Uj Szó, 1951. október (4. évfolyam, 231-256.szám)

1951-10-20 / 247. szám, szombat

3951 október 20 III 20 Kevesebb siránkozást — több kezdeményezést, szilárd munkafegyelmet Mír a tavaszi, de különösen a nö­vényápolási, majd pedig az aratási és a cséplési munkák idején szinte üres szócséplésnek látszott, ha valaki az elmaradt munkák oka felől érdeklő­dött: munkaerőhiány van, nem bírjuk a munkákat elvégezni. Épp úgy lehe­tett ezt hallani a? EFSz-ekben, mint az állami birtokokon, de ezt mondta a falusi pártszervezet elnöke, vagy a helyi Nemzeti Bizottság e'nöke is. Tüzetesebb vizsgálattal, sőt sokhe­lyütt már az első pillantásra is viszont azt lehetett megállapítani, hogy a síránkozásnak semmi helye nincs, hogy az elmaradást nem a munkaerő­hiány okozza, hanem az, hogy a mun­kák rosszul vannak megszervezve. Tervet, ha készítettek is, azt legfel­jebb a könyvelő ismeri és a szövet­kezet tagjainak fogalmuk sincs arról, hogy melyik munkát mikorra és ho­gyan kell elvégezniük úgy, hogy a munkák ne menjenek egymás rovásá­ra. Az EFSz-ekben még nem tudato­sították eléggé a terv szerinti munka jelentőségét, nem fordítanak elég fi­gyelmet az állandó munkacsoportok megszervezésére és ha alakítanak is munkacsoportokat, nem jelölnek ki számukra földterületet állandó meg­művelésre, hogy a szövetkezet tagjai­ban ezzel fokozzák a felelősségérzetet. A hidasi EFSz sokat emlegetett pél­dája annak, hogy hova vezet a laza munkafegyelem, a nemtörődömség, a nyolcórásdi munkaidő akkor, amikor a nap minden percét észszerűen ki kell használni, hogy a munkákat el tudják végezni. Ebben a szövetkezetben is állandó munkaerőhiányról panaszkod­nak, pedig hát a munkákban való el­maradás igazi oka — mint azt annak­idején Tóth Péter levelezőnk írta, — az volt, hogy aratás idején a szövet­kezet tagjai még 9 órakor is azt les­tek, hogy jön-e valami brigádsegitség, holott erre az időre már gyenge fél­napi munkát elvégezhettek volna. A siránkozás, az elmaradás munka­erőhiánnyal való kimagyarázása és általában az. hogv csak kifogásokat keresünk a lemaradás, a hibák és a hiányosságok megokolására, kerék­kötője a haladásnak, a fejlődésnek. Ehelyett nem az volna-e a helyesebb, hogy még ha az a helyzet áll is fenn, hogy nem jut minden munkára bőven munkaerő, akkor is arra törekedjünk és arra keressünk megoldást, hogy a munkákat még így is a maga idejében és jól elvégezzük. A dolgozókban rejlő hatalmas erőt jelentő kezdemé­nyezéseket, újításokat még megköze­lítőleg sem állítjuk a termelés szol­gálalába. Szövetkezeteinkben még alig terjedt e« a munkaverseny, pedig a verseny által jelentős újításokat, kezdeményezéseket vezethetünk be. Azzal, hogy a szövetkezet munkacso­portjai, a brigádot és az egyének ver­senyeznek egymással, ha a tagok mindegyike előtt ismertesek az elvég­zésre váró feladatok és ha tudatosít­juk, hogy az egyéni érdek nem választ­ható el a közösség érdekétől, ha si­ránkozás helyett a kezdeményezés út­jára lépünk, akkor sikereink biztosít­va vannak. Most, az őszi munkák idején nagy feladatok várna!' a szövetkezetekre: betakarítani az őszi terményeket és ezzel egyidőben elvégezni a vetést, még hozzá miné' korábban, hogy min­den mag idejében kerüljön a földbe és a tél beálltáig a vetések .rendesen kifejlődhessenek, megerősödjenek, hogy aztán annál könnyebben áttelel­hessenek. A vetés befejezésére pedig már nincs sok idő. Alig 10 nap választ el bennünket november elsejétől és annak a magnak, amely legkésőbb októberben nem kerül a földbe, bizony­talan a termése. Ezenfelül is a' jó idő mindennap megváltozhat, beköszönt­hetnek a hetes őszi esők, vagy pedig fagyok jöhetnek és akkor helyrehoz­hatatlan késés, mulasztás ált be. Nem j szabad, hogy novemberre más munka maradjon, mint az őszi szántás és az­j zal is úgy kell iparkodni, hogy szá­mítva a rossz Wőre azt mielőbb elvé­gezzük. Siránkozásra, panrszkodásra pedig I semmi idő nincs, meg helye sincs ab­ban az országban, ahol a szocializmus épül. Az akadályokat, a nehézségeket még soha senki sem győzte te pana­szokkal és mentegetőd-ésekkel, hanem a munka észszerűsítéséve!, bátor kez­deményezésekkel és szívós akarattal, nincs az a süveghegy, amin át ne juthatnánk. A szövetkezetek tagjainak még sok nehézséggel kell megküzde­niők, de egyedül és kizárólag csak rajtuk áll, hogy ezeket a nehézsége­ket, hogyan gyűrik le. Nemrégiben jelent meg a magyar könyvpiacon Nyikolajeva szovjet író „Az aratás" című regénye, amely bibliája lehet fejlődő szövetkezeti mozgalmunknak. Ebből a könyvből a szövetkezet tagjai megtanulhatják, hogyan lehet a nehézségeket leküzde­ni, hogyan lehet az elcsüggedt szö­vetkezeti tagekba lelkesedést önteni, hogyan lehet a meglazult munkafe­gyelmet úgy megszilárdítani, hogy az utolsókból e'.só'k legyenek. Azt is megtanu rhatjuk ebből a könyvből, hogy milyen emberekké kell lennünk ahhoz, hogy elég erősek legyünk a szocializmus felépítésére A könyv­lapjain előttünk áll példaképünk, a szovjetember, a munka hőse, aki egyéni érdekeit a közösség sikerében látja biztosítva. A szövetkezeti gazdálkodás terén jelentős eredményeket értünk el az idei évben, azonban ezek a sikerek és eredmények még koránt sem kielégí­tőek. Arra kell törekednünk, hogy eredményeinket még fokozzuk, hogy sikereinket megszilárdítsuk és hogy a szövetkezeti mozgalmat újabb sikerek elérésére erősítsük. A sikeresen és idejében, jól elvégzett ó'ssi munkák­kal a szövetkezetek tehát nem csu­pán azt a célt szolgálják, hogy ezzel biztosítsák a jövő évi jó termést, ha­nem sikereikkel, eredményeikkel pél­dát mutatnak a még egyénileg gaz­dálkodóknak, meggyőzik és rávezetik őket a szövetkezeti gazdálkodás út­jára. „... éppen a magasabb típusú EFSz-ek vannak hivatva arra — mon­dotta Gottwald elvtárs, — hogy az egyénileg gazdálkodó földművesek számára a magasabb termelékenység példái legyenek mind a növényi ter­melésben, mind az állattenyésztésben." Már pedig Gottwald elvtárs szavait az EFSz-ek csak akkor és csak úgy tudják valóra váltani és csak akkor tudnak meggyőző eredményeket fel­mutatni, ha az akadályokra és nehéz­ségekre nem a magyarázatokat kere­sik, hanem azt, hogy hogyan lehet őket legyőzni. A rimaszombati hetyi nemzeti bizottság személyi fejősöket nevezet! ki az őszt munkák elvégzésére Nemrégen tartották meg a rima­szombati helyi Nemzeti Bizottság rendes ülését. Ezen az értekezleten a földműves ügyek előadója beszámolt az őszi munkákról. A kedvezőtlen időjárás miatt az őszi munkák kissé lemaradtak. A jó­idő beálltával azonban a földművesek még fokozottabban láttak munkához. Az Egységes Fö'dműves Szövetke­zetek az őszi szántást 100 százalék­ra, a vetést pedig 50 százalékra vé­gezték el. Az egyénileg gazdálkodók a szántásban csak 50 százalékos, a vetésben pedig 25 százalékos tel­jesítményt értek el. Az e!ó'"dó beszámolt arról, hogy az 1951/52-es évre szóló vetési terv szétírását már befejezték és a föld­művesek tú'nyoimórésze ej is fogadta ezt a tervezetet. A beszámoló után megbeszélés kö­vetkezett. Az elvtársak az őszi mun­kák meíT!Tyorsítácán.rk érdekében ha­tározatot fogadtak el: a vetömagtisztításáért és a műtrá­gya rendes átvételéért, Bartó János és Korim Pál agronómus a felelős. Az őszi munkák elvégzéséért. Ta­másfalva-városnegyedben Pavella Pál, Bartó János, Rimaszombat vá­rosban pedig Korim Pál, Pál Lász­ló, Elek Lajos és Róth Pál vállal­tak személyi felelősséget. A mély­szántás százszázalékos elvégzéséért, valamint a földműveseknek a trak­torállomással vaió szerződésének­megkötéséért Trnazky János felel. Az őszi munkák mielőbbi befejezé­sének propagálása a városi rádión keresztül, Parduba József feladata lesz. Az őszi munkák további során ál­landóan fel lesznek tüntetve azok a dolgozók, akik élenjárnak, de azok nevét is közhírré teszik, akik hanyag­ságukkal hátramaradást idéznek elő az őszi munkákban és így kárt okoz­nak dolgozó népű :knek. (P- I ) A lévai szüret kezet ben a két váltás bevezetésével biztosítják az őszi munkák gyors befejezését A lévai szövetkezet, az őszi vetése­ket október 6-án kezdte meg. Az ara­tás és cséplés utáu a szövetkezet tagjai arra a meggyőződésre jutottak, hogy a szövetkezeti gazdálkodás na-, gyon szép jövedelmet biztosít a szö­vetkezeti tagoknak. A szép eredmé­nyek és a bőséges jutalom, amiben a szövetkezeti tagok részesültek, még nagyobb munkakedvre buzdította őket. A szövetkezeti tagok tisztában vannak azzal, hogy minden munkának úgy van meg a kellő eredménye, ha a munkát ren­des időben elvégzik. A lévai szövetkezet tagjai az eső­zés után a jól beázott földet iparkod­tak minél hamarább előkészíteni vetés alá. A traktorállomásról kiküldölt trak­torokat azonnal beállították a hatal­mas tábla földekbe. A munka minél előbb valló elvégzése céljából a szövetkezet lovait is igénybe vették. Tudták jól, hogy amit lóval megszán­tanak, azt már nem kell a traktornak megművelnie. A lovasmunka igénybe­vételével jelentősen megrövidül az őszi vetések ldőtr, rtama. A középszántás elvégzése után nem feledkeztek me,g a műtrágya szórásról sem. Tudatában vannak, hogy a föld is csak akkor hoz jó termést, ha a kihasznált földet trágya segít­ségével újból fö'erősítik. A gondosan elvégzett szántás és trágyázás ulán a lévai szövetkezet október 6-án megkezdte e vetést is. A jól előkészített talajba 3 agregát segítségével kezdték meg a vetést. A vetőmagot természetesen gondosan tisztítva kapták a földműves raktár­szövetkeeetbő'l. A három darab 24 soros agregátot öröm volt nézni, amint a pöfögő trak­torral az élen szelték a hatalmas táb­lákat. Az embernek akarata ellenére is eszébe jut a közelmúlt, amikor még a földművesek hatalmas vászonkötényt kötve maguk elé járták a földjeiket és kézzel szórtál' el a vetőmnnfot. Csak nagy ritkán 'ehetett valamilyen módosabb paraszt földién látni lóval vontatott vetőgépet Bizonv vágya­kozó szemekkel néztek a lévai kis­gazdák a vetőgép felé. Sokszor meg­fordult az eszükben az a gondolat, hogy miiven jó volna, ha nekik is lenne vetőgéoük. Nem keľene vászon­kötényben cipelni a vetőmagot a fö'd epyik végéről a másikra. Nem kellene kéz-e! szórni a vetőmagot. A lévai kis- és középgazdák nem is hitték azt, hogy ilyen hamar valóra válik egykori álmuk. A lévai-kis- és középgazdák lovas vetőgépről álmo­doztak és ma már csak leintik a vető­gépnek ezt a kezdetleges formáját. Traktor kell a lévai szövetkezet dol­gozóinak, a traktor után pedig vető­gép agregát, ami egyszerre 72 sort vet el. A szövetkezeti tagok büszkén néz­nek a három 24 soros agregátjukra. Ugy néznek rájuk, mint ezelőtt leg­nagyobb értékükre, a lovaikra néztek. A szövetkezet gazdája, Tonhaiser Mi­hály büszkén ki is jeüenti: „Ezek az agregátok áldást jelentenek a mezőgazdaságnak" A jó idő nagyban hozzájárult az agregátok munkájához. Reggeltől es­tig dolgozhatnak a gépek kint a me­zőn. Kell is, hogy dolgozzanak, mert a vetést Tonhaiser elvtárs szerint október 21-re teljesen be akarják fejezni. Pedig nem csekélység 300 hektár te­rületet ilyen rövid idő alatt bevetni, mert az időjárás is beleavatkozhat a munkába. A vetés megkezdése után 5 nappal meglátogattam a lévai szövetkezetet és az akkorra elé.'t eredmények azt mutatják, hogy a szövetkezet feladatának még a ha­táridő előtt eleget tud tenni. A kezdéstől számítva 5 nap elteltével Tonhaiser gazda örömmel számol be az e'ért eredményekről. „Öt nap alatt elvetettünk 3 agre­gát'al 132 hektár búzát és 25 hektár őszi árnát Tehát az agregátok napi teljesítménye SO hektár. A szövetkezet gazdá iától azt is meg­kérdeztem. számítottak-e arra, hogy az «dőtárás esetleg megváltozhat, be­á'.lhat az eső'é* és akkor nem tudiák a tervezett időre befeie?hi a vetést. ..Gondoltunk rá, — mondia Tonhaiser íjazda. — de erre az esetre még nem tet*ünk semmiféle intézkedést." A lévai szövetk^-et vezetősége a szántás, vetés meglett a többi (őszi munkákról sem meg. A szövetkezetnek 36 hektár kukoricá­ja is volt. Mikor ott jártam a szövet­kezetnek rr.?g csak 26 hektár kukoricája volt letörve. Tíz hektárnak a törése pedig folyamatban volt. A szövetkezetből, ahogyan törték _ a kukoricát, úgy szállították be a föld­műves raktárszövetkezetbe. A szövet­kezetnek kukoricából 5 vagón 30 mázsát kellett volna beszolgáltatnia. M£g a szövetkeze ennek a kötelezett­ségének eleget nem tett. addig 3 sa­ját raktárukba egy szem kukoricát sem szállított. Mikoi látták, hogy mi­lyen jó a kukoricatermésük, a beszolgáltatási kötelezettségüket 470 mázsával még túl is teljesítet­ték. Vagyis a lévai szövetkezet annak el­lenére, hogy még 10 hektár kukoricá­ja van töretlen, mégis már 200 százalékban eleget tett beszolgáltatási kötelezettségé­nek A szövetkezet dolgozói a krumpli­szedésšej is foglalkoznak. De a krum­pliterméssel baj van. A krumpli nem hozta meg a várt eredményeket. Eb­ben a legfőbb hibát maguk a szövet­kezeti tagok követték el azzal, hogy az ültető krumpli csirázóképességérol nem győződtek meg. Most látják a mulasztás kárát. Azt lehet mondani, hogy a krumpliföldek 50 százaléka nem hozott termést. Eltávozásom előtti estén még egy pillanatra be­néztem a szövetkezet irodájába. Az irodában a szövetkezet csoportvezetői tárgyaltak valamit Tonhaiser elvtárs­sal. A csoportvezetők a szövetkezet gazdájával azt tárgyalták éppen, hogyan lehetne a vetés idejét meg­rövidíteni. Bátorszký elvtárs kije­lentette, hogy az időjárás kiszámít-, hatatlan és ha beáll az esős idő. ak­kor a munkákkal már nem tudnak haladni. Ezért •níg ió idő van, addig kell min­den nercet kihasználni. Meg kell mindent tenni, hogy az eset­leg hamarosan bekövetkező kedvezőt­len időjárás ne okozzon zavart. Az őszi eső már csak a bevetett földeket találja. Hosszas vita után megállapodásra jutottak, hogy az őszi vetést két váltásban fogják végezni. Azokat a traktorokat is bevonják az éjjeli munkába, ame­lyek nappal a termés szállításával vannak elfoglalva. Ilyen intézkedésekkel lényegesen megrövidítik az őszi munkák idejét. Nem kell félniök az esőzéstől, mert szénájuk már rendben van. SZARKA ISTVÁN. A nagymegyeu szövetkezet befejezte az ősziek vetését és a Nagy Októberi Szocaüs'a Forradalom évfordu-ójának tiszteltére vállalta, hogy november 7-ig befejezi a kapások betakarítását A nagymegyeri Egységes Földmű­ves Szövetkezet tagjai október 14-én 13 órakor befejezték az őszi vetést. A terv szerint 300 hektár búzát kellett elvetnünk, eb­ből 75 hektárt keresztsorú vetési módszerrel vetettünk el. Rozsvetési tervünk 67 hektár volt. árpa ter­vünk 33 hektár, őszi bükköny vetési tervünk pedig 6 hektár volt. Ezeket a feladatokat mind százszázaléko­san teljesítettük. A vetési munkák miatt az őszi ter­ménybetakarításban kissé hátramarad­tunk. Kilenc hektár burgonyánknak még csak 55 százalékát, 34 hektár cukorrépánknak 90 százalékát, 111 hektár kukoricánknak pedig 15 száza­lékát takarítottuk be. Ezt a hátramaradást azonban no­vember 7-ig a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom tiszteletére be­hozzuk. Eddig az időpontig az ösz­szes őszi kapásokat betakarítjuk. F.gyúttal rá kell mutatnom arra is, hogy az egyénileg gazdálkodóknál milyen nagy a hátramaradás a vetési munkákban Most az üj Szón keresz­tül szeretném megkérdezni őket, mi az oka annak, hogv az előirt 266 hektár búza vetésterületből még csak 60 hektárt, az előirt 55 hektár rozsvptési területből vedig még csak 22 hektárt vetettek be. Az egyénileg gazdálkodók már meg­győződhettek volna arról, hogy meny­nyire fontos az, hogv a vetőmag ide­jében a földbe kerüljön. Jól tudják, hogy a szövetkezet az idén is 20.14 má­zsa hektáronkénti hozamot ért el a búzánál, míg az egi/énileg gazdál­kodók alig-alig tudtak elérni 15 mázsát. Itt az ideje anak. hogy végre az egyé­nileg gazdálkodók is fokozottabb munkához lássanak és a szövetkezet néldáját követve a lehető legrövidebb időn belül hozzák he hátramaradásu­kat a nagvmegveri Fpvséges Földmű­ves Szövetkezet néldája szerint. ARVAI JOZSF.F. a nagymegyeri EFSz elnöke A szenei járás október 16-án teljesítette a kukoricafelvásárlás tervét A kulákok okoskodásának ellenére is október 16-án sikerült járásunk, ban százszázalékos eredményt elér­ni a kukorica felvásárlásban. Meg kell említenem, hogy míg a kis- és középföldmüvesek magasan túlhalad, ták beszolgáltatási kötelezettségüket, addig a kulákok és spekulánsok min. den lehető módot kihasználtak arra, hogy szabotáljanak. A kulákok sza­botálása okozta azt is. hogy ívm tudtuk betartani kötelezettségválla­lásunkat, amely szerint egy nappal előbb, vagyis október 15-én kellett volna befejeznünk a kukorica felvá­sárlást. Itt van például Miske András kulák, aki 21 mázsával szabotálta a kukorica beszolgáltatást. Karcsin Janka 14 hektár 0s spekuláns esete hasonló, ö 51 mázsa kukoricával sza. botálta beszolgáltatási kötelezettsé­gének teljesítését. A másik oldalon gyönyörű példá­kat látunk arra, hogy a kis- és kö. zépföldművesek milyen nagy odaadás­sal teljesítik hazafias kötelessé v i­ket. Majó Pál 5 hektáros szenei grn­da az előírt. 5.8 mázsa helyett m.50 mássá kukoricát szolqáltntn'i h". Szög f i Sándor S hektáros jókai föld. műves is magasan túlhaladta beszol­gáltatási kötelezettségét. 1.10 mázsa helyett 8.70 mázsa kukoricát adott be. Végül pedig saját magunknak kell önbírálatot gyakorolunk magunk fe­lett a miatt, hogy nem fejtettünk ki elég munkát a felvásárló szervezet­ben. Példát vehettünk volna Csizslák István szervezési dolgozótól és Ma­csai Ferenctől, akik már október 10,én teljesítették felvásárlási felada­taikat. Az elvtársak helyesen értel­mezték a szocialista kötelezettség­vállalás jelentőségét és azért sike­rült ilyen magasan túlhaladniok azt. Macsai elvtárs például éjjelt-nappalt összetéve dolgozott. Hasonlóképpen Urbancsók elvtárs a szenei raktár dolgozója is kiváló munkát végzett. Nekik köszönhető, hogy Nagyfödé. mes község 118 százalékra, Kiabél 120 százalékra, Jólca 102 százalékra elegett tett kukorica beszolgáltatási kötelezettségének A leggyengébb községek Sárfia (74 százalék), lg. ra m (78 százalék), Féte (84 száza­lék) és Szene (85 százalék.) JEDINÁK MIHÁLY Szene, A galántai traktorállomás brigádveze'őinek versenykib vísa az őszi munkák mielőbbi elvégzésére A galántai traktorállomás brigád, vezetői október 12-én munkaértekez­letet tartottak, amelyen a következő kötelezettségvállalást tették: Mi, a galántai traktorállomás bri­gádvezetői kijelentjük, hogy elfo­gadjuk Deák elvtárs versenykihívá­sát és minden egyes pontban egyet­értünk vele. Tudatában vagyunk ugyanis annak, hogy mi dolgozók csakis fokozott munkánkkal tudjuk bebizonyítani azt, hogy a szocializ­mus építői, harcosai vagyunk. Tud­juk azt, hogy e versenykihívásnak igen nagy jelentősége van és épnen ezért meggyőzzük traktorosairkat a versenyfeltételek teljesítésének fon­tosságáról. Ez alkalommal mi brigádvezetők is versenyre hívjuk ki az összes trak_ torállomások brigádvezetöit és trak­torosait az öszi munkák mielőbbi el­végzésében. Ezzel a versenykibivá. sunkkal a szocializmus építését akar­juk meggyorsítani és a világbéke megőrzéséhez akarunk hozzájárulni SZLOBODA JÁNOS a traktor­állomás politikai megbízottja és IS brigádvezetö.

Next

/
Oldalképek
Tartalom