Uj Szó, 1951. szeptember (4. évfolyam, 205-230.szám)

1951-09-01 / 205. szám, szombat

UJSZ0 Smiíkszik még, c^mlmis ái

f?... 1951 szeptember 2 II J sin Meleg vasárnap délután van. Az alistáli Egységes Földműves Szövetkezet irodája udvarán székek és lócák sorakoznak. Az ember azt hinné, hogy valamilyen mozi vagy színielőadás készül. Igen, az alistáli szövetkezet színi előadást tart. Olyan színi előadást, amelyen a szövetkezet rombolóit, élősködőit mutatják be^ a falu dolgozó népének. Az alistáli szövetkezet kis- és középföldművesei el fogják soraikból távolítani a kulákokat, akik eddig a szövetkezet leple alatt mézes-mázos szavakkal iparkodtak romboló munkát végezni. Meg tudták csinálni, mert iparkodtak a szövetkezet élére kerülni, a vezető helyekre befurakodni. Az alistáli szövetkezetet teljesen magukhoz kaparitották. A hat gyönyörű mákvirág mind a szövetkezet élén ékeskedett Hájas koponyájukat jobbra-balra billegették, de arra nagyon ügyeltek, hogy finom kezecskéjüket a kasza, vagy a kapa nyele fel ne törje. A szövetkezet élén, mint elnök a 33 hektáros Szuchánsky állt. A munkakerüléstől elhízott, valódi kuláktipus, aki életének legnagyobb részét azzal töltötte el, hogy mindenféle vadászfelszerelésekkel díszítse kastélyát. Amikor szerencsétlen cselédjei verejtéktől vörösre mart testtel túrták a földjét, 6 vadászgatott vagy legroszszabb esetben kiment a cselédekhez parancsokat osztogatni De nem volt különb a hat közül egyik sem, mind csak arra volt alkalmas, hogy a kocsmában jó bor mellett azzal dicsekedjenek, hogy kinek a szolgája tud nagyobb rendet vágni. Ezek a kulákok. mikor látták, hogy szorul a hurok a nyakuk körül, iparkodtak a szövetkezetbe befurakodni, ott ls a vezető helyekre. Azzal az ürüggyel, hogy a szövetkezetet csak olyan ember tudja vezetni, akinek legkevesebb 30 hektár földje volt. Persze. el ls vezették volna a gazemberek a szövetkezetet a pusztulásba, az öszszes tagokkal együtt. Amikor a szövetkezet megalakult, a.' kulákok iparkodtak túladni összes marháikon, csak a csupasz földet adták be a szövetkezetbe azért, hogy a szövetkezeti tagok majd megdolgozzák, ők pedig továbbra is munka nélkül, jó fizetéssel hizlalják pocakjukat. De ezek a kulákok nem elégedtek meg azzal, hogy élősdi módjára éljenek a szövetkezet keretén belül, hanem, ahol lehetett, a munkát is szabotálták. A jószívű kulák vezetők nagy szaktudásukkal azt is be tudták bizonyítani, hogyan lehet a takarmányt kint a mezőn megrothasztani. Azt is bemutatták, hogy ha a herét nem kaszáliák le, az gazzá változik és rövid idő alatt kivész a földből. A takarmányoknál az ilyen intézkedésekkel több mint 1,000.000 korona kárt okoztak a szövetkezetnek. A szövetkezet tagjai szemükre vetették, hogy nem akarnak dolgozni. Erre a kulákok, mint a felingerült pulykakakasok kezdtek kurrogni, hogy így meg úgy, akkor hogy lehet nekik naponta 4—5 munkaegység is ledolgozva. Ha nem dolgoztak volna, akkor az elnök nem irta volna alá. Erre azt mondhatjuk, hogy varjú a varjúnak szemét ki nem ássa. A munkaegységeket beírták, de hogy értük munkát nem végeztek, az egyszer biztos. Ha a munkaegységekre kiszabott munkát elvégezték volna, akkor az egymillió korona értékű takarmány nem rothadt volna kint a földön. Annak sem lett volna szabad megtörténni, hogy az év közepére kitervezett munkaegységek 75—80 százaléka elfogyjon. De ezen mi nem csodálkozunk, mert a kulákok taktikáját nagyon jól ismerjüf és az alistáli szövetkezeti tagok is átláttak a kulákok szitáján. Nem tűrik tovább garázdálkodásukat, lerántják róluk a leplet és nyíltan szemükbe vágják a dolgozó nép ellen elkövetett minden gazságukat. Ott ül a tömegben, behúzott nyakkal Ambrus György is. De hiába húzza be a nyakát, mert Mozganl Mihály szeme megtalálja és fejére olvassa gaztetteit. Emlékszik-e még Ambrus úr arra, mikor a rengeteg lencséjét csépeltük? Es mikor fizetni kellett volna érte, akkor azt mondotta, menjek el majd karácsonykor és akkor majd ad nekem lencsét. Emlékszik még arra a karácsonyra, Ambrus úr, amikor elmentem a lencséért és maga készségesen kiadta a kialkudott lencsét. De amikor el akartam jönni a lencsével, akkor felszólított, hogy a lencse kilójáért 20 koronát fizessünk. Ezután egy idősebb, munkától ráncos arcú asszony állott fel és az említett kulák úrnak nyíltan a szemébe vágta, hogy még most is tartozik a kulák cselédjei után végzett mosásért. A hős kulák, akinek a fejére olvasták gaztetteit, szóhoz sem jutott. Csak a ravasz szemével nézett úgy, mintha keresztül akarná szúrni vele a beszélőt. De az a szerencsénk, hogy a ravasz kulákok még azt nem tudták kispekulálni, hogy a szemükkel ölni is tudjanak. A sorok közül egy fiatalember áll fel, aki szintén Ambrus úr fejére olvassa bűneit. Elmondja, hogy a kulák hogyan harácsolta el utolsó tehenüket, amelyet aztán később a megalakult EFSz-be adott be, hogy ne mondhassák, hogy marhát nem adott be. A saját marháit pedig eladogatta. A kulákok, mikor érezték, hogy a fejükön lévő vaj olvadozni kezd a szövetkezeti tagok beszédétől, hatalmas kiabálással akarták az ügyet eltussolni. Erre a tömeg mozgolódni kezdett Igy aztán a kulákfrakció jobbnak látta, ha alább hagy a nagy hanggal, mert érezték, hogy az olvadozó vaj még meg is égetheti a fejüket. A szövetkezeti tagok a hat kulákot örökre kiseprűzték soraik közül. Saját bőrükön meggyőződtek, hogy amíg a szövetkezetben kulák van, addig haladásról, jobb életről beszélni sem lehet. SZARKA ISTVÁN A zsírosparaszt megmutatja igazi arcát Pereden van egy f ól Ismert kulák, név szerint Darázs Menyhért, aki az utóbbi időben csodálatos módon középparaszttá vedlett át. Annak ellenére. hogy jelenleg ls 25 hektár és 80 ár földje van, mégis csak 8 hektáron és 12 áron gazdálkodik családjával. Hogy hol van a többi föld? Ott. ahol eddig volt. Csakhogy most ezt a többi földet 16 kisgazda műveli a községből és a fi kuláknak haszonbér fejében holdanként 120 kg gabonát vagy annak árát fizetik. Darázs Menyhért így akar elismerést szerezni magának a kisgazdák között és igy akar középgazda lenni, tehát báránybőrbe öltözni, hogy a becsületes dolgozó nép ne lássa, hogy kulákkal, a falu ellenségével van dolga. Azok azonban, akik ismerik már régebb idő óta, most is belelátnak a kulák gyomrába. A föld az övé. Ezek szerint tehát neki kell viselnie a beszolgáltatási kötelezettségek terhét is. 0 azonban hű marad elveihez — a beszolgáltatást szabotálja. Az előírt 128.40 mázsa búzából eddig csak 21.10 mázsát és a 15950 mázsa árpából pedig csak 30.11 mázsát szolgáltatott be. De a többi terményfajtában is hűen tartja magát elveihez. 5400 darab tojásból csupán 1800 darabot, 1550 kg sertéshúsból 220 kg-ot, 3700 liter tejből 1204.5 litert és 142 kg szárnyasból pedig csak 12 kg-ot szolgáltatott be mindössze. Pedig aki háza előtt elmegy, láthatja, mennyi baromfi futkároz az udvarán. A kulák úr azonban azt mondja, hogy nincs kukoricája, amivel az állatokat etesse. Pedig hát mi ebben az esetben nem kukoricát kérünk tőle, hanem baromfit, ebben pedig ö nála nincs hiány. Kukoricát csak később kell beszolgáltatnia, a törés után. Amint a fentiekből kitűnik, a sertéshúst sem szolgáltatta be. Malacokat azonban tudott eladni magánosoknak /jó pénzért*. A dolgozók azonban rájöttek a kulák feketézésére és megkapta a büntetést. 15 napi szabadságvesztést js 3000 korona pénzbüntetést. Darázs Menyhért tervel világosak. Le akarja rázni a nyakáról a földet, amelyet nem tud, vagy nem akar megművelni és így szabadulni akar a tehertől, amit neki kellene viselni és azt a kisföldmüvesek vállára akarja hárítani. Ez a kizsákmányolás egyik faftája. Darázs Menyhért terveivel kapcsolatban ennyit szeretnénk felelni: a föld azé. aki megműveli. Es ti kisgazdák, Darázs bérlői, ti is ébredjetek tudatára ennek. Lépjetek be a gondjaitokra bízott földdel az EFSz-be, amely a ti falutokban igazán jól működik és boldog, szabad ember tesz belőletek. Igy önmagatoknak fogtok dolgozni, nem pedig Darázs Menyhért kizsákmányolőra. Eljött a leszámolás Ideje. Leszámoltunk Darázs kulákkal is. mégpedig olyan módon, hogy soha többé nem fogja szabotálni élelmezésünket. Olyan emberek, mint Darázs Meni ''ért, nem érdemlik meg, hogy azt a levegőt szívják, amit becsületes munkásaink a szebb jövő építése közben. Ezeket az embereket nem fogja megmenteni a lelkiismeretes dolgozók kemény öklétől még a i>Fehér Ház« sem. : PITTICH GÉZA, Vágsellye \ A „joszivu zádori kulák Zádor községben van egy kimondottan »jószívű« kulák, névszerint Betes Antal, aki ezideig feleségével együtt mindig csak a hasznot leste. Ahol csak tudott, kizsákmányolt. Még a kútjábót a vizet is pénzért adta azoknak a szegényembereknk, akiknek a kútjukban nem volt jó ivóvíz. Most, az aratás és a hordás alkalmával bebizonyult, hogy milyen jóember volt ő. Az aratással nem törődött. Arra várt, hogy maid a falubeliek learatják gabonáját. Még azt sem bánta volna, ha minden kint rothad a földön, de ő kaszát nem fogott. Csakhogy a kulák úr egy kicsit csalódott. A község dolgozói ugyan learatták gaboná ját, de ez alkalommal nem ingyen. A kulák úrnak jól meg kellett fizetnie az aratókat. Mikor fizetésre került a sor, feleségével együtt a földhöz verte magát, mert azt szerette volna, ha mint eddig is, most is csak egyszerűen kikiabálhatta volna a községbe, hogyha nem jönnek hozzá dolgozni, hiába mennek tarisznyával búzáért, ö azt sem bánja, ha az egész falu éhen döglik. Felesége életében sohasem dolgozott. Nyáron, amikor mindenki kint izzadt a földeken, ő a folyóba járt áztatni a lábát. Mi az ilyen munkakerülőket nem tűrjük. Nem engedjük meg, hogy vérünket szipolyozva élősködjenek rajtunk. Megmutatjuk Betes Antalnak és a hozzá hasonlóknak, hogy aki nem dolgozik, nem is fog enni. (P-) Leleplezték a spekuláló Csiba Györgyöt Csiba György, a jókal helyi Nemzeti Bizottság mezőgazdasági előadója 7.20 hektár földön gazdálkodik. A terv szerint 1.94 hektár búzát kellett vetnie és ezen terméstervezete 35 mázsa volt. Cséplési eredménye azonban 50.08 mázsa búza lett. Rozsvetési előirányzata 0.57 hektár, terméstervezete pedig 9.20 mázsa. A csépléskor azonban kitűnt, hogy rozs is túlságosan sok termett a vetésterülethez viszonyítva: összesen 25.93 mázsa. Zabot egyáltalán nem vetett és mégis 307 kg-ot '•sépelt ki a szomszédoknál. Mint a helyi Nemzeti Bizottság mezőgazdasági előadója a beszolgáltatások szétirásánál ügyelt arra, hogy ne tegyen túlságosan magas kontingense. Árpából például csak 8 mázsát íratott elő magának, pedig összesen 24.33 mázsa árpája termett. Feltűnő körülmény Csiba Györgynél az is, hogy két családtagot beíratott önellátási adagra, annak ellenére, hogy lánya, akiről szó van, már férjnél van, fia pedig katona. A dolgozók azonban rájötiek Csiba György okoskodására. Mindenki előtt világos, hogy nagyobb terjedelmű eltitkolt földje van. Ezért Csiba Györgyöt a Nemzeti Bizottságon betöltött funkciójától megosztották. (Levelezőnktől) Eredményeink bebizonyították a közös munka és a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit Egy éve annak, hogy Gömörpanyiton megalakult az EFSz. Ez alkalommal az EFSz és a helyi pártszervezet gyűlést tartott, melyen Barci Béla párttitkár ismertette a szövetkezet eddigi működését. A gömörpatonyi szövetkezeti tagok jól munkálkodtak. Egy év alatt 147 tag áttért a III. típusra. Ha visszaemlékezünk arra, hogy milyen anyagi körülmények között kezdtünk dolgozni, akkor büszkén állapithatjuk meg, hogy szövetkezetünk meggazdagodott. Van már saját traktorunk és több más értékes gazdasági felszerelésünk. A közös istállóban 40 szarvasmarhát helyeztünk el. Folyamatban van már az új istálló építése is, ahol 20 szarvasmarhát fogunk elhelyezni. Sertéstenyésztésünkben is szép eredményeket értünk el. Összesen 97 sertésünk van. Ezenkívül 170 juhval is dicsekedhetünk. Jelenleg egy nagy sertéshizlaldát építünk, ahol 200 sertést fogunk elhelyezni. A szövetkezeti tagok csak azzal nincsenek megelégedve, hogy az egyénileg gazdálkodók nem használják ki teljes mértékben földjeiket. Sok föld hever ugaron. Ezenkívül a megművelt földek sem adnak olyan termést, mint amüyent el lehetne érni. Nem is csoda ez, ha az egyénileg gazdálkodók nem adják meg a földnek a rendes munkát és a műtrágyát. Az idén a gömörpatonyi szövetkezet 2.5 vagon vetőmagot adott az egyénileg gazdálkodóknak. Most a termés betakarítása után, amikor a kölcsönyt vissza kellene adni, a szövetkezeti tagok ezt a választ kapják, hogy nincsen, nem termett. Ez nagy hiba, mert elképzelhetetlen az, hogy a szövetkezeti tagok dolgozzanak a hanyagul dolgozó egyénileg gazdálkodókra. Vagy pedig vessünk csak egy pillantást a cséplésre. Falunk két cséplőgépet kapott: a

z egyik a szövetkezetnek, a másik pedig az egyénileg gazdálkodóknak csépel. Amíg mi, szövetkezeti tagok 9 vagon gabonát kicsépeltünk, addig az egyénileg gazdálkodók csupán 90 mázsát. Itt világosan megmutatkozik az idő és üzemanyag pocsékolás, amely a gépeknek egyik helyről a másik helyre való átvontatása által keletkezik. A gömörpanyiti EFSz 77 mázsa vetőmagból kitermelt 7 vagón gabonát. Ebből a közellátásra bocsájtott 385 mázsát. Ugyanakkor gondoskodva van a tagok ellátásáról is. Fürjes János szövetkezett tag például 20 mázsa természetbeni jutalmazást kapott. Ez azonban csak a kenyérgabonaFürjes János és a többi szövetkezeti tag még megkapja a részét a takarmánygabona félékből is, ami körülbelül 12 mázsát tesz ki. Az egyénileg gazdálkodók beláthatnák már végre, hogy mennyivel előnyösebb a közös munka és hogy a szövetkezet megadja a dolgozóknak a nyugodt, gondtalan életet. A szövetkezeti tagok jelenleg gyermekeik számára biztosítják a szebb jövöt. Gömörpanyiton mintegy 140 iskolásgyermek van. Jelenleg az iskolák átrendezésével vannak elfoglalva. Kiszélesítik az iskolaudvart, hogy ez a gyereksereg mind tanulás közben, mind játék közben nyugodtan készülhessen jövendő hivatására. PROKSZA ETEL, Tornaija. A szelőcei szövetkezet készül az őszi munkákra Nemrég a szelőcei EFSz-ben jártam. Körülnéztem egy kicsit és mikorra az udvar végére értem rátaláltam Ribanszki Gézára, aki a kocsi tetején törölgeti a homlokát, miközben a szénát rakja le a szekérről. Megkérdeztem tőle, hogy hát a többiek hol vannak. Megtudtam, hogy a csépléssel vannak elfoglalva. Tovább megyek az iroda felé. Ott is csak egy embert találok, Szőke Jenő pénztárnokot. Tőle tudtam meg, hogy a szelőcei szövetkezeti tagok egy nap múlva elvégzik a cséplést. Sőt mi több, ezután a szomszédos zsigárdi EFSz-be mennek segíteni. 24 ember és 5 pár fogat megy át a szomszéd faluba, hogy ott is meggyorsítsa a termés betakarítását. Szőke elvtárs büszkén jelentette ki, hogy ők nem úgy dolgoznak mint a kulákok, hogy segítenek egy napot és te segítesz vissza 6 napot, ök öntudatosan dolgoznak, mert tudják, hogy a dolgozók számára csakis a többtermelés biztosítja a szebb életet. Estefelé ismét ellátogattam a szövetkezet irodájába. Ekkor már nemcsak egy embert találtam ott, hanem egy egész csoportot. Strebe László elvtárs vezetése alatt készítik a szövetkezeti tagok az őszi munkák tervét. Ez dicséretükre válik a szelőcei szövetkezeti tagoknak, mert csakis a terv szerinti munka hozza meg a gyümölcsét. CZANIK LÁSZLÓ tanító, Szelöce, Zalaba András muzslai földműves mondja: Maga ellen vét az a földműves, aki nem tartja be a vetési tervet Üzemünkből néhányan szabadságunkat arra használtuk fel, hogy a falunkban lévő EFSz-ben segítsük betakarítani a termést. Én is azzal a gondolattal jelentkeztem a muzslai EFSz-ben, hogy tehetségem szerint kivegyem a részemet a kenyércsatából. Csakhogy nem ment minden olyan simán, mintahogy kellett volna. Eredetileg közös cséplés volt tervezve, de ezt valamilyen technikai okokból nem lehetett megvalósítani. Ez természetesen meglassította a cséplést, mert a cséplőgépeknek egyik helyről a másik helyre való vontatásával nagy időveszteség keletkezett. A hordás körül is bajok voltak. A Párt javaslatára a Nemzeti Bizottság felhívást intézett a lakossághoz, hogy gyorsítsa meg a gabona betakarításának menetét és hogy az egyénileg- gazdálkodók is alakítsanak szabadidejükben brigádokat az EFSz megsegítésére. Viszonzásul az EFSz előnyösebb feltételek mellett és hamarább bocsájtotta rendelkezésére a gépeket azoknak az egyénileg gazdálkodóknak, akik tehetségük szerint segédkeztek a szövetkezetnek. A gabonafelvásárlásnál is nehézségekbe ütköztünk. A legnagyobb nehézség az volt, hogy a szomszéd községbe Bélára kellett a gabonát vinni és az odavezető út elég meredek. Később azonban a Nemzeti Bizottság úgy próbált segíteni a nehézségen, hogy a 10 hektáron aluliak a helyi kultúrházban raktározták el gabonájukat. A másik hiba pedig az volt, hogy a földműves raktárszövetkezet gabonaátvevője nem fizette kJ mindjárt kezdetben a kontingensen felüli gabona után a magasabb árat. Ez természetesen rossz hatással volt a földművesekre. Komoly felvilágosító munkára volt szükség, amíg a felvásárlás visszazökkent a rendes kerékvágásba. A földműves raktárszövetkezet még egy hibát követett el. A kikölcsönzött zsákokért 2.50-et kért naponként. A gazdák ezt drágulták és gabonájukat a csépléskor inkább a magtárba kiforgatták. Ennek az lett a következménye, hogy nem tartották be a jelszót, mely szerint az elcsépelt gabonát egyenesen a gép alól a földműves raktárszövetzetbe kell szállítani. A helyi Nemzeti Bizottság elnöke megpróbálta helyrehozni ezt a hibát, ami sikerült is. A földműves raktárszövetkezet ezentúl díjtalanul kölcsönöz zsákokat. Ezután a felvásárlás lényegesen meggyorsult. 45 százalékról egyszerre felszökkent a 67 százalékra. Végül pedig Zalaba András földműves szavait szeretném idézni és országunk minden egyes dolgozó parasztjának a figyelmébe ajánlani: „Az állam tudja mit csinál. Előírta, hogy mennyit vessek és hogy mit vessek. Én eleget tettem kötelességemnek. Lett Is jó termésem. Az előírt gabonamenynyiséget be tudom szolgáltatni, és még magamnak Is marad anynyi, amennyire szükségem van. Maga ellen vét az a földműves, aki nem tartja be az előírt vetési tervet." PATKÓ GYULA, Bratislava,