Uj Szó, 1951. október (4. évfolyam, 231-256.szám)

1951-10-03 / 232. szám, szerda

1951 október S OJ sm 3 Olaszországban 13,825.000 aláírást gyűjtettek össze a Béke Világtaoács felhívására Az olasz nép békealálrásokhal felel de Gasperi washingtoni árulására De Gasperi, az olasz kormány el­nöke, szeptember 30-án New-York­ból Rómába érkezett. A repülőtéren beszédet mondoU, amelyből kitűnik, hogy az USA-ban tett látogatása után Olaszország egész politikája és gazdasága még jobban alá lesz rendelve az amerikai imperializmus követelményeinek és terveinek. De Gasperi megérkezése után székhe­lyére ment, a Castel Gadolfoba, ahol most XII. Pius pápa is tartóz­kodik. A „Paese Sera" című lap je­lentése szerint Truman kifogásolta de Gasperi előtt, hogy Olaszország demokrata pártjai nem vesztenek erejükből, sőt ellenkezőleg, jelen­tősen megjavítják helyzetüket an­nak ellenére, hogy de Gasperi az USA-ból anyagi támogatásban ré­szesül elnyomásukra. De Gasperi Rómába való vissza­érkezése után az olasz Békehívek Központi Bizottsága nyilatkozatot adott ki, amelyben élesen elítéli de Gasperi külpolitikáját és határozot­tan visszautasltja azokat a rabszol­gásító kötelezettségeket, amelyeket de Gasperi az USA-ban vállalt. Palmiro Togliatti, az olasz Kom­munista Párt főtitkára a L'Unita című lapba cikket írt, amelyben rá­mutat arra, hogy az olasz problé­mák egész sorát csak az öt nagy­hatalom közötti tárgyalások alap­ján lehet megoldani. A vasárnap Milánóban megtartott népgyűlésen Togliatti hangsúlyozta, hogy de Gasperi Egyesült Államok­beli útja Olaszországnak nem jelent semmi hasznot sem.. „Olaszország úgynevezett szövetségesei — mon­dotta Togliatti, — az egész világon akarnak uralkodni saját érdekük­ben és Olaszországot csak olyan báb­nak tartják, amelyet adott pillanat­ban felhasználhatnak." Olaszország egész területén to­A Béke Vüágtanács felhívását már a szovjet polgárok tízmilliói írták alá Október 1-én múlt egy hónapjai, I hogy a Béke Hívei Szovjet Bizottsá- J ga felhívást intézett a szovjet néphez, hogy írja alá a Béke Világtanács öt­hatalmi békeegyezmény megkötésére való felhivását. A Tassz tudósítója felkérte a Béke Hívei Szovjet Bizott­ságának ügyvivő titkárát, Michalj Ko­tevot, hogy írja le a felhívás aláírási kampányának lefolyását a Szovjet­unióban. »Az egész Szovjetunióban, — jelen­tette ki, M. Kotov, — az emberek e történelmi dokumentumot nagy lel­kesedéssel jrják alá. A felhívásra az aláírásgyűjtést mindenütt egyidőben kezdték meg. Ezt a kampányt az egyes köztársaságokban és körzetek­ben lévő Békebizottságok konferenciái előzték meg, amelyeket szeptember folyamán tartottak. Jóllehet a kam­pány még csak rövid ideje folyik, a Béke Világtanács felhívását a szovjet férfiak és nők tízmilliói írták alá. Az aláírási kampány nagyjában már be­fejeződött Moszkvában és a moszk­vai körzetben, ahol a felhívást több, mint 4 és fél millió személy frta alá. Hasonló sikerrel folyik az aláírási kampány az ország t5bbi részeiben fs. Ukrajnában a felhívást már több mint tízmillió lakos, a Bielorussz Köztársaságban mintegy négymillió lakos, a Litván Köztársaságban több, mint 1.200,000 és a Gruzin Köztársa­ságban ugyanilyen számú lakos írta alá. A Béke Vllágtanács felhívásának aláírási kampányát hatalmas hazafias lelkesedés és a termelés emelkedése kiséri. Az emberek tízezrei dolgoznak ezekben a napokban békeműszakokon. A Szovjetunió valamennyi {észéből naponta érkeznek jelentések az új munkasikerekről. Tavaly a Béke Hívei második szovjet konferenciáján Vik­tor Balalejev, híres szibériai bányász, bejelentette, hogy annak a tárnának dolgozói, amelyben ő dolgozik, alá­írták a stockholmi felhívást és terven felül százezer tonna szenet bányász­tak ki. Most Viktor Balalejev jelenti, hogy munkahelyén az összes elvtár­sak aláírták a Béke Világtanács fel­hívását és alig néhány nap alatt 23 ezer tonna kokszosított szenet ter­meltek ki hozzájárulásként a béke ügyéhez. A kolhozparasztság, a szovjet tu­domány és tultúra dolgozói, a diá­kok, — a szovjet lakosság valameny­nyi rétege új sikereket ér el munka­helyein. Az újságok naponta közlik a J. V. Sztálinnak tett jelentéseket a gabona­félék állami felvásárlási tervének teljesítéséről. Az üzemek, gyárak és bányák termelési terveiket állandóan túllépik. A szovjet emberek, — jelentette ki Michalj Kotov, — Ismét felemelik hangjukat a béke védelmére és hatá­rozottad kijelentik: »csak a béke hoz­hatja meg a boldogságot az összes egyszerű emberek számára*. A Biztonsági Tanácsnak nincs joga tárgyalni az iráni kőolajról A teheráni rádió jelentése szerint, Fatemi, aas iráni kormányelnök he­lyettese saitókonlerenciát rendezett. Fatemi kijelentette, hogy a kor­mány még nem kapott Nagy-Britannia kormányától hivatalos jelentést dön­téséről, hogy panaszát az iráni kőolaj államosításáról átadja-e a Biztonsági Tanácsnak megtárgyalás céljából. Ha ilyen jelentés érkezik, az iráni kor­mány erre meg-feflelő választ ad. Azonban, hogy ne keletkezzék fél­reértés — mondotta Fatemi, — ki kell előre jelenteni, hogy az iráni kormány úgy véli, hogy e kérdés megítélése nem tartozik a Biztonsági Tanács ha­táskörébe, mert a kőolajkérdés Win belügye. A legfontosabb az a tény, — hangsúlyozta Fatemi, — hogy azok a feltételek, amelyek abban az 'dobén fennálltak, amikor a hágai Nemzet­közi Bíróság e kérdést megvizsgálta, már nem állanak fenn, mert Nagy­Britannia maga elismerte az iráni kő­olajipar államosítását. Remélem, — mondotta Fatemi, — hc-gy az a csapás, amelyet Nagy­Britannia befolyása mért a Nemzet­köz Bíróság tekintélyére, nem ismét­lődik meg a Biztonsági Tanács ese­tében. Irán küldöttsége bejelenti a Buztonsági Tanácsnak, hogy az iráni kormány a Tanácsot nen) tartja ille­tékesnek az adott kéidés megítélésére. Az Egyesült Nemzetek Szövetségé­nek tekintélye feltétlenül meginog, — mondotta Fatemi, — ha az erős állam azon kijelentése alapján, hogy a gyengébb állam tiltakozása a világ­béke fenntartása elien irányul, a Ta­nács az erŐ6 állam nyomására bele­egyezik azon konfliktus megtárgya­lásába, amelynek célja a gyetnge állam rabszolgasoréba döntése. Űí kereskedelmi szerződés jött létre a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság között A Német Demokratikus Köztársa­ság tájékoztatásügyi hivatala jelenti: Szeptember 27-t':n, csütörtökön a Né­met Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió kormánya között hosszú­lejáratú kölcsönös áruszállítási szer­ződést írtak alá az 1952—1955. évek­re. Az egyezmény mindkét ország to­vábbi gazdasági fejlődésének érdeké­ben kölcsönös áruszállításokat irá­nyoz elő A Német Demokratikus Köztársaság főleg nehéz gépeket és ipari berendezéseket fog szállítani, amf\!yek termelését részben a Német Demokratikus Köztársaság ötéves tervében kezdik meg, a Szovjetunió pedig jelntősen foxozza nyersanyag Je féláru szállításait. A két kormány egyben egye*z­ményt írt alá a tudományos-techni­kai együttműködésről. Ez az egyez­mény lényegesen megszilárdítja a két ország közötti gazdasági és tudo­mányos-technikai kapcsolatokat és ki­váló segftséget nyújt a Nérnett De­mokratikus Köztársaság ötéves tervé­nek megvalósításában. Mindkét egyezményt a Szovjetunió kormányának megbízásából M. A. Mensikov külkereskedelmi miniszter és a Német Demokratikus Köztársa­ság kormányának nevében Heinrich Rau, kormányalelnök és- az Állami Tervbizottság elnöke írták alá. A szerződés aláírásánál jellen volt Georg Hamke, az NDK kül- és belkereske­delmi minisztere, valamint a német kormányküldöttség tagjai és Rudolf Appelt, az NDK moszkvai nagykövete. vább növekedik az ellenállás Olasz­országnak az amerikai imperialisták által rabszolgasorsba való döntése ellen. így például a Békehívek fi­renzei tanácsa bejelentette, hogy számos tiltakozás érkezik hozzájuk a munkásoktól, alkalmazottaktól és más polgároktól de Gasperi was­hingtoni tanácskozásainak eredmé­nyei ellen. A Békehivďk firenzei bizottsága rámutat arra, hogy de Gasperinek az USA-ban tett útja és az olasz békeszerződés felülvizs­gálásáról lefolyt tanácskozásai új lépést jelentenek az újrafe fegyver­kezés és háború felé vezető úton. Olaszországnak a háborús tervekbe való bevonásával szemben az ellen­állás megnyilvánul a Béke Világta­nács felhívásának aláírási kampá­nyában is. Legutóbbi jelentések szerint Olaszországban eddig 13,825.000 aláírást gyűjtöttek össze a Béke­Világtanács öthatalmi békeegyez­méxy megkötésére való felhívására. WMWWLTJMirWVW .'AMiW WH I so rb-o+% A Telepress jelenti, hogy a belga konfekció-ipar munkásainak 50 szá­zaléka munkanélküli. A munkanél­küliség egyre nagyobb arányokat ölt Belgiumban. • A TASS jelenti, hogy a taskenti mezőgazdasági gépgyárban új rend­szerű gyapotszedő-gép építését kezd­ték meg, amely sokkal jobb az eddig gyártott gépeknél. A newyorki községi választások előkészítése során az Amerikai Mun­kás-párt bejelesntette programmját. A programm legfontosabb pontjai a koreai háború beszüntetése, a Kínai Népköztársaság felvétele az ENSz-be és Taiwan szigetének visszaadása a Kínai Népköztársaságnak. A pro­gramm előirányozza az öt nagyha­talom béketalálkozását is. * Az egyik nagy török lap, a Mu­riét* cimü újság felelős szerkesztője, Sedat Simavi vezércikkben követeli a koreai háború beszüntetését. A cikk író leszögezi: a kormánynak le kell vonnia a tanulságot és nem embert, sem hadianyagot nem szabad Koreá­ba küldeni. A TASS-lroda jelenti, hogy a Bol­gár Népköztársaság déli vidékein megkezdték az őszi vetést. A bolgár dolgozó földművesek alaposan elő­készítették az öszi munkákat. A TASS-iroda jelenti, hogy Bouche du Rhone-tartományban szeptember 25-ig 340 ezer 293 békealáírást gyűj­töttek. Koreai hadijelentés A koreai Népi Demokratikus Köz­társaság néphadseregének főpa­rancsnoksága jelenti október 1-én, hogy a koreai néphadsereg egysé­gei szoros együttműködésben a kí­nai népi önkéntes csapatokkal az összes frontszakaszokon sikkerrel visszaverték az amerikai-brit be­avatkozók és a liszinmani hadsereg heves támadásait és az ellenségnek súlyos ember- és anyagvesztesége­ket okoznak. A front középső szakaszán a nép­hadsereg egységei szeptember 30-án a Deszenszan hegy ^körzetében lévő vonalon Voncson városától északra visszaverték az amepkai 7. és 25. hadosztály és a liszinmani hadosz­tály erős támadásait. Az ellenség támadásait több, mint 120 tank és nagyszámú repülőgép és tüzérség támogatta abból a célból, hogy át­törjék a néphadsereg védelmi vona­lát. Ezekben a harcokban a nép­hadsereg egységei több, mint 30 tankot pusztítottak el és 8 ellensé­ges repülőgépet lőttek le. A keleti