Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)

1951-07-27 / 174. szám, péntek

Hl gg 1951 július 27 A vágseliyei traktorállomás hozza helyre hibáit és teljesítse a rá váró feladatokat A CsKP Központi Bizottsága februá­ri ülésén határozatot fogadott el, amelyet Gottwald elvtárs 6 pontban foglalt össze. Az állami traktorállomá­sok kérdésével a 4. pont foglalkozik, amelv azt mondia: ,.Meg kell javítani az állami traktor­állomások munkáját, rendben kell tartanunk a gépleltárt és biztosítani tökéletes kihasználását. Az állami traktoráilomásokat ú i gépparkkal kell ellátni, törődnünk kell azzal, hogy amennyiben lehetséges, min­den nehéz mezőgazdasági munkát fokozatosan gépoel végezzenek el. Fokoznunk kell mezőgazdaságunk általános termelékenységét és to­vább kell javítani felvásárlási szer­vezetünket, törődni kell azzal, hogy egyre több mezőgazdasági termék jusson a piacra." Ezt a negyedik pontot megtárgyalta a vágseliyei járási pártszervezet is, és ezzel a 4. ponttal a vágseliyei állami traktorállomás dolgozói is kinyilvání­tották egyetértésüket. A CsKP Központi Bizottságának határozata természetesen a vágseliyei traktorállomásra is vonatkozik- Azon­ban kritikailag rá kell mutatnunk arra, hogv a CsKP Központi Bizottságá­nak határozatát a vágsellvei traktor­állomáson nem vették át részletesen, csupán felületesen és adminisztratív módon. Az aratási és cséplési munkálatok eredményei ezt az állításunkat még jobban igazolják. Az aratást mind az EPSz-ekben és az állami birtokokon, m ;nd pedig az egyénileg gazdálkodók­nál az elmúlt héten be kellett vfolna fe­jezni. Azonban ezen a téren a vág­seliyei traktorállomásban csalódtunk. Az ál'omás jelentései szerint megjavítottak 64 önkötözőt. Ez azonban csak papíron történt meg, mert a gyakorlatban a 64 önkötzőből csak nagyon kevés működött. Mindez a vágsellvei traktorállomás szakmabeli hiányairól és készületlenségéről tanús­kodik. Most az osztályharc egyre jobban kiéleződik és az idei aratásnak béke­aratásnak kellett volna lennie, és az volt a célja, hogy mennél főbb egyénileg gazdálkodó kis- és középföldművest megnyerjen az EFSz-be való tömeges belépésre. Pártunk irányvonala szerint a kis­és közép'öldműveseket meggyőzés útján kell beszervezni a szövetkezeti termelésbe. Meg kell őket győzni a gépek elönvei­ről Ezzel kapcso'atban szeretnénk egy­ké' körülményt felsorolni a vágseliyei traktorállomás működéséből, amelyek bizonv aligha tudnák megnverni az egyénileg gazdálkodókat a gépesített, nagybani mezőgazdasági termelés szá­mára- Mindenekelőtt azonban meg kell jegyezni azt, hogy ezekért a hiányosságokért atraktor­állnmás üzemi pártszervezete viseli a felelőséget. Hamar elvtárs például ió egyné­hány napig nem dolgozott Szelöcén a számára kiosztott hernyótalpas trak­torral. Kijelentete a traktorosok kö­zött, hogv ő már ezzel a régi géppel nem fog dolgozni, mert úgyis rövide­sen kap egv új CsKD jelzésű gépet, arre'lvel maid otthon, Vecsén lát hoz­zá a munkához. Ebből kifolólag a 45 lóerős hernyótalpas traktor jó egynéhány nanig kihasználatlanul áüoif. A Szelöcén dolgozó brigád csak teg­nap vontatta ki az ekéket a tarlóra. Fel kel! tenni a kérdést, hogvan engedhető meg az ilyesmi. Vagv pedig: Benc Jó­zsef szelőcei tvigádos arról számol be, hogv az aratás első napján mindjárt meggyőződött arról, hogv az önkötözőket nagyon felületesen javították meg. Egyáltalán nem vol­tak megkenve, az alkatrészek lazán voltak összeillesztve, vagyis egyszó­val gvenge felkészültség az egész vonalon. Másik példa: július T5-én, vasárnap, az egvik üzemképes önkö­töző Fülöp Ferenc 20 hektáros kulák és spekuláns földjein dolgozott. Meg kell állapítani, hogv ki adott erre engedélyt az illető traktorosnak és le kel! vonni ebből a következetetést. Mitvkó J. elvtárs farkasdi traktoroso is, arról panaszkodott, hogy mindiárt az aratás első napián meggyőződött ar­ró' hogy az ő önkötözőgépét 6em ja­vította meg senki sem. Saját maga látott hát hozzá a munkához és kint a földön megjavította annyira, hogy üzemképes legven­A tarlószántás sem folyik járásunk­ban egy helyen sem rendszeresen. Tornócon sincsenek megelégedve a traktorosok munkájával. Horváth i' .Ti«3 István egyáltalán nem törekedtek arra, hogy valamilyen ered­ménye is legyen munkájuknak. Meg kell jegyezni, hogy a tornóci traktosorbrlgád nagyon gyengén van felszerelve ekékkel és az ott lévő ekék is olyan állapotban vannak, hogy a traktorosok nem tudnak velük mit kezdeni. Negye­den a traktoros elvtársak ahelyett, hogy a tarlószántást végeznék, a traktorokkal fuvaroznak. 15-én, vasárnap, Karkus elvtárs é® barátja nem akartak szántani a her­nyótalpas traktorral azért, mert az EFSz nem adott nekik egv embert, aki az eke után fog járni és megtisztítja azt. A szövetkezeti tagok egyéni ke­zelésében lévő félhektárokat pedig azért nem akarták felszántani, hogy a kerekek csúsznak. Azt is meg kell állapítani, hogy a brigádvezetőknek nagyon kevés tekintélyük van a traktorosok kö­zött. A királyrévi brigádvezető, Pozsonyi elvtárs, egyáltalán nem törődik brigádjával. Három-négy nap is eltel'k anélkül, hogy a trak­torosok látnák brigádvezetőjüket. Vagypedig: Ber­gendi traktoros gépe már egy hét óta javítás alatt van a traktorállomáson, de sajnos, a gép még a mai napig sem készült el. Amikor Bergendi felelős­ségre vonta Mészáros műhelyvezetőt, akkor nagyon felületes választ kapott. Az EFSz-ben elromlott az egyik trak­tor regulátora. Az egyik egyéni ja­vító, névszerint Benes, másfélóra alatt kijavította a hibát. A traktorállomáson pedig ez a javítás két napig tart. Deákin 8 önkötözőgép van, ebből kettő rossz. Ez a két önkötözőgép már 8 nap óta kihasználatlanul áll. A vágseliyei traktorállomásnak vannak még más hiányosságai is. Matejis elvtárs, Pereden arról pa­naszkodik, hogy 1950 november else­je óta áll a traktorállomás szolgálatá­ban és eddig még egyszer sem kapott rubát, habár alkalmazása ideje óta már négy ízben osztottak ki ruhákat a trakto­rosoknak. Dubis traktoros például már kétszer részesült ruhajuttatás­ban. Jancsik és Matejis traktorosok­nak például az is feltűnt, hogy Hamar elvtársat kitüntették, mert kétezer hektárra vállalt kötelezettséget. Kötelezettségvállalását azonban egyáltalán nem teljesíti, a verseny­táblán sincs a neve feltüntetve. Hogy lehet az, hogy Hamar trak­toros, aki olyan magas kitüntetés­ben részesült, egyáltalában nem iparkodik a munkában? Mocsonok Királyon a traktorosok egyáltalán nem beszélnek meg sem­mit a szövetkezeti tagokkal. Sőt, kö­vetelődznek. Pálinkát követelnek és bárányhúst. Arra hivatkoznak, hogy az egyénileg gazdálkodóknál pálinkát is kapnak, meg húst Is. A továbbiak­ban megállapítottuk, hogy az EFSz gazdasági vezetője a négy önkötöző­nek négy külön földön jelölte ki a munkahelyét. A traktorosok azonban a gazdaság! vezető utasítását egy­általán nem vették figyelembe és mindannyian egy földre mentek dolgozni. Amikor megkérdeztük Bo­hács Pált és testvérét, hogy hogyan képzelik azt, hogy ilyen rossz minő­ségű munka láttán a kis- és közép­földművesek meggyőződnek a gépek előnyeiről, azt felelték, hogy a kis­és középföldművesek már rég meg­győződtek. Meg kell jegyezni, hogy a traktor­állomás gépei — önkótözői és trak­torai olyan állapotban vannak, hogy csak kis javításra volna szűkség és a traktorosok között nagyobb ön­tudatra és igazán szép munkát lehet­ne végezni. A fentemlített községben van a járás egyik leggyengébb EFSz-e. A traktorállomás ide küldött három önkötözőt, ame­lyekből csak egv munkaképes. Ket­tő állandóan elromlik. A vándor­javítóműhely sohasem érkezik meg időben. A traktorosok abban látják a hibát, hogy a traktorállomás új épületében a javítók motorbicik­likkel játszanak, ahelyett, hogy igazi hivatásuknak szentelnék magukat. Vághosszúfalun a három önkötö­zőből csak egy dolgozik. Van ott még egy negyedik önkötöző is, de eh­hez nincs traktor. Ilyen eseteknek sem szabad előfordulni. A traktorosok azon is panaszkodnak, hogy a vándor­műhelyek javítói sajátmaguk sem ér­tenek a gépekhez. Amint a fentiekből kitűnik, a vág­seliyei traktorállomás egyáltalán nem készült fe! az idei aratási és cséplési munkálatokban reá váró feladatok teljesítésére. A CsKP Központi Bi­zottságának a határozatát sem tették az alkalmazottak magukévá. Most az a kérdés, hogy a cséplési munkálato­kat eltudja-e a vágseliyei traktorállo­más idejében végezni. Akaratlanul ls felmerül a kérdés, hogy vájjon az egyes községek számára kiosztott cséplőgépek meg vannak-e rendesen javítva, hogy egy napi munka után nem fognak-e leállni. Itt az ideje, hogy a vágseliyei traktorállomás alkal­mazottai rendet teremtsenek a por­tájukon. Meg kell javítani az üze­mi pártszervezet munkáját ls, mert csakis így fogja tudni a vág­seliyei traktorállomás megállni a he­lyét a továbbiakban. LACINA ISTVÁN, vágseliyei járáf>i párttitkár. Hajdú Ernő jánoki traktoros bebizonyította, hogy a dőlt gabonát is beköti az aratógép A jánoki EFSz földjein beérett a gabona. Meg kell kezdeni az ara­tást. Csakhogy úgy mutatkozik, hogy az időjárás nem lesz a leg­kedvezőbb. Ezért gyorsmunkára lesz szükség', nehogy az eső kárt tegyen a termésben. Az idén a jáno­ki szövetkezeti tagok már önkötö­zőkkel fognak aratni. Szerződést kötöttek a traktorállomással, mely 6 önkötözőt küld földjeikre. Ezen­kívül megalakítottak 6 rnunkaosz­tagot. Minden egyes csoportba há­rom kaszás körülkaszálja a gabo­natáblákat az önkötözők előtt. Július 12-én, csütörtökön, 62 mun­kaerő ment ki a földekre, három önkötözővel. Az első nap valahogy nem akart menni a munka. Két ön­kötözővel csupán másfél hektárt tudtak learatni. A harmadik önkö­töző nem működött, egész nap ja­vították. A második napon még rosszabb lett a helyzet. Csupán egy önkötözővel lehetett dolgozni, mert előző este esett az eső és a föld át volt ázva. Napközben is vagy kétszer abbahagya.tta velük az eső a munkát. így aztán csak egy hektárt tudtak learatni. A traktorosok is látták, hosy az ilyen munkateljesítmények sehogy­sem válhatnak dicséretükre. Keres­ték a módszert, hogyan lehetne munkájukat megjavítani Ha a gépek kihasználatlanul állnának a földeken, akkor a kulákok csak dörzsölnék a tenyerüket, hisz ők megmondták már előre, hogy az önkötözők semmit sem érnek. — Pedig a mi gépeink aratni fognak! — mondotta Hajdú Ernő traktoros. Csak meg kell találni a módját, hogy a gépek pontosan be­kössék a kévéket, mert eddig ezen a téren mutatkozott a legnagyobb hiba. Hajdú elvtárs gondolkodott, hogyan lehetne ezt elérni. Meglazí­totta, majd megint megerősítette a csavarokat. Addig törte a fejét, amíg sikerült is megoldania ezt a problémát. Csakhogy megint hiba történt. A gép ugyan már bekötöt­te a kévéket, de a paoírspárga folyton elszakadozott. Kereste az okot. Rövidesen sikerült is megta­lálnia. Megállapította, hogy a kötő­berendezés közelében az egyik kés túlságosan éles és hogy nagyon szilárdan van a helyéhez erősítve. Ezért egykíesit lereszelte a kés élét és meglazította a csavarokat. Elin­dult gépével és lám! Olyan szépen kötötte a kévéket, hogy öröm volt nézni. Felfedezését továbbadta a többi traktorosoknak is, úgy hogy azóta minden nagyobb hiba nélkül dolgoznak a gépek a jánoki EFSz földjein. Hajdú elvtárs bebizonyította, hogy nem a papírspárgában van a hiba. Csupán egy kis találékony­ságra van szükség. A traktorosok sikerei fokozott munkalendületre buzdították a szö­vetkezeti tagokat is. Az első két nap után a szövetkezeti tagok már elkedvetlenedtek a gépmunkától. Féltek attól, hogy a kulákok hogy fognak a szemükbe nevetni. Csak­hogy az öntudatos traktorosok ele­jét vették a dolognak. A harmadik napon Hajdú elvtárs meggyőzte a szövetkezeti tagokat. Kis József szövetkezeti tag például örömmel csavargatta a fejét és a következő­ket mondotta: „Rengeteget dolgoz­tam már egész életemben. Most is szívesen dolgozok annál is inkább, mert a legnehezebb munkát már el­•végzik helyettem a gépek." De a 70 éves Stromp András szövetke­zeti tag sem bírta ki az aratás alatt otthon. Kiment tehát a földekre és örömmel nézegette a gépek mun­káját: „Már attól féltem, hogy ezek a masinák megcsalnak ben­nünket. Hiszen két napig alig tud­tuk őket használni. Most meg a huncutok úgy dolgoznak, hogy alig tudok hinni szemeimnek." — mon­dotta Stromp bácsi és nekilátott, hogy ö is segítsen a kévék össze­hordásában. Vessünk most egy pillantást az egyik tábla végére, ahol Tobák And­rás és felesége dolgozik. Tobák még nem szövetkezeti tag. Most azonban, hogy látja, milyen nagyszerűen megy a szövetkezet­ben a közös munka és hogy a gé­pek mennyire megkönnyítik a szö­vetkezeti tagok munkáját, elhatá­rozta, hogy egy percig sem inga­dozik tovább. Belép ö is a szövet­kezetbe. Egy nehezítő körülmény van csupán a jánoki EFSz-ben. A föl­deket ugyanis még nem tagosítot­ták. Sok kicsiny parcella van még, amelyeken nem lehet teljes mérték, ben kihasználni a gépeket. De most már elhatározták, hogy az össze! felszántják a mezsgyéket. PASZTIER MIHÁLY A vőki kulák 15 nap alatt háromnegyed hektárt aratott le Községünkben, a somorjai járás­ban lévő Vökön a mult héten lep­leztük le és tettük ártalmatlanná falunk legveszedelmesebb ellensé­geit, idősebb és ifjabb Mózes János 22 hektáros kulákot. Ez a két jómadár látszólag nem is volt kulák, mert minél inkább szo­rult a hurok a nyakuk körül, annál inkább igyekeztek magukat lep­lezni. Habár a fiatal Mózes János egy háztar­tásban élt apjával, a földeket együtt is művelték (már aho­gyan művelték) és a földek ter- helyre, a börtönbe juttatta. TTgyan­mése is egy helyre került, mégis a bölcs apai kulákész úgy talál­ta jobbnak, hogy birtokát két­felé Íratta, felét a fiára, felét pe­dig magának hagyta meg. Tette ezt azért, hogy így ártatlan kö­zépföldművesnek lássék, meg azért ls, hogy így a kontingens is kevesebb volt. Csakhogy rosszul tervezett a ku­lák, mivel most az aratás alatt sok minden eddig elkövetett disznósá­gát leplezte a falu dolgozó népe és minkettőjüket az őket megillető Be kell fejezni az aratást és meg kell gyorsítani a cséplést és a tarlószántást Szlovákiában az aratás és a tar­lószántás üteme még mindig nem kielégítő. Ennek különböző okai vannak, amelyeket minden traktor­állomáson meg kell keresni és el kell távolítani. Egyik legfőbb ok az, hogy a traktorállomások nagyrésze csak mechanikusan jelentette, hogy a munkaesopo rtok és az önkötözó'gépek kezelői megfelelő oktatásban részesültek, pedig a valóságban ez nem történt meg mindenütt. A barci traktorál­lomCssal a szénái EFSz-ben megtör­tént, hogy az önkötözögépnél elő­adódó hibát a traktoros javította meg, míg az önkötözőgép kezelője csak nyugodtan ült gépén és nézte, hogy a traktoros dolgozik. Nem vonhatjuk ki az ilyen hi­bák felelőssége alól a politikai megbízottakat sem. akik azzal, hogy a traktorállomások dolgozói között nem végeztek jó felvilágosító munkát, nem ügyel­nek a hibák eltávolítására, súlyos mulasztásokat követnek el. A politikai megbízottak nem tartot­tak szoros együttműködést az EFSz­ekkel h Így nem. i3 gondoskodhat­tak arról, hogy az EFSz-ekben ' is rossz. Hogy történhetik meg az, az aratási munkacsoportok jól meg legyenek szervezve. Sok EFSz-ben munkaerőhiány van s igy nincs em­ber, aki az aratógépek után ösz­szehordja a kévéket. Úgyszintén sök esetben a traktorállomásnak kell adni az önkötözőgépek keze­lőit is, mint pl. a kassai felső mezőgazda­sági iskolának nem volt önkötözö­gépre embere s így az iglói trak­torállomás brigádjának kellett a traktorosokat az önkötözögépre ül­tetni, ami egyáltalán nem gazdasá­gos, mivel így a második váltás traktorosait elvonták a munkától s azok nem végezhették a tarlószántást. Nem folyik kielégítő ütemben a tarlószántás és a tarlótakarmányok vetése sem. Pedig a tarlótakarmá­nyoknak minél nagyobb területeken való vetése igen fontos feladat, mi­vel a másodnövényekből származó ta­karmányokkal nagymértékben nö­velhetjük állattenyésztésünket és i nnak hasznosságát. Több traktorállomáson a munka megszervezése és a munkafegyelem hogy az aratás legíorróján Szlo­vákgyarmaton a traktorosok reggel 8 órakor még vitatkoznak azon, hogy kl milyen munkát vé­gezzen és hogy hol. Ugyanez a helyzet a komáromi traktorállo­máson és még több más helyen is. A ko­máromi traktorállomáson az alkal­mazottak mindenütt találhatók, csak éppen a munkánál nem, kivé­ve Krejcsi, Tóth és még más egy­néhány elvtársat a legjobbak közül. Duris elvtárs földmüvelésügyi mi­niszter mondotta Nagyfödémesen, hogy az ez évi aratás tökéletes megszervezést kíván. A traktorállomások munkájában meglévő hibákat mindenütt sürgősen el kell távolítani és a munka jobb megszervezésével, a traktorosok odaadó és fegyelme­zett munkájával, a gépek toljes ki­használásával az aratási. cséplési és a tarlószántás! munkákat a kö­vetelményeknek megfelelően meg kell gyorsítani és be kell fejezni. CSERNOVSZKY PÄL is az történt, hogy községünk dol­gozó parasztjai már végeztek az aratással, a határban minden gabona le volt aratva és éltkor vették csak észre, hogy a kulák gabonája úgyszólván még érintetlen. Az egész életében át „szorgalmas és a munkától megtört kulák" július 3-tól 18-ig, tehát 15 nap alatt mindössze csali háromnegyed hek­tárt aratott le. Ez is csak olyan munka volt, hogy a parcellákat körülkaszálta és utá­na angyali nyugalommal várta, hogy most már valaki vagy géppel, vagy kézzel majd csak learatja. A kuláknak ebben ugyan félig-meddig igaza is lett, mert a gabonát való­ban nem a kulák, hanem a helyi Nemzeti .Bizottság a CsISz segítsé­gével aratta le. Közben csak annyi történt, hogy a szabotáló kulákot átadtuk a bíróságnak, ahol bűneiért a napokban kapja meg méltó büntetését. A kulák rovására tartozik még az is, hogy a vetési tervet nem tartotta be, többek között egyálta­lán nem vetatt cukorrépát és be­szolgáltat? si kötelezettségének sem tett eleget. Nem szolgáltatott be 600 kg ser­téshúst, 300 kg marhahúst (ezért van a húshiány) és 1800 Uter te­jet. A helyi Nemzeti Bizottság a kulák letartóztatásakor összes vagyonát elkobozta és kezelésébe vette át. Ekkor derült ki az is, hogy a kulák fillatá'lománya olyan rossz állapotban van, hnry szinte az éhendöT'és s^élfn állanak. Az öt tehént'TI napopti c°ak mind­össze 8 liter tejet tudtak kifejni. Tlven gyenge állapotban voltak a sertések is. SZALAY GYULA, a vőki pártszervezet í!b3«í»

Next

/
Oldalképek
Tartalom