Uj Szó, 1951. augusztus (4. évfolyam, 178-204.szám)

1951-08-17 / 192. szám, péntek

2 1051 augusztus 17 A szovjet sztahanovisták tapasztalatait igyekszem átvenni és alkalmazni, hogy hazámban a szocializmus építését jobban elősegítsem — Varga Géza, a termelésbe önként áttért értelmiségi nyilatkozata, aki már hallani sem akar az íróasztalról (G. L.) A füleki Drevoindustriában a normafelülvizsgalás június 14-én, összüzemi gyűléssel vette kezdetét. Ezen a gyűlésen a munkások nagy többsége és az összee tömegszerveze­tek képviselői résztvettek. Közös megbeszélést kidolgoztak egy tervet, amely szerint az üzemben lehetőség szerint takarékoskodnak az anyaggal, villanyárammal, olajjal, s<tb. Gondos kezeléssel igyekeznek megelőzni a gépek elromlását, hogy ezáltal csök­kenthessék az ezzel járó időveszte­séget. Átveszik a szovjet sztahano­visták tapasztalatait és mindenütt be­vezetik, ahol csak lehetséges. Széle­sebb alapokra fektetik az újítómoz­galmat és elmélyítik a munkaversenyt. A gyűlés után az igazgatósággal, a pártszervezettel és az üzemi tanácsr csal karöltve kidolgoztak egy konkrét tervet, és hét pontban foglalták ösz­sze az összes előkészületeket és in­tézkedéseket. A legaprólékosabban meg kell vizs­gálni és feltárni az összes hibákat és akadályokat, amelyek a termelés me­netét fékezik. Erre a célra meg kell nyerni a termelésben dolgozó munká­sokat, mert ők leghamarább észreve­szik a munka hiányosságait. Július 17-ig a munkások által benyújtott újítási javaslatokat fölül kell vizsgálni és kidolgozni minden műhelyben. A legaprólékosabban ki kell dolgozni az összes normák ellenőrzését és meg­állapítani az önköltséget. November 15-ig az összes normákat át kell vizs­gálni és jóváhagyni az erre a célra megszervezett bizottságban. Az üzemi szerződések megkötését és a fölül­vizsgálat összets eredményeinek kiér­tékelését december 21-ig be kell fe­jezni. A politikai felvilágosító munka ke­retében reggeli ideje alatt a műhe­lyekben gyűléseket tartottak a nép­nevelők. A gép- és szerelőműhelyben megtartott első gyűlésem, Tóth elv­társ versenymegbízott, vázolta a tech­nikai és szervezési normák jelentősé­gét. Az üzemi pártszervezet és a szakszervezet megállapításai alapján rámutatott arra, hogy a munkásság egyrésze idegenkedvel fogadja a nor­mafőlülvizsgálás gondolatát, mert azt hiszf, hogy ez fizetésük rovására megy azáltal, hogy felltárja és meg­szünteti a multévi helytelenül végre­hajtott normíiszilárdítás hiányait. T6th elvtárs rámutatott arra, hogy nekünk nem ez a célunk. A ml célunk az, hogy kiküszöböljük azokat a hiá­nyosságokat, amelyek gátolják a mun­kásokat a magasabb termelékenység elérésében, ezért mindenkinek saját érdekében segíteni kell ezeket a hibá­kat megállapítani és efltávolítani. A szabászműhelyben megtartott gyűlésen Solymosi elvtárs, az üzemi tanács elnöke, ismertette, hogy Uarga Géza értelmiségi önként jelentkezik a termelésbe a reltett tartalékok feltárásává! és a misnkamegszerrezés tökéietesítésével biztosíthatjuk a többtermelést és a magasabb kereseti lehetőségeket. Felhívta a munkások figyelmét arra, hogyan vehetjük észre ezeket a hibá­kat és miként távolíthatjuk el, ha minden munkás teljesen bekapcsolódik. Simon elvtárs, az üzem munkásigaz­gatója, rámutatott arra, hogy a nor­mafölülvizsgáilás keretein belül a munkások újítási és munkaátszerve­eési javaislatokat nyújthatnak be, ami­vel nagyban hozzájárulnak a termelés emelkedéséhez. E célra külön nyom­tatványokat osztottak szét. Ugyanígy minden műhelyben tartottak gyűlése­ket az agitációs hármasok. A napon­ként megjelenő villámújságok i« Július folyamán több mint tíz újítási javaslatot adtak be, Ezek közül négy technikai újítás, négy a munkafolyamat megkönnyíté­sére szolgál, kettő pedig forra­dalmi újítás volt, ami az illető termékeknek gyártási menetét teljesen megváltoztatta. A melegágy-rámák festését eddig ecsettel végezték, ami így megle­hetősen hosszadalmas, pepecselő munka volt. VÉGH JÁNOS mester újítási javaslata alapján most be­mártással végzik ezt a munkafo­lyamatot. Ezzel a módszerrel két munkaerő felszabadult, mert az ed­dig négy embert igénylő termelést most ketten könnyen el tudják vé­gezni. A másik újítást VÉGH ISTVÁN elömunkás nyújtotta be, aki a lá­daszegeoselést módosította. Eddig egyesével rakták bele a szegecse­ket az előre kifúrt lyukakba, ö ki­dolgozott egy sablont, amivel az összes szegecseket egyszerre bele lehet ütni. Módszerével megsokszo­rozta a termelést. Az üzem egyik legjobb újítója PÓCOS FERENC, aki újításáért közel 6000 korona jutalmat kapott. Megkértem, beszélje el, hogyan si­került végrehajtani újító módszerét, ami a szakértők szerint lehetet­lenség volt. Pócos elvtárs szívesen vállalkozott rá. — Az újítást betétmarásnál al­kalmaztuk. Ezelőtt nagyon sok volt a selejt. Több mint 30 százaléka a kitermelt árunak. Sehogy sem ment a fejembe, hogy ilyen mennyiségű áru tönkremenjen. Ez egyrészt fi­zetésemet is nagyon megcsorbítot­ta, mert a selejtben ugyanúgy ben­ne feküdt a munkám, mint a jó­ban. Ugy akartam segíteni a helyzeten, hogy megpróbálom meg­változtatni a kés 'orgási irányát. Csakhogy ezt a mérnökök és a szakértők nem akarták megenged­ni, mert technikailag kivihetetlen­i felülvizsgálás átlagos mmasiltér nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy sikerült a munkásság széles tömegei­nek hozzájárulását és segítségét meg­nyerni. Az üzem munkásai a felhívásra tö­megesen adták be az újítási és tech­nikai átszervezési javaslatokat. Mind­járt az első napokban tizenkét techni­kai javaslatot nyújtottak be. A javas­latokat külön e célra megszervezett komplex-brigád a helyszínen rögtön megvizsgálta és ahoi helyesnek talál­ták, ott azonnal végrehajtották őket. Az összes technikai javaslatokat elfo­gadták és végrehajtották, amivel a termelés nagymértékben emelkedett. nek tartották javaslatomat. Azt mondták, hogy az ellenkező forgás súra beállított fej össze fogja tör­ni a gépet. Én vállaltam a feleló's­séget érte és sajátmagam próbál­tam ki, mert én, aki régen azon a gépen dolgoztam, bíztam javasla­tomban, hogy igenis, meg lehet csinálni. Kipróbáltuk és sikerült. A kocsit is módosítottam, amibe az elő­re elkészített anyagot berakjuk, ezzel minden tíz darabnál 12 lépés járkálási időt megtakarítottam. Újításommal tehát időt és anyagot takarítok meg, valamint termelésem is jóval emelkedett. Most már tel­jesen selejtmentesen lehet a gépen dolgozni, mort az ellenkező irány­ban forgó kés az utolsó darabot sem teszi tönkre, amit régebben mindig széttépett. így 10 helyett mindig 11 készárut csinálok. Az újításom 20 százalékos normaszilár­dítást tett lehetővé, a darabonkénti megtakarítás pedig '4 fillért tesz ki, ami tekintve, hogy milliós mennyiségben készítjük, jókora összeget jelent. Végül hozzáfűzöm — mondja Pócos elvtárs —, hogy ha az ember egy kicsit töpreng a munkája fölött és jó megfigyelő, sok mindenre rájön, amit haszno­síthat a saját és a közösség javára. Azt, hogy vállalatunk kebelén be­lül a mi üzemünk a legterméke­nyebb újítási javaslatokban, — azt hiszem 52 van ilyen — annak tulajdonítom, hogy sok az öntuda­tos régi munkás közöttünk, akik hosszú évek alatt kitapasztalták a munkahelyet és megfigyelték, mivel lehet ott a termelést módosítani. A bevezetett újítási javaslatok­kal évenként 110.000 korona meg­takarítárt érnek el az üzemiben. A munkamenet megkönnyítésével pe­dig 30.000 koronát. Az újítóknak járó jutalmat augusztus 4-én össz­üzemi gyűlés keretében osztották ki. Ez ideig összesen 219 normát vizsgáltak felül műwmw 10 százaié kos dítást jelent, glikíkel értük el eddigi sikereinket. Minden második hétfőn úgynevezett termelési értekezleteket tartunk a technikai vezető, a tömegszerveze­ti kiküldöttek, újítók ós él-munká­sok jelenlétében. Ezeken a gyűlé­seken megbeszélésre kerülnek az Az irodai erők felülvizsgálásánál ki­derült, hogy tizenöt fölösleges hivatal­nok van az üzemben alkalmazva. Ez­zel kapcsolatban gyűlésre hívták ösz­sze a hivatalnokokat, ahol megbeszél­ték velük, milyen nagy fontossággal bír a termelés gazdaságosabbá tétele szempontjából eleget tenni a Párt Központi Bizottsága felhívásának és csökkenteni a túlméretezett hivatal­noki apparátust. A tisztviselők meg­értéssel fogadták ezt és a gyűlés után nyolc tisztviselő önként jelentkezett, hogy hajlandók bekapcsolódni a ter­melésbe. Négyen közülük már dolgoz­nak az üzemben. Felkerestem köztük VARGA GÉZÁT, volt iskolatársamat. Pirospozsgás arcú, erős fiatalember, alig 25 éves. Nemrég fejezte be kato­nai szolgálatát, önként jelentkezett a termelésbe és saját szavai szerint semmi pénzért nem menne vissza az irodába. Megkérdeztem, hogvan fo­gadták a műhelyben a munkások. Gondolkodás nélkül válaszolt: — Régóta ismerem jelenlegi mun­katársaimat, úgy, hogy nem voltak idegenek számomra. Szívesebben nem is fogadhattak volna maguk közé, mint ahogyan fogadtak. Egy pillana­tig sem éreztem magam feszélyezve közöttük és ők mindenben segítsé­gemre voltak az első perctől kezdve. Büszke vagyok arra, hogy az eddig végzett felesleges munkám után végre olyan helyen dolgozhatom, ahol hasz­nossá tehetem magam. A munkámba kezdem magam begyakorolni és meg van rá a lehetőségem, hogy jóval töb­bet. fogok keresni és tovább képezhe­tem magam. Soha nem féltem a mun­kától s most teljes erőmmel azon le­szek, hogy új munkakörömben minél jobban megálljom a helyemet. A szov­jet sztahanovisták tapasztalatait igyek­szem átvenni és alkalmazni őket, hogy ezáltal minél jobban elősegítsem a szocializmus építését hazánkban. Varga Géza jó munkájával példát mutat társainak, akik vele együtt mentek át a hivatalokból a gépek mel­lé. Az üzemi CslSz-szervezet is tevéke­nven bekapcsolódott a normafelülvizs­gálási kampányba. Politikai felvilágo­sító munkájukkal nagyban megkönv­nyítették az üzemi tanács és a párt­szervezet munkáját, de nem marad­tak el a technikai szervezésben sem. A komplexbrigádnak is több CsISz­tagja van. Az ifjúsági szervezet tagjai ezideig több mint harminc esetben 8 százalékot szilárdítottak normájukon. Az alig egy hónapja megválasztott if­A Szovjetunióval való szövetség vasútvonala gyors ütemben épül. Köztársaságunk minden részéből brigádosok érkeznek a vasútvonal­ra, hogy munkájukkal kifejezzék szeretetüket és hálájukat azért, hogy szabadon élhetünk és békében építhetjük a szocializmus hatalmas müvét, amely népünk büszkesége lesz. Nemrégiben az alagútkészítők hatalmas sikert értek el, amikor határidő előtt 300 méteres vágatot készítettek. Ebben a sikerben nagy részük van a robbantóknak, külö­nösen Vrbenszky György robbantó csoportjának. Ez a csoport 195 szá­zalékra teljesíti normáját, minek Üzemünkben a júliusi tervet 125.9 százalékra teljesítettük. Ezzel a tel­jesítménnyel a besztercebányai kerü­letben július hónapban elértük a leg­jobb téglagyári üzem címét. Egy hó­napig tulajdonosai leszünk és lehet, hogy azután is, az ipolyi téglagyár vándorzászlójának is. Hogy ilyen ma­gas teljesítményt értünk el, ezt a munkások odaadó munkájának kö­szönhetjük. Borz József tégla­hordó elvtárs a normáját 169 száza­üzemben előforduló összes a ter­melést gátló hibák és akadályok, úgyszintén megbeszéljük elért ered­ményeinket is. Ezzel a módszerrel könnyen eltávolíthatjuk a hibákat és bővíthetjük eredményeinket. júsági elnök, Tóth István erélyesen hozzálátott a régebben gyöngén mű­ködő csoport munkájának felfrissíté­séhez. Az új vezetőség programmoi dolgozott ki jövő munkájukra. Több nagysikerű előadásuk volt már ez­ideig, ahol nagy sikereket aratlak a megújhodott csoport tagjai. Tóth István azt mondja, hogy a norma­felülvizsgálás üzemükben a legna­gyobb egyetértésben történt meg. Az üzem a saját rezsijében ez év elején a fűrésztelepen levő területen hozzákezdett egy olyan méretű épület felépítéséhez, amely elegendő a Ko­vosmalt épületében levő gépeknek el­helyezésére és az ott folyó termelés elvégzésére. Az építkezést az üzem a saját vezető apparátusával és saját embereivel végzi. A munkások a leg­nagyobb szorgalommal és megértés­sel kapcsolódtak be az építésbe. Mun­kaidejük letöltése után mindennap brigádmunkával segítenek és ezideig már több mint 10.000 órát dolgoztak le az építkezésen. Átmeneti nehézségek miatt az építkezés két hónapig szüne­telt, de a munkások kérésére most még nagyobb iramban megindult, úgy, hogv az üzem teljes áthelvezését• no­vember l-ig végre tudják hajtani. — A termelés emelésére az új üzemben nagy lehetőségünk nyílik — mondja Simon igazgató —, mert a gé­pek egy helyen lesznek elhelyezve és elesnek azok a szállítási költségek, amelvek mostani szétszórt termelési folyamatunknál nagvon jelentősek. Ezáltal jelentősen tudjuk csökkenteni az önköltséget. A termelést pedig leg­kevesebb 20 százalékkal emelni tud­juk. Az tizem több alkalmazottja kötele­zettséget vállalt a pártsajtó terjeszté­sére és szép eredménnyel működnek. Ferenc István idáig 30 Uj Szó és Pra'vda előfizetőt szerzett, Marcsek Sándor pedig 32-t. Ferenc elvtárs azt mondja, hogy főként a munkások kö­zött nagyon könnyű előfizetőket sze­rezni. Legtöbben az első szóra meg­rendelik a lapot és azt mondják, hogy eddig is csak azért nem járattak új­ságot, mert nem rendelte meg azt számukra senki. Faluhelyen néhol ne­hezebben megy, mert sok helyütt a gazdag parasztok félrevezetik a sze­gényebbeket is, akik e miatt idegen­kednek a lap megrendelésétől. De ki­tartó munkával mindenkit fel lehet vi­lágosítani és meggyőzni. Én bízom abban — mondja Ferenc —, hogv még sok előfizetőt szerzek a pártsajtónak, mert nem hátrálok meg a nehézségek előtt. következtében 55 koronás órabér­hez jut. Egy robbantó átlagos havi keresete 8000 korona, a csoport­ban dolgozó segédmunkásé pedig 7000 korona. Nagy tapasztalatok­kal rendelkezik az 51 éves Babulák Károly pallér, aki köztársaságunk tizenöt különböző alagútkészítésé­nél dolgozott. Azonkívül Lengyel­országban, Magyarországon és Ar­gentiniában is dolgozott a mult köztársaság ideje alatt, ahová a nyomor és a munkanélküliség haj­totta ki. Babulák elvtárs a szövet­ség vasútvonalára örömmel jött, hogy dolgozzon és tudásával segítse munkatársait. I lékra teljesítette. A téglaszállttásnál Barankay László, Patőcky? István, Esztergályos Sándor, Száraz László és Bartók Gyula tűntek ki 167 szá­zalékos teljesítménnyel. Az üzem dolgozói igyekezni fognak, hogy ezt a teljesítményt továbbra is fenntartsák, mert tudják, hogy mun­kájukkal a békét védik. Kovács István, munkáslevelező, Tornaija. A bandíovai bányász nyugdíjasok levele az adminiszSľációs hivatal­nokokhoz, akik a termelésbe mennek Tisztelt elvtársak! Ez év augusztus 5-én a handlo­vai szénbányák kiszolgált bányá­szai, nyugdíjasai, értekezletet tar­tottak. Ezen az értekezleten foglal­koztunk üzemünk munkaerőhiányá­val. A munkaerő hiánya veszélyez­teti a szénkitermelés tervének tel­jesítését és ezáltal Szlovákia ipa­rosítását is. Ez minket nyugdíjaso­kat arra késztet, hogy mi is előse­gítsük e fontos kérdés megoldását. Mindannyian több évtizedet dol­goztunk le a bánya mélyében. Mindnyájan kiérdemelt nyugdíjban vagyunk. Bányász lelkiismeretünk azonban nem engedi azt, hogy a szénkitermelés tervének nem telje­sítésével veszélyeztetve legyen ha­zánk más üzemeinek menete. Ezért sokan elhatároztuk, hogy ismét munkába állunk, hogy segítsük a terv teljesítését és hogy átadhassuk gazdag tapasztalatainkat az új dol­gozóknak, akik a falvakból, hivata­lokból, üzemekből érkeznek hoz­zánk. Az egyik nyugdíjas elvtársunk Daubner József 70 éves. 47 évig dolgozott a föld alatt a bányában. Több mint 5000 koronát tesz ki havi jövedelme. öregségére élete jól be van biztosítva. Jól él. Mégis elhatározta, hogy újból bányamun­kát fog végezni. Gleck János elv­társ is 49 évig dolgozott a bányá­ban. 63 éves és ismét bányamunkát fog végezni. Jancsina András és Péter már hosszabb ideje a bányá­ban dolgoznak. És jól megy a so­ruk. Az 57 éves Pittner János is 33 évig dolgozott a föld alatt. An­nak ellenére, hogy magas nyug­díjat kap, újból munkába lép a nyugati bányában, ahol hosszú éve­kig dolgozott. Ezenkívül Trapcsik Jákób, Mihálik János és Killer Jó­szef elvtársak, kik több mint negy­ven évig dolgoztak a bányában, éa mindannyian elhatározták, hogy új­ból munkába lépnek. A gyülésünkön bányamunkára 27 ilyen elvtárs jelentkezett. Mi sakkal nehezebb körülmények között dolgoztunk a bányákban mint most. A kapitalista szénbá­rók minden módon kizsákmányol­tak bennünket. Ma a bányászat a legtisztességesebb foglalkozás. A bányász, a boldog élet élenjáró épí­tője, egész köztársaságunk népé­nek szeretetével van elárasztva. Öt­éves tervünk fokozott feladatai ar­ra vezetnek bennünket, hogy mi is bekapcsolódjunk az építő igyeke­zetbe. Azért megyünk bányába, hogy segítsük teljesíteni a tervet és hogy új bányász nemzedéket ne­veljünk. Titeket is hívunk elvtársak, ad­minisztrációs hivatalnokok, kik a termelésbe jöttök, gyertek dolgoz­zatok a mi üzemünkben! ígérjük nektek, hogy minden irányban se­gítségtekre leszünk. Betanítunk benneteket és bányász szakmunká­sokat nevelünk ki belöletek. Van még elég fizikai erőnk a bánya­munkára és azt üzenjük nektek, hogy ti is dolgozhattok jól a bá­nyában. A bányászmunka ne ijesz­szen el benneteket. A gépesítés, amelyet egyre jobban és jobban be­vezetnek bányáinkban, megkíméli bányászainkat a nehéz munkától. Azt üzenjük nektek, hogy a mi gyermekeink és családunk örömte­li életet élnek. Nektek sem kell aggódnotok gyermekeitek jövőjéért, mert azoké még szebb, gazdagabb és boldogabb lesz. Hisszük, hogy ti is bányász fog­lalkozást választotok és eljöttök közénk. Mi öreg bányászok, öröm­mel fogadunk benneteket és bizo­nyosan jó barátságban fogunk élni. Közösen fogunk dolgozni szocialis­ta építésünk legfontosabb vonalán. Közösen fogunk őrködni a világ bé­kéjén. Bányász-nyugdíiasok, ak'k önként jelentkeztek munkába a handlovai szénbányába: Mrva József, Nedelják István, Duhony Mihály, Pittner János II., Anton Mátyás, Chrenovszky István, Nemec János, Richtárik Antal, Ipol József, Tarabcsik Jakab, Chre­novszky József, Daubner József III. Gleszk János, Mihalik János, Gre­gor József, Hercsák József, Ková­csik András, Belus Antal, Kara Pál, Lipjánszki János, Vazsan Jó­zsef, Zemánek János, Vanovcsan István, Killer József, Tritcs József, Ulbricht György. Handlova, 1951, augusztus 6. de ez a. szám még nem a végleges. 1 Az eddigi szilárdításokat mind egyéni felajánlásokkal vagy újítá­si javaslatokkal végezték. Az al­kalmazottak legnagyobb része meg van győződve a normafelülvizsgálás helyességéről — mondja az üzemi tanács elnöke — és az ö segítsé­Az üzem egyik legjobb újítója Pócos Ferenc Hatalmas iramban épül a Szövetségi Vasútvonal A taraaljaí téglagyár júliusban 125.9 százalékra teljesítette a tervet

Next

/
Oldalképek
Tartalom