Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)

1951-07-05 / 156. szám, csütörtök

26 UJSZ

O , 1951 július 6 G. A. Krínickíj tapasztalatai segítenek a lévai szövetkezeti tagoknak a magasabb cukorrépatermés elérésében A nagytőrei szövetkezeti tagok is abban a kitüntető megtiszteltetésben részesültek, hogy a Csehszlovákiában tartózkodó szovjet kolhozpaxaszt küldöttség egy csoportja meglátogatta őket. A kolhozparaszt küldöttekkell folytatott baráti eszmecserére nemcsak a környező EFSz-ek elnökei jöttek el, hanem még a szomszédos járásokból is sokan jelentek meg a beszélgetéseken, hogy meghallgathassák kedves vendégeink előadásait és hogy azok gazdag tapasztalatait magukévá téve az ő falujukban is meggyorsítsák a szocializmus építését. E vidék szövetkezetei még mind fiatal alakulatok, nagy földterülettel és sok kis- és középföldművessel, akik még csak most gazdálkodnak először nagyban, törekvésük természetesen nagyon sokszor nehézségekbe ütközik, mert hát a mezőgazdasági nagytermelésről a múltban nem szerezhettek tapasztalatokat. Éppen ezért az EFSz-ek elnökei nem hiába jöttek Nagytőrére. AAindannyian nagyon értékes tanasztalatokkal tértek vissza munkahelyükre. Megjelent Nagytőrén Skolnyik János, a lévai EFSz elnöke is. A lévai EFSz IV. típusú és 1200 hektár szántóföldet művel meg. Az idén először fogják betakarítani a termést a közös, egyesitett nagy táblákról. A szövetkezet termelési tervében 250 mázsa hektáronkénti cukorrépa termést irányoztak elő. A szövetkezeti tagok azonban elhatározták, hogy még magasabb hektárhozamot érnek el, legalább 280 mázsát. Az egyes munkacsoportok között szocialista munkaversenvt indítottak a legmagasabb cukorrépatermés elérésében. Az első munkacsoport 300 mázsa hektáronkénti termést tűzött ki célul. Mindebből azt láthatjuk, hogv a szövetkezeti tagokban megvan a jóakarat, azonban a tapasztalatok dolgában hiányok vannak Az EFSz elnöke ezért nagy bizalommal fordult a szovjet vendégekhez azzal a kérdéssel, hogv mit tegyenek, hogy tényleg sikerüljön kitűzött céljukat elérni. Grigorij Alexandrovícs Kr.inyickij, a ^Micsurin-kolhozc növénytermelési brigádjának vezetője, a Szocialista Munka Hőse megfelelt Skolnyik János kérdésére. Részletesen elmondotta, hogy mit telt az 6 brigádja magas cukorrépa elérésére. A Micsurin-kolhozban az egyes munkaosztagok az egész szezon alatt egy és ugyanazon földet művelik meg a cukorrépaföld megmunkálásától kezdve, egészen a cukorrépa betakarításáig. Ä tulajdonképpeni munkát a tarlóhántással kezdik. Utána megtrágyázzák a földet elegendő mennyiségű istállótrágvával és műtrágyával, amit 27 centiméter mélyen szántanak alá a földbe. A brigád munkája a talaj előkészítésében még a tél folyamán sem szünetel. Az egyes munkaosztagok a földeken visszatartják a hóiét, hogy tavasszal ne legyen nedvességben hiány. Kora tavasszal pedig megadják a földnek a még hiányzó műtrágyamennyiséget. Egy hektárra 4 mázsa műtrágyát és 2 mázsa hamut szárnak. Ezután megkultivátorozzák, simítják és hengerelik a földet. Természetesen vetőmagul kizárólag a legjobb minőségű répamagot használják. A vetést kombinált vetőgéppel végzik, amely a répamag elvetésével együtt a szuperfoszfátot is a földbe szórja. Az első sarabolást idejében elvégzik, de a második sarabolásra sem fordítanak kevesebb gondot. Fontos, hogy a sarabolás mélyen történjen, nehogy a gyökerek fejlődése kárt szenvedjen abban az időben, amikor éppen a hajszálgyökerek képződnek. A gyökerek csak akkor fejlődhetnek szépen, ha a porhanyóssá tett talajból elegendő mennyiségű tápanvagot és levegőt kapnak. Ezután elvégzik az egvelést, majd újból a sarabolást és a kapálást. így aztán megteremtik az előfeltételét annak, hogv mindig a lehető legjobb cukorrépatermést érjék el. G. A. Krinyíckll elbeszéléséből Skolnyik János megtudta azt, hogy a magas termésért folytatott harcot nem a vetésnél kell megkezdeni, hanem már a talaj előkészítésénél. Műtrágyát sem adtak annyit a földnek, amennyire szükség lett volna. Ősszel hektáronként csak 5 mázsa műtrágyát szórtak el, tavasszal pedig egyáltalán nem használtak műtrágyát, csupán a felszínre szórtak el 80 kilogramm nitrogénes trágyát 1—2 mázsa helyett. Elhatározták ezért, hogy azonnal pótolják a hiányt és nátriumos sót adnak a cukorrépa földeknek. A szövetkezet elnöke értekezletre hívja össze a növénytermelési munkacsoportok vezetőit és elmondja nekik azt, amit G. A. Krinyickijtől hallott. Aztán közösen elhatározták, mit lehetne tenni avégből, hogy már az idei cukorrépatermés is nagyobb legyen, mint az elmúlt években. Egy másik alkalommal pedig taggyűlést tartanak, melyen azt fogják megbeszélni, hogy eddig milyen kevés gondot fordítottak a rendszeres trágyázásra és mennyire szükséges a talaj előkészítésének a megjavítása. A lévai EFSz elnöke meg van győződve arról, hogy felhasználva a szovjet tapasztalatokat, már az idén is sikerül túlhaladniok a tervezett cukorrépatermést. A cukorrépa betakarítási munkálatait már pontosan úgy fogják végezni, mint ahogyan azt a Micsurin-kolhozban csinálják. Tanulságok a szovjet fcolhozfagok látogatásából Farkasdon A szovjet kolhoztagokkal való találkozás lépten-nyomon új tanulságokat hoz szövetkezeti tagjainknak. A farkasdi EFSz irodahelyiségében a kolhoztagokkal való beszélgetés és a könyvelés megtekintése után kitűnt, hogy több szövetkezeti tag még nincs bekapcsolva a munkába. Sokszor előfordult például, hogy a szövetkezeti tagok feleségei különböző okok miatt nem járnak a földekre dolgozni és az állattenyésztési termelésben sem működnek. De az sem ritka eset, hogy férfi munkaerők sem veszik ki a részüket a termelésből. Elég megemlíteni például azt az esetet, hogv az egyik szövetkezeti tag könyvében már három hónapja nem volt feljegyzés semmiféle munkáról és természetesen ezekután a jövedelemről sem. A szövetkezet funkcionáriusai ezt úgy magyarázták, hogy az illető szövetkezeti tag a házá tjavította ez alatt az idő alatt. I A jelenlevők számára világos volt, ' hogy valami itt nincs rendben, különösen figyelembe véve azt á körülményt, hogy a farkasdi szövetkezet állandóan munkaerőhiányban szenved. A kolhoztagokkal való beszélgetés folyamán a szövetkezeti tagok megértették, hogy a Szovjetunió mintája szerint nemcsak nyáron, hanem még télen is teljes mértékben ki kell használni a munkaidőt. Ha a fiatalemberek új házat akarnak építeni a Szovjetunióban, megegyeznek a kolhoz építészeti brigádjával és az felépíti számukra a házat. Az ezzel járó költségeket a kolhoz szociális pénztáralapjából fedezik'. Ä ház tulajdonosa pedig előnyösen elosztott összegekben törleszti le ezt az adósságot. Ivan Gavrilovics Parafilo a »Chruscsev-kolhoz« elnöke e mellett megjegyezte, hogy az ő kolhozukban ilyen módon 21 családi házat építettek fel az elmúlt évben. Az idén pedig 40 ház felépítését tervezik. Az egvik szövetkezeti tag az Iránt érdeklődött, hogy mit csinálnak a kolhoztagok télen. I. G. Parafilov erre azt felelte, hogy télen a kolhoztagok minden intézkedést megtesznek, hogy biztosítsák a jövő évi jó termést. A kolhozokban például igen nagy gondot fordítanak az új munkamódszerek megismerésére és a tagok politikai és szakképzésére. Különböző tanköröket szerveznek, amelyekben a kolhoztagok megtanulják, hogyan lehet fokozni a hektáronkénti földhozamot és az állatok hasznosságát. Közben megjavítják a gépeket, új épületeket építenek és a régieket megjavítják. Erdős vidékeken a koIhoztagol< télen a fa hordásával foglalkoznak. Nálunk a »nyáron a földeken, télen pedig a szánokon* jelszó van érvényben ~ mondotta I. G. Parafilov. — Fát nemcsak sajátmagunk számára termelünk, hanem a Szovjetunió minden polgára számára. Ilymódon a kolhoztagok nemcsak sajtámaguk számára, hanem az egész kolhoz, az egész vidék és az ország számára dolgoznak. A füleki járásban példásan megszervezték a to j ásíel vásárlást A füleki járásban június elején még 320.000 db tojással el voltak maradva a beszolgáltatásban. Június hónapban aztán a füleki járás földművesei a heti beszolgáltatási .tervet 100 százalékra kezdték teljesíteni. így a 23. hétben például már 100.8 százalékos tervteljesítést értek el a tojásbeszolgáltatásban. A 24. hétben pedig már a 101.4 százalékot is túlhaladták. A füleki földműves raktárszövetkezet dolgozói elfogadták a pöstvéni földműves raktárszövetkezet CslSz csoportjának versenykihívását és június 17-én előkészítették a kosarazó akciót a járás összes községeiben. Ebben az akcióban külön ki kell emelni rülekkovácsi község példáját, ahol a kosarazó akciót Kurunci István közellátási előadó vezette a Földműves Szövetség helyi csoportjának, a CsISz-nek és a CSEMADOK-nak segítségével. Fülekkovácsin kiválóan megszervezték a kosarazó akciót. Hasonlóképpen folyik a tojásfelvásárlás Stará Bástya és Csorna községekben is. Csorna például május 28tól a tojásfelvásárlás vándorzászlajának a tulajdonosa. Ezt a vándorzászlót a füleki földművé:! raktárszövetkezet ajándékozta az élenjáró községnek. Akadtak azonban olyan községek Is. amelyekben az új munkamódszerekre ingadozva tekintettek. így például ä Nyitra I. még mai napig is el van maradva 8000 darab tojással. Természetesen a földműves raktárszövetkezet közbelépése után itt is munkához láttak. De így volt ez eleinte Cakalovcén is, ahol a közélelmezési előadó azt állította, hogy reménytelen a tojásfelvásárlási terv teljesítésére irányuló tevékenység, egyedül csak a büntetések segíthetnek. Mi azonban kijelentettük, hogy először beszélgetünk az emberekkel és meggyőzzük őket arról, hogy a kis- és középföldműveseknek miért kell teljesíteniük tojásbeszolgáltatási kötelezettségüket és hogy a kulákok és a többiek is, akik különböző okokból nem hajlandók beszolgáltatási kötelezettségüet teljesíteni, megkapják az igazságos büntetést. összesen 11 községet látogattunk meg és meg kell jegyeznem, hogy a 25. héten a tojás felvásárlását 135 százalékra teljesítettük. Füchrich Károly, Fülek. Az U1 Szó cikke nyomán Leleplezték a hegysúrí spekuláns mesterkedését Az D i Szó június 21-i száma Jedinák elvtárs cikkét közölte, amely rámutatott arra, hogy a hegysúri helyi pártszervezet nem ügyelt kellőképpen az idei beszolgáltatások szétírásánál. Példának említi fel Szakái Dezsőt, aki állítólag azért Viem írta alá beszolgáltatási szerződését, mert a termelési terv szerint csak 40 ár kukoricát kell vetnie, és mégis 28 mázsa kukorica beszolgáltatását irta ki neki. Jedinák elvtárs cikkével kapcsolatban meg kell állapítani, hogv a helyi Nemzeti Bizottság Szakái Dezső kukoricabeszolgáltatását helyesen frta ki, mégpedig azért, mert nekünk tudomásunk volt arról, amiről Jedinák elvtárs nem tudott, hogy Szakái Dezsőnek nem 40 ár kukoricája van vetve, hanem 3 parcellában 6okkal többAz egyik parcella 30 ár, a másik 29 ár, a harmadik pedig 33 ár, ami összesen 92 ár és az erre a területre kiírt 28 mázsa kukoricabeszolgáltatás igazságos. EGRI GYULA, a hegysúri helyi pártszervezet elnöke. Hogyan szervezzék meg a közös aratást Kulcsodon A nagymegyerl járásban lévő Kulcsod községben még nincs EFSz, de most a falu dolgozó parasztsága részéről kísérlet történik arra, hogy megszervezzék a közös aratási munkákat s aztán az aratást gépek segítségével közösen végezzék el. Természetes dolog, hogv erre rögtön munkába lépett a reakció is és ostoba híresztelésekkel, a dolgozó parasztok félrevezetésével meg akarja akadályozni a közös aratás megszervezezését. Ennek következtében aztán a közős aratás megszervezésére irányuló kísérletek még mindeddig eredménytelenek maradtak, mert habár a falu dolgozó parasztjai azt mondják, hogv ,>ió, fó. mi szívesen belemegyünk a közös aratásba, dehát nekem például 5 hektár vetésem van és hogvan álljak össze közös aratásra azokkal, akiknek csak 2 hektár gabonáink van, hogy aztán én is csak annyi gabonát kapjak, mint akiknek sokkal kevesebb van, mert hogvha közösen aratunk, akkor egyformán osztják szét az egész termést Is." Ebből világosan kitűnik, hogv a kulcsodi dolgozó parasztokat a reakció befolyása alatt tartja és félrevezeti, mert hiszen az. hogv a közös aratásban résztvevők között a termést „egyformán osztják szét" a legostobább kulákmese *s a valóságban ilyesmiről sző sincs. Éppen ezért tartjuk szükségesnek, hogv a kulcsodiaknak röviden megmagyarázzuk a közös aratás lénvegét. Elsősorban is tisztában kell lenni azzal, hogv a közös aratás kizárólag csak azt a célt szolgálja — és ez éppen a dolgozó parasztság érdekében történik, — hogy általa tehetővé váljék az aratógépek használata, ezzel és a közös munkákkal megrövidítsük az aratás idejét s ígv olcsóbbá tegvfik az aratási munkákat. A közös aratási munkák megszervezése és gyakorlatba való átvitele a következő: A kulcsodiak elhatározzák, hogv közös munkával végzik az aratást. A traktorállomással szerződést kötnek, hogy megfelelő számú aratógépről gondoskodjanak. A közös aratásra társult földműveseket olyképpen osztják szét, hogy minden aratógéphez a táblák körülkaszálására, a kévék öszszehordására és a tartó meghárítására, vagy pedig a nagyon megdűlt gabonáknak kézzel való learatására mindenütt meg legyen a szükséges munkaerő. Azt is megállapítják, hogv az embereknek milyen munkáért mennvl lutalmazás jár, hogy a munkákért mennyi fizetést kapnak. Ennél a kérdésnél nagyon fontos, hogv ne órabért vagy napszámot állapítsanak meg, mert a Jutalmazás <ígv sok esetb»n igazságtalan lenne, mivel az etrvik ember becsületesen és kitartóan dolgozik, míg a másik csak a hűs fák árnvékát keresi, haiem mindenféle munkára normákat állapítsanak meg. Ezt pedig úgy csinállak, hogv például minden aratópéphez négy embert osztanak be, akik az aratógép előtt köriilkaszál ják a földet, összehordják és keresztekbe rakiák a kévéket és meghárítják a tarlót. Megállapítják, hogy egy hektár földön végzett összes munkákért mennvi Jutalmazás jár. Mondjuk 100 korona. Most aztán ahánv hektár gabonát aratnak le egy nap alatt, illetve ahány hektáron véezik el az aratógép után az említett munkákat, annyi 100 koronát keresnek. Az összes jutalmazást aztán ez a négy tagból álló munkacsoport egymás özött felosztja. Ugyanígy kell aztán megállapítani normákat a többi munkákra is, például arra, hogv dűlt gabonáknak a kézi erővel való learatásáért hektáronként mennyi jutalmazás jár. Azután, hogv mindenféle munkákra megállapították a normákat és hogy azokért milyen iutalmazást fizetnek és a traktorállomás is közölte, hogv egy hektár gabonának a géppel való learatása mennyibe kerül, most már ki lehet számítani, hogv egy hektár gabonának mennyit tesznek kl az aratási költségei. Az összes aratási munkák elszámolását aztán ennek alapján kell végrehajtani- Ez pedig úgy történik, hogv például Kiss Pálnak 2 hektár gabonája van learatni való. A aratási költségek alapján megállapítást nyer, hogy ezért a 2 hektár learatásáért Kiss Pál mondjuk 2.000 koronát fizet. K;ss Pál elejétől végig résztvett a közös aratásban, amely 10 napig tartott és Kiss Pálnak erre a tíz napra végzett munkájáért 3.000 korona jár. No már most ebből a 3.000 koronából, amit Kiss Pál keresett, levonják azt a 2.000 koronát, amibe a 2 hektár gabona learatásra került, tehát Kiss Pál még 1.000 koronát kapFelmerült itt a kérdés, honnan fizetik ki Kiss Pálnak ezt az 1.000 koronát- Erre is meg van a magyarázat, mert vegyük most példának Kiss Páléval szemben az ellenkező esetet. Nagy Pétert, akinek 7 hektár gabonája kerül learatásra és ezért a munkáért Nagy Péternek 7.000 koronát kell fizetni. Nagy Péter is. épúgv résztvett a közös aratási munkákban az elejétől a végéig, mint Kiss Pál, éppen olyan jól is dolgozott, tehát Nagy Péter is a munkájáért 3.000 koronát kap. Mivel pedig Nagv Péternél többet tesz ki a 7 hektíi gabona learatásának a költsége, mint amennyi értékű munkát a közös aratásban végzett, éppen ezért az előbbi számítások szerint Nagy Péter még 4.000 koronát fizet a közös aratási munkák kasszájában, így történik aztán az elszámolása többieknél is, akik résztvettek a közös aratásban. Az egvik befizet, a másik pedig kap. Egészen bizonyos, hogy sokakban rögtön felvetődik a kérdés, m'ben nyilvánulnak meg a közös aratási munkákkal és a gépi munkával végzett aratás előnyei Nagy Péternél, ha ő dolgozott is és mégis az elszámolásnál fizetnie kell. Nein szabad, hogv ez a dolog a földműveseket megtévessze. Nagy Péternek 7 hektár aratni való gabonája van. Ha nagy Péter ezt a 7 hektárt csak egyedül aratná le — tekintve, hogy Nagy Péter a közös aratásban is csak egyedül vesz részt hát akkor legalább egy hónapig aratgathatna- Számítsuk most már azt, hogy Nagv Péter a közös aratásban a 10 napi munkájáért 3.000 korona jutalmat kap, tehát napi 300 koronát. Ezek szerint tehát, ha Nagy Péter saját maga egyedül végzi az aratását, akkor az 9.000 koronába kerül és nem pedig 4.000 koronába, mint amenynvit a közős aratásnál fizet. Most már aztán látható, hogv Nagy Péternek, tekintve, hogv egymaga nem tud la az aratást elvégezni, aratót kell fogadnia segítségül, —* feltéve, hogy kap, — de annak is fizetni kell, még hozzá ióval többet, mint amennv:be a közös munkákkal végzett gépi aratás kerül. Ezenkívül nem szabad elfeledkezni arról »z ugyancsak nagyon fontos körülményről, hogy a közös munkákkal és a géppel végzett aratással az aratási időt nagyon megrövidítjük és ígv elejét veszszük a gabona túlérésének. ami viszont súlyos szemveszteségeket okozhat. Ha az egyénileg gazdálkodók társulnak közös aratásra, — mint ahogv most Kulcsodon is akarják, —- akkor az aratócsoportok, függetlenül attól, hogy az én gabonám-e vagv nem, mindenkinek a gabonáját learatják, aki csak a közös aratásban részt vesz. Külön aratnak le m'nden parcellát és minden parcellán ott marad keresztekbe a laratott pabona, amit ha n»m csépelnek közösen, akkor a földműves saját maga hordja be és csépeli el és gabonájával azt teszi, amit akar, i'letve, amit he kell szolgáltatnia, azt beszolgáltatja, a többi felett pedig szabadon rendelkezik. Szó sincs tehát arról, ami a kulcsodi parasztokat aggasztja, hogyha közösen aratnak, akkor aztán nem törődve azzal, hogv kinek mennvl volt a termése, egyformán, közösen osztozkodnak. Ez csak a reakció, az ellenség ostoba kulákmeséle, amivel szeretnék a dolgozó parasztokat az előnyös közös aratástól eltéríteni. Ez a valóság és ehhez tartsák magukat mind a kulcsodi, mind pedig a többi felvak dolgozó parasztjai és ne engediék magukat megtéveszteni a kulák suttogásaitól, hanem szervezzék meg a közös aratást az itt leírtak alapján s akkor majd me? fognak győződni arról, hogv a közös munka, a eéni segítség egvedi

;l és k'zárólag csak maguknak, a doleoTÓ parasztoknak az érdekeit szolgálja.