Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)

1951-07-22 / 170. szám, vasárnap

Világ prölet áriái egyesüljetek! A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1951 július 22, vasárnap 2 Kčs IV. évfolyam, 170. szám M önköltségek csökkentése a szocializmus építését gyorsítja és a béketábort erősíti A kormány fontos intézkedése a termelés önköltségének csökkentésére Népi demokratikus Köztársaságunk kormánya az önköltségek csökkentésének biztosítására szolgáló' hirdetményt tett közzé, amelyben a következőket állapítja meg: Csehszlovákia dolgozó népe 1945 óta, főként pedig 1948 februárjától a szocializmus felé haladó útján jelentős sikereket ért el. Megszüntette az életszükségleti cikkek, háború és megszállás okozta hiányát. Felszámolta a régi kapitalista kizsákmányolást, számtalan jogtalanságot és sérelmet, amelyeket a dolgozó nép széles rétegei ellen elkövettek, kiküszöbölt és sok messzemenő intézkeiéssel feljavította az azelőtt koldulásra és alamizsnák szedésére kárhoztatott a munkából kL5»*gedett százezreknek életét Encek ellenére még távolról sem Siisználjuk ki a szocialista gazdasági rendszer lehetőségeit és előnyeit. Erre a tényre a Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottságának ez évi februári ülésén is rámutatott hazánk első gazdája, Klement Gottwald elvtárs, köztársasági elnökünk, amikor ezeket állapította meg: „A szocializmus útján sokkal gyorsabb iramban haladhatnánk előre, ha termelésünket a szükségnek megfelelően gazdaságosabbá tennők." Népi demokratikus Köztársaságunk kormánya az utóbbi időben az intézkedések egész »orái. tette, amelyeknek célja, hogy a rnuqka termelékenységét emeljük, hogy fokozzuk a gazdaságosságot és meggyorsítsuk gazdaságunk fejlődését. Itt elsősorban az adminisztratív, az állami és közhivatalokban lévő nem, produktív erők számának csökkentéséről, valamint ugyanezen erőknek az üzemi adminisztratívákban való csökkentéséről van szó. Ehhez kapcsolódnak a dologi takarékossági intézkedések is. Ezekkel az intézkedésekkel azonban a gazdaságosabbá tétel feladata még nincs teljes mértékben kimerítve. Szükséges és lehetséges is, hogy további megtakarításokat érjünk el a termelés önköltsége tekintetében is. Ezért a kormány úgy döntött, megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy a folyó év utolsó negyedében, azaz 1951 szeptemberétől decemberéig az önköltséget csökkentsük, éspedig: a nehéziparban: a bányákban 1.6— 3.5 százalékkal, az energetikában, a finommechanikai és általában a gépgyártásban 3 százalékkal, a nehézgépiparban 3.2 százalékkal, az autóés a repülőgépgyártásban 2 százalékkal, a kémiai iparban 2.5 százalékkal, a könnyűiparban 1.2—4 százalékkal, az élelmiszeriparban 0.3— 1.5 százalékkal, a szállításban, a Csehszlovák Államvasutaknál 3.5 százalékkal, a Csehszlovák Állami Autószállítási vállalatnál 4 százalékkal, a további szállítási üzemekben I—3 százalékkal, a postánál 3 százalékkal, a belkereskedelemben 8.25 százalékkal ér, az építkezésben 20 százalékkal. Mit is jelent az önköltségi árak csökkentésének feladata? A Szovjetunió tapasztalatai arra intenek bennünket, hogy az önköltség csökkentéséért vívott harc, azaz a nyersanyag, az anyag, a tüzelő, energia, rezsi, 6tb. költségei, a termelésben elindított harc a veszteség és a fölösleges kiadások kiküszöbölésére egyike a legfontosabb eszközöknek, amely biztosítja a szocialista iparosítás fokozott iramát, a közszükségleti áruk termelésének erőteljesebb ütemét, az árak csökkenését és ezzel egyidejűleg a munkások, földművesek és érteimiségiek életszínvonalának emelkedését. Az önköltség csökkentésének nagy jelentősége nemzetgazdasági szempontból a következő példából szemléltetően domborodik ki: Ha a nemzeti üzemekben az önköltséget például évente pusztán 1 százalékkal csökkentenénk, oly megtakarításra tennénk szert, amellyel 22.000 új Inkásegységet tudnánk felépíteni. A vühnyenergrában való évi 1%-os csökkentéssel 2 közepes vízierőmü termelését takarítanánk meg. A színes fémek 1%-os megtakarításával évente a nyersanyagok behozatalának milliós értékeit takarítanók meg, amit most idegen valutákban vagyunk kénytelenek fizetni. E pár felsorolt példából is kitűnik, hogy az önköltségben bevezetett kisebbmérvű megtakarításoknak is mily nagy jelentőségük van. Éppen ezért e

1 keríthetetlen a szocializmus sikeres építése szempontjából az önköltségek csökkentéséért folytatott mindennapi harc, mert ezzel minden dolgozó életszínvonalának emelését biztosítjuk és leküzdjük a közellátásban mutatkozó nehézségeket, amelyekre vonatkozóan á kormány június hónapban tett intézkedéseket. Nagy különbség van az önköltségek csökkentéséért vívott harcban a kapitalizmus és a szocializmus országaiban. A. kapitalisták érdeke az, hogy a termelés költségeinek azon tételeinél vezessék be elsősorban a csökkentést, amelyek a munkád rrunka oHii jutalmára vonatkoznak, azzaz a munkabért csökkentik. Ugyanakkor az anyaggal, hőenergiával a kapitalista termelésben nagyon gyakran pazaroltak és nem használták ki gazdaságosan. A munkásosztály kizsákmányolása, a munkabérek csökkentése-, igen, ez jelentette a kapitalisták útját a termelési költségek csökkentéséhez. A szocializmusban az önköltség csökkentésének elérését egészen más úton kívánjuk elérni. Nem a bérekre megyünk rá, hanem a dolgozók figyelmét ráirányítjuk az anyaggal, az energiával, a tüzelővel, a nyersanyaggal való takarékosságra, gépek és berendezések helyesebb kihasználására és azon vagyunk, hogv minden dolgozónak érdekevé tegyük a takarékosság bevezetését. Tervezőink nagyon gyakran egyenesen pazarolnak. Túl könnyedén bánnak anyaggal, színes fémekkel, hőenergiával, térrel egyaránt, anélkül, hogy számba vennék a szükséges és a mutatkozó takarékossági lehetőségeket. libb jövőjét. Éppen ezért a takarékosság é6 a gazdaságosság elvét, rögtön a tervek elkészítésénél kell számbavenni. Ez a szocialista út az önköltségek csökkentéséhez. így valósítják azt meg a Szovjetunióban és - így látunk hozzá e kérdés megoldásához most mink is. A kormány intézkedéseket tesz, amelyekkel a dolgozók a terv teljesítésében és túlteljesítésében az önköltségek csökkentésével anyagilag lesznek érdekelve azáltal, hogy az elért megtakarítás részben a dolgozók üzemi fondját togja megilletni, részben pedig prémium formájában kerül majd kifizetésre a munkásoknak, mestereknek, munkahely- és üzemvezetőknek. Felhívással fordulunk tehát minden dolgozóhoz, — felhívásunk elsősorban a Forradalmi Szakszervezet és a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség funkcionáriusaihoz szól, — hogy az ipari, mezőgazdasági, közellátási és kereskedelmi termelést tegyék gazdaságosabbá, folytassanak széles politikai meggyőző kampányt az önköltségek csökkentésének jelentőségéről és fontosságáról, fejtsenek ki hathatós propán- indát annak érdekében^ mily iiagy jelentőséggel bir a szisztematikus harc az üzemekben és egész életünkben a gazdaságosság bevezetésére és megerősítésére: Népi demokratikus kormányunk felhívásában ugyanakkor figyelmeztet bennünket arra, hogy az önköltségek csökkentéséért megindított harcot olymódon