késéssel maradtak el az őszi munkáknál a tárkányiak mögött. Alig a tárkányi birtok november 11-én reggel jelentette, hogv befejezték a vetéseket, a lelesziek csak 11-én estefelé jelentették, hogy az őszi vetési tervet százszázalékban teljesítették. Elvetettek 4 hektár repcét, II hektár őszi árpát, 20 hektár rozsot és 43 hektár búzát. Az őszi vetések befejezése után megkezdték a trágyahordást, egy Sztalinyecce! pedig az őszi mélyszántást végzik. A Sztalinyec után akasztott eke hasítja a kemény földet. A munkások pedig iparkodnak a szép őszi napok minden percét kihasználni. Az a céljuk, hogy minél nagyobb területen végezhessék el a mélyszántást. mert ezzel a tavaszi munkájukat lényegesen megkönnyítik és biztosítják a magasabb terméshozam elérését. A mélyszántással egyidőben a rizsföldeken is folynak az őszi simítások. A meglévő rizsföldeken gépek segítségével távolítják el a kiemelkedéseket és ezzel a munkával egyúttal a vízfogó gátakat is megcsinálják. Az idei jó rizstermés arra az elhatározásra késztette a birtok dolgozóit, hogy a rizstermelést nagyobb területre terjesszék ki. Ennek a területnek az előkészítése a jővő évi rizstermeléshez ugyancsak most történik. A birtok udvyában j s vidám az élet. A birtok asszonyai és lányai mind a dohánysimítással vannak elfoglalva. Vidám nótájuk betölti a bi.tok udvarát, mialatt serényen simítgatják a gyűrött dohányleveleket. Az időjárás is nagyban elősegíti őket munkájukban, mert a gyakori esőzések és ködök átnedvesítik a dohányleveleket és így nyugodtan dolgozhatnak, nem kell attól félniök, hogy a leveleket összetörik. Á szőllőskei dolgozók sikeresen harcoltak a szőlőbeiegségek ellen Érdemes megemlíteni a szőllőskei gazdaiág dolgozóit is, akik túlnyomóan szőlőtermeléssel fogklkoznak. Az őszi vetéseket pár nap alatt elvégezték, mivel a birtoknak egész szántóföldiéi űlete alig haladja meg az -3 hektárt. Annál fontosabb megismerni azt a nagy odaadást, amivel a 26 hektár szőlőjűKet gondozzák. Itt meg kell smlítenünk Illés Máriát, Stofila Margitot, Jakab Istvánt, de még jó néhány dolgozót felsorolhatnánk, akik fáradságot nem ismerve harcoltak az idén uralkodó szölőbetegség ellen. Ezeket az embereket már reggel öt ó.akor kint találtuk mindig a szőlőben, amint permeteztek. A jó gondozáséit a szőlő Kelet-Szlovákia szőlőtermő vidékeihez mérten szépen fizetett is. Annak ellenére, hogy a környékbeli szőlők az uralkodó szőlőbetegség miatt úgyszólván teljese, i tönkre mentek, a szőllőskei birtok szőlőterülete hektáronként 8' hektó liter bort adott. Meg kell, hogy említsük ezeknek a dolgozóknak lelkes odaadó munkáját, amivel a nagykövesdi birtok segítségére siettek, mikor látták, hogy a rizs betakarítással el vannak egy kicsit maradva. Learattak 4 hektár rizst és megmutatták a nagykövesdi dolgozóknak azt is, hogyan lehet i nap alatt 400 —450 négyzetméterről learatni a rizst. Ez a teljesítmény a nagykövesdi dol gozók előtt lehetetlenségnek tűnt fel, de a szőllőskei brigád bebizonyította, hogy igen is lehet. De ha dolgozott a szőllőskei brigád, meg is kapta érte a jutalmat. Naponta fejenként 400—450 koronát kerestek. Ennek a brigádnak köszönheti a nagykövesdi birtok, hogy az őszi munkákba,i lépést tudott tartani a többi birtokokkal. A munkamódszer átvétele és a munkával való kisegítés tette lehetővé azt, hogy ideiében hozzáfoghattak az őszi vetésekhez és rendes időre be is felezhették és most már nyugodtan végezhetik a mélyszántást Csebrenvák Miklós oéldaképe a IraMoris'áknak 7 A nagygéresi birtok a tárkányiak mögött két nappal maradt él. Amikor észrevették, hogy a verseny, ben kezdenek lemaradni, még a birtok intézője se volt rest megfogni az ekeszarvát vagy a vetőgépet irányítani. Azt már tudták, hogy a versenyben elsők nem lehetnek, de azért egy pár nap leteltével már ők is jelentették, hogy feladatuknak eleget tettek. Elvetettek 20 hektár rozst. 6 hektár árpát és 48 hektár bűzát. A nagygéresi birtok vetésben nent került az első helyre, de a mélyszántásban már vezet, öt lófogattal és egy traktorral fogtak a mélyszántáshoz és már 37. hektár területen be is fejezték. A nagygéresiek szép eredményt értek el a cukorrépa termelésben, különösen említésreméltó az az egy hektár cukorrépa, amit a szovjet tapasztalatok szerint vetettek el és ápoltak. Ezen az egy hektár területen 460 mázsa cukorrépa termett. [ Ezt a tapasztalatot a jövő évben már százszázalékban fogják alkalmazni. A bodrogszögi gazdaság dolgozói november 33-án jelentették, hogy befejezték az őszi munkákat. Elvetettek 5 hektár őszi árpát, 10 hektár rozst, és 47 hektár búzát. Az érdekesség az egészben az, hogy az említett mennyiséget azt lehet' mondani, hogy egy traktorral végezték el. Csebrenyák Miklós traktorista a Zetor-25-öséveI az őszi munkáknak a 95 százalékát egyedül végezte el. Ez a traktorista teljes odaadással végezte feladatát, amit Pártunk eléje tűzött. Máltán állithatjuk traktoristáink elé példaképül és mondhatjuk bátran, hogy ilyennek képzeljük a szocialista mezőgazdaság apostolait. Csebrenyák Miklós már reggel 3 órakor a mezőn volt és este 10—11 óráig is kint volt, ha a helyzet figy kívánta. Esténként bálmilyen későn ls tért haza a munkából, első dolga az volt, hogy a traktorát hozta rendbe, minden csavart gondosan megvizsgált, a csapágyakat megolajozta, üzemanyagot töltött a traktorba. Vacsorázni már csak akkor njent, amikor meggyőződött arról hogy traktorja teljesen üzemképes és hogy reggel zavartalanul hozzáfoghat a munkához ott, ahol este abbahagyta. Az őszi vetések befejezése után sem pihen Csebrenyák Miklós, hanem hizzáfogott a mélyszántáshoz. Iparkodik ezt is minél nagyobb százalékban elvégezni, mert ezzel a ráváró tavaszi munkákat már most lényegesen megkönnyebbíti. Munkásintéző került a szomofori gazdaságra, megszi árdult a munkafegyelem, megjavult a munka A szomotori állami birtokon is | hogy ez így nem mehet tovább, mert pár hónap j5ta lényeges javulás mu- j ha Packa József gorombaságait továbbra is tűrik, akkor a birtokon tatkozik. Ez a javalás annak kö szönhető, hogy a birtok volt intézőjét kicserélték egy tapasztalt m unkásintézővel. Packa József volt intézőnek köszönheti a birtok, hogy cukorrépa termésük alig haladta meg a 60 mázsás hektárhozamot. Ha egy kicsit bele nézünk a dolgok mélyébe, mindenhol megtaláljuk a volt intéző kezének romboló munkáját. Nézzük csak meg mi az oka annak, hogy a cukorrépa terméshozam hektáronként csak 60 mázsa volt? Vagy a kukorica, vagy a krumpli gyenge hozama, ami a várt eredménynél jóval kisebb volt. A hibák onnan származtak, hogy a birtokon napról napra kevesebb volt a munkaerő é3 igy a föld teljfsen megmunkálatlanul maradt. Az üzemi pártszervezet elnöke beszámol arról, hogy a cukorrépa földeket kapálás helyett kaszálni kellett. Ez úgy történt, hogy a munkaerőnapról napra fogyott,* a répaföldeken pedig az esős időjárás miatt a gyom napról napra nagyobb lett. A megmaradt munkások már szegyeitek, hogy földjüket a gyom teljesen benőtte, ezért fográk a kaszát és a gyomot lekaszálták. Nézzük csak meg, mi volt az oka annak, hogy a birtok dolgozói egymásután szállingóztak *el a birtokról. A légnagyobb hiba az volt, hogy Packa József nem úgy viselkedett, ahogyan egy állami birtok vezetőjének viselkednie kell. A munkanormák bevezetéséről hallani sem akart. A birtokon egyetlenegy munkás sem tudta, hogy miért dolgozik. Ha valamelyik munkás megkérdezte, hogy miért nincs náluk nem marad még annyi munkás sem, akik a silánytermést betakarítanák, Sürgősen el is helyezték a birtokról Packát, és a helyére Palágyi Sándort tették. Palágyi Sándor gazdasági cselédnek a fin, nagy szaktudással rendelkezik és politikailag Is fejlett. Kinevezése után a birtok dolgozói élénken figyelték, hogy az új intéző hogyan fog majd a munkához. A fiatal munkásintézőnek az első dolga az volt, hogy a birtokon megszervezze az üzemi pártszervezetet. A megalakult pártszervezet segítségével aztán hozzáfogott a felbomlott munkarend felállításához. Ahol csak lehetett bevezette a normákat. Az őszi munkákat már a közösen kidolgozott normák szerint kezdték meg. A normák bevezetésével az élet lassan visszatért a birtok do'gozői közé. Látták, hogy minden munkájukért becsületesen megkapják fizetésüket. Lassan azok a dolgozók is kezdtek visszatérni a birtokra, akik a volt intéző gorombaságai elől elmenekültek. Az új intéző kinevezése után napról napra szaporodott a birtok dolgozóinak a létszáma. A munkaerőkkel megerősödött birtok teijes iramban fogott hozzá az őszi munkákhoz. Az elégedetlenség is eltűnt a munkások közül. Most már nem azt nézték, hogy a nap teljen el, hanem azt, hogy milyen teljesítményt végeztek. Ennek az iparkodásnak a legfőbb mo-igatóereje a normarendszer bevezetése volt. Mindenki azon Iparkodott, hogi» minél nagyobb teljesítményt érjer: el, mert a teljesítményük arányában a fizetésük is emelkedik. Á répa betakarításra is azt lehet mondani, rekordidő alatt végezték el. De a szorgalmas munkának meg is mutatkozott az eredménye. A répa betakarításnál dolgozó lányok és aszszonyok naponta 250—300 koronát is megkerestek. A kapásnövények betakarításával párhuzamosan megkezdték az őszi szántást és vetést Is. Mlg a birtok asszonyai és lányai a kapások betakarításával foglalkoztak, addig a férfiak a vetést végezték. Nem volt könnyű munka az elgazosodott földeket úgy előkészíteni, hogy abba vetni lehessen. Csakhogy Palágyi Sándor nem az irodából irányította a munkát, hanem állandóan kint volt a mezőn és minden szaktudásának az igénybevételével iparkodott a gondozatlan földet, minél termőképesebbé tenni. Az őszi vetési terv szerint a birtok dolgozóinak 40 hektár rozst kell elvetniök. Ennek a feladatuknak már százszázalékban e'eget is tettek. Elvetettek ezenkívül 75 hektár őszi búzát és 5 hektár repcét. Ezekután már csak 10 nektár bükköny maradt el vetetlenül. Csakhogy a birtok dolgozói ezen a munkán már nem sokat rágódnak, mert a répaszállítás alól felszabadult lovaikat is igénybe vehetik a hátralévő 10 hiktár föld bevetésénél. Ki is jelentették, hogy a liátraiévő munka már csak napok kérdése. Minden dolgozót az a gondolat irányít a munkában, hogy bebizonyítsa jövőre azt, hogy rendes körülmények közztt, rendes vezetés mellett még a lemaradt birtokból is virágzó gazdaságot tudnak csinálni. SZARKA ISTVÁN Pereden újabb feketézőket lepleztünk le A közelmúltban Pereden felvásároló bizottság végezte munkáját. Én magam is a bizottság tagja voltam és így beszámolhatok a következő esetről: Betértünk Blazsek Rudolf asztalos házába, aki jelenleg a Sitnonál dolgozik. Blazsek Rudolf arról ismeretes Pereden, hogy csaknem az egész falut becsapta és ahol lehetett, anyagilag kizsákmányolta. Most azonban ráfizetett, mert a felvásárlással kapcsolatos körültekintés során megtaláltunk nála 500 kg jó lisztet és 57 kg már elromlott lisztet. Ez az utóbbi már volt vagy hároméves és a férgek martaléka lett. Találtunk nála ezenkívül 200 kg árpát, 1.800 i? úgy, mint más állami birtokokon, k& kukoricát is annak ellenére, hogy Packa vagy nem felelt semmit, földje nincs. A munkásság büntető vagy pedig hozzáfogott káromkod- keze les új t erre a spekulánsra is. ni, hogy így meg úgy, neki nem pa- „. , .. . , ., „ , , , í • . ., . , , , Hírhedt feketéző és spekuláns a rancsol senki. Az ilyen feleletek aztán elvették a birtok dolgozóinak P eredi Bárcz i Nándor is, akit a közi kedvét a munkátcl. ségben »Üszök« néven ismernek. En. Az illetékes hatóságok látták,, nek a lelkiismeretlen embernek 27 ár földjén 50 mázsa csöves kukoricája termett, mig három hektár földjét eltagadta. Félvagon kukoricát szeretett Volna elfeketézni a becsületes dolgozók rovására, mi azonban most alaposan megelőztük és aljas tervét keresztülhúztuk. A harmadik mákvirág Somogyi Leopold, aki kenderszár és takarmány alá rejti kukoricáját, földjét meg eltagadja, hogy ne számítson kuláknak, hanem középparaszJtnak. ötven ár bejelentett kukoricaföldjén 60 mázsa kukorica termett. Letagadott földjeikkel, ezek a spekulánsok a dogozó népet akarták megkárosítani, de lesújt rájuk az igazság keze és ugyanaz a sors éri őket, mint azokat, akik a nép ellenségei. Rá kell jönniök, hogy a spekulánsak, a kizsákmányolók, a kulákok napja leáldozott és játékuknak vége. VÁCZI LÁSZLQ Pered.
