Uj Szó, 1951. augusztus (4. évfolyam, 178-204.szám)

1951-08-21 / 195. szám, kedd

Világ; proletárjai egyesüljetek! Bratislava, 1951 augusztus 21, kedd 2 Kčs IV. évfolyam, 195. szám jelentős haladás Szlovákia szocialista iparosítása felé Szlovákiában az ipar ez év első felében 101.6 százalékra teljesítette feladatát A Szlovákiai Tervhivatal jelentése az ipari tervfeladatoH teljesítéséről Az elmúlt félévben Köztársasá­gunk szocialista építésének éltalá­nos fejlődés® keretén belül jelentő­sen előrehaladtunk Szlovákia iparo­sítása terén. Hála dolgozóink kez­deményezésének, amely különösen a szocialista versenyben, a békeköte­lezettségvállalásokban és teljesíté­sükben, az új munkafolyamatok ma­gasabb formáinak bevezetésében nyilvánult meg, sikerült az 1951. év első felében a tervet nem csak tel­jesíteni, hanem túlteljesíteni is. Ipari termelés Az ipari termelés tervét Szlová­kiában 101.6 százalékra teljesítet­tük. Az ipari termelés 1951 első fe­léhen 1950 első feléhez viszonyítva 19.8 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés tervét 1951 első félévében a következőképpen teljesí­tettük: Termelés 1951 első félév Bányaipar: szén 87.8% érc és nafta 87.1% energetika 102.6% kohászat 100.6% nehéz gépipar 96.2 % gépkocsik 85.6°,;, finom gépipar 103.4% általános gépipar 109.2% vegyiipar 105.3% építkezési anyagok és keramika 101.4% üvegipar 91.2 faipar 96.1 % papíripar ' 98.9% textilipar 103.3 % bőr- és gumiipar 101.8% grafika 95.5% élelmezési ipar 102.6% A nehézipar a tervet 101,6 száza­lékra teljesítette. A termelés 1950 első feléhez viszonyítva 36.4 száza­lékkal emelkedett. A könnyűipar a tervet 101.1 száza­lékra teljesítette és a termelés 14 százalékkal emelkedett. Annak ellenére, hogy a tervet egészében sikeresen teljesítettük, mégis néhány fontos iparágban, mint például a szén- és érckiter­melésben, melyeknek iparositásunk fejlődésében kulcsjelentőségük van. még 100 százalékos teljesítményt sem értünk el. A barnaszén kitermelési terv nem teljesült. A terv nemteljesítését a hiányos munkaszervezés, a gépek rossz kihasználása és az új munka­erők nem kielégítő toborzása okozta. Ha az üzemek szereztek is új mun­kaerőket, nem tudták őket megtar­tani. Javult a magas és a közép mű­szaki káderek együttműködése a bá­nyászokkal, ami látható a munka­helyeken. Az 'érctermelésben 1950 első felé­hez viszonyítva ugyan 35 százalék­kal emelkedett a termelés, de a tervfel adat ok nem teljesültek. Kü­lönösen lemaradt a bányavizsgálat. A -villanyáram termelés 19.1 szá­zalékkal emelkedett, a gáztermelés 14.6 százalékkal. A kohászati iparág a tervet az első félévben teljesítette. Lemaradt ellenben a hengerelt és elosztási áruk termelése. Ebben az iparágban elégtelen mértékben érvényesítik a szovjet és a mi újítóink tapasztala­tait. A nehéz gépipar 1951 első félévé­ben tervfeladatát nem teljesítette. Még mindig elmaradott a termelés előkészítése. A terv nem teljesült különösen a villany hajtású emelő­daruk, transzformátorok, nehéz acél­konstrukciók stb. dolgában. A ter­melés 1950 első félévéhez viszonyít­va 79.5 százalékkal magasabb. A ffnom gépiparban a termelés 39.1 százalékkai emelkedett. Az általános gépiparban 26.1%-kal. 1951 első fél­évében 59.7% kai több fűtőtestet és 158.7%-kal több épílkezé&i acélárút termeltek, mint 1950 első félévében. A vegyiiparban a termelés 23.7%­kal emelkedett. 12.2%-kal több mű­selymet és 9.2%-kal több foszforos műtrágyát termeltünk, mint 1950 első félévében. Az építkezési anyagok és keramika iparágában 1950 első félévéhez viszo­nyítva 25.4%-kal emelkedett a terme­lés. Nem teljesült azonban a terv né­hány fontos termék gyártásánál. Kü­lönösen lemaradt a téglatermelés. A könnyűiparban ugyan túlteljesí­tettük a tervfeladatokat, de nem elé­gedhetünk meg az egyes iparágak terv­teljesítésével az üveg, fa, papír és a poligrafikai iparágban. 1950 első fél­évéhez viszonyítva a könnyűiparban a termelés 14%-kal emelkedett, ebből az üvegipar 25.8, a faipar 16.2, a papír­ipar 5.3, a textil- és ruházati ipar i7.9, a bőr- és gumi ipar pedig 3.6%-kal. Az élelmezési ipar a tervet 102.6%­ra teljesítette. 1950 első félévéhez viszonyítva a termelés a tejágazatban 31.8%-kal, a hústermékeknél 24.3%­kal, a iisztáruknál 22%-kal emelkedett. Mezőgazdasági termelés A tavaszi munkálatok tervét elég­ségesen végeztük el A szocialista szektor a munkákat .előbb végezte el, mint a magán szektor. A tervezett vetésterületeket a ke­nyérgabonánál 100%-ra, az árpánál 98.9%-ra, a zabnál 100%-ra, a kukori­cánál 102.1 %-ra, a lennél és kender­nél 88.1 %-ra tartották be. Ezzel e ter­mékek vetésterülete 1950. évhez vi­szonyítva 74.3%-kal emelkedett. A burgonya ültetés tervét 97.6%-ra tel­jesítettük és a cukorrépa ültetését 1950. évhez viszonyítva 9.8%-kai emeltük. A cukorrépa gondozása 1951 június 30-ig nem volt teljesen befejezve. A szénakaszálás helyenként lemaradt, a szénagyűjtés ellenben az e'ső kaszá­lásnál 60%-kal magasabb, mint 1950­ben. 1950. évhez viszonyítva a műtrágya árusítása 25.6%-kal emelkedett. Építkezés Az építkezési termelés tervfeladatait 1951 első félévében Szlovákiában 96 százalékra teljesítettük. A befektetési munkálatok tervét 94.6 százalékra tel­jesítettük. A befektetési munkálatok terjedelme 1951 első félévében 1950 félévéhez viszonyítva 27.2 százalékkal emelkedett. Az építkezések karbantar­tási tervét 112.9 százalékkal léptük túl. Az építkezési termelés tervét a leg­jobban a nvitrai kerületben — 108.3 százalékra —teljesítették. Utána Bra­tislava kerületben 108 százalékra. Az építkezési tervezési munkatervet. az első félévben 89.2 százalékra telje­sítettük. Az építészeti segédipari mű­helyek a félgyártmányok tervét 108.2 százalékra teljesítettük. A terv teljesí­tésénél különösen nem kielégítő ered­mények vannak egyes jelentős épít­kezéseken. Elégtelen gondot fordíta­nak a gépek kihasználására. Közlekedés A közlekedés 1951 első félévében feladatait teljesítette. A vasutasok a tervet 109.9%-ra teljesítették. 1950 első félévéhez viszonyítva az iýŕn 22.4 %-kal több árut és 10%-kal több sze­mélyt szállítottak. Az úti közlekedés 1951 első félévében 186.4%-kal több árut és 69.5%-kal több személyt szál­lított, mint 1950 ugyanilyen idősza­kában. 1950 első félévéhez viszonyítva a posta terv feladatait 10 százalékkal túlteljesítette. A vízi közlekedés 1951 első félévé­ben az áruszállítási tervet 122.7%-ra teljesítette Az alkalmazás és a munka teljesítménye 1951 első félévében az egész gazda­ság vonalán növekedett az alkalma­zottak száma. A mult év vegéhez vi­szonyítva az iparban 5.7%-kal. Hiá­nyosan teljesült a munkaterv a bá­nyászatban (82%) s a nehéz gépipar­ban (80%). A szocialista gazdaság építésénél évről évre nagyobbszámú nő kapcso­lódik be a munkafolyamatba. A nők alkalmazása az iparban 1951 első fél­évében 5%-kai emelkedett és pedig a nehéziparban 11.3% -kai, az élelmezési iparban 21.7%-kal. A női erők tobor­zását hiányosan végzik, különösen a közlekedésben, főképpen a csehszlo­vák államvasutakon. Aránytalanul magasra emelkedik az adminisztratív alkalmazottak szá­ma az üvegiparágban, ahol 1949. év végén 7.2%, 1950. év végén 10% és 1951 április l-ig 11.2% volt, ugyan­akkor a produktív munkát végző sze­mélyek száma csökkent. Hasonló a hejvzet a vegyipari ágazatban is. Az elmúlt félévben emelkedett a munkateljesítmény. A ^nehéziparban egy alkalmazott termelése 1951 első félévében 1950 első félévéhez viszo­nyítva 13.3%-kal elnelkedett, a köny­nvűiparban 10.9%-kal. A munkatelje­sítmény fokozását elősegíti a szocia­lista verseny fejlődésében elért siker. 1951 első félévében a nehéziparban a dolgozók 85.3%-a, a könnyűiparban 76.5%-a, az élelmezési iparban az al­kalmazottak 47.6%-a kapcsolódott be a szocialista munka versenybe. Az életszínvonal fejlődése Hála a tecmelöerők szünetlenül nö­vekvő fejlődésének és dolgozóink igyekezetének, 1951 első félévében je­lentősen emelkedett népünk életszín­vonala. Az élelem és árucikkek árusí­tása a szabad piacon 1951 első félévé­ben 1950 első félévéhez viszonyítva a következőképpen emelkedett: Hús és hústermékek árusítása 206.8%-kal, zsír és szalonna 97.5, cukor 137.7, tea 95.4, vaj 290, sajt 127, textilfogva sz­tás 83.5, készruhaáru 124.6, cipő 61.7, bútor 100, rádiók árusítása 100, varrógépek árusítása 68%-kal emel­kedett. Növekedtek a bevételek a kö­tött piacon is. És pedig a készárunál 32.9%-kai, továbbá a tejárusításban 25.4%-kal, a húsárusításban 20.5%­kal és a vaj árusításában 86.6%-kal. Szlovákiában a dolgozók egészsé­géről való gondoskodás is növeke­dett. Az állami és nemzeti biztosító intézetek gyógyfürdőiben az ápoltak | száma 1950 első félévéhez viszonyítva I 39 százalékkal nagyobb. IMI 1 ü A felszabadító szovjet hősök emlékére emelt szabadságszobor * bwdapesti Gellért-Kegyen. A Magyar Népi Demokratikus Köztársaság alaptörvénye a következő sza­vakkal kezdődik: »A Szovjetunió fegyveres ereje felszabadította országun­kat a német fasiszták igája alól,-szétzúzta a földesurak, nagytőkések nép­ellenes államhatalmát, megnyitotta dolgozó népünk előtt demokratikus fejlődésünk útját.* la újitójavaslatok segítségével jobban teljesítsük a tervet! A Csehszlovák Építkezési Üzemek­nek már több mint két éve fennáll az újító mozgalma. Eddig az álla­mosított építkezéseken 500 újítója­vaslattal ismerkedtünk meg, amelyek az elfogadott javaslatoknak csak egy részét képezik. A valóságban sok­£51 több újitójavaslat van, de mi­vel ezek jelentős része csak helyi vonatkozású, államosított építkezé­sünk csak olyan újítójavaslatokat tett közzé, amelyek érvényesek egész államunk területére. Tudatosítani kell, hogy azokat a feladatokat, amelyek az államosított építkezésre hárulnak, különösen az ötéves tervben, nem lehet teljesíte­ni az elavult termelési módszerek­kel. Ezért államosított építkezéseink a munka új előkészítését, az áram­módszeres építkezést. Tenczer elv társ módszerét, az állami bérkataló­gus és a teljesítményi normák sze­rinti díjazást vezeti be. További je­lentős tényező, melyet nem szabad elhanyagolni, az újítómozgalom. Az újítómozgalom decentralizálása Az államosított építkezés a mult év folyamán teljesen decentralizálta az újítómozgalmat. Ezáltal a mozga­lom súlya építkezéseinkre és üze­meinkre hárul. Az újítómozgalmak­kal megbízott előadók, a termelést értékelő bizottsággal vagy az újítók körével együtt értékelték, elfogad­ták, megvalósították és jutalmazták az újítójavaslatokat. Irányelveket dolgoztak ki, ame­lyek alapján az üzeme/ beküldték, közzétételre a már oiTogadott ja­vaslatokat és az olyan egészállami jelentőségű javaslatokat, amelyeket az üzem megvalósítani nem képes. 1949-ben Csehországban és Mor­vaországban 834 újítójavaslatot nyújtottak be, amelyekből 383-at fo­gadtak el. Szlovákia épitkezésein 277 újítójavaslatot adtak be, ame­lyekből 122-t valósítottak meg. A Csehszlovák Építkezési Üzemek központi igazgatósága 628 úgyneve­zett extern újítójavaslatot nyújtott be, amelyekből 34-et fogadtak el. Építkezéseinken az újítómozgalom 1950-ben jelentősen növekedett. A csehországi és morvaországi építke­zési üzemek 4044 újítójavaslatot nyújtottak be, amelyekből 1921-et valósítottak meg. Szlovákiában 1950­ben már 675 újító j avaslatot nyújtot­tak be, amelyekből 208-at valósítot­tak meg. A Csehszlovák Építkezési Üzemek központi igazgatóságának alkalmazottai 453 extern Javaslatot nyújtottak be, amelyekből 99-et v«» lósitottak meg. < A Csehszlovák Építkezési Üzemek'' n. v. központi ig-azgatósága a mult évről 2205 újítójavaslatot tárt nyi!-. ván, vagyis majdnem valamennyi el ­fogadott újítójavaslatot. Itt is aa • 1949-es évvel szemben 91 százalékos • emelkedés látható. Az üzemek teljes mértékben megértették az újító mozgalom jelentőségét Azt lehet állítani, hogy az újítóig javaslatok számának hatalmas növe^ kedése ellenére az építkezési üze­mek teljes mértékben megértették; az újítómozgalom jelentőségét- Gya­korlatilag majdnem minden elfogad dott újitójavaslatot felhasználnak,, de csak azokban az üzemekben, ahol elfogadták őket. Kisebb figyelmi fordítanak a más üzemekből érkezett újitójavaslatoknak. Mivel nem va­lamennyi építkezési üzem értette meg az újítási javaslatok felhasz­nálásának és hatásánalt jelentőségét a tervteljesítés és a munkatermeié* kenység fokozása szempontjából, az államosított építkezés hozzálátott az újítójavaslatok kötelező bevezetésé­ről szóló irányelvek kiadásához. Már az első irányelvekben 15 újitójavas­latot és munkamódszert adtak ki, amelyeket valamennyi építkezésen fel lehet használni. Az újitójavaslatok tassá elintézése Ha értéke'TM akarjuk a-z ňjiM­mozgalmat az építkezésben az elmúlt év során, látjuk azt, hogy fokozódott a benyújtott és elfogadott javaslatok száma és az elért megtakarítás ősz­szege. A hiányok főleg abban mutat­koznak meg, hogy az újító ja vasiatokat közvetlenül a munkahelyen és a t\ tizemekben lassan intézik, úgyhogy ennek következtében az újítójavaslat benyújtása és elintézése között na­gyobb idő folyik le. mint amilyet a hirdetmény megáiapit. Az újítójavas­latoknak lassú kiterjesztése más ü?.e.­mekre jelentős mértékben akadályozza az újítómozgalom fejlődését. Ha min: den újitójavaslatot, ahol csak lehetsé­ges, felhasználnánk, többszörös megta­karítást érnénk el. Fontos tehát ez irányban is a hibát kiküszöbölni. Mark o Hja,

Next

/
Oldalképek
Tartalom