Uj Szó, 1951. június (4. évfolyam, 127-152.szám)

1951-06-05 / 130. szám, kedd

91 UJSZ0 1951 június 5 Igazságos ítélettel sújtották a hasaáruló kémek és szabotőrök bandáját A prágai állambíróság pénteken, június l-éi» fejezte be háromnapos fŐ­tárgyalását a héttagú hazaáruló fcérrv- és szabotőr banda ellen, amelynek élén Plocek márnök áll^ aki már a háború előtt az amerikai monopolisták szolgálatában dolgozott. Miután az államügyész felolvasta a vádiratot, a bíróság hozzálátott a vád­lottak kihallgatásához Majd a tanúvallomások következtek, amelyek során sok bizonyító anyagot nyújtottak be. sebb híreket tudjon juttatni az ameri­kaiaknak, széleskörű kémhálózatot épí­tett ki. Sőt mi több, aljas munkájara betanította ing. Peske és ing Hančl vádlottakat is. Ezek «z árulok a nép háta mögött titokban megegyeztek abban, hogyan fognak kárt tenni Köz­társaságunkban. Felforgató tevékeny­ségükből elég megemlíteni azt, ho­gyan akarták a Standard Electric Doms cég beolvasztását Tesla nemzeti válta­lautnkba lehetetlenné tenni. A következő vádlott Miroslav Hra­dečný mérnök, rabszolgai módon szol­gálta Lausman rendszerét az iparügyi minisztériumban Felforgató és kém­kedő tevékenységét sajátmaga így jel­lemzi: „Abban reménykedtem, hogy a kon­szernnel való kapcsolataim és kémkedő tevékenységem útján hozzájárulok a kapitalista rendszer megújításához Csehszlovákiában. Hredečný vádlott Ploceknek továbbította a kémkedés útján szerzett híreket. Ing. Miloslav Franc vádlott, a ku­lákfiú és a volt agrárpárt tagja, már a München-előtti köztársaságban ia foglalkozott kémkedéssel. A felszaba­dulás után a postaügyi minisztérium­ban dolgozott, mint osztályfőnök. Szo­ros összeköttetést tartott fenn Plocek­kel és PriMkkel. Elláta őket részletes kémhfrekkel. 1949 márciusában Plocekkel, Hra­A háborús uszítók szolgálatában Elsőnek Mfréd Plocek mérnököt, a kártevő- 6? kémcsoport vezetőjét hall­E atták ki aki a Standard Electric >oms ét társai cég igazgatója és a ISEC-kanszexn csehszlovákiai képvi­selője volt. Készséges szolgálataiért az amerikai imperialisták már a háború előtt Igazgatóvá nevezték ki. 1945-ben, mint ellensége* ügynök írásban köte­lezte. magát Brown amerikai ezredes­nek, hogy minden vonalon érvényesí­teni fogja Csehszlovákiában az ame­"ilíai imperialisták érdekeit, hogy ural­kodó scerepet kapjanak a nemzetgaz­daságban. Az első feladata az volt, hogy zavart idézzen e!5, telekomuni­kációs hálózatunkban Az állambíróság elnökének nyílt kérdésére, vájjon tud-e róla, hogy kém- é6 hazaáruló tevékenységet folytatott. Plocek azt válaszolta, hogy o ennek teljes tuda­tában volt. Plocek azután bevallotta, hogy miként tanította be munkájába őt elődje, Wtnd mérnök éa cinikusan bevallotta közös céljukat, amely az amerikai imperialisták és a mi reakciós összeesküvőink érdeke. Államügyész: Miért folytattak at amerikaiak kémtevékenységet? Plocek: Fontos értesüléseket akar­tak szerezni. Államügyész: De miért? Mire irá­nyult ez a tevékenységük? P'-cek: Háborúra a Szovjetunió és a r pi demokratikus köztársaságok ellen. A vallomások egész sora bizonyltja, hogy milyen veszélyes volt Plocek mérnök tevékenysége Köztársaságunk ellen és a vallatás "során ez a ravasz kém teljesen feltárta alattomos mód­szereit. Plocek fe bandája azon dol­goztak, hogy nemzetgazdaságunkat alárendeljék az amerikai konszernnak és hogy kitárják üzemeink kapuit az amerikai kémek előtt. Plocek amerikai terveibe kezdettől fogva be volt arat­va Ing. Bruža, Lausman iparügyi mi­nisztériumának osztályfőnöke és ennek alárendeltje, ing. Hr'adečný, továbbá ing. Franc, Ing. Köppel éa mások, aki­ket Plocek megnyert terveinek. Miután Plocek beismerte összes bűneit, be­számolt a Judás-pónxrSl. Ezek érték­papírok, 300.000 KSs értékű betét­könyv, 4000 dollár az ISEC-konszern­nél, 350 font egy londoni cégnél éa egy autó Vogeler kémtől. Ezért a esőidért akarta eladni Plocek orszá­gunkat az amerikai kizsákmányotóknak. Plocek tevékenységét jelentői mér­tékben elősegítették Jozef Pribík, Pes­ke és Vladimír Hančl iBÉrnökök. Prüjflc mérnök, hogy minél értéig Az Uj Szó kritikája nyomán Egy hónap telt el azóta, hogy az Uj Szó hasábjain foglalkoztunk a íunaszerdahelyi kommunális üzeni törárdrágításával. Olvasóink felhá­borodva szereztek erről tudomást, mert hisz nem tévedésből történt az, hogy 5 korona helyett 10 koronát kértek egy sörért és az sem téve­désből történt, hogy penészes mé­zeskalácsot árusítottak május else­jén, amely egy évig hevert raktá­ron. Mondok elvtárs hozzánk intézett levelében, amelyet le is közöltünk, rámutatott arra, hogy ezt a munkát r kommunális üzembe befészkelő­dött reakciós elemek végzik. Amennyiben a mai napig nincs tudomásunk arról, hogy a járási Nemzeti Tanács valamilyen intézke­dést foganatosított volna, sőt tudo­másunk van arról, hogy ezek az ele­mek továbbra is régi vezető helyei­ket töltik be, kérdezzük a járás ve­tető tényezőit, elsősorban a járási és helyi Nfmzeti Bizottságokat, miért nem távolították el a duna­szerdahelyi kommunális üzem testé­ről ezeket a fekélyeket, amelyek az egész járásban jogos felháborodást seltenek. Amíg egy üzemben Pár­tunk Központi Bizottságának hatá­rozatalt semmibevevően nagybirtoko­sok, Horthy-ezredesek és feketéző borkereskedők garázdálkodnak, ad­dig a do'gozók jogosan kételkednek a járás vezető tényezőinek helyes politikájában. És ezzel szemben, közüzemeink,, állami birtokaink stb. megtisztítása a nép demokrácia rendszerének megerősödését hozza magával. Vár­juk a dunaszerdahelyi illetékes té­nyezők mielőbbi döntését ebben az ügyben. az ISEC-konszeinnel való szerződés megkötésére A februári győzelem után Franc hazaárulást követett ed, azzal, hogy megakadályozta a távká­belhálózat üzembehelyezését. A következő vádlott, ing. Jaroslav Peske vallomásában beismerte, hogy már az úgynevezett szlovák állam ide­jében is értékes információkkal látta el a nácikat. A felszabadítás után tel­jes erejével hozzálátott a kémkedés­hez. Plocek, Karol Köppel nagykapita­lista vállalkozót is bekapcsolta a kém­kedési munkába. Végül Vladimír Hančl vádlott így jellemzi magát: — A felszabadulás után Franccal kötelezettséget vállaltunk Brown ezre­desnek, hogy kémkedni fogunk. Ezt az ígéretet Hančl be is tartotta. A Vallomások után az állambíróság kihallgatta a tanukat, majd közzétették az ítéletet; Igazságos itélel A három legfőbb bűnösre, Plecekre, F.ancra és Peskére halálbüntetést szabtak ki, Hradečnýt életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték. Pfíbiket 23 évi és Köppelt, valamint Hančlt 18 évi szabadságvesztésre ítélték. Ezen­kívül valamennyi fádlott Vagyonát El­kobozzák és megfosztják őket polgári jogaiktól. Dolgozó népűnk mély felháborodás­sal ítéli el a leleplezett árulókat és ké­meket. Aa igazságos büntetés minden­kit elér, aki a jövőben megpróbálja szocialista építésünket és a világbéke dečnýval, Hanílval és a többi kémmek- I táborában való részvételünket megaka­kel együtt minden erejét latba vetetta I dályozni. A traktorállomások és az állami birtokok alkalmazottai a békére szavaznak A szeredl traktoráBomáson még az.elmúlt héten megkezdődött a béke­népszavazás. Ex alkalommal az állomás dolgozói kollektív munkakötelezettsé­get vállaltak, hogy az Stévea terv harmadik évének tervét 15 nappal alőbb teljesítik. Ezenkívül az egyes traktorosok még egyétri munkafelajánlásokat ia tettek. Igy például Takács József javító a népszavazás tiszteletére köte­lezte magát, hogy a használatból kivont alkatrészekből magjavít annyit, amennyi >000 korona értéknek felel meg. Ezenkívül az ötéves terv harmadik évében reá rótt feladatokat 30 nappal előbb teljesíti. A nyitrai járásban lévő mojmirovcei traktorállomás alkalmazottal már mind­annyian aláírták a békéért való szava­zási íveket. A béke megszilárdításának érdekében elhatározták, hogy még szorosabban gyütf fognak működni az EFSz-ekkeí és hogy megmutatják a kl9- és középfőid műveseknek a talaj géppel való megművelésének etőnyeit. A bucsányl állami birtokon a nép­szavazást alapos előkészítéssel — ön­tudatosító kampánnyal kezdték meg. Érdekes röpiratokkal és fali újságokkal ismertették az alkalmazottakkal a nép­szavazás jelentőségét és a Béke VI­lágtanács felhívását. Az ősszüzemi gyűlésen az alkalmazottak 4 agitkettőst választottak, amelyek az állami birtok minden egyes dolgozójával megtár­gyalják azt, hogy mit jelent aláírni a békeívet. Ez alkalommal az állami bir­tok dolgozói értékes békefelajánláso­kat tettek. így például a radosínai gaz­daságban a dolgozók elvállalták, hogy a munka jobb megszervezésével fo­kozzák a vállalat jövedelmét 3 száza­lékkal. Ezenkívül több egyéni béke­felajánlást is tettek a radosínai dol­gozók. A nyitrai kerületi konferencia (Folytatás az 1. oldalról.) I évét nagyon sok helyen nemcsak rosz­' szul végezték, hanem egyenesen el­EFSz fejlődése l«ssú haladást mutat, kevés a politikai meggyőző munka. Az átmenetet azegyik típusból a másikra jól elő kell politikailag készíteni, ami eddig nem .történt meg. Az átmenet legyen önkötés. Rámutatott az állami birtokok nagy hibáira a sertéstenyész­tésnél, a traktorosok gyakori helytelen beosztásánál gyakran előfordul, hogy a traktorosok nem mezőgazdasági munkát végeznek, ami nagy hiba. A járási jártvezetőségek a mult év­ben elmulasztották legfőbb kötelessé­geiket. Nem járták a helyi szervezete­ket. A pártmunka hanyatlott, ami azon­ban a járási konferencia után lényege­sen javult valamennyi járásban. A he­ly' csopottoknál szintén nagy hibák vannak. Nincs meg a kapcsolat a ve­zetőség, a tagság, valamint a tömegek között. Hiányzik a Párt irányító szer repe. A kerületi vezetőség tagjai elhanya­golták legfőbb kötelességeiket. Nem jelentek meg az üléseken, vagy sokat késtek, amivel hátráltatták a kerületi bizottság munkáját. Knézl elvtárs végül megjegyezte, hogy a járási konferenciák óta lénye­nes javulás állt be és ez a kerületi bi­zottság munkáján is segített. Knézl elvtárs beszámolója után vitafelszóla­lá'ok következtek. Az elvtársak már az első nap kriti­kai hangot kezdtek használni. A felszó­lalásokból kiérezhető volt, hogy egye® járási bizottságok, de főleg a helyi pártszervezetek vezetői a legtöbb he­lyen elhanyagolják a Párt által rájuk rótt kötelességüket. A pártiskoMzás például Remis vagy Mrkvica elvtársak rámutattak arra, hogy az EFSz-ekben vagy helyi szervezetekben személyes ügyeket intéznek, aminek pedig ott he­lye nincs. A járási vezetőség tagjai nem látogatták a helyi szervezeteket. Olyan egyéneket vettek védelmükbe, akik ártottak a Pártnak. Ez felelőtlen­ség a Párttal szemben. A vitában elhangzott konkrét hozzá­szólásokról, a határozatról lapunk to­vábbi számaiban számolunk be, míg Bacílek elvtárs nagyjelentőségű beszé­dét kivonatosan közöljük. Bacílek elvtárs nyitrai beszédéből (Folytatás az 1. oldalról) — majd ml valamivel mentjük a dol­got. Nem igiz ez, mi a központban nagyon jól tudjuk, mik a hibák és jól vagyunk értesülve arról, miért nem megy a munka az üzemben. De ezeket a hibákat ki keli küszöbölni. Az olyan üzemekben, ahol igen sok műszaki szervezési hiány van, a műszakiak gyakran nem törődnek semmivel, vagy ami még ennél is rosszabb egyáltalán nem Is járnak a bányába. A munkások arra panaszkodnak, hogy a bányamér­nök ritka vendég az özemben. Bacílek elvtárs aztán összehasonlí­totta a mi bányáinkat a szovjetbá­nyákkal, ahol a műszaki fejlődést egyik üzemről átvitték a másikra éa felszólította 3 hallgatókat, tanuljanak a Szovjetuniótól; tanuljanak Sztálin elv­társtól. A legjobb élmunkások tapasz­talatait át kell vinni a tömegekre, át kell vinni az összes üzemekre. Hand­lován ki kell kövezni az útcákat, kul­túrház kell és nem kocsmák. Gondos­kodjunk a nehézüzemekről. Idejében teljesítsük aa egyes üzemek feladatait, csökkentsük • termelési költségeket és tegyük olcsóbbá a termelést, taka­rékoskodjunk az anyaggal éa kötele­zettségeiné irányuljanak a minőség javítására, a gépek kihasználására. Neveljük az utánpótlást, a termelésbe jelentkező nőket, fordítsunk nagyobb gondot az emberre. A továbbiakban Bacílek elvtárs a szocatlizinus falusi útjának kérdéseiről beszélt. Nem elég — mondotta, — ha harcolunk a kulákok ellen, ha­nem a helyszínen be kell bizonyítani, hogy a kulák ellensége a szövetke­zetnek, meglopja e többieket, ha a falu bírójává választották, kizsák­mányolja a lakosságot és így to­vább. A szövetkezetbe ia azért lé­pett be. hogy jól keressen és a töb­blek helyette dolgozzanak. A nyitrai kerületben a kulákok száma egész Szlovákiában a legtöbb. A szövetke­zetekben a parasztság 30%-a van benn. Ha mondjuk egy faluban ti­zenkét kulák van, akkor a nyitrai kerületben egy szövetkezetben öt biztosan benn van. A középparasz­tokból három-négy és a kisparasz­tokból kettő-három van egy szövet­kezetben. Az arány olyan, hogy a szövetkezetben bennt vannak a kulá­kok, a középparasztofo kisrésze és a többiek csak jelentéktelenül vannak képviselve. Sok Ilyen kérdés van még az EFSz­ek kör&L Bacílek elvtárs a továbbiakban a beszolgáltatás kérdéséről beszélt, amely a nyitrai kerületben égető kér­dés. Március 31-ig a nyitrai kerület a felvásárlás tervét esupán 65%-ra tel­jesítette, ami mélyen a színvonal alatt van. A magángazdaságok a tervet csak 44%-ban teljesítették. A legrosz­szabb járások Surány, Léva, Újvár, Ogyalla, Zseliz, Verebély, Nyitra, Ko­márom és Tapolcsány. Egyedül Parti­zánske teljesítette e héten a felvásár­lás feladatait Bacílek elvtárs részletesen beszélt a kulákok elleni harc konkrét feladatairól a közel jövőben. Meg kell mutatni ne­kik a népi demokrácia hatalmát. Végűi a nyitrai kerület magyar dol­gozóink kérdéseiről beszélve, a követke­zőket mondotta: — Ne felejtsük el azt, és ml ezt el­felejtjük, hogy a nyitrai kerületben 180.000 magyar él, aki itt dolgozik, itt van az otthona és velünk együtt építi a szocializmust. Mi tudjuk, mennyit szenvedtek a múltban a burzsoa-nacio­nalista politikától. Clementis, Husák, Okáli és a többiek értettek ahhoz, hogyan kell kiforgatni a Párt vonalát és igazságtalanságokat követtek el a Párt politikájának végrehajtásában. Azonban Pártunk IX. kongreszusa meghirdette a magyar nemzetiségű polgárok egyenjogúságát. Ugy látszik, mintha sok helyütt még az elvtársak sem vették volna ezt tudomásul. A dél­vidéken a magyar községek nevei át vannak keresztelve és nem mindig sze­rencsésen. Okáli nem akarta átkeresz­telni például Hodzsovot, Svehlovot, Ur­I sinovot, de átkeresztelte Perbetét Pri­betára, mintha ez így szlovákosabb len­Új tagokkal növekszenek a nyitrai kerület EFSz-ei Az EFSz-ek egész sora magasabb típusú munkamódszerekre tér át A nyitrai kerületben verseny fejlő­dött ki a legtöbb új szövetkezeti tag toborzásában a kis- és középföldmű­vesek soraiból. Ennek a versenynek a kezdeményezői a vágsellyei és az érsekújvári járás szövetkezeti tagjai voltak. Az új tagok toborzásában a vág­sellyei járás vezet 569 új taggal és az érsekújvári járás 776 új taggal. Ezek­ben a járásokban az EFSz-ek funkcio­náriusai karöltve az SzKP helyi saer­vezete'vel és a Nemzeti Arcvonal szer­veivel, agitkettősöket alakítottak, ame­lyek meglátogatták az egyes földmű­veseket ós elbeszélgettek velük a ta­laj közős megművelésének előnyeiről. A nyitrai kerületben május 23-ig a szövetkezeti tagok létszáma 22.5 szá­zalékkal emelkedett. Az új tagok kő­zött számo® asszony van. A nyitrai kerületben a szövetkezeti tagok már meggyőződtek a szövetkeze­ti gazdálkodás előnyeiről. Ezért egyre több EFSz tér át magasabb típusú munkamódszerre. így májusban a 2-ik típusú EFSz-ek túlnyomó része be­vezette a negyedik típusú munkamód­szert. A tavaszi munkák sikeres be­fejezése és az aratási munkálatok jő megszervezése bizonyára még jobban hozzájárul a szövetkezeti tagok lét­számának további emeléséhez. ne, Slovenský Medert viszont Paláriko­vóra és ebben néha erős nacionalista vonás nyilvánult meg. — Én mondanék valamit: azokban a községekben, ahol nem vagytok megelégedve a községek elnevezé­sével, amelyeket Okáli sózott rátok, a belügyi megbízotti hivatalon ke­resztül kérjétek meg a Megbízottak Testületét, hogy keresztelje át fafvai­tokat. Azonban ne hogy ebben az irányban aztán a magyar sovunizmus vonalára csússzatok és olyan község­neveket javasoljatok, amelyek a szlo­vák nép elleni gyűlöletet tükröznék vissza. Különben pedig azon közsé­gek gyönyörű magyar neveit ahol magyar lakosság él többségben, hagyjátok meg és scoi a Párt elnök­sége, se* a Megbízottak Testületa nem lesz az ellen, hogy régi törté­nelmi községelnevezéseiteket meg­tartsátok. Természetesen mindezeket az egész lakossággal egyetértésben kell megtenni. Elvtársaim, néha tö­rődni keC olyan kicsiségekkel is, mint amilyenek az MNV-éÉ és JNV-ék elnevezései. J6« egy magyar polgár Komáromba és azt kérdezi, miért lem olvashatom azt, hol kaphatok csizmát, vagy hol adják el a szöve­tet Tegnap hallgattam Mandák elvtársat. Hogyan lehetséges az, hogy ez • ma­gyar elvtárs magyarul beszél és egy­szer csak ilyeneket említ, hogy Miest­ný národný výbor, predseda és ehhez hasonlókat, mint ha nem lenne az MNV-re, az ONV-re magyat elnevezé­sünk. Hyen kicsiségekre is fel kell fi­gyelni, hogy a magyar ember megszok­ja, hogy Köztársaságunk egyenjogú polgára. Es végezeti! elvtársát, Intéz­kedéseket kell tenni a járási nemzeti bizottságban abban az irányban, hogy sm bízza meg valamelyik tagjárt a ma­gyar lakosságról való gondoskodással, a magyar lakosság' közöl* végzendő népművelési • tevékenységgel, hogy a Pártnak e tevékenysége ne hamupipő­ke legyen. Mivel tisztán nemzeti tevé­k«aységről van szó, néhány tagot ev­vel a különleges feladatta bízzanak meg. A belügyi megbfzott elvtárs azt állít­ja, hogy a járási NemzeS Bizottságok­nál akad fedezet e két magyar elvtárs fizetésére. Szükséges, hogy ezek az elvtársak rendszeresen törőd­jenek a magyar kultúra fejlesztésével, a magyar népműveléssé A magyar elvtársak címére fs mon­danék egy dolgot. Néha az embernek az az érzése, mintha Fábry elvtárs, aki a központi titkárságon dolgozik, vagy pedig Lőrincz elvtárs félnének beszél­ni. A Párt IX. kongresszusa a magyar dolgozók egyenjogúságát hangsúlyoz­ta. Elvtársak, szívjatok a levegőbe szabadon, alapítsátok meg kultúrszer­vezeteiteket, vegyetek részt a k3z­éleben, legyetek tudatában annak, hogy egyenjogúak vagytok, hogy közöttetek és a szlovákok kőzött nincsen különbség, egyszerűen, hogy a köztársaság polgárai vagytok és még hozzá több jogotok van, mint a volt köztársaságban, ahol csak kis­sebbségi jogaitok voltak, míg most nemzetileg egyenjogúak vagytok. Elvtársak, mit tehet egy olyan szer­vezet, amelynek esak 20.000 tagja van. Magában a nyitrai kerületben 180.000 magyar él. Ezek azok, akik magyar nemzetiségűnek jelentkeztek. Néhá­nyan szlováknak jelentkeztek, lehet, hc.gy szlovákul nem is tudnak. Elv­társak, a CSEMADOKNAK a nyitrai kerületben több mint 20.000 tagja Je­lietne és sz én véleményem szerint* a CSEMADOK összes létszáma 80.000— 100.000-re nőhetne, hatalmas tömeg­szervezetté, amely a Pártot összeköt­né minden faluval, amely meggátolná a magyar soviniszták tevékenységét, s amely a magyar dolgozókat a szocia­lizmus útjára vezetné. Ezért elvtársak azt kérem, hogy a magyar elvtársak bátran lépjenek föl, mint öntudatos magyar proletariátus, amely résztvett a Köztársaság védelmének harcaiban és amely részt vállalt azokban a har­cokban is, amelyeket munkásosztá­lyunk a régi köztársaság ideje alatt vívott. Elvtársaim, őrökemlékűek szá­munkra Steiner, Kosík és más ma­gyar elvtársak százainak nevel, akik életüket áldozták a Csehszlovák Köz­társaság munkásosztályának szabad­ságáért és a Csehszlovák Köztársa­ságért (hatalmas, viharos taps). Világos, nem tűrhetjük azt, hogy a burzsoa-nacionalista nemzetiségi el­nyomása továbbra is bármely formá­ban érvényesülhessen. Bacílek elvtárs nagyjelentőségű be­szédében a nyitrai kerület pártszerve­zetének feladatairól beszélt. Pártunk harmincéves évfordulójának méltó megünnepléséről, a békeharc fokozásá­ról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom