Uj Szó, 1951. szeptember (4. évfolyam, 205-230.szám)

1951-09-11 / 213. szám, kedd

1951 szeptember 13 UJS Z0 7 A BOLGÁR NEP ÜNNEPE A Bolgár Népköztársaság vörös­szalagos, kalászkoszorús címerében egy dátum szerepel. 1S44 IX. 9. Ez a nap — amelyet a bolgár nép nem­zeti jelképében is megörökített — a bolgár történelem legnagyobb sorsfordulója, Bulgária felszabadu­lásának ünnepe. 1944 szeptember 9-én — hét esztendővel ezelőtt ha­talmas antifasiszta népi felkelés tört ki Bulgáriában, amely a Szov­jet Hadsereg győzelmeire támasz­kodva, megdöntötte a népellenes fasiszta rendszer uralmát és meg­teremtette a lehetőséget, hogy a bolgár munkásosztály — történel­mében először — kezébe vehesse a hataimat. A bolgár nép nagy szenvedések és áldozatok árán hősies küzdelem­ben vívta ki ezt a győzelmet. A fa­sizmus ellen a kommunista párt ve­zetésével vivott csaták nyomán 85 ezer hazafi áldozta életét, nyilt harcban, .vagy a kivégzöosztagok puskái tüzében és közei másfélmillió ember ment át a fasiszta rendőr­ség és csendőrség börtönein. En­nek a hősies küzdelemnek a győ­zelme azonban csak a Szovjet Had­sereg diadalmas harcai következ­tében válhatott lehetségessé. A Szovjet Hadsereg nemcsak a fasiz­mus fö erejének szétzúzásáVaü te­remtette meg a lehetőséget a bol­gár nép, a bolgár Hazafias Front nemzeti felkelése számára, hanem azzal, hogy 1944 szeptember 8-án a visszavonuló német csapatokat üldözve, bolgár területre lépett, még külön felmérhetetlen és dön­tő segítséget nyújtott a bolgár nép­nek Különösen hangsúlyoz­nunk kell — mondotta Dimitrov elvtárs —, hogy a szeptember 9-i felkelés sikerében hazánknak a né­met fasiszták igája alól való fel­szabadulásában a legnagyobb érdem a testvéri, hősies Szovjet Hadsere­get és annak zseniális vezérét. Sztálin generalisszimuszt illeti, ami­ért a Párt, a munkásosztály és egész dolgozó népünk örök hálával viseltetik irántuk." A felszabadult bolgár nép élni tudott a szabadságával. A bolgár nép büszkeséggel hivatkozhat arra hogy amíg a megszálló náci hata­lom nem tudta hadba kényszeríteni a Szovjetunió ellen, a szeptembei 9-i felkelés után azonnal 300.00C főnyi hadsereggel támadta meg a fasisztákat, akiket a Szovjet Had­sereg: oldalán Magyarországon ke­rssztül egész az Alpesekig üldözött A háború befejezése után a bolgár nép hozzálátott a valóban demo­kratikus, népi államszervezet ki­építéséhez és a Bolgár Munkás (kommunista) Párt vezetésével megindult a szocializmus felé veze­tő úton. , Az angol-amerikai imperialisták Bulgáriában — épúgy, mint a több? népi demokráciákban — nap mint nap mekísérelték, hogy megzavar­ják a szocialista építést, hogy aka­dályt gördítsenek a bolgár nép fel­emelkedésének útjába. Szeptember 9-e hetedik évfordulóján a bolgár nép büszkén állapíthatja meg, hogy harcedzett, dicső kommunista párt­ja vezetésével sikerrel küzdötte le az angol-amerikai imperialisták és titóista ügynökeik minden mester­kedését és biztos léptekkel halad azon az úton, amelyet nagy tanító­ja, Dimitrov elvtárs jelölt meg szá mára. A bolgár nép felemelkedésének ugyanazok az állomásai, mint a mi népünkének. A földreform, a ban­kok, a bányák és a nagyüzemek államosítása, a háborús pusztitáso­kat helyrehozó kétéves terv nagy­szerű megvalósítása után a bolgár nép — épúgy, mint a mi népünk is — hozzálátott ahhoz, hogy nagy­szabású ötéves tervével rakja le a szocializmus alapjait. A bolgár öt­éves terv soha nem látott hata ma: fejlődést jelent a bolgár nép törté­netében. Az ötéves terv megkétsze­rezi az ipari termelést, a terme­lőeszközök gyártását 3.2-szeresére emeli. A nehézipar termelésének 1953-ban — az 1939-es évvel ösz­szehasonlítva — 682 százalékra kell fejlődnie, a kőszéntermelés 1953-ra az 1939. évi termelés háromszoro­sára az ércbányászat 21-szeresére és az egyéb bányakincsek kiakná­zása nyolcszorosára emelkedik. A gázgyártás 63-szorosára nő, a tém­icoháízat és a villamosipar pedig lé­nyegiben az ötéves terv folyamán jön 3 létre. A villamosenergiaterme­íés 1953-ban 221 százalékkal lesz nsjyobb, mint 1948-ban volt és hét­szer annyi, mint 1939-ben. A nem­zeti jövedelem 1953-ban 85 száza­lékkal lesz több. mint 1948-ban és kétszer annyi, mint 1939-ben volt. Az ötéves terv, amely lerakja a szocializmus a'apjait Bulgáriában, az elmaradott mezőgazdasággal és ala­csonyszínvonalú iparral rendelkező országot fejlettiparú és modern mezőgazdaságú országgá alakítja át. Az ipari termelés és a mező­gazdasági termelés aránya az 1948 évi 30:70 aránnyal szemben 1953-ra a mezőgazdasági termelés jelentős emelkedése mellett 47:57 arányra, a könnyű- és nehézipar között 1938­ban mutatkozó 70:30 arány 1953-ra 55:45 arányra változik. A bolgár dolgozók pártjuk útmu­tatását követve, Cservenkov elv­társ vezetésével sikeresen valósít­ják meg a dimitrovi ötéves terv harci programmját. Bulgária gyors szocialista iparosodását egész sor új gyáripari vállalat létesítése bizo­nyítja. Csupán 1950-ben számos gyár és üzem kezdte meg termelé­sét. 1950-ben fejezték be az Eter­nitgyár, a Gorhim vegyiparigyár a Vörös Csillag gépgyár, a Vaszil Kolárov és Vlko Cservenkov autó­javitóvállalatok, a Kiiment Voro­silov gyengeáramú gyár, az Erős áramű Mü-, a Gavril Genov nevét viselő élelmiszeripari kombinát épí­tését. A felsoroltakon kívül hét vil­lamoscentrálét építettek és nemso­kára újabb négy centrálé építési munkálatait fejezik be. Az év végé­re befejezik a Sztálin elvtárs ne­vét viselő vegyészeti gyár építését amely a Baikán-félsziget legnagyobb ilyenirányú gyára lesz. A követke­ző három évben befejezik a nagy vasmű, az ólom-, cink- és gépmü építését, amelyek mezőgazdasági gépeket állítanak elő. A bolgár népi demokrácia felépítette a ma­gasfeszültségű villamos távvezeté­keket, Kurilov és Plovdiv, Kurilo— Mezdr—Cservenbreg és Rusze— Rázgrád városok között. Az elmúlt években 3000 km hosszúságú új távvezetéket létesítettek. 1953 vé­gére a bolgár szénbányák termelése az 1950-ben elért mennyiség kétsze­rese lesz. Nemrégen készült el a Koznica alagút, amely 5801 méter hossszú és nemcsak Bulgária ha­nem az egész Ealkán-félsziget leg­hosszabb alagútja. , Ezek a nagyszerű eredmények azt bizonyítják, hogy a bolgár nép egységesen sorakozik fel nagy párt­ja. és vezetője, Cservenkov elvtárs mögé. De ezek a számok nemcsak a bolgár népi demokrácia megerő­södését jelentik, hanem a Szovjet­unió vezette béketábor erögyarapo­dását is. A Bolgár Népköztársaság dolgozói a termelés szüntelen fo­kozásával. a munkaverseny állandó kiterjesztésével, a szocializmus épí­tésével küzdenek a béke harcos megvédéséért és ebben a kilzedelem ben évről évre jobban elmélyül a barátság a magyar és a bolgár nép között. A bolgár népi demokrácia minden sikere egyszersmind a mi sikerünk is. A bolgár népi demo­krácia minden győzelme — a Szov­jetunió vezette béketábort erősítve, erősíti a mi hazánkat is. A Bolgár Népköztársaság nagy­szerű eredményei, amelyeket 1944 szeptember 9-e után ért el, annak az állandó felbecsülhetetlen gazda­sági és kultúrális segítségnek kö­szönhetők, melyet a felszabadító Szovjetunió nyújtott a bolgár nép­nek. A Szovjetunió léte nyújtott és nyújt védelmet Bulgáriának — ép­úgy, mint hazánknak — az impe­rialisták nyilt intervenciós kísére­teivel szemben, a Szovjetunió példa­mutatása, a nagyszerű sztálini ta­nítás jelöli meg az útat mind a két nép számára a szocializmus fe­lé, a szovjetemberek, tudósok, mér­nökök, sztahanovisták segítsége könnyíti és gyorsítja meg mind a két nép száméra a jövö felépítését A bolgár nép felszabadulásának hetedik évfordulója alkalmából né­pünk szeretettel köszönti a testvéri bolgár népi demokráciát és kívánja hogy a Bolgár Munkás (kommunis­ta) Párt vezetésével, a Szovjetunió és a népi demokráciák támogatásá­val bátran és szilárdan haladjon a szocializmus építésének útján. Ml J N K ASI .EVEI .EZŐIIVK ÍRJA K A tornaijai járás tanítói a pártsajtóért Az új iskolaév első tanító aktíváján a tanítók ígéretei teltek, hogy még nagyobb igyekezett- i és odaadással fogják nevelni az új nemzedéket. A tanítóértekezletet a Nemzeti Arcvonal kiküldöttei üdvözölték és örömmel vették az értekezlet azon határozatát, hogy tekintettel a sajtó fontosságára, aktívan fognak hozzá annak terjesz­téséhez. A sajtó maga is iskola, amelyből ta­nulni lehet. Újságolvasás nélkül az ember szinte vakot, él a világban. Az Uj Szó és a Pr-ívda megtanít és segít harcolni a békéért, tájékoztat a belföldi és külföldi eseményekről. Megtanít arra is hogy hojfyan kell szeretni hazánkat és hogyan kell gyűlölni a háborús gyujtogatókat. A kommunista sajtó óriási szerepet játszott akkor, amikor hős apáink ön­feláldozóan harcoltak azért, hogy mi most emberi módot, boldogan éljünk. A pártsaj'ó segítette őket harcukban. Az Uj Szó, a maj/yar dolgozók lap­ja, nélkülözhetetlen minden dolgozó asztalán. Terjesztenünk kell a sajtót, hogy valóban életszükségletté váljon, hogy minden dolgozó látóköre bő­vüljön és műveltsége emelkedjék. Emlékezzünk Lerin elvtárs bölcs szavára: „Tanulni! Tanulni! Tanulni!" A tornaijai járás tanítói \ersenyre h{viák ki a besztercebányai járás összes tanítóit a pártsajtó, az Uj Szó és a Pravda terjesztésében. így akar­ják bebizonyítani, hogy őszintén har­colnak a békeért. A verseny eredmé­nyeit könyvjutalmakkal méltányolják. A tornaijai tanítóság lelkesen indul a versenyben. PROKSZ ETEL levelező. Tornaija. Holczer elvtárs 23 Uj Szó és Pravda előfizetőt szerzett eddig Városunkban íoly,k a pártsajtó ter­jesztésének kampánya Nap-nap után jelentős sikereket érnek el az egyes tömeg-szervezetek. A mi üzemünkben is folyik az agi­láció, eddig én magam 17 Ľ i Szó és 6 Pravda előfizetőt szereztem Ennél a mun­kánál felhasználom az agitáció min­den módszerét Igy pl. jó segítséget jelent a hirdető tábla is, amelyre jelszavakat szoktam írni. Múltkor a hirdetőtáblánkra felírtam, hogy hatvanötén vagyunk az üzemben és eddig csak tizennyolcan fizetünk elő a pártsajtóra. Szokásos heti gyűléseinken is min­dig foglalkozunk a sajtó kérdésével. jelentőségével, amelyet tanulásunkban betölt. Ezen kívül személyes agitáció­val, egyénileg is meggyőző munkát folytatok az elvtársak között. Egyes cikkek, amelyekben ott szerepelnek az e!vtár»ak nevei, nagy érdeklődést keltenek és ilyen napokon nagyon soknn veszik meg az újság aznapi számát. Van egy más módszerem is. Időnként 2—3 számmal többet ve­szek és ezeket azoknak adom oda, akiket me p akarok győzni. Ha egyszer-kétszer elolvassák így a lapot, már érdeklődnek utána, kérde­zik, nincs-e újság és szívesen megve­szik Eleinte ezek között vannak olya­nok, akik nem fiztnek mindjárt elő a lapra, de szerintem fontos az, hogy rászokja­nak az olvasásra Majd később meg is fogják rendelni. Ha így aztán többször kezükbe adjuk a lapot és rá tudjuk őket bírni, hogy el is olvassák, nyert ügyünk van, mert felkeltjük érdeklődésüket és ké­sőbb példás előfizetőkké válnak. HOLCZER László munkásleveleiö, Komárom, körzeti műhely. Járási pártnap Fü'eken A Füleken megtartott járási párt­nap n«m hozta meg a vári eredményt. Aránylag kevés ember gyűlt össze. Észrevehettük, hogy hiányoztak a járási vezetőség tagjaiból sokan és nem voltak ott a korláti bazaltbánya üzemvezetőségének tagjai sem. Jogosan kérdezgették a megjelent járási vezetőségi tagok és a korláti munkások is, hogy miért nem jele­nik meg vezetőségük a kommu­nisták járási ünnepén. A járási pártnapot szépen készítet­ték elő. Az ünnepi beszédek további harcra buzdítottak rámutattak arra, hogy minden jó kommunistának é6 dolgozónak egyetlen célja lehet: a szocializmus megvalósítása. Bizonyos, hogy ma, mikor napról­napra javul az életünk, annál in­kább fokozódik osztályellenségeink ellenállása, akik mindent elkövetnek, hogy fékezzék népünk hatalmas al­kotóerejét. Nekünk, becsületes dol­gozóknak szembe kell szállnunk az ellenséggel, a szabotőrökkel és le kell lepleznünk őket a nép előtt. A járási pártnapon elhangzott be­szédek önfudatosságra és éberségre tanítottak, nekünk pedig kötelessé­günk. hogy lelkiismeretesen kivegyük részünket a harcból Még aktívabban be kell kapcsolódnunk az országépítő munkába és a Pártunk által kitűzött i»ányvonal szerint igyekeznünk kel! minél előbb teljesítenünk az ötéves tervet. Saját érdekünkben tesszük ezt, mert ezáltal biztosítjuk a békét és ki­harcoljuk boldog jövőnket. KURALI JÓZSEF munkáslevel<tíí>. Korlát. Szta'íngrádban dolgoztam A Szovjetúnióban mindenkit a sze­rint becsülnek és értékelnek, hogy ho­gyan dolgozik a kommunista társada­lom felvirágoztatásáért, a közössé­gért, a szovjet nép nemzetgazdaságá­nak fejlesztéséért. Minden öntudatos dolgozó tudja, hogy minden egyes téglával, amit a Szovjetúnióban lerak­nak. erősödik a világbéke leghatal­masabb bástyája, és így erősödik a mi hazánk is. 1948 januárjában Sztálingrádban dolgoztam a »Barikád« gvártelep új­jáépítésén. Januárban kezdték meg az új gvár alapjainak kimérését, és meg­kezdtük az ásást, vagvis az alapmun­kálatokat. Két magvar brigád ver­senyzett itt egymással, hogy erősítse a drága szovjet földet. Az időjárás eléggé hideg volt. a Volga felől sok­szor csípős szél fogadott bennünket, amint reggelenként munkába álltunk N'em riadtunk azonban vissza semmi­től, mert fűtött bennünket az építő akarat. Egyre visszaemlékeztünk Nagy Sándor elvtársunk szavaira, amelyeket a táborban tartott gyűlésen intézett hpzzánk: Minden téglával, amit a Szovjet­únióban leraktok, erősítitek a világ­béke legerősebb básti/áiát — a Szov­jetúniót, és erősititek a ti hazáto­kat is.« Nagy Sándor elvtársunk szavainak hatása nem maradt el. Erőt adtak ne­künk, úgv hogy hetek és hónapok múlva munkánk eredménye az lett, hogy 1948 júniusában már a hatalmas új gyárépület tetőzetén dolgoztunk, és a szentember elsejére tervezett mun­kát már augusztus 15-re, tehát 15 nappal előbb tel lesit ettük. Közben többször volt részünk a tá­borban díszvacsorán, és ez nagv meg­tiszteltetést jelentett annak a brigád­nak, amelyik azt megérdemelte. De nemcsak díszvacsora volt a jutalmunk jó munkánkért, hanem mindenben megmutatkozott, hogy megbecsülnek minket A táborban «z újonnan épült kétemeletes munkásház legszebb szo­bájában laktunk, ruházatunk, élelme­zésünk és tisztálkodási lehetőségünk a legmegfelelőbb volt. Gál István, aki a brigád egvik leg­ügyesebb kőművese volt, estefelé, a napi munka végeztével sokszor mon­dogatta: »Hiába, ha ió a szervezés, a munka megszervezése, akkor meg van H látszata...