Uj Szó, 1951. augusztus (4. évfolyam, 178-204.szám)

1951-08-10 / 186. szám, péntek

Világ proletárjai egyesüljetek! Bratislava, 1951 augusztus 10, péntek 2 Kčs IV. évfolyam, 186. szám Ä Béketábor tetteket kíván és nem szavakat! (X. I.) — A nemzetközi politika és az embermilliók tömegei figyelmének központjában ma elsősorban az az üzenetváltás áll, amely Truman, az Északamerikai Egyesült Államok elnöke és Nikolaj M. Svernyik elvtárs, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnöke között folyt le. Mindkét államfő saját parlamentjének határozati javaslatát küldte meg. Ugyanakkor mindkét államfő k ľ; lön üzenetéhen leszögezte, hogy hazája, népe, a béke mellett száll síkra, szomjúhozza a békét és nem akar hallani a pusztító gyilkos háborúról. Az emberben önkéntelenül felvetődik a kérdés most, hogy a világ jetuniónak és az Északamerikai két legnagyobb hatalmának a SzovEgyesült Államoknak vezetői nyilatkoztak a békéről, most, hogy mindketten egyaránt kifejezésre juttatták vágyukat, hogy megteremtsék, kialakítsák azokat a lehetőségeket, amelyek előmozdítják a népek baráti, testvéri együttélését: ki mond igazat? Két egybehangzó békenyllatkozatról van szó külső formájukat tekintve. Az egyszerű emberek milliói e levélváltás alapján Amerikában, vagy más tájakon az első pillanatban bizonyára nagyot lélegzőnek, igen, fellélegzenek, majd megállapítják: „Űgy látszik, már Trnman is békét akar." Aztán majd elgondolkoznak az elmúlt hetek eseményei felett és egyszerűen ismét tisztán látnak majd megint, mert e trumanl szavakról lepattogzik a kiilső máz és ott áll a szavak mögött teljes meztelenségében az emberbőrbe bújt farkas, a ragadozó állat, aki kendőzött szép szavakkal igyekszik valódi célját mesterien álcázni. Immár több mint egy éve, hogy az amerikai politika vezető tényezői, tehát Trnman és a Kongresszus tagjai az emberiség egyik legaljasabb és legsötétebb háborúját megindították a kis koreai nép ellen. Hogy ezek a Koreában megjelent amerikai fenevadak milyen brutális kegyetlenkedéssel akarják a koreai népet „a béke útjára" vezetni, arról mindanynyian megdöbbentő képet kaphattunk. akik a Tartós békéért, népi demokráciáért cimü lap legutolsó számában a demokratikus nők világszövetsége Koreában járt küldöttségének jelentését olvashattuk. „A béke legfőbb reménye az egész világon a békére és a testvériségre irányuló törekvésben van, amely minden egyes embernek a szivében mélyen gyökerezik.'* Trumannak szavai ezek, amelyek a Szvojetunióba küldött üzenetében foglaltatnak. Y'ajjon hol bizonyította be az Északamerikai Egyesült Államok elnöke és Kongresszusa, hogy ők valahol is békére, testvériségre irányuló törekvéseket fejtenek ki és hogy szívük a békéért dobog? Talán Koreában? Talán Nyugat-Németországban, ahol az elmúlt háború legsúlyosabb gonosztevőit engedik szabalábra pusztán azért, hogy még nagyobb perzekúció alá vethessék a békéért valóban harcoló és küzdő nyugatnémetországi munkásságot? Truman szíve és a kongresszusi tagok szíve a békéért dobogott talán akkor, amikor eltűrték azt, hogy magában a kongresszusban a kongresszusi tagok ajkiról az a követelés hangozhassák el, hogy az atombombát azonnal alkalmazni kell a Távol Keleten? Talán a békéért harcolnak és a testvériségre törekszenek Trumanék akkor, anükor a legsötétebb támadásikat intézik a Szovjetunió népe és az egész béketábor ellen, pusztán azért, mert az a tábor a nagy Szovjetunió vezetése alatt lankadatlan erővel küzd valóban az emberiség szebb, nyugodtabb életéért, a tartós békéért? Truman levele és a kongresszus határozata a nyitott szemmel járó emberek nagy tömegei előtt iires szó, puszta fecsegés. Vájjon az igazság szava szólal-e meg egy olyan embernek kijelentésében, aki rövid j pár év alatt tetteinek egész sorával ' bizonyítja, hogy a békéért harcoló i emberiség nem hihet szavában, mert minden szava mögött gyilkot, bombát, háborút, vért sejt. Az a kormány, amelynek tagjai a szó legszorosabb értelmében egygyénőttek az amerikai tőkével és így kizárólag csak e tőkések érdekeit szolgálják, nem beszélhet arról, hogy politikája békés célokat követ. Az amerikai pénz-oligarchiával szoros rokoni kapcsolatban álló politikusok, államférfiak e tőkések milliós hasznának gyarapítására gondolnak minden tettülckel és intézkedésükkel. Vagy talán Dean Acheson külügyminiszter a Morgana-. Dupont- és a Rockefeller-házak érdekeltje, vagy Georges Marshall tábornok és hadügyminiszter, a Wall Street lekötelezettje, a Morgan-üzemek egyik legnagyobb érdekeltségének volt vezérigazgatója, Finletter, az USA légihivatalának minisztere, Matthevvs tengerészetügyi miniszter, akik a monopolokkal szoros kapcsolatban állnak, vájjon nem fogják-e a gyárak és üzemek tulajdonosainak szekerét tolni és maguk aranyéhségét kielégíteni ? Az emberiség az elmúlt két háború során megismerte tökéletesen az imperialista, kapitalista tábor undorító arcát és kegyetlen harci módszereit. Tudatában vannak annak, hogy míg ezek az emberek fogják intézni egyes országoknak sorsát, addig a népek milliói és milliói „sohasem fogják tudni a gyanakvás és a félelem éržését kiküszöbölni", ahogy ezt Truman maga is megállapította, mert az emberiség millióinak és millióinak bizalma jogosan teljes mértékben megrendült az olyan „békére" buzdító államfők és politikusok iránt, akik — mikor a világ béketáborának nyomása alatt béketárgyalások célját követő megbeszélésekhez ülnek — ugyanakkor, a fronton támadásaikat még erőteljesebbé fokozzák, még kegyetlenebb barbár légitámadásokat intéznek a polgári lakosság ellen, a bombák ezreit vetik gyermekekre, asszonyokra, pusztításaikat. gyilkosságaikat, rombolásaikat még Inkább fokozzák s ugyanakkor a gyilkos merényletektől alig pár száz kilométerre élesre vasalt nadrágos urak diplomáciai nyelven beszélve el akarják hitetni a világgal, hogy őszintén kívánják a békét és az emberek közötti testvéri együttmunkálkodást. Truman elnök békeüzenetéből még egy szakaszt kell idéznünk: „A béke a legbiztosabb, ha az emberek kezében van, és mi célunkat akkor érhetjük el a legjobban, ha minden lehetőt elkövetünk, hogy a nép kezébe helyezzük." Igen, ml is azt valljuk, hogy a béke akkor a legbiztosabb, ha annak ügyét a nép veszi a kezébe, s azonosítjuk magunkat Trumannak ezzel a megállapításával és meggyőződésünk, ha az amerikai nép valóban kezébe tudja majd venni a béke Sztálint köszönt

j

ük! j A kommunista sajtó terjesztésére j vonatkozó kötelezettségek teljesítése és túllépése minden pártszervezet, minden párttag feladata l ügyének irányítását és vezetését, ha nem lesznek majd a tőkések szolgálatában álló kormánytényezők, ha nem lesznek ma jd a tőkések kezében álló sajtószerveik, amelyek léptennyomon csak a háborúra izgatnak, hanem helyükbe a nép által választott és az amerikai nép békés törekvéseit híven visszaadó politikusok kerülnek, akkor majd a világ biztosítva lesz a felöl, hogy háborúra sor | nem kerülhet, és nemcsak a szovjet nép, hanem a világ valamennyi népe boldogan fogja elismerni, hogy az amerikai nép és az amerikai népet szolgáló kormány a béketűbor céljaiért kiizd, a tartós békét, a nemzetek biztonságát és az emberiség szebb jövőjét támogatja. Addig azonban, míg Trumanék Spanyolországból a Szovjetunió és a népi demokráciák elleni amerikai atombázist akarnak kiépíteni, mig Nyugat-Németország börtöneiből az emberiség legnagyobb kártevőit szabadon bocsátjuk azzal a célzattal, hogy új „hitleri" csapatokat szervezzenek, míg amerikai politikusok lázas tevélienységet fejtenek ki annak érdekében, hogy ne csak Németországban, hanem japánban is megvalósítsák az újrafelfegyverzést, visszaállítsák a militarista szellemet, míg kémeket, dlverzánsokat taníttatnak ki és küldenek a béketábor országaiba, hogy gyilkosságokat, szabotázsakciókat kövessenek el, addig a világ az Amerikából érkezett békeszózatnak nem hihet. Addig a világ százmilliói és milliói hatalmas harci töébbe kováesolódnak, hogy gátat vessenek minden imperialista törekvésnek, hogy kellő erővel rendelkezzenek lecsapni mindazokra, akik a békére, akik a népek szabadságára törnek, aldk újabb háborúba akarják taszítani az emberiséget s közben, ahogy ezt Truman Is megállapította, nagyon is jól tudják, hogy azt „az emberiség legszörnyűbb fegyverének igénybevételével" akarják lefolytatni. Az emberiség százmilliói, akik építeni akarnak, akik emberi életet akarnak élni, akik gyermekeiknek és nemzetségeiknek, a világ dolgozó tömegeinek békés, tartós békét biztosító életet akarnak teremteni, ma nyilt szemmel járnak és nagyon is jól tudják megítélni, ki az emberiség jóakarója és ki az ellensége. Nagyon is jól meg tudják állapítani: a két békeszózat közül, melyik kívánja a népek boldog testvéri életét és melvik kíván békét a kizsákmányoló milliárdosoknak, az emberek millióinak és millióinak vére árán. Két nagy or szág vezető álla mférfiának üzenetét ismerte meg a világ. Svernyik elvtársét és Trumanét. S az emberek százmilliói boldog hittel sorakoznak fei Svernyik üzenete mögé, mert az ő megállapításából tisztán, félreérthetetlenül, őszintén cseng a szó: „A háborúra nem kerül sor. ha a népek a béke megőrzésének az ügyét kezükbe veszik, annak védelme mellett mindvégig kitartanak, ha azokat az intrikáló erőket, amelyeknek érdekük fűződik az új háborúhoz és a népeket egy új háborúba akarják berántani, leleplezik." A béketábor hatalmas családja éber szemmel figyeli az imperialista tábor minden megmozdulását, hogy egységes erejével, hatalmával csirájában fojtsa el a háborús provokátorok mesterkedéseit. Az amerikai nép pedig a régi közmonkással fordul el Truman békeszózatától, tiemo Danaos et done ferentes (félek a görögöktől, még ha ajándékot hoznak is). A békéért küzdő fiatalok a világ Világifjúsági Találkozóra. Néhol virá ségek között és a dolgozók szeretete riiök az országhatárokon és az impe kotódásait kellett elszenvedniök, hogy oda. Eljutott oda Rajmond Dien, a ki lág egész fiatalsága Berlin felé te haladó fiatalok berlini kézfogását, am nemzeteket szétválasztani akaró uszi ver és a börtön. A felvonuló fiatalok zók nemzetközi szolidaritása mellett ségével megfogadták, hogu megvédik Képünk a Komszotnol küldöttsége menetben, az élen Mihajtov elvtárssal, minden részéről eljöttek Berlinbe, a gos vonatokon mentek, ünnepi külsőkísérte útjukat. Néhol át kellett szökrializmus. lakájainak ütlegeit és piszeljöhessenek Berlinbe. De eljutottak váló francia békeharcos lány is. A vikint. Örömmel és lelkesen üdvözli a elli erősebb, mint az imperializmus tása, erősebb, mint a korbács, a fegylelkes hitet tettek Berlinben a dolgoés élükön a hős Komszomol küldölta békét. ne k vezetőségét ábrázolja a berlini a Komszomol főtitkárával. fi Világifiűsági Tiütaá kuSfuráiis ünnepségei A VIT-en résztvevő külföldi és nyugatnémetországi küldöttek közül igen sokan az angol-amerikai és a bonni imperialisták üzelmeit leküzdve, késedelemmel ugyan, de megérkeznek a német fővárosba, ahol a leglelkesebb, legbensőségesebb fogadtatásban van részük. Keddig 25.000 külföldi és 60.000 nyugatnémetországi fiatal érkezett Berlinbe. A Német Demokratikus Köztársaság kétmillió küldötte öt egymást váltó, 400.000—400.000-es csoportban vesz részt a berlini Ifjúsági Béketalálkozón. A III. VIT keretében a színpadokon, a hangversenytermekben és a siportstadion okban megkezdődött a nemes vetélkedés az Ifjúsági Béketalálkozón résztvevő kulturális és sportdelegációk között. A mostani nemzetközi kultűrális versenyen 41 ország küldöttei indulnak, mégpedig 51 népi tánccsoport, 5 balettegyüttes, 35 magántáncos és táncospár, 25 magánbalett-táncos, 46 énekkar, 9 úttörőénekkar, 104 magánénekes, 40 zongoraművész, 44 vonóshangszeren játsző szólista, 36 fúvóhangszeren játszó szólista, 19 népi hangszereken játszó zenekar, 32 népi hangszereken játszó szólista. A kulturális versenyek elbírálásakor mindenekelőtt azt veszik figyelembe, hogy az ének-, zene- és táncszámok milyen mértékben fejezik ki a békeküzdelem gondolatát. A szovjet kulturális VIT-kiildöttség bemutatkozása A szovjet kulturális VIT-küldöttség hétfőn este mutatta be műsorát a háromezer nézőt befogadó Friedrichstadt-Palastban. A bemutatón megjelent Wilhelm Pieck elvtárs, a Német Demokratikus Köztársaság kormányának több tagja, a diplomáciai kar, élén Puskin szovjet nagykövettel. A köztársasá gi elnök páholyában foglalt helyet Enrico Berlinguer, a DIVSz elnöke, Josef Grohman, a Nemzetközi Diák' szövetség elnöke, Mihajlov, a Komszomol első titkára és Erich Honecker, a Szabad Német Ifjúság Közpoti Tanácsának elnöke. A Szovjetunió himnuszának elhangzása után a 300 tagú szovjet énekkar német nyelven énekelte el a Német Demokratikus Köztársaság himnuszát. A közönség szűnni nem akaró tapsviharral ünnepelte a kiváló szovjet művészeket, akik a Szovjetunió népeinek legszebb dalait és táncait adták elö. Az egyes számok közötti szünetekben lelkesen éltették a felszabadító Szovjetuniót, a nagy Sztálint, a VIT-et és a világbékét. Az uráli népi énekkar, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság ifjúsági tánccsoportja, a Karéi-Finn Szovjet Szocialista Köztársaság állami táncegyüttese, valamint a Moszkvai Nagyszínház balettiskolája kétszer-háromszor ismételte számait a világifjúság képviselőinek viharos tapsa közepette. A német ifjúság üdvözlő levele Sztálin elvtárshoz A Német Demokratikus Köztár. saság és a Nyugat-Németország ifjúsága a VIT alkalmából üdvözlő levelet küld Sztálin elvtársnak. Az aláirásgyütö akció széles mederben folyik Berlinben és a Német Demokratikus Köztársaság egész területén. Keddig több mint kétmillió aláírást gyűjtöttek a Sztálin elvtárshoz intézendő üdvözletre. A feltartóztatott küldöttek egy része áttörte a határzárat. Az Innsbruckban feltartóztatott kétezer francia és angol VIT-kü döttet, akiket az amerikai hatóságok már napok óta megakadályoznak a franciaamerikai demarkációs vonal átlépésében, semmiféle fenyegetés és zaklatás nem félemlíti meg. Ä CIC amerikai kérrszc'gálat ügynökei az osztrák rendőrség segítségével minden módon arra törekednek, hogy a küldötteket hazatérésre bírják Saalfeldenben o:y súlyosan bántalmaztak egy húszéves angol lányt, hogy az elájult A fiata'okat azonban nem letet megtörni. Hétfőn újból megkísérelték az átjutást Ausztria szovjet megszá'.ási övezetébe. Miután az amerikaiak ezt ismételten megakadalyozták, a küldöttségek vezetői erélyesen tiltakoztak a jogellenes intézkedések miatt. A feltartóztatott VIT-küldöbtek közül több mint száznak sikerült áttör¥