Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)
1951-07-19 / 167. szám, csütörtök
2 OJ sin 1951 július 19 Könnyebb libát őrizni, mint aratni mondják és teszik az ekecsí kulákok A nagymegyeri járásban folyik a tisztogató munka. Naponta zajtanuk le a népbírósági tárgyaiások. amelyeken a legalattomosabb, a legkegyetlenebb osztály ellenségekre, a siaboláló kulakokra sujt le a falu becsületes dolgozóinak ökle. A falu kis- és középgazdái saját maguk tnondják ki az ítéletet a zsarnok kulákok fölött. Minden tárgyaláson újabb és újabb formában látják a kulákok rosszmájúságát, ördögien gonosz lelküket. Látják, hogy a kulák szép szavak mögé re/ti valódi énjét. De a népbírósági tárgyalásokon lerántják a leplet róluk és gonoszságuk teljes meztelenségében állnak a falu dolgozói előtt. Tisztán látják a falu dolgozói a báránybőrben meglapuló tigriseket. De hogy ezt elérhessék, először le kellett a fenevadakról húzni a báránybőrt, N amiben meghúzódva várták az alkalmas pillanatot, amikor a békés falust dolgozókra vethessék magukat. A tárgyalásokon látják tisztán a falu kis- és középföldművesei azt a sok arcátlanságot, amit a kulákok velük szemben és rajtuk keresztül az egész dolgozó népünkkel szemben tanúsítottak. Sok ideig a kulákok mézes-mázos szavakkal megtévesztették a jalu kisés középföldműseit. Voltak sokan, akik azt hitték, hogy a kuliknak csak az a bűne, hogy sok földje van. Sok ideig nem vették észre azt, hogyan nyúzza őket különféle formákban a kulák. A tárgyaláson azonban felnyitották a falusi dolgozók szemeit, tisztában vannak már azzal, miért-kell sok esetben még a kivetett beszolgáltatási kötelezettségüket is túlteljesíteni. Látják, hogy ennek az az oka, hogy a kulákok nem tartják be a vetési tervet, a földjük után kiszabott beszolgáltatási kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a birtokukhoz mérten kötelező állatállományt egyetlen egy kuláknál sem találjuk meg. Iparkodnak még a meglévő állatállományukat is minél hamarább kipusztítani. Abban a szép reményben ringatóznak, hogy ha kipusztítják az állataikat, nem fognak a piacra semmit sem adni, üz ipari dolgozók nem tudnak húshoz jutni és emiatt a szocializmus ellen fognak fordulni. De szám;- l tásukban csalódtak, mert szövetkezeteink és a becsületes egyénileg gazdálkodó. kis- és középföldmüveseirik segítségével rendes áron tudunk megfelelő húsmennyiséget juttatni dolgozóink aszta'ára. A kulákokat a szabotálásokért és feketevágásukért nem büntették meg eddigelé kellőképpen. Azt lehet mondr.ni, kesztyűs kézzel bántak velük. Ettől a kesztyűs kézzel való bánásmódtól kaptak kedvet az ekecsí kulákok is ahhoz, hogy ne elégedjenek meg csak azzal, hogy a vetési tervet nem tartották be, a beadási kötelezettségüknek nem tettek eleget, sem terményben sem húsban, hanem még az aratás szabntálásával is megpróbál kőzzenek Hogy olyan termésünk van, amilyenre régen nem emlékezünk, bosszantotta az ekecsi kulákokat. Gondol tik egyet és elhatározták, hogu minden erejükkel azon lesznek r hogy a jó termésen valahogy rontsanak. Ekecs község határában is szépen megérett a búza. Mindenfelé az aratási előkészületek nyomai vo'.tak láthatók. A kis- és középgazdák udvarairól kaszo pengése hallatszott, az Egységes Földműves Szövetkezet udvarán pedig a gondosan rendbehozott aratógépek várták a pillanatot, hogy késedelem nélkül megkezdhessék az aratást. A falu három kulákja is készülődött az aratásra. Névszerint Ábel László 48 hektáros, Köles Ferdinánd 20 hektáros és Bittér Károly 20 hektáros kulák. Csakhogy ezeknek a kulókoknak az előkészületei eltértek a falu többi gazdáinak az előkészületeitől. Az udvarukban nem lehetett kaszapengést hallani, sem aratógépet nem javítottak. A kulákok' szorgalmasan guűitögették a libahaitó vesszőket A falu dolgozó parasztjai egymás között iókat nevettek a kulákok szorgosko^ásán. Mondogatták egumás között: Miluen iók lettek ezek a kulákok. már a tibanásztorukr><k is gondoskodnak libahaitó vesszőről. Elkövetkezett az aratás ideie is és akkor sült ki, hogy a kulákok miért gyűjtögették a libahajtó vesszőket, ahelyett, hogy kaszáikat készítették volna elő az aratásra. Ekecs község lakosai kaszákkal a vállukon indultak ki a mezőre. hogu a szén termést idejében learathassák. hogy a túlérés által bekövetkezhető szemkihullásának elejét vegyék. A kulákok kapui. is sorban megnyíltak és nekiindultak a kuláko'-. maguk előtt nagy sereg libákat terelve, a vállukon kasza helyett az aratási előkészületek alatt összeszedett vesszők. Haialmas kurjongatás közepette terelgetik a tibáp'iat a IthalrgiJő felé Útközben, akik meglátták őket, mind mosolyogtak la'tuk A kulákok o;rf g olyan sz'uszaggató hangon panaszkodtak, hogy még a kőszikla is könnyezett volna a ranaszik után, ha' -i panaszok nem cv ö szájukból erednek. Uton-úlfélen azt panaszolgatták, hogy most a legnagyobb munkaidőben, akiikor a termés már megérett, aratni kellene, nekik pedig libát kell őrizni. No, de Isten látja lelkünket, mondogatják a kulákok, ml nem vagyunk bűnösek, ha nem kapunk libapásztort, hát kénytelenek vagyunk a szegény libákat magunk kihajtani hogy libáinknak a begyét egy kicsit rendbehozza a zöld. Nem tehetjük tönkte drága libáinkat azzal, hogy csak árpát és zabot etessünk velük. A libalegelön a kulákok egy fa alá telepedve figyelték az úton elhaladó, kaszákkal felszerelt gazdákat. Több gazdának azt a kijelentest tették, hogy üljenek hozzájuk, ne siessenek, ráérnek, úgy sem maguknak dolgoznak, mert hiszen termésüket úgyis be kell szolgáltatni. Voltak aztán olyanok is, a kisgazdák között,-akik megkérdezték, hogy hát ők mikor számítanak aratni, hiszen már a kalászokból kihullnak a szemek. A kulákok csak legyintettek és azt felelték, ha kihullanak a szemek, akkor is marad még annyi, ami nekünk és libuskáinknak elég lesz. Ezek a gazember kulákok. mikor más gazdák arattak, libapásztorságot játszottak. Azt várták, hogy a szem a túlérés következtében kihulljon a kalászokból. Csak annyi maradjon, amivel az ö haszontalan életüket fel tudják tartani. De nem ment soká a kulákok játéka. Hamar beleuntak. Ha az ekecsi Nemzeti Bizottság taglai szemet Is hunytak fölöttük, de annál erélyesebben felléptek az ekecsi CsISz tagjai. A Nemzeti Bizottságot a járási pártszervezet segítségével feloszlatták, mivel hivatásának semilyen téren nem tett eleget. Az egész község vezetését az ifjúsági szervezet vette át Faraga elvtárs járási párttitkár szavai szerint nincs olyan emberekre szükségünk a vezető helyeken, akik a haladás kerekét meg akarják állítani. A kulákok is felhagytak a libapásztorkodással. mivel a fa alatt sem voltak kellően megvédve a napsütéstől. A mult héten pénteken kisérték be a három iórnadarat a nagymegyeri üdülőtelepre. A libuskáik siraltaqs gágogással búcsúztak hűséges gazdáiktól, akik olyan nagy gondot fordítottak ráiuk. Ekecs község lakosai pedig a kulákok letartóztatásának hírére, a tervezett aratási időt. két nappal megrövidítik, hogy legyen idő a kulákok gabonájának leutalására is. A második típusú Egységes Földműves Szövetkezet tagjai pedig százszázalékban aláírták a harmadik típusú szövetkezeti gazdálkodást. De ez nemcsak Ekecsen van jgy. Nézzünk csak széjjel a, híres Fehérvári Ignác kiücsodi kulák körül is. Fehérvári Ignác szintén a kulákok jobbfajtájából való. Mikor az Uj Szó kritikája nyomán már ráirányult a figyelem, hogy embereket zsákmányol ki, siránkozva kijelentette, hogy ő soha nem tartott embereket a szolgálatában. Most pedig, mikor az arafás menetét ellenőrző bizottság meglátogatta és Fehérvári Ignácot munka nélkül találta otthon és kérdőre vonta, hogy miért nem arat hiszen a szemek már mind kihullanak az érett kalászból. Fehérvári Ignác siralmas hangon így panaszkodott: Jaj. »űrfiak«, nem győzöm én ezt egyedül, adjanak nekem részaratókat. Hiszen mindig négy-öt alkalmazottam szokott lenni, most hogy kívánhatják, hogy egyedül végezzem el azt a tömérdek munkát. Kapott is aztán Fehérvári Ignác részaratókat, de nem olyanokat, akik az ő magtárába gyűjtenék a gabonát. Fehérvári Ignácot pedig elhelyezték olyan helyre, ahol még a napsugarak sem zavarhatják a kulák méltóságos nyugalmát. Sok helyen megtörtént az Is, hogy mikor a kulákok látták, hogy büdös a levegő körülöttük, betolakodtak az EFSz-be. Az EFSz-ek leple alatt akarták továbbfolytatni romboló tevékenységüket. így történt ez Csicsón is. A kulákok megrohanták a szövetkezetet, mert ott a beszolgáltatási kötelezettségtől mentve érezték magukat. A csicsói szövetkezel dolgozói látták, hogy a szövetkezetben is csak hátráltatják a munkát és ezért a járási pártszervezet segítségével a kulákokat kisöprüzték a szövetkezetből. Az öt kisöprűzött kulák azt hitte, hogy mint a többi kulákok, ők is majd elhelyezkednek a földműves raktárszövetkezetben, a DVPben, vagy valami állami birtokon intézőnek vagy munkavezetőnek. De tévedtek, mert még munkásnak sem kellenek sehol, nem hogy vezetőnek. Csicsó községben pedig nemcsak hogy munkát, de még lakást sem hajlandók nekik a községben tovább adni. Így a kulákok mint gazdátlan, kivert kutyák kénytelenek búcsú nélkül még a falu tájékáról is elsomfordálni. SZARKA ISTVÁN A nagymagyari traktoros-brigádot sürgősen meá kell tisztítani a befurakodott kulákoktól Gömörpanyií község fiataljai élen haladnak az aratásban Amikor végignéztem a hatalmas búzatáblán, ahol éppen nagy lendülettel folyt a munka, akaratlanul is az a gondolat töltött el, hogy az idén biztosítva lesz a dolgozók kenyere. Községünkben III. típusú EFSz van. A szövetkezeti tagok lelkes munkája mellett az ifjúság sem marad hátra. Szabó Imre brigádja például már reggel 6 órakor dolgozik. Minden fiatal nagy szorgalommal hordja össze a kévéket. Az egyik kereszt tetején büszkén lengedez a CsISz zászlaja. Ez még nagyobb munkalendületre buzdíjta a fiatalokat. Amikor csoportom tagjaihoz értem, nagy örömmel fogadtak. Csakhogy valamit mégis észrevettem. Rövidesen meg is szólalt az egyik fiú és habár jóakartúlag, de mégis kissé megsértett. Azt mondotta, hogy ebben a forróságban nem nekem való az aratás. En aztán megfeleltem kijelentésére: — Pista, te tudod, hogy én munkástanítónő vagyok? — Dehogyis nem, hiszen mesélted. — Akkor miérti beszélsz ilyen hangon velem. Te jól tudod, hogy munkában nevelkedtem és dolgozó nő vagyok, nem pedig holmiféle »úrinö«. — En nem... én nem azért mondtam. — Vagy talán úgy gondoltad, hogy megalakítom a brigádot, én meg majd a hűs fák alól fogom nézni, hogyan ha1 ladtok. Hát nem itt van az én helyem is köztetek? A brigád egy darabig szótlanul dolgozott, de nemsokára víg nóta csendült fel. Közben elkezdtünk beszélgetni a versenyről. Vajion ki fogja megnyerni? Ezekről gondolkodva még lelkesebben folyt a munka. Másnap a járási elnökségi gyűlésre kellett mennem. Társaim nagy izgalommal vártak vissza. A gyűlésről egyenesen hozzájuk mentem, fel&llottam a pótkocsi tetejére is elmondottam nekik, hogy a mi csoportunk viszi az elsőbbséget a környező CsISz-csoportok között. Erre olyan nagy lett a lelkesedés és a fiúk meg a lányok olyan gyorsan hordták össze a kévéket, hogy ki sem lehet mondani. A CsISz-tag traktorosok is dolgoztak gépeikkel, mint a villám. Mikor például Poborik Tibi megszomjazott, még akkor sem akart megállni. Csak odaszólt a vizhordónak: »Gyorsan már azt vizet, nem állhatok a gépemmel.« A legutóbbi Időben a kedvezőtlen időjárás kissé megzavart bennünket Ha ez közbe nem jött volna, akkor vasárnap délben már az utolsó szem gabona is keresztekbe lett volna rakva. PROKSOVÁ ETELKA, Oörrlőrpanyit Nagymagyaron az aratás éppen egy nagy búzatáblán íoly;k. A szövetkezet tagjai az aratást korszerűen munkacsoportokkai végzik. Vlahi István vezetése alatt, egy 34 tagból álló munkacsoportot alakítottak, amelybe a szövetkezeti asszonyok is szép számmal bekapcsolódtak. Az aratók között vannak fiatal CsISz-tagok is, mint például a 16 éves Bagyora Feri, aki bizony egy cseppet 6em marad hátra a munkában. A munkakedv, a tagok között nagyon jó Szép eredményeket érnek ell." Naponta csaknem mindannyian ledolgoznak két munkaegységet. Termés jó mutatkozik a r.agyma gyári EFSz földjén. Az aratással egyidejűleg • a tarlószántást is végzik se héten inár a cséplést is megkezdik. Beszélgetésünk közben megakadt a szemem az egyik aratógépen, amely ott áll a fö'.d szélén. Megkérdeztem, liogyhát azzal miért nem dolgoznak. Erre aztán Blah: István munkacsoport vezető elmondotta, hogy a gép rossz és hogv a legnagyobb baj a z aratásban az, hogy állandóan elromlik valamelyik gép. Az őszi árpa aratásánál is az önkötöző csak minden második kévét kötötte be, így hát sok időt kellett feleslegesen elvesztegetni. Ez a dolog is csak azt igazolta, hogy a nagvmagyari traktoros-brigádból az utóbbi időkben a szerkesztőségünkbe beérkezett panaszoknak komoly alapja van és hogy a traktoros-brigád körül komoly bajok vannak A helyi Nemzeti Bizottság éppen jelenlévő elnöke részletesen elmondotta, hogy miben látja ő a hibát a helyi traktorosbrigádban. A traktorosok nagyrésze kulákcsemete, akik igen rossz szemmel nézik a köztük lévő Rigó Nándort, aki egészen szegény családból származik és aki mint a munkásosztály öntudatos fia, tisztán átlát a kĽlikok mesterkedésén. Ezért, ahol csak lehet ártanak neki és nevetségessé próbálják tenni. Az egyik alkalommal például döglött hörcsögöt raktak a traktorába. Négy napig bűzlöt benn a gépben, mikorra megtalálták. Vagy érdekes a másik eset is.i Az egyik reggel Rigó élvtárs utolsónak tankolt és hogyan, hogyan nem, víz került a naftás kannába, úgyhogy Rigó elvtárs traktora a földön másfélóra múlva leállt. Máskor mindig Adamcsek Márta, az állomás gazadasági. vezetője, szokta kiadni a naftát, de hát ez alkalommal, vagyis pontosan akkor, mikor Rigó Nándor utolsónak tankolt, nem ért ra. Felkerestük Adamcsek Mártát is. Kérdezzük tőle, hogyan kerülhetett a naftába víz? Azt felelte, hogy ebben kizárólag csak Rigó Nándor a hibás. Miért nem nézte meg mi van a kannában? Aztán a többi traktoros felől érdeklődünk. Arra a kérdésre, hogy igaz-e, hogy a traktorosok kulákok fiai, azta feleletet kaptam, hogy egy sinc6 köztük kulák, ezek mind szegény, egyszerű munkásemberek. Csakhogy aztán a végén 6ok minden kisült. Még az is, hogy magának Adamcsek Mártának sincs keresnivalója, mint gazdasági vezetőnek a traktoráiíomáson. Apja szintén kulák és spekuláns. Földjeit beadta a szövetkezetbe ő maga pedig sofförködik. Felkerestük Rigó elvtársat. Éppen a/csallóközcsütörtöki traktorállomáson volt. ahol gépét javították. A beszélgetésre odahívtuk az üzemtanács elnökét és Pagács agronómust is. Mégegyszer letárgyaltuk az ügyet. Az üzemtanács elnöke szintén Rigót hibáztatta és az agronómussal együtt feltűnően a nagymagyari kuláktraktorosok oldalára állott Azt mondták mindketten, hogy azok nem kulákok, hanem mind becsületes családból származnak és kiválóan dolgoznak. Hogy ~ egyelőre jód dolgoznak ez igaz, mert az állandó gépsérülésektől eltekintve most még rendesen elvégzik munkájukat. Csakhogy meg kell nézni az érem másik fe'ét is. Ezekután Hornyák Istvánnal, az á'lomás politikai vezetőjével beszéltünk. Végre egy valaki, aki mélyebben lát a dolgokba és aki ebben az egész jól megszervezett csallóközcsütörtöki nagymagyari kulák klikkben nem azzal kezdte, hogy mindenben Rigó a hibás. Hornyák elvtárstól pontosan megtudtuk a nagymagyari traktorosbr gád tagjai,iák igazi mivoltát. Nézzük csak. Lúcs Pál apja viténypusztai kulák. Molnár György apja madarászi 110 holdas kulák. Szó'cs József apja szintén kulák. Jeskó Gyrh apja pedig Felsőpatonyon kulákoskodik. No, és végül Fördó's János, több tanú előtt egy alkalommal ezt a kijelentést tette: „Nekem, 150 holdas gazda fiának ezen a rothadt traktorállomáson kell dolgoznom." Fördős Jánosról ismeretes az is, hogy gyakran részegeskedik és részeg állapotban már két traktort összetört. Vagy tekintsünk be ezeknek a híres traktorosoknak a tavaszi működésébe. Amikor árpát fuvaroztak, feltűnt az akkori éjjeli őrnek, hogy a garázsban is van egy zsák árpa, «* raktárban is és még több más helyen is. Nemsokára nyilvánvalóvá vált, hogy lopásról van szó. A traktorosokat mindössze csak megdorgálták, de további következményei nem lettek az árpa-ügynek. Ellenben az éjjeli őrnek, aki mindenről tudott és belelátott a kulákcsemeték dolgába, távoznia kellett állásából. A kép tehát tiszta Itt egy jól megszervezett kulák társaságról van szó, amely nem nézheti azt, hogy Rigó Nándor, egy ilyen „senki", legyen köztük. Azért került hörcsög Rigó traktorába, hogy nevetségessé tegyék, azért került víz a naftába, hogy Rigó gépe elromoljon és azért kapja Rigó mindig a legrosszabb gépet, hogy ne tudja megállni helyéi, a versenyben. A kulák-banda nem tűrheti maga között az éjjeli őrt sem és senki mást, aki átlát a szitájukon. Igaz ugyan, hogy a fent felsorolt jómadnrak rendesen végzik munkájukat. Ez nem csoda, hisz jól értenek ők a politikához Ha rögtön, a földeken szabotálnák a munkát, akkor könnyű lenne igazi énjüket leleplezni. Dehogyis! ök jól dolgoznak, hogy így hírnévre tegyenek szert és hogy aztán minden út nyitva legyen előttük, hogy mennél jobban be tudjanak furakodni a becsületes dolgozók közé. Majd csak eljön a kellő pillanat, amikor felfordíthatják a rendet. Itt az ideje, hogy kádertéren tisztogatást végezzenek a naevmagyari traktorosok és a csallóközcsütörtöki traktorállomás vezetősége között. Nem szabad megengednünk, hogy az ellenség befu rakor1 jék soraink közé. Tarthatatlan helyzet az, hogy ma a dolgozók országában úgy hánynak a munkást, mint aho«y a kulák-klikk bánik Rigó Nándorral. S. J. Azonnali vizsgálatot a deáki állami birtokon Szombaton, július 15-én 5 óra körül a vágsellyei járásban lévő Deáki községben az állami birtokon kigyulladt egy 70 hektár termését magába foglaló herekazal és még vasárnap is égett. A birtok intézője azt állítja, hogy a kazal magától gyulladt ki és oltani nem lehetett, viszont az alsószeli dolgozók azt mondják, hogy a kazal olyan nehezen fogott tüzet, hogyha az intéző úr, rögtön odarendeli a birtok munkásait, akkor a tüzet el lehetett volna oltani és a takarmányt megmenthették volna a pusztulástól. Ezzel szemben sem a tűz keletkezésekor, sem pedig a további oltási munkálatokra az intéző a birtok munkásait nem rendelte oda, úgyhogy elsőknek az alsószeli tűzoltók jelentek meg a veszély elhárítására. Mivel azonban a közeli kútból a fecskendő a vizet hamar kiszívta és más víz nem volt közelben, így a tüzet eloltani ők sem tudták. A sürgős aratási munkák ellenére is a határban dolgozó alsószeliek közül több mint ötvenen siettek az oltáshoz, de sem Deáki lakossága, sem pedig az állami birtok dolgozói az oitási munkákban nem vettek részt. Ugyanekkor a birtok intézője és munkatársai hintóval és motorkeréppárral futkostak ott, ahelyett, hogy a birtok igavonóival tartályokban vizet hordattak volna. Az intéző már akkor nagy hibát követett el, amikor a 70 hektár here termését egy kazalba hordatta öszsze. Másodszor pedig hibát követett el azzal, hogy mindjárt az eső után a herét nedvesen összehordatta és így a here, aminek az értéke, több mint félmillió korona, a rothadás előtt állt. Éppen ezek a sorozatosan elkövetett bűnös mulasztások megkövetelik, hogy ebben az ügyben azonnal vizsgálat induljon meg és fényt derítsenek ne csak arra, hogy a birtok munkásai miért nem voltak az oltásra odarendelve, hanem arra is, hogy ennek a nagyértékű herekazalnak miért kellett megrothadnia. (cs. 1.)