Uj Szó, 1951. november (4. évfolyam, 257-281.szám)

1951-11-20 / 272. szám, kedd

UJSZ0 1951 november 326 dolgozott, mint kiváló élmunkásnak magas fizetése volt, ennek ellenére mégis kiharcolta magának, hogy ide jöhessen. — Négy gyermek apja vagyok, és itt lakom a közelben, örökké szégyeltem volna fiaim előtt, ha a szocializmus e nagy építkezéséből kimaradtam volna — mondja Csiszár, ránéz a serényen dolgozó munkásokra, és az emelkedő falakra. — Munkástársaimmal vállvetve akarok dolgozni a HUKO-n boldogabb jövőnkért. A másik oldalon működő malterkeverőgép mellett két öreg bácsi dolgozik. Mind a ketten nyugdíjasok. Laxik Pál 60 éves munkás az emelvényre állított gép mellé hányja fel a homokot. Pásztor István 65 éves vasúti nyugdíjas pedig a géy tartályába szórja be. Munkaközben elbeszélget a két öreg. Laxik Amerikáról beszél társának. — Hogy megváltoztak az idők, — mereng el a múlton Pali bácsi. — Ma mindenkinek van munkája, nem úgy mint régen. Pásztor bácsi helyeslően bólint, és nagy lapát meszet dob a tartályt megtöltő homok tetejére. — Gondoskodva van mindenkiről — teszi hozzá. De még jobban is fogunk élni, — folytatja nekitüzesedve — és a szebb jövőnek felépítésében mi öregek is résztveszünk. A mellettük felhalmozott téglahegy aljában két nő rakja a deszkából készült állványra a téglákat. A két Bözsi. Három héttel ezelőtt még Kassán a virágkertészetben öntözték a virágokat. Most ügyesen dobálják egymásnak a téglát. Pontosan 12 sort raknak az állványra, aztán felkapcsolják az oldalrácsokat. A sínen mozgó darú odasiklik. A karcsú toronyból lelógó sodronykötél horgát beleakasztják a fogantyúkba. A súlyos téglarakás átrepül a kőművesek feje felett és pillanatok alatt a szükséges helyen van. — Nem nekünk való munka volt a virágok gyomlálása — mondja vidáman a két lány. — Csinálják azt a gyerekek. Üj konyhát építenek ebédlővel az építkezésen. A szálláskörlet konyhája az egyre szaporodó munkások részére lassan kicsi lesz. Ezért, hogy az ebédkiosztással járó abszenciának elejét vegyék, itt is létesítenek üzemi konyhát. A kész raktárak és az épülő konyha közötti térségen két fiatal fiú betonalkatrészeket készít. Selecki István és Vendrusák Ferenc. Nagy gyakorlottsággal végzik munkájukat. A szállítási költségek csökkentéséhez nagyban hozzájárulnak munkájukkal addig is, amíg a nagy betont gyártó üzem teljesen elkészül. Óriási mennyiségű épületanyag van felhalmozva az építkezés színhelyén. Valóságos téglahegyek, hatalmas gerendarakások szegélyezik az utakat. Hosszú raktárakban mész, cement és beton alkatrészek. A^ egyik oldalon jókora halom különféle formájú márványból készült lépcsőalkatrészek vannak lerakva. Ezeknek a drága árúknak a szállításánál úgylátszik nem járnak el kellő gondossággal. Sokat összetörtek. Pedig a két méter hosszú márványlépcsőknek elkészítéséhez gondos munkára volt szükség. A Keramikai-üzem munkásai bizonyára nagyon sajnálnák, ha látnák, hogy szorgalmas munkájuknak a HUKO számára készített gyümölcsét felelőtlenül összetörik. A szállításnál dolgozó munkásoknak és vezetőiknek tu datosítaniok kell, hogy ezzel milyen kárt okoznak a dolgozóknak. A téglák és a betonalkatrészek szállításánál is nagyon sok árú megy tönkre, amit nagyobb elővigyázatossággal csökkenteni lehetne. A drága alkatrészek szállításánál és kirakásánál felelősségteljesebb munkát és nagyobb ellenőrzést kell bevezetni. Ezzel tartóznak a munkások a Kohó Kombinát és a szocialista város lelkes építőinek és hazánk minden dolgozójának. (g. M Az U j Sző kritikája segített! r Az Üj Szó »Hol a hiba?« rovatában október 13-án közölte Rácz László hiva válóban megtörtént és ezért Koatitó vezetőjének és kísérőjének helytelen eljárásáról. A bratislavai állami körzeti kórház levélben értesítette szerkesztőségünket, hogy a kritika nyomán vizsgálatot indított, megállapította, hogy a hiba valóban megtörtént és ezért Kovács Gyula autóvezetőt azonnal elbocsátották, az autó kísérőjét pedig felmentették eddigi funkciójától és kevésbbé felelősségteljes helyre osztották be. A kórház igazgatósága megköszönte munkáslevelező osztályunknak és rajta keresztül Rácz Lászlónak a figyelmeztetést. Meg kell jegyeznünk, hogy örvendetes tény, ha látjuk egye,s intézményeink helyes reagálását a kritikára, mert ez lehetővé teszi és elősegíti, hogy az egészséges építő kritika mindenütt leleplezze a hibákat, hogy azok orvoslást nyerhessenek. A munkáslevelező osztály A kelefszlovákiaí gépművek öntői teljesítették az ötéves terv harmadik évét Ez év november 14-én jelentették a keletszlovákiai gépművek öntői, hogy az ötéves terv harmadik évi feladatait teljesítették a szürkeöntvények szakában. Az évi terv 47 nappal való megrövidítése az öntöde dolgozóinak öntudatosságát és jó együttműködését bizonyítja. Ehhez nagy mértékben hozzájárult a munka jó megszervezése, amiből Josef Pindroch és Josef Gazko vezető mesterek vették ki leginkább részüket. A dolgozók közül a szép erdemény eléréséhez legjobban Július Baštan öntő járult hozzá. Megjelent a „Tartós békéért, népi demokráciáért!" legújabb száma A „Tartós békéért, népi demokráciáért!" című lap legújabb száma vezércikkének címe: „A béke erői diadalmaskodnak a háború erőin." A lap közli a Béke Világtanács felhívását az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez és a világ népeihez, részletesen tájékoztat a különböző országokban a békeegyezményért folyó küzdelemről és ismerteti a Béke Világtanács bécsi ülésszakának határozatait. Kivonatosan közli Johann Koplenignek, az Osztrák Kommunista Párt elnökének a párt XV. kongresszusán elmondott beszédét. A kommunista és munkáspártok életét ismertető rovat beszámol az Albán Munkapárt tizedik évfordulójának ünnepléséről; a francia kommunisták egyéni tanulásáról; az Olasz Kommunista Pártban végrehajtott tagkönyvcseréről; Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt vezetője ötvenedik születésnapjának megünnepléséről, végül méltatja a „Munde Obrero"-t, a Spanyol Kommunista P44 H

pä

RSŽJP

. lapját, fennállásának huszadik évfordulója alkalmából. Friss István, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja „Az egyszemélyi vezetés megszilárdítása a magyar iparban" címmel írt cikket Giuseppe Soncini, az Olasz Kommunista Párt „Reggiane"-gyári szervezetének titkára beszámol az üzem munkásainak harcáról, valamint a vállalkozók és a mögöttük álló reakciós olasz kormányférfiak felett aratott győzelmükről, Palme Dutt, az Angol "Kommunista Párt elnökhelyettese cikkében elemzi azokat az okokat, amelyek a legutóbbi választásokon a labquristák bukását eredményezték és a konzervatívok hatalomrajutásához vezettek. A lap színes cikket közöl Simoné Térytől, Henri Martin tengerészről, a francia nép hős fiáról. .Végül a lap különböző or1.1. Brigyko szovjet sztahanovista értékes bírálata nagy segítséget jelent az osztravai bányakörzet dolgozóínak Pártunk és kormányunk határozatának teljesítésében Tvan Ivanovics Brigyko, a szocialista munka hőse, pénteken osztravai tartózkodása során ellátogatott a Zárubek-bányába. Ez már az osztrava-karvini körzet negyedik bányája, melyet meglátogatott. A Zárubek-bányában megtekintette azt a fejtést, melyben a szovjet Donbaskombájn dolgozik és több bíráló megjegyzést tett a munkamegszervef.és módjáról. A kombájn csökkentett teljesítményét — mondotta — a munka szabálytalansága okozza. Egyedül csak a cyklikus grafikon betartása fokozliatja teljesítményét lényegesen. Ivan Ivanovics Brigyko kijelentette továbbá, hogy a komb.íjn kezelő személyzetét a bánya legjobb dolgozöí kell, hogy képezzék. , Megelégedéssel vette tudomásul, hogy javulást fognak elérni 30 ifjúmunkásnak a fejtésben való bevezetésével 30 kipróbált bányásszal együtt. Ivan Ivanovics Brigyko kijelentette, hogy a bányák gépesítése nagy segítséget jelent bányászainknak. Hangsúlyozta, hogy a kombájn, melyet a Zárubek-bányában csak 5 ember kezel, 16—20 bányász nehéz munkáját végzi. Délután Ivan Ivanovics Brigyko résztvett a középtechnikai káderek és mérnökök funkcionáriusainak aktíváján az osztrava-karvini szénkombinát igazgatósági épületének termében. Hozzászólásában fontos bíráló megjegyzéseket tett a csehszlovák bányák munkájáról. Hála a Szovjetunió dicsőséges építési korszakában nyert gazdag tapasztalatainak, fel tudta fedni bányáink tervnemteljesítésének több okát, úgy mint azokat kladnói, mosti és osztravai látogatása folyamán meglátta. Tartalmas hozzászólása bevezető részében kifejezte a csehszlovák bányák elégtelen technikai felszerelése feletti csodálkozását, mely oly éles ellentétben ál! az ipar többi ágazatával. Elmondta, hogy a csehszlovák mérnökök ötletességét és a modern technikát bányáinkban nem igen lehet látni. Szemleútja során a legtöbb esetben elavult gépeitkel találkozott. Szakszervezeti funkcionáriusaink munkája a bányákban sem kielégítő, mert nem eléggé népszerűsítik az újítókat, mert nem viszik át egyik munkahelyről a másikra és egyik bányából a másik bányába az új munkamódszereket és csak kismértékben fejtenek ki tömegagitációs munkát. Xvlegemlékezett továbbá a bérpolitikában mutatkozó egyenlöségeskedés több esetéről. Hangsúlyozta, hogy a CsKP Központi Bizottsága elnökségének és a kormánynak határozatai óta sok idő telt el és az osztrava-karvini kerületben az összkerületi tervet még sem teljesítik. Ivan Ivanovics Brigyko felfedte az elégtelenség okait és kijelentette, hogy ez a munka elégtelen értékelének következménye, aminek több bfenyában tanuja volt. A hátsó bányában sehol sem látott grafikont, mely feltüntetné, liogy az egyes vájárok mennyit kerestek a régi és mennyit az új normák szerint. A legjobb dolgozók népszerűsítéséről I. I. Brigyko kijelentette, hogy ezt nem jól csinálják, mert olyan funkcionáriusokkal is találkozott, akik nem tudták neki megmondani, hogy ki bányájuk legjobb dolgozója, Amidőn a cyklikus grafikon szerinti munkáról szólt, kijelentette, hogy ez a módszer felszámolja az egyenlőségeskcdést, kiküszöböli a kollektív felelőtlenséget, fokozza a bányászok termelékenységét és emeli az életszínvonalat, megkiinynyíti a bányászok, műszakiak és mérnökök munkáját és kizárja a nagyobb üzemzavarok lehetőségét, mert mindenki személyesen felelős munkaszakaszáért. A bányamunka megjavításáról a műszaki és mérnöki káderek ne az irodában gondolkozzanak. Menjenek ki közvetlenül a munkahelyekre és ott beszéljék meg a dolgokat a dolgozókkal. A műszakiak elszi« getelődése a dolgozóktól, amit I. I. Brigyko gyakran észrevett, egészségtelen és szoros együttműködéssel keli helyrehozni. A szovjet vendég bíráló szavai, melyeket megértéssel fogadtak, gyönyörű bizonyítékát adták a szov. jet dolgozóknak a munkához, az élenjáró dolgozókhoz és a

z új boldog élet építéséhez való viszonyának. A Fémipari Alkalmazottak Szakszervezeti Szövetsége biztosítja a Párt és a kormány határozatainak megvalósítását Nehézipari építésünk központjában, Osztravában, összeült rendkívüli gyűlésre a Fémipari Alkalmazottak Szövetsége központi bizottságának kibővített elnöksége a szövetség kerületi bizottságával és járási bizottsága elnökségével együtt. A gyűlés meghatározta a kerületi és járási szervek feladatait a CsKP központi bizottsága elnöksége és a kormány a kohóipar termelékenysége fokozásáról hozott határozatainak teljesítésével kapcsolatban. A gyűlés előadója Kare! Carva, központi titkár, volt, aki bírálta a szövetkezeti szervek munkáját. „Tudtuk — mondotta többek kőzött, — hogy nagy offenzívát kellene indítanunk. Legjobb esetben azonban csak a funkcionáriusokat mozgósítottuk és csak igen kis töredékük jutott a tagok tömegéhez. Nem tudtuk a szocialista verseny kérdését úgy feltüntetni mint a vasért- és acélért folyó küzdelem első harci feladatát. Ha ennek ellenére volt is némi sikerünk, ezt elsősorban a dolgozóknak köszönhetjük. Azokat a hiányokat, melyek kohóüzemeinkhen mutatkoznak, tizenkét pontban foglaltuk össze. A szövetkezet szervei, a kerületi bizottságoktól a szakaszbíza'miakig, segíteni fognak ezeket a hiányokat kiküszöbölni. A nyersvas- és acéltermelés fokozása elsősorban a jcádereknek és helyes bevatésüknek, ismereteik felhasználásának és nem a dolgozók testi erőkifejtés fokozásának kérdése. Ha sikerül megnyerni a műszakiakat és megjavítani a közöttük és a műhelyek dolgozói közötti elégtelen kapcsolatot, ha sikerül .ezzel az együttműködéssel a termelést egytizeddel gazdaságossabbá tenni, képesek leszünk gazdaságunkat elégséges mennyiségű nyersvassal és acéllal ellátni." Karel Carva központi titkár jelentése utár vita indult meg. A Központi Szövetségi Bizottság kibővített elnöksége azokban a kerületekben, ahol kohóipar van, elrendeli a közvetlen részvételt és ellenőrzést a Párt és a kormány határozatainak megvalósításában. A Központi Bizottság kimondotta továbbá, hogy a kohóüzemek üzemi tanácsai 5 napon belül vitassák meg és dolgozzák ki a határozat teljesítésének biztosítására szolgáló politikai-szervezési tervet. Az üzemi tanácsok elnökei közvetlenül lesznek felelősek a Szövetség Központi Bizottságának. Az üzemi tanács a kohóüzemek tudomásával megvitatja az összes műszaki-mérnöki káde.ek szervezeti oktatását minden kohóüzemben. A Szövetség Központi Bizottsága minden olyan kerületben, ahol kohóipar van, a szakszervezeti dolgozók segítségére politikai brigádokat fog kiküldeni, melyek a legbeváltabb funkcionáriusokból fognak állani. Anna a bányában is jól dolgozik... Mester Anna a bánya irodája felé I tartott, gondolatait átformálta sokszor egymás után, míg belépett az [ irodába. Nyár volt, június if-e. A hő. ség szinte egyszerre csapott be a sziik irodahelyiségbe, ahol as igazgató iratai fölé hajolva elmerült a munkába. Egy-két percig vá/rt, míg befejezte a fontos iraton a munkát. Ezután az igazgató felemelte fejét és jóindulattal fordult feléje. • Az igazgató szava

f amikor szólt, barátságos volt. Anna felbátorodva kezdte szavait. — Igazgató elvtárs, itt szeretnék dolgozni a pótori bányában, mivel a férjem, is itt dolgozik, úgy gondolom, hogy együtt dolgozhatnánk. Vagy ha nem, valahova gép mellé lent a bányamélyén. 1 Az igazgató arca erre csak elkomorodott, mert ezt nem várta. Hogy egy nő jöjjön jelentkezni bányamunkára

t Azt nem lehet, <—> felelte as igazgató. — A körülmények olyanok itt a pótori bányában, hogy ma még nem tudunk alkalmazni nőket. — De én itt akarok dolgozni, — felelte Mester Anna. — Es tudom, hogy becsületesen megállom a helyem és elég erősnek érzem magam, hogy lent dolgozzak a pótori bányában. — Azt nem lehet. Hiába is minden, még nem tartunk ott, hogy nök dolgozzanak a potori bányában. — Ha nem engednek le a bányába, — felelte szomorúan Anna, — akkor elmegyek más munkára. A mérnök ekkor bejött az irodába és elmondta, hogy mit akar Mester Anna. Végül az igazgató engedett. — Jól van, lemehet a bányába — felelte az igazgató. — De ha nem állja meg a helyét, akkor mit szólnak ahhoz,, hogy leengedtem a bánya mélyére. — En vállalom a munkát — felelte Anna és vállalta is. Másnap férjével együtt mentek le a bányába a délutáni műszakra. Géphez osztották be. Első nap szokatlan volt, de megtanulta a gép kezelését. Azóta is mint bányagép-kezelő dolgozik a pótori bányában. A jég megtört és Mester Annát követve ma már negyven nő dolgozik a pótori bányaüzemben és becsületesen kiveszik részüket a termelő munkából. Mester Anna utat mutatott és bizonyságot tett arról, hogy a nők megállják a bányákban a helyüket. Ezt bizonyítja az októberi hónapban teljesített normája, ami 140 százalékot mutat. De a többt női munkaerő sem marad le Mester Anna mögött. Ök is kiveszik részüket a munkából és a bányamunka szakaszárt is megállják helyüket, mert tudják, hogy ezzel is szilárdítják a békét. K. a