Uj Szó, 1951. november (4. évfolyam, 257-281.szám)

1951-11-22 / 274. szám, csütörtök

UJSZ0 1951 november 22 A * őszi mélyszántás

9 a bő termés alapfeltétele Melyek a szántástól megkívánt fó követelmények? A helyes szántástól elvárjuk, hogy megjavítja a talaj termékenységének feltételeit, vagyis 1. hogy mély, összefüggő strukturális szántóréteget képez a strukturális hantocskák legkisebb mértékben való széthordása mellett, 2. hogy megtisztítja a földet a gyomtól, 3. hogy megsemmisíti a régi leszántott növények életképességét, 4. hogy megszabadítja a földet a kártevő rovaroktól, azok káros bábjaitól és a kártevő mikroorganizmusoktól, amelyek a növény betegségeit szokták okozni. Mit értünk a talaj strukturális jellege alatt? Strukturálisnak nevezzük azt a talajt, amelynek részei a hatásos humusszal együtt apró, körülbelül mák-lencseszem nagyságú hantocskákba ragadnak össze. Ezek a hantocskák tehát 1—10 mm nagyok. Ezek a hantocskák nem oldódnak szét a vízben, hanem megtartják eredeti alakjukat. Éppen ebben különbözik a strukturális talaj a struktúranélkülitől, amelynek részecskéi azonnal szétesnek. Ha a struktúranélküli hantocskákat egy pohár vízbe tesszük, akkor felszívják a vizet magukba épp úgy mint a kockacukor s aztán szétesnek. Emellett a pohár fenekén egyenletes üledékréteget képeznek. Ez azért van, mert a struktúra nélküli talajrészecskék nincsenek összeragadva hatásos humusszal. Egyedül csak a strukturális talajnak van meg az a tulajdonsága, amelyet termékenységnek nevezünk, vagyis olyan képességnek, amellyel a talaj állandóan és szünet nélkül biztosít a növény számára elegendő vizet és tápanyagot. A hatásos humusz az elhalt növényi gyökerekből képződik különleges baktériumok hatásárai, amely baktériumok a talaj mélyebb rétegeiben, élnek, ahová a levegő oxigénje már nem tud beférkőzni. E baktériumok életműködése által keletkezett humuszos anyagok nagyin könnyen egyesülnek a mésszel, amely a szántórétegbe a pillangós virágú növények gyökereiről kerül. A mésszel összeállt humuszos anyag összeragasztja a talaj részecskéit, az agyag, por és homokszemcséket apró hantocskákba fű, vagy más növények egyre jobban fejlődd gyökereinek nyomása alatt. A hatásos humusz nem oldódik fel a vízben. Ezért azt mondjuk, hogy az így őszszeragadt talajnak szilárd, hantos struktúrája van. Ez a szilárdság a vízben való feloldódás ellen van, mert nyomások, ütések stb, behatásával a struktúrális talaj hantocskáit is könynyen széttörhetjük. Ez annyit jelent, hogy a talaj termékenységére káros hatással van minden felesleges művelés boronával, hengerrel, kultivátorral stb. i ' A strukturális talaj nagymennyiségű nedvességet képes magába szívni és megtartani, amely nedvességre a növényeknek nagy szükségük van. A struktúra nélküli talaj a csapadéknak körülbelül a 30 százalékát, ellenben a strukturális talaj a 70—80 százalékát szívja magába. A többi csapadék a felszínen folyik el és fokozatosan elpárolog. A struktura nélküli talaj nagyon gyorsan kiszárad, a strukturális talaj pedig sokáig megtartja magában a felszívott nedvességet. Ez körülbelül hasonlít ahhoz,, mintha egy liszt és egy lencse réteget akarunk megnedvesíteni. Vagyis másképp mondva Í struktúra nélküli és a strukturális ta laj közötti különbség olyan mint egy réteg liszt és egy réteg lencse közötti különbség. Ha egy tál lisztre vizet öntünk, akkor a liszt felszínén egy vékony réteg tészta Veletkezik, amely nem engedi át a vizet a tál fenekére. Ha azonban a tál lencsével vagy búzával van megtelve és arra öntünk vizet, akkor s víz azonnal átfolyik a szemcsék között. mert a búzaszemek vagy a len cseszemek közt természetes üregek vannak. Hogyha most ezt a két tálat ki akarjuk szárítani, először a lisztestál szárad ki, mert a víz a felső rétegből gyorsan elpárolog Emellett kemény összeállt réteg keletkezik a száraz tésztában Másfelől ha a búzát vagy a lencsét ki akarjuk szárítani, akkor először csak a felső vékonyréteg szá rad ki, a tál alján lévő szemek pedig huzamos ideig nedvesek maradnak. Ez azért van, mert a felsőréteg szemcséi között lévő üregek hamarosan megtelnek párával, úgy hogy aztán az alulról jövő párát már nem engedik át. Ezáltal az alsó rétegben a nedvesség állandóan megmarad. Hasonlóképpen gazdálkodik a vízzel a strukturális és a struktúra nélküli talaj is. Hangsúlyozni kell, hogy a struktúra nélküli talajból csak akkor keletkezhet strukturális talaj, ha rajta legalább 2—3 éven keresztül évelő fűféléket és pillangós virágú növényeket termelünk. Ezért most a füves vetésförgós gazdálkodási rendszerben nem vetünk csupán csak lucernát vagy herét, hanem ezek keverékét évelő fűfélékkel. A strukturális réteg körülbelül 10 cm mélyen van a felszín alatt. Az ilyen strukturális talajt jól meg lehet figyelni a felszántott réteken és legelőkőn. Ilyen helyeken a talaj nem képez nagy hantokat, porhanyós, vagyis népiesen mondva »kipihent«, megkülönböztetve az úgynevezett »fáradt« földektől, amelyeket az évelő szántóföldeken látunk. Szántással a talaj strukturális rétegét akarjuk a felszínre hozni^ vagyis azt akarjuk elérni, hogy a növényeknek meglegyenek a szükséges előfeltételei a fejlődésre. Azért kell ősszel szántani, hogy lehetővé tegyük az őszi, a téli és a tavaszi csapadékoknak a földbe való beszívódását. A nedvesség ugyanis nagyon fontos tényező a magas termések elérésében. A növények ugyanis ahhoz, hogy 1 kg száraz anyagot alkosson, szüksége van 500—1.500 liter vízre a növény fajtája szerint. Ha ősszel szántunk, akkor sok Kai több csapadék szívódik be a földbe, mintha csak tavasszal végezzük a szántást, mert ebben az esetben csak a tavaszi csapadékot sikerül biztosítani. A szántóföld porhanyós rétege magába szívja a vizet, amely aztán át jyt a talaj mélyebb rétegeibe is, ahonnan aztán a növények gyökereikkel fokozatosan felhasználják. És lugyanez a porhanyós réteg akadályozza meg a csapadékok kipárolgását is. Mivel a növények gyökerei szintén lélekzenek, szükségük van a talajban levegőre. Mennél mélyebben szántunk, annál nagyobb helyet biztosítunk a növényi gyökerek fejlődése számára és annál jobb lesz a termésünk. Ezért ősszel legkevesebb 20—25 cm mélyre engedjük az ekét, de legjobb a 30 cm mély szántás. Ezenkívül az ősszel felszántott talaj a fagyok hatására még porhanyósabbá válik. Ennek a hatásnak mindenekelőtt a felszántott réteket és legelőket kell alávetni. Nézzük csak milyen mértékben teljesülnek a szántásra vetett követelmények, ha a szántást közönséges, ekével végezzük: ha a földet 135-ös fokokba forgatjuk egymás mellé a barázdákba, akkor a strukturális és a struktura nélküli talajrétegek fognak váltakoíni az egész szántóföldön. Másképpen mondva nem érünk el az egész területen összefüggő strukturá lis felszínt. Szárazság esetén általá ban hantok keletkeznek, amelyek az tán további megművelést igényelnek. Ez által a felesleges megművelés által az amúgy is gyenge struktura még rosszabbá válik. A gyom pedig a forgatás által a szántóföld rétegét megfertőzi. A kicsírázott gyomnak egyrésze ugyan elpusztul a szántóréteg mélyén a gyom túlnyomó része azonban továbbra is változatlanul fejlődik. Sőt a leszántott régi növények is ki csíráznak. Főleg a fű és a hereféléknek van nagy életképességük és ezért ezek a leszántás után is felütik fejüket és akadályozzák az újonnan elvetett növény fejlődését. A rétek, legelők, hereföldek és füves vetésforgós táblák felszántása mellett ezáltal nagyon csökken a munka teljesítménye, mert a leszántott növények újra csírázásokkal elrontják a szántóföld felszínét. A közönséges ekével való szántással a kártevő rovarok és azok bábjainak is csak egy részét pusztítjuk el, vagyis azt a részét, amely #lyan : gépe, mélyre került a szántórétegbe, ahol gépe. gok már régóta ismereteseik. Az emberek ezért egy új szántási módszert találtak fel, az úgynevezett kettes szántást. Ennél a módszernél a baráaiában két eike megy. Az első körülbelül 10 cm mélyen szánt Is az így felszántott felső réteget lehányja a szomszéd barázda fenekére. Ezután megy a második eke, amely további 10—15 cm mélyen szánt már a strukturális tiszta talajban. Ez az eke betakarja az elöekével lehasított réteget a szomszéd barázda fenekén. Ehhez a szántási módszerhez azonban kétszerannyi fogat, eke és munkaerő kellett, tehát nagyon drága volt. A mult század első felében a németországi Saok egy új ekefajtát talált fel, az úgynevezett előhántós ekét. Az előeke körülbelül egyharmaddal kisebb mint a főeke. Egyébként részletekben teljesein hasonlít a föekéhez. Körülbelül 60 cm-rel van előbbre hozzáerősítve az eketesthez mint a főeke. A csoroszlya csak az 'előeke után következik. Ez az eke egy fogat igénybevételé, vei ugyancsak kettes szántást végez és így százszázalékra telseíti mindazon követelményeket, amelyeket a szántásra helyezünk. Sőt mi több, az előhántós ekével való szántáshoz 10 százalékkal kevesebli energia szükséges, mint a közönséges szántáshoz. Ha felszántjuk a rétet vagy a legelőt előhántós ekével, akkor úgy néz ki a t&lajt mint egy régi szántóföld. A régi leszámított fü sehol sem bújik elő, úgy hogy a felszín egy összefüggő strukturális talajréteg, amelyen nincsenek hantok és fésűs kép. zödmények, amelyre elég egy könnyű talajsimító és máris teljesen egyenes a talaj felszíne. A gyom és a kártevő rovarok mélyen kerülnek a földbe, ahol levegőhiány miatt elpusztul, nak. A helyes szántásnak ez az egyedüli módszere. A szocializmus hatalmas géptechnikája — hernyótalpas traktorok — ötös előhántós ekét vontat. Ezeket a hernyótalpas traktorokat a Szovjetuniótól kaptuk. E hatalmas gépek segítségével a mezőgazdasági munka teljesítménye és minősége lényegesen megjavult. De a mi gyáraink is készítenek már előhántós ekéket és szétküldik országunk összes traktorállomásaira- Ezért már most ősszel be kell kapcsolódnunk az összes magasteljesítményű gépeket a mélyszántésba, a rétek és a legelők felszántásába, hogy így a lehető legnagyobb területen megteremtsük a jövő évi jó termés alapjait. Ing. MACBANKOV VLADIMÍR A bösí szövetkezet az öszi munkák befejeztével felkészült a téli időszakra Az élmult év telén amikor tulajdonképpen még csak megalakítottuk az egyes EFSz-eket, sok hiányosságunk volt és bizony a télre is elég gyengén készültünk fel. Igaz ugyan, hogy mivel enyhe időjárás volt, a téli időszakot istállók javítására használtuk fel az elmúlt év novemberében kiadott kormányrendelet szerint. Az idei téli időszakra azonban lényegesen jobban fel kell készülnünk mint tavaly. Példának a bősi III. tipusú EFSz-t hozom fel. Hogyan készülődnek itt a növénytermelési munkacsoportok a télre? A bősi EFSz viszonyainak felülvizsgálása után a következő jó tapasztalatokra jöttem rá. A bősi EFSz vezetősége november 10-iki ülésén foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy hogyan használja fel a munkacsoportokat a téli időszakban Az EFSz-nek 6 növénytermelési munkacsoportja van. Az egyes csoportokat a következőképpen osztották fel: Az első 20 tagból álló munkacsoport december 1-én hozzálát a 6 hektár nád lekaszálásához. A nádat két osztályra osztják. Az elsőosztályú nádat épületeknél használják fel, a másodosztályú nádat pedig a szövetkezeti épületek tetőinek megjavítására. A szövetkezetnek továbbá van 2000 hektár földje, amely olyan nagy terjedelemben hýzódik, hogy sokhelyütt erdős, bokros helyeket, mocsarakat stb., Is magába feglal. A fák közül többet meg kell tisztítani. Ezt a munkát szintén áz első csoport fogja végezni, vagyis lemetéli a fölösleges hajtásokat, kivágja a fák egy részét és azt feldolgozza tüzelőnek. A második munkacsoportnak van 20 pár'lova és 10 munkaerőből áll. Ez a csoport a téli időszakban kihordja az istállótrágyát 300 hektár répa és más tavaszi kapások alá. Egy hektárra 300 mázsa istállótrágyát terveznek. E csoport dolgozói, vagyis a 10 munkaerő és a 20 kocsis, kihordják a trágyát a földre, szétterítik olyan módon, hogy azt még a tavasz beállta előtt be lehessen szántani a földbe és hogy a téli csapadék elő tudja készíteni a földet a tavaszi növények alá. Ugyancsak ez a munkacsoport fogja behordani 117 hektár kukoricaföldről a kórót, amit fel is szecskáz és előkészít a silózás számára, hogy ezzel is kiegészítsék a 600 szarvasmarha és 30 pár igavonó számára a takarmányszükségletet. A harmadik munkacsoport 14 emberből és 6 traktorosból áll. Ez a ésoport a 7 traktorral az istállótrágyát fogja beszántani a földbe. Rossz időjárás esetében, amikor ugyanis nem lehet szántani, akkor 14 ember követ hord a kőbányából és megjavítja az utakat ni. Ugyancsak ennek a csoportnak kell eltávolítani a gyümölcsfákról a száraz ágakat stb., vagy másképp mondva ennek a csoportnak kell gondoskodnia már nincs elég levegő és ahol emiatt megvalósítani megfullad. A kártevő rovarok nagyobb része megint csak tovább élősködik a szántóréteg felső részében. Ezel.után tehát láthatjuk, hogy a közönséges ekével való szántás nem teljesíti százszázalékra a követelményeket, vagyis hogy egy követelményt sem teljesít, amelyet a szántásra helyezünk. Ezek a hiányossá10 kilométer hosszúságban. Ugyancsak ennek a csoportnak a gondja lesz az építőanyag helyrehordása a szövetkezeti épületek megjavításához és az új épületek elkészítéséhez. Természetesen a két sertéshizlaldához szükséges építőanyagot is ez a csoport fogja helyhez hordani. A negye'dik csoport 13 emberből áll és a téli időszakban az lesz a feladata, hogy gondoskodjék az összes gazdasági gépek megjavításáról, karbantartásáról. öt ember megkeni az öszszes gépeket és mellékfelszereléseket. Három kovács és három lakatos meg két bognár a szekereket, a gazdasági gépeket fogja javítani, mert minden egyes gépet meg kell javítani a téli időszakban, mert tavasszal már igen nagy munka vár a szövetkezetre. Az ötödik csoport, az építészeti csoport, 10 emberből áll. Ez a csoport a télen raktárt épít a gazdasági felszerelések elhelyezésére. A szövetkezetnek ugyanis van 26 vetőgépje, 40 szekere, 5 pótkocsija, 6 kaszálógépe, 2 szénaforgatója, 5 műtrágyaszóriS több boronája, ekéje és más Ugyancsak ez a csoport fogja az épületek javítását és a többi építészeti munkát. A hatodik csoport, vagyis a zöldségtermelési csoport, szintén 10 emberből áll. Ennek a csoportnak a télen fel kell építenie 500 méter hosszú melegházat és 200 méter hosszá üvegágyat ahol téli zöldségféléket fognak termela gyümölcsfák téli ápolásról A télen termelni fognak téli salátát és spenótot 5 hektáron, ez szintén a zöldségtermelési csoport gondja, sőt ezenkívül 200 kiló komposztot is elő kell állítania A hetedik csoport a« agronómus csoportja, az agrótechnikai csoport. Hat tagból áll. Ez a csoport még november végéig egy hektárt beültetett korai burgonyával, amelyet a szövetkezet már a jövő év májusában a közellátás rendelkezésére akar bocsátani. Ezt a korai burgonyaültetvényt istállótrágyával takarják le, hogy így megvédjék a téli erős fagyoktól. Ugyancsak a zöldségtermelési csoport feladata fesz a szemcsés trágya gyártása" is. összegyűjtik a tagoktól a hamut és a tyúktrágyát, hogy aztán szuperfoszfáttal összekeverve szemcséstrágyát készítsenek belőle. Ez a csoport végzi el továbbá a 80 hektár rét megjavítását is, amelyet megtrágyáz tomasalakkal és más műtrágyával. Ugyancsak ez a csoport fogja átvenni a műtrágyát és megvalósítani a vetőmag cserét. A nyolcadik, az állattenyésztési csoport 40 emberből áll. 35 etető a többi 5 ember pedig a takarmányt hordja helyre. Ennek a csoportnak a munftá^ köre télen se változik meg. A növénytermelési csoportnak fak adata még az is, hogy a tél folyamán kiältessenek 40.000 darab facsemetét, vagyis szélfogót és védőerdőövezetet. Mivel az EFSz 490 tagja közül 213 aktív dolgozója van, kitűnik az egyes csoportok taglétszáma szerint, hogy körülbelül hatvan felesleges munkaerő van. Az EFSz elhatározta, hogy ezt a 60 embert a következőképpen osztja be. Az EFSz-ek kapnak Bratlslavában romokat, amelyeket sajátmagunknak kell feldolgozniok. A bősi EFSz is erre a célra tervezett 10—15 embert. A szövetkezet állandóan brigádokat küld a novákii és a handlovai szénbányákba. Ezenkívül 10 etnbert aa erdőbe küld fát vágni, hogy így biztosítsák a szükséges építőanyagot a családiházak építéséhez. A bősi EFSznek ugyanis kevés lakásegysége van. A fennmaradt munkaerők közül 20-at meg a korompai hatalmas építkezésekre küld brigádba a járási nemzeti bizottság V. osztálya utasítása szerint. A bősi EFSz e hó 10-én tartott ülésén elhatározta, hogy a tagok a termelési és a pénzügyi tervet a jövő évre sajátmaguk kidolgozzák, mert az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a csupán adminisztrációs módon kidolgozott tervnek nincs semmi értéke. A terv szerint a jövő évben 5 növénytermelési munkacsoportot alakítanak, amelyeknek kiosztják a szűk* séges leltárt és meghatározzák a határba a földterületüket. Minden egyes csoport felelős a gondjaira bízott föld megműveléséért és a csoport pénzügyi tervéért is. A csoportok versenyezni fognak egymás között és jutalmukat a munkaegységük után és az elért hektáronkénti földhozamok után fogják kapni. Minden egyes csoport ^hetent* munka-aktívát tart, ahol kiértékeli az addigi munkák jó és rossz oldalait. Minden csoport tudni fogja, hogy milyen befektetés szükséges egyegy hektárra és hogy milyen termést értek el a gazdasági évben. Itt arról van szó, hogy az elmúlt év tapasztalatai alapján el akarják távolítani a bősi szövetkezeti tagok az egyes hiányosságokat mind a növénytermelés- • ben mind az állattenyésztésben és a Szovjetunió, a szovjet kolhoztagok példája ííterint akarnak előrehaladni a közös gazdálkodásban, mert csakis úgy lehet szocialista módon gazdálkodni és szocialista módon jutalmazni az embereket. TUCSNY JÁNOS a dunaszerdahelyi JNB. mezőgazdasági előadója.