Uj Szó, 1951. november (4. évfolyam, 257-281.szám)

1951-11-17 / 270. szám, szombat

1951 november 17 — ÜJ Síd '• Azelőtt hónapokig ís eltartott a vetés a gömöri határban, most pedig másfél hét alatt elvetett a szövetkezet Hogyan kell végezni a íőgyek masszírozását A gömöri szövetkezet répaföldjén szorgos munkáskezek tisztítják a cukorrépát. Fogatok, emberek sietnek a munkával, hogy a répa minél előbb az állomásra legyen szállítva. Az idő kedvező, mintha tavasz volna, úgy ontja a fényét az őszi napsugár. Az utóbbi napok esős időjárásai már meg-megzavarták a répaszidöcsoportokat munkájukban, éppen ezért a gyönyörű napsütéses időben fokozott lendülettel fogtak hozzá a munkához. A répaföldön kinn van a szövetkezet fiatalja és öregje. Vidám beszélgetés közben folyik a munka. Néha-néha egy-egy nóta is felcsendül. Gergely Lászlóné a legvidámabb tagja a csoportnak. Egyesek szerint, ha jókedve kerekedik, még meg is táncoltatja az embereket. Különösen az ebéd ideje alatt szórakoztatja a csoport tagjait. — Küzdöttünk és szenvedtünk a múltban eleget, — mondja Gergely Lászlóné, — amikor még az uradalomba jártunk dolgozni. Mindennap egy óriási hegyet kellett megmásznunk, hogy eljussunk a munkahelyre. Ma már a szövetkezetben dolgozunk s a munkánk után becsületes jutalmazást kapunk. Örömmel meséli, hogy már nem kell sokszor napokat szaladgálni az egyik intézőtől a másikhoz munka után, mert a mi szocialista rendszerünk a dologzó nép javát akarja* és munkát biztosít mindenkinek. Három fia van Gergelynének. Az egyik a néphadsereg katonája, a legfiatalabbik tanonc, a harmadik pedig a földműves raktárszövetkezetben dolgozik. A legtöbbet emlegeti a katona fiát, mert büszke arra, hogy fia annak a hadseregnek a tagja, amely hadsereg a mi békés építőmunkánk és a mi nyugalmunk felett őrködik A csoportban vannak idősebb emberek is Szabó Pál János már túl van a nyolcvanon, de azért elég ügyesen tisztítja a répát. Minket ugyan nem hívnak munkába, mert öregek vagyunk, dehát az Uyen gyönyörű időben öröm kinn lenni a földeken. No meg a szövetkezet mindenkié, mi is tagjai vagyunk, nekünk is jobb lesz a sorsunk, ha a szövetkezet többet termel. A répával úgyis megkéstünk és azért mi ls kijöttünk segíteni, hogy minél előbb végezzünk a répaszedéssel. De nemcsak a termelőcsoportok jöttek ki a répaföldre, hanem még az állatgondozók közül is egyesek és a méhészet vezetője is, mert a mai napon végezni akarnak a répaszedéssel. — A napokban elvégeztem a méhek betelelését — mondja a méhész, — és most már különösebb munka úgysincs a méheknél. Itt pedig sürgős a munka és keresethez is jutók, mert a munkám után megkapom a jutalmazást. Amikor az időm engedi, a feleségemmel együtt mindig segíteni fogunk a mezei munkákban is. Chratanský János a szövetkezet méhésze. Az ősszel jött a szövetkezetbe a kékkői járásból. Tudomására jutott, hogy a szövetkezetnek méhészre van szüksége és eljött Gömörbe. Az ő harminc méhcsaládját is beadta a szövetkezetbe. Igy most már a szövetkezet ötven méhcsaláddal rendelkezik. Alig egy-két hónapja, hogy a szövetkezetben dologoznak Chratanský és felesége, de már most büszkén mesélik, hogy milyen jő lesz, ha majd ök is a munkaegységek után olyan sok gabonát, meg pénzjutalmat fognak kapni, mint Szőke Győző, aki a feleségével együtt szintén a szövetkezetben dologozik és október elsejéig a 687 munkaegység után 1999 kg búzát, 291 kg rozsot, 969 kg árpát, 1.530 kg szénát, 341 kg kukoricát 484 kg másodrendű és 143 kg elsőrendű bükkönyt kaptak. A sertésgondozóban Kotán Jánosné és Komanszky Mária dolgoznak. Szépek is a sertések, mert ez a két asszony ügy vigyáz rájuk, mint a szemükfényére és úgy ápolják a sertéseket, mintha a maguké lenne ez a 160 sertés. Nem úgy, mint a szövetkezetbe befurakodott egyes kulákok csinálják, hogy ahol csak ártani tudnak a szövetkezetnek, mindent felhasználnak arra, hogy a szövetkezet fejlődését gátolják. A 160 sertés gondozásáért naponta munkaegységet kapnak. Természetbeni jutalmazásul fejenként 584 kg búzát, 166 kg rozsot, 316 kg árpát és 133 kg bükkönyt kaptak. A szövetkezetben nincs különbség férfi, vagy nő között. mindenki egyforma 'utalmazásban részesül az elvégzett munka ntán Nagyon szép volt a dohány termése is a szövetkezetnek. A múltban alig egy-két holdon termeltek dohányt a gömöri határban. Most jöttek rá ahogy a szép dohány megtermett, hogy az itteni agyagos földek nagyon jóminöségű dohányt adnak. Ragó András dohányos elmondja, hogy sokat ugyan még nem foglalkozott dohánytermeléssel, de ilyen dohány bizony ritkaság ezen a vidéken, mint amilyen a mi szövetkezetünkben termett. Ragó Andrásnak is megváltozott az élete, amióta a szövetkezetben dolgozik. —' A múltban két hold bérleten dolgoztam. Nem volt a mi életünk életnek nevezhető, amit én és családom átéltünk. Néha amikor gyengébb volt a termés, nem volt még annyi gabonánk sem, ami elég lett volna a haszonbérre. Ami pedig a legrosszabb volt, hogy nem gabonában kellett fizetni, hanem pénzben. Bizony sokszor olyan olcsó volt a gabona ára, hogy az embernek a tehenet is rá kellett áldozni, hogy a haszonbért ki tudja fizetni. — A szövetkezetben harmadmagammal a dohánnyal dolgozunk. A gabonán' kívül havonta 9000 korona tiszta jövedelemhez jutottam családommal együtt. A gömöri határban az idei vetésnél használták legelőször aggregátot. Ugyanúgy, mint a szovjet kolhozokban egy traktor után három vetögép volt szerelve s ezért tudták olyan rövid idő alatt befejezni a vetést. Az emberek nem győztek csodálkozni, amikor meglátták az aggregáttal felszerelt vetögépeket. A vetés ideje alatt átlagosan csak három ember volt foglalkoztatva a szövetkezet tagjaiból. — Ugy ment a vetés, mint a karikacsapás — mondja a szövetkezet raktárosa — s néha nem győztük a magot a vetőgéphez szállítani. Ilyenkor tudja meg az ember, hogy mit jelent a földműves számára a gépi segítség. A mi határunkban sokszor hónapokig is elbúzodott a vetés, az idén meg másfél hét alatt elvetettünk. A búzavetést 140 hektáron hat nap alatt elvégeztük. Rozsot 36 hektáron egy és fél nap alatt, a többi vetemények vetése pedig, hat hektár ősziárpát, hat hektár bükkönyt, hat hektár repcét, egy nap alatt elvégeztük. Jól dolgozik a gömöri szövetkezet, de ahhoz képest, hogy egy-két család kivételével az egész falu a szövetkezetben dolgozik, még job ban állhatna a szövetkezet ha egy kicsit utánanéznének, hogy azok a kulákok, akik a szövetkezetben vannak megbújva, nem a szövetkezet javát akarják, hanem a szövetkezet ellen dolgoznak. Ne gondoljuk azt, hogy ha a kulák szépet mutat, szépen beszél a szövetkezetről, akkor már szívén viseli a szövetkezet munkáit és fejlődését. Nézzük csak Antal Pálnét, aki kilépett a szövetkezetből. De miért? Addig, míg a szövetkezet a második típusban dolgozott, minden kulák jól érezte magát a szövetkezetben. De a harmadik típusban, ahol már nem a földek szerint osztják szét a termést, hanem mindenki munkája után részesül jutalmazásban, már nincs ínyükre a szövetkezet. Dehát, hogy is lenne, amikor a kulák egész életén át nem dolgozott és a szövetkezetben neki is dolgoznia kell. A kulákok nagyon értik még a szövetkezetben is az úgynevezett lógást. Vagy vezetőhelyre törekednek, vagy pedig csak olyan munkában akarnak dolgozni, amely a legkönnyebb. Miért kell például a gömöri szövetkezetben is Szabó Istvánnak, egy negyven hektáros kuláknak az istállóőrnek lennie ? A kulák úgyis elalszik ott egész éjjel, mert eszeágában sem lesz a közvagyonra vigyázni. S azután na//ot nevet a markába az ilyenek után Szabó István. Semmire sincs gondja — mert az bizonyos, hogy a szövetkezet vagyonát nem viseli a szívén — és naponta megkap egy munkaegységet. Vagy ott van Brezina Béla, aki 13 hektárral lépett be a szövetkezetbe. Szépen beszél a szövetkezetről, „tetszik" neki a szövetkezet. De csak akkor, ha esetleg idegennel beszél. A szövetkezeten belül pedig állandóan végzi bomlasztó munkáját. A gyűléseken soha nincs megelégedve a vezetőséggel. Bizonyosan a régi elnöki helyét akarja visszaszerezni. Ezeknek az embereknek, a kulákoknak pedig semmi helyük a szövetkezetben. Kifelé a kulákokkal a szövetkezetből! MfiRY FERENC. Az évvégi mérleg és az évvégi jelentés elkészítése az EFSz-ekfeen Magasabb típusú EFSz-eink az idén gazdálkodtak először egész évi termelési terv szerint. A szövetkezetek éwégi jelentései ezért az idén nemcsak könyvelési zárások lesznek (a pénzjövedelem terjedelme és szétosztása), hanem olyan táblázatot képeznek majd, amelyben világosan fel lesz tüntetve, hogy az illető szövetkezet hogyan teljesítette az egész évi termelési tervet, hogyan gazdálkodott és milyen eredményekre jutott a közös gazdálkodás megszilárdításában. A szövetkezetek évvégi jelentésének mintáját az idén úgy állították össze, hogy a szövetkezeti tagok e jelentés alapján tisztán láthassák közös gazdálkodásuk eredményét. A szövetkezeti tagok összehasonlíthat, ják a tényleg ledolgozott munkaegységek számát a tervezett munkaegységek számával, a munkaegységek tervezett értékét a valódi értékkel és a termelésben elért eredményeket a tervezett feladatokkal. Ez annyit jelent, hogy nemcsak az anyagi olda. lát fogják látni a gazdálkodásnak, hainem a termelési eredményeket és a természetbeni jövedelmet is. Ez a körülmény lehetővé teszi számukra, hogy szemléletesen figyelemmel kísérhessék, milyen hatása volt a munka megszervezésének és a tervezett feladatok teljesítésének az anyagi eredményekre és igy jövedelmükre. Ennek alapján aztán egészen konkrétan megtárgyalhatják azt, hogy a jövő évben mit lehetne még tenni a szövetkezet megszilárdítása? érdékében. A járási és kerületi nemzeti bizottságok az Egységes Földműves Szövetkezeteknél oda hatnak, hogy az évvégi jelentéseknek az elnökségben. az ellenőrző tanácsban, de főleg az évvégi közgyűlésen való megtárgyalásánál tényleg tömegesen vegyék sorba a tagok a gazdálkodás eredményeit, a siker vagy a sikertelenség okait és ebből vonják le a tanulságot a szövetkezet további fejlődésérek érdekében. Az évvégi jelentést, a mérleget a közgyűlésen egészen részletesen meg kell tárgyalni és aztán ennek alapján kell megtenni a szövetkezet megjavításához szükséges további intézkedéseket. A járási nemzeti bizottságok e mellett a szövetkezeteknek segítséget nyújtanak. Az éwégi jelentések kidolgozására a földmüvelésügyi és a pénzügyminisztérium utasításokat adiott ki, amelyeket ezekben a napokban szétküldtek az összes kerületi nemzeti bizottságokra, P. A. Malinyinova módszerének egyik legfontosabb elve a tő gyek helyes ápolása — a masszázs. Szövetkezeti tagjaink az új fejési módszer alkalmazásánál még mindig nem tartják be elégségesen a tőgymasszázs elveit. Legtöbbször megelégszenek egyszerű maszírozáSsál. aminek mesz sviröl sincs olyan hatása, mint amilyen P. A. Malinyinova tanácsa szerint végzett masszázsnak van. A szövetkezeti tagok segítségére részié, tesebben leírjuk hogyan kell végezni a tögyek masszírozását. 1. A fejés előtt a tögyet langyos vizzel meg kell mosni és utána tiszta kendővel szárazra törölni. 2. Ekkor következik a masszázs. Először az úgynevezett előkészítő masszázst végezzük el. A tögy jobbfelét mindkét kézzel megfogjuk és 1—2 lassú mozgást végzünk először lentről fölfelé, majd fentről lefelé. Hasonlóképpen megmasszíroz, zuk a tögy balfelét is. A csecs maszszirozásánál először az első, aztán a hátulsó csecseket szorítsuk meg könnyedén, de csak annyira, hogy ezáltal tej ne szűrődjön ki. i. A géppel, vagy kézzel való fejés után az úgynevezett mélymasszázst végezzük, amely lehetővé teszi a tehén teljes mértékben való kifejését. Hat fogásból áll. Az első fogás, — a tögy jobbfelének masszírozása. Balkézzel megfogjuk a tögy hátulsó negyedét, jobbkézzel pedig az első negyedét. A hüvelykujjak a felszínen vannak, a többi ujjak pedig a tőgyek felénél. A tőgy mindkét negyedét, az elsőt is és a hátulsót is, fentről lefelé jövő irányban masszírozzuk, nyomkodjuk és emelgetjük. Ezt a mozdulatot háromszornégyszer kell ismételni. A második fogás — a tögy balfelének masszírozása. A hüvelykujjakat a tögy felénél helyezzük el, a többi ujj felül marad. A mozgások megegyeznek a tőgy jobbfelének masszírozásánál végzett mozgásukkal. Harmadik fogás — a jobboldali első negyed masszírozása. A hüvelykujjak a tőgy tetején vannak, a többi ujjak pedig a tőgynegyedek között. A tőgyeket a hüvelykujjakkal masszírozzuk, mégpedig körmozgással. Ezt a mozgást a tőgynek a lehető legmagasabb részén végezzük. Negyedik fogás — a baloldali első negyed masszírozása. A hüvelykujjak a tőgy elsőnegyedei között vannak, a többi ujjak pedig a baloldali első tőgynegyed tetején, amelyet szintén a hüvelykujjakkal masszírozunk meg. ötödik fogás. A jobboldali hátulsó tőgynegyed masszírozása. A hüvelykujjak felül vannak, a többi ujj pedig a tőgy hátsó negyedei között. A masszírozást a hüvelykujjakkal végezzük, éppúgy, mint a harmadik fogásnál. Hatodik fogás — a baloldali hátulsó tőgynegyed masszírozása. A hüvelykujjak a hátulsó tőgynegyedek között vannak, a többi ujj pedig a baloldali hátulsó tőgynegyed tetején. A masszírozást a negyedik fogáshoz hasonlóan végezzük. Ezután az első mélymasszázs után a tehenet tovább fejjük. Igy a már látszólag kifejt tehén még további 250 gramm sőt többször még több tejet is ád. 4. Amikor a tehenet már másodszor is kifejtük, vagyis hogy a tögyból már nem jön tej, akkor következik a második mélymasszázs. A második mélymasszázs is hasonlóképpen történik mint az első. Ezután a masszázs Után a tehenet újra fejjük és a már látszólag kétszer kifejt tehén további 100—120 gramm tejel ad. 5. A második utófejés után következik a harmadik mélymasszázs. A módszer az előző. Utána ismételten fejünk. A harmadik mélymasszázs után a tehén újabb 50 vagy még több gramm tejet ad. P. A. Malinyinova szovjet kolhozasszony még egy negyedik masszázst is alkalmaz, amely után azonban a tehén már nem ad tejet. Ez a fokozatos utánfejés a mélymasszázsok segítségével nemcsak, hogy fokozza a tehén tejhozamát, hanem a tej zsiradéktartalmát is növeli, mert a legutol<ára kifejt tej tartalmazza a legtöbb zsiradékot. »Ha ezzel a módszerrel fogtok fejni — mondotta Alexejeva kolhozasszony a bálvány i állami birtok dolgozóinak, — két-három hónap múlva minden egyes teheneteknél dupla tejhozamot fogtok elérni, természetesen, ha erhellett a rendes takarmányozásról sem feledkeztek meg.« saMHBM ,, * •!