Uj Szó, 1951. október (4. évfolyam, 231-256.szám)

1951-10-20 / 247. szám, szombat

Világ proletárjai egyesüljetek! A CSEH SZLOVÁKIAI MAGYA R D 0 L 6 0 Z Ď K L Ä Pl A Bratislava, 1951 október 20., szombat 3 Kčs A mi Donbassunkért ! A történelmi jelentőségű párthatározat után IV. évfolyam, 247. szám Bányászaink — Kőztársasg-sink els5 dolgozói örömmel fogadják Pártunk és kormányunk nagyjelentőségű határozatát Csütörtökön Ostravában egybegyűlt amely Václav Nősek belügyminiszter és Pártunk határozatával az ostra vá­lására és a munka termelékenység e egybegyűlteket Drahomír Večera és kombájnvezetői üdvözölték, akik köz el, hogy kifejezzék hálájukat Pártunk Večera edvtáre felszólalásában eze­ket mondotta: „M.i, az Evžen-akna kombájovezetöi üdvözöljük a bányászok kerüleíi bi­zottságának értekezletét és az üzemi tanácsok elnökeit, üdvözöljük egyúttal körünkben az ostravavidéki kormány­Selhatalmazottat, Václav Nősek bel­üj^ymink>ztért és kérjük őt, hogy nevünkben köszönje meg szüld Kommunista Pártunknak, a munkás­osztálynak és a köztársasági elnök­nek, Klement Gottwald elvtársnak, azokat az intézkedéseket, amelyek bányászainkat » szocializmus építé­séért folyó harcban az első helyre állították. Mi élmunkások, ígérjük és kötelezettséget vállalunk, hogy legjobb feleletként teljesítjük terve­zett feladatainkat." A gyűlés folyamán felszólalt a bányászatban dolgozó alkalmazottak szövetségének elnöke. Teper képviselő Is. Rámutatott azokra az okokra, ame­lyek következtében Pártunk és kor­mányunk életbe lépteti az ostrava­karvini bányakörzetre vonatkozó új intézkedéseket. Hangsúlyozta, hogy a bányászok sikertelen munkáját nem a munkaerőhiány okozta, hanem eJső­eorban a bányaipari termelés helytelen irányítása, a bányamunka rossz meg­szervezése. Teper elvtárs rámutatott arra, hogy a határozatból eredő fel­adatokat csak akkor lehet teljesíteni, ha a bányák vezető dolgozói az egyes üzemekben leszámolnak a termelés ve­zetésének és irányításának régi avult módszereivel. Beszéde további részében foglal­kozott a bányászok új flzetésreide­zésével és megmagyarázta, hogy a tarifa rendszert a szovjet tapaszta­latok alapján dolgozták ki. El akar­juk érni azt, hogy a csehszlovák bányászok hasonlóképpen, mint a a bányászok kerületi bizottsága, jelenlétében foglalk&íott a kormány karvini körzet széntermelésénei íoko­melésére szolgáló intézkedésekkel. Az Bohumil Motlok az Evžen-bánya vetleniil szovjet kombájnuktól jöttek nak és kormányunknak. Szovjetunió bányászai mind maga­sabb műveltségi fokot akarjanak elérni, amely biztosítja számukra a magasabb minősítést és így a ma­gasabb béreket is. A gyűlést ezután üdvözölte a Peter Bezruč-bánya háromtagú küldöttsége, amely bejelentette, hogy a bánya vá­járjai örömmel fogadták a szénk ter­melés emelésével foglalkozó pá' t- és kormányhatározatot. A ÁÜldóitsig be­jelentette, hogy az ő bán/á ;akban a munkások elégedettek ezzel a határo­zattal, mert a kormány és a Párt ál­tal nyújtott segítő kezet látják benne. A Hlubina-bánya küldöttsége, amsJy közvetlen munkahelyéről jött, 1 ejelen­tette, hogy dolgozói hálásak Pártunk­nak és kormányunknak az új intézke­désekért. A vita során a felszólalók arról beszéltek, hogy üzemükben hogyan készülnek biztosítani a Párt és a kormány határozatát. Megmutatko­zott, hogy a bányászok ezt a hatá­rozatot örömmel és lelkesedéssel fogadták. A vita után Václav Nősek belügymi­niszter, Ostrava vidék kormányfelha­talmazottja szólalt fel. A bányászat kerületi bizottságának gyűlésén egyhangúlag határozatot fogadtak el, amely magában foglal minden lépést, amelyet meg kell tenni, hogy az ostravai bányakörzetben tel­jesítsék a párt és a kormány nagy­jelentőségű határozatát. Felszólalt itt ep-yik legjobb bányá­szunk, Jaroslav Miska is, az ostravai Trojica-bánya dolgozója, rm államdíj laureátusa, aki a fiatal bányászokhoz intézett levelében ezeket írja; »ífjtí bányászok! Az újságban olvastam, a CsíSz Központi Bizottsága elnökségének és a kormánynak határozatáról — és higy­jétek el, hogy ebben a pillanatban büszke voltam arra, hogy hazánkban élek, hogy bányász vagyok. Hogy gondoskodtak rólunk egyszerű bányászokról azelőtt a kapitalizmus alatt? A volt kormányok számunkra csak a csendőrpuskák ólmát tartogat­ták. Szemükben nem voltunk embe­rek, de ma munkánkat maga a kor­mány első helyre állítja államunkban és a legnagyobb előnyöket biztosítja nekünk. Nagy megbecsülés ez, amely kötelességeket is ró ránk. Ezért kezdjünk új módon dolgozni, terjesszük ki az újító módszereket minden fejtésre, tárjuk fel a rejtett tartalékokat, agitáljunk a haladó szel­lemű termelésért. A következő napokban nagy és fe­lelősségteljes munka vár ránk: győ­zelmes harcot kell megvívnunk az avult normákkal. Bizonyítsuk be, hogy hazánk öntudatos polgárai va­gyunk, hogy élen állunk annak a nagy harcnak, amelyet a jobb bá­nyászmunkáért folytatunk! Hozzátok, bányásztanoncokhoz is van egy néhány szavam. Különösen arra szeretnélek titeket felkérni, hogy a leggyorsabban sajátítsátok el a munka új módszereit. A Jeremenko­akna fiatal elvtársai ebben már koráb­ban is megmutatták nektek az utat Ne engedjétek meg, hogy akárcsak egy olyan tanonc fejtés is tegyen, ahol nem dolgoznának a ciklusos grafikon szerint. Kérjétek közvetlenül az üzem­vezetőségét, hogy lehetővé tegye szá­motokra a ciklusos munkát. Ne felejt­sétek el, hogy éppen ti lesztek azok, akik néhány év múlva üzemeinket ve­zetni fogjátok. A szocializmus nagy építkezéseit népünk büszkeségét alkotják. Népünk I számára több szenet fogunk termelni. I Ez a mi kötelezettségvállalásunk. Üzemeink dolgozói kötelezettségeket vállalnak, hogy Sztálin elvtárs születésnapjáig teljesítik idei termelési tervüket Üzemeinkben és falvainkon dolgozó népünk lelkesülve Sztálin gene­ralisszimusz szavaitól — melyet a Szovjet kormány békepolitikájáról és az atomfegyverrel kapcsolatban mondott — fokozzák teljesítményüket és egyben harcunkat az 5 éves terv harmadik évének idöelötti teljesítéséért. Dolgozóink tudják, hogy a béketábor legyőzhetetlensége nemcsak a nép egyben harcukat az 5 éves terv hartonai erejétől függ, hanem a termelés­ben elért sikerektől is. Éppen ezért lelkesen és odaadóan teljesitik a Gott­waldi ötéves terv feladatait. A breznói pártkongresszus-üzem« dol­gozói Sztálin elvtárs nyilatkozatának tiszteletére tett versenyfelhívásra több üzemünk így válaszolt: Sztálin elvtárs születésnapjáig teljesítjük az idei termelési tervet. A hroneci dolgozók Sztálin elvtárs születés napjáig nemcsak a termelési tervet teljesítik, hanem intézkedéseket hoznak, melyekkel leküzdik az új ön­tőüzem felépítésénél felmerült munka^ erőhiányt, hogy a jövő évben is jól teljesíthessék feladataikat. A závodkai üzem dolgozói is elfo­gadták a breznói elvtársak verseny­felhívását és az ezévi feladatok el­végzésére még rövidebb határidőt állapítottak meg, — az ötéves terv harmadik évi feladatát a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 34-ik évfordulójáig teljesitik. A závodkai ifjúmunkások is csatlakoz­tak a kötelezettségvállaláshoz és ver­senyre hívták Besztercebánya kerület valamennyi CslSz-üzemi csoportját, hogv személyi kötelezettségvállalá­sokkal kapcsolódjanak be a legjobb CsISz-tagért és a legjobb csoportért folyó versenybe. Ä bratislavai Tesla-üzemben a dol­gozók átvizsgálták az ezévi termelési tervfeladatok teljesítésének lehetősé­geit és megígérték, hogy Sztálin elv­társ 72-ik születésnapjáig 106%-ra teljesítik az idei tervet. Az építőmun­kásoknál is visszhangra talált a brez­nói dolgozók versenykihívása. A HUKO építkezésén dolgozó kőművesek a személyes kötelezettségvállalások egész sorát ajánlották fel. A csehszlovákiai építkezési üzeraek ratnovi munkásai kötelezettséget vállaltak, hogy felülvizsgálják nor­máikat és 150%-ra fogják teljesí­teni normáikat., hogy a Vág szabá­lyozásának munkálatait ez év no­vember 10-ig befejezhessék. A szövetségi vasútvonalon a Krasna n/Hornadom-ban dolgozó építkezési munkások elhatározták, hogy verseny­re hívják ki a szalánci építkezési igaz­gatóság összes munkacsoportjait, hogy feladataikat ez év december 21­ig teljesítsék. Eddig a felhívásra a kassaiak feleltek, akik feladataikat a meghatározott időpontnál egy évvel korábban fejezik be. A torno—rozsnyói vasútvonalon dolgozók szintén több kötelezett­ségvállalást tettek. Ugyanakkor a zólyomi „Bucsina" szocialista mun­kaversenyre hívta ki az összes szlovákiai falpari üzemeket. A Bucsina üzeme kötelezettséget vál­lalt, hogy a fűrésztelep dolgozói, az impregnáló és az asztalosmühely munkásai tervüket 1951 december 21-ig teljesítik. A Bukas I. és IX. műhelyekben két műszakot fognak dolgozni, hogy a jövő év során a ter­melést 35 százalékkal fokozzák. A handlovai bányászok közül is sokan bejelentették új kötelezettségválla­lásukat. ezenkívül ellenőrizték a ré­gebbi felajánlások teljesítését. És napról napra növekszik azok­nak az üzemeknek és munkásoknak száma, akik Sztálin elvtárs nagy­jelentőségű nyilatkozatának tisztele­tére kötelezettségvállalást tesznek. Még élénken emlékezetünkben van­nak a „Csillagok ragyognak" cimű szovjet bányászfilm képei, amelyek olyan kiválóan tükrözték vissza a ha­ladó szocialista munkaformák győzel­mes optimista harcát a maradi, elavult munkanormákkal, a gépesítés kndü­letes előretörését és ezzel kapcsolat­ban az emberek feddését, akiknek életét egyre könnyebbé, színvonalas­sabbá, boldogabbá teszi a Bolsevik Párt és a kormány gondoskodása, amely újabb és újabb erőfeszítésekre serkenti az embereket, saját életük megjavítására. És talán még éleseb­ben vetődik elénk egy jellemző villa­násszeríí jelenet, amikor Sztálin elvtárs S az óvatosan mérlegelt és más kétsze­resére emelt gépmennviséget tízsze­resére emeli és ezzel kifejezésre jut­tatja azt, hogy a szocialista építés lendületét még jobban, még sokkal erősebben kell gyorsítani a haza és a béke érdekében. Ezek a gondolatok jutnak eszünkbe, most, amikor gondosan áttanulmá­nyozzuk és elemezzük Pártunk és kormányunk határozatát, az osztrava­karvini szénmedencék munkájának javításáról, gépesítéséről, villamo­sításáról és az itt dolgozó emberek életkörülményeinek rohamos gazdagí­tásáról. llj típusú, nagyszerű határo­zat ez, mert első ízben csatol pontos ütemtervet a határozat végrehajtásá­hoz és ezzel lehetővé teszi annak el­lenőrzését. Első ízben teszi a határo­zat végrehajtásáért, egyénileg fele­lőssé az újjászervezett magas állami funkciókban dolgozó pártmunkásokat és határozza meg pontosan azokat a műszaki és szervezési intézkedéseket, amelyek feltétlenül szükségesek ah­hoz, hogy az osztrava-karvini szénme­dence ne lassítsa hanem gyorsítsa a szocialista épftés iramát. És végül új­típusú határozat született meg azért is, mert a pártmunka és a népnevelés feladatait konkréten kapcsolja a tech­nikai és szociális intézkedésekhez, amelyeknek szerves részét képezi. E bölcs és kiváló párthatározat ki­dolgozásában a bolsevik párt gazdag tapasztalatai segítettek bennünket, amelyek mindenütt érvényesek a szo­cialista építés körü'ményei között, ezek I a tapasztalatok teszik lehetővé szá­munkra azt, hogy az osztrava-karvini " kőszénmedencc a Csehszlovák Köztár­saság Donbaszává legyen, amelv szi­lárd és megbízható alapja az erős bé­kevár a szocialista haza építésének. A párthatározat bevezetőjében rész­letesen elemzi azokat a hibákat, ame­lyek közvetlenül arra vezettek, hogy az osztrava-karvini szénmedence hu­zamosabb időn keresztül nem teljesí­tette a tervet. E hibák lényegében azonosak azokkal a hibákkal, amelye­ket Gottwald elvtárs a szeptember 6-iki Központi Bizottsági ülésén a pártapparátus munkájáról feltárt: „. .*. a felelős dolgozók menekül­tek a felelősségtől, a bányákban ko­moly rendellenességekre került sor, a dolgozók aktivitása és kezdemé­nyezése csökkent" ..., — majd ké­sőbb: „ ... a Párt gépezete elnyomta a választott szörföket és elhanya­golta Raját munkáját, a dolgozók széles tömegeinek mozgósítását a tervteljesítés érdekében" és vé­gül: „...a kommunisták nem agi­táltak az új technikai és az újító munkamódszerek bevezetésére." Ezeket a fö hibákat tárta fel a párthatározat és rögtön ezután ki­tűzi a javítás módját, a munka jobb megszervezését. Mindenekelőtt -ueghatározza a pontos ütemtervet a termelési bázis kibővítésére, a frontfejtés zárt ciklusokban való kiterjesztésére, a nyitó és előké­szítő munkákban a gyorshajtás be­vezetésére. A bányászmunka meg­könnyítésére és a termelés gazdasá­gosabbá tételére a határozat ütem­I terveket állít fel a gépesítés és vil­lamosítás rohamos fejlesztésére. Az ú.j bányagépek leszállítása minden fejtésen meggyorsítja, megsokszo­rozza a termelést. A villamosítás bevezetése kiküszöböli a sűrített le­vegőt, e drága és megbízhatatlan hajtóanyagot.. A bányászok tudják, hogy mit je­lent ez. Jelenti elsősorban azt, hogy a termelés nem függ attól, van-e elegendő levegő, vagy nincs. Ha az egyik fejtésen három fúrógép műkö­dik, akkor nem kell leállítani a fú­rókat és a fejtőfúró kalapácsokat a másikon azért, mert nem jut ne­kik levegő, ezzel a hiánnyal küsz­ködnek bányászaink 30 esztendő óta, de ezt megoldani csupán a villamosí­tás tudja. További igen fontos intézkedés a esíllepark és a szállítás központi irá­nyítása, a diszpécserszolgálat beve­zetése. Ez a hiány, az üres csUlék hiá­nya lehetetlenné tette a folyamatos szállítást és a bányász sokszor órá­kon keresztül volt kénytelen lába alá gyúrni a szenet, mert szállítás nem volt és ha jöttek is, később az üres csillék, már kétszeres munkát je­lentett a megrakás. A páncélos szállítószerkezet a le­robbantott vagy leréselt szenet em­beri kéz érintése nélkül, a fáradsá­gos rakodás kiküszöbölésével juttat­ja el szállítószalagokon és csúszdá­kon át a csillébe. A mindenfajta gé­pek és berendezések leszállításáért a párthatározat egyénileg teszi fele­lőssé az illetékes minisztereket. A munkavédelmi intézkedések, fő­leg a szellőztetés megajavítása, az egyéni felelősség elve és a/, állandó mentőkészültségi szolgálat felállítása szintén a szovjet bányák tapasztala­tai alapján készültek. Lényegük az, hogy a legdrágább kincs, az ember, a lehető legegészségesebb kffriilmé­nyek között, erőnlétének teljes biz­tosításával végezhesse hősi feladatát. így gondoskodik a párthatározat lépésről lépésre a bányák minden gondjáról, így oldja meg a legége­tőbb problémákat. Gondoskodik a mérnöki-műszaki káderek képzéséről, meghatározza a tudományos kutatá­sok feltételeit, megállapítja az ftj normákat, mert a régiek az 1946-os statisztikai adatok alapján jöttek lét­re. Ezek a normák csalt fékezői vol­tak a termelő erők fejlődésének, nem váltak a szocialista munkaverseny mozgató erőivé. Az új teljesítmény jutalmazás je­lentékenyen emeli a bányászok ke­reseti lehetőségeit. Soha nem álmo­dott életszínvonal feltételeit teremti meg, a technikát uraló, haladó bá­nyászok számára, de ezt a keresetet tényleges teljesítmény támasztja alá Ugyanígy van a műszaklaknál. A ki­termelt és felszállított szénmennyi­ség a jutalom döntő feltétele és ez a műszakiakat gondolkodásra, fogja késztetni, hogy a lehető legnagyobb műszaki és szervezési segítséget nyújtsák a vájároknak- Mindenkit (ájivaüilítjarls 'érárkelVté tesz az űi rendelet, az üzem minden dolgozója a karbantartóktól a kombajnéroklg, az ácsolóktól a vá járokig, a diszpé­csertől a bányakapitányig, mindenkit a tervteljesítés arányában fizetaek. A munkaerők hu'fámzása és az ál­landó munkaerők kérdése a tervtelje­sítés döntő kérdései. A bányászok hosszú idő óta panaszkodtak arra, hogy a munkások hullámzása, jövése­menése megbontia a részlegeket és sokszor egy munkacsoportba csak egy szakképzett bányász jut, akinek mun­kája mellett az állandóan változó munkatársakat is tanftani kell. Igen sokszor olyan eredménnyel járt ez, hogy még a szakképzett bánvász sem tudott keresni, hiszen a kezdőkkel nem tudta teliesíteni a tervet. Ezt a fájdal­mas kérdést is teljes határozottsággal oldja meg a rendelet, amelv felállítja az állandó munkaerők toborzásának tervét és a bány^t-Merekről messze, menő intézkedésekkel, ffvors lakás­építkezésekkel gondoskodik. A párt- és népnevelői munka javí­tásával kapcsolatban a KB elnöksége, a kommunistákra nagy feladatokat ró. Mozgósítja az egész munkásságot, minden dolgozót a terv teljesítésére, álljanak az új munkaverseny élére, gondoskodjanak arról, hogv az új ak­nákban új rend honosod fék meg. Harcoljanak a munkaerők jövése­menése ellen, fordítsák a közvéleményt azok ellen, akik műszakokat mulasz­tanak. Neve'iék szocialista munkások­ká a dolgozókat és teremtsenek szi­lárd munkafegyelmet. Érvényesítsék helyesen a Párt vezető szerepét és mozgósítsák az összes tömegszerve­zeteket az ositrava-karv'ni kőszénme­dence tervének teljesítésére. A Párt és a kormány határozata alapján megindult tehát a harc a mi Donbaszunk fe'eme'éséért. Az e^ész ország ügye ez, mert az osz»rava­karvini kőszénmedence a termelő erők fejlődésének, az egész szocialista építésnek az alapja, llj idők szele fúj­dogál az egész ország felett, amely hősies harcát vívja a szocialista tár­sadalmi és gazdasági rend győzel­méért. Sztálin elvtárs azt mondta, hogy ez a harc lényegében nem más, mint harc a munka magasabb terme­lékenységéért, sokkal magasabbért, mint aminőt a kapitalizmus elért. A gazdasági élet minden szakaszán erre a harcra jelzett indulást Pártunk ha­tározata, a mi Donbaszunkért. Horváth László.

Next

/
Oldalképek
Tartalom