fronton a néphadsereg egységei Jangutól északra teljesen megsemmisítették a liszinmani 5. hadosztály két zászlóalját, amelyek megkísérelték a néphadsereg védel­mi vonalának áttörését, több mint 40 tank, nagyszámú repülőgép és tüzérség támogatásával. A néphadsereg tüzérségi csapatai és az ellenséges repülőgépekre va­dászó lövészek október 1-én tíz el­lenséges repülőgépet lőttek le, ame­lyek barbár módon bombázták és gépfegyverrel lőtték Korea északi részének békés városait és falvait. c/t b otelo g SSLeqiítyiU Az >US News and World Report* cimü amerikai folyóirat ki­számította, hogy egy amerikai családnak, »ha ugyanannyit akar vásárolni, mint a háború előtt, akkor a háborúelőtti jövedelmének 2—3-szorosával kell rendelkeznie.* Az átlag-amerikai — írja a lap a továbbiakban — »elszörnyedhet • táblázat láttán.* Valóban megdöbbentő is, hogy az é letszinvo­nal egyetlen évtized alatt legalább is a felére esett az USA-ban. Az »US News and World Report* szerkesztői azonban nem ezen szörnyednek eL ók azon szörnyülködnek, hogy míg a létminimumon, vagy azon alul élő millióknak csak >meg kellett volna kétszerezniük* jöve­delmüket, addig azoknak, akik a háború előtt 100 ezer dollárt ke­restek, ma nyolcszoros jövedelemmel >kellene« rendelkezniök, hogy ugyanolyan jól élhessenek, mint azelőtt »Valamivel könnyebb* a milliomosok helyzete, akiknél elegendő, ha négy és félszer annyit »teremtenek elő*, mint a háború előtt. Valóban, meggyőző hangulatkeltés a szegény amerikai gazda­gok mellett... Kár, hogy egy másik, ennél sokkal tanulságosabb összehasonlítás hiányzik belőle. Az ugyanis, hogy mlg 1936-tól 1939-ig az USA vállalatainak átlagos évi tiszta nyeresége 3.4 mil­liárd dollár volt, 1945-től 1950-ig ez az évi átlag 18.5 milliárdra, vagyis csaknem hatszorosára ugrott. A szegény gazdagok a küsz­ködő milliomosok tehát most — hatszorosan keresik meg a tejbe­apritani valót. És szegény szegények? Értük egyetlen könnyet sem hullat az US News and W 0rld Report? Ellenkezőleg: további rendszabályo­kat javasol elszegényitésükre. Minthogy az ő életszínvonaluk »csak« a felére esett, a lap úgy véli, hogy a fegyverkezési »pőtadók ter­heinek túlnyomó részét az alacsony és közepes jövedelmű családok­nak kell viselnlök.* Az amerikai tőkések lapja tehát nem éri be azzal, hogy a dol­gozó tömegek nyomora megkétszereződött (miközben a tőkések pro­fitja meghatszorozódott). A tőkéseknek ez a szócsöve azt java­solja, hogy a fegyverkezéssel járó újabb terheket is a dolgozók vállára hárítsák. Aügha kétséges, hogy óhaja ezúttal is teljesülni fog, ha ugyan közben már nem teljesült. Hiszen Amerikában köztudomásúlag a legboldogabb, legmegelé­gedettebb, leggondtalanabb emberek a nyomortanyákon háló, mun­kanélküliségtől rettegő, tőkés hajcsárok korbácsa alatt nyögő bol­dog-boldog szegények! A Kínai Népköztársaság kikiáltása második évfordulójának ünnepségei Pekingben Több, mint 400 eaer ember vett részt Pekingben a Kinai Népköz­társaság megalapítása második év. fordulójának tiszteletére rendezett hatalmas manifesztáción. Az ünnepélyesen feldíszített té­ren, ahol a manifesztációi tartot­ták, feszült várakozás állott be, amikor 9.50 órakor a „Kelet vörös" cimü dal hangjainál, amelyet 700 zenész adott elő, a résztvevők viha­ros tapsa mellett tribünre lépett a Kinai Népköztársaság központi népkormányának elnöke, Mao-Ce­tung és a kormány képviselői. A tribünön Mao-Ce-timg elnökkel együtt megjelentek Csu-Teh, Liu­Sao-csi, Sun-Csin-Lin, Li-Csi-Sen, Csun-Lan, a Központi Népkormány alelnökei és Csu-En-laj, a kormány adminisztratív tanácsának elnöke. Egy másik tribünön 82 országból érkezett vendégek foglaltak helyet, akik a nemzeti ünnepségre érkez­tek Pekingbe. A vendégek között voltak Hja Erenburg és Pablo Ne­ruda, a Béke Világtanács képviselői, L. N. Szolovjev, a szovjet küldött­ség vezetője és a küldöttség tagjai, valamint Lengyelország, Csehszlová­kia, Bulgária, Magyarország, Ro­mánia, Korea, a Mongol Népköztár­saság, a Német Demokratikus Köz­társaság, a Vietnami Demokratikus Köztársaság, India, Burma, Indoné­zia és Pakisztán küldöttségei. Az ünnepségeken továbbá résztvettek a Pekingben állomásozó diplomáciai testületek képviselői is, élükön N. V. Roscsin szovjet nagykövettel. A világ minden részéből érkezett küdöttségek százai számára külö­nösen az ázsiai országokból és Kína valamennyi vidékéről érkezett kül­döttségeknek, külön 10 órakor Lin­Po-Csu, a Központi Népkormány főtitkára bejelentette az ünnepély kezdetét. Míg a katonazenekar a nemzeti himnuszt játszotta, 28 disz­lövés hangzott el. Ezután Csu-Teh főparancsnok katonai díszszemlét tartott. Nagy figyelmet szenteltek a mi­licisták alakulatainak, amelyek az ország különféle részeiből érkeztek, valamint a helyi védelem csapatai­nak. A katonai díszszemle után a vá­ros lakosainak százezrei vonultak fel. A polgári lakosság menetének élén Ids gyermekek mentek, akik Mao-Ce-tung, Szun-Jat-szen, Liu­Sao-csi, Csu-En-laj, Csu-Teh, vala­mint Marx, Engels, Lenin és Sztá­lin képeit, a népi demokratikus or­szágok vezetőinek arcképeit, kö­zöttük Klement Gottwald és Anto­nín Zápotocky képeit vitték. A menet lelkesedése tetőpontjára hágott, amikor a tömegek elvonul­tak a tribün előtt, amelyen Mao-Ce­tung elnök állott. „Éljen Mao-Ce­tung", „Dicsőség Mao-Ce-tung­nak" kiáltások hangzottak egész nap. A menetben mindenütt hatal­mas feliratokat vittek, amelyekkel az ázsiai nemzetek és az egész vi­i lág nemzeteinek egységét üdvözöl­ték. Élj e u Sztálin, „éljen a kínai­szovjet barátság", „le az amerikai imperializmussal, amely elfoglalta Tajvant és megtámadta Koreát", „utasítsátok el az amerikai-brit bé­keszerződést Japánnal", mindenütt ezek a jelszók voltak olvashatók és hangzottak fel a többszázezerre me­nő tömeg ajkán. A menetben résztvettek az ipari, mezőgazdasági és a kultúráiét dol­gozói is. A menet egyes csoportjai vetélkedtek tarkaságban és ötletes­ségben alegorikus kocsik tarkítot­ták a menetet. Nagyszámban vol-. tak képviselve a szakszervezetek, a nőszervezetek, az ifjúsági és diák­szerveztek, valamint a demokrati­kus pártok is. A kínai önkéntes feltűzött szuro­nyú hatalmas szobra, amelyet a menet végén vittek, az egész kinai nép éberségét és harckészségét jut­tatta kifejezésre, amely ebben a ha­talmas felvonulásban is megmutat­ta óriási erejét, egységét, lelkese­dését és elszántságát, hogy mindent megtesz nehezen kivívott független­sége és boldogsága védelmére az imperialisták minden támadásával szemben és kivívja a békét Ázsiá­ban és az egész világon. 122.494 aláírást gyűjtöttek Ssszc a Béke Világtanács ieih vására Dániában A Béke Hívei mozgalma DánlA­ban állandóan növekedik. A BéRe Világtanács öthatalmi békeegyez­mény megkötésére va'ó felhívására 122.494 aláírást gyűjtöttek össze. A felhívás aláírási kampánya tovább folyik. A Béke Hívei dán bi­zottsága most meghívókat küld a közszervezeteknek az északi orszá­gok Béke Híveinek kongresszusára, amelyet november 30-tól december 2-ig tartanak meg Stockholmban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom