Uj Szó, 1951. augusztus (4. évfolyam, 178-204.szám)

1951-08-02 / 179. szám, csütörtök

2 UJSZ0 1951 augusztus 2 Á békeegyezmény a haladó emberiség akaratát fejesi ki IRTA: A. V. PALLA GYIN AKADÉMIKUS ban a békés építés óriási lendülete évről évre emeli a nép életszínvo­nalát. A legutóbbi — a háború után immár negyedik — árleszállí­tás újabb bizonyíték, hogy álla­munk a béke és a felvirágzás út­ján halad. Ahol óriási vízierőművfi­ket építenek, ahol sivatagok ön­tözésén fáradoznak, ahol új erdő­ket illtetnek a jövő nemzedékek jó­téte érdekében, — ott nem akarnak háborút! A szovjet tudósok büszkék arra, hogy a szovjet nép békés építőmun­káiából 6k is kiveszik a részüket. A tudomány csak a békét, az épí­tést szolgálhatja, nem pedig a rom­bolást. Es a tudósok — a tudo­mány bármely ágában dolgozzanak is — világszerte igen komoly sze­repet töltenek be a békepropagan­dában. Ha mi, a tudomány művelői aláírjuk a Béke Világtanács fel­hívását a békeegyezmény megköté­sére. példánkat kétségtelenül a jó­szándékú emberek újabb A újabb milliói követik. Az 0- és Újvilág becsületes tudósai, akik őszintén kí­vánják, hogy a tudomány csakis a békét és ne a háborút szolgálja, kö­telesek megmagyarázni honfitár­saiknak a nemzetközi helyzet nö­vekvő feszültségének okát. Ez az ok mindenekelőtt az USA agresz­szlv politikája. A népek nem akarnak häborňtl 'A stockholmi felhívást aláirt száz­milliók óriási erőt jelentenek, s ez­zel az erővel feltétlenül számolnlok kell a Wall-Street vérszomjas kú­tárjainak és a Fehér Házban tlí szolgáiknak. Napjainkban az ttf háború gtfii f­togatól elleni harc még döntőbb szakaszéihoz érkezett? minél na­gyobb tömegeket kell mozgósítani annak a felhívásnak aláírására, amelyben a Béke Vllágtanács a bé­keegyezmény megkötését követeti at 8t nagyhatalomtól. Et a felhí­vás rákényszeríti a béke etlensé­geit, hogy még alaposabban meg­fontolják, mit is tartogat számukra egy új világháború és hogyan vi­selkednek majd a katonák, ha fegy­vert kapnak kezükbe. A sajtó és a rádió nap mint nap 'a béke híveinek újabb sikereiről ad hírt. »Nem késlekedhetünk tovább egy percet sem« — mondják a Né­met Demokratikus Köztársaság bá­nyászai. »A történelmi jelentőségű berlini felhívás hatalmas lépés a tartós békéért vívott harcban — fnondják Irán dolgozói. — A béke ügye a ml kezünkben van, meg­védhetjük s meg is kell védenünk«. »A franciák egyetlen lövést sem adnak le az atomlovagok és gyer­mekgyilkosok érdekében.'« — mond­ják a párizsiak. Kanadalak, afri­kaiak, belgák, olaszok, svédek — millió és millió ember a tegerélye­sebben követeli a békeegyezménp aláírását. Az emberiség szomjaz­za a békét és ki Is harcoljaI *A bé­ke fennmarad és tartós lest, ha a népek kezükbe veszik a béke meg­őrzésének ügyét és végig kitarta­nak mellette.. .* — mondotta Sztá­lin elvtárs. E szavak rendíthetetlen hitet és reménységet oltanak az egyszerű emberek szívébe. Mi, -szovjet tudósok, népünkkéI együtt, minden erőnket latba vet­jük, hogy tevékenyen elősegítsük a népek békeharcát. A fenyegető háborús katasztrófa miatt nyugtalan a világ és harcot a békés életért. A népek feje fölött lebegő új háborús veszély elhárítá­sára a Béke Világtanács első ülés­szaka felhívta az öt nagyhatalom kormányát, hogy kössön békeegyez­ményt. A földkerekség népei egy­öntetűen támogatják a Béke Világ­tanács felhívását, mert kifejezi el­tökélt szándékukat a béke megvé­désére. Mint szovjet tudós, aki erőmhöz mérten résztveszek korunk e nagy­szerű és legyőzhetetlen mozgalmá­ban: a békeharcban — nem egyszer ellátogathattam európai országok­ba és ott különböző nemzetiségű emberekkel beszélgethettem. Talál­koztam tudósokkal és munkások­kal. férfiakkal és nőkkel, közéleti szereplőkkel, papokkal és hívők­kel. Voltak közöttük akik átélték a legutóbbi