kell folytatni és veztni, hogy eredményei már, a normák felülvizsgálásánál, a közvetítő tervek kidolgozásánál megmutatkozzanak. A munksok, műszakiak, konstruktőrök, tervezők, városaink és falvaink dolgozóinak tömegeit hassa át a jelszó: Az önköltségek csökkentése a szocializmus építését gyorsítja, a béketábort erősíti. Legyen ez a jelszó reális erő, amely hatalmas lendülettel vi6zi előbbre szocialista átépítésünket, gazdasági újjáépítésünket. Számoljuk fel fokozatosan, kitartóan a mindmáig ki nem küszöbölt elégtelenségeket és építsük ernyedetlenül népünk jobb és örömteÓvjuk meg a gabonát! Szlovákia falvaiból érkező jelentések örömteli híreket hoznak- A közösen megművelt földeken a szocialista mezőgazdasági módszerek bevezetésével gazdag termés mutatkozik. Szövetkezeteink és egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztjaink egves vidékeinken már megkezdték a gabona beszolgáltatását. Mindannyiunknak elsőrendű érdeke fűződik ahhoz, hogv minden szem gabonát biztos raktárakba helyezzük el, hogv megóvjuk az időjárás minden viszontagságától kenyerünket. A kenyér biztosítja azt. hogv gyáraink, üzemeink dolgozói fokozott mértékben teljesíthessék feladataikat, amelyeket felemelt ötéves tervünk rájuk ró. Népi demokratikus Köztársaságunk öntudatos munkásosztálya lépten-nyomon igazolja,' hogy minden ereiének megfeszítésével harcol és dolgozik gyermekeink boldogabb életéért. A kenyér biztosítja azt, hogy fokozott harcot folytathassunk a békéért, szabadságunkért, élet- és kultúrszínvonalunk felemeléséért. Biztosítsuk tehát azt, hogv amit a paraszti munka a szocialista mezőgazdasági termelés bevezetésével és megvalósításával dolgozó népünknek az ország továbbfejlesztése érdekében most átad, hogv azt megőrizzük minden viszontagságtólAd juk tehát át a szabadon álló, a teljes mértékben ki nem használt raktárakat, hogv a gabonát elhelyezhessük. Bocsássuk a népi közigazgatás rendelkezésére átmeneti időre kultúrházainkat, a CsISz, a Nőszövetség, a CSEMADOK kultúrhelyiségeit. Tegviik magunkévá a Nemzeti Arcvonal Központi Akció Bizottságának kérését. Tegyük szabaddá kultúrhelviségeinket, adjunk helyet a békearatás dús gyümölcsének. Igazságos ítélettel sújtották a vámosladányi kulákot Dolgozó népünk napról napra jobban felismeri a

v falusi kulákok gyalázatos arcát, akik gyűlölik népi demokratikus rendszerünket és különféle szabotázsokkal, a beszolgáltatások nemteljesítésével akadályokat igyekeznek elénk gördíteni a szocializmus felé vezető útunkon. A napokban a lévai járásbíróság tanácsa Vámosladányban nyilvános tárgyalást tartott. Számos kis- és középparaszt jelenlétében felelősségre vonták ezen Szabó Géza vámosladánvi 24 hektáros zsírosparasztot. A falusi kulákok népünk raffinált kártevői. De Szabó Géza különösen raffinált volt. Valaha birtokán hat tehenet, négy lovat sok sertést és baremíit tartott, ma 24 hektáron csak két tehenet nevel és pedig azért, mint a bíróság előtt bevallotta, hogy kevesebbet kelljen beszolgáltatnia. Például 100 kg baromfi helyett 16.5 kg baromfit szolgáltatott be. A biztonsági szervek ellenben a házkutatás során több mint 25 kg libazsírt találtak nála, amelyet feketén akart eladni. Az előirt 1150 kg marhahús heIvett csak 500 kg-ot, a 710 kg sertéshús helyett csak 60 kg-ot szolgáltatott be. Népi demokratikus rendszerünknek ez az ellensége közélelmezésünket nemcsak hússal károsította, de több ezer liter teftel. több száz tojással, több mázsa hüvelyes és olajos növénnyel, szénával és más mezőgazdasági termékekkel. Szabó Géza azonkívül földjének jelentős részét megműveletlenül hagyta és kb. 80 négyszögölet Sági Máriának adott át belőle, aki ezért a »nagylelkűségéért« feketén árusította a falusi kulák letagadott termékeit. Szabó Géza 1950-ben a munkások élelmezésére szánt liszttől néhány métermázsát felvásárolt és ezt az állatokkal, sertésekkel etette fel és ilyen módon aláásta közellátásunkat. A biztonsági szervek a házkutatás során több mint 600 kg lisztterméket találtak nála, melv nek nagyrésze már használhatatlan állapotban volt. A lévai járásbíróság' tanácsa alaDOsan megfontolta az összes körülményeket és ítéletet hozott a közélelmezés szabotálóia ellen. Szabó Géza kulákot 7 évi szabadságvesztésre, vagyona elkobzására és 50.000 korona pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés ki nem fizetése esetén további egy év szabadságvesztésre változik. A szövetkezeti tagok, a kis- és középparasztok és Nvitra kerület minden dolgozója megelégedéssel fogadja ezt az ítéletet és tudatában van, hogy az ítélet megfélemlíti mindazokat, akik köí-élelmezésUnket meg akarják károsítani és haladásunkat a boldogabb élet, a szocializmus felé akadályozzák. A normák ieliilvizsgálási kampánya az újítómozgalom hajtóereje A normák felülvizsgálás! akciója Zsolna kerület sok üzemében széles alapokon kifejlesztette az újító mozgalmat. Újítóink új termelési távlatokat fedeznek fel. ú i haladó munkamódszerekkel dolgoznak, javítják a munka szervezését és ennek alapján az eddigi szilárd norma elavultnak mutatkozik. A povážskábystricai Klement Gottwald-üzemben ú jító javaslatokkal törik az öreg normákat és fokozzák a termelékenységet. Hrídina Aloiz műszaki a normák felülvizsgálást kampányával kapcsolatban szocialista kötelezettséget vállalt, hogv védnökséget vállal Macosin Ferenc'munkás felett, kinek A CiKP Központi Bizottsága elnökségének határozata az 1951-1952. évi pártiskolázásról A Csehszlovákiai Kommunista Párt elnöksége a napokban nagyjelentőségű határozatot adott ki az 1951—1952. évi pártiskolázásról. A határozat elején értékel' az utolsó két pártiskolázási év eredményét, amelyek lefolyása alatt a kommunisták százezrei sajátították el a marx-leninizmus alapeszméit, ami elősegíti, hogv még jobban és gyorsabban teljesítsük nagyszabású feladatainkat a szocializmus kiépítésében. »Nagyra kell becsülnünk azt a ténvt, hogy a pártiskolázás éve szétválaszthatatlan részévé lett Pártunk életének* — hangzik a határozat és aztán így foglalkozik tovább a pártiskolázás tanítójának munkájával: »A pártiskolázás éve tanítójának munkája nagyon felelősségteljes. Mikor a Párt megbízza tagját azzal a feladattal, hogy. tanítsa a marx-leninizmust, bizalmat helvez belé. A bolsevista tanító a kommunizmus, az igazság odaadó harcosa, mert harcol Marx, Engels, Lenin és Sztálin elveinek a terjesztéséért és megvalósításáért.« A határozat továbbá hangsúlyozza a marxi-lenini elmélet hatalmas jelentőségét hazánk szocialista építésében és rámutat, hogy a marx-leninista magántanulás elhanyagolásával a prakticizmus vonalára süllyedünk. Sokan, akik el vannak merülve a közigazgatási és gazdasági feladatok teljesítésébe, a szocialista építés terén eddig elért sikerektől kábultan nem látják a nemzetközi és a belügyi politikai kérdések

1 bonyolultságát. Az ilyen dolgozók mechanikusan kezdik átvenni és teljesíteni a feladatokat, lelketlen rutinosságba esnek és fokozatosan nagyobb és nagyobb hibákba esnek és sikertelenségek érik őket. ^Közismert dolog, hogy az elmélet, ha igazi elmélet, a gyakorlat emberének tájékozódási képességet nyújt, világos távlatot, biztonságot a munkában és működésünk győzelmébe vetett hitet« — így tanít bennünket Sztálin elvtárs. A határozat továbbá foglalkozik az új páťtiskolázás évének programmjával és módszerével. A pártiskolázás 1951 november 1-én kezdődik. »A jövőben a további iskolázásnak az lesz a célja, hogy kiterjessze, kiegészítse é^ elmélyítse a kommunisták tudását és legfőképpen az a célja, hogy elméletileg jobban előkészítse a mi közép és magasabb vezető kádereinket. Ezért az iskolázás tantervét ki kell bővíteni az egyes fokozatokon és meghosszabbítani ezek időtartamát két tanévre. Emellet arról is van szó, hogy a pártiskolázás éve foglalkozzék a Párt új feladataival, melyeket a jelenlegi helyzet diktál, hogy a marxista-leninista elméleti alapelvek össze legyenek kapcsolva az időszerű problémákkal. Ami a jövő pártiskolázás évének alakulatait illeti, ezek a politikai iskolázás alapkurzusaiban, a marx-lenini körökben a járási esti iskolákban és a marx-lenini elmélet önálló tanulmányozásában fognak megvalósulni. sAz alapfokú kurzusoknak új jelentőségük lesz — hangzik a határozat — és pedig az, hogv ezekben olyanok is tanulhatnak, akik nem tagjai a Pártnak, de az alapszervezet engedélyt ad rá. Ilven módon lehetősége nyílik számos ČsISz-tagnak és funkcionáriusnak, valamint olyan dolgozóknak, akik készülnek belépni a Pártba, mélyebben foglalkozniok a marx-leninizmussa!.« »Nem kétséges az, hogy Pártunk ideológiai életének továbbfejlesztése — így végződik a CsKP Központi Bizottsága elnökségének határozata — hozzájárul Pártunk szilárdításához, új bolsevista káderek neveléséhez és további sikerekhez hazánk szocialista építése terén. segítségére lesz, hogv az ez év végéig két újítójavaslatot nvujthasson be. Az egyik újító javaslat által ielentős mennyiségű wolfram-megtakarítást érnek el. Az ú jítóiavaslat kb. 80.000 korona megtakarítást fog jelenteni- A másik újító javaslat, amellyel ezek az elvtársak foglalkoznak, ugyancsak nagymértékben gazdaságosabbá tenné a termelést. A zsolnai Štefan Bašťovanskýról elnevezett üzemben is a normák felülvizsgálási kampánva buzdította a munkásokat, hogv az eddigi termelési folyamatokba újításokat hozzanak. Jurik. Hronyec, Mihal, Kosliar, Danak és Chupanv mesterek újítási javaslatokat nyújtottak be, amélvekkel 30 százalékkal javítják a gépek teljesítményét és egy munkaerőt takarítanak meg. Piela Márton újító javaslatával munkaerőket takarítanak meg és egyszerűsítik a nehéz és fárasztó munkákat. Egy további újító javaslatot Slezák Emil nyuitott be. Ezzel a homokszállításnál négy munkaerőt takarítanak meg és inbban kihasználják a géni berendezést. Az ez évi normák feliítvizsgálási kampányánál mintaképül szolgál Vasút János újító. A munka iobb megszervezésével, osztílvában átlagosan 15 százalékkal szilárdítják meg a dolgozók normáikat. Zigó Augusztin műszaki a normák felülvizsgálás!" kampánva során vállalta, hogy Lvdia KorabelnyU%ova módszere alaoján Komanda Ferenccel úiító javaslatot nyújt be, amellyel színesfém megtakarítást érnek el Az úiítójavaslat értéke több mint 100.000 korona évente. Gizet János Hajcsik József munkással ez év szeptember l-ig t'

1 jító ja vaslatot fog kidolgozni, amelvnek segélyével jelentős mennyiségű kerek kést takarítanak meg, melyeket eddig kapitalista országokból hoztunk be. Ezeket a késeket az üzemben olyan anyagból fogják készíteni, amelv eddig egyáltalán nem volt kihasználva. Bajo János, Bielik és Jelenik elvtársakkal együtt szeptember l-ig újítójavaslatot nyújt be, ugyancsak a színesfémek takarékos felhasználásának érdekében.