Uj Szó, 1951. június (4. évfolyam, 127-152.szám)

1951-06-30 / 152. szám, szombat

1951 június 30 U J SZ0 Á szocialista haiafiasségrél (b. I.) A CSEMADOK II. országos közgyűlése, — mint ahogy azt Lö­rincz Gyula elvtárs is kiemelte tlnöki beszámolójában. — történelmi jelentő­ségű időben, „rendkívüli" körülmények és formák között ült össze. Az egész vllígot átfogó békeharc, amely rfln­den ország népei főzött eddig még soha, nem látott mereteket öltött, s amely békeharcnak hazánkban egyik részese a CSEMADOK, valamint az a körii'mény, hogy a CSEMADOK köz­gyíílíse a Párt Központi Bizottságá­nak történelmi jelentőségű ülése utá­ni időszakban folyt le, amikor az or­szág minden erejét a népünk felemel­kedését szolgáló ötéves terv felemelt feladatainak teljesítésére veti latba, s amikor a Párt és országunk dolgozó népe következetes és kérlelhetetlen harcot hirdet a burzsoá .naeiooal'zmus ellen, — mindezek a körülmények va­lóban olyan Időszakrt teremtettek, amelyet méltán nevezhetünk törté­nelmi és rendkívüli időnek. A CSEMADOK közgyűlése bebizo­nyította, hogy a csehszlovákiai ma­gyar dolgozók méltóan meg akarják állni helyüket ebben a történelmi i,lo­bén és ki akarják venni részüket az országépftés nagy munkájából. Az a mindent elsöprő lelkesedés és az a szeretet, amelyben a küldöttek a Szov­jetunió Kommunista (bolsevik) Pártját és Sztálin elvtársat, a fennállásának 30. évét ünneplő Csehszbvákiai Kom­munista Pártot, Gottwald iés Široký elvtársakat és a Párt Központi Bizott­sága képviseletében megjelent Bacilek elvtársat részesítették, sokkal több volt, mint egy konferencia, egy köz­gyűlés megszokott ünneplése. Az ünneplésnek, a szeretetnek s ennél­fogva a bizalomnak is ez a viharos megnyilvánulása fényes bizonyítéka volt annak, hogy a csehszlovákiai ma­gyar dolgozók egy emberként állnak a Sztátin-vezctte hatalmas béketábor harcosai között, s hogy a csehszlová­kiai magyar dolgozók, követve Pár­tpunk útmutatásait, Gottwald és Širo­ký elvtársakkal az élen építik a szo­cializmust hazánkban. A CSEMADOK közgyűlése és a küldöttek felszólalásai bebizonyították: a csehszlovákiai magyar dolgozók részt kívánnak venni és részt is vesz­nek hazánkban a szocializmus mielőbbi felépítésében. Bacilek elvtárs a köz­gyűlésen ezeket mpndta: „Meg vagyok győződve, hogy a ti szervezetetek is tudatosítja tevékeny­ségével a magyar munkásokat és pa­rasztokat, hogy megértsék az orszag­épi'tő erőfeszítések értelmét és aktí­van bekapcsolódjanak ebbe az ország­építő nagy munkába. Ne legyen egyet­len magyar dolgozó sem, aki ne mű­velődne a ti soraitoK között, aki ne kapcsolódna be ebbe a nagy ország­építő munkába." Bacilek elvtárs ezekkel a szavakkal felhívással fordult a csehszlovákiai magyar dolgozók felé és a közgyűlés bebizonyította, hogy Bacilek elvtárs szaval már a valóságot tükrözték vissza: a csehszlovákiai magyar dol­gozók erejük minden megfeszítésével építik az új szocialista hazát. A Kassáról küldött Tóth István felszólalásában kifejezésre juttatta a csehszlovákiai magyar dolgozók állás­pontját. Tóth elvtárs elitélte azt — és a küldöttek viharos tapsa bizonyí­totta, hogy szavaival mindnyájan egyetértenek, — hogy az itteni ma­gyar reakció, a_ magyar buľzsoá­naconallsták úgy magyarázzák a mi egyenjogúságunkat, hogy ünnepélyes alkalmakkor egyenlő arányban akar­ják kirakni a csehszlovák és a magyar zászlót. A reakciónak ez volna a csehszlovákiai magyar dolgozók egyenjogúsága, a piros-fehér-zi ;H fitogtatása, amivel nemhogy közelebb hoznák egymáshoz a szlovák és a ma­gyar dolgozót, hanem éppen ellenke­zőleg, csak egymás ellen uszítanák a két népet. Ugyanakkor Tóth István nagyon szépen mutatott rá, hogy semmivel sem vagyunk kevesebbek'és kisebbek, mint Csehszlovákia bármi­lyen más nemzetiségű dolgozója s példának, egyedüli heives és követen­dő példának felemlítette a Szovjet­uniót, ahol a nagv szei jetföld sokféle nemzetisége mind hazájának tarl ,-a és tekimi a Szovjetuniót s ha kell, — mint aiiog-y ezt a N.iry Honvédő Há­borúban szoviet hGsÖü sokasága be­bizonyította, — vére és élete árár !s megvédi hazáját, a Szovjetuniót. Ez, a szociálist,! hazaszeretöt kérdé­sének a tisztázása és tudatosítása volt a CSEMADOK II. közgyűlésének egyik legkiemelkedőbb pontja. Erről beszílt Bacilek elvtárs, amikor a mul­tat idézte, amikor „a kapitalizmus urrliha elleni nagy küzdelemben nem egyszer ömlött inunkásvér, atnely drá­ga volt nekünk, tekintet nélkül arra, hogy magyar földmunkás vére öm­lötí-e Kosúton, vagy a szlovák mun­kások yérp Korompán, vagy pedig a cseh bányászok vére Mosztban." Ha tehát az elmúlt kapitalista rendszerben a Csehszlovák Köztársaság dolgozó népe nemzetiségre való tekintet nél­kül együtt harcolt a munkáért, a min­dennapi betevő falatért és az akkor uralkodó burzsoá rendszer megdönté­séért. ma a szocializmus építésében, a dolgozó nép bo|dog hazájának megte­remtésében még inkább kell, hogy népköztársaságunk nemzetiségei s így a csehszlovákiai magyar dolgozók is még szilárdabb sorokban sorakozzanak fel s vállvetve, egymás mellett küzdve, közös munkával építsék fel a dolgozó nép államát. Hazánkban a lenini-sztálini nemzeti­Teljes lendülettel folyik az őszi árpa aratása Elkövetkezett az aratás ideje. A majdnem minden községében, vagy gombai igazgatósághoz tartozó állami állami birtokán, ahol őszi árpa van, birtokon serényen folyik a munka; Megérett mór az őszi árpa. A birtok dolgozói mé. r a mult héten megkezd­ték az őszi árpa aratását. Dolgoznak az aratógépek, a kombájnok vágják «z árpát sorba. A gombai igazgatósághoz tartozó birtokon a mai napig már az őszi ár­pa 80 srázaJékát aratták le. A birtok dolgozói es traktorosai nem ismernek fáradságot. Nappal aratnak, éjjel pedig azt vagy learatták, vagy pedig most aratják. A párkányi járásban elsőnek Kö­bölkút kezdte meg az aratást, mivel a talaj itt a leghomokosabb és itt érett meg leghamarább az őszi árpa. A kö­bölkúti EFSz-nck 36 hektár őszi ár­pája volt, amit 6 aratógép két és fél­nap alatt le is aratott. A traktorosok és az aratógépkezelők 300 koronát is kerestek naponta. Az őszi árpát nap­szántják a tarlót. A legnagyobb meg- ; p a] learatták, és éjszaka már fel is elégedéssel néznek egész évi munká­juk gyümölcsére, látják, hogy a szor­galmas munkának milyen bősé^s eredménye van. > A birtok egyes 'részein az aratógé­peken kívül kombájnok is dolgoznak. Az egyik kombájn, amelyet csak pró­ba aratásra hoztak a birtokra, learatott és elcsépelt 170 q árpát, míg a má^ík 4 munkanap alatt 7 vagon' árpát ara­tott és csépelt el. A gombai igazga­tósághoz tartozó birtokon eddig 9 vagon árpa került a magtárba. A bir­tok dolgozói büszkén mondogatják, hogy ilyen '6 termésre már régen nem emlékeznek, hektáronként elérik a 30—31 mázsás ái pahűzamot. De vannak olyan terü­letek is, ahol még ennél is nagyobb lesz a termés. Például Csákányban, ahol három és fél hektár fődről 117 má­zsa árpát arattak le. ségi politika megvalósításával a törté- j Itt a hektárhozam a 33 mázsát is fe­nelem folyamán most először nyílott j lúlmúlja. lehetőség, hogy az ft-t élő magyar dol­gozók teljes kibontakozásában élhes­sék kultúréletüket. Nem azt a meg­hamisított álmagyar és a piros-fehér­zöldbe csomagolt, a nemzetiségi uszí­tás céljait szolgáló, burzsoá osztályér­deket szolgáló kultúréletet, amelyet azelőtt a kapitalista rendszer reánk kényszerített, — hanem a haladó ma­gyar kultúrhagyományôk feltámasztá­sát, azok ápolását és továbbfejleszté­sét, hogy megteremtsük vele azt az új csehszlovákiai magyar kultúrát, amely formájában nemzeti és tartalmában szôcialista lesz. Egyik legszebb álmunk ölt testet, ha megvalósítjuk azt a nagy, magyar népi tánccsoporjtot, amelyről a közgyűlésen Lörincz Gyula elvárs beszélt, amely büszke hirdetője lehet a csehszlovákiai magyar dolgo­zók magasszínvönalú kultúrtevékeny­ségének. Éppen ezzel az országos népi táncegyüttessel, amelynek majd való­ban magyarnak és népinek kell lennie, nem pedig népiesnek, s aztán meg az­zal, hogy felélesztjük és továbbápol­juk haladó kultúrhagyományainkat, éppen ebben fog majd' megnyilvánulni, hogy csak a lenini-sztálini nemzetsé­gi politika megvalósításával nyílt meg a szocallzmus felé haladó népi demo­kráciánkban a lehetőség arra, hogy az itt élő magyar dolgozók hiánytalanul élhessék nemzeti és népi kultúréletü­ket. A szűk egyesületesdi keretek szét­zúzásával, a CSEMADOK-nak az egész csehszlovákiai magvarságot át­fogó tömegszervezetté való kiépíté­sével ez legyen az egyik legfontosabb feladat: rávezetni az itt élő magyar dolgozókat a szocializmus útjára és úgy, ahogy azt Lőrlncz Gyula elvtárs mondotta: „Tudatosítanunk kell a ma­gyar dolgozókban, hogy magvarnak és hazafinak lenni Csehszlovákiában nem jelent cľentmondást, sőt, ellenke­zőleg. büszkék vagyunk és jogosan büszkék lehetünk Loksa Lászlóra, a kiváló traktoristára, aki Gottwald elv­társtól Csehszlovákia legjobb munká­sul kőzött a Köztársaság érdemrend­jét kapta." Lörincz elvtárs idézte Révai József elvtársnak ' Magyarországon mondott szavait .,ami télies mértékben áll a mi viszonyotokra ls" az, hogy „hazafinak lenni, az ma azt jelenti, hogy védjük, a dolgozó nép hatalmát, átalakulásának nagy vívmányait, békés szocialista építőmunkánk lehetőségét." A birtok traktoristái és az aratógé­pek kezelői becsületesen kiveszik ré­szüket az aratásból. Tíz órai munka­idő alatt 10 hektárt is learatnak. Ilyen traktoros Vizent László is, Varga Mihály pe­dig az aratógép kezelője. Ezek az emberek 10 óra alatt 10 hektár ár­Dát arattak le, és így naponta fejen­ként 400.— koronát is megkerestek. Az őszi árpa learatása után a tarléi azonnal felszántják Még sok helyen az árpakeresztek a földeken vannak, de a keresztek kö­zött már fel van szántva a tarló. A tarlóhántás után a földek egy részét tarlótakarmánnyal vetik be, a másik részébe pedig zöldtrágyát vetnek, hogy ezáltal a föld újra visszakapja termékeny termőképességét. De nemcsak a gombai igazgatóság­hoz tartozó birtokokon kezdték meg az árpa aratását, hanem a párkányi járásban is. A párkányi járásnak már szántatták a tarlókat. Nem szabad a földnek egy pillanatig sem kihasználat­lanul maradnia, —- mondogatják a szövetkezeti tagok. A fölszántott föl­dekbe takarmányt fognak vetni. A szö­vetkezei udvarán már készen áll a cséplőgép, a cséplőgéphez szecskavá­gót szerelnek, ami az árpaszalmát azonnal szecskának vágja" össze és amit ventilátor segítségével az istál­ló padlására raktároznak el. A szövet­kezet tagja-i érdeklődéssel várják a csép'és eredményét. Számításuk sze­rint az nszi ároa hektáronként legke­vesebb 29 mázsát ad. A búcsi szövetkezet sem marad vissza egv lépéssel sem. A búcsi szö­vetkezet nem 36 hektárt, hanem 41 -hektárt aratott le. Marcsa Lajos és Hornvák Mihály csoportjának tagiai aratták az 5<zi árpát Az árpa aratás­hoz Karkó Zoltán 6 tagú traktoros­brigádja volt kivezényelve. A trakto­rosok a legiobb tudásuk szerint dol­goztak. de különösen kivá't a trak­toristák közül Kenyeres Lajos, aki már több esetben bebizonyította, hogy tud dolgozni. De Kenyeres Lajos nem­csak dolgozni tud, hanem akar is. Tud­ja, hogy becsületesen végzett munká­jáért népi demokráciáink becsiiűi/tes jutalomban is részesíti. Tudatában van annak is, hogy jó munkájával elősegíti a szocializmus építését hazánkban s éppen ezért az őszi árpában is két hektárral többet aratott le, mint a társai. Az árpakeresztek még kint vannak ségünk lesz. Akik eddig hitetlenkedve, a földeken, de úgy hordták őket ösz- idegenkedve néztek * tol-részeken is learattak 19 hektár őszi árpát. Útközben láttam, hogv az árpa­keresztek között áll a cséplőgép. A cséplést már a hét elején el lehetett volna végezni, de a cséplőgéphez szükséges haitószíjak későn érkeztek meg. Már pedig' az is hiba, hacsak egv napot is késünk az aratásnál. Ha a cséplőgéphez szükséges szíjakat egy nappal hamarabb küldték volna, már egy napi előnyhöz jutottak volna­Az őszi árpát nappal learatták és mikor másnap felkelt a nap, már a tarló is fel volt szántva. A fariéba nedig csalamádét, mustári és röldtrágvát lobnak ycM A tarlótakarmány elvetése után az­tán hozzáfognak a búza és a rozs aratásához. A bátorkeszi szövetkezetben szer­dán kezdték meg az őszi árpa aratá­sát. A reggeli órákban 9 traktor 9 aratógépet húzva maga után indult a földekre., A traktorokon és aratógé­peken fiatal arcok néznek boldogan az árpatáblák felé. Nagy az izgalom, mert a .pkezelők most fogják gya­korlatban bemutatni, hogyan sajátítot­ták el a gépkezelést. Bátorkeszin az ifjúság fog aratni, mégpedig a CSE­MADOK helyi csoportja és a CsISz szoros együttműködésben. Például Dubán Ernő CsISz-tag traktoros, Adamek Pál pedig a Dubák Ernő trak­tora által vontatott aratógépet kezeli. A bátorkeszi ifjúság az aratást telje­sen a maga ügyévé tette- A gépkeze­lők is mind az ifