Uj Szó, 1951. november (4. évfolyam, 257-281.szám)
1951-11-16 / 269. szám, péntek
1951 november 16 II J SZÖ munkarajzokat azon berendezések számára, melyeknek semilyen fém termelési ága nincs, vagy olyan esetekben, amikor speciálisan kohászati gépekről és berendezésekről van szó, a kohóipari és ércbányászatügyi minisztérium tervező szervezete és a kohászati tervező iroda készíti el. b) Az új kohászati üzemek és a kohászati üzemek nagy termelési berendezéseinek építését, ideszámítva az építészeti, szerelői és az építőszerelői munkákat az építésügyi minisztérium végzi, amely az alapberendezések szereléséhez szerelésvezetőket és speciális szerelőket vesz azokból az üzemekből, amelyek a berendezést szállítják. c) Az építés alatt álló objektumok biztosítását (a termelési berendezésről és pénzről való gondoskodást a rendelések végrehajtását, a szállítás idejében való teljesítését) a kohóipari és ércbányászatügyi minisztérium eszközli. d) Az építkezés vezetője, akit az építésügyi minisztérium nevez ki, azonnal, amint elhatározza az építkezés kezdetét, az építészeti és szerelői munkákat vezeti és felel azért, hogy az építészeti és szerelői munkák a megállapított terv szerint idejében és tökéletesen teljesítve legyenek és összhangban álljanak a tervezettel. A befejezés után az építkezés vezetője ezen határozatban megállapított módszer szerint adja át az építkezést. e) Az üzem igazgatója, akit a kohóipari és ércbányaügyi minisztérium nevez ki, azonnal, amint az üzem építéséről határoztak, köteles gondoskodni arról, hogy a terv idejében és tökéletesen ki legyen dolgozva, ellenőrzi - az építöszereíői munkák haladását és minőségét, gondoskodik az üzemi megrendelések és termelési berendezések szállításáról, és biztosltja az építés alatt lévő üzem számára a munkások, valamint a mérnökök és technikai káderek előkészítését. A beruházási alappal az üzem igazgatója rendelkezik. Az építésügyi minisztérium (Šleehta min.) és a kohóipari és ércbányászatügyi minisztérium (Bílek min.) feladata, hogy 1952 január 1-től bevezessék a kohóüzemek tervezésénél, felépítésénél és újjáépítésénél az említett eljárást. 20. A nehézipari minisztérium (Kiiment min.) az általános gépiparügyi minisztérium (Jónás min.) a kohóipari és ércbányaügyi minisztérium (Bílek min.) feladata, hogy 1952 január 1-töl megvalósuljon a kohászati üzemek építkezései számára a kohászati berendezés alapjainak szállítása (hengerpálya stb.) teljes egészében minden gépi és villanyberendezéssel, ideszámítva az ellenőrző mérőeszközöket és sürgős esetekben biztosítsák a szállított berendezés kiegészítését más minisztériumok üzemeiből való szállítással. Fö'tételek az íj berendezések és Szemek átvételére 21. Ezt az eljárást kell megállapítani az új (. üzemek termelési berendezések átvételénél: a) Az építkezés és szerelés minőségének átvizsgálását az építkezés ideje alatt külön bizottság végzi, amelyet az üzem igazgatója jelöl ki. Ez a bizottság felülvizsgálja a munkát minden termelési berendezésnél és annak egyes részeinél mind üresjáratban, mind normális üzembenléte alatt. b) a befejezett üzemek építését, nagy termelési berendezéseket, mint magaskemencét, acélöntődét, hengerpályát és hasonlókat külön bizottság vesz át, melyet a kohóipar és ércbányaügyi minisztérium nevez ki. Ez a bizottság igazolja a termelési berendezés munkáját, tekintetbe véve az üzemi feltételeket és a jegyzökönyvet csupán akkor írhatja alá, ha a termelési berendezés hibátlanul dolgozik, és ha minden munkát a tervezettel összhangban végeztek el. A bizottsági jegyzőkönyv átvételét a kohóipar és ércbányaügyi miniszter igazolja. c) A kohóipari és ércbányák építésénél a legfontosabb objektumok átvételét külön kormánybizottság végzi. Ezekben az esetekben az átvett jegyzőkönyvet a kormány igazolja. A kohóipart és érdbányaUgyi minisztériumnak (Bílek min.) feladata 1951 december l-ig a megj adott elvek szerint kidolgozni az új berendezések üzembeindításának átvételét. 22. Az építésügyi minisztériumnak (Šleehta min.) és a munkaerőügyi minisztériumnak (Havelka min.) feladata, hogy 1952 január l-ig biztosítsák a kohászati ipar legfontosabb építkezésein a munkások, mérnökök és műszaki dolgozók 17.700-as létszámát, és 1952. évben emeljék úgy, hogy az évi átlag öszszesen 24.000 állandó munkaerőt, (legalább is 3 hónapra állandót) tegyen ki. 23. Az építésügyi minisztérium(Slechta min.), a munkaerőügyi minisztérium (Havelka min.) a kohóipari és ércbányaügyi minisztérium (Bílek min.) és a nehézgépiparügyi minisztérium (Kiiment min.) feladata, hogy biztosítsák a szerelő munkák részére szükséges szerelök számát, azok segéderőit és a mérnöki-műszaki munkásokat. Az egyes minisztériumok biztosítsanak maguknak szerelő segéderő, valamint mérnöki és műszaki kádereket az építésügyi minisztériumtól (Šleehta min.) a többi érdekelt minisztériumokkal együtt kidolgozott terv szerinti teriedelemben és amelyet Slánsky kormányelnökhelyettes 1951 december 30-ig hagy jóvá. 24. Az építésügyi minisztérium (Šleehta min.) feladata, hogy a földmunkák és betonozó munkák gépesítésének százaléka a kővetkezőképpen emelkedjék: Kuncsicén 1951 évben 50 százalékról 1952 évben 65 százalékra. A HUKO-n 1951 évben 45 százalékról az 1952 év végéig 65 százalékra. A pártszervezetek feladata a kohóiparban A CsKP Központi Bizottsága elnöksége a nyersvas és acél szükséges mennyisége termelését gazdaságunk számára elsőrendű állami fontosságú feladatnak tartja és megállapítja, hogy ezt a feladatot teljesíteni kell mindenekelőtt meglévő kohászati iparunk kapacitásának magasabb kihasználásával. Ezért a CsKP Központi Bizottságának elnöksége minden kommunistának és a kohóipar pártszervezeteinek, feladatául tűzi ki, hogy a terv teljesítéséért folyb harcban és a kapacitás kihasználásában élenjárjanak azzal, hogy keresztülviszik és biztosítják lehetőség szerint a napi-terv teljesítését (sortiment), hogy minden üzemben a termelés heti- és napi grafikonok szerint legyen megszervezve, hogy az üzemzavarokat a minimumra csökkentik, hogy szilárd technikai és munkafegyelem legyen, széles mértékben érvényesüljenek a termelésben az újitómódszerek, a munkafolyamatok gépesítve és automatizálva legyenek, hogy alaposan elvégezzék a normaszilárdításokat, hogy a szocialista munkaverseny, annak teljesítése és túllépése széles méretekben fejlődjön ki és támogassák azoknak a mérnököknek, műszaki dolgozóknak, mestereknek, párttagoknak és pártonkívülieknék tekintélyét, akik becsületes munkájukkal segítik a szocializmus építését. A kommunistáknak és a kohóipari pártszervezeteknek abban kell látniok munkájuk súlyát, hogy politikailag vezessék, neveljék a munkásokat, meggyőzéssel, a Párt és a kormány politikájának keresztülvitelével mozgosítják őket azoh feladatok teljesítésére, melyeket ez a határozat kitűz eléjük. A kommunista szakemberek lássák főfeladatukat a dolgozók alkotó kezdeményezése fejlesztésében és a határozat teljesítését szolgáló szocialista verseny szervezésében.. Ugyanakkor érdemlegesen emelni kell a munkásokról való gondoskodást mind szociális, mind kulturális terén a kohóipari munkásoknál és brigádosöknál. Azok a kommunisták, akik az ifjúsági mozgalomban dolgoznak, lássák abban a CsISz csoportok főfeladatát, hogy mindenképpen kifejlesszék és biztosítsák a kohászati tanoncok és ifjúmunkások iránti gondoskodást. A CsKP Központi Bizottságának elnöksége a kohóipar valamennyi pártszervezetének és kommunistájának feladatává teszi, hogy e határozat teljesítése érdekében támaszkodjon az üzemi pártszervezetek pártpolitikai és tömegmunkára irányuló utasításaira, amelyeket a „szén termelésének és a munka termelékenységének emelésére vonatkozó intézkedések az osztrava-karvini területen" határozat tartalmaz. Tekintettel arra a rendkívüli fontosságra, hogy idejében és pontosan üzembe kerüljenek az új kohászati kombinátok, a CsKP Központi Bizottságának elnöksége feladatává teszi az összes kommunistáknak és pártszervezeteknek, hogy a dolgozók és az ifjúság nagy hazafias mozgalmának élére álljanak a kuncsicei Klement Gottwald-kohók és a szlovákiai HUKO építésénél. A kommunistáknak és pártszervezeteknek a feladata megmagyarázni a dolgozóknak, hogy ezek az építkezések főrészei szocialista építésimnek és békeharcunknak, ügyelniök kell arra, hogy minden üzem és intézmény pontosan teljesítse kötelezettségvállalásait és szállításait ezen építkezések számára, és tanítseniok kell a dolgozókat a szovjet kommunista építkezések nagy példájából. A kommunistáknak és pártszervezeteknek a kohászati kombinátok építésénél vezetniök kell a munkásságot a harcban mindenekelőtt valamennyi építőmunka és szerelési feladat idejében való teljesítésért. A határozat, „A kohóipari termelés emelésére vonatkozó intézkedésekről" kell, hogy a kohók va iamennyi pártszervezetének és kommunistájának harci programmja legyen. Ezért a CsKP Központi Bizittságának elnöksége feladatává teszi valamennyi kohóipari pártszervezetnek, hogy a legközelebbi gyűléseiken tárgyalják meg ezt a határozatot, kritikailag, és önkritikailag értékeljék munkájukat, hozzanak konkrét intézkedéseket arról, hogyan fogják azokat megvalósítani, adjanak minden kommunistának konkrét feladatot és rendszeresen ellenőrizzék annak teljesítését. Hasonlóképpen a kerületi és járási pártszervezetek vezetőségei, ahol kohászati üzemek vannak, megtárgyalják ezeket a határozatokat és intézkedéseket tesznek a kohászati üzemek pártszervezetei munkájának megjavítására. A CsKP Központi Bizottságának elnöksége elvárja, hogy a kohóipar! összes dolgozók tudatosítják, hogy a vas és acél a szénnel együtt szocialista gazdaságunk létalapját képezik és kiolvasztanak annyi vasat és acélt, amennyi szükséges ahhoz, hogy meggyorsítsuk szocialista építésünk iramát, megszilárdítsuk országunk véderejét, és mindenképpen javítsuk népünk anyagi helyzetét. A kohóipar termelése fokozására szolgáló intézkedésekről hozott határozatnak mellékletei 1. SZAMU MELLEKLET A kohászati munkások díjszabásának táblázata A munkásoké tarifa szerint, ezekbe a kohászati üzemekbe kell beosztani: magaskemencék, mészkemencék, aglómerációk, ércpörkölök a kohóüzemekben. ^ Acélgyárak (kemencéit és srótoló, közettördelő, foszfátörlő, vasöntvények készítése, kohógenerátorok. Melegénhengerlők (melegítő kemencék, folyósók, mosók) a kemencék építészeti fenntartása, gépi és villanyberendezések fenntartása az üzemben. Üzemenbelüli vasúti szállítás, amely a kohóüzemi munkákat kirakodó- és berakodó munkálatokat tartalmazza (érc, koksz, mészkő, srót, kohászati félkész árú és kohászata áru.) Kohászati kokszolók, samottozók, edzők, kovácsmühelyek, forrópréselők, kokilla és hengerforrasztók, félkészárú tisztítók (átvizsgáló osztály és raktár). A munkások új fariiabeosztásának példái Díjszabás 46 Kés órabér (12) A 90 tonnán felüli Martin-kemencék első olvasztárja a finom pjéh első hengerlője Díjszabás 42— Kés (11) A magas kemencék első olvasztárja 500 köbméter tartalmon felül a 90 tonnán felüli magaskemencék első olvasztárja a komplikált profilfolyosó első hengerlője, forró kemencék javításánál dolgozó kőműves, Díjszabás 39 Kés (10) A magaskemencék első olvasztárja 500 köbméteres tartalmig a Martin-kemenoék olvasztárjának | első segédje 90 tonnán felül | profil és finomvágatok első hengerlője. Díjszabás 35 Kés (9) Első salakozó az 500 köbméter tartalom felüli magaakemencéknél, öntödarú kezelője, fütökemence fűtője a hengerezöben. Díjszabás 32.— Kés <8) előmunkás a keverőnél, normális nyomtávú mozdony vezetője, összetett profilok körváltó előmunkás ai a_ magaskemnoék fenntartásánál dolgozó első lakatos. Díjszabás 28.50 Kés (7) az első kokilla állító, a hengerfolyosó hengerezőkocsijának vezetője az. érc kézirakása. Díjszabás 25.— Kčs (6) a kidöntő gépésze kokilla mázoló az első jelző a hengerfolyosónál a profil vágók első munkása a gödrök rakodója. Díjszabás 22.— Kés órabér (5) az emelők hidegvágóá a szén kirakodói a vagonból kézierövel segéd villanyszerelő Díjszabás 17.50 Kés órabér (4) a Martin-kemenoék ajtókezalöje (kézi csuk ás) a hulladékszedő a hengerlőben a hulladék kezelője. Díjszabás 13.50 órabér (S) a szivattyúállomás kenője a sinak és tér tisztítása italok hordása. Díjszabás 12.— Kés órabér (2) próbák hprdója irodák takarítása. Díjszabás 10— Kés órabér (1) postakézbesítő. 2. SZAMU MELLEKLET A kohóüzemekben dolgozó mesterek, mérnöki-technikai dolgozók havi A funkció: alapfizetésének táblázata. alapfizetés az üzemben: I. csoport Kés H. csoport Kčs III. csoport Kčs az üzemrészleg vezetője a vezető helyettes® az üzem karbantartásának vezetője főmester műszakvezető, üzemmechani kus, energetikus, technológus a termelés mestere az ellenőrzést vezető műszaki mester a mosóban a gép- villanykemencék karbantartó mestere normázó műszaki diszpécser az éietelep mestere a srótoló mestere 19.500^—23.900 16.70Ű—19.500 13.800—17.300 16.700—21.300 13.800—17.300 11.400—15.000 13.800—18.400 13.800—18.400 12.700—16.700 11.500—16.100 11.500—15.000 11.200—15.000 10.100—13.400 9.600—12.700 9.200—11.500 9.200—11.500 7.900—10.600 7.500—10.100 12.700—15.500 10.900—13.800 12.700—15.500 10.900—13.800 11.500—14.300 10.600—12.700 10.100—12.700 10.600—11.500 9.600—12.100 9.200—11.500 7.900—10.600 7.900—10.600 7.300— 9.200 7.000— 8.700 10.600—12.700 9.200—10.900 9.600—11.500 9.200—11.200 9.200—11.400 8.500—11.200 7.300— 9.600 7.300— 9.600 6.900— 7.900 6.400— 7.500 3. SZAMU MELLÉKLET / A progresszív akkordbér ' A progresszív akkordbérnek három fajtáját vezetik be és fogják használni: a hároťhfokút, kétfokút és egyfokút. Mindhárom fajtánk a teljesítmény normája fölötti menynyiséget emelt bérezéssel fizetik, éspedig: a háromfokú progresszív akkordbérnél a bérezés a norma fölötti mennyiségért egy és félszeresére, kétszeresére ,és háromszorosára emelkedik a normák túllépésének foka szerint. A kétfokű progresszív akkordbérnél a normák feletti mennyiség bérezése egy és félszeresére és kétszeresére emelkedik a normák túllépésiek foka szerint. Az egyfokú progresszív akkordbérnél a normák feletti mennyiségért a bérezés egy és félszeresére emelkedik. A progresszív akkordbér egyes fokozatai számára különféleképen állapítják meg a normák túllépésének fokát, éspedig a normák szilárdsági foka szerint magasabb vagy alacsonyabb túllépési lehetőség szerint. A normák túlteljesítésének fokát a kohóipar és az ércbányák minisztériuma hagyja jóvá az üzem igazgatóságának javaslatára. A háromfokú- progresszív akkord bért a legfontosabb munkahelyeken dolgozóknál alkalmazzák, akik közvetlenül kiszolgálják az alapvető kohászati termelési berendezéseket, mint pl. a magaskemencét, a Martin-kemencét, a hengerpályát és hasonlókat. A kétfokű progresszív akkordbért oilyan munkásoknál alkalmazzák, akik a termelő helyeken és a vasúti közlekedésben a nyersanyagok, a fűtőanyag, a félárúk és a késztermékek berakását és rendezését végzik. Egyfokú progresszív akkordbért alkalmaznak az alapvető termelési berendezések és alapvető termelésd helyek fenntartóinál és javítómunkásainál. A progresszív akkordbér szerinti fizetéskiszámolásnál a norma túllépésének fokát az egészhavi teljesítmény szerint kell megállapítani. Nem engedhető meg a fizetés kiszámítása minden egyes műszak vagy minden egyes nap munkaeredménye alapján. Az elért havi teljesítményt az illető hónap munkanapjai teljes száma szerint kell meghatározni, azoknak a napoknak leszámításával, amelyek rendes szabadságidővel teltek el, vagy betegség, állami és polgári kötelesség teljesítése miatt mulasztottak eL Abban az esetben, ha a munkás több műszakot dolgozott le, mint ahogy azt a naptár szerinti terv feladatául tűzi, a havi teljesítmény normájául a műszakok tényleges száma megszorozva a műszak alatti teljesítmenynormával lesz meghatározva. A műszak teljesltménynormáit nem csökkentik az időveszteségek vagy a műszak alatti elmaradás következtében, tekintet nélkül arra, hogy azt az elmaradást ki okozta. 4. SZAMU MELLÉKLET A munkások kollektív jutalmazása a terv teljesítéséért Az alapvető kohászati helyeken (a magaskemlncéknél, ' acélmüvekben, hengermüvekben, a tűzbiztos anyag termelésénél, a forróöntvények termelésénél, az agglomeráció és a törmelék előkészítésénél) dolgozó munkásoknak, akik progreszszív akkordbér szerint dolgoznak és a kohászati alapvető berendezéseket (magaskemencék, Martin-kemencék, hengerpályák és hasonlók) kezelik, a kollektív jutalmat ezen termelési egységek havi tervének több mint 90% -os teljesítése esetén fizetik kl. A kollektív jutalom összege anynyi mint a havi terv 90%-a fölött kitermelt tonnaszám szorozva a munkacsoport valamennyi munkása közvetlen bérezése egy és félszeres összegével. A jutalmat az üzem munkaeredményei szerint határozzák meg. Példa: az acélöntés havi terve a Martin-kemence számára 8000 tonnában lett meghatározva. Ténylegesen azonban 8500 tonnát termeltek ki. A havi terv 90%-a 8000x0.9—7200 tonna. A havi terv 90%-a fölött tehát 8500—7200= 1300 tonna acélt termeltek.