« Igv értékelték a megvalósult szo­cializmus hazájában azt a munkacso­portot, amelv élenjárt az újjáépítés nehéz, de dicső feladatában. FARKAS KALMAN. miirikásleveléző Nagvlég. Felháborítanak az amerikai rádió hazugságai Nem tudom el hallgatni, mennyire felháborít, hogy az amerikai rádió mi­lyen hazug híreket terjeszt a népi de­mokratikus országokról. Azt beszéli, hogy hulladékot gyűjtünk, annyira szegények vagyunk, sőt, hogy nálunk a cigarettavégeket is összeszedik, hogy legyen mit szívni Én, öreg har­cos vagyok és a kapitalista világban bizony szívtam hi'iladék cigarettát. Most azonban Cu ;a-szivart szívok. Ezzel azt akarom be'ckiáltani a világ­ba, hogy ne higgyenek a népbolondltók­nak. A kapitalista országokban bizto­san még mindig gyűjti a szegény, munkanélküli nép és a kizsákmányolt dolgozók a cigaretta- és szivarvégeket. Emlékszem, gyerekkoromban az apám, a boszniai háború után csoma­got kapott szivarokkal. A budapesti arisztokrata urak küldték ezt a bagót, ez volt az apám „méltányos" fizetése katonaszolgálatáért Azt üzenem az összes csehszlová­kiai dolgozók nevében a nyugati kapitalistáknak, hogy hagyjanak minket békében dolgozni, mi nem vagyunk rájuk kíváncsiak, mert még nagyon emlékszünk a múltra. Ebből pedig már nem kérünk. Az a hamis hírverés, amit az ameri­kaiak és angolok csinálnak, csak a nyugat felé kacsingatóknak jó, de ne­kem és a többi becsületes dolgozónak nem. A családomban 16-an voltunk test­vérek, én hát tudom mi volt a múlt­ban és azt is látom, mi van most. Családom nagyon sokat szenvedett, mert kenyeret csak i más asztalán láttunk. Szegény anyám, i.agyon sokat kínlódott, hogy kenyeret nem süthe­tett nekiink, csak la6kát, mért nem volt elegendő liftünk. A lábbelikről már nem is szólok, meri az csak a jobbmódú kulákgyerckeknek volt. Olyan nadrágot hordtunk, hogy azt fel sem lehetett ismerni, annyi folt volt rajta egymásra varrva. Annál jobban megbecsüljük a mai gondtalan életet. BRESZTON K V 'OZSEF kertész, Léva. Munkában a rétéi CSEMADOK A CSEMADOK rétéi helyi szervezete az aratási és brigádmunkálatok elvég­zése után rögtön nekilátott színdara­bok betanulásának. A vezetőség gyű­lésén elhatározta, hogy kultúrműsort rendez és meglátogatja Nagyfödémest, mert ott ez idő sze-int a helyi CSEMA­DOK-csoport nem működ'k megfele­lően. Az elhatározást tett követte és a rákövetkező taggyűlésen a tervet is­mertették a tagsággal Í6. A megjelent tagság vállalta, hogy kisegíti a nagy­födémesi CSEMADOK-ot egy kultúr­brigád vendégszereplésével. A fellé­pést szeptember l-re tűzték ki.' Nagyfödémesen szeretettel várták a rétéi helyi csop irt 25 tagú kultúr­brigádját, amelv két egyfelvonásos színdarabot, énekszámokat, szavala tot és magyar népi táncot adott elő. A kultúregyütte* sikeres fellépése fel­rázta a födémesi CSEM ADOK-tagokat, akik látták, hogyan kell dolgozni Tit­káruk meg is fogadta, hogy a közel­jövőben viszonozzák Rétének a ku'tú fellépést. A rétéi helyi ;soport Bratislavá­ban a Petrzsalkán megtudott járási partnapon is szerepelt, mégpedig igen jó sikerrel A CSEMADOK réte. helyi csoportjá­nak tagjai megmutatták, hogy nem­csak az aratás bŕr, és cséplésben, ha­nem a kultúra terén is megállják he­lyüket. FEHÉR JÓZSEF, Szene.

Next

/
Oldalképek
Tartalom