háború szörnyűségeit és voltak tlyanok, akiknek hazáját a háború nem érintette közvetlenül. »Mi nem akarunk senkit elpusztí­tani! 1 — hangoztatják a jószándékú emberek. — De nem akarunk ma­gunk sem elpusztulni a morganok és rockefellerek kedvéért! Nem akarunk koreai tragédiát a magunk földlén/« Az elmúlt esztendőben Hollan­diában fúrtam, ahol csaknem min­den városban megfordultam és a legváltozatosabb hallgatóság előtt tartottam előadásokat. Láttam, hogy egyetlen becsületes hollandus sem akar háborút. Jártam Berlin­ben, ahol résztvettem a 200 íves Német Tudományos Akadémia jubi­leumi ünnepségén. Láttam és hal­lottam különféle társadalmi osztá­lyokhoz tartozó és különféle meg­győződésű németeket: ők sem akar­nak többé háborút, nem akarnak az óceántutútl monopolisták ágyútöl­teléke lenni. Résztvettem Lengyel­országban b Béke Világkongresszu­son is figyelmesen hallgattam az egyszerű lengyel emberek szavalt. Nos, a lengyel nép lelkesen építi az ül életet és csak undort vált kl belőle ez a szó: tháborútl A népeknek a békeegyezméntt ha­ladéktalan aláírására irányuló moz­galma felrázta Amerika munkásalt, Anglia értelmiségét, Franciaország tgyeternt hallgatóit, Afrika éj a tá­Í oli Ausztrália népeit. A tereken s a klubokban, a templomokban és a gyárak udvarain népes gyűlé­seket tartanak. A tömegek az öt nagyhatalom kormányától azért követelik a békeegyezmény aláírá­sát, hogy eloszlassák az új világ­háború sötét fellegelt, amelyek ott tornyosulnak a fejük felett. Ezért volí világszerte olyan he­ves visszhangja annak a beszélge­tésnek, amelyet Sztálin elvtárs a moszkvai Pravdr. tudósítójával folytatott. Mintha csak fényszóró­val világította volna meg nagy ve­zérünk a külpolitikai, kérdéseket. Attlee példáján keresztül mutatott rá, miként rágalmazzák az impe­rialista kormányok a Szovjetuniót, hogy elrejtsék népük elől az igaz­ságot és a békeszerető népekre kenjék az agresszorok fegyverke­zési hajszájának bűnét. Sztálin elvtárs nyilatkozatában megmutatta a népeknek a békéhez vezető utat. Egyetlen épeszű ember se tagadhatja, hogy a Szovjetunió­Koreai lap az idegen csapatok kivonásáról A Mincszsu Csőszén című koreai lap vezércikkben foglalkozik az idegen csapatok kivonásának kérdésével. A lap cikkében megállapítja, hogy a ko­reai kérdés békés megoldása szorosan összefügg az Idegen csapatok Koreá­ból való kivonásának kérdésével. Az Idegen csapatoknak kivonása nélkül nem lehet elkerülni az agresszív, pusz­tító koreai háborúnak megújulását, nem lehet kiküszöbölni a feszült lég­kört. Az amerikai fél hamissága, amellyel e kérdés megtárgyalását minden módon el akarja kerülni, azt igazolja, hogy az amerikaiak Dél­Koreát hadi bázisukká akarják kiala­kítani, hogy újabb agresszív háborút kezdhessenek, hogy továbbis lábbal tiporják Korea egységét és függet­lenségét és megfosszák a koreai né­pet szabadságától Igen, az idegen csapatokat Koreából minden körülmé­nyek között ki kell vonni, ezt követeli az egész koreai nép, amely szabad és független hazában akar élreL. Kolumbia fasiszta kormánya büntető szankciókat Képlet életbe a dolgozó parasztság ellen Viota tartományában a kolumbiai rendőrség hatvantagú fegyveres sza­kasza megtámadott egy falut, amely­ben a szakszervezeti szövetség üldö­zött funkcionáriusa, Viktor J. Mer­chan tartózkodott. Merchan elvtárs ez év tavaszán résztvett, mint földmű­ves kiküldött a latin-amerikai szak­szervezeti szövetség ülésén, ahol, mint Kolumbia delegátusa, a kizsák­mányolt parasztság érdekeiért szállt síkra. A fasiszta kormány most ezért üldözőbe vette Merchan ívtársat. A faJu földművesei azonban a rendörök terrortámadásától nem rettentek meg és a Kommunáéi Párt helyi szerve­zetének vezetésevei a brutális rend­őrtámadás ellen harcba szálltak­A keszoni tárgyalások A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság frontparancsnokságának je­lentése szerint július 3I-én Keszon­ban folytatták a fegyverszüneti tár­gyalásokat és koreai időszámítás sze­rint délelőtt 10 órakor megnyitották 15-ik tárgyalást. A 15-ik tárgyalási nap programmján a katonai demarká­ciós vonal megállapításának kérdése szerepel, hogy a két ellenfél között létrehozhassák a demilitarizált öveze­tet. Az Egyesült Nemzetek Szerveze­te küldöttségének javaslatára az ülést 11.32 perckor berekesztették. A leg­közelebbi összejövetelre, augusztus elsején kerül sor. Koreai frontjelentés A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság népi hadseregének főparancs­noksága július 31 -én a következő hi­vatalos jelentést adta ki: A koreai néphadsereg egysége' szoros együtt­munkálkodásban a kínai önkéntesek­kel a front valamennyi szakaszán az angol-amerikai intervenciósok katonai egységeire és a ll-szin-mani hadsereg­re súlyos csapásokat mérnek. A vietnamiak harci sikerei A vietnami népi hadsereg és a viet­nami partizánok súlyos csapásokat mérnek az ellenség katonai egységeire. Bacnyin és Hanoi környékén a partizá­nok egy páncélkocsit levegőbe röpí­tettek é® 15 ellenséges katonát elejtet­tek. Hanoitól északra, Dolnhoban, a partizánok a levegőbe röpítettek két hidat, hogy meghiúsítsák az ellenség összeköttetését- Délkeletre Hanoitól Quinhoin járásban a partizánok egy el­lenséges járőrt megtámadtak, 19 ellen­séges katonát foglyul ejtettek és há­rom gépfegyvert zsákmányoltak. Bac­nvln tartományban a partizánok egy 500 tagból álló katonai egységet tá­madtak meg és megakadályorták, hogy a-z ellenség katonai egyséfrel Veudan falu teTménvét elrabolják. Hét órai harc után az ellenség visszavonult, partizánok azonban a visszavonulás ellenére sem hagyták abba támadáso­kat és súlyos veszteségeket okoztak a francia zsoldosoknak. Az eflerwéff tvh­rrros halottat hagyott hátra, többek kö­zött e«v francia kapitányt te. A Német Demokratikus Köztársaság a berlini Világifjúsági Találkozó utolsó előkészületeinek jegyében él A német ifjúsággal karöltve, a német dolgozó nép már ma kiérté­kelheti azokat a hatalmas sikereket és eredményeket, amelyeket a ül. Világifjúsági Találkozó tiszteletére vállalt munkafelajánlásaikkal elér­tek. A Berlin käzelében fekvő Nachterstädt barnaszénbányában 590 fiatal bányász készül a VIT-re. Mivel az Ifjúsági találkozóra való tá­vozásukkal nem akarták a terv teljesítésének menetét veszélyeztetni, a küldöttek valamennyi tagja munkáját úgy végezte, hogy a tervezett teljesítésből hét napot előre végezzenek. E bányában megrendezték a VIT legjobb brigádjának versenyét. A brikett-termelésben dolgozók nyerték ezt meg, akik 110 százalékra teljesítették a terv feladatait. A fiatal bányászok boldog készü­lődéseit példásan támogatják az üzem többi dolgozói. 114 fiatal bá­nyász felett patronátust vállaltait az öregebbek. A központi műhely­ben a dllgozók kötelezték magukat, hogy a fesztivál napjain át a fesz­tiválra kiküldött ifjak munkáit is teljesíteni fogjájk. A szénbánya 15 további dolgozója kötelezte magát, hogy a fesztivál ideje alatt a fiatal traktorosokat, akik a közeli trak­torálléásról a fesztiválra mennek, helyettesíteni fogják. Llebau városában, a Vllágifjúságl Találkozó tiszteletére a Scheltern­heim folyón átvezető űj hidat az Ifjúság Hídjának nevezték el. Míg Nyugat-Németországban a hidakat az amerikai háborús uszítok ter­velnek megfelelően aláaknázzák, ad­dig. itt önkéntes brigádmunkával új hidat építettek fel, amely a Német Demokratikus Köztársaságot Cseh­szlovákiával és Lengyelországgal köti össze. A berlini Sztálin-kőrúton gyorsí­tott ütemben fejezik be a sporsta­dtón építkezési munkálatait. Hétfő óta az ideiglenes gépházban már fű­tenek, hogy a aporjátékok idején állandó melegvíz legyen. Nagy-Berlin polgármestere, a sea­bad német ifjúság számára egy nagy pionír-tábort adott át, az úgy­nevezett Pionír-köztársaságot. Az átadó ünnepségen Ebért pol­gármester köszönetét fejezte kl az építkezési munkásoknak, az ön­kéntes brigádok ezreinek, a berli­ni lakosságnak axért a kiváló munkáért, amellyel lehetővé tet­tált, hogy ezt az építkezést négy és félhónap alatt befejezzék. Hangsúlyozta a polgármester, hogy Berlin demokratikus szekto­rában egyik hatalma* építkezés a másik után nyer befejezést. Mindezek az építkezések pedig a béke ügyét szolgálják. A Pionír-köztársaságban a Vllágif. Júsági Találkozó ideje során Német­ország és a külföld húszezer pionír­ját fogják elhelyezni. A fiatal pionírok központi aeéHfa­háza is felkészülten várja a VlUág. ifjúsági Találkozót. Ebben az épü­letben helyezik majd el a külföldi vendégeket. Minden egye® pionír­csoport saját helyiségét a vendég­ségbe érkező különféle nemzetek pionírjai szániára készítette el <5. Egyben kiállítást ls rendeztek itt, azokból az ajándékokból, amelyeke* a szovjet pionír-delegáció hozott magával. Már húszezren sztrájkolnak Szíriában A szíriai kormány és az államhivata­lok tisztviselői és alkalmazottai iúliu» 30-án általános sztrájkot kezdtek, amelyben több mint húszezren vesznek részt. A sztrájkolok béremeJéait köve­telnek. Szíriában az összes hivatalok ajtai zárva vannak. Bevruthból érkező jelentések szerint a helyi szakszerven zetek kiküldöttei a napokban jönnek össze, hogv jóváhagyják az általános sztrájkra való felszólítást magába fog­laló határozati javaslatot. Szíria dol­gozói sztrájkjukkal akarnak tiltakozni a munkanélküliség növekedése ellen, valamint az ellen, hogv a tőkések ké­nyük-kedvük szerint zárják be gyáraik kapuit. Az újrafelfegyverzés = háború! A német ifjak a világ ifjúságával együtt a béke megszilárdítását követelik , A lyugetberilnl rendőrség antldemokratfkua tevékenységével kapcsolat­han SZ. A. GYENGIN, « berlini Szovj «t Ellenőrző Bizottság képviselője jú-. lm* 28-án ai alábbi levelet intézte Mathewson tábornokhoz, Bwlln ame­rikai övezetének pranawokához: „Nem érthetek egyet az On 195f június 14-1 levelének azzal az állítá­sával, hogy az ön ellenőrzése alatt álló rendőrség antidemokratikus tevé­kenységét bármi tekintetben is igazol­ni lehet azzal az indokolással, hogy a rendőrség német tőrvényeket hajt végre. Ismeretes, hogy az Ellenőrző Bizottság még 1945-ben eltörölt min» deti antidemokratikus törvényt és ren­deletet. Ennek ellenére a nyugatberlini rendőrség széles körben alkalmazza a városi vasútvonal munkásai és alkal­mazottal megfélemlítésének módsze­rét, tőrvényellenes letartóztatásokat foganatosít a vasútállomásokon és ez­zel akarja megfélemlíteni Berlin egész német lakosságát Ezzel kapcsolatban szeretném fel­A spanyol diktátor az amerikai imperializmus alázatos lakája Az angol kormány külpolitikáját még m ^munkáspárt* egyes köreiben is ag­godalommal szemlélik. Ezekben a kö­rökben nem az Attlee-Morrison-féle kül­politika lényegét kifogásolják, hanem attól tartanak, hogy a kormány politi­kája következtében Anglia elveszti azt a szerepét is, amelyet mint az USA el­sőszámú csatlósa tölt be. Ennek a véleménynek ad nyíltan han­got a New Statesman and Nation i>Még egy engedelmes szövetségest cí­mű cikke. A cikk az amerikai imperia­listák németországi és japáni politiká­jával és mindenekelőtt az USA és Fran­éo-Spanyolország katonai szövetségé­vel foglalkozik Truman elnöknek az az elhatározása .— írja a lap —, hogy európai szövetségeseinek fittyet hányva, szerződési köt Franco Spanyolországával, azt mutatja, hogy az amerikai külpolitika vezetése a ve­zérkari főnökök kezébe ment át. Mi­után már elhatározták, hogy felfegy­oerzik Qsangkajsekéket, a japánokat és a németeket, teljesen bizonyossá vált, hogy Francot is szövetségesként a keb­lükre ölelik. Január óta, amikor Amerikai kíván­ságán felfokoztuk fegyverkezési pro­grammunkat — írja a továbbiakban a News Statesman and Nation — fokról­fokra veszítettük el cselekvési szabad­ságunkat. A fegyverkezési programm. amely tönkreteszi kivitelünket és felőr­H dollártartalékainkat, menthetetlenül súlyos hatást gyakorol gazdaságunkra és külpolitikánkra, de sem Attlee, sem Churchill nem érti meg azt a fenyege­tést, amely Spanyolország, Németor­tzág és Japán felfegyverzésében An­gliára nézve rejlik. Eddig még bizo­nyosfokú függetlenséget élveztünk és bizonyos hatást gyakorolhattunk Wa­shingtonra. mert Anglia volt az USA egyetlen megbízható szövetségese. Most azonban Amerika még megbízhatóbb szövetségeseket szerez magának. A há­rom fasiszta állam katonai és gazda­sági hatalmának felélesztése gyorsan megváltoztatja a hatalmi egyensúlyt d nyugati világon belül. A lap végül azon kesereg, hogy az USA Angliát nemcsak a Csendes­óceán térségéből szorítja ki, hanem ez a folyamat átterjed Európára és a Földközi-tenger körzetére ls. >Anglia is Franciaország nemsokára megérzi maid befolyásának hanyatlását, ha Nyugat-Németország átveszi a Schu­man-terv vezetését és Franco Spanyol­országa magának követeli majd Gib­raltártv. — állapítja meg végül a New Statesman and Nation. hívni az ön figyelmét egy egén aor újabb esetre, amikor as amerikai öve­zetben a nyugatberl'nl rendőrség ré­széről a városi vasútvonal alkalma­zottait üldözés érte: 1951 május 29-én • nyugatberllni rendőrség osztaga behatolt a tempel­hofi teherpályaudvar szolgálati helyi­ségébe és kutatást rendezett. A rend­őrök feltörték a szekrényeket és H­kobozták a „Tribüné" és a „Pahrt Frei" címfl demokratikus lapokat. 1951 június 8-án, az anhaltl pályaud­var fűtőházának helyiségében demo­kratikus jelszavak voltak kifüggesztve! a nyugatberllni rendőrök letartóztat­ták a fűtőház vezetőjét és négy dol­gozóját. 1951 július 12-én a beriini anhaltl pályaudvaron a nyugatberllni rendőrök leszakították a Vllágifjúságl Találkozó plakátjait. 1951 július 14-én a rendőrők behatoltak az anhaltl pá­lyaudvar fűtőházába és fekete festék­kel átmázolták az „Újra felfegyverzés — háború" és „A világífjúsága — a béke mellett van!" jelszavakat. (951 július 17-én a Neukölln- és Hermanrr strasse állomásokon a béke több hívé* letartóztatták. Ugyanezen a napon a görlitzl pályaudvaron öt vasúti dolgo­zót tartóztattak le azért, mert az Ille­tők tevékenyen résztvettek az újra­felfegyverzés elleni népszavazásban. 1951 július 20-án Wannsee állomáson a nyugatberllni rendőrök két vasúti alkalmazottat tartóztattak te, meri tevékenységet fejtettek kl a béke védelmére és Nyugat-Németország újrafelfegy vérzésé eften. Ugyanazon a napon egy 35 főből álló rendőrosz­tag benyomult a t^mpelhofl vasúti kocsijavító-üzem épületébe, ahol a rendőrök leszaggatták a békeharcra és Németország egységének megva­lósítására felhívó plakátokat. Amikor az üzem egyik dolgozója nyíltan ki­jelentette, hogy felháborítja a rend­őrség eljárása, a rendőrök megbilin­cselték és erőszakkal kivezették az üzem területéről. Mint már előző leveleimben meg­állapítottam, a nyugatberlini rend­őröknek ilyen eljárása kirívóan meg­sérti Németország és Berlin demokra­tizálásának a potsdami és egyéb hatá­rozatokban lefektetett elveit." Befejezésül Sz. A. Gyengin tiltako­zását fejezte ki és követelte a tör­vényellenesen letartóztatott vasutasok haladéktalan szabadonbocsátását, va­lamint azt, hogy szüntessék be azok­nak a vasúti ailkalmazottaknak az ül­dözését, akik Berlin amerikai övezeté­ben sikraszállnak a békéért és az egységes demokratikus Németország megteremtéséért. , , n ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom