Uj Szó, 1951. november (4. évfolyam, 257-281.szám)

1951-11-16 / 269. szám, péntek

1951 november 16 II J SZÖ munkarajzokat azon berendezések számára, melyeknek semilyen fém termelési ága nincs, vagy olyan esetekben, amikor speciálisan kohá­szati gépekről és berendezésekről van szó, a kohóipari és ércbányá­szatügyi minisztérium tervező szer­vezete és a kohászati tervező iroda készíti el. b) Az új kohászati üzemek és a kohászati üzemek nagy termelési berendezéseinek építését, ideszámít­va az építészeti, szerelői és az épí­tőszerelői munkákat az építésügyi minisztérium végzi, amely az alap­berendezések szereléséhez szerelés­vezetőket és speciális szerelőket vesz azokból az üzemekből, amelyek a berendezést szállítják. c) Az építés alatt álló objektu­mok biztosítását (a termelési beren­dezésről és pénzről való gondosko­dást a rendelések végrehajtását, a szállítás idejében való teljesítését) a kohóipari és ércbányászatügyi mi­nisztérium eszközli. d) Az építkezés vezetője, akit az építésügyi minisztérium nevez ki, azonnal, amint elhatározza az épít­kezés kezdetét, az építészeti és sze­relői munkákat vezeti és felel azért, hogy az építészeti és szerelői mun­kák a megállapított terv szerint idejében és tökéletesen teljesítve le­gyenek és összhangban álljanak a tervezettel. A befejezés után az épít­kezés vezetője ezen határozatban megállapított módszer szerint adja át az építkezést. e) Az üzem igazgatója, akit a kohóipari és ércbányaügyi minisz­térium nevez ki, azonnal, amint az üzem építéséről határoztak, köteles gondoskodni arról, hogy a terv ide­jében és tökéletesen ki legyen dol­gozva, ellenőrzi - az építöszereíői munkák haladását és minőségét, gondoskodik az üzemi megrendelé­sek és termelési berendezések szál­lításáról, és biztosltja az építés alatt lévő üzem számára a munká­sok, valamint a mérnökök és techni­kai káderek előkészítését. A beru­házási alappal az üzem igazgató­ja rendelkezik. Az építésügyi minisztérium (Šleehta min.) és a kohóipari és ércbányászatügyi minisztérium (Bí­lek min.) feladata, hogy 1952 ja­nuár 1-től bevezessék a kohóüzemek tervezésénél, felépítésénél és újjá­építésénél az említett eljárást. 20. A nehézipari minisztérium (Kiiment min.) az általános gép­iparügyi minisztérium (Jónás min.) a kohóipari és ércbányaügyi minisz­térium (Bílek min.) feladata, hogy 1952 január 1-töl megvalósuljon a kohászati üzemek építkezései szá­mára a kohászati berendezés alap­jainak szállítása (hengerpálya stb.) teljes egészében minden gépi és villanyberendezéssel, ideszámítva az ellenőrző mérőeszközöket és sürgős esetekben biztosítsák a szállított berendezés kiegészítését más mi­nisztériumok üzemeiből való szállí­tással. Fö'tételek az íj berendezések és Szemek átvételére 21. Ezt az eljárást kell megálla­pítani az új (. üzemek termelési be­rendezések átvételénél: a) Az építkezés és szerelés mi­nőségének átvizsgálását az építke­zés ideje alatt külön bizottság vég­zi, amelyet az üzem igazgatója je­löl ki. Ez a bizottság felülvizsgál­ja a munkát minden termelési be­rendezésnél és annak egyes részei­nél mind üresjáratban, mind nor­mális üzembenléte alatt. b) a befejezett üzemek építését, nagy termelési berendezéseket, mint magaskemencét, acélöntődét, hen­gerpályát és hasonlókat külön bi­zottság vesz át, melyet a kohóipar és ércbányaügyi minisztérium ne­vez ki. Ez a bizottság igazolja a termelési berendezés munkáját, te­kintetbe véve az üzemi feltételeket és a jegyzökönyvet csupán akkor írhatja alá, ha a termelési beren­dezés hibátlanul dolgozik, és ha minden munkát a tervezettel össz­hangban végeztek el. A bizottsági jegyzőkönyv átvételét a kohóipar és ércbányaügyi miniszter igazolja. c) A kohóipari és ércbányák épí­tésénél a legfontosabb objektumok átvételét külön kormánybizottság végzi. Ezekben az esetekben az át­vett jegyzőkönyvet a kormány iga­zolja. A kohóipart és érdbánya­Ugyi minisztériumnak (Bílek min.) feladata 1951 december l-ig a megj adott elvek szerint kidolgozni az új berendezések üzembeindításának átvételét. 22. Az építésügyi minisztérium­nak (Šleehta min.) és a munkaerő­ügyi minisztériumnak (Havelka min.) feladata, hogy 1952 január l-ig biztosítsák a kohászati ipar legfon­tosabb építkezésein a munkások, mérnökök és műszaki dolgozók 17.700-as létszámát, és 1952. évben emeljék úgy, hogy az évi átlag ösz­szesen 24.000 állandó munkaerőt, (legalább is 3 hónapra állandót) te­gyen ki. 23. Az építésügyi minisztérium­(Slechta min.), a munkaerőügyi minisztérium (Havelka min.) a ko­hóipari és ércbányaügyi miniszté­rium (Bílek min.) és a nehézgép­iparügyi minisztérium (Kiiment min.) feladata, hogy biztosítsák a szerelő munkák részére szükséges szerelök számát, azok segéderőit és a mérnöki-műszaki munkásokat. Az egyes minisztériumok biztosít­sanak maguknak szerelő segéderő, valamint mérnöki és műszaki káde­reket az építésügyi minisztériumtól (Šleehta min.) a többi érdekelt mi­nisztériumokkal együtt kidolgozott terv szerinti teriedelemben és ame­lyet Slánsky kormányelnökhelyet­tes 1951 december 30-ig hagy jóvá. 24. Az építésügyi minisztérium (Šleehta min.) feladata, hogy a földmunkák és betonozó munkák gépesítésének százaléka a kővetke­zőképpen emelkedjék: Kuncsicén 1951 évben 50 száza­lékról 1952 évben 65 százalékra. A HUKO-n 1951 évben 45 szá­zalékról az 1952 év végéig 65 szá­zalékra. A pártszervezetek feladata a kohóiparban A CsKP Központi Bizottsága el­nöksége a nyersvas és acél szüksé­ges mennyisége termelését gazdasá­gunk számára elsőrendű állami fon­tosságú feladatnak tartja és meg­állapítja, hogy ezt a feladatot tel­jesíteni kell mindenekelőtt meglévő kohászati iparunk kapacitásának magasabb kihasználásával. Ezért a CsKP Központi Bizottsá­gának elnöksége minden kommu­nistának és a kohóipar pártszerve­zeteinek, feladatául tűzi ki, hogy a terv teljesítéséért folyb harcban és a kapacitás kihasználásában élenjárjanak azzal, hogy keresztül­viszik és biztosítják lehetőség sze­rint a napi-terv teljesítését (sorti­ment), hogy minden üzemben a ter­melés heti- és napi grafikonok sze­rint legyen megszervezve, hogy az üzemzavarokat a minimumra csök­kentik, hogy szilárd technikai és munkafegyelem legyen, széles mér­tékben érvényesüljenek a termelés­ben az újitómódszerek, a munkafo­lyamatok gépesítve és automatizál­va legyenek, hogy alaposan elvégez­zék a normaszilárdításokat, hogy a szocialista munkaverseny, annak teljesítése és túllépése széles mére­tekben fejlődjön ki és támogassák azoknak a mérnököknek, műszaki dolgozóknak, mestereknek, pártta­goknak és pártonkívülieknék tekin­télyét, akik becsületes munkájukkal segítik a szocializmus építését. A kommunistáknak és a kohóipa­ri pártszervezeteknek abban kell látniok munkájuk súlyát, hogy po­litikailag vezessék, neveljék a mun­kásokat, meggyőzéssel, a Párt és a kormány politikájának keresztül­vitelével mozgosítják őket azoh fel­adatok teljesítésére, melyeket ez a határozat kitűz eléjük. A kommunista szakemberek lás­sák főfeladatukat a dolgozók alkotó kezdeményezése fejlesztésében és a határozat teljesítését szolgáló szo­cialista verseny szervezésében.. Ugyanakkor érdemlegesen emelni kell a munkásokról való gondosko­dást mind szociális, mind kulturális terén a kohóipari munkásoknál és brigádosöknál. Azok a kommunis­ták, akik az ifjúsági mozgalomban dolgoznak, lássák abban a CsISz csoportok főfeladatát, hogy minden­képpen kifejlesszék és biztosítsák a kohászati tanoncok és ifjúmunká­sok iránti gondoskodást. A CsKP Központi Bizottságának elnöksége a kohóipar valamennyi pártszervezetének és kommunistá­jának feladatává teszi, hogy e ha­tározat teljesítése érdekében támasz­kodjon az üzemi pártszervezetek pártpolitikai és tömegmunkára irá­nyuló utasításaira, amelyeket a „szén termelésének és a munka termelé­kenységének emelésére vonatkozó intézkedések az osztrava-karvini te­rületen" határozat tartalmaz. Te­kintettel arra a rendkívüli fontos­ságra, hogy idejében és pontosan üzembe kerüljenek az új kohászati kombinátok, a CsKP Központi Bi­zottságának elnöksége feladatává teszi az összes kommunistáknak és pártszervezeteknek, hogy a dolgo­zók és az ifjúság nagy hazafias mozgalmának élére álljanak a kun­csicei Klement Gottwald-kohók és a szlovákiai HUKO építésénél. A kommunistáknak és pártszervezetek­nek a feladata megmagyarázni a dolgozóknak, hogy ezek az építke­zések főrészei szocialista építésim­nek és békeharcunknak, ügyelniök kell arra, hogy minden üzem és in­tézmény pontosan teljesítse köte­lezettségvállalásait és szállításait ezen építkezések számára, és taní­tseniok kell a dolgozókat a szovjet kommunista építkezések nagy pél­dájából. A kommunistáknak és pártszervezeteknek a kohászati kom­binátok építésénél vezetniök kell a munkásságot a harcban mindenek­előtt valamennyi építőmunka és sze­relési feladat idejében való teljesí­tésért. A határozat, „A kohóipari termelés emelésére vonatkozó intéz­kedésekről" kell, hogy a kohók va iamennyi pártszervezetének és kom­munistájának harci programmja le­gyen. Ezért a CsKP Központi Bi­zittságának elnöksége feladatává teszi valamennyi kohóipari párt­szervezetnek, hogy a legközelebbi gyűléseiken tárgyalják meg ezt a határozatot, kritikailag, és önkriti­kailag értékeljék munkájukat, hoz­zanak konkrét intézkedéseket arról, hogyan fogják azokat megvalósíta­ni, adjanak minden kommunistának konkrét feladatot és rendszeresen ellenőrizzék annak teljesítését. Hasonlóképpen a kerületi és já­rási pártszervezetek vezetőségei, ahol kohászati üzemek vannak, megtárgyalják ezeket a határozato­kat és intézkedéseket tesznek a ko­hászati üzemek pártszervezetei munkájának megjavítására. A CsKP Központi Bizottságának elnöksége elvárja, hogy a kohóipar! összes dol­gozók tudatosítják, hogy a vas és acél a szénnel együtt szocialista gazdaságunk létalapját képezik és kiolvasztanak annyi vasat és acélt, amennyi szükséges ahhoz, hogy meggyorsítsuk szocialista építésünk iramát, megszilárdítsuk országunk véderejét, és mindenképpen javítsuk népünk anyagi helyzetét. A kohóipar termelése fokozására szolgáló intézkedésekről hozott határozatnak mellékletei 1. SZAMU MELLEKLET A kohászati munkások díjszabásának táblázata A munkásoké tarifa szerint, ezek­be a kohászati üzemekbe kell be­osztani: magaskemencék, mészke­mencék, aglómerációk, ércpörkölök a kohóüzemekben. ^ Acélgyárak (kemencéit és sróto­ló, közettördelő, foszfátörlő, vasönt­vények készítése, kohógenerátorok. Melegénhengerlők (melegítő ke­mencék, folyósók, mosók) a kemen­cék építészeti fenntartása, gépi és villanyberendezések fenntartása az üzemben. Üzemenbelüli vasúti szál­lítás, amely a kohóüzemi munkákat kirakodó- és berakodó munkálatokat tartalmazza (érc, koksz, mészkő, srót, kohászati félkész árú és ko­hászata áru.) Kohászati kokszolók, samottozók, edzők, kovácsmühelyek, forróprése­lők, kokilla és hengerforrasztók, félkészárú tisztítók (átvizsgáló osz­tály és raktár). A munkások új fariiabeosztásának példái Díjszabás 46 Kés órabér (12) A 90 tonnán felüli Martin-kemen­cék első olvasztárja a finom pjéh első hengerlője Díjszabás 42— Kés (11) A magas kemencék első olvasz­tárja 500 köbméter tartalmon felül a 90 tonnán felüli magaskemencék első olvasztárja a komplikált pro­filfolyosó első hengerlője, forró kemencék javításánál dol­gozó kőműves, Díjszabás 39 Kés (10) A magaskemencék első olvasztárja 500 köbméteres tartalmig a Martin-kemenoék olvasztárjának | első segédje 90 tonnán felül | profil és finomvágatok első hen­gerlője. Díjszabás 35 Kés (9) Első salakozó az 500 köbméter tartalom felüli magaakemencéknél, öntödarú kezelője, fütökemence fűtője a hengerezöben. Díjszabás 32.— Kés <8) előmunkás a keverőnél, normális nyomtávú mozdony vezetője, összetett profilok körváltó előmun­kás ai a_ magaskemnoék fenntartásánál dolgozó első lakatos. Díjszabás 28.50 Kés (7) az első kokilla állító, a hengerfolyosó hengerezőkocsijá­nak vezetője az. érc kézirakása. Díjszabás 25.— Kčs (6) a kidöntő gépésze kokilla mázoló az első jelző a hengerfolyosónál a profil vágók első munkása a gödrök rakodója. Díjszabás 22.— Kés órabér (5) az emelők hidegvágóá a szén kirakodói a vagonból ké­zierövel segéd villanyszerelő Díjszabás 17.50 Kés órabér (4) a Martin-kemenoék ajtókezalöje (kézi csuk ás) a hulladékszedő a hengerlőben a hulladék kezelő­je. Díjszabás 13.50 órabér (S) a szivattyúállomás kenője a sinak és tér tisztítása italok hordása. Díjszabás 12.— Kés órabér (2) próbák hprdója irodák takarítása. Díjszabás 10— Kés órabér (1) postakézbesítő. 2. SZAMU MELLEKLET A kohóüzemekben dolgozó mesterek, mérnöki-technikai dolgozók havi A funkció: alapfizetésének táblázata. alapfizetés az üzemben: I. csoport Kés H. csoport Kčs III. csoport Kčs az üzemrészleg vezetője a vezető helyettes® az üzem karban­tartásának vezetője főmester műszakvezető, üzemmechani kus, energetikus, technológus a termelés mestere az ellenőrzést vezető műszaki mester a mosóban a gép- villanykemencék karbantartó mestere normázó műszaki diszpécser az éietelep mestere a srótoló mestere 19.500^—23.900 16.70Ű—19.500 13.800—17.300 16.700—21.300 13.800—17.300 11.400—15.000 13.800—18.400 13.800—18.400 12.700—16.700 11.500—16.100 11.500—15.000 11.200—15.000 10.100—13.400 9.600—12.700 9.200—11.500 9.200—11.500 7.900—10.600 7.500—10.100 12.700—15.500 10.900—13.800 12.700—15.500 10.900—13.800 11.500—14.300 10.600—12.700 10.100—12.700 10.600—11.500 9.600—12.100 9.200—11.500 7.900—10.600 7.900—10.600 7.300— 9.200 7.000— 8.700 10.600—12.700 9.200—10.900 9.600—11.500 9.200—11.200 9.200—11.400 8.500—11.200 7.300— 9.600 7.300— 9.600 6.900— 7.900 6.400— 7.500 3. SZAMU MELLÉKLET / A progresszív akkordbér ' A progresszív akkordbérnek há­rom fajtáját vezetik be és fogják használni: a hároťhfokút, kétfokút és egyfokút. Mindhárom fajtánk a teljesítmény normája fölötti meny­nyiséget emelt bérezéssel fizetik, és­pedig: a háromfokú progresszív akkord­bérnél a bérezés a norma fölötti mennyiségért egy és félszeresére, kétszeresére ,és háromszorosára emelkedik a normák túllépésének foka szerint. A kétfokű progresszív akkordbér­nél a normák feletti mennyiség bé­rezése egy és félszeresére és két­szeresére emelkedik a normák túl­lépésiek foka szerint. Az egyfokú progresszív akkord­bérnél a normák feletti mennyisé­gért a bérezés egy és félszeresére emelkedik. A progresszív akkordbér egyes fo­kozatai számára különféleképen ál­lapítják meg a normák túllépésé­nek fokát, éspedig a normák szi­lárdsági foka szerint magasabb vagy alacsonyabb túllépési lehetőség sze­rint. A normák túlteljesítésének fo­kát a kohóipar és az ércbányák mi­nisztériuma hagyja jóvá az üzem igazgatóságának javaslatára. A háromfokú- progresszív akkord bért a legfontosabb munkahelye­ken dolgozóknál alkalmazzák, akik közvetlenül kiszolgálják az alapve­tő kohászati termelési berendezése­ket, mint pl. a magaskemencét, a Martin-kemencét, a hengerpályát és hasonlókat. A kétfokű progresszív akkordbért oilyan munkásoknál alkalmazzák, akik a termelő helyeken és a vas­úti közlekedésben a nyersanyagok, a fűtőanyag, a félárúk és a készter­mékek berakását és rendezését vég­zik. Egyfokú progresszív akkordbért alkalmaznak az alapvető termelési berendezések és alapvető termelésd helyek fenntartóinál és javítómun­kásainál. A progresszív akkordbér szerinti fizetéskiszámolásnál a norma túllé­pésének fokát az egészhavi telje­sítmény szerint kell megállapítani. Nem engedhető meg a fizetés ki­számítása minden egyes műszak vagy minden egyes nap munka­eredménye alapján. Az elért havi teljesítményt az illető hónap mun­kanapjai teljes száma szerint kell meghatározni, azoknak a napoknak leszámításával, amelyek rendes sza­badságidővel teltek el, vagy beteg­ség, állami és polgári kötelesség teljesítése miatt mulasztottak eL Abban az esetben, ha a munkás több műszakot dolgozott le, mint ahogy azt a naptár szerinti terv feladatául tűzi, a havi teljesít­mény normájául a műszakok tény­leges száma megszorozva a műszak alatti teljesítmenynormával lesz meghatározva. A műszak teljesltménynormáit nem csökkentik az időveszteségek vagy a műszak alatti elmaradás következtében, tekintet nélkül arra, hogy azt az elmaradást ki okozta. 4. SZAMU MELLÉKLET A munkások kollektív jutalmazása a terv teljesítéséért Az alapvető kohászati helyeken (a magaskemlncéknél, ' acélmüvek­ben, hengermüvekben, a tűzbiztos anyag termelésénél, a forróöntvé­nyek termelésénél, az agglomeráció és a törmelék előkészítésénél) dol­gozó munkásoknak, akik progresz­szív akkordbér szerint dolgoznak és a kohászati alapvető berendezéseket (magaskemencék, Martin-kemencék, hengerpályák és hasonlók) kezelik, a kollektív jutalmat ezen termelési egységek havi tervének több mint 90% -os teljesítése esetén fizetik kl. A kollektív jutalom összege any­nyi mint a havi terv 90%-a fölött kitermelt tonnaszám szorozva a munkacsoport valamennyi munkása közvetlen bérezése egy és félszeres összegével. A jutalmat az üzem munkaeredményei szerint határoz­zák meg. Példa: az acélöntés havi terve a Martin-kemence számára 8000 tonnában lett meghatározva. Ténylegesen azonban 8500 tonnát termeltek ki. A havi terv 90%-a 8000x0.9—7200 tonna. A havi terv 90%-a fölött tehát 8500—7200= 1300 tonna acélt termeltek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom