Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)

1951-07-27 / 174. szám, péntek

1951 július 21 Az 1950—51-es pártfskoiázás évének zárőértélcelésSiiÉl szerzett tapasztalatok javítsuk meg az 1951-52. évi pártiskolázás menetét Az Uj Szó ez évi június hó 30-1 tzámábau reszietesen foglalkoztam a rimaszombati járási pártvezetö­ségnek a pártiskolázási év záróér­tékelésével kapcsolatos előkészületi munkáival. Most, hogy a záróérté­kelés befejeződött, szükséges annak általános eredményéről a sajtóban beszámolni. A záróértékelés első pozitív ered­ménye volt az a ténymegállapítás, hogy járási oktatóink között még mindig vannak olyanok, akik nem tartották kommunista kötelessé­güknek az 1950—51-es pártiskolázá­si év záróértékelését a Csehszlová­kiai Kommunista Párt Központi Bi­zottsága határozata és a tanácsko­zásodon kapott oktatás szellemé­ben levezetni. A járási oktatók na­gyobb része, — ha néha kis felüle­tességei is — kielégítő eredménnyel Végezte el feladatát. Sok helyen az egész üzemi pártszervezet vezető­sége résztvett a záróértékelésen, ami bizonyítja, hogy tudatosítot­ták magukban e fontos pártmun­ka nagy jelentőségét, nemcsak a káderok kiemelése, de főleg az 1951—52. évi pártiskolázás mun­káiának megjavítása szempontjá­ból. A CsKP Központi Bizottságának határozata az 1950—51-es pártok­tatási évad tapasztalatairól, vala­mint aa 1951—52. pártiskolázás évé­íől nagyon fontos esemény Pártunk életében. Ahol a járási oktatók és üzemi pártvezetöségek átérezték e határozat nagy jelentőségét, ott a záróértékelés jó eredményei nem is maradtak el. Jó munkát végezlek a záróértékeléssel megbízott elv­társak például a Pol'ana-textilüzem pártszervezetének alapiskolacsoport­jában. Szigorúan tartották magú­kat a Központi Bizotság, a járási és városi pártvezetöségek utasítá­saihoz. Jávorné elvtársnőt, aki a csoport tanítója volt és eleinte tartózkodott az önkritika gyakorlásától, a csoport tagjai jó kritikájukkal rávezették az ön­kritika helyes útjára. Ennek kö­szönhető, hogy több hiányosságot süterült megállapítani és hogy az elvtársak megtalálták és kidol­gozták a módozatokat arra, hogy ezek a hibák a jövőben ne ismét­lődhessenek meg. Ellenőrző kérdések útján bírálták el, hogy a csoport tagjai politikai­lag és ideológiailag mennyit fejlőd­tek. Megállapítást nyert azonban, hogy sokkal jobb lett volna az eredmény, ha az iskolacsoport tag­jai jobban törődtek volna az egyéni tanulmányozással. Éliás János elv­társ, járási oktatónak jobban kell a jövőben aktivizálnia magát a pártmunkában és több figyelmet kell szentelnie a pártoktatás ellen­őrzésének. A Poľana-tizemi pártszervezet­hez hasonlóan, lelkiismeretesen ve­zette le a záróértékelést Brndiar elvtárs, a Dohánybeváltó Hivatal n. v. üzemi pártszervezetének iskola­csoportjában. Jól oldotta meg az ellenőrzés feladatit Valent elvtárs járási oktató, az Állami Útépítési Szolgálat iizemi pártszervezetének iskolacsoportjában. Elmulasztotta azonban megállapítani ellenőrző kérdések útján azt, hogyan tanított a tanító, Igye­kezett-e pártkongresszusaink anyagát és a Központi Bizottsá­gok határozatait az egyes téma­körökkel kapcsolatosan közelebb­ről megismertetni az elvtársakkal. Hibát követett el esetleg azzal is, hogy a marxi-leni­ni körbe ajánlott olyan elvtársakat, akiknél maga megállapította a zá­róértékelésnél, hogy a hozzájuk in­tézett kérdésekre nem tudtak elég­ségesen megfelelni. A Központi Bizottság által kiadott utasításoktól eltérően, írásos előadá­sokat készítettek a „Justícia" és a já­rási Nemzeti Biztosító üzemi párt­szervezet alapiskolacsoportjában, ami helytelen, mert ez csak a marxi-lenini kör és az esti iskola hallgatói részére van előírva. Lelkiismeretes ellenőrzésit végzett a RISO n. v. üzemi pártszervezet! alapiskolájában Bazovszký elvtársnő. Ezen az iskolán, a beérkezett jelentés szerint Kubács elvtárs, a tanító, ke­vés figyelmet szenteli a pártoktatás­nak, egyéb nagy elfoglaltságaira hi­vatkozva. Mint ellenőrök jók voltak Blasko, Miklo. Jankovics és Koczka elvtársak, aminek köszönhető, hogy az ellenőrzésük alá rendelt iskola­csoportokban a hibák és hiányos­ságok felfedésével a beérkezett je- , lentések alapján a járási és városi pártvezetőség megtette azok eltá­volítására a szükséges intézkedést. Teljesen rossz ellenőrzést végzett Trpák járási oktató elvtárs, Bellin község helyi pártszervezetének alap-iskolacsoportjában. A záróértéke­lésről felvett jegyzőkönyv azt mutat­ja, hogy Trpák elvtárs az iskolacso­port tágjainak magánéle-tét vizsgálta és nincs szó a jelentésben arról, mik voitak a hibák és hiányosságok az is­kolázásban, hogy a tanító törődött-e a témakörök helyes előadásával és hogy az iskola látogatóinál megálla­pítható volt-e eszmei és politikai fej­lődés. A Középszlovákiai Malmok n. v. rimaszombati üzemi pártszervezetének iskolacsoportjában hiányzott az elv­társaknál a kritik? és örkritika és nagy voit a kimaradás. Jól vezette le a záróértékelést Sáfrány elvtárs járási oktató, a rima­szombati városi helyi pártszervezet is­kolacsoportjaiban, ahol nagyon rend­szertelenül folyt az oktatás, a csoport tagjai sokat mulasztottak, a tanítók és helyetteseik nem fordítottak kellő figyelmet a pártoktatásra. Egyetlen kivétel Horňák elvtárs, az egyik csoport tanítója, aki a témakörök­kel lelkiismeretesen foglalkozott és igyekezett tudását a csoport tag­jainak átadni. A záróértékelésből sokat tanultunk, mert felfedte előttünk a hibákat és hiányosságokat, amelyek akadályozták a csooprtok tagjai politikai és esz­mei színvonalának megfelelő fejlődé­sét és amelyeket a következő évi pártiskolázásból el kell távolítani. A járási oktatóktól, üzemi és helyi pártszervezetek vezetőségétől beér­kezett jelentések alapján a következő tényeket állapíthatjuk meg. 1. Az iskolázást az év folyamán nem ellenőrizték rendszeresen sem a járás, sem pedig az üzemi vagy helyi szervezetek vezetőségei. Az is­kolázásnál nagy volt a hiányzás, ami ugyancsak a gyenge ellenőrzésnek tudható be. 2. A pártoktatás legfontosabb szer­vei: a tanácsadó és tanulókör inkább csak papíron léteztek, mint a való­ságban. Ezt bizonyítja az, hogy 6ok iskolacsoportban a tanítók maguk pa­naszolták, hogy egyes témakörökre nem kaptak kíilön oktatást, a legtöbb esetben a tanácsadó előadói csupán a brosúrákat adták elő sablonszerűén. 3. A tanítók nagy része nem ellen­őrizte az egyes témaköröknél, hogy az iskola látogatói szenteltek-e elegendő időt és fáradságot az egyéni tanulmányozásnak. 4. A legtöbb csoportban nem sokat törődtek a tanítás helyes módszerével, hogy az elméletet gyakorlati problé­mákkal szorosan egybekapcsolják, hogy a párthatározatot és fontosabb kormányrendeleteket ismertessék a csoport tagjaival. Legtöbb helyen még a CsKP 1951 február havi és az SzKP április havi Központi Bizottsági ülésén hozott határozatokat sem ismertették az is­kola látogatóival. 5. A tanítók jelentős része még a fontosabb bel- és külpolitikai esemé­nyeket sem ismertette az iskolázás résztvevőivel. (Sling, Svermová és társaik, — a Vatikán ügynökei: Voj­tassák, Gojdič — Koreai események, külügyminszterhelyettesek tanács­kozása.) 6. A magyar csoportokba a téma­körök anyaga sokszor késve érkezett, aminek következtében csak felülete­sen tudták azokat áttanulmányozni. 7. Sok tanító bizonyos lokálpatrio­tizmustól vezettetve felsőbbfokú párt­iskolába javasolt olyan elvtársakat, akik még arra nem értek meg. Az 1950—1951-es pártiskolázási év­nek voltak azonban jó eredményei is. Megállapítható, hogy egyes ehrtír­sak nagyobb tudás- és tanulásvággyal, fokozottabb szorgalommal tanulmá­nyozták különböző témakörök anya­gát és jobban felkészültek a megbeszélé­sekre, mint a i előző pártiskolázás évében. Sok elvtársnál meg lehetett állapí­tani, hogy nagyobb érdeklődéssel olvassák ágy a napisajtót, mint a kommunista irodalmat és hogy a fontosabb bel­és külpolitikai eseményeket dolgo­zótársaikkal a munkahelyeiken meg­beszélik. Nagy fejlődés mutatkozik az elvtár­saknál a kritika és az önkritika gya­korlásában is. Meg kell .ál^ftitanuük art ís, htfj; ——— UJ §10 Az alsósajói bányaüzemben az új munkamódszerek gazdaságosabbá teszik a termelést A közeledő bányásznap bányászainkat teljesítményük foko­zására és ú i munkamódszerek bevezetésére mozgósít ia. Ez tette lehetővé az alsósa jói üzemnek is, hogv egyenletesen teljesítse a tervet és hogy az ötéves terv l^irmadik évének feladatát 30 nap­pal a határidő előtt teljesítse. Efct az eredményt' nagyban előse­gíti a szocialista munkaversenv is, amclvbe az üzem dolgozói­nak 91 százaléka kapcsolódott be. Eddig 6 csoportban vezették be a grafikon szerinti ciklusos fejtést és a kémények gyors vágását új módszer alapján. Mackó János az újítómódszerek elsajátításával a kémények gyors vágásánál 59 méteres folyo­sót vágott 30 nap alatt. Az új módszer bevezetése előtt ugyan­ez a munka 4 és fél hónapig tartott. Mackó János ilyen módon a munka­folyamatot 360 százalékkal gyorsítot­ta meg. Emellett 30 köbméter bánya­fát takarított meg, amiáltal a termelési költségeket 31 százalékkal csökken­tette. — Hogy termelésünket gazdaságos­sá tegyük, — mondotta Mackó János élmunkás, — bevezetjük és terjeszt­jük az újító módszereket az összes munkahelyekre Ezáltal emeljük a munkateljesítményt és gyorsabban ér­jük el a szocializmust. Szép eredményeket ért el Simsik István, aki normáját magasan 100 szá­zalékon felü! teljesíti. A kémények gyorsvágási módszere alaján teljesít­ményét 49 százalékkal emelte. Telje­sítménye emelkedésével együtt növe­kedett fizetése is. Egy műszak alatt 567 koronát keresett. Havi fizetése el­Kőrfcázat kaoott a kékkői járás A kékkői járás dolgozói a kapitaliz­mus alatt 10 évig kérték az illetékes hatóságokat, hogy járási kórházat lé­tesítsenek. A burzsoá vezető körök azonban a dolgozók kérését elutasí­tották. Csak a népi demokratikus kor­mány tette most lehetővé, hogy ez megvalósuljon. A betegeket ezideig Zólyomba és Losoncra szállították. A besztercebányai kerületi Nemzeti Bizottság egészségügyi osztálya ter­ven kívül két hónap alatt a presze­Iany-i kisajátított kastélyban közkór­házat létesített, amelyet a napokban adtak át közhasználatba. Kékkő járás új kórháza elsősorban a potori bányászok egészségvédelmét fogja szolgálni. érte a 13-200 koronát. A szocialista munkaversenyben az elsők közé kerül­lek a következő bányászok: Simon Já­nos 158 százalékos, Junger János 150 százalékos. Martin György 157 száza­lékos nor ma teljesítménnyel. Az alsósaiói példás bánvászüzem a munka ió megszervezésével, a bányá­szok, műszakiak és mesterek együtt­működésével az ötéves terv harmadik évi feladatait átlagosan 113.6 száza­lékra teljesíti- A termelési költsége­ket az alsósajói bányászok 11.5 szá­zalékkal csökkentették és a munkatel­jesítmény iúnius hónapban szemé­lvenként 23.8 százalékkal emelték. A Kommunista Párt üzemi .szerve-* zetének, az üzemi bizottságnak és a ROH üzemi szervezetének jó politi­kai munkája mozgósítja az alsósaiói bányászokat a feladatok teljesítésére, melyeket a CsKP Központi Bizottsá­gának februári ülése és az SzKP Köz­ponti Bizottságának április ülése tű­zött ki. Az alsósajói bányászok az év végéig kiterjesztik a folyosók gyors­vágási módszerét minden munkahely­,e. Ezáltal meg lesznek az előfeltételei annak, hogy a bányásznapra vállalt kö­telezettségvállalásaikat teljesítik és az ötéves terv harmadik évi feladatait 1951 december 20-ig elvégzik. A PragosSav-iizem tanoncai elsőnek tették magukévá a CsSSz országos felhívását Iparunk fokozott feladatai megkö­vetelik Osztrava gyorsított kiépítését. Ennek érdekében a Csehszlovák Ifjú­sági Szövetség központi bizottsága július 21-én akciót indított >1000 ifjú építőmunkás segítse Osztrava kiépí­téséi jelszóval. A CsISz központi bizottsága felhívta a kőművestanon­cokat, a fiatal kőműveseket és ácso­kat, hogy jelentkezzenek hathónapos brigádra és mint szakképzett építő­munkások segítsék az ifjú szocialis­ták építkezését. A CsISz központi bi­zottságának felhívására az elsők kö­zött válaszoltak a prágai csehszlovák építkezési üzemek Pragostav üzemé­nek tanoncai. Az ifjúsági tanoncott­honban, keddem július 24-én a szö­vetség tagjai kötelezték magukat, hogy augusztus l-ig a segédvizsgák előtt állók 80 százalékát megnyerik az osztravai brigádra. Lelapleiziik közellátásunk szahotálóít Falvaink gyors és ütemes szociali­zálása tüske a falusi kulákok szemé­ben, akik látják, hogy ma már nem a falu urai és ezért igyekeznek lépten­nyomon különféle tettekkel ártani népi demokratikus rendszerünknek. Ilven kártevők és ellenségek közé tar­tozik Liba János, az eperjesi kerület Klenov községének kulák ja. A neve­zett annak ellenére, hogv 29 kat. hold földet birtokol, már második éve nem teljesítette beszolgáltatási kötelezett­ségeit, sőt ellenkezőleg szabotálta Harcban az anyaitakarékosságért A Csehszlovák Államvasutak alkalmazottainak versenye Ügy, mint más ipari szakokban, a közlekedésben is nagyon jót bevált Korabelníková Lidia szoviet sztahano­vistanő takarékossági módszere­A Csehszlovák Államvasutak né­hány szlovákiai fűtőházában júniusban szép eredményeket értek el a fűtő­anyagtakarékosság terén. A fűtő­anyag megtakarításnak egyik módsze­re az, hogv a mozdonyokat példás rendben tartják. A másik módszer az, hogv a kazánt csak az állomás után rakják meg szénnel. A szén takaré­kosság terén júniusban legjobban ki­tűntek a zsolnai fűtőház dolgozói. A megtakarított fűtőanyag értéke 727 ezer 512 koronát tesz ki. iu­A bratisiavai fűtőház dolgozói niusban 682.076 korona, a Martin ruttkai fűtőház dolgozói 298.810 ko­rona, a zólvomi fűtőház dolgozói 255 ezer 696 korona, a kassai fűtőház dol­gozói pedig 79.855 korona értékű fűtő­anyagot takarítottak meg. Az egyes fűtőházak júniusi megta­karítása összesen 2,043.849 koronát tesz ki­A megtakarított szénnel az érsek­újvári Binka Ferenc és Száraz Ferenc mozdonyvezetők csoportjai júniusban 2.302 km-t tettek meg. Csepregh Jó­zsef és Paul Károly csoportjai pedig 1778 km-t tettek meg a megtakarított fűtőanyaggal. ezeket. Liba a helvi EFSz elszánt ellen­sége ártott az Egységes Földműves Szövetkezetnek, hol csak tudott és az egész mezőgazdasági vonalon szabo­tált. A nevezett nem teljesítette az előírt beszolgáltatást és nem tartott tervezett mennyiségű állatállományt. Négy fejős tehén helyett csak egyet tartott, és 30 tyúk helyett csak 8-at, Nem nevelt sertést sem annak ellené* re. hogv a föld területe szerint hármaf kellett volna nevelnie, köztük egy anya­dií-znót- Ugyancsak nem tartotta be a tervezett liba- és birkaállományt, sőt két kat. hold földet ugaron hagyott, mert nem végezte el raita a tavaszi ve^ tést. Az időhöz kötött terv szerint ez év július 31-ig 425 kg marhahúst, 250 kg sertéshúst. 1300 liter tejet és 1400 darab tojást kellett volna beszolgál­tatnia. Az előirt marhahúsból és ser­téshúsból egv kilót sem szolgáltatott be. A tejből csak 107 litert, az előírt tojás mennyiségből csak 370 darabot szolgáltatott be. Közélelmezésünlf e kártevője, 3 szövetkezeti gondolat, a kis- és közép­parasztok ellensége a beszolgáltatás! kötelezettségek nem teljesítéséért megkapta megérdemelt büntetését. A preišovi egységes nemzeti bizottság mel­lett működő büntető tanács Liba János spekulánst 12 hónapi szabadság­vesztésre ítélte. Az elítélt vagvonáb nemzeti gondnokság alá helyezték. általában a tanftók és helyetteseik munkája is javult, a jövőben azonban az eddig nyert tapasztalatok alapján nagyobb gondot kell tordítanunk a tanítók kiválasztására, mert az oktatás helyes irányban való továbbfejlesztésének ez egyik elen­gedhetetlen feltétele, örömmel kell megállapítanunk, hogy járásunkban a pártoktatás a felsorolt hibák dacára is javult. Ugyanakkor azonban meg­állapíthatjuk, hogy nem tart lépést a pártmunka komoly fejlődésével. Figyelembe kell vennünk azt a ko­moly tünetet, amellyel több iskola­csoportban találkoztunk, hogy az elv­társak lebecsülik az elméletet, aminek a következménye az, hogy a politikai és ideológiai fejlődés az ilyen csopor­tokban lassabban megy. Az elméleti kérdést lebecsülő elvtársak figyelmé­be ajánlom Sztálin elvtárs következő tanítását: „Ahhoz, hogy a Párt a munkás­osztály élén járjon, szükséges, hogy tovább lásson a tömegeknél, hogy olyan iránytű legyen a kezében, amelynek segítségével meg tudja határozni a követendő útat. Ez az iránytű az elmélet. Az elmélet az összes országok munkásmozgalmá­nak általánosított tapasztalata a szocializmus nagy tanítómesterei­nek, Marx, Engels, Leninnek taní­tása, amely megvilágítja a történe­lem mozgató erőit és megmutatja az útat, amelyen a munkásosztály pártjának haladnia kell. Csak az el­mélet adhatja mejj a Pártnak a biztonságot, a tájékozódás erejét és a ijürnyejő események belső kapcsolatának megértését. Az el­mélet és csak az elmélet az, ami a gyakorlatnak segíthet megérteni nem csupán azt, hogy hogyan és hova haladnak az osztályok a jelen­ben, hanem azt is, hogy hogyan és hová kell haladniok a jövőben is." El kell tüntetnünk az eddigi hibá­kat, a jövőben meg kell javítanunk a pártoktalás fenios munkájái, mert a Központi Bizottságok határo­zatai újabb és az eddigieknél még sú­lyosabb feladatokat rónak ránk, kom­munistákra, amelyeket becsületesen csak úgy oldhatunk meg, ha újabb jó káderekkel gazdagítjuk dicső Kommunista Pártunkat, akik a marx-leninista tanokat helyesen fog­ják tudni alkalmazni állami életünk minden szakaszán. Meg kell javítanunk a pártoktatást az alapiskolákban és a marxi-lenini körökben is, mert felemelt ötéves gazdasági tervünk az EFSz-ek fejlet­tebb termelési formára való átirányí­sáisa, iparunk és mezőgazdaságunk szocialista átszervezése osak a marx-lenir»i tanokkal felvértezett munkás- és parasztkáderekkel ér­hető el Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a harc ma dolgozó népünk ma­gasabb életszínvonaláért folyik, ami­nek egyetlen helyes módszere a jó munka és a többtermelés, aminél döntő fontosságú a marxista-leninista elmélet. Idevonatkozóan mondja Sztá­lin elvtárs: „Mint alapigazságot kell elismer­nünk, hogy minél magasabb a Párt és állami munka bármely területén működő funkcionáriusainak politikai színvonala és marxista-leninista ön­tudata, annál magasabb és termé­kenyebb ez a munka, és annál haté­konyabbak a munka eredményei." Az 1951—1952-e« pártiskolázási év­ben a tanítók elenegedhetetlen köte­lességé legyen az elmélet és a gya­korlatig élet szoros összekapcsolásai A jövő pártiskolázási évben meg kell javftani munkájukat a tanítók helyet­teseinek is, mert a tagok távolmara-* dásáért elsősorban ők a felelősek. Nagy feladatok állnak előttünk az 1951—1952. évi pártoktatás meg* javítása útján. E feladatok azonban megoldhatók, ha a jövőben a járási és városi pártvezetőségek nagyobb figyelmet szentelnek az alapiskolák­nak és a marxista köröknek, valamint az esti iskoláknak és azok rendszere* ellenőrzésének. Ha aktivizáljuk a ta­nácsadó és tanulókör funkcionáriusait, hogy már a közeli napokban meg­kezdhessék a kijelölt tanítók előké­szítését az 1951—1952. pártiskolázási évadra abból a célból, hogy azok a mostani évzárók kiértékelésénél okul­va az eddigi hibákon és hiányosságo­kon, minél több öntudatos, a Párthoz és a munkás­osztályhoz hűséges, odaadó, a marx­izmus-leninizmus tanaival felvérte­zett kádert nevelhessenek Pártunk­nak és népi demokratikus hazánk­sak t Koziner Imre, Rimaszombat

Next

/
Oldalképek
Tartalom