Uj Szó, 1951. június (4. évfolyam, 127-152.szám)

1951-06-30 / 152. szám, szombat

6 III %w 1951 június 30 (J)ál{i eifltávs komávMtii h f g eszi í) h vitj á d j ňu n k A szovjet tudomány és technika vezető szerepe a villamos hegesztés fejlesztésében nyos A Magyar-Szovjet Barátság Hónapja alkalmából V. P. Nyikitin, a Szovjetunió Tudomá- leghatalmasabb lángelméit, Lenint és Sztálint adta a világnak és olyan nagy tudósokat és Akadémiájának tagja, a Magyar Tudományos Akadémia ünnepi illésén előadást tartott újítókat vallhat magáénak, mint Lomonoszov, Mengyelejev, Csernov, Popov, Zsukovszkij és a szovjet hegesztési technika fejlődéséről. A szovjet akadémikus a világ egyik legjobb hegesz- még sok más alkotó tudóst és mérnököt. tési szakértője, bevezető szavaiban ismertette a hegesztés történetét: — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom — mondotta Nyikityin elvtárs — felszabadí— Az elektromos hegesztés megalkotói, az orosz technikai gondolkodás élenjáró képvise- totta a tömegekben rejlő hatalmas energiát és ez megnyilvánul a szovjet élet, a szovjet ipar lői, találmányaikkal visszatükrözték népük alkotó szellemét, ama népét, amely a tudomány minden terén, így a hegesztő iparban is. A hegesztési technika útja és eredményei — Petrov, Benardosz és Szlavjanov nagy öröksége — a szovjet tudósok, mérnökök és termelési újítók munkái révén — új, hatalmas fejlődésnek indult, ami biztosította a szovjet tudomány és technika elsőbbségét és vezetőszerepét a hegesztés fejlesztésében, Ez a fejlődés a Szovjetunióban ragyogóan kifejezi az élenjáró orosz tudomány és technika legjobb hagyományait, a régi normákat és korlátokat ledöntő legjobb eredmények gyakorlati megvalósulását. A hegesztési technika fejlesztésének a Szovjeunióban számos útja és üányzata volt. Nyikityin rámutatott azokra a széleskörű nehéz kísérletekre, melyeket a szovjet tudósok a hegesztés terén végeztek, rámutatott arra, hogy elsőként a szovjet technika alkalmazta a legmagasabb termelékenységet biztosító módszereket. — A hegesztés területén — mondotta a kiváló tudós — tudományos Iskolákat létesítettek, tudományos munkákon keresztül ismertették a dolgozók tömegeivel a hegesztés technikáját. AMnt a legfőbb szempontot, Nyikityin elvtárs a káderképzést emelte ki: — A hegesztési technika fej'ődésének alapja a Szovjetunióban a káderek széleskörű kiképzése volt. Olyan kádereket képeztünk ki, akik el tudják sajátítani és előbbre tudják vinni ezt a technikát. A hegesztés területén dolgozó tudományos-technikai és termelő káderek kiképzésének arányait illetően a Szovjetunió jelentősen túlszárnyalta a külföldi országokat, mert hegesztési tanszékeket létesített a főiskolán, hegesztési technikumokat és kiterjedt oktatási hálózatot teremtett szakképzett hegesztők kiképzésére. A szovjet technika a hegesztési eljárások fejlesztése terén hatalmas eredményeket ért el. Nyikityin elvtárs erről a következőket mondja: — A Szovjetuniót illeti az elsőbbség a váltóárammal történő elektromos ívhegesztés korszerű és gazdaságos kidolgozása és elterjedt ipari alkalmazása terén. A váltóáram széleskörű alkalmazását a hegeszlésben a hazai elektromos hegesztési' gépgyártási fejlődése készítette elő, <atnely fíiegptlenítette országainkat a külföldtől olyan elektromos berendezések beszerzésével kapcsolatban, amelynek például a nagy külfölödi cégek (General Electric, Westinghouse, Lincoln, AEG, SiemensSchukert, stb.) által gyártott eyenéramú hegesztő generátorok. A Szovjetunió elektromos hegesztési gépgyártásának fejlődése nem haladhatott túlnyomóan egyenáramú generátorok gyártásának útján, ahogy ez külföldön történt. Külföldön ugyanis ezt az egyoldalú fejlődést a nagy elektrotechnikai társaságok d'ktálták, amelyeknek nagy érdekei fűződtek a drá«ra berendezések elhelyezéséhez és a magas monopolárak fenntartásához. Ezért külfö'dön mesterségesem korlátozták ésl fékezték a váltóáramnak hegesztésre való alkalmazását és a hetranszformátorok gyártását. Gyártási fo'yamat tökéletesítése A hegesztési technika fej'esztéséről •szólva, Nylktyin elvtŕfcte rámutatott a következőkre: — Az ívhegesztés fejlesztésben a következő lépés a rrvártási íolyainat tökéletesítése volt. Szinte felbecsülhetetlen szolgálatot tett a szovjet hegesztési technika fejlődésének a sok tízezernyi sztahanovista hegesztő hazafias mozgalma- az áramsűrűség és ívkapacitás elavult normáinak megdöntéséért. E mozgalom eredményeképpen nemcsak a kézi hegesztés termelékenysége emelkedett ugrásszerűen, hanem lé'rHött az ?z új technológia' alap is. amelyre ma a nagv terme'ékenysé<ní automatikus hegesztési eljárások épülnek. így a hegesztés feltalálóinak a hegesztési folyamatok automatizálására vonatkozó elgondolásai, amelyeket a szovjet munkások, tudósok és mérnökök alkotómunkája termékenyített meg, a gyors, automatikus hegesztés rohamos fejlődését eredményezték. A Szovjetunióban már harmincas években tanulmányozták az elektród és az alapfém közötti hőelosztás törvényszerűségeit a kézi ívhegesztésnél és az erre vonatkozó megfigyelések alapján olyan hegesztőpálca-bevonatot állítottak elő, amely az elektródák olvadási hatásfokát 20—30 százalékkal emelte. A hegesztési folyamatoknak a kohászatban elterjedt munkái révén számos olyan eredeti negesztőpálca-bevonatot kaptunk, amelyek lehetővé tették a varratok minőségének számottevő javítását és a legfontosabb szerkezetek hegesztését is. Az elektromos ívhegesztés folyamatainak automatizálása egyik jellemzője a szovjet hegesztési technika fejlődésének, amely mindig a gyakorlatban veti fel és valósítja meg a haladó technikai elgondolásokat. Csak most értékelhetjük teljes mértékben az elektromos hegesztés feltalálóinak, N. N. Benardosznak és H. G. Szlavjanovnak éleslátását és tehetségét, akik elsőnek vetették fel és oldották meg gyakorlatilag az elektromos ívhegesztési folyamatok automatizálásának és gépesilésének eszméjét. ök alkották meg elsőnek a világon a fém elektróddal és automatikus szabályozóval ellátott, megszakítással működő, hosszú ívű automatikus hegesztőberendezést, amilyen Szláv janov híreis „olvasztóberendezése" és a szénívvel működő, gépesített hegesztő félautomatát, amelyet Benardosz dolgozott ki. E munkáikkal megalapozták a fémek automatikus hegesztését és az eljárás továbbfejlesztését is. Az orosz technikának a hegesztés automatizálása területén megszerzett elsőbbségét az elkövetkező időkben jelenlős mértékben megerősítették a szovjet tudósok és mérnökök munkái. A szovjet tudósok és mérnökök számos új és eredeti automataberendezést alkottak meg és lényegében kidolgozták a fémek automat-'kus ívbegesztésének minden alapvető eliárását Automatikus hegeszíőporral történő ívhegesztés Elég, ha csak arra mutatunk rá, hogy^ a váltóáramú automatikus hegesztést az egesz világon először a Szovjetunióban vezették be a harmincas evekben. Akkor hozta forgalomba az „Eiektrik-gyár" a váltóáramú áramforrásból táplált automatikus berendezéseket. , A szovjet hegesztési technika Vezetőszerepe és elsőbbsége legtökéletesebben az automatikus hegesztőporral történő elektromos ívhegesztés kidolgozásában nyilvánul meg. Ez a kérdés egyidőben erős támadások tárgya volt az amerikai monopóliumok részérő:. Az amerikai monopóliumok a hegeszíó'poros hegesztési folyamat lényegének eltorzitásával csalárd módon megkísérelték, hogy maguknak sajátítsák ki az elsőbbséget és úgy szabadalmaztatták ezt az eljárást, mintha az a Szlavjanov-módszerű, féme'ektróddal történő elektromos ívhegesztési eljárástól elvileg különbözne. Hangsúlyozni kell, hogy ívhegesz-, tósnél a fémek salakpcros véde'mét első ízben N. G. Szláv janov javasolta és valósította meg és ez a javaslat az általa kidolgozott hegesztési eljárás továbbfejlesztése volt. „A fémek >lekrorros öntése" c. könyvében így írt erről: „A jóminőségű vas- és acélöntésnek eüengedhetetlen feltétele, hogy a kiöntött fémet minél e'őbb salakkal fed ifik be és az öntés ide je alatt fedve legyen." E célból azt javaso'ia, hogv a fém olvadási folyamata során a hegesztőívbe dobiunk üveírport, valamint különféle vasötvözeteket. Az elektromos! ívhegesztés al'tt á"ó lém rnegvédéséijek ezt a módszerét D. A. Dulcsevszkij fejlesztette tovább, aki 1927. évi bejelentfs alapján meg is kapta a porított égőanyaggal történő hegesztési eljárásra szóló 10.578. számú szabadalmat. Ehhez a szabadalomhoz mellékelt hegesztési vázlatot, amelv még a hegesztőpor visszatartására szolgáló védölécet is feltüntette,! később telies egészében felhasználták! az 1926. július 9-én, Johnnak, Kertnedynek és Rottermundnak kiadott 2,043.960. számú amerikai szabadalomban. Amikor „szerzői" bejelentették ezt a „talá'mányt", tisztességük látszatának alátámasztására szükségesnek tartották, hogy minden módon kihangsúlyozzák az elektromos ívhegesztés hiányosságait és nagv Hangon erősítgették, hogy az általuk javasolt hegesztési eijárásnak semmi köz" sincs a védő hegesz'önorral történő elektromos ivhegesztéshez. így a 2.043.960. számú szabadalom bar, a kü'önleges bevonatú elektrói)íkkal történő ívhegesztési eljárá *>k Ifrírása után szóróf-Szóra a következőktx mutatnak rá: , V?n a védő hegesztőpor alkalmazásának más, ismert eljárása. Ez gondosan őrölt anyagból készült he^i s/.-őior vastag rétegének a'ka'n fásából áll, ami a hegesztési varratok bevonat? A hegesztő elk' odot, amelv niegíele'ő összetételű, b(vonatnélkül: he>re«rl( pf c a, a szokásos adago'ó gépezet adagolja és az ív az adagolt hegssztőpor alatt ion létre " A szabadalomban a továbbiakban fizt bizonyítják, hogy a ; szerzők állal javasolt eliárásnfk semmi köze sincs a fent leirt hegesztési eljáráshoz, a t"|í]-nány lényerrét pedig úgy l»tározzák meg, mint „Fémelektród olvasztásával végzett elektromos hegesztési módszer . . .", ame'vben „a hegesztéshez szükséges hő fejlesztése a megfelelő helven cseppfolyósított sz'likáton keresztül vezetett áram áthaladása következtében iön lé

1 re. bármiféle e'ektronies ív alakítása nélkül." A szabadom szerzői tehát azt bizonyítgatták, hogv hegesz'őporral történő, új, fvnélkfl.li hegesztés' módszert javasolnak, amely azon alapszik, hogy nagy ellenállással rendelkező megolvasztott hegesztőporon keresztül vezetett áramma'.fejlesztenek hőt. A szovjet tudósok és mérnökök művei teljes egészében elutasították a hegesztöporral történő ívnélküü hegesztés háziig elméletét és bebizonyították, hogy a hegesztöporral történő automatikus hegesziési eljárás olyan ívhegesztő folyamat, amelynél a hő alapvető és lényegiig egyetlen forrása a védő hegcsztőpor-réteg alatt izzó elektromos ív. Ilymiklon az orosj találmány kisajátítására törekvő amerikai szerzők minden próbálkozása ellenére is bebizonyosodott, hogy a hegesztőporral történő hegesztési folyamat teljes mértékben negtelel a védőtíegesztőpor-réteg alkalmazásával végzett és általuk tagadott ívhegesztési eljárásnak. Márpedig ezt az eljárást elsőizben N. G. Sžlavjanov javasolta, majd ugyanez az eljárá* volt D. A. Dulcsevszkij rézhegesztésre vonatkozó találmányának alapja is. Később a szovjet tudósok és mérnökök elméletileg és gyakorlatilag kidolgozták ezt az eljárást munkáikban, amelyek közül kiemelkedő jelentőségű az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság Tudományos Akadémiája Elektromoshecesztési Intézet kollektívájának. J. O. Paton, az Ukťä.n Tudományos Akadémia rendes tagjának, a Szocialista Munka Hősének vezetésével alkotott műve. A szovjet tudósok és mérnökök tehát nemcsak megvédték honfitársaik alkotó örökségé' és a szovjet hegesztési technika elsőbbségét, hanem az el tárásak elméletének "megteremtésével, a műszaki folyamatok k kioldozásával és eredeti új berendezések megalkotásával lénvegileg új technikai színvonalra emelték a hegesztörtor alkalmazásával töiténő hegesztési eljárást^ A két rendszernek a technika területin lefolyt versenyében tehát ismét telies erővei bontakozott ki a szocialista renrlszer fölénye és a szlá!

:ni korszak haladó elméivel felfegyverzett szovjet tudósok vezető szerepe. » A Síovjetunó a fémek új hegesz

fési és vágási eljárásinak hazája — Nem véletlen — mondotta Nyikityin elvtárs, — hogy a Szovjetunióban fedeztek fel elsőnek a nagyteljesítményű iveknél az önszabályozás jelenségét, hogy a Szovjetunióban tervezték meg az elektródokat egyenletesen adagoló automatát, hogy itt valósították mtg először az alacsony széntartalmú huzalok hegesztőjx>rral történő- hegesztését, hogy itt végeztek először hegesztőpor alkalmazásával hegesztést függőleges helyzetben, hogy itt dolgozták ki először az alapfém és az elektródhuzal olvadási hatásfokának szabályozási módszereit, a heges-ztőporral és kettős ívvel történő elektromos szegecseléssel a ponthegesztéshez hasonló eliárással végzett egyesítési folyamatokat, valamint a szaggatott varratok hegesztésére szoirráló automa+ákat. A kiváló tudós rámutatott arra, hogv a világon először a Szovjeunióban (1929) hogytak jóvá olyan előírásokat, melvek megengedik a hegesztés alkalmazását fémszerkezeteknél. A szovjet technikusok hegesztés segítségével már a húszas években készítettek rácsos tetőszerkezeteket, taitálvokaf, vízvpzetékcsőveket, kisebb hajókat: ezzel egvideiűleg alkalmazni kezdték a hegesztést nagyobb haiók javításánál. A húszas évek végén pedig már széleskörűen alkalmazták a hegesztési a szocialista ipar legnagyobb központjaiban: Kuznyeck, Magnvítogorszk. Zanorozsje, 6tb. építkezési munkálatainál. A hegesztést ma már általánosan bevezettük a gépgyártásban, kazánok és magasnyomású tartályok, emelő- és szállítóberendezések és szerkezetek, mozdonyok és vagonok, fontos alkatrészek gyártásánál, egyidejűleg alapvető gyártási lolyamal lett olyan nagv berendezések építésénél is, mint nagyolvasztók, felhőkarcolók vázat, vízvezetékek főcsövei, hidak, hajók stb. A Szovjetunió a flmek számos új hegeszfési és vágási \e!járásának hazáia. A vízalatti elektromos hegesztést és fémvágást, amelyet N. M. Benardosz talált fel és amélvet a Nagy Honvédő Háború ideién Széles körben alkalmaztak. K. K. Hrenov szovjet tudós dolgozta ki és honosította meg. Fémek kötésének új módszerei A utóbbi években a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elektromos hegesztési és elektiatermiai tudományos problémákkal foglalkozó szakosztálya kidolgozta a fémek kötésének elvileg új módszerét- Ennek a módszernek hőe'őkészítési folvamr.tok felosztása és független szabályozása az alapia. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy ez az eljárás, amelv lehetővé teszi a hegesztés termeléI kervségének óriási emelését és a j kü'önböző fajta fémek jobbminőségű | kölesét, immár behatol az ívhegesztés ie'enlegi módszereke is. I A szov iet mérnökök kidolgozták a sokívű hegesztések, a háromfázisú ívhegesztés, az autonatikus hegesztés ú i gyártási eljárásait. Üj gyártási eliárčst dolgoztak ki az olvan elektróddal történő hegesztésre, amelv különböző védőgázokban: argonban, nitrogénben, széndioxidban stb nem ohjd meg. A gyakorlattal szoros kapcsolatban működő szovjet mérnökök és tudósok a hegesztési technika tudományos alapjainak következő főirányzatait fejlesztették ki: a hegesztés kohászati alapjai, hegesztett kötések, a hegesztés hőtani alapjai, szilárdsága, hegesztőrépek és készülékek elméleteA hegesztés kohászati alap'ai azokkal a feladatokkal együtt fejlődtek, amelyek arra irányultak, hogy elsőrendű minőségű hegesztett kötéseket nyerjünk. Több tudományos munka bepillantást engedett a hegesztés közben végbemenő alapvető fizikai éa kémiai reakciókba. A hegesztési technika fejlődési irányai 1. A hegesztési technika további fejlesztése jelentékeny mértékben a hegesztési folyamatok tudományos elméletének kidolgozásától függ. Ennek az elméletnek felhasználásával kell tanulmányozni a hegesztésnél végbemenő folyamatokat, mint a különféle anyagok hegeszthetőségét, a hegesztet- szerképetek visszamaradt deformációjának és feszültségének képeődését. A hegesztő folyamatok elméletének kidolgozása nagyban segíti majd azoknak a kérdéseknek megoldását, amelyek a különféle fajtájú hegesztések hatásfokának növelésével és a hegesztőszerkezetek tartósságának fokozásával összefüggésben állnak2. A hegesztési technika további fejlesztését azt is előmozdítja, ha a hegesztéshez új hőforrásokat kutatunk fel. A hegesztés szempontjából tekintetbe kell venni az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos kutatásokat is. 3. A hegesztési technika további fejlesztésének vitathatatlanul alapvető iránya lesz — a hegesztőfolvamatok egyre jobban terjedő automatizálása. A hegesztési folyamatok energetikai együtthatóinak . önműködő szabályozására szolgáló rendszerek fejlesztése mellett széleskörű alkalmazásra találnak az önműködő vezérlési rendszerek, amelyek következetesen szem előtt tartják a hegesztési készítmények előáU'tásának tec^fVógiai míívelete't, beelértve az előkészítést, az összeszerelést, valamint a készítményeknek a hegesztést követő kidolgozását is- Megteremtiiik a hegesztési gyártmányok kikészítés! folyamatának elvégzésére szolgáló automatizált komolexberendezéseket. a tömegtermelés szem előtt tartásával, szakadatlan gvártási folyamatban, a hengersorok t

:onsának megf'l l"en á'l'tunk elő snlrálvrratos szalagokból hegesztett csöveket. Az automafk'is ívhegesztés ú i moHsTprei is ielentös mértékben továbbfejlődnek: többíves hegesztés a fémekr~|< a tKtésber szükséges termikus előkészítési folyamatnak szakaszos szabályozásával hegesztés a védőgázokban^e'vadó és nemolva^n elektródákkai, hegesztés háromfázisú íve' és háromfázisú ívvel és ígv tc/ább. t 4. A hegesztési technika további fejlődését újťpusú gépek és készülékek megteremtésével kell biztosítani, elsősorban új és haladó hegesztési módszerekkel. A berendezérek e fajtáihoz tartoznak a hegesztőporral való hegesztést táfláló nagyteljes'tménvü erőforrások, v.-hmint váltó- és egyenáramú

1 erőtápforrások a kistel iesítménvü ívvel. hegesztöporral és védőgazokban történő hegesztésre. Feltétlenül ki kell dolgoznunk tökéletesített önműködő ívszab^l^ozókat. korszerű felszerelés alk'lmazásával- Ugyancsak tökéletesíteo' kell a táplálás erőforrásait a többíves — így a háromíázisos — hegesztésekhez is. A táplálás céljaira alkalmaznunk kell egyenirányító íveket. V. P. Nyikityin akadémikus elvtársnak tanításai kétségtelenül termékeny talajra találnak a hegesztő technikával . foglalkozó tudósaink, újítóink, műszaki dolgozóink között és az újabb és újabb eredménvek b

:zonyítják maid, hagv a sztálini tudomány tapasztalatainak alkalmazásával Ismét ieletős" lépést tehetünk előre felemelt ötéves tervünk megvalósítása íelé. /