Uj Szó, 1951. október (4. évfolyam, 231-256.szám)

1951-10-12 / 240. szám, péntek

2 UJSZ0 Munkáslevelezőink az Uj Szó terjesztéséért 6 f n 1951 október 12 A sajtónap alatt minden kis községre kiterjedt az agitációs munka. Az agitkettősök sok helyen nagy sikereket értek el. Ellenben nagyon fontos, hogy a saj tó terjesztési kampányt tovább vigyük, hogy ez év végóig teljesíthessük az SzKI" Központi Bizottságának határozatát, amely a pártsajtó példányszámának 300 ezerre való felemelését tűzte ld feladatg). Sztálin elvtárs a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja X£L kongresszusán ezt mondta a pártaajtóról: „A sajtó a legjelentősebb fegyver, melynek segítségével a párt minden nap, minden órában beszél a munkásosztállyal a saját nyelvén, azon a nyelven, amelyre a pártnak szüksége van. A párt és az osztály közötti szellemi kapcsolat létesítésének más ilyen eszköze, más ilyen rugalmas apparátusa nincs még egy a világon." Bzérfc fontos, hogy Köztársaságunkban minden magyar dolgozó asztalán ott legyen az Uj Szó és figyelje a Párt szavát, mely vezette és vezeti munkásosztályunkat és egész dolgozó népünket az örömteli szocialista jövö felé. Farkas Kálmán munkáslevelezőnk megírta nekünk, hogy hogyan kapcsolódott be a cajtóterjesztési kampányba. Somorján így készítettük elő — Szeretnék részletesen beszámolni arról, hogy komorján hogyan készítettük elő a sajtónapot. A kampány megindítása előtt a helyi i v dióban előadást tartottam a kommunista sajtó hivatásáról a múltban és a jelenben. Felhívtam a község dolgozóit, hogy álljanak mindannyian az Uj Szó és a Pravda előfizetőinek hatalmas táborába. Pénteken megkezdtem m agitációs munkát és estig 30 előfizetőt szereztem az Uj SzOn&k és egyet a Pravdának. — Néhány szóval meg szeretnék emlékezni az élményeimről. Moyzesutcában az egyik házban egy aszszonykát főzés közben találtam, aki nagy hangon kijelentette, hogy nekik nem kell újság, őket ez nem érdekli. Körülnéztem és láttam, hogy egész rendes körülmények közt élnek, ruházkodnak, van egy családi házuk, stb. Az asszonyka előtt feltártam a tényleges helyzetet. — Amint látom, maguknak van ezép családi házuk, rendes kerítésük, ól is akad az udvaron, meg szenük is van. Láthatják és megérthetik azt, hogy mennyivel jobb körülmények közt élnek ma, mint a múltban. Az asszony bólintott. Én meg folf* tattam meggyőző beszédemet. — Láthatja, hogy ma boldogabb és örömteli életünk épül, százával épülnek gyáraink, üzemeink és mindezt Pártunknak és Gottwald elvtársnak köszönhetjük. A Párt akarja, hogy olvassunk, tanuljunk és ismerkedjünk meg azzal, mi a Jó és harcoljunk a rossz ellen. A Párt azt akarja, hogy munkásosztályunk és egész dolgozó népünk müveit legyen, hogy képes legyen sokkal jobban vezetni az országot, mint a kapitalisták. Ha sokat ós jól fogunk tanulni, szebb eredményeket tudunk elérni az ötéves terv teljesítésében. Az asszony elgondolkodott és Igy válaszolt: „Hát mi is megrendeljük az újságot". Az ilyen és hasonló kérdésekkel találkoztunk több helyen. Ezekre a kérdésekre a való helyzetnek megfelelően kell tudni válaszolni. Farkas Kálmán munkáslevelezö, Somorja. A rimaszombati járásban a CSEMADOK segíti a sajtó terjesztését Hogy minden magyar dolgozó kezébe kerüljön a pártsajtó, hogy a rimaszombati járásban egy család se legyen, ahol újságot ne olvasnának, ennek érdekében a CSEMADOK csoportok minden községben elősegítették a Központi Pártbizottság határozatának teljesítését. Gesztete községben IX, Jánosi községben 10, Serkén 9, Simonyiban 7 agitkettöst állított fel a CSEMADOK-szervezet. Ezenkívül más községekben is, úgy, hogy a járásban összesen 65 agitkettöst állítottak fel a CSEMADOKcsoportok. A CSEMADOK nagy Jelentőséget tanúsit sajtónknak. Szűkséges, hogy tudatosítsuk a sajtó olvasásának jelentőségét, nagyon fontos, hogy minden dolgozó magáévá tegye Široký elvtárs szavait a pártsajtó példányszámának 300 ezerre való felemeléséről. A sajtó állandó ©Ivas^ával megismerjük barátainkat és ellenségeinket, megtudjuk azt, hogy ki akar békét és ki háborút. Megismerkedhetünk a szovjetnép életével és gazdag tapasztalataival. Községünkben az EFSz jól működik. Mikor megkérdeztem a szövetkezet: elnökét, Varbóczi elvtársat, hogy hogyan érik el ezeket a szép eredményeket, ažt felelte, hogy az az ember, aki nem hanyagolja el a pártsajtó olvasását, az nagyobbrészt a munkáját is jól végzi. A mi szövetkezetünkben minden EFSz-tag olvassa az újságot. Szabadi István levelező, Rimaszombat A fiatalok munkája Apácaszakállason Az agitációs munka nálunk jól folyik. Lelkesen dolgoztak községünk agitátorai és a sajtónap alatt 76 előfizetőt szereztünk. Az Ifjúsági Szövetség helyi szervezetéből Kotton Ferenc és Nagy Júlia tagok egy óra alatt 28 előfizetőt szereztek, amiért a Kommunista Párt helyi szervezetétől dicséretben részesültek. Ezek a CsISz-tagok az agitációs munkát tovább is folytatják és versenyre hívták a kerület valamennyi agitátorát. Ugyan csali szép eredményeket értei Bíró Károly és Szőke Piroska. Mindketten az Ifjúsági Szövetség tagjai és fiatal elánnal egy óra latt 27 előfizetőt szereztek. Meg kell említenünk még Vörös Istvánt, Hegedűs Lajost, Hegedűs Gyulát, Német Máriát, László Benőt és a többi agitátorokat, akik ugyancsak szép számmai szereztek előfizetőket. Ezek az elvtársak a kampány további részében fokozni fogják munkájukat és kötelezettséget vállaltak, hogy Füss és Nagylucs községek példája nyomán azon lesznek, hogy a község valamennyi házába minden családhoz járjon a pártsajtó. Csomor Lajos levelező, Apácaszakállas. Sajtóterjesztés Ipoiyvisken Községünkben a sajtóterjesztés kampánya szép eredményeket hozott Az agitációs munka könnyen folyt, mert magyar dolgozóink értékelik, hogy a Párt szava saját anyanyelvűkön eljut hozzájuk. A községben felállított agitkettősök szép eredményeket értek el. A sajtónap alatt 37 előfizetőt szereztünk az Uj Szónak. Az agitációs munkát tovább folytatjuk és egyben felhívjuk a besztercebányai kerület összes községeit, hogy kövessék példánkat, mert a kommunista sajtó arra tanít bennünket, hogyan tudjuk mielőbb felépíteni hazánk boldog szocialista jövőjét. BARTAL GYULA munkáslevelező, Ipolyvisk. WWWWWWW

W

MW

MWWtMWM

Wt

Mt

WW A csehszlovák-magyar jogiszerződés ratifikációs iratainak kicserélése Szerdán, október 10-én a külügyminisztériumban kicserélték a csehszlovák-magyar jogi szerződés ratifikációs iratait. A Csehszlovák Köztársaság nevében a jegyzőkönyvet Viliam Široký kormányelnökhelyettes, külügyminiszter, e Magyar Népköztársaság nevében, Boklocky János prágai magyar követt jrta alá, Az ünnepélyes aláíráskor jeáen voltak továbbá dr. Štefan Ras, igazságügy

miníszter. Rudolf Strehaj igazságügyi megbízott, a külügyminiszter és az igazságügyminiszter helyettesei. Magyar részről jelen voltak továbbá a küldöttség tagjai, dr. Décsi Gyula, a Magyar Népköztársaság igazságügymínászter helyettesének vezetésével és a prágai magyar követség kiküldöttjei. A szerződés, amely a két állam közti kölcsönös jogi kapcsolatokat új alapra helyezi, hozzájárul mindkét népi demokratikus köztársaságnak a kölcsönös jogi segítség terén való szorosabb egyiittmunkálkodáshoz. A szerződés a ratifikációs iratok kicserélése után egy hónap múlva, azaz november 10-én lép érvénybet. tPrivát, vagy betegsegélyzőre?* — kérdezi Hromnyik R. fogász asszisztensnője a soronkövetkező, fogfájásban szenvedő betegtől. Népi demokratikus államunkban úgy látszik még mindig vannak egyesek, akik nem tudják, vagy nem akarják hivatásukban, munkahelyükben a nép ügyét szolgálni. Igy Perbele községben Hromnyik Ŕ. fogtechnikus betegeit két csoportba osztályozza, a r>privát« és a »betegsegélyzösök« 'csoportjába. Előnyben természetesen a Dprivát« betegek részesülnek. Hromnyik asszisztensnője, mielőtt a betegeket beengedné, megkérdezi, hogy privát-e vagy betegsegélyzős? Ha privát, akkor jöhet. Ha betegsegélyzős: Dmajd csak szerdán jöjjön, mert új betegeket csak szerdán veszünk fel*. Hromnyik fogtechnikus hétfőn, szerdán és pénteken rendel betegsegélytőre, de privát bármikor. Ha egy dolgozó csütörtöktől szenved fogfájásban, csak a rákövetkező szerdáján mehet kezelésre, mert új beteg és a betegsegélyzö tagja. Ha van pénze, és a kezelésért hajlandó fizetni, minden rendben van, nem kell szenvednie egy hétig, ügy látszik Hromnyiknál a pénz fontos, nem pedig az, hogy a betegen segítsen. Augusztus 22-én például már nem volt hajlandó betegsegélyzöre kezelni, mert augusztus 24-én kezdődött a szabadsága. Privát beteg azonban jöhetett, tudniillik az ilyeneknél nem kell még könyvelést is fizetni. Nem tudom mit szólna dolgozó népünk, ha *gy munkás szabadsága előtt két nappal azt mondaná: »Két nap múlva szabadságra megyek, én ezt a munkát már nem végzem el. Majd egy hónap múlva, ha visszajövök megcsinálom«. Ugye ezt nem lehet. Dolgozóink ilyenre még csak nem is gondolhatnak, a szabadságok előtti utolsó órákat is vasszorgalommal ledolgozzák. Nagyon sok panasz hangzik el Hromnyik fogtechnikus ellen a perbetei dolgozók között. Sokan kénytelenek privát (tüzelésre menni, hogy egészségüket megvédjék. Hromnyik úgy látszik, nem viseti szívén a dolgozók egészségének ügyét, pedig a betegsegélyzö nem kívánja ingyen a dolgozók fogainak gyógyítását. A betegsegélyzö tagjai nem szorulhatnak háttérbe, mert betejlappal mennek a fogorvoshoz. FÜRDŐS KALMAN tanító, Perbete A chrudimi Transporfa nemzeti vállalat idejében teljesíti szállításait a kuncsicei szocialista építkezésre A chrudimi Transporta nemzeti vállalat 1951. évi gyártási tervében a kuncsicei Klement Gottwaldról elnevezett új kohómüvek részére szállításokat tervezett, amelyeket a meghatározott határidőben teljesített. A gyár vezetősége és a gyár összes dolgozója tudatában vannak az építkezés megrendelései pontos teljesítése fontosságának. Mielőtt megkezdték volna a hamutlanító, valamint a kokszoló berendezésének gyártását, megtárgyalták a szállítások idejében való teljesítését nemcsak a termelési értekezleteken, amelyeken résztvettek az üzemek és központok összes mesterei és vezetői, hanem megvitatták sz egyes munkaszakaszok dolgozóival is a szállítások határidejének esetleges megrövidítését. A

z egész üzem dolgozóinak harci jelszava lett a kuncsicei Klement Gottwaldról elnevezett új kohóüzemnek szóló szállítások meggyorsítása. Július végén a szögbeállító és hamutlanító szerkezet szállítását teljesítették és sikeresen folytatták a szállítószalagok gyártását, amelyek a kokszoló szállítószerkezetének részét alkotják. A kész részeket azután folytatólagosan juttatták el az építkezés helyére, hogy ezen szerkezetek beszerelését idejében elkészíthessék. Az utolsó szállításra csupán néhány futócsíga-állomás maradt. Egyformán fontos és felelős feladatot sikeresen végez a szerelők két munkacsoportja, akik az égető és kokszoló egész berendezésének szerelésén dolgoznak. A szerelőcsoportokban dolgozók saját k zdeményezésükből a szerelési munkálatok folyamán úgy javították teljesítményüket, hogy lényegesen megrövidítették a ferde-híd felemelésének szerelési idejét. Javitójavaatatok 30—40 százalékkal rövidítik meg a szerelésre tervezett időt. Azelőtt az egyik sarkat a másik után emelték fel a meghatározott helyre és csak aztán kapcsolták őket össze. Most egyidejűleg szerelik össze a ferdehíd mindkét sarkát és csak azután emelik fel őket egyszerre a magasba. A chrudimi Transporta nemzeti vállalat dolgozói így példát adnak, mint lehet a szállítások rendes megtárgyalásával elérni, hogy a szállítási határidőket betartsák és így idejében felépüljön a nemzetgazdaságunk további sikeres fejlődésére anynyira fontos kombinát. (JUtúľok a szôeialLsta oaľôit ípílik A tábortól alig félkilométernyire, lankás dombok ölében fekvő kavicsos síkságon épül a szocialista város. Itt fognak boldog otthont találni a HUKO építői és munkásai. Alacsony falusi házakból, sötét cigányputrikból több emeletes épületekbe költöznek át a munkások. Rendesebb körülmények között pihenhetik ki majd a munka fáradalmait. Rövid idő múlva villamosok, autók száguldoznak azon a helyen, ahol a tavasszal még sovány tehenek, lovak húzták az igát. Vidám gyermeksereg f

0g hancúrozni a ligetekben ott, ahol tavaly még mezitlábtts parasztgyermekek görnyedeztek a kapa mellett vagy őrizték a libákat. Színház, mozihelyiség, kultúrpalota gondoskodik a munkások szórakozásáról. Iskolák épülnek, ahol az új nemzedék a munka minden szakaszában megfelelő oktatást fog kapni. Űj élet, boldog jövendő körvonalai bontakoznak ki a bodvavölgyi dombok tövében. A nyáron még krumpli volt a földön. Aztán jöttek a nagy szovjet gépek és játszi könnyedséggel szinte órák alatt ásták ki a többemeletes^ épületek, alapjait és pincéit. A testvéri szojjet munkások igy könnyítik meg nekünk a szocializmus felépítését. Elküldik nekünk mwnkájuk gyümölcsét, a nagyteljesítményű gépeket, amelyek óránként sok ember munkáját elvégzik. Ahogy ezek a gépek befejezték munkájukat, megjelennek a kőművesek. Betonkeverőgépeket, hatalmas ládákat hoznak magukkal. Több tonnás teherautók szállítják megállás nélkül a téglát, meszet, cementet, kavicsot. i Felhalmozzák a vödrök mellé és a kőművesek megkezdik munkáin kit. A kőművesmunka a legszebb munkák egyike. Órákig el lehet nézni, ahogy a kőművesek szorgos kezekkel rakják szétteregetett habarcsra a téglákat. Ahogy nő, emelkedik a fal a, magasba, míg végre többemeletes ház lesz belőle. A széles habarcskeverő láda mellett két fiú áll, kezükben keverő lapáttal. Türelmetlenül topogtak gumicsizmás lábukkal, mert a víz lassan folyik a csövön keresztül a mészbe. Már pedig két ilyen fiatal dolgos fiú számára nincs keservesebb dolog, mint az anyagra várni. Vargovcsik Mihály és Kristóf János jó pár hete készítik a kőműveseknek a habarcsot. Faluról jöttek dolgozni. — Hogyan tetszik a munka a HUKO-n t _ kérdezem tőlük. — Jól, — felelik szinte egyszerre, — csak gyorsabban folyna egy kicsit a víz. Mindig sokáig kell várni, amíg megtelik a láda. Pedig többet keresnénk, ha volna elegendő víz. — Jobb itt, mint falun volt. — teszi hozzá Jancsi. _ Itt többet lát, tapasztal az ember, meg jobban el megy az idő is, mint a kapálásnál. Nem gondoltam, amikor idejöttem, hogy ilyen nagy lesz ez az építkezés — fordult aztán magyarázólag felém. — Akkor még alig, látszott valami nyoma az építésnek. Most meg szinte napról-napra hatalmasabb iramba lendül. Az ember alig gyöz csodálkozni a sok újdonságon. Itt vannak ezek a gépek, — mutat a téglarakások mellett álló hosszú transzportörökre, amelyek mintha várnák, hogy sor kerüljön rájuk és szállíthassák az anyagot a falakhoz. — Ilyesmit ezelőtt sohasem láttunk. Tegnap meg egy új gépet figyeltem a barakktábor. ban. Alapásást csinált éppen. Háznagy ságú gép és lapátjai olyan könynyen ássák a kavicsos földet, mintha vaj volna. Mennyi ember kellene egy egy ilyen gép munkájának elvégzésére! — Mit gondolsz, mit építünk mi? — folytatja Kristóf Jancsi kérdően. Itt egy város épül, ahol munkások fognak élni, odébb pedig a magas kemencék épülnek, ahol a vasbányák ércét fogják kiolvasztani. Sok nyersanyagot ad majd a magaskemencék sora és nagyon sok munkás fog itt dolgozni. Ügy érzem, hogy ez nagyszerű, szavakban nem is tudom még kifejezni érzéseimet. Olyan meglepően új ez a lüktető élet, ami itt folyik, ahol ezelőtt olyan, egyhangúan, csöndesen éltek az emberek. A kiásott gödörben kőművesek rakják a tégláfalat. Az épületek szigetelő alapjait. Halász Ferenc is itt dolgozik. Nem fiatal ember már, arcán a mély barázdák küzdelmes fiatalságra vallanak. Hosszú éveket dolgozott le a kapitalista kizsákmányolók hizlalására és belefáradt már a munJcába. De most új erővel dolgozik a szocialista város alapjainál. Szorgalmas, ügyes kézzel rakja egymás mellé a téglát. A fal állandóan emelkedik előtte. A mellette dolgozó fiatal, kisegítő munkás sietve teregeti szét előtte a habarcsot, hogy lépést tarthasson veje. — Még sohasem éreztem úgy, hogy magamnak építek, csak most — kezd beszélni az öreg. — Pedig már nagyon sok házat építettem. Mi környékbéliek igazán elmondhatjuk, hogy a HUKO a mi számunkra épül. Fiatalasszony dolgozik mellettük. Vízvezeték lefolyására lerakott csöveket takar be. Nehéz munka, mert a felázott talajba nehezen megy bele a lapát és a föld is meglehetősen súlyos. Bartkó Ilonának hívják. Férje mérnök az építkezésnél, ő lapáttal a kezében dolgozik. Voltam a Szövetségi Vasútvonalon is — meséli Bartkóné és egy pillanatra megáll kezében a lapát. — Azelőtt a bratisiavai Kablo-gyár élmunkásnője voltam. Nem ijedek meg a munkától és most különösen örömmel dolgozom, mert ez ae építkezés eddig a legnagyobb szocialista építkezés hazánkban. Most kissé nehezebben megy a munka, mert a múltkor emelés közben megrántottam a derekam és azóta még érzem. De igyekszem lépést tartani és azon vagyok, hogy megszüntessük a sok kezdeti nehézséget, amik ae építkezésnél előadódnák. A másik alapnál ügyes kis betonkeverőgép * forog fáradhatatlanul. Ott a betonozást végzik a munkások. Kissé odébb szurkot égetnek az alapok jó szigeteléséhez. Az épületek alapjai mellett toronymagasságú faállványok emelkednek az ég felé. Macskaügyességgel mászkálnak a magasba az ácsok és szorgalmasan kopácsolnak. Liftállványokat készítenek. Alul már be is van helyezve a lift, amivel az anyagot fogják felszállítani a magasba, tizenkét ilyen faállvány emelkedik szép sorban egymás mellett. Tizenkét többemeletes épület emelkedik itt majd rövid idő múlva. Többszáz munkáscsalád, a HUKO legjobb építői költözködnek bele nemsokára. Az utolsó liftállványon az ácsok éppen most fejezik be a munkát. Haluscsák, Koncz és Janovics idelent dolgoznak, a többiek pedig a magasban verik be az utolsó szögeket. Az egész csoport szepességi falvakból került ki. Ügyesen dolgoznak, iparkodnak a munkával, mert — amint mondják — ha többet csinálnak, jobban is keresnek. A legmagasabban dolgozó ács hangos »vigyázz«-t kiált faiési 4s már is repül a vastag deszka lefelé, amelyen eddig állott. Nagyon szerencsétlenül esett a földre a deszka, mert esés közben az egyik állványon három új deszkát összetört. lobban kellett volna vigyázni a ledobásnál. Igaz, a magasból nehéz kiszámítani a súlyos deszkák esési irányát, de nagyobb óvatossággal kímélni kellene a drága anyagot. Ahogy eljöttem az ácsoktól,. csaknem beleestem egy két méter mély lyukba. Pedig kár lett volna, mert a benne dolgozó Borovszky Menyhért bizonyára nagyon megijedt volna a nyakába zuhanó váratlan áldástól. Borox/szky Meiyhért keményen dolgozik a kényelmetlen szük helyet}. Kavicsbs a föld, de erős kezek markolják a csákányt. — Jól fizetik ezt a munkát, — mondja Borovszky — de meg is kell érte dolgozni erősen. Na, megszoktam én a nehéz munkát, nem hátrálok meg tőle. En csinálom az alapot a villanyvezetékhez, amely a fényt hozza majd a városba, ügy lehet boldog családi körökben, az új szocialista város lakói között talán valaki megemlékszik esti olvasás közben az én munkámról is. Hazafelé tartva tehreautóra kapaszkodom fel. Vasalkatrészeket szállít az énítéshez. Két fiatal ember CsISz ingben ül a teherautón. Nagyszombatból jöttek az ifjúság őszinte lelkesedésével a nagy szocialista építkezésre. Virszt és Bartinkovics a nevük, itt akarnak maradni véglegesen, mert \nagyon megkedvelték ezt a helyet. Mesterséget akarnak tanulni. — Itt, ahol annyi szorgos munkáskézre van szükség, legnagyobb segítséget nyujthatunk a szocializmus felépítéséhez, — mondják, — ezzel járulunk hozzá a legjobban a világ békéjének megerősítéséhez. fitt. *Ji csrx