Uj Szó, 1951. szeptember (4. évfolyam, 205-230.szám)

1951-09-01 / 205. szám, szombat

1951 szeptember 2 II J sin UJS70 A tocsnicai szövetkezet a losonci járásban első helyen áll a beszolgáltatásban A szövetkezet tagjai szeptember 12-én megkezdik a rozs vetését 0riá6i hegyek lábánál kis parasztházacskákból áll Tocsnica község. A múltban bizony sokat küszködtek a köz6ég dolgozói az élet nehézségeivel. A földek alig adtak annyi termést, hogy a falu lakosságának elegendő lett volna kenyérre. A falu ugyan a völgyben fekszik, de a határ egészen a hegyek lábánál terül el A földek eléggé kövesek és ha nem volt elegendő eső ezen a vidéken, bizony lovasiogattal nagyon fáradságos munkába került a föld megművelése. Azóta már más •> helyzet Tocsnicán is. Felszabadult a föld, felszabadultak a dolgozó p<ii asztok is és a lófogattal kínlódó parasztok helyén már a hernyótalpas traktoiok dübörgésétől hangos a határ. Nem is kell arra várni a község földműveseinek, hogy csak akkor fognak szántani, Ka elegendő a csapadék és kellően megázik a föld, mert a traktorokkal, ha kissé keményebb is a föld, mégis elbírnak vele. Nincs is már egyetlen tarló sem, amely szántatlan volna. Nem messze a falutó] dolgoznak a szövetkezet tagjai. Nagy az öröm a cséplőgép munkásai körében. Még egy nap és végeznek a csépléssel. — Már csak ez a kis zab van, — mondja Kudlák And: ás, egy idősebb bác6i, aki éppen ebédre ballag, mert a villanymotornál egy kis hiba csúszott be, kiverte a biztosítékot. — Ez ugyan nem tart soká míg a gépész megcsinálja, de már úgyis dél felé jár az idő, hát mindegy. Hogy hiába ne álljon, addig megebédel Kudlák bácsi már nem fiatal, őszülő bajúszán látni, hogy túl van az ötvenen. Elmeséli az ő fiatalkori életét Mint kisgazda fiának nagyon sokat kellett küszködnie, hogy a két hektárnyi földből megélhessenek. Amikor aztán elkerült a szülői háztól, ugyancsak keservesen tengette életét. A lábaira mutat, amelyek állapotán látszik, hogy mennyit dolgozott egész éltében és mégsem volt 6oha semmivel sem többje a betevő falatnál. — Nem is tudom elmondani milyen öröm volt részemre, amikor ilyen betegen is bevettek a szövetkezetbe. Hisz minden jó volna, csak az a baj, hogy nem tudok a szövetkezetben állandóan dolgozni. Ds azért igy is megkeresek havi 2000 koronát. A minap mondtam éppen az asszonynak: no anyjuk, öregségünkre fogunk meggazdagodni. Bizony, ha megkapom a munkaegységek után járó természetbeni jutalmazást, annyi lesz a gabonám, amennyi még sohasem volt. A cséplőgépnél izmoskezű férfiak és mosolygós arcú asszonyok fogadnak. — Főzni kellene már, hisz 12 felé jár már az óramutató, — mondom az egyik asszonynak. — Azért fogunk ebédelnf, — feleli Kudel Irén, ha nem is főztünk ebédet. Mindig találunk azért valami ennivalót. Igy van ez nálunk, ha sürgős a munka. Még ha küldenék is valamelyikünket egyik 6e menne, mikor a ml gabonánkról van szó. Ez a zab is el volna már csépelve, ha nem esett volna két nap az eső. Azért sietünk annyira, hogy amíg az Idő engedi, befejezhessük a cséplést. őszintén és büszkén mondja ezeket Kudel Irén. Látszik rajta, beszédjéből is kitűnik, hogy nem csalódtak amióta a HL típusban dolgoznak. Áprilisban tértek át a magasabb típusra s azóta nagyon szép eredmánveket értek el Becsületesen dolgoznak. A kapásnö-. vények mind szépen kitisztítva, a gabona betakarítva és a tarlószántás 95 százalékban elvégzve: mindez azt blzonvítja. hogy a szövetkezet tagjai sohasem vették úgy, hogy letelt a 8 óra. mehetünk haza. Az asszonyok épp úgy, mint a lérliak derekasan kiveszik részüket a munkából. Ezt bizonyítja Kudel Irén júliusi keresete is. 34 ledolgozott munkaegység után 2380 korona előleget kapott. — Addig, míg a II. típusban dolgoztunk, — mondja Gálát Andrá6 csoportvezető, — alig tudtunk munkaerőt kapni a szövetkezet részére. De amióta a munkaegységek után megkapjuk a jutalmat és a természetbeni járandóságot sokat változott szövetkezetünk Voltak egyesek, akik annakidején, mikor közösen kezdtünk gazdálkodni, itt hapvtak bennünket azzal hogy a szövetkezetben nincs megélhetés és elmentek gyárba dolgozni. Most még azok is vissza akarnak jönni a szövetkezetbe. Különösen amikor megtudták, hogy egyes tagok, akik állandóan a szövetkezteben dol goznak, többet keresnek, mmt ők. sőt még gabonát is kapnak. Nézzük csak mennyit keresett Sárkány János és családja. Sárkány János harmadmagával dolgozik a szövetkezetben. Júliu6 hónapban a Sárkány-család keresett 8000 koronát A természetbeni jutalmazás áprilistói számftva 1485 kg búza, 277 kilogramm rozs és 277 kilogramm árpa. Ba'.askó András másodmagával júliusban 6345 koronát kapott. A munkaegységek után pedig 1122 kilogramm búzát. 200 kilogramm rozsot és 200 kilogramm árpát. — Sohasem értünk volna el ilyen eredményeket — mondja Szalai Pál, a szövetkezet gazdasági vezetője, — ha át nem térünk a III. típusra. Azóta napról napra szilárdabban áll szövetkezetünk. A tagok soraiban megszilárdult a munkafegyelem és a munkakedv. A tervszerű munka és a tagok jól végzett munkája tette lehetővé, hogy a mi, aránylag gyenge földjeinken elértünk búzából 18 mázsa, rozsból ugyanannyi, árpából 15 mázsa hektáronkénti hozamot A zabot most csépeljük, de sokkal több lesz a termésünk zabból is mint amennyire számítottunk. A cséplőgéptől nindjárt a raktárba szállítjuk a zabot Még az egészet el sem csépeltük és már is 174 százalékban eleget tettünk beszolgáltatási kötelezettségünknek. A losonci fölműves raktárszövetkezet kapuján lévő tábla is büszkén hirdeti, hogy Tocsnica az első a gabona beadásban az egész járásban. Igaz, hogy egy gazda kivételével az egész falu az EFSz tagja és mind azon dolgoznak, hogy minél több gabonával járuljanak hozzá a világbéke megszilárdításához. Átlagban a gabonabeszolgáltatásnak 170 százalékban tettek eleget. Az előírt kontingensen felül adtak mindenből. Búzából 142 százalékban, rozsból 141 százalékban, árpából 242 százalékban, zabból pedig J74 százalékban teljesítették beadási kötelezettségüket. Azonkívül még borsót is beszolgáltattak 296 százalékban. Az aratási és cséplési munkák sikeres elvégzésében nagy szerepe volt a I helyi CsISz-tagoknak is, akik teljes odaadással, fáradságot nem ismerve, brigádmunkával segítettek a szövetkezetnek és 320 munkaegységet dolgoztak le. Cséplés alatt, hogy a munkák gyorsabban menjenek, vasárnap hordták össze a gabonát kazlakba, úgyhogy aztán a cséplésnél nem volt fennakadás. Különben a kevés fogat hiányában kocsikról nem tudtak volna csépelni. Amilyen jól áll a tocsnicai szövetkezet, mina termésben, mind állatállományban hamarosan a legjobb szövetkezetek közé sorolhatjuk. Szeptember másodikán már megkezdik az előkészületeket az ősziek elvetéséhez és szeptember 12-én kezdik a rozs vetését. A szarvasmarhák részére már lassan szűk lesz az eddigi istálló. Sertésállományuk 226 darabból áll. Ezek között vannak anyakocák, süldők és hízósertések A sertésekből ez évben 1,400.000 korona jövedelemre számítanak. Hát még az a 6ok tyúk. Ugy ellepik a tyúkfarm udvarát, csak úgy feketélik tőlük a föld De még milyen nagy segítség az is a szövetkezetnek, hogy 180 tyúk után havonta 20.000 koronát kapnak a tojásokért Tehát nem kell félni a szövetkezet tagjainak, hogy nem lesz elegendő pénzük és hogy nem lesz mibő' kifizetni a ledolgozott munkaegységeket, mintahogy azt a panyidaróci kulákok híresztelik, hogy sem Vilkén sem Tocsnicán nem tudják a szővetkezeteseket jutalmazni. Ez csak a panyitdaróci kulákok beszédében van; így akarják hátráltatni és félrevezetni a panyitdaróci kis- és középparasztokat, hogy át ne térjenek a III. típusra. Ezeket a kulák meséket megcáfolja lvanics Mihály is, aki a szövetkezet közős istállójában a teheneket gondozza. — Nagyon jól ismerem a kulákokat. Fáj a szivük, amikor látják és hallják, hogy naprói napra fejlődik, erősödik a szövetkezetünk. Nincs az a pénz, amiért itt tudnám hagyni szövetkezetünket. Amikoi áttértünk a III. típusra, a víglási állami birtokra mentem tanfolyamra. Isten bizony, ott akartak fogni. Mindent ígértek, hogy maradjak náluk tehéngondozónak. Nem megyek én már a szövetkezetből sehová 6em, hisz itt is nagyon szép keresetem van. 18 tehén gondozása után megkapom a szövetkezetben a jutalmazást. A júliusi hónapra is kaptam 4000 koronát és még azonkívül 525 kilogramm búzát, 100 kilogramm rozsot és ugyanannyi árpát és zabot. Földműves voltam mindig, de sohasem tudtam, bogy miért is dolgozom egész életemben. Bizony régen a földművesek csak arra dolgoztak, hogy a 6ok adót megfizessék és ha pénzre volt szükségük, azt is kaptak, szívesen adott a bank. Hogy aztán hova jutott a földműves, azt nem kell 6okat magyarázni. Legtöbb esetben foghatta a tarisznyát és a koldúsbotot, hogy szerencsét próbáljon. Ilyen volt az a régi jó világ, amit a spekulánsok még ma is szeretnének. De kik ezek a spekulánsok? Azok a naplópók, akik kuldúsbotra juttatták és földönfutóvá tették a védtelen parasztokat. No. de ez már csak álom marad, mert az ő „segítő kezükre" sohasem lesz szükségük a kisparasztoknak, mert dolgozó parasztjaink az EFSz-ben már megtalálták a szebb és boldogabb életet. MÉRY FERENC. A szövetkezet terméseredményein meggyőződve 50 új tag lépett be a csallóközaranyosí szövetkezetbe A csallóközaranyosi dolgozók jól haladnak községükben a szocializmus építésével. A mult év őszén 13 taggal megalakították a szövetkezetet. A tagok létszáma azonban napról-napra növekedett. Büszkén állapíthatjuk meg azt is, hogy ezek az emberek mind öntudatos dolgozók. Ennek köszönhető, hogy az elmúlt évet 500.000 korona tiszta haszonnal zárta le a szövetkezet. Idén a tavaszi munkákat az egész falu rendesen elvégezte. Az aratási munkákat is szervezetten, csoportokban végezték mind a szövetkezeti tagok, mind az egyénileg gazdálkodók. A szövetkezet a cséplést is, az aratást is négy nappal előbb befejezte, mint ahogy eredetileg tervezte. A szövetkezetiek 172 hektár gabona cséplését augusztus 7-én, az egyé- j nileg gazdálkodók pedig augusztus 13-án befejezték. Az elcsépelt gabonát a gépek alól egyenesen a földműves raktárszövetkezetbe szállították a dolgozók A község átlag 165 százalékra, maga az EFSz pedig 227 százalékra tett eleget beszolgáltatási kötelezettségének. C Levelezőnktől.) A szövetkezet gabonája az idén jól fizetett. Búzából hektáronként 23 mázsa, árpából pedig 26 mázsa termett. Az egyénileg gazdálkodók átlagos hektáronkénti földhozama 20 mázsa volt. Ezt a különbséget felhasználta a helyi pártszervezet és széleskörű meggyőző tevékenységet indított az egyénileg gazdálkodók között. Ennek köszönhető, hogy rövid 10 nap alatt 50 kis- és középföUlmüvessel növekedett a szövetkezeti tagok száma. Jelenleg a pártoló tagokkal együtt 202 tagja van az EFSz-nek. A tagság a jutalmazással meg van elégedve. A ledolgozott munkaegységek után 400—500 kilogramm búzát, 300—100 kilogramm árpát kaptak. Ezenkívül 5 hónap alatt 20— 23 ezer korona előleget is felvettek. A csallóközaranyosi kis- és középföldmüvesek meggyőződtek már a közös gazdálkodás előnyeiről. Belátták, hogy a kulákság suttogása teljesen alaptalan volt és hogy a kulákok a dolgozók legnagyobb ellenségei. A szenei járásban 253 áj tag lépett be a szövetkezetekbe A. szenei járás EFSz-ei az idén elég szép eredményeket értek el a közös munkában. Erről az is tanúskodik, hogy Pusztafödémesen kívül, ahol még nem csépeltek el, minden egyes EFSz százszázalékon felül teljesítette beszolgáltatási kötelezettségét. Különösen magasan túlhaladta a beszolgáltatást a ül. típusu magyarbéli szövetkezet, amely 183 százalékos teljesítményt ért el. Utána a III. típusú kisbéli EFSz következik 170 százalékos teljesítménnyel. Még a legalacsonyabb teljesítménnyel bíró asakerti szövetkezet is 105 százalékra tett eleget beszolgáltatási kötelezettségének. A cséplés befejezése alkalmával a sárfiai EFSz aratási ünnepséget rendezett, amelynek keretében a járás szövetkezeti funkcionáriusainak aktíváját is megtartották. Ezen az értekezleten a dolgozók új értékes munkakötelezettségeket vállaltak, melyek nagyobbrészt a magasabb típusokra való áttérésre, a taglétszám emelésére és az állattenyésztési termelés kibővítésére vonatkoznak. Igy például a nagyfödémes! szövetkezeti tagok szeptember elsején áttérnek a IV. tipnsra. Állatállományukat 120 da rabbal növelik. A sárfiai ül. típusú EFSz pedig az év végén fog áttérni a IV. típusra. Szeptember végéig 10 űj tagot szereznek a szövetkezet számára, fis ezeknek a kötelezettségvállalásoknak egész sorát említhetnénk. A szenei járásban a mai napig összesen 253 űj szövetkezeti tag lépett be az EFSz-ekbe. A felvilágosító munkát a járási pártbizottság szervezte meg az aratási A természetbeníek szétosztása a III. és IV. típusú EFSz-ekben A földművelésügyi minisztérium hivatalos hirdetménye A gabonának, mint természetbeni jutalomnak a szétosztásánál a munkaegységek után az egyes III. és IV. típusú EFSz-ekben különbözö módon járnak el és gyakran előfordul, hogy a tagok a munkaegységek után való igazságos jutalmazásának elveit nem tartják be, ami kedvezőtlen hatással lehet a szövetkezet rendes gazdálkodására. A munkaegységek után járó természetbeni jutalom igazságos szétosztásának megkönnyítése érdekében a III. és IV. típusú EFSzek számára a földművelésügyi minisztérium a következő főelveket közli. 1. Minden egyes szövetkezet elsőrangú feladata, hogy az aratás és cséplés befejezése után mindenekelőtt a beszolgáltatási kötelezettségének tegyen eleget a termelési és beszolgáltatási szerződés alapján. 2. A második, amit a szövetkezeteknek tenniök kell, az, hogy viszszaadják az államnak azt a gabonamennyiséget, melyet vetőmagként kölcsönvettek. 3. Ezen feladatok teljesítése után az egyes EFSz-ek kiegészítik a vetőmag és a takarmányaalapot: a) A vetőmag alapra annvi gabonát kell meghagyni, amennvi elegendő a tervezett vetési területek bevetésére, a takarmányalapra pedig annyi takarmánygabonát (árpát, zabot, stb.) kell meghagyni, amennyi elegendő a tervezett szövetkezeti állatállomány számára az idei évben és a jövő évi aratásig. (A takarmányalap biztosításánál nem szabad megfeledkezni azokról az állatokról, amelyek jelenleg még nincsenek a szövetkezet birtokában, de a terv szerint rövidesen felvásárolja őket a I szövetkezet). b) A vetőmag és takarmány-tartalékalapra azért kell meghagyni gabonát, hogy a jövő évi esetleges rossz termés ne okozzon nehézséget a szövetkezetnek. Erre a célra körülbelül 15 százalékát kell meghagyni annak a mennyiségnek, amelyet az EFSz a vetőmag és takarmányalapra helyezett. 4. A szociális alapra a szövetkezet annyi gabonát hagy meg, amennyi szükséges a több gyermekes aktív szövetkezeti tagok családjának önellátásához, vagy pedig azon szövetkezeti tagok ellátására, akik alacsonyabb munkaképességgel rendelkeznek (a betegek), vagyis akik öregség vagy betegség miatt a szövetkezetben nem dolgozhatnak. A szociális alap biztosításánál nem szabad megfeledkezni a bölcsődékről sem. A szociális alapból a taggyűlés határozata szerint a szövetkezet fog kiadni kenyérgabonát a rendes felvásárlási áron. Semmi esetre sem szabad a szociális alapból kenyérgabonát kiadni azoknak a szövetkezeti tagoknak, akik nemtörődömségből nem dolgoztak le annyi munkaegységet a szövetkezetben, amennyit kellett volna. 5. A fent említett alapok biztosítása után a taggyűlés megállapítja, hogy mennyi gabonát adjon be a szövetkezet az államnak, mint kontingensen felüli mennyiséget a megállapított magasabb áron. 6. A fennmaradt gabonát a szövetkezet a tagok közötti szétosztásra fordítja. Ennek a mennyiségnek az 50 százalékát a szövetkezet előlegként adja ki tagjainak, mégpedig az eddig ledolgozott munkaegységek után és azoknak a szövetkezeti tagoknak, illetve hozzátartozóiknak, akik a szövetkezeten kívül vannak alkalmazva és kapnak élelmiszerjegyet is, de időközönként segítenek a szövetkezetben. A megmaradt gabona másik felét a szövetkezet a végelszámoláskor osztja ki az év végén a ledolgozott munkaegységek szerint. 7. A természetbeni jutalmazás szétosztásának módját a szövetkezet taggyűlése határozza meg. bizottságok és a Nemzeti Arcvonal szervezetein keresztül. Népgyüléseket, egyéni beszélgetéseket tartottak a kis- és középföldmüvesek között. Igaz ugyan, hogy nem mindenütt folyt ez az agitációs munka a legjobban. Igy például Királyfán, Nagygróbon és Igramon nem kapcsolódtak be a Nemzeti Arcvonal helyi funkcionáriusai teljes mértékben a meggyőző tevékenységbe. Természetesen ezután nem csoda, ha ezekben a községekben nem lehetett olyan eredményeket elérni, amilyeneket sok helyütt másutt. Az agitációs munkát továbbá a kulákok is próbálták akadályozni, akik mindenféle körmönfont ürügyeket találtak ki, csak hogy a kis- és középföldmüveseket lebeszéljék a szövetkezetbe való belépésről. E mellett a kulákok a beszolgáltatást is szabotálják. Például Karovics József 21 hektáros kulák nem szolgáltatott be 27 mázsa búzát, 18 mázsa rozsot, 26 mázsa árpát és 4.30 mázsa zabot. Józan Gáspár, turnyai lakos is 2.70 mázsa búzával, 11.59 mázsa rozzsal és 15.61 mázsa árpával szabotálta a beszolgáltatást. Ezeket a spekulánsokat és szabotálókat utoléri a dolgozók büntető keze. Szabotálásukért a bíróság előtt felelnek. • A kulákok rendszerint olyan híreket terjesztgetnek, hogy a szövetkezeti tagok nem müvelik rendesen a földeket. Most azonban suttogásuk kudarcba fult, mert EFSz-eink jóval magasabb termést értek el, mintahogy eredetileg tervezték. Búzából például 18 mázsa helyett 21, árpából 18 mázsa helyett 20 mázsa termett hektáronként. A rozs és a zab is elérte a tervel; Ezzel szemben az egyénileg gazdálkodók hektáronként 18 mázsa búzát terveztek, de ebből csak 14 mázsa termett. Hasonlóképpen a rozs sem fizetett úgy, mintahogy tervezték. A különbség tehát világos. A kis- és középföldmüvesek meggyőzéséhez az is nagyban hozzájárul, hogy a lelkiismeretesen dolgozó szövetkezeti tagok tényleg szép jövedelemhez jutottak. Igy például Sárfián Jankovies István 283 ledolgozott munkaegység után 22.640 korona előleget, 9.64 mázsa búzát és 10.49 mázsa árpát kapott. Tltrvanebben a szövetkezetben Pesko Mihály 263 munkaegvséget dolgozott le, ami után 21.120 korona előleget, 9.10 mázsa búzát és 9.80 mázsa árpát kapott. Természetesen az év vége még elég messze van. Addig mégegyszer enynyit lehet keresni. Ha elégedetlen szövetkezeti taggal találkozunk, akkor bizonyára olyan emberről van szó, aki a szövetkezeti munkát elhanyagolta. Igy például Urbanovics István a csata.i szövetkezetben csak 42 munkaegységet dolgozott le. Ezért keresete sem lehet magas. Összesen 3.360 koronát, 17 kg búzát. 42 ks? rozsot, 45 kilogramm árpát kapott. Az ilyen esetek azonban elég ritkák. Általában megelégedéssel találkozunk szövetkezeteinkben. Ez bizonyára sok egyénileg gazdálkodónak megnyitja a szemét, és megmutatja neki a jobb élet felé vezető utat. JEDINÁK MIHÁLY, Szene.