Uj Szó, 1951. október (4. évfolyam, 231-256.szám)

1951-10-07 / 236. szám, vasárnap

Világ proletárjai egyes üljetek! Bratislava, 1951 október 28., vasárnap 2 Kčs IV. évfolyam, 254. szám Világ dolgozói! A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és végig kitartanak mellette! (A Szovjetunió Kommunista (botee. vik) Pártja Központi Bizottságának jelszavaiból a Nagy Októberi. Szocia­lista Forradalom 54. évfordulója al­kalmából.} Megvédjük a tartós békét mondták a kassai Magnezit bányájának dolgozói Sztálin elvtárs nyilatkozatának elolvasása után r A kassai Magnezit-bányában a párt­sajtó közös olvasását a két műszak váltása közötti tízperces szünetben tartják. A munkások teljes létszám­ban résztvesznek benne és élénk fi­gyelemmel hallgatják az agitátor szavait. A Sztálin elvtárs nyilatkoza­táról szóló cikket Bellen László agi­tátor olvasta fel a bányászoknak. Az utána kialakult vitából kiviláglott, milyen megnyugvást jelentett szá­mukra Sztálin beszéde. Kristóf János 50 éves bányász min­den nap elolvassa az újságot. Ezáltal széles politikai látókörre tett szert. — Kiabálhatnak ők — mondja •— amit akarnak. Ezzel akarják meg­hosszabbítani korhadt rendszerüket. Mi, dolgozók többen vagyunk és mel­lettünk áll a legyőzhetetlen Szovjet­unió. Atombombával fenyegetődztek. Azt hitték, hogy csak nekik van, a többi államok meg úgy táncolnak majd, ahogy ők fütyülnek. Most persze nagy hűhót kaptak, mert meg­tudták, hogy a Szovjetuniónak is van atombombája és teljes fegyverzetben várja ellenségeit. Az TTj Szó egyik példányát húzza id zsebéből, amelyen megfejtett ke­resztrejtvényt mutat. — Ezért küzdünk mi munkánkkal — mutat a legfelső sorra. — „Tartós békéért" — olvassák a többiek és el is érjük ezt — folytatja tűzzel Kris­tóf —, mert; a mi építőmunkánk erő­sehb, mint az ő háborús készülődé­sük. Páldeák Béla technikus, aki má­sodmagával látja el az egész nagy bánya technikai munkáit, szintén így nyilatkozik: — Az imperialisták háborús készü­lődései, az új hadseregek felállítása, az atombombával való fenyegetődzés mi közöttünk is sok nyugtalanságot keltett. Sztálin megfontolt, bölcs sza­vai után a cirkuszok bohócainak ne­vetséges rúgkapálódzásához hasonlít az egész esztelen imperialista hábo­rús készülődés. A Szovjetunió legyőz­hetetlen ereje atombombára még na­gyobb hatású atombombával felelne ellenségeinek. Ebben az erőben bízva mi nem félünk! (g-l.) Naszvad és Lök községek dolgozói a csehszlovák-szovjet baráti hónap megünneplésére készülnek Dolgozóink felsorakozása a Szov­jetunió köré különösen most, Sztálin nyilatkozata után kapott különös súlyt, nyomatékot. Dolgozóink a csehszlovák-szovjet barátsági hónap­ra széleskörű előkészületeket tesz­nek, hogy méltóan megünnepeljék felszabadítóinkhoz, a Szovjetunióhoz fűződő szövetségünket és barátsá­gunkat. Hazánk gazdagodása, erősödése valamennyiünkben növeli az öntu­datot és a Szovjetunió éppen azt akarja, hogy erősek, hogy önállóak legyünk és nyíltan nézzünk szem­be mindazokkal a veszélyekkel, melyekkel az imperialista háborús uszítók fenyegetnek bennünket. Sztálin elvtárs nyilatkozata azon­ban a habozókban is helyrebillentet­te az egyensúlyt. Ez a nyilatkozat fényes bizonyíté­ka volt annak, hogy a Szovjetunió nemcsak a mi békés építőmunkán­kat őrzi, hanem a világ valamennyi dolgozójának békés álmait is. Sztálin nyilatkozata fényes bizonyí­téka annak, hogy a Szovjetunió sze­ret bennünket és minden áldozatra kész, hogy a felszabadítás óta elért vívmányainkat, sikereinket velünk együtt igazi szövetségeshez és barát­hoz méltóan megvédje a támadók el­len. Ezt a, védő és gondos szeretetet ér­zik 'ma dolgozóink mind az üzemek­ben, mind a szövetkezetekben. Ezt la szeretetet érezték Naszvad község dolgozói is. Minap, amikor Naszvad községen véletlenül átutaztunk az esti órákban, a falu hangszórója felhívta a CSEMADOK énekkarának és szint­gárdájának valamennyi tagját, hogy gyülekezzenek össze a köz­ségházán, hogy próbát tartsanak a kultúrműsorról, amellyel a cseh­szlovák-szovjet baráti hónapjára készülnek. E felhívás után állva maradtunk ko­csinkkal a községháza előtt é3 ime egymás után sietve érkeztek meg a lányok, fiúk, asszonyok, férfiak, az oktatók, az énekesek és a szereplök. Öröm volt nézni a lelkes CSEMADOK-tagokat, amint mosoly­gó arccal gyülekeztek és készülődtek arra, hogy méltó módon kifejezhes­sék barátságukat és szeretetüket nagy szövetségesünk, a Szovjetunió iránt. Csak futó jelenet volt az egész, alig volt időnk valakivel is pár szót váltani, máris rohantunk egy másik faluba napi munkánkat elvégezni. És ime, még aznap este 10 óra felé, amikor Lök községbe érkeztünk, és éppen azon gondolkoztunk, hogy hová forduljunk szállás végett, vé­letlenül Kender elvtárssal találkoz­tunk, a CSEMADOK löki helyi szer­vezetének enökével, aki éppen Lévá­ról érkezett, munkahelyéről. Bementünk hát a községházára és íme ott van együtt az akcióbizottság, a népi szervek valamennyi képviselő­je. Dolgozó asszonyok, férfiak mind együtt voltak. Valamennyinek arcán ott pihent az elvégzett munka elé­gedettsége. Részletes pontossággal beszélték meg alapos vita keretében a Cseh­szlovák—Szovjet barátsági hónap­ra rendezett kultúrelőadások pro­grammját. Minden egyes tömeg­szervezet képviselője védnökséget vállalt egy-egy előadásra. A CSEMADOK nevében Kender elv­társ vállalt védnökséget. Természe­tesen minden kultúrműsort, amelyet e hónapban Lök községben előadnak, valamennyi tömegszervezet egy-egy számmal gazdagít. A Csehszlovák-Szovjet barátsági Szövetség igazolványai ott vannak az asztalon. A jelenlevők elhatároz­ták, hogy az igazolványokat agitket­tösökkel fogják szétosztatni, hogy ezeknek egyúttal módjuk legyen megmagyarázni hatalmas szövetsé­gesünk, a Szovjetunió iránt érzett hüségünk és barátságunk jelentősé­gét. Ebből az agitációs munkából a, Zsivena és a CsISz is hatékonyan kiveszi a maga részét. Lök község dolgozói a Csehszlovák-Szovjet ba­rátsági hónap tiszteletére még azt a munkakötelezettséget is vállalták, hogy brigádosokat szerveinek a kö­zeü állami birtok számára. Sz. B. A lévai Stollwerck-üzemben Sztálin elvtárs születésnapja tiszteletére november 20-ig teljesítik az ezévi tervet A lévai Stollwerck-üzemből jelen­tik nekünk, hogy október 23-án az élmunkásüzem valamennyi alkalma­zottja az Októberi Szocialista Forra­dalom 34-ik évfordulója és Sztálin generalisszimusz születésnapja tisz­teletére kötelezettséget vállalt, hogy az ezévi tervet legkésőbb 1051 no­vember 20-ig teljesítik. Ugyanakkor felhívják a nyitrai ke­rület összes üzemei, hogy hasonló kötelezettségvállalást ajánljanak fel. Szilárdan meg vagyunk győződve, arról — írják, — hogy ezt a kötele­zettségvállalást nem csak teljesítjük, hanem túlteljesítjük is. Üzemünkben az alkalmazottaknak 84.5 százaléka nö. Dolgozó asszonyaink ezzel a kör telezettségvállalással akarnak hozzá­járulni a békeharchoz, így küzdenek a világbékéért — írják nekünk az üzem dolgozói nevében a lévai Stoll­werck-üzem pártszervezete szakszer­vezeti csoportjának és vezetőségének képviselői. Egyidejűleg levelet kaptunk a nyit­rai kerületi szövetkezeti tanácstól is, amely példaképül állítja Slatky Kál­mán gutái munkást. Slatky Kálmán az érsekújvári kosárfonó szövetkezet üzemi bizottságának volt az elnöke és tagja "olt a gutái III. típusú Egy­séges Földműves Szövetkezetnek. A legutóbbi kormányhatározat után, amely foglalkozott az osztravai bá­li jígikqrzet termelése éa aymkateme­lékenysége fokozásának kérdésével Slatky elvtárs megértette a bányász­akció nagy fontosságát és jelentősé­gét. Tudatosítva azt, hogy a hand­lovai- és nováki szénbányákban is szükség van új munkaerőkre, jó pél­dával járt elöl és kötelezte magát arra, hogy a handlovai szénbányában egyéves brigádon vesz részt. E köte­lezettsége mellett még azt is vállal­ta, h)gy legalább még egy brigádot szerez a handlovai szénbányáknak. Feltételezzük — írják a nyitrai ke­rületi szövetkezeti tanács képviselői, — hogy ennek a szép példának meg lesz az eredménye és Slatky elvtárs példáját még sok dolgozó fogja kö­vetni. cAz äiianwúttís halódik iú(.ô ľdidó jáíi Jelentős évfordulóhoz érkeztünk. Köztársaságunk dolgozó népe értékeli azokat a kézzel fogható eredményeket, amelyeket a hat évvel ezelőtt lejátszó­dott történelmi fordulat hozott, az a fordulat, amelyet a Vörös Hadsereg győzelme és a gottwaldi programm érvényrejuttatása jelentett hazánkban. Dolgozó népünk ma már látja, hogy az államosított ipar milyen hatalmas erővé fejlesztette nemzetgazdaságun­kat, ugrásszerűen gyarapította a nem­zeti jövedelmet a dolgozók életszínvo­nalának fokozott emelkedését idézve elő. Az államosított ipar. a termelő­eszközök közös tulajdonba jutása a szocialista felhalmozás leggazdagabb erőforrását jelentette, amely lehetővé tette a gottwaldi ötéves terv beru­házásainak fedezését és lehetővé te­szi azt, hogy ma a felemelt tervet megvalósítva, Szlovákia aranykorát építhetjük. Mielőtt azonban visszatekintenénk erre a hat győzelmes esztendőre, ha­sonlítsuk össze, mit jelentett Október 28-ika Köztársaságunk dolgozó népei­nek a háború előtt az úgynevezett ma­saryki és benesi demokrácia, az úri demokrácia korszakában. Október 28­ika. amely az első Köztársaság szüle­,tési dátuma volt, a burzsoá- demokrá­cia vezetőinek kezében gyászosernlékű nappá süllyedt, Az 1918-as év forra­dalmi hangulatát, forradalmi vívmá­nyait annyira legyalázták, annyira tönkre tették, hogy bekövetkezett 20 éves árulásuk betetőzése: München. A dolgozó nép forradalmi követelé­seinek és vívmányainak elárulásától Münchenig egyenes út vezetett. A Cerny-liivatalnokkormány vérengzései­től kedzve azonos eseményeket jelez a naptár 20 esztendőn keresztül, Dukszban, Moszton, Osztravában, Ko­rompán és Kosuton: mindenütt, ahol a munkásság és a dolgozó parasztság megkísérelte felemelni fejét az .álde­mokrata burzsoá kormányok éhséget és nyomort előidéző válságpolitikája ellen. Az álhumanista Masarvk és a nyíltan soviniszta-fasiszta Beneš meg­pecsételték a demokrácia megcsúfolá­sát és a tömegeket igyekeztek szóla­maikkal táplálni kenyér helyett. Az egyre növekvő munkanélküliség és a genfi segélyezési rendszer koldúsje­gyei. a leszerelt szlovákiai gyárak, a csendőr- és rendőrsortüzek, az impe­rialista lakáj Csehszlovákiának ön­álló imperialista állammá való vál­tozása, a szociáldemokrata boncok hur­rázása és kísérőzenéje közepette: ez a régi Csehszlovák Köztársaság igazi története, ezt a multat sírják vissza München utódai és ezt a multat át­kozza minden dolgozó! Nem értékelhetjük kellően ÚJ sza­badságunk jelentős tényét, igazi sza­badságunk egyik határkövét, az álla­mosítás hatodik évfordulóját, a min­den csinnadrattától és • áldemokráciá­tól megtisztított október 28-át akkor, ha nem ismerjük ezeket az eseménye­ket. De ezeknek ismeretében annál jobban megbecsüljük azt a világot, amelyben nem a nagy külföldi kartel­lek, a Rotschildok, Preissek, Pesche­kek és Feuerabendek. a Skodák és Bafák játsszák a vezető szerepet, ha­nem a termelőeszközöket szilárdan és biztosan a kezében tartó dolgozó nép, Köztársaságunk cseh, szlovák és ma­gyar munkássága és dolgozó paraszt­sága. Amikor a válság beköszöntött és Masarykék és Benešék trombitásai az általános válságról, a világgazda­sági krízisről kezdtek papolni, Pár­tunk és Goltwald elvtárs minden két­séget kizáróan mutatót rá ennek a krízisnek az okaira. Es ma amikor a nemzetközi finánctőke orgiája köze­pette mindennél mélyebb gazdasági válság előjelei mutatkoznak a kapi­talista államokban. Pártunk és mun­káspsztályunk a tömegeknek megma­gyarázza azt, hogy hazánkat csak úgy tudjuk függetlenné tenni a kapitalista világ kríziseitől, ha a Szovjetúnióra és a szocializmust építő többi orszá­gokra támaszkodva és országunk egészséges gazdasági alapját megte­remtve, nehéziparunkat soha nem lá­tott mértékben kifejlesztve, a terv­gazdálkodás alapján építjük szocia­lista gazdasági rendünket. A szocialista gazdasági rend építésé­ben, Szlovákia iparosításában óriási szerepet játszik a Szovjetúnió segít­ségén kívül az államosított fejlett cseh ipar és az ipari munkásság. A Mün­chen előtti burzsoá köztársaság ide­jében Malyeptr kormánya plakátokat ragasztatott ki Szlovákiában, amelye­ken azzal hencegett, hogy az állam a közpénzekből mennyit fizet rá Szlo­vákiára. A burzsoázia így tekintett a szlová­kiai dolgozók nyomorára. Abban a tár­sadalomban a tőkések uralma alatt a gazdasági élet hajtóereje a tőkés hasz­na volt, mást Szlovákia dolgozói nem is várhattak. Csak a Párt által ve­zetett munkásosztály kormánya állít­hatott föl tervet Szlovákia életszínvo­nalának fölemelésére és egyenlővé té­telére a cseh országrészekkel. Az ál­lamosított iparnak köszönhetjük azt, hogy Szlovákia iparosítása ilyen roha­mos, iramban halad és ma már arról beszélhetünk, hogy szocialista építke­zésekbe kezdhetünk Szlovákiában. Az államosított ipar hat esztendejé­nek sikereiről szemmel látható bizo­nyítékokat terjesztenek minden elfo­gulatlan szemlélő, elé Szlovákiának egykor ehagvatott, nyomorúságos vi­szonyok között élő vidékei, a Tátraal­ja, a Kiszuca és Árva vidéke, a Vág­völgye, a keletszlovákiai járások. Min­denütt gazdag, új építkezések hirdetik a felszabadult ország felszabadult ipa­rának hatalmas termelékenységét, ütő­képességét, teherbírását és munkássá­gunk fejlődésének ezet meg ezer bizo­nyítékát. Az államosított ipar hatodik év­fordulóján dolgozó parasztságunk is mérlegeli, mit hozott ez a hat esztendő: az ország termőföldjein futó traktorok ezreit, új és modern mezőgazdasági technikát, egyszóval olyan segítséget hozott, amely nagy­részben már is levette dolgozó pa­rasztságunk válláról a robotmunka terhét. És dolgozó parasztságunk látva az államosított ipar és a fej­lődő munkásosztály nagy eredmé­nyeit és feléje nyújtott segitökezét. Egyre nagyobb mértékben érti meg a szövetkezeti nagyüzemi gazdálko­dás magasabb hektárhozamot, több eredményt hozó lényegét és egyre nagyobb mértékben tér át a falu szocialista útjára. E nagyjelentőségű hat esztendő alatt munkásosztályunk kemény is­kolát járt meg. Szeme előtt fejlő­dött, szeme előtt nőtt fel az a ha­talmas ipar, amelyen alapszik a gottwaldi felemelt ötéves terv. Sze­me előtt játszódott le az a törté­nelmi fejlődés, amelyet 1945 május 9-e indított meg Csehszlovákia né­peinek , életében és amelyet 1948 győzelmes februárja biztosított úgy, hogy ma, az államosítás hatodik {Folytatás a 2. oldalon.}

Next

/
Oldalképek
Tartalom