Uj Szó, 1951. augusztus (4. évfolyam, 178-204.szám)

1951-08-10 / 186. szám, péntek

Világ proletárjai egyesüljetek! Bratislava, 1951 augusztus 10, péntek 2 Kčs IV. évfolyam, 186. szám Ä Béketábor tetteket kíván és nem szavakat! (X. I.) — A nemzetközi politika és az embermilliók tömegei figyel­mének központjában ma elsősorban az az üzenetváltás áll, amely Tru­man, az Északamerikai Egyesült Ál­lamok elnöke és Nikolaj M. Svernyik elvtárs, a Szovjetunió Legfelső Taná­csa elnöke között folyt le. Mindkét államfő saját parlamentjének hatá­rozati javaslatát küldte meg. Ugyan­akkor mindkét államfő k ľ; lön üzene­téhen leszögezte, hogy hazája, népe, a béke mellett száll síkra, szomjú­hozza a békét és nem akar hallani a pusztító gyilkos háborúról. Az emberben önkéntelenül felve­tődik a kérdés most, hogy a világ jetuniónak és az Északamerikai két legnagyobb hatalmának a Szov­Egyesült Államoknak vezetői nyilat­koztak a békéről, most, hogy mind­ketten egyaránt kifejezésre juttat­ták vágyukat, hogy megteremtsék, kialakítsák azokat a lehetőségeket, amelyek előmozdítják a népek baráti, testvéri együttélését: ki mond iga­zat? Két egybehangzó békenyllatkozat­ról van szó külső formájukat tekint­ve. Az egyszerű emberek milliói e levélváltás alapján Amerikában, vagy más tájakon az első pillanat­ban bizonyára nagyot lélegzőnek, igen, fellélegzenek, majd megállapít­ják: „Űgy látszik, már Trnman is békét akar." Aztán majd elgondol­koznak az elmúlt hetek eseményei felett és egyszerűen ismét tisztán látnak majd megint, mert e trumanl szavakról lepattogzik a kiilső máz és ott áll a szavak mögött teljes meztelenségében az emberbőrbe bújt farkas, a ragadozó állat, aki kendő­zött szép szavakkal igyekszik valódi célját mesterien álcázni. Immár több mint egy éve, hogy az amerikai politika vezető tényezői, tehát Trnman és a Kongresszus tag­jai az emberiség egyik legaljasabb és legsötétebb háborúját megindítot­ták a kis koreai nép ellen. Hogy ezek a Koreában megjelent amerikai fe­nevadak milyen brutális kegyetlen­kedéssel akarják a koreai népet „a béke útjára" vezetni, arról mindany­nyian megdöbbentő képet kaphat­tunk. akik a Tartós békéért, népi demokráciáért cimü lap legutolsó számában a demokratikus nők világ­szövetsége Koreában járt küldöttsé­gének jelentését olvashattuk. „A béke legfőbb reménye az egész világon a békére és a testvériségre irányuló törekvésben van, amely minden egyes embernek a szivében mélyen gyökerezik.'* Trumannak szavai ezek, amelyek a Szvojetunió­ba küldött üzenetében foglaltatnak. Y'ajjon hol bizonyította be az Észak­amerikai Egyesült Államok elnöke és Kongresszusa, hogy ők valahol is békére, testvériségre irányuló törek­véseket fejtenek ki és hogy szívük a békéért dobog? Talán Koreában? Talán Nyugat-Németországban, ahol az elmúlt háború legsúlyosabb go­nosztevőit engedik szabalábra pusz­tán azért, hogy még nagyobb perze­kúció alá vethessék a békéért való­ban harcoló és küzdő nyugatnémet­országi munkásságot? Truman szíve és a kongresszusi tagok szíve a bé­kéért dobogott talán akkor, amikor eltűrték azt, hogy magában a kon­gresszusban a kongresszusi tagok ajkiról az a követelés hangozhassák el, hogy az atombombát azonnal al­kalmazni kell a Távol Keleten? Ta­lán a békéért harcolnak és a test­vériségre törekszenek Trumanék ak­kor, anükor a legsötétebb támadási­kat intézik a Szovjetunió népe és az egész béketábor ellen, pusztán azért, mert az a tábor a nagy Szovjetunió vezetése alatt lankadatlan erővel küzd valóban az emberiség szebb, nyugodtabb életéért, a tartós béké­ért? Truman levele és a kongresszus határozata a nyitott szemmel járó emberek nagy tömegei előtt iires szó, puszta fecsegés. Vájjon az igaz­ság szava szólal-e meg egy olyan embernek kijelentésében, aki rövid j pár év alatt tetteinek egész sorával ' bizonyítja, hogy a békéért harcoló i emberiség nem hihet szavában, mert minden szava mögött gyilkot, bom­bát, háborút, vért sejt. Az a kormány, amelynek tagjai a szó legszorosabb értelmében egy­gyénőttek az amerikai tőkével és így kizárólag csak e tőkések érdekeit szolgálják, nem beszélhet arról, hogy politikája békés célokat követ. Az amerikai pénz-oligarchiával szoros rokoni kapcsolatban álló politikusok, államférfiak e tőkések milliós hasz­nának gyarapítására gondolnak min­den tettülckel és intézkedésükkel. Vagy talán Dean Acheson külügymi­niszter a Morgana-. Dupont- és a Rockefeller-házak érdekeltje, vagy Georges Marshall tábornok és had­ügyminiszter, a Wall Street lekötele­zettje, a Morgan-üzemek egyik leg­nagyobb érdekeltségének volt vezér­igazgatója, Finletter, az USA légi­hivatalának minisztere, Matthevvs tengerészetügyi miniszter, akik a monopolokkal szoros kapcsolatban állnak, vájjon nem fogják-e a gyá­rak és üzemek tulajdonosainak sze­kerét tolni és maguk aranyéhségét kielégíteni ? Az emberiség az elmúlt két háború során megismerte tökéletesen az im­perialista, kapitalista tábor undorító arcát és kegyetlen harci módszereit. Tudatában vannak annak, hogy míg ezek az emberek fogják intézni egyes országoknak sorsát, addig a népek milliói és milliói „sohasem fogják tudni a gyanakvás és a féle­lem éržését kiküszöbölni", ahogy ezt Truman maga is megállapította, mert az emberiség millióinak és mil­lióinak bizalma jogosan teljes mér­tékben megrendült az olyan „béké­re" buzdító államfők és politikusok iránt, akik — mikor a világ béketá­borának nyomása alatt béketárgya­lások célját követő megbeszélésekhez ülnek — ugyanakkor, a fronton tá­madásaikat még erőteljesebbé fokoz­zák, még kegyetlenebb barbár légitá­madásokat intéznek a polgári lakos­ság ellen, a bombák ezreit vetik gyermekekre, asszonyokra, pusztítá­saikat. gyilkosságaikat, rombolásai­kat még Inkább fokozzák s ugyanak­kor a gyilkos merényletektől alig pár száz kilométerre élesre vasalt nadrágos urak diplomáciai nyelven beszélve el akarják hitetni a világgal, hogy őszintén kívánják a békét és az emberek közötti testvéri együtt­munkálkodást. Truman elnök békeüzenetéből még egy szakaszt kell idéznünk: „A béke a legbiztosabb, ha az emberek ke­zében van, és mi célunkat akkor ér­hetjük el a legjobban, ha minden le­hetőt elkövetünk, hogy a nép kezébe helyezzük." Igen, ml is azt valljuk, hogy a béke akkor a legbiztosabb, ha annak ügyét a nép veszi a kezébe, s azono­sítjuk magunkat Trumannak ezzel a megállapításával és meggyőződé­sünk, ha az amerikai nép valóban kezébe tudja majd venni a béke Sztálint köszönt j ük! j A kommunista sajtó terjesztésére j vonatkozó kötelezettségek teljesítése és túllépése minden pártszervezet, minden párttag feladata l ügyének irányítását és vezetését, ha nem lesznek majd a tőkések szolgá­latában álló kormánytényezők, ha nem lesznek ma jd a tőkések kezében álló sajtószerveik, amelyek lépten­nyomon csak a háborúra izgatnak, hanem helyükbe a nép által válasz­tott és az amerikai nép békés törek­véseit híven visszaadó politikusok ke­rülnek, akkor majd a világ biztosít­va lesz a felöl, hogy háborúra sor | nem kerülhet, és nemcsak a szovjet nép, hanem a világ valamennyi népe boldogan fogja elismerni, hogy az amerikai nép és az amerikai népet szolgáló kormány a béketűbor céljai­ért kiizd, a tartós békét, a nemzetek biztonságát és az emberiség szebb jövőjét támogatja. Addig azonban, míg Trumanék Spanyolországból a Szovjetunió és a népi demokráciák elleni amerikai atombázist akarnak kiépíteni, mig Nyugat-Németország börtöneiből az emberiség legnagyobb kártevőit sza­badon bocsátjuk azzal a célzattal, hogy új „hitleri" csapatokat szervez­zenek, míg amerikai politikusok lá­zas tevélienységet fejtenek ki annak érdekében, hogy ne csak Németor­szágban, hanem japánban is meg­valósítsák az újrafelfegyverzést, visszaállítsák a militarista szellemet, míg kémeket, dlverzánsokat taníttat­nak ki és küldenek a béketábor or­szágaiba, hogy gyilkosságokat, sza­botázsakciókat kövessenek el, addig a világ az Amerikából érkezett bé­keszózatnak nem hihet. Addig a vi­lág százmilliói és milliói hatalmas harci töébbe kováesolódnak, hogy gátat vessenek minden imperialista törekvésnek, hogy kellő erővel ren­delkezzenek lecsapni mindazokra, akik a békére, akik a népek szabad­ságára törnek, aldk újabb háborúba akarják taszítani az emberiséget s közben, ahogy ezt Truman Is megál­lapította, nagyon is jól tudják, hogy azt „az emberiség legszörnyűbb fegyverének igénybevételével" akar­ják lefolytatni. Az emberiség százmilliói, akik épí­teni akarnak, akik emberi életet akarnak élni, akik gyermekeiknek és nemzetségeiknek, a világ dolgozó tömegeinek békés, tartós békét biz­tosító életet akarnak teremteni, ma nyilt szemmel járnak és nagyon is jól tudják megítélni, ki az emberiség jóakarója és ki az ellensége. Nagyon is jól meg tudják állapítani: a két bé­keszózat közül, melyik kívánja a né­pek boldog testvéri életét és melvik kíván békét a kizsákmányoló milliár­dosoknak, az emberek millióinak és millióinak vére árán. Két nagy or szág vezető álla mférfiának üzenetét ismerte meg a világ. Svernyik elv­társét és Trumanét. S az emberek százmilliói boldog hittel sorakoznak fei Svernyik üzenete mögé, mert az ő megállapításából tisztán, félreért­hetetlenül, őszintén cseng a szó: „A háborúra nem kerül sor. ha a népek a béke megőrzésének az ügyét kezükbe veszik, annak védel­me mellett mindvégig kitartanak, ha azokat az intrikáló erőket, ame­lyeknek érdekük fűződik az új há­borúhoz és a népeket egy új háború­ba akarják berántani, leleplezik." A béketábor hatalmas családja éber szemmel figyeli az imperialista tábor minden megmozdulását, hogy egységes erejével, hatalmával csirá­jában fojtsa el a háborús provoká­torok mesterkedéseit. Az amerikai nép pedig a régi közmonkással fordul el Truman békeszózatától, tiemo Da­naos et done ferentes (félek a görö­göktől, még ha ajándékot hoznak is). A békéért küzdő fiatalok a világ Világifjúsági Találkozóra. Néhol virá ségek között és a dolgozók szeretete riiök az országhatárokon és az impe kotódásait kellett elszenvedniök, hogy oda. Eljutott oda Rajmond Dien, a ki lág egész fiatalsága Berlin felé te haladó fiatalok berlini kézfogását, am nemzeteket szétválasztani akaró uszi ver és a börtön. A felvonuló fiatalok zók nemzetközi szolidaritása mellett ségével megfogadták, hogu megvédik Képünk a Komszotnol küldöttsége menetben, az élen Mihajtov elvtárssal, minden részéről eljöttek Berlinbe, a gos vonatokon mentek, ünnepi külső­kísérte útjukat. Néhol át kellett szök­rializmus. lakájainak ütlegeit és pisz­eljöhessenek Berlinbe. De eljutottak váló francia békeharcos lány is. A vi­kint. Örömmel és lelkesen üdvözli a elli erősebb, mint az imperializmus tása, erősebb, mint a korbács, a fegy­lelkes hitet tettek Berlinben a dolgo­és élükön a hős Komszomol küldölt­a békét. ne k vezetőségét ábrázolja a berlini a Komszomol főtitkárával. fi Világifiűsági Tiütaá kuSfuráiis ünnepségei A VIT-en résztvevő külföldi és nyugatnémetországi küldöttek kö­zül igen sokan az angol-amerikai és a bonni imperialisták üzelmeit leküzdve, késedelemmel ugyan, de megérkeznek a német fővárosba, ahol a leglelkesebb, legbensősége­sebb fogadtatásban van részük. Keddig 25.000 külföldi és 60.000 nyugatnémetországi fiatal érkezett Berlinbe. A Német Demokratikus Köztársaság kétmillió küldötte öt egymást váltó, 400.000—400.000-es csoportban vesz részt a berlini Ifjú­sági Béketalálkozón. A III. VIT keretében a színpado­kon, a hangversenytermekben és a siportstadion okban megkezdődött a nemes vetélkedés az Ifjúsági Béke­találkozón résztvevő kulturális és sportdelegációk között. A mostani nemzetközi kultűrális versenyen 41 ország küldöttei in­dulnak, mégpedig 51 népi tánccso­port, 5 balettegyüttes, 35 magán­táncos és táncospár, 25 magánba­lett-táncos, 46 énekkar, 9 úttörő­énekkar, 104 magánénekes, 40 zon­goraművész, 44 vonóshangszeren játsző szólista, 36 fúvóhangszeren játszó szólista, 19 népi hangszere­ken játszó zenekar, 32 népi hang­szereken játszó szólista. A kulturá­lis versenyek elbírálásakor minde­nekelőtt azt veszik figyelembe, hogy az ének-, zene- és táncszá­mok milyen mértékben fejezik ki a békeküzdelem gondolatát. A szovjet kulturális VIT-kiildöttség bemutatkozása A szovjet kulturális VIT-küldött­ség hétfőn este mutatta be műso­rát a háromezer nézőt befogadó Friedrichstadt-Palastban. A bemu­tatón megjelent Wilhelm Pieck elv­társ, a Német Demokratikus Köz­társaság kormányának több tagja, a diplomáciai kar, élén Puskin szovjet nagykövettel. A köztársasá gi elnök páholyában foglalt helyet Enrico Berlinguer, a DIVSz elnöke, Josef Grohman, a Nemzetközi Diák' szövetség elnöke, Mihajlov, a Kom­szomol első titkára és Erich Ho­necker, a Szabad Német Ifjúság Közpoti Tanácsának elnöke. A Szovjetunió himnuszának el­hangzása után a 300 tagú szovjet énekkar német nyelven énekelte el a Német Demokratikus Köztársa­ság himnuszát. A közönség szűnni nem akaró tapsviharral ünnepelte a kiváló szovjet művészeket, akik a Szovjetunió népeinek legszebb dalait és táncait adták elö. Az egyes számok közötti szüne­tekben lelkesen éltették a felsza­badító Szovjetuniót, a nagy Sztá­lint, a VIT-et és a világbékét. Az uráli népi énekkar, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság if­júsági tánccsoportja, a Karéi-Finn Szovjet Szocialista Köztársaság ál­lami táncegyüttese, valamint a Moszkvai Nagyszínház balettisko­lája kétszer-háromszor ismételte számait a világifjúság képviselői­nek viharos tapsa közepette. A német ifjúság üdvözlő levele Sztálin elvtárshoz A Német Demokratikus Köztár. saság és a Nyugat-Németország if­júsága a VIT alkalmából üdvözlő levelet küld Sztálin elvtársnak. Az aláirásgyütö akció széles mederben folyik Berlinben és a Német Demo­kratikus Köztársaság egész terüle­tén. Keddig több mint kétmillió alá­írást gyűjtöttek a Sztálin elvtárs­hoz intézendő üdvözletre. A feltartóztatott küldöttek egy része áttörte a határzárat. Az Innsbruckban feltartóztatott két­ezer francia és angol VIT-kü döttet, akiket az amerikai hatóságok már na­pok óta megakadályoznak a francia­amerikai demarkációs vonal átlépésé­ben, semmiféle fenyegetés és zaklatás nem félemlíti meg. Ä CIC amerikai kérrszc'gálat ügynökei az osztrák rendőrség segítségével minden módon arra törekednek, hogy a küldötteket hazatérésre bírják Saalfeldenben o:y súlyosan bántalmaztak egy húszéves angol lányt, hogy az elájult A fiata'o­kat azonban nem letet megtörni. Hét­főn újból megkísérelték az átjutást Ausztria szovjet megszá'.ási öveze­tébe. Miután az amerikaiak ezt ismé­telten megakadalyozták, a küldöttsé­gek vezetői erélyesen tiltakoztak a jogellenes intézkedések miatt. A feltartóztatott VIT-küldöbtek kö­zül több mint száznak sikerült áttör­¥

Next

/
Oldalképek
Tartalom