Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)

1951-07-05 / 156. szám, csütörtök

1 Világ proletárjai eg yesüljetek! UH' HH mn - a ! A kosuti emlékünnepen fogadják a vendégeket. Kubács, Major és Marta­novics elvtársakat. LŐRUÍCZ GYTJLA: Dévény, a béke dala A nagy magyar költö, Ady Endre nem élhette meg, hiába döngetett kaput és falat, de látnoki tehetség­gel megjósolta, megérezte, hogy a régi Dévény-vár romjain egyszer fölzengnek az új idők új dalai. Dol­gozó népünk nemrégen szavazatával tett hűségnyilatkozatot, munkaföl­ajánlásaival kiállt a béke ügye mel­lett. Köztársasági elnökünk szava­zatával, aláírásával, hazánk egész dolgozó népe egyöntetűen hitvallást tett a tartós béke ügye mellett. Szombaton dolgozó népünk a dévé­nyi sziklák, a dévényi romok alá zarándokol, hogy százezres tömeg a Köztársaság minden dolgozója nevé­ben ünnepi tüntetés keretében nyi­latkoztassa ki ugyanazt, ami mellé szavazatával kiállt, a harcot a tar­tós béke megőrzéséért. Ha Ady, a költő, valamikor úgy énekelt harcosan és elkeseredve, a feudális rendszer elleni lázadásában, hogy „hiába döngetek kaput és fa­lat", ma feleletül százezres tömeg fogja bizonyítani, hogy nem hiába döngette, hogy nem hiába ostorozta a nagy magyar költő a letűnt feu­dális rendszert, százezres tömeg so­rakozik föl egy új világ, egy szabad ország dolgozó népe, hogy a feuda­lizmus romjain döngesse és fenye­gesse a saját megásott sírja körül háborús őrületben tomboló imperia­lista rendszert. Ledőltek a feudális falak és ki­nyíltak a kapuk, ledőlt a kapitaliz­mus építménye is és rajtunk áll, tő­lünk függ, hogy ledöntsük az impe­rialisták háborús fellegvárát, ha ke­zünkbe vesszük a béke ügyét. A szombati dévényi békezarándoklat kell, hogy méltóképpen kifejezze dolgozó népünk ama szándékát, hogy el van határozva saját kezébe venni és a végsőkig megvédeni a tartós békét Dolgozó népünk nem áll egyedül a béke frontján és nem jelentéktelen szerep jut hazánk dolgozó népének ezen a fronton. A világ béketábora ma nyolcszázmillió elszánt harcos egyöntetű óhaját fejezd ki, megvé­deni a békét a béketábor legerősebb bástyája, a Szovjetunió oldalán. Tud­juk azt, mit jelent a Szovjetunió a béketábor élén, látjuk és ismerjük a Szovjetunió következetes békepoli­tikáját, tudjuk, hogy a szovjet dip­lomácia leglényegesebb célját és tartalmát ugyancsak a békéért foly­tatott harc, a tartós béke biztosítá­sa határozza meg. Malik elvtárs legutolsó beszédének hatása egész békepánikot idézett elő az amerikai fegyvergyárosok között. Kétségbe­esve dugták össze fejüket, kataszt­rofális csapást jelentene számukra, ha Koreában netalán helyreállna a békés élet. Félelmetes és veszedel­mes a háborús uszítók, az emberi életeken hí^ó imperialista urak szá­mára a Szovjetunió békepolitikája. Veszedelmes a bíkediplomácia, mert ez a Szovjetunió népeinek oldalán a világ minden békeszerető, becsüle. tesen gondolkodó embere számára az egyetlen helyes és elfogadható út. No, annál veszedelmesebb és el­fogadhatatlanabb a szovjet diplomá­cia a háborús uszítók, az imperia­listák ágyúkkal ugató vérebei szá­mára. Malik elvtárs beszéde elég volt ahhoz, hogy a párizsi tőzsdén meginogjon a háborús nyersanyagot szállító, a hadianyagot készítő cégek részvényeinek árfolyama, elég volt ahhoz, hogy a londoni tőzsdén essen a dollár árfolyama. Ma bákepánik ütött ki az imperia­listák táborában, pár héttel ezelőtt a newyorki felhőkarcolók falai töm­ve voltak cédulákkal, amelyeken megüresedett lakásokat, kiadó laká­sokat hirdettek, mert kétségbeesett „Szabad-e Dévénynél betörnöm Üj időknek új dalaival?" Ady. háborús hisztéria uralkodott a felhő­karcolók városában és a tehetősebb bek igyekeztek vidékre menekülni föladták newyorki lakásaikat abban a „reményben", hogy valami eldu­gott, istenhátamögötti helyen „atom­biztos" menedékhelyet találnak a „küszöbön álló" atomháború elől. Tegnap háborús kétségbeesés, ma bé­kepánik. Ma a békétől félnek. Meg kell jegyezni; a békétől nem Ame­rika dolgozó népe fél, a békétől az imperialista urak, fegyvergyárosok, bankárok és azok a piócák félnek, akiket csak az embervér és nem az emberi munka táplál. A mi nyugalmunkat, a mi békén­ket nem zavarják' meg a háborús uszítók és ügynökeik a legnagyobb igyekezetük ellenére sem. Nem esünk és nem is eshetünk háborús hisztériába, mert az imperialista há­borús uszítók két háborúnak nem a szájuk íze szerinti befejezése után ezerszer meg kell, hogy gondolják, kezdjenek-e háborút, de a béketá­bor, amely a Szovjetunió oldalán áll, biztonsággal és nyugodtan néz a jö­vőbe, mert ez a béketábor meggyő­ződött arról, hogy az első világhá­ború a dolgozók első és hatalmas ha­záját, a Szovjetunió megalakulását eredményezte, a második imperia­lista háború pedig a Szovjetunió győzelmét és megerősödését, vala­mint a népi demokratikus államok dolgozó népeinek felszabadulását hozta magával. A dévényi békezarándoklat hív mindnyájunkat, a dévényi békezarán­doklat hazánk nemzeteinek ünnepi tüntetése lesz a béke szent és nagy ügye melett. Hogy a béke nagy ügye mennyire szent ügye ennek a béke­tábornak, azt semmi sem fejezheti ki jobban, mint az, hogy a béketá­bor legerősebb bástyája, a Szovjet­unió a békét legjobban kifejező kul­túra és művészet legkiválóbbjait küldi hozzánk Dévénybe, erre a nagy békeünnepélyre, hogy százez­res tömegnek mutassa be azt, hogy a Szovjetunió hatalmas békeépítmé­nyeivel együtt, a kultúrát és a mű­vészetet, a béke megnyilatkozási formáját páratlanul magas színvo­nalra emelte. A minden évben kiosztott Sztálin­díjak ragyogó bizonyítékai annak, hogy a szovjetirodalom és művészet évről évre milyen hatalmas fejlődést mutat. Ez az állandó kulturális fej­lődés mutatja, hogy a békét építő szovjetnép alkotó készsége, tehetsé­ge kimeríthetetlen. Puskin, Nyekra­szov, Tolsztoj, Scsedrin, Musszorg­szkij, Rjepin megmutatták a világ­nak, hogy a polgári korszakban is jelentékeny tehetségeket szült ez s föld, nem beszélve Maxim Gorkij­ról, a munkásosztályból származó íróról, aki már a polgári korszak­ban is túlnőtt az adott kereteken, altit bátran össze lehetett mérni a világ leghaladóbb íróival és ezeket túlszárnyalva, Gorkij már utat mu­tatott előre, céltudatosan megszabta az irányt a feltörő munkásosztály, a leghaladóbb, a szocialista művészet és irodalom számára Gorkij meg­mutata a szocialista irodalom út­ját és a Szovjetunió tehetsé­ges népéből kinőttek a szocialista irodalom úttörői, a leghaladóbb mű­vészek egész hadserege, élükön nem kisebb nevek, mint Majakovszkij, Szolohov, Osztrovszkij, Fagyejev, Azsájev, Pudovkin, Alekszandrov és sokan mások. Az üzemi klubok, kolhozklubok színpadjain, iskolák és katonai ala­kulatok kultúrmunkájából föltűnnek a rejtett tehetségek, a nép művé­szei; színicsoportok, ének- és tánc­együttesek alakulnak, hogy magas­színvonalú, a népiből fakadó, mély m JJl p ifW W iflHpMiK W ^HEf jHmb ' "i ­n A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1951 Július 5, csütörtök 3 Kčs IV. évfolyam, 156. szám A nyárasdi állam! birtok dolgozói versenyfelhívása Szlovákia összes állami birtokaihoz A nyárasdi állami birtok dolgozói az idei békearatás sikeres megvalósí­tásáért, az aratási és a cséplési idő megrövidítésére, valamint az üzem­anyaggal való takai ékossággal az alábbi kötelezettségvállalást tették: A nyárasdi állami birtokon 1200 hek­táron az aratást és cséplést 14 önkö­tözö aratógéppel és 8 marokrakó gép­pel, 14 cséplőgéppel a terv szerint 11 nap alatt elvégzik. A jól végzett politikai felvilágosító munka alapján a birtok összes dolgozói szocialista i kötelezettséget vállaltak, hogy ezt az Időt egy nappal megrövidítik, vagyis az összes aratási és cséplési munkákat tíz nap alatt elvégzik. Figyelembe véve, hogy az aratási és a cséplési munkákban 396 mun­kás vesz részt, ez összesen 574 munkanap megtakarítást jelent. Ezenkívül a birtok minden egyes dolgozója bekapcsolódik az aratási és a cséplési munkába. Résztvesznek a munkában a műhelyek alkalmazottai, ! az állattenyésztésben dolgozók és az : irodai alkalmazottak is. A nyárasdi állami birtok aratási munkáinál figye­lembe kell venni azt, hogy a júniusi nagy esőzések következtében a gabo­na vetések 60—70 százaléka erősen megdőlt, s ennélfogva az aratás sok­kal körülményesebb. Mindennek dacá­ra a birtok dolgozói az aratási mun­kákról tartott összüzemi gyűlésükön elhatározták, hogy a termés minél sikeresebb betaka­rításában, az aratási és a cséplési Idő megrövidítésében és az ijzem­anyag, valamint az aratási költsé­gek csökkentésében versenyre hív­ják ki Szlovákia összes állami bir­tokait. Ezenkívül az igazgatósághoz tartozó összes intézőségek szintén versenyre hívják ki egymást a „Legjobb intéző­ség az aratási munkákban" címéért. A JANOSTELEKI GAZDASAG GÉP JAVÍTÓMŰHELYÉNEK DOLGOZÓI kötelezettséget vállaltak, hogy az ara­tó-, cséplő'- és a szántógépek javítá­sának tervét 25 százalékkal túltelje­sítik, az üzemanyagban pedig az ösz­szes gépeknél 30 százalékos, tüzelő­anyagban pedig 35 százalékos meg­takarítást érnek el. Ebben versenyre hívják ki elsősor­ban is a vásárúti állami birtok gép­javítóműhelyét, valamint Szlovákia összes állami birtokainak gépjavítóit és gépészeit. A NYARASDI ALLAMI BIRTOK TRAKTOROSAI. arra kötelezték magukat, hogy az aratási és a cséplési munkákban 951 kg üzemanyagot takarítanak meg 16.356 korona értékben­A GÉPÉSZEK KÖTELEZTÉK MAGUKAT hogy az idei békearatásban 30 száza­lékkal csökkentik a kenőanyag fo­gyasztást 12 600 korona értékben, fűtő­anyagban 35 százalékos megtakarítást érnek el 42.175 korona értékben, és a cséplőgépek javítását két nappal meg­rövidítik és így megtakarítanak 1960 koronát. Ugyancsak kötelezték magukat, hogy a szántáshoz szükséges gőzgé­pek megjavítását 5 nappal a terve­zett hatá-időnél előbb befejezik s ez­zel megtakarítanak 8.512 koronát. AZ IRODAI ALKALMAZOTTAK, hogy az aratási munkák mielőbbi el­végzéséhez hozzájáruljanak, kötelezik magukat, hogv tíz hektáron össze­hordják és keresztekbe rakják a gabo­nát LÉPES BÉLA MUNKACSOPORTJA egyhangúlag elhatározta, hogy elfo­gadják a vásárúti elvtársak verseny­kihívását és kötelezik magukat, hogy az aratási és a cséplési munkákban munkateljesítményüket 30 százalékkal emelik, az üzemanyagban pedig 20 százalékos megtakarítást érnek el. KALMAN ISTVÁN MUNKACSOPORTJA arra kötelezi magát, hogy az arató­és cséplőgépek tervezett munkatelje­sítményét új munkamódszerek beve­zetésével 25 százalékkal emelik, a tü­zelő- és a kenőanyagban pedig 20 szá­zalékos megtakarítást érnek el. Egy­idejűleg pedig versenyre hbták kl a gazdaság összes dolgozóit -.A leg­jobb dolgozó" cím elnyeréséért. A nyárasdi állami birtok dolgozói kötelezettségvállalásaikban hangsú­lyozzák, hogv teljes mértékben tuda­tában vannak annak, hogv az idei ter­més sikeres betakarításától függ dol­gozó épünk egész évi kenyere és kö­telezettségvállalásukkal akarnak hoz­zájárulni ahhoz, hogy a bő termés veszteség nélküli betakarításával min­den dolgozó asztalára nagyobb darab kenyér kerüljön. Üzemeink, gyáraink, szövetkezeteink, városaink és falvaink dolgozói egy emberként feiezik ki akaratukat: teljesítjük a CsKP Központi Bizottságának határozatait Üzemeink, falvaink és hivatalaink dolgozói telies egyetértéssel fogad­ják a Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottságának határoza­tát és azokat az intézkedéseket, amelyek e határozat alapián lakosságunk élelmezésének biztosítása érdekében történtek. Beleegyezésüket üzemi gyű­léseken mondják ki, amelyeken tárgyalnak kormányunk jelentős intézkedé­séről és ez alkalomból értékes kötelezettségeket vállalnak. A közélelmezés fogyatékosságait következetesen meg kell szüntetni A bratislavai Kábelgyár kommunis­tái taggyűlésükön részletesen megtár­gyalták a Központi Bizottság határo­zatát. Az elvtársak beszéltek az élel­mezésünk biztosítása és a közellátás terén szerzett tapasztalatokról. A Köz­ponti Bizottság határozatával telje­sen egyetértenek és ennek teljesítése érdekében egész sor kötelezettséget vállaltak. Az üzemi pártszervezet tag­jai, akik vidéken laknak, vállalták, hogy községeikben ügyelni fognak a kontingensek szétírására és teljesíté­sére, hogy ezáltal segítsék biztosíta­ni a városi lakosság élelmezését. A Kablo-üzem dolgozói követelik azok szigorú megbüntetését, akik feketén ölnek sertéseket s követelik az ítéle­tek nyilvánosságra hozását. Végezetül a taggyűlés kötelezte a védnökség! EFSz-ben dolgozó okta­tókat, hogy meggyőzzék a szövetke­zeti tagokat*az állati és növényi ter­mékek idejében való beszolgáltatásá­nak szükségességéről. A ligetfalusi Matador dolgozói jól emlékeznek a kapitalizmus korára. Emlékeznek a telt üzletekre, de gyer­mekeik koplalására is. Ezért fontos számukra, hogy dolgozóink gyakrab­ban emlékezzenek vissza arra az ^aranyidőre*, am/kor elegendő étel volt, de csak az urak számára. Ezt az idát hasonlítsuk össze a maival, mikor minden tisztességesen dolgozó polgárunknak biztosítva van az élel­mezése. A ligetfalusi Matador üzem I dolgozói megelégedéssel fogadják I kormányunk intézkedését, mert ebben látják élelmezésünk tartós biztosítá­sát. Chudá elvtársnő a Matador üzem­ben két préselőgép kezelését végzi és normáját több mint 200 százalékra teljesíti. A teljesítményével arányban van fizetése is, amely 1500 korona kö­rül mozog hetenként. — A kormány intézkedése helyes — mondottá Chudá elvtársnő —, mert számunkra ezáltal bebiztosítja az élelmezési fejadagokat. És az, aki dolgozik és képes fokozni teljesítmé­nyét, az a szabad piacon is vásárol­hat. Pipás elvtársnő is jól érti, hogy milyen kapcsolatban van a munkatel­jesítmény emelése polgáraink élelme­zésének javításával. Jól keres, de még többet kereshetne akkor, ha elvtársai gondoskodnának a minőségileg meg­felelő anyaggal való zavartalan ellá­tásáról. emberi tartalmú, nemes hazaszere­tettel és békeharccal telített új mű­vészetükkel meghódítsák a világot. Ez a művészet a nép művészete, al­kotásai a leghecsesebbek s a béke kultúráját szilárdítják meg, a béke védelmét szolgálják. A dévényi békeünnepségen a ki­válóak közül a legkiválóbb, a leg­megbecsültebb ének- és táncegyüt­tes, a Vörös Zászló elnevezést viselő Alexandrov-csoport ajándékozza meg a béke híveit szombati fellépésével. Ez a kiváló szovjetegvütes a kultú­rával tüntet a béke mellett, bizony­ságot téve, hogy a Szovjetunió nem a háborús barbárságnak, hanem a kultúrának, a legemberibb megnyi­latkozási formának a hazája, fész­ke. A Szovjetunió és a kultúra el­választhatatlan és közös fogalom. Ez a kultúra és a béke ugyancsak ezt a közösséget fejezi ki, éppen ezért ennek az együttesnek a fellé­pése Dévényben kell,' hogy dolgozó népünk legnagyobb ünnepe, a kultú­ra, a béke ünnepe legyen. Ahogy a költő megálmodta, új időknek új dalai, a béke dalai zen­dülnek föl a dévényi várromok alatt, a nagy magyar költő álmai valóra válnak és Csehszlovákia magyar dolgozóinak ez a dévényi békeünnep kell, hogy közös ünnepe legyen ha­zánk többi nemzete dolgozóival. Üj idők új dalai hívnak bennünket a dé­vényi vár alá hogy az egész világ előtt hitet tegyünk, hogy kinyilat­koztassuk békevágyunkat és meg-, mutassuk a világnak, 1950 nem 1939 vagy 1941. Bizonyságot teszünk, hogy ma a békefronton tűrhetetle­nül a Szovjetunió oldalán állunk, mi is vele vagyunk, ugyanúgy, mint a hatalmas Kína és a többi népi de. mokratikus állnm népei. Megmutat­juk, hogy a világ nyolcszázmilliós béketáborában mi, Csehszlovákia magyar dolgozói is, kemény és min« den áldozatra kész harcosok va gryunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom