Uj Szó, 1951. november (4. évfolyam, 257-281.szám)

1951-11-22 / 274. szám, csütörtök

UJSZ0 1951 november 22 A * őszi mélyszántás 9 a bő termés alapfeltétele Melyek a szántástól megkívánt fó követelmények? A helyes szántástól elvárjuk, hogy megjavítja a talaj termékenységének feltételeit, vagyis 1. hogy mély, összefüggő strukturá­lis szántóréteget képez a strukturális hantocskák legkisebb mértékben való széthordása mellett, 2. hogy megtisztítja a földet a gyomtól, 3. hogy megsemmisíti a régi leszán­tott növények életképességét, 4. hogy megszabadítja a földet a kártevő rovaroktól, azok káros bábjai­tól és a kártevő mikroorganizmusok­tól, amelyek a növény betegségeit szokták okozni. Mit értünk a talaj strukturális jel­lege alatt? Strukturálisnak nevezzük azt a talajt, amelynek részei a hatá­sos humusszal együtt apró, körülbe­lül mák-lencseszem nagyságú hantocs­kákba ragadnak össze. Ezek a han­tocskák tehát 1—10 mm nagyok. Ezek a hantocskák nem oldódnak szét a vízben, hanem megtartják eredeti alak­jukat. Éppen ebben különbözik a struk­turális talaj a struktúranélkülitől, amelynek részecskéi azonnal szétes­nek. Ha a struktúranélküli hantocs­kákat egy pohár vízbe tesszük, akkor felszívják a vizet magukba épp úgy mint a kockacukor s aztán szétesnek. Emellett a pohár fenekén egyenletes üledékréteget képeznek. Ez azért van, mert a struktúra nélküli talajrészecs­kék nincsenek összeragadva hatásos humusszal. Egyedül csak a struktu­rális talajnak van meg az a tulajdon­sága, amelyet termékenységnek neve­zünk, vagyis olyan képességnek, amellyel a talaj állandóan és szünet nélkül biztosít a növény számára ele­gendő vizet és tápanyagot. A hatásos humusz az elhalt növé­nyi gyökerekből képződik különleges baktériumok hatásárai, amely bakté­riumok a talaj mélyebb rétegeiben, él­nek, ahová a levegő oxigénje már nem tud beférkőzni. E baktériumok élet­működése által keletkezett humuszos anyagok nagyin könnyen egyesülnek a mésszel, amely a szántórétegbe a pillangós virágú növények gyökereiről kerül. A mésszel összeállt humuszos anyag összeragasztja a talaj részecs­kéit, az agyag, por és homokszem­cséket apró hantocskákba fű, vagy más növények egyre jobban fejlődd gyökereinek nyomása alatt. A hatásos humusz nem oldódik fel a vízben. Ezért azt mondjuk, hogy az így ősz­szeragadt talajnak szilárd, hantos struktúrája van. Ez a szilárdság a víz­ben való feloldódás ellen van, mert nyomások, ütések stb, behatásával a struktúrális talaj hantocskáit is köny­nyen széttörhetjük. Ez annyit jelent, hogy a talaj termékenységére káros hatással van minden felesleges műve­lés boronával, hengerrel, kultivátorral stb. i ' A strukturális talaj nagymennyisé­gű nedvességet képes magába szívni és megtartani, amely nedvességre a növényeknek nagy szükségük van. A struktúra nélküli talaj a csapadéknak körülbelül a 30 százalékát, ellenben a strukturális talaj a 70—80 százalékát szívja magába. A többi csapadék a felszínen folyik el és fokozatosan el­párolog. A struktura nélküli talaj na­gyon gyorsan kiszárad, a strukturális talaj pedig sokáig megtartja magában a felszívott nedvességet. Ez körülbelül hasonlít ahhoz,, mintha egy liszt és egy lencse réteget akarunk megned­vesíteni. Vagyis másképp mondva Í struktúra nélküli és a strukturális ta laj közötti különbség olyan mint egy réteg liszt és egy réteg lencse kö­zötti különbség. Ha egy tál lisztre vizet öntünk, ak­kor a liszt felszínén egy vékony réteg tészta Veletkezik, amely nem engedi át a vizet a tál fenekére. Ha azonban a tál lencsével vagy búzával van meg­telve és arra öntünk vizet, akkor s víz azonnal átfolyik a szemcsék kö­zött. mert a búzaszemek vagy a len cseszemek közt természetes üregek vannak. Hogyha most ezt a két tálat ki akar­juk szárítani, először a lisztestál szá­rad ki, mert a víz a felső rétegből gyorsan elpárolog Emellett kemény összeállt réteg keletkezik a száraz tésztában Másfelől ha a búzát vagy a lencsét ki akarjuk szárítani, akkor először csak a felső vékonyréteg szá rad ki, a tál alján lévő szemek pedig huzamos ideig nedvesek maradnak. Ez azért van, mert a felsőréteg szemcséi között lévő üregek hamarosan megtel­nek párával, úgy hogy aztán az alul­ról jövő párát már nem engedik át. Ezáltal az alsó rétegben a nedvesség állandóan megmarad. Hasonlóképpen gazdálkodik a vízzel a strukturális és a struktúra nélküli talaj is. Hangsúlyozni kell, hogy a struktúra nélküli talajból csak akkor keletkezhet strukturális talaj, ha rajta legalább 2—3 éven keresztül évelő fűféléket és pillangós virágú növényeket terme­lünk. Ezért most a füves vetésförgós gazdálkodási rendszerben nem vetünk csupán csak lucernát vagy herét, ha­nem ezek keverékét évelő fűfélékkel. A strukturális réteg körülbelül 10 cm mélyen van a felszín alatt. Az ilyen strukturális talajt jól meg lehet fi­gyelni a felszántott réteken és legelő­kőn. Ilyen helyeken a talaj nem képez nagy hantokat, porhanyós, vagyis né­piesen mondva »kipihent«, megkülön­böztetve az úgynevezett »fáradt« föl­dektől, amelyeket az évelő szántóföl­deken látunk. Szántással a talaj strukturális réte­gét akarjuk a felszínre hozni^ vagyis azt akarjuk elérni, hogy a növények­nek meglegyenek a szükséges előfel­tételei a fejlődésre. Azért kell ősszel szántani, hogy lehetővé tegyük az őszi, a téli és a tavaszi csapadékok­nak a földbe való beszívódását. A nedvesség ugyanis nagyon fontos té­nyező a magas termések elérésében. A növények ugyanis ahhoz, hogy 1 kg száraz anyagot alkosson, szüksége van 500—1.500 liter vízre a növény fajtája szerint. Ha ősszel szántunk, akkor sok Kai több csapadék szívódik be a földbe, mintha csak tavasszal végezzük a szántást, mert ebben az esetben csak a tavaszi csapadékot si­kerül biztosítani. A szántóföld porha­nyós rétege magába szívja a vizet, amely aztán át jyt a talaj mélyebb rétegeibe is, ahonnan aztán a növé­nyek gyökereikkel fokozatosan fel­használják. És lugyanez a porhanyós réteg akadályozza meg a csapadé­kok kipárolgását is. Mivel a növények gyökerei szintén lélekzenek, szüksé­gük van a talajban levegőre. Mennél mélyebben szántunk, annál nagyobb helyet biztosítunk a növényi gyökerek fejlődése számára és annál jobb lesz a termésünk. Ezért ősszel legkevesebb 20—25 cm mélyre engedjük az ekét, de legjobb a 30 cm mély szántás. Ezenkívül az ősszel felszántott talaj a fagyok hatására még porhanyósabbá válik. Ennek a hatásnak mindenek­előtt a felszántott réteket és legelő­ket kell alávetni. Nézzük csak milyen mértékben tel­jesülnek a szántásra vetett követel­mények, ha a szántást közönséges, ekével végezzük: ha a földet 135-ös fokokba forgatjuk egymás mellé a ba­rázdákba, akkor a strukturális és a struktura nélküli talajrétegek fognak váltakoíni az egész szántóföldön. Másképpen mondva nem érünk el az egész területen összefüggő strukturá lis felszínt. Szárazság esetén általá ban hantok keletkeznek, amelyek az tán további megművelést igényelnek. Ez által a felesleges megművelés ál­tal az amúgy is gyenge struktura még rosszabbá válik. A gyom pedig a for­gatás által a szántóföld rétegét meg­fertőzi. A kicsírázott gyomnak egy­része ugyan elpusztul a szántóréteg mélyén a gyom túlnyomó része azon­ban továbbra is változatlanul fejlődik. Sőt a leszántott régi növények is ki csíráznak. Főleg a fű és a herefélék­nek van nagy életképességük és ezért ezek a leszántás után is felütik fejü­ket és akadályozzák az újonnan el­vetett növény fejlődését. A rétek, le­gelők, hereföldek és füves vetésforgós táblák felszántása mellett ezáltal na­gyon csökken a munka teljesítménye, mert a leszántott növények újra csírá­zásokkal elrontják a szántóföld felszí­nét. A közönséges ekével való szántás­sal a kártevő rovarok és azok báb­jainak is csak egy részét pusztítjuk el, vagyis azt a részét, amely #lyan : gépe, mélyre került a szántórétegbe, ahol gépe. gok már régóta ismereteseik. Az em­berek ezért egy új szántási módszert találtak fel, az úgynevezett kettes szántást. Ennél a módszernél a ba­ráaiában két eike megy. Az első körülbelül 10 cm mélyen szánt Is az így felszántott felső réteget le­hányja a szomszéd barázda fenekére. Ezután megy a második eke, amely további 10—15 cm mélyen szánt már a strukturális tiszta talajban. Ez az eke betakarja az elöekével lehasított réteget a szomszéd barázda fenekén. Ehhez a szántási módszerhez azonban kétszerannyi fogat, eke és munkaerő kellett, tehát nagyon drága volt. A mult század első felében a né­metországi Saok egy új ekefajtát ta­lált fel, az úgynevezett előhántós ekét. Az előeke körülbelül egyhar­maddal kisebb mint a főeke. Egyéb­ként részletekben teljesein hasonlít a föekéhez. Körülbelül 60 cm-rel van előbbre hozzáerősítve az eketesthez mint a főeke. A csoroszlya csak az 'előeke után következik. Ez az eke egy fogat igénybevételé, vei ugyancsak kettes szántást végez és így százszázalékra telseíti mind­azon követelményeket, amelyeket a szántásra helyezünk. Sőt mi több, az előhántós ekével való szántáshoz 10 százalékkal kevesebli energia szük­séges, mint a közönséges szántáshoz. Ha felszántjuk a rétet vagy a legelőt előhántós ekével, akkor úgy néz ki a t&lajt mint egy régi szántóföld. A régi leszámított fü sehol sem bújik elő, úgy hogy a felszín egy össze­függő strukturális talajréteg, ame­lyen nincsenek hantok és fésűs kép. zödmények, amelyre elég egy könnyű talajsimító és máris teljesen egyenes a talaj felszíne. A gyom és a kár­tevő rovarok mélyen kerülnek a föld­be, ahol levegőhiány miatt elpusztul, nak. A helyes szántásnak ez az egye­düli módszere. A szocializmus hatal­mas géptechnikája — hernyótalpas traktorok — ötös előhántós ekét von­tat. Ezeket a hernyótalpas traktoro­kat a Szovjetuniótól kaptuk. E ha­talmas gépek segítségével a mező­gazdasági munka teljesítménye és minősége lényegesen megjavult. De a mi gyáraink is készítenek már elő­hántós ekéket és szétküldik országunk összes traktorállomásaira- Ezért már most ősszel be kell kapcsolód­nunk az összes magasteljesítményű gépeket a mélyszántésba, a rétek és a legelők felszántásába, hogy így a lehető legnagyobb területen megte­remtsük a jövő évi jó termés alap­jait. Ing. MACBANKOV VLADIMÍR A bösí szövetkezet az öszi munkák befejeztével felkészült a téli időszakra Az élmult év telén amikor tulajdon­képpen még csak megalakítottuk az egyes EFSz-eket, sok hiányosságunk volt és bizony a télre is elég gyen­gén készültünk fel. Igaz ugyan, hogy mivel enyhe időjárás volt, a téli idő­szakot istállók javítására használtuk fel az elmúlt év novemberében kiadott kormányrendelet szerint. Az idei téli időszakra azonban lényegesen jobban fel kell készülnünk mint tavaly. Példának a bősi III. tipusú EFSz-t hozom fel. Hogyan készülődnek itt a növénytermelési munkacsoportok a télre? A bősi EFSz viszonyainak fe­lülvizsgálása után a következő jó ta­pasztalatokra jöttem rá. A bősi EFSz vezetősége november 10-iki ülésén foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy hogyan használja fel a munka­csoportokat a téli időszakban Az EFSz-nek 6 növénytermelési mun­kacsoportja van. Az egyes csoportokat a következőképpen osztották fel: Az első 20 tagból álló munkacsoport december 1-én hozzálát a 6 hektár nád lekaszálásához. A nádat két osztályra osztják. Az elsőosztályú nádat épüle­teknél használják fel, a másodosztá­lyú nádat pedig a szövetkezeti épüle­tek tetőinek megjavítására. A szövet­kezetnek továbbá van 2000 hektár földje, amely olyan nagy terjedelem­ben hýzódik, hogy sokhelyütt erdős, bokros helyeket, mocsarakat stb., Is magába feglal. A fák közül többet meg kell tisztítani. Ezt a munkát szintén áz első csoport fogja végezni, vagyis lemetéli a fölösleges hajtáso­kat, kivágja a fák egy részét és azt feldolgozza tüzelőnek. A második munkacsoportnak van 20 pár'lova és 10 munkaerőből áll. Ez a csoport a téli időszakban kihord­ja az istállótrágyát 300 hektár répa és más tavaszi kapások alá. Egy hek­tárra 300 mázsa istállótrágyát tervez­nek. E csoport dolgozói, vagyis a 10 munkaerő és a 20 kocsis, kihordják a trágyát a földre, szétterítik olyan mó­don, hogy azt még a tavasz beállta előtt be lehessen szántani a földbe és hogy a téli csapadék elő tudja készí­teni a földet a tavaszi növények alá. Ugyancsak ez a munkacsoport fogja behordani 117 hektár kukoricaföldről a kórót, amit fel is szecskáz és előké­szít a silózás számára, hogy ezzel is kiegészítsék a 600 szarvasmarha és 30 pár igavonó számára a takarmány­szükségletet. A harmadik munkacsoport 14 em­berből és 6 traktorosból áll. Ez a éso­port a 7 traktorral az istállótrágyát fogja beszántani a földbe. Rossz idő­járás esetében, amikor ugyanis nem lehet szántani, akkor 14 ember követ hord a kőbányából és megjavítja az utakat ni. Ugyancsak ennek a csoportnak kell eltávolítani a gyümölcsfákról a száraz ágakat stb., vagy másképp mondva ennek a csoportnak kell gon­doskodnia már nincs elég levegő és ahol emiatt megvalósítani megfullad. A kártevő rovarok na­gyobb része megint csak tovább élős­ködik a szántóréteg felső részében. Ezel.után tehát láthatjuk, hogy a kö­zönséges ekével való szántás nem teljesíti százszázalékra a követelmé­nyeket, vagyis hogy egy követel­ményt sem teljesít, amelyet a szán­tásra helyezünk. Ezek a hiányossá­10 kilométer hosszúságban. Ugyan­csak ennek a csoportnak a gondja lesz az építőanyag helyrehordása a szövetkezeti épületek megjavításához és az új épületek elkészítéséhez. Ter­mészetesen a két sertéshizlaldához szükséges építőanyagot is ez a csoport fogja helyhez hordani. A negye'dik csoport 13 emberből áll és a téli időszakban az lesz a felada­ta, hogy gondoskodjék az összes gaz­dasági gépek megjavításáról, karban­tartásáról. öt ember megkeni az ösz­szes gépeket és mellékfelszereléseket. Három kovács és három lakatos meg két bognár a szekereket, a gazdasági gépeket fogja javítani, mert minden egyes gépet meg kell javítani a téli időszakban, mert tavasszal már igen nagy munka vár a szövetkezetre. Az ötödik csoport, az építészeti csoport, 10 emberből áll. Ez a csoport a télen raktárt épít a gazdasági fel­szerelések elhelyezésére. A szövetke­zetnek ugyanis van 26 vetőgépje, 40 szekere, 5 pótkocsija, 6 kaszálógépe, 2 szénaforgatója, 5 műtrágyaszóriS több boronája, ekéje és más Ugyancsak ez a csoport fogja az épületek javítását és a többi építészeti munkát. A hatodik csoport, vagyis a zöldség­termelési csoport, szintén 10 emberből áll. Ennek a csoportnak a télen fel kell építenie 500 méter hosszú meleg­házat és 200 méter hosszá üvegágyat ahol téli zöldségféléket fognak termel­a gyümölcsfák téli ápolásról A télen termelni fognak téli salátát és spenótot 5 hektáron, ez szintén a zöldségtermelési csoport gondja, sőt ezenkívül 200 kiló komposztot is elő kell állítania A hetedik csoport a« agronómus csoportja, az agrótechnikai csoport. Hat tagból áll. Ez a csoport még no­vember végéig egy hektárt beültetett korai burgonyával, amelyet a szövet­kezet már a jövő év májusában a köz­ellátás rendelkezésére akar bocsá­tani. Ezt a korai burgonyaültetvényt istállótrágyával takarják le, hogy így megvédjék a téli erős fagyoktól. Ugyancsak a zöldségtermelési cso­port feladata fesz a szemcsés trágya gyártása" is. összegyűjtik a tagoktól a hamut és a tyúktrágyát, hogy aztán szuperfoszfáttal összekeverve szem­cséstrágyát készítsenek belőle. Ez a csoport végzi el továbbá a 80 hektár rét megjavítását is, amelyet megtrá­gyáz tomasalakkal és más műtrágyá­val. Ugyancsak ez a csoport fogja át­venni a műtrágyát és megvalósítani a vetőmag cserét. A nyolcadik, az állattenyésztési cso­port 40 emberből áll. 35 etető a többi 5 ember pedig a takarmányt hordja helyre. Ennek a csoportnak a munftá^ köre télen se változik meg. A növénytermelési csoportnak fak adata még az is, hogy a tél folyamán kiältessenek 40.000 darab facsemetét, vagyis szélfogót és védőerdőövezetet. Mivel az EFSz 490 tagja közül 213 aktív dolgozója van, kitűnik az egyes csoportok taglétszáma szerint, hogy körülbelül hatvan felesleges munkaerő van. Az EFSz elhatározta, hogy ezt a 60 embert a következőképpen osztja be. Az EFSz-ek kapnak Bratlslavá­ban romokat, amelyeket sajátmagunk­nak kell feldolgozniok. A bősi EFSz is erre a célra tervezett 10—15 em­bert. A szövetkezet állandóan brigádokat küld a novákii és a handlovai szén­bányákba. Ezenkívül 10 etnbert aa erdőbe küld fát vágni, hogy így bizto­sítsák a szükséges építőanyagot a családiházak építéséhez. A bősi EFSz­nek ugyanis kevés lakásegysége van. A fennmaradt munkaerők közül 20-at meg a korompai hatalmas építkezések­re küld brigádba a járási nemzeti bi­zottság V. osztálya utasítása szerint. A bősi EFSz e hó 10-én tartott ülé­sén elhatározta, hogy a tagok a ter­melési és a pénzügyi tervet a jövő év­re sajátmaguk kidolgozzák, mert az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a csupán adminisztrációs módon kidolgozott tervnek nincs semmi érté­ke. A terv szerint a jövő évben 5 nö­vénytermelési munkacsoportot alakí­tanak, amelyeknek kiosztják a szűk* séges leltárt és meghatározzák a ha­tárba a földterületüket. Minden egyes csoport felelős a gondjaira bízott föld megműveléséért és a csoport pénz­ügyi tervéért is. A csoportok verse­nyezni fognak egymás között és jutal­mukat a munkaegységük után és az elért hektáronkénti földhozamok után fogják kapni. Minden egyes csoport ^hetent* munka-aktívát tart, ahol kiér­tékeli az addigi munkák jó és rossz oldalait. Minden csoport tudni fogja, hogy milyen befektetés szükséges egy­egy hektárra és hogy milyen termést értek el a gazdasági évben. Itt arról van szó, hogy az elmúlt év tapaszta­latai alapján el akarják távolítani a bősi szövetkezeti tagok az egyes hiá­nyosságokat mind a növénytermelés- • ben mind az állattenyésztésben és a Szovjetunió, a szovjet kolhoztagok pél­dája ííterint akarnak előrehaladni a közös gazdálkodásban, mert csakis úgy lehet szocialista módon gazdál­kodni és szocialista módon jutalmaz­ni az embereket. TUCSNY JÁNOS a dunaszerdahelyi JNB. mezőgazdasági előadója.

Next

/
Oldalképek
Tartalom