Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)

1951-07-05 / 156. szám, csütörtök

1951 július 5 ÜJ SM 3 <f ^ ^ ki-Zrfa ® áttett a CKínai Qléftkäztáimság! f'Ajiit Jüaa @e Tmnif elnök! Harmincadik évfordulóját ünnepli a nagy kínai nép dicsőséges harcainak szervezője és vezetője: a Kínai Kommunista Párt. Az egész nemzetközi munkásmozgalom, az egész haladó emberiség együtt ünnepel a Kínai Kommunista Párttál, amely a Szovjetunió vezette béketábor egyik legjelentősebb tényezője, a béketábor győzelmének egyik fontos kovácsa. A népek a Kínai Kommunista Pártban a nagy kínai forradalom győzelmének kiváló szervezőjét, a gyarmatok népeinek felszabadulásáért folyó küzdelem példamutató harcosát ünneplik és Mao-Ce-Tungban a nagy Sztálin hű tanítványát és barátját, a leninisztálini tanítások hűséges követőjét tisztelik. A Kínai Kommunista Párt története valójában a kínai forradalom története. A kínai nép lerázta magáról a Kuomintang-igát és ahhoz a párthoz csatlakozott, amely több mint két évtized kemény küzdelmeiben bebizonyította, hogy a nép pártja a nemzeti érdekek legkövetkezetesebb védelmezője. A Kínai Népköztársaság az imperializmus elleni harc hatalmas támaszává lett. A felszabadult Kína: a békéért folyó harc nagy zászlóvivője is. A Szovjetunió és Kína összefogása olyan erős, hogy hozzá foghatót nem ismer a világtörténelem és ezért képes megvédeni a világbékét. A Szovjetunió Kommunista Pártja Pzponti Bizottságának üdvözlő távirata a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságához A Szovjetunió Kommunista Pártj ának Központi Bizottsága a következő üdvözlő táviratot küldte a Kínai Kommunista Párt 30. évfordulója alkalmából: „A KÍNAI KOMMUNISTA PART KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK, Peking A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága forrón üdvözli és köszönti a testvéri Kinai Kommunista Pártot megalakulásának 30. évfordulóján. A Kínai Kommunista Párt, amelynek élén olyan kipróbált reafr áll. mint Mao Ce Tung elvtárs, hősies küzdelemre lelkesítette és szervezte a kinai népet hazája szabadságáért és függetlenségéért és a béke és szocializmus hatalmas táborára támaszkodva, lerázta az áruló, reakciós Csang Kai Sek-klikk, valamint a külföldi imperialisták igáját. A kinai nép történelmében először vált országa urává. A Kinai Népköztársaságban a Kommunista Párt vezetésével kikérésén valósítják meg a nagyarányú agrárreformot, valóraváltva ezzel a parasztok évszázados álmát. Az országban nagy átalakulások mennek végbe, amelyek a nép békés és boldog életének biztosítására irányulnak, megszilárdul az új, népi demokratikus rendszer. A kinai nép a békés építés frontján végzett munkájával és azzal, hogy állhatatosan védelmezi országa függetlenségét az imperialista agresszorok részéről történő újabb leigázás! kísérletekkel szemben — hozzájárul az egész imperialistaellenes béketábor megerősítésének ügyéhez. Kína dicső Kommunista Pártja a marxizmus-leninizmus nagy tanításai alapján tömörülve, soralt sikereken tovább szilárdítva, a kommunisták tömegeit a proletár internacionalizmus szellemében nevelve, a béke, a demokrácia és a szocializmus ügyének győzelmébe vetett törhetetlen hittel felfegyverezve fogadja harmincéves jubileumát. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága további sikereket kíván a Kinai Kommunista Pártnak abban a tevékenységében, amely a független, demokratikus Kína építésére, a béke megvédésére irányuk Éljen Kína hős Kommunista Pártja! Éljen a nagy kinai nép! Éljen a Szovjetunió és Kína népeinek megbonthatatlan barátsága! A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PÄRTJÄNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA." A bolgár nép emlékünnepséget rendezett Georgi Dimitrov halálának második évfordulója alkalmából Vasárnap este a szófiai Nemzeti J Színházban ünnepi esten emlékeztek J meg Georgi Dimitrov elvtárs, a bolgár nép vezetője és nevelője halálának második évfordulójáról. Az ünnepség részvevői kétperces néma csenddel adóztak Dimitrov elvtárs emlékének, majd dr. Mincso Nejcsev elvtárs, külügyminiszter, a Bolgár Kommunista Párt Központi Vezetősége Politikai Bizottságának tagja mondott emlékbeszédet. Részletesen ismertette Dimitrov elvtársnak, a bolgár munkásosztály nagy fiának életét és tevékenységét és a Bolgár Kommunista Párt nevében beszámolt arról .hogyan teljesíti a bolgár dolgozó nép Dimitrov elvtárs végakaratát. Népünk — mondotta —• Georgi Dimitrov elvtárs halálával leghűbb fiát vesztette el, vezetőjét a monarchofasiszta reakció és a barbár német imperializmus ellen vívott nehéz harcban. Mint a Hazafias Arcvonal kezdeményezőjének és megalapítójának, nagy szerepe volt abban, hogy népünk haladó és demokratikus erői szorosan összefogta.

K éís a Bolgár Kommunista Párt vezetésével — a dicső Szovjet Hadseregnek a hitleri hordák felett aratott fényes győzelme által megteremtett rendkívül kedvező körülmények között •—, megdöntötték a monarcho-fasiszta uralmat és a maguk kezébe vették az ország sorsát. Rámutatott, hogy a népi hatalom piegteremtése és a népi demokratikus állam megszervezése Georgi Dimitrov közvetlen irányításával történt. Georgi Dimitrov elvtárs lelkes és következetes harcosa és zászlóvivője volt a bolgár-szovjet barátságnak. Arra tanított bennünket, hogy szüntelenül mélyítsük és szilárdítsuk népünk barátságát a Szovjetunió népeivel, mert ez döntő feltétele nemzeti függetlenségünk megőrzésének és gazdasági, valamint kulturális felemelkedésünknek. Idézte Dimitrov elvtársnak még 1937-ben mondott szavait, amelyek szerint „ninos és nem is lehet pontosabb ismérve annak, ki a barátja ki az ellensége a munkásosztály ügyének, ki a híve és ki az ellenfele a demokráciának és a békének, mint a Szovjetunió iránt tanúsított magatartás", majd rámutatott: Tito Kardelj—Rankovics fasiszta bandája az angol-amerikai imperialisták szovjetellenes ügynökségeként lepleződött le. A titóisták a nemzetközi reakció eszközei, a munkásosztály és saját népünk ellenségei. Georgi Dimitrov elvtárs — folytatta — elszánt és következetes harcosa volt a proletárnemzetköziségnek a rothadt burzsoa-nacionalízmussal szemben. Nejcsev elvtárs így fejezte he beszédét: Munkás és békés népünk Georgi Dimitrov elvtárs, majd az ő halála után leghívebb tanítványa és utóda, Vlko Cservenkov elvtárs vezetésével szüárdan és biztosan áll a demokratikus népek táborában, a béke, a demokrácia és a szocializmus frontján. Ezután az ünnepség résztvevői egyhangú lelkesedéssel üdvözlő táviratot intéztek Sztálin elvtárshoz. k Korea! Népi Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének nyilatkozatát az ENSz eié terjesztették Pak-Hen Jen, a Koreai Népi Demokratikus köztársaság külügyminisztere az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez nyilatkozatot intézett, amely a következőket tartalmazza: „A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya már néhányszor tiltakozott az ENSz előtt a koreai lakosság tömeges legyilkolása és a koreai nép ellen elkövetett állatias kegyetlenségek ellen, amelyeket az amerikai és Li-szin-mani csapatok parancsnoksága követett el Koreában és követelte, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete tegye meg a szükséges intézkedéseket e gonosztettek megszüntetésére. A világ közvéleményének felháborodása ellenére az ENSz nem veszi figyelembe a koreai népi demokratikus köztársaság kormányának tiltakozásait és ezért az állatias gonosztettek Koreában folytatódnak és egyre nagyobb méreteket öltenek. Közismert tény, hogy a koreai beavatkozás kezdete óta az amerikai parancsnokság a békés koreai lakosság ellen nagyszámú repülőgépet vetett harcba, amelyek barbár bombázással számos koreai várost és falut, valamint a lakosság tízezreit elpusztították. Közismert dolog az is, hogy Korea északi részének ideiglenes megszállása alatt az amerikai és li-szin-mani csapatok állatias kegyetlenséggel bántak a békés lakossággal és Észak-Korea sok lakosát halálra kínozták és elpusztították. A beavatkozók visszavonulásakor Szin-Szen-Mo, a li-szin-mani bábkormány hadügyminisztere, amerikai urai parancsára megparancsolta a katonáknak, hogy a visszavonuláskor lőjjék agyon az összes békés lakosokat, akik a népi demokratikus kormány hívei, korra és nemre vaió tekintet nélkül. E gonosztevő parancs végrehajtása következtében ÉszakKorea sokezer ártatlan civil lakosa pusztult el. A Koreai' Népi Demokratikus Köztársaság kormánya e nyilatkozatával felhívja az ENSz figyelmét egy olyan gonosztettre, amely külön helyet foglal el a beavatkozók állatias, gaztetteinek 6orában E? a "gonosztett abban áll, hogy a civil lakosságot erőszakosan elhurcolják a megszállt északkoreai területekről délre. A beavatkozók és a li-szin-manisták a lakosságnak ezt az elhurcolását rendszereseit nagyméretekben végzik az amerikai parancsnokág rendeletére. Már a beavatkozó csapatok 1950 decemberi visszavonulásakor az amerikai parancsnokság előrelátva az Észak-Korea meghódítására irányuló terveinek csődjét, elrendelte, hogy azokat a területeket, amelyekből vissza kell vonulniok, elpusztítsák és a civil lakosságot délre hurcolják,- ' hegy ezáltal a koreai népi demokratikus köztársaságot gyengítsék. Csellel, fenyegetésekkel és erőszakkal az északkoreai lakosok száze»

reit hurcolták el a déli tartományokba. E lakosok közül sokan megfagytak az úton vagy éhenhaltak, valamint sokat közülök megöltek az amerikai légi kalózok, akik a fegyvertelen lakotságon végeztek lőgyakorlatokat. Azokat, akik élve maradtak, külön táborokban tart* ják fogva. Szavahihető. hírek 6zerint Északkorea békés lakosainak százezrei pusztulnak el ezekben a táborokban. Csupán dél Csuricsen tartományban 77 ilyen tábort létesítettek, amelyekben 908.834 északkoreai lakost tartanak fogva. Áprilisban Csedzsudo-szlgetén további 160 tábort létesítettek, amelyekben 80.442 északkoreai lakost tartanak fogva. Hét tábort létesítettek Kodzsa-szigetén, ahol 82.406 személyt tartanak fogva. Nincs kétség afelől, hogy az amerikaiak és délkoreai segítőtársaik a lakosság kényszeráttelepítését Észak-Koreából Dél-Koreába nemcsak katonai okokból végzik, hanem ezzel messzemenő politikai célokat követnek. A beavatkozó csapatok parancsnokságának ezek a gonosztettei, amelyek sértik a legalapvetőbb emberi jogokat és hallatlan károkat okoznak Korea békés civil lakosságának, valamint a beavatkozók egyéb gonosztettei, az ENSz nevének leple alatt folynak. Ezzel kapcsolatban a Koreai Népi Demokra'lktis Köztársaság kormánya ismét követeli, hogy a koreai fegyveres idegen beavatkozást szüntessék be, hogy a beavatkozók és li-szin-manisták által elkövetett állati kegyetlenségekért felelős háborús bűnösöket állítsák bíróság elé és az Észak-Koreából erőszakkal elhurcolt cfvil lakosságot engedjék vissza otthonukba. Irán nem ismeri el a hágai nemzetközi bíróság határozatainak érvényességét A nemzetközi bíróság június 30-á

n tartotta első ülését, annak a „panasznak" megtárgyalására, amelyet Anglia emelt az iráni kormánynak a volt Angol-Iráni Olajtársasággal kapcsolatos eljárása miatt. Irán hivatalos képviselői nem l» vettek részt az ülésen, mert a kormány nem tartja illetékesnek ezt a bíróságot az államosítás ügyének tárgyalására. Az ülésteremben azonban jelen volt két iráni állampolgár, akiket megfigyelökül küldtek Hágába. A nemzetközi bíróság ülésén ismertették Angliának az iráni kormánnyal szemben emelt „igényeit". Ezzel kapcsolatban az „Ates" című teheráni lap felháborodással emlékezik meg arról, hogy az angol kormány minden lehető módon fenyegeti Iránt: hadihajói ágyúinak csövét iráni terület felé fordítja, angol katonákat tart készenlétben Basrában és ejtőernyősöket Cyprus s/.igetén, gazdasági és pénzügyi blokád alatt tartja Iránt és ugyanakkor a nemzetközi bíróságnál „panaszkodik". Ha a nemzetközi bíróság azért alakult, hogy nemzetközi szélhámosokat támogasson, akkor mi sohasem ismerjük el határozatainak érvényességét — írja a lap. Morisson fenyegető levele az iráni kormányhoz Stepherd angol nagykövet átadta az iráni külügyminiszternek Morisson angol külügyminiszter levelét. Az USA kommunista pártjának vezetőit letartóztatták Az USA kommunista pártjának 11 vezető funkcionáriusa közül heten július 2-án reggel a szövetségi bíróság épületébe érkeztek, hogy megkezdjék börtönbüntetésük letöltését. A többi négy nem jelent meg a bíróságon. Az ügyész kérelmére Ryan bíró parancsot adott ki, hogy a négy funkcionáriust letartóztassák és értük letett 80.000 dollár kaució állam javára esik. Harry Sycker védő tiltakozott ügyész azon kérelme ellen, hogy kommunista párt négy vezető funkcionáriusát azonnal letartóztassák. az Ebben a levélben a brit külügyminiszter azt állítja, hogy az iráni kormány intézkedései „az iráni hatóságok beavatkozását jelentik az Angol-Iráni Olajtársaság normális munkájába". Morisson szerint az államosítás ügyét „vizsgálat alatt állónak" kell tekinteni mindaddig, amíg ezt a hágai nemzetközi bíróság megvitatja. Közli még: minden tartályhajónak megparancsolták, hogy hagyja el Abadant, mégpedig azért, mert a tartályhajók kapitányaitól elismervényeket kértek az olaj átvételéről. Morisson levele fenyegetéseket tartalmaz az iráni kormány felé, „Az iráni kormány mostani politikája — írja Morisson komoly következményekre vezet." A teheráni sajtó arról ír, hogy a Mauritius angol cirkáló továbbra is I iraki vizeken, az abadani olajfinomítóval szemben lévő kikötó'ben horgonyoz. Az angol cirkáló és az iráni part között horgonyt vetett a Peleng nevű iráni hadihajó. Az iráni partvédelem megakadályozta az angol cirkáló tisztjeinek egyiket abban, hogy motorcsónakról iráni partra lépjen. Németország Kommunista Pártjának képviselői fsövetelik a Szabad Német Ifiusági Szövetség megszüntetésének visszavonását Németország Kommunista Pártjának képviselői Nyugat-Németország szeparatista államának parlamentjében javaslatot terjesztettek elő a Szabad Német Ifjúsági Szövetség a bonni bábkormány által elrendelt törvényellenes és jogtalan megszüntetésének visszavonására. Ezenkívül javasolták, hogy Nyugat-Németországban tiltsák be a fasiszta és katonai szervezetek működését. Javaslataikat a kommunista képviselők alátámasztották az úgynevezett bonni alkstmánynyal, mely tilt mindenféle gyülekezést, amelyek megszegik ezen alkotmány rendelkezéseit, melyeknek célja a nemzetek közötti megértés. A kommunista képviselők kimondottan követelik, az úgynevezett »Első légió* és »Grossdeutsch!and« nevű egyes®* letek feloszlatását. Véget ért a békevédelmi nemzeti kongresszus Csikágóban Július elsején a békevédelmi nemzeti kongresszus befejezte munkáját. A kongresszus számos határozatot hozott, amelyek az Egyesült Államok békevédelmi mozgalmának kifejlesztését és megszilárdítását célozzák. A kongresszus résztvevői egyhangúlag olyan határozatot hoztak, amely az USA egyszerű embereinek békevágyát fejezi ki. A kongresszus ugyancsak egyhangúlag békeprogrammot fogadott el, amely a koreai béke helyreállítását, valamint a nagyhatalmak közötti azonnali tárgyalások megindítását követeli az összes ellentétek elsimítására, valamint a lefegyverzés ellenőrzését és a tömegirtó fegyverek elpusztítását. A kongresszus továbbá felhívást intézett az amerikai munkásokhoz, hogy tömörüljenek egységes békearcvonalba a háborús gyujtožaíók m-*o