Uj Szó, 1951. november (4. évfolyam, 257-281.szám)

1951-11-20 / 272. szám, kedd

UJSZ0 1951 november 326 dolgozott, mint kiváló élmunkásnak magas fizetése volt, ennek ellenére mégis kiharcolta magának, hogy ide jöhessen. — Négy gyermek apja vagyok, és itt lakom a közelben, örökké szé­gyeltem volna fiaim előtt, ha a szo­cializmus e nagy építkezéséből kima­radtam volna — mondja Csiszár, rá­néz a serényen dolgozó munkásokra, és az emelkedő falakra. — Munkás­társaimmal vállvetve akarok dolgoz­ni a HUKO-n boldogabb jövőnkért. A másik oldalon működő malter­keverőgép mellett két öreg bácsi dol­gozik. Mind a ketten nyugdíjasok. Laxik Pál 60 éves munkás az emel­vényre állított gép mellé hányja fel a homokot. Pásztor István 65 éves vasúti nyugdíjas pedig a géy tar­tályába szórja be. Munkaközben elbeszélget a két öreg. Laxik Amerikáról beszél tár­sának. — Hogy megváltoztak az idők, — mereng el a múlton Pali bácsi. — Ma mindenkinek van mun­kája, nem úgy mint régen. Pásztor bácsi helyeslően bólint, és nagy lapát meszet dob a tartályt megtöltő homok tetejére. — Gondos­kodva van mindenkiről — teszi hoz­zá. De még jobban is fogunk élni, — folytatja nekitüzesedve — és a szebb jövőnek felépítésében mi öregek is résztveszünk. A mellettük felhalmozott tégla­hegy aljában két nő rakja a deszká­ból készült állványra a téglákat. A két Bözsi. Három héttel ezelőtt még Kassán a virágkertészetben öntöz­ték a virágokat. Most ügyesen do­bálják egymásnak a téglát. Ponto­san 12 sort raknak az állványra, az­tán felkapcsolják az oldalrácsokat. A sínen mozgó darú odasiklik. A kar­csú toronyból lelógó sodronykötél horgát beleakasztják a fogantyúk­ba. A súlyos téglarakás átrepül a kő­művesek feje felett és pillanatok alatt a szükséges helyen van. — Nem nekünk való munka volt a virágok gyomlálása — mondja vi­dáman a két lány. — Csinálják azt a gyerekek. Üj konyhát építenek ebédlővel az építkezésen. A szálláskörlet konyhá­ja az egyre szaporodó munkások ré­szére lassan kicsi lesz. Ezért, hogy az ebédkiosztással járó abszenciának elejét vegyék, itt is létesítenek üze­mi konyhát. A kész raktárak és az épülő kony­ha közötti térségen két fiatal fiú betonalkatrészeket készít. Selecki István és Vendrusák Ferenc. Nagy gyakorlottsággal végzik munkáju­kat. A szállítási költségek csökken­téséhez nagyban hozzájárulnak mun­kájukkal addig is, amíg a nagy be­tont gyártó üzem teljesen elkészül. Óriási mennyiségű épületanyag van felhalmozva az építkezés színhe­lyén. Valóságos téglahegyek, hatal­mas gerendarakások szegélyezik az utakat. Hosszú raktárakban mész, cement és beton alkatrészek. A^ egyik oldalon jókora halom különfé­le formájú márványból készült lép­csőalkatrészek vannak lerakva. Ezeknek a drága árúknak a szál­lításánál úgylátszik nem járnak el kellő gondossággal. Sokat összetör­tek. Pedig a két méter hosszú már­ványlépcsőknek elkészítéséhez gon­dos munkára volt szükség. A Kera­mikai-üzem munkásai bizonyára na­gyon sajnálnák, ha látnák, hogy szorgalmas munkájuknak a HUKO számára készített gyümölcsét felelőt­lenül összetörik. A szállításnál dol­gozó munkásoknak és vezetőiknek tu datosítaniok kell, hogy ezzel milyen kárt okoznak a dolgozóknak. A tég­lák és a betonalkatrészek szállításá­nál is nagyon sok árú megy tönkre, amit nagyobb elővigyázatossággal csökkenteni lehetne. A drága alkatrészek szállításánál és kirakásánál felelősségteljesebb munkát és nagyobb ellenőrzést kell bevezetni. Ezzel tartóznak a munká­sok a Kohó Kombinát és a szocialis­ta város lelkes építőinek és hazánk minden dolgozójának. (g. M Az U j Sző kritikája segített! r Az Üj Szó »Hol a hiba?« rovatában október 13-án közölte Rácz László hiva válóban megtörtént és ezért Ko­atitó vezetőjének és kísérőjének hely­telen eljárásáról. A bratislavai állami körzeti kórház levélben értesítette szerkesztőségün­ket, hogy a kritika nyomán vizsgála­tot indított, megállapította, hogy a hiba valóban megtörtént és ezért Ko­vács Gyula autóvezetőt azonnal el­bocsátották, az autó kísérőjét pedig felmentették eddigi funkciójától és kevésbbé felelősségteljes helyre osz­tották be. A kórház igazgatósága megköszönte munkáslevelező osztályunknak és rajta keresztül Rácz Lászlónak a fi­gyelmeztetést. Meg kell jegyeznünk, hogy örvendetes tény, ha látjuk egye,s intézményeink helyes reagálását a kritikára, mert ez lehetővé teszi és elősegíti, hogy az egészséges építő kritika mindenütt leleplezze a hibákat, hogy azok orvoslást nyerhessenek. A munkáslevelező osztály A kelefszlovákiaí gépművek öntői teljesítették az ötéves terv harmadik évét Ez év november 14-én jelentették a keletszlovákiai gépművek öntői, hogy az ötéves terv harmadik évi feladatait teljesítették a szürkeöntvények sza­kában. Az évi terv 47 nappal való megrövidítése az öntöde dolgozóinak öntudatosságát és jó együttműködését bizonyítja. Ehhez nagy mértékben hozzájárult a munka jó megszervezé­se, amiből Josef Pindroch és Josef Gazko vezető mesterek vették ki leg­inkább részüket. A dolgozók közül a szép erdemény eléréséhez legjob­ban Július Baštan öntő járult hozzá. Megjelent a „Tartós békéért, népi demokráciáért!" legújabb száma A „Tartós békéért, népi demokrá­ciáért!" című lap legújabb száma ve­zércikkének címe: „A béke erői diadal­maskodnak a háború erőin." A lap közli a Béke Világtanács felhívását az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez és a világ népeihez, részletesen tájékoz­tat a különböző országokban a béke­egyezményért folyó küzdelemről és ismerteti a Béke Világtanács bécsi ülésszakának határozatait. Kivonatosan közli Johann Koplenignek, az Osztrák Kommunista Párt elnökének a párt XV. kongresszusán elmondott beszé­dét. A kommunista és munkáspártok életét ismertető rovat beszámol az Albán Munkapárt tizedik évfordulójá­nak ünnepléséről; a francia kommu­nisták egyéni tanulásáról; az Olasz Kommunista Pártban végrehajtott tagkönyvcseréről; Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt vezetője ötvenedik születésnapjának megünnepléséről, végül méltatja a „Munde Obrero"-t, a Spanyol Kommunista P44 H pä RSŽJP . lapját, fennállásának huszadik évfor­dulója alkalmából. Friss István, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja „Az egyszemélyi vezetés megszilárdí­tása a magyar iparban" címmel írt cikket Giuseppe Soncini, az Olasz Kommunista Párt „Reggiane"-gyári szervezetének titkára beszámol az üzem munkásainak harcáról, valamint a vállalkozók és a mögöttük álló reakciós olasz kormányférfiak felett aratott győzelmükről, Palme Dutt, az Angol "Kommunista Párt elnökhelyet­tese cikkében elemzi azokat az oko­kat, amelyek a legutóbbi választáso­kon a labquristák bukását eredmé­nyezték és a konzervatívok hatalom­rajutásához vezettek. A lap színes cikket közöl Simoné Térytől, Henri Martin tengerészről, a francia nép hős fiáról. .Végül a lap különböző or­1.1. Brigyko szovjet sztahanovista értékes bírálata nagy segítséget jelent az osztravai bányakörzet dolgozóínak Pártunk és kormányunk határozatának teljesítésében Tvan Ivanovics Brigyko, a szocia­lista munka hőse, pénteken osztra­vai tartózkodása során ellátogatott a Zárubek-bányába. Ez már az oszt­rava-karvini körzet negyedik bá­nyája, melyet meglátogatott. A Zá­rubek-bányában megtekintette azt a fejtést, melyben a szovjet Donbas­kombájn dolgozik és több bíráló megjegyzést tett a munkamegszer­vef.és módjáról. A kombájn csökkentett teljesít­ményét — mondotta — a munka szabálytalansága okozza. Egye­dül csak a cyklikus grafikon be­tartása fokozliatja teljesítményét lényegesen. Ivan Ivanovics Brigy­ko kijelentette továbbá, hogy a komb.íjn kezelő személyzetét a bá­nya legjobb dolgozöí kell, hogy képezzék. , Megelégedéssel vette tudomásul, hogy javulást fognak elérni 30 if­júmunkásnak a fejtésben való be­vezetésével 30 kipróbált bányásszal együtt. Ivan Ivanovics Brigyko ki­jelentette, hogy a bányák gépesíté­se nagy segítséget jelent bányá­szainknak. Hangsúlyozta, hogy a kombájn, melyet a Zárubek-bányá­ban csak 5 ember kezel, 16—20 bányász nehéz munkáját végzi. Délután Ivan Ivanovics Brigyko résztvett a középtechnikai káderek és mérnökök funkcionáriusainak ak­tíváján az osztrava-karvini szén­kombinát igazgatósági épületének termében. Hozzászólásában fontos bíráló megjegyzéseket tett a cseh­szlovák bányák munkájáról. Hála a Szovjetunió dicsőséges építési kor­szakában nyert gazdag tapasztalatai­nak, fel tudta fedni bányáink tervnem­teljesítésének több okát, úgy mint azokat kladnói, mosti és osztravai látogatása folyamán meglátta. Tartalmas hozzászólása beve­zető részében kifejezte a cseh­szlovák bányák elégtelen techni­kai felszerelése feletti csodálkozá­sát, mely oly éles ellentétben ál! az ipar többi ágazatával. Elmond­ta, hogy a csehszlovák mérnökök ötletességét és a modern techni­kát bányáinkban nem igen lehet látni. Szemleútja során a legtöbb esetben elavult gépeitkel találkozott. Szakszervezeti funkcionáriusaink munkája a bányákban sem kielégí­tő, mert nem eléggé népszerűsítik az újítókat, mert nem viszik át egyik munkahelyről a másikra és egyik bányából a másik bányába az új munkamódszereket és csak kis­mértékben fejtenek ki tömegagitá­ciós munkát. Xvlegemlékezett továbbá a bérpoli­tikában mutatkozó egyenlöségeske­dés több esetéről. Hangsúlyozta, hogy a CsKP Központi Bizottsága elnökségének és a kormánynak ha­tározatai óta sok idő telt el és az osztrava-karvini kerületben az össz­kerületi tervet még sem teljesítik. Ivan Ivanovics Brigyko felfedte az elégtelenség okait és kijelentette, hogy ez a munka elégtelen értékelé­nek következménye, aminek több bfenyában tanuja volt. A hátsó bányában sehol sem lá­tott grafikont, mely feltüntetné, liogy az egyes vájárok mennyit kerestek a régi és mennyit az új normák szerint. A legjobb dolgozók népszerűsíté­séről I. I. Brigyko kijelentette, hogy ezt nem jól csinálják, mert olyan funkcionáriusokkal is találkozott, akik nem tudták neki megmondani, hogy ki bányájuk legjobb dolgozója, Amidőn a cyklikus grafikon szerin­ti munkáról szólt, kijelentette, hogy ez a módszer felszámolja az egyenlőségeskcdést, kiküszöböli a kollektív felelőtlenséget, fokozza a bányászok termelékenységét és emeli az életszínvonalat, megkiiny­nyíti a bányászok, műszakiak és mérnökök munkáját és kizárja a nagyobb üzemzavarok lehetősé­gét, mert mindenki személyesen felelős munkaszakaszáért. A bányamunka megjavításáról a műszaki és mérnöki káderek ne az irodában gondolkozzanak. Menje­nek ki közvetlenül a munkahelyek­re és ott beszéljék meg a dolgokat a dolgozókkal. A műszakiak elszi« getelődése a dolgozóktól, amit I. I. Brigyko gyakran észrevett, egész­ségtelen és szoros együttműködéssel keli helyrehozni. A szovjet vendég bíráló szavai, melyeket megértéssel fogadtak, gyönyörű bizonyítékát adták a szov. jet dolgozóknak a munkához, az élenjáró dolgozókhoz és a z új bol­dog élet építéséhez való viszonyá­nak. A Fémipari Alkalmazottak Szakszervezeti Szövetsége biztosítja a Párt és a kormány határozatainak megvalósítását Nehézipari építésünk központjában, Osztravában, összeült rendkívüli gyű­lésre a Fémipari Alkalmazottak Szö­vetsége központi bizottságának kibő­vített elnöksége a szövetség kerületi bizottságával és járási bizottsága el­nökségével együtt. A gyűlés megha­tározta a kerületi és járási szervek feladatait a CsKP központi bizottsága elnöksége és a kormány a kohóipar termelékenysége fokozásáról hozott határozatainak teljesítésével kapcso­latban. A gyűlés előadója Kare! Carva, köz­ponti titkár, volt, aki bírálta a szövet­kezeti szervek munkáját. „Tudtuk — mondotta többek kőzött, — hogy nagy offenzívát kellene indítanunk. Legjobb esetben azonban csak a funkcionáriusokat mozgósítottuk és csak igen kis töredékük jutott a tagok tömegéhez. Nem tudtuk a szocialista verseny kérdését úgy feltüntetni mint a vasért- és acél­ért folyó küzdelem első harci fel­adatát. Ha ennek ellenére volt is némi sike­rünk, ezt elsősorban a dolgozóknak köszönhetjük. Azokat a hiányokat, melyek kohóüzemeinkhen mutatkoz­nak, tizenkét pontban foglaltuk össze. A szövetkezet szervei, a kerületi bi­zottságoktól a szakaszbíza'miakig, se­gíteni fognak ezeket a hiányokat ki­küszöbölni. A nyersvas- és acélterme­lés fokozása elsősorban a jcádereknek és helyes bevatésüknek, ismereteik felhasználásának és nem a dolgozók testi erőkifejtés fokozásának kérdése. Ha sikerül megnyerni a műszakia­kat és megjavítani a közöttük és a műhelyek dolgozói közötti elégtelen kapcsolatot, ha sikerül .ezzel az együttműködéssel a termelést egy­tizeddel gazdaságossabbá tenni, ké­pesek leszünk gazdaságunkat elég­séges mennyiségű nyersvassal és acéllal ellátni." Karel Carva központi titkár jelen­tése utár vita indult meg. A Központi Szövetségi Bizottság kibővített elnök­sége azokban a kerületekben, ahol kohóipar van, elrendeli a közvetlen részvételt és ellenőrzést a Párt és a kormány határozatainak megvalósítá­sában. A Központi Bizottság kimondotta továbbá, hogy a kohóüzemek üzemi tanácsai 5 napon belül vitassák meg és dolgozzák ki a határozat teljesí­tésének biztosítására szolgáló poli­tikai-szervezési tervet. Az üzemi tanácsok elnökei közvet­lenül lesznek felelősek a Szövetség Központi Bizottságának. Az üzemi ta­nács a kohóüzemek tudomásával megvitatja az összes műszaki-mérnöki káde.ek szervezeti oktatását minden kohóüzemben. A Szövetség Központi Bizottsága minden olyan kerületben, ahol kohó­ipar van, a szakszervezeti dolgozók segítségére politikai brigádokat fog kiküldeni, melyek a legbeváltabb funkcionáriusokból fognak állani. Anna a bányában is jól dolgozik... Mester Anna a bánya irodája felé I tartott, gondolatait átformálta sok­szor egymás után, míg belépett az [ irodába. Nyár volt, június if-e. A hő. ség szinte egyszerre csapott be a sziik irodahelyiségbe, ahol as igaz­gató iratai fölé hajolva elmerült a munkába. Egy-két percig vá/rt, míg befejezte a fontos iraton a munkát. Ezután az igazgató felemelte fejét és jóindulattal fordult feléje. • Az igazgató szava f amikor szólt, barátságos volt. Anna felbátorodva kezdte szavait. — Igazgató elvtárs, itt szeretnék dolgozni a pótori bányában, mivel a férjem, is itt dolgozik, úgy gondolom, hogy együtt dolgozhatnánk. Vagy ha nem, valahova gép mellé lent a bánya­mélyén. 1 Az igazgató arca erre csak elko­morodott, mert ezt nem várta. Hogy egy nő jöjjön jelentkezni bányamun­kára t Azt nem lehet, <—> felelte as igazgató. — A körülmények olyanok itt a pótori bányában, hogy ma még nem tudunk alkalmazni nőket. — De én itt akarok dolgozni, — fe­lelte Mester Anna. — Es tudom, hogy becsületesen megállom a helyem és elég erősnek érzem magam, hogy lent dolgozzak a pótori bányában. — Azt nem lehet. Hiába is minden, még nem tartunk ott, hogy nök dol­gozzanak a potori bányában. — Ha nem engednek le a bányába, — felelte szomorúan Anna, — akkor elmegyek más munkára. A mérnök ekkor bejött az irodába és elmondta, hogy mit akar Mester Anna. Végül az igazgató engedett. — Jól van, lemehet a bányába — felelte az igazgató. — De ha nem áll­ja meg a helyét, akkor mit szólnak ahhoz,, hogy leengedtem a bánya mé­lyére. — En vállalom a munkát — felelte Anna és vállalta is. Másnap férjével együtt mentek le a bányába a délutáni műszakra. Gép­hez osztották be. Első nap szokatlan volt, de megtanulta a gép kezelését. Azóta is mint bányagép-kezelő dol­gozik a pótori bányában. A jég meg­tört és Mester Annát követve ma már negyven nő dolgozik a pótori bánya­üzemben és becsületesen kiveszik ré­szüket a termelő munkából. Mester Anna utat mutatott és bizonyságot tett arról, hogy a nők megállják a bányák­ban a helyüket. Ezt bizonyítja az ok­tóberi hónapban teljesített normája, ami 140 százalékot mutat. De a többt női munkaerő sem marad le Mester Anna mögött. Ök is kiveszik részüket a munkából és a bányamunka szaka­szárt is megállják helyüket, mert tud­ják, hogy ezzel is szilárdítják a békét. K. a

Next

/
Oldalképek
Tartalom