Uj Szó, 1951. augusztus (4. évfolyam, 178-204.szám)

1951-08-21 / 195. szám, kedd

/ 2 UJS70 c/l Sjz&eializmus béke éfijlkezéieivől c/lki a lf/U3CO-t építi 1951 augusztus 21 Az apátfalvi textilüzemben eredményesen folyik a norma felülvizsgál ás A tábor étkezőjében valaki barátságosan a vállamra ütött. Meglepetten fordultam vissza, mert hihetetlennek találtam, hogy Itt ismerőst találjak. És mégis. Egy falubeli jóbarátom, Mihali Károly, (Balogfaláról) állott mellettem. Nem tudom melyikünk örült jobban a találkozásnak. Mindketten sokszáz kilométerre távol egymástól dolgoztunk és itt találkoztunk, Kelet-Szlovákiában, a Kohászati Kombinát építkezésén. Odakünn alkonyodott már, jóétvágygyal láttunk neki a vacsorának és közben beszélgetni kezdtünk. Előbb az otthonról, azután az új otthonunkról, ahol most vagyunk. — Egy percre sem bántam meg, hogy idejöttem dolgozni, — kezdi Mihali Ktarcsi. — Azelőtt Brnoban voltam és a vállalattal jöttem ide. Megkeresem naponta a 350—400 koronát Is. Odahaza enny.t sehol sem tudnék keresni. Az étkezés 23 koronába kerül naponta. És így a kereset nagyrészét hazaviszem. Fiatal házas Mihali Karcsi. Ugy három hónapja én is ott voltam a lakodalmán, szorgalmas derék fiú, aki mindig megfogta a munka komolyabbik végét Most is ezt csinálja. Gyönyörű napfényes reggelre virradtunk. A hatalmas tehergépkocsik már szorgalmasan fordultak, amikor Mihali Karcsit meglátogattam munkahelyén is. Három társával egy csoportban a vízvezeték lefektetéséhez ásnak mély árkokat. Szorgalmas munkájuk nyomán hosszú földhányások húzódnak a táboron keresztül. Jókedvűen dolgoznak és szívesen beszélnek a munkáról. — Nem könnyű a munka, de becsületesen fizetnek érte. A talaj néhol kavicsos, de ez nem 6okat jelent a csákánynak, mert ha elkopik kicseréljük és jó szerszámmal dolgozunk tovább. Napi teljesítményünk átlag 250 százalék. Ezt úgy érjük el, hogy lelkiismeretesen dolgozunk és minden percet kihasználunk. — Azt hiszem, hogy a mi vidékünkön, Fülek környékén még sokan nem tudják, mi is épül itt, pedig jó lenne ha tudnák, hogy itt épül a biztos jövő és a munka itt állandó kenyeret, jó keresetet biztosít sokezer embernek. Itt épül a béke. — Bizony, Mihali elvtárs, itt épül a béke. És büszke lehetsz, hogy rés»t veszel ebben. Jársz-e haza gyakran? — kérdem. — Közel vagyok Balogfalához, akár minden szombaton hazamehetek. A hét végén készülök is haza. Amíg Csehországban dolgoztam, sokkal nehezebb volt hazajutni. Dübörögnek a hatalmas tehergépkocsik, nagy robajjal szórja a földet a buldozér, mérnökök dolgoznak szerszámaikkal azon a helyen, ahol néhány esztendő múlva az ország büszkesége, a békés, biztos jövő záloga áll majd. Elvtársak, gyertek segíteni, felépíteni jövőtöket, mindannyiunk jövőjét, a Kohászati Kombinátot. Segítsetek Mihali Karcsinak és a többieknek, akik ma, mint úttörők dolgoznak itt! GáJ László. Jtíi toriént tegnap a 96Ql3tO-nt Ha a barakktábor kövecses utain lépkedsz és az út mellett betonlábakat látsz, jól jegyezd meg magadnak a helyet, mert ha egy-két órával később méssz arra, ugyanott már hatalmas, összeállítható fabarakk falai meredeznek és délig már a tető is rajta van. Ezt különben a tábor lakói észre sem veszik, csak az idegenek csodálkoznak az építés óriási ütemén. Igy épül fel a kohászati kombinát és a szocialista város is, amely betölti majd a hegyek karéjában fekvő egész völgyet. A földmunkák után a betonlapok, a gyárépületek, a gvárkémények százai és fehér lakóházak ... Egy pillanatra behúnyom a szemem és látom magam előtt a szocialista jövő elkápráztató, derűfakasztó boldogságát, látom magam előtt Široký álmát, Szlovákia aranykorát, az iparosított Kelet-Szlovákiát. A bodvamenti falvak, az eldugott kis települések megváltozott új életét, amelvnek hirdetője és megvalósítója az épülő kohászati kombinát. — Gyertek közénk dolgozni, kisldaiak! A falu olyan, mint minden más falu és olyanok is benne az emberek. Amíg nem közeledtél hozzájuk szíves szóval, szeretettej, barátsággal, addig a falu zárkózott, a hegyet közül fölényes nyugalommal figyeli a völgyben meginduló, nyüzsgő, pezsgő életet. Mintha azt mondaná: Ugyan, mit akartok tőlem, semmi közöm ehhez. De a koraesti órákban befutottak az építési vállalat dolgozói, tíz agitkettős. Mindegyik páros vett kilenc házszámot. És elindultak. Órákon át beszéltek a petróleumlámpákkal világított kicsiny szobákban és Kisida nem válaszolt nemmel. Nem válaszolt nemmel egy szabómester az 53-as házszámból, pedig nem ismerte, még nem tudta, mi az a HUKO. Elmeséltük neki. Kezet adott és kötelezte magát, hogy amint befejez, aprócska földjén a mezei munkát — még a cséplés van hátra —, jön és jelentkezik nálunk. Igent mondott Szitár Hona is, aki, mint takarítónő volt eddig alkalmazva az Állami Erdőkrfé! lön, hogyne jönne. Nemcsak dolgozni jön, hanem tanulni is. Szakmunkás akar lenni a szocializmus új üzemében Jön Janitor Ferenc, kisidai középparaszt is. Két lovával áll be a munkába é6 a hegyekből hordja az annyira szükséges követ. Jön Vojtech József is, aki most ugyan traktorállomáson dolgozik Semsér. de vágyik a HUKO után és itt akarj? megalapozni életét. És nemcsak ők; készülnek sokan mások ís. A cséplés befejezése után ők is jönnek segíteni a kohászati kombinát építését. * Tegnap két tőketerebesi fiú jelentkezett az Uj Szó szerkesztőségi brigádjánál és kérték, legyünk segítségükre, hogy nagy gépek mellé kerülhessenek. Természetesen megsegítettük őket. Lqültek a szerkesztőségi szoba egyik ágyára és elmesélték életüket. Az egyik fiatalnak, szőke haja a szemébe hullott, mosolygó arca erélytől sugárzott, amikor búcsúzásul ezt mondta: — Nagyszerű érzés, ha az ember építhet és részese lehet ilyen hatalmas, gyönyörű munkának. Hiába, ma van igazán boldog élete a fiatalságnak! Amikor reggel vízért megyünk a lajthoz, az iroda előtt mindig ácsorog néhánv fiatalember — Honnét jöttetek? — Péderről, Hárskútról, Szádudvardnokról .. — Miért jöttetek, elvtársak? Körülnéznek, jo nagyot szívnak a tiszta levegőből és ezt felelik egyhangúan: — Dolgozni akarunk! Egy elveszett csavar A rakodó körül tucátjával állnak a gépek. Hatalmas, nagyteljesítményű szovjet gépek. Határidő előtt készítették el őket a kommunizmust építő szovjet gyárak munkásai, hogy segítsék Csehszlovákiában a szocializmus építését. A gépek munkáskezekre várnak és rövid időn belül bevetésre kerülnek, de addig is úgy kell vigyáznunk rájuk, mint a szemünk fényére. Amint az iizem tanács irodája felé mentem, lábam megbotlott valamiben a sárban. Egy nagy. különleges, anyacsavar volt, élig tudtam kihalászni a sárból. Rudolt elvtárs, amikor meglátta, mivel bajlódon., ezt mondta: — Nem szabadna, hogy ez így legyen. Ha elvész, csak több órai munkával tudjuk pótolr.i. Jobban kéül vigyáznunk minderre. Igen, elvtársak, vigyázzatok mindenre! Egymásután jönnek az anyagot szállító vonatok, egymásután fordulnak a hatalmas Skoda-gépkocsik. Megfeszített erővei dolgozó munkáskezek rakják ki a vagonokat, minden harsogva énekli a munka himnuszát. Vigyázzatok és őrködjetek, építő emberek! A boldogságtokra ügyeljetek! Horváth Liscsló. Látogatás a kistúri faj gyümölcsfa-iskolában A napokban az i poly sági járás építői és gazdasági kombinátjának munkásigazgatójával, Dudás elvtárssal beszélgettem, s beszélgetésünk folyamán szóbakerült az is, hogy a kombinát egy fajgyümölcsfaiskolát telepitett Kistúron. Dudás elvtárs örömmel és büszkeséggel beszélt arról, hogy jövőre ápolt, nemesített fákkal tudja ellátni az EFSz-eket. Kíváncsi voltam a faiskola telepítésre. Dudás elvtárssal együtt meglátogattuk a hét hektárnyi telepítést. Mondhatom, meg voltam kissé lepődve a nagy rendtől. A csemeték közti területek állandóan gondozva vannak, sehol egy szál fü, sehol semmi gaz. — Ez itt az almatelepítés, — mondja Dudás elvtárs — amaz pedig- körte, barack, szilva, stb. Éppen látom, hogy a telep gondozója nemesíti, szemezi a szedercsemetéket. Ügyes mozdulattal hasítja fel a csemeték héját és helyezi beléjük a nemes szemzést. Utána ugyancsak ügyes mozdulatokkal egy kislány raífiakötéssel odaerősíti a szemzést. — A kezdet nehéz volt, — módja Dudás elvtárs, s egy rozoga fabódéra mutat. — Látod, ott kezdtük, s ma ott tartunk — mutat egy kis villaépület felé. A kezdet kezdetén a rozoga fabódéban esíraztatták a magvakat. Nem ment könnyen, mert kora tavasszal még elég hideg volt s a fabódéban pedig osak ott volt meleg, ahol a kályha melegített. Ma már ilyen nehézségek nincsenek, mert az új villaépületben csiráztató pince is van és rendes nagy raktár. — Látod, ide ebbe az épületbe fog költözni a telepkezelö, — mutat Dudás elvtárs a gyöinyörü épületre, — és itt lehetőség fog nyílni arra, hofry a szovjet gyümölcsészet micsurini módszerei alapján kísérletezhessen és munkája folyamán tovább fejlődjék. Vörösrépávai bevetett területet tekintetünk meg aztán és mondhatom, olyan / gyönyörű vörösrépát még nem láttam. Majd hagymával vetett területre léptünk. — Ezt dughagymának szántuk jövőre, — mondotta Dudás elvtárs és egymásra nézve jóízűen nevettünk, mert a dughagymának szánt hagymák legkisebbike is van ökölí nyi nagyságú. Ez a hagyma magról ;i kelt, ez pedig annyit jelent, hogy meg volt adva a földnek mindaz, ami abba való, meg volt munkálva lelkiismeretesen. Elégedetten néztünk végig az ültetvényen, örült a szivünk, mikor a zöld fák fölött elnéztünk az akácosok felé. — Méheket ls veszünk nemsokára — mondja Dudáé elvtárs — és Így napról napra gyarapodunk. Igaz, tavaly Gágyor és én rengeteget dolgoztunk ezen az ültetvényen, naponta kijártunk öntözni a fákat, de amint látod, megérte a fáradságot. A föld hálás volt, megadta nekünk azt, amit vártunk tőle, viszont mi ia megadtuk a földnek, ami neki jár. — Majd megáll, pihen kissé, hogy kifújja magát. Zihál a melle és köhög. Eszembe jutnak az idők, még gyerek voltam s Dudás elvtárs a homoki malomba járt dolgozni és a lisztpor belepte a tüdejét. Akkor még nem volt a miénk a malom, hanem az uraké, az ingyenélöké. Abban az időben az uraké volt a gyár, a bánya és az állam is. A munkás csak eszköz volt az urak kezében. Fillérekért kellett dolgoznia a munkásnak s az úr liba. és kacsahúson hizlalta pocakját. A prolinegyedben nem jutott libahúsra. A reggeli rántottleves, az ebéd megint osak rántott leves és egy kis paprikáskrumpli volt. Tudom, i«y volt ez minden munkáscsaládban., de hát a helyzet megváltozott. — A prolinegyed bes a ládafiából előkerültek a Leninés Sztálin-arcképek ác Gottwaldot, Majort és Steiner Gábort emlegették a szovjethadnoceg által fölszabadított munfcáaok. Még a nap ie szebben sütött, ki virradt a proline gyedben. Mindnyájunkat hívott a Párt. Az egyik ide, a másik máshová ment dolgozni. Dudás elvtárs megint a malomba ment, de akkor már mienk volt a malom. Dolgo. zott öntudatos kommunistához mél tőan, majd a Párt káderpolitikája fontosabb helyre állította és Du dás elvtár:s ma az ipolysági járás építő és gazdasági kombinátjának munkásigazgatőja és jó kommunista munkájával példát mutat a dolgozóknak. Hokwa István (K. B.) Az üzemi Párt és Szakszervezeteknek hozzá kell járulniok felvilágosító munkával ahhoz, hogy a technikusok és műszaki vezetők bátrabban hozzáláthassanak az üzemekben minden egyes nerma felülvizsgálásának. ötévts tervünket csak úgy tudjuk teljesíteni é6 túlteljesíteni; ha a termelési költségeiket csökkentjük, újítójavaslatokkal, a szovjet módszerek átvételével é6 alkalmazásával gazdaságosabbá tesszük termelésünket. A normafeliilvizsgálásnál a technikusoknak és müszaiii vezetőknek figyelembe keU venniök az újítójavaslatokat és a multévi normákat. Sok üzemben a tavalyi normák a munka jobb megszervezésével és újítóipvasLatok bevezetésével lazákká váltak. A tavalyi normafelülvizsgálást figyelembe véve és tapasztalatokban megerősödve bátran indultak nek: a normafelülvizsgálásnak az apátfalusi textil-üzemben is. A - mesterek és a technikusok 6—6 órás felvilágosító és politikai iskolázáson vettek részt, hogy megmagyarázzák a dolgozóknak, miért szükséges a normafeilülvizsgálás és hogy segítséget nyújtsanak a munkásoknak a normafeliilvizsgálásban. Az apátfalusi textil-üzemben az üzem igazgatója összüzemí gyűlésen ismertette a norma felülvizsgálást és egyben rámutatott a múltban elkövetett hibákra. Az üzem munkássága megértette a norma felülvizsgálásának fontosságát és így az egész üzemben 10%-os szilárdítást értek efl. Egyes műhelyek 25—30%-kal szilárdították a normájukat. A munka jó megszervezésével és a gépek gazdaságos kihasználásával a festődében Ruzsinszky és Péter mesterek Walter, mérnökkel együtt ió politikai és felvilágosító munkával és a munka jobb megszervezésével 35%-os normaszilárdítást értek el. Igy van ez mindenhol az apátfalusi textilüzemben. Mert minden műhelyben megértették ós elősegítették a munkások, hogy a normafelülvizsgálást sikeresen fejezzék be. A szövődében 25 szövőnő, akik eddig két gépen dolgoztak, vállalta, hogy áttér három nehéz szövőgép kezelésére. Igy normájukat szilárdították és egyúttal keresetük is emelkedett. Mintha nem ís normafelülvizsgálás lenne, hanem egy nagyszerű verseny, aho! azon versenyeznek, hogy ki adhat többet és kl nyújthatja a legszebb eredményt. Igy van ez ott, ahol megértik a jó politikai felvilágosítást és a munkások minden kezdeményezést magukévá tesznek. Igy történt ez a fonodában is, ahol 460 orsón két-két ember dolgozik A normafe'ülvizsgálásná! Kelemen Vilmos, Brusznyai Barna, Marek Anna tonók, úgy szervezték át a munkát, hogy 92Ó orsón hárman dolgoznak Ezáltal a normájuk szilárdul és a keresetük is emelkedik. Ez a kezdeményezés példa lehet az egész műhelynek. A kivarrok 10%-kal szilárdítják a normájukat, de némelyik minőségnél 20—30%-ot is elérnek. — Vannak-e újitójavaslatok az üzemben? — kérdezem Machala Béla elvtársat. — Most nincsenek, de ha volnának ís, nem érnénk rá foglalko>ni velük, mert a riormafelülvizsgálás vesz igénybe. A mi üzemünkben Kovalieva mérnök tanításai alapján akarjuk a nomafelülvizsgálást végrehajtani. A munkamódszerek átadásánál a legjobb élmunkások tanítják a munkásokat arra a módszerre, amivel az élmunkások dolgoznak. Az év végéig a legtöbb munkás megtanulja és elsajátítja a legiobb élmunkások munkamódszerét. A munkamódszerek elsajátítása után a normaszilárdítás bevezetésekor szép eredményeket tudunk felmutatni. Az üzemben az adminisztrációs munkaerők átheiyezése szintén kapcsolatban van a normaíelüivizsgálással. Egyes műhelyvezetők kidolgozták a munkatervet, hogy milyen munkamódszerrel tudják elvégezni. Igy a felülvizsgálásnál már 12 munkaerőt lehetett áthelyezni a termelésbe. A legtöbb fölösleges adminisztratív erőt a raktárak különféle irodáiban lehetett találni. Itt a felszabadult munkaerők munkáját az ottmaradók egymás közt felosztották. Az év végéig betanítanak könyvelési munkára négy nőt, akik felváltják a férfiakat és így a felszabaduH féríimunkaerők a termelésbe fognak átmenni. Az üzemben a tisztviselők megértették, hogy miért fontos az adminisztrációs erők áthelyezése a termelésbe. Egyes tisztviselők önként jelentkeztek, hogy átmennek a termelésbe. A losonci munkaközvetítő hivatal nem értette meg ezt a fontos intézkedést, hogy minden adminisztratív munkaerő, aki átmegy a termelésbe, saját maga választhat magának ipart és munkahelyet, ahol tudását hasznosítani tudja. Ezt nem vették figyelembe a losonci munkaközvetítőben. Az apátfalusi textil-üzem adminisztrációs munkaerő: közül Mackó János önként jelentkezett a termelő munkára és mikor jelentkezett a munkaközvetítőnél, hogy ki akar tanulni soífőrnek, a munkaközvetítőt ezt nem vette figyelembe és arra kényszeritette, hogy menjen festőnek. Ezt az eljárást nem lehet helyeselni, mert meg kell adni minden lehetőséget, hogy a termelésbe átment tisztviselők a tudásuk sze* rint é6 a képeségeiknek megfelelőeni tudjanak elhelyezkedni a termelő^ munkában. Üzeni ifjáságvnk a normaíelfilvízsgálás kampányában Üzemeink ifjúsága sok üjembeii példásan kapcsolódott be a normák felülvizsgálás! kampányába. A bratislavai Gumon-gyárban a CsISz üzemi szervezete agitációs csoportokat alakított, amelyek segítik politikai munkájukkal a normafelülvizsgálást és ugyanekkor segítik az idősebb elvtársakat abban, hogy feltárják azokat a lehetőségeket, amelyekkel javítani lehet a munkát. Szrnka Rudolf tizesbizalmi az agitációs tízpercek alatt beszélget a CsISz-tagokkal a normafelülvizsgálás jelentőségéről és a lehetőségekről, amelyekkel tökéletesíthetik munkájukat és gazdaságosabbá tehetik a tei* melést. Magyar tanítási nyelvű egészségigyí szakiskola Rozsnyó* Az Uj Szó 1961 máttts 25-én közölte az iskola-, tudomány- és mővészetiigyi HisftbízofcS hivatal közleményét, amelyben az á ÍM. hogy kilenc középiskola vér ja szeptember 1-én i ma- ] gvar tanu&Hiúságot. E«v feltételével minden" iskolába s®tHrasges diák jelentkezett. G*»k a rozsává magyar egészsé«*i«tfi ^ipattfca nincs elég iklenthező. Ez a liéróméves iwkola a kőveHee«ó s*akokb»n képow tó tanulóit: 1 a kórházak. •=r,a«atóm»noét, üdülik, fürdák stb. efcéezségögvi személyzetévé. kórhéti ápolónőkké és kisdedápolónőkké a fente»Ktett egészügyi intézményekbe*! tartózkodó spermekek ápolására. Felvételre leienékezhetnek. 1. Mindazok, akik sikeresen elvégezték a magvar vagv szlovák középiskola 4. osztályát (volt polgári iskola) 2. Mindazok, aWk befejezték a-z iskolaköteles koron MM tfjwsáe fftnfee rendezett tanfolyamot és sikeresen tetették a vizsgát a középiskola tantárgyaiból. akár magyar, vagy n&fiváfc tanítási nyelven. 3. A tnankaíielvekrfl! (gyárakból, üzemekből, FFSz bői. áltatni birtokokról stb ) azok jelentkezhetnek, akik az elmúlt években sikeresen .végezték el a ma«ryar ra<$v azievák tannyelvA tóeépiskoiát. A jelentkezik koshatára 15 évtől 25 évig terjed. A 2 és 3. pont alatt jelentkezők kérjenek a rozsnyói gimnázium igazgatóságától »Belépési nyilatkozatot*, melyet legkésőbb 1951 augusztus 30-ig küldjenek viesra az igazgatóságnak. További szükséges felvilágosítást a rozsnyói gimnázium igazgatósága nyújt. A mefpÍHMÍt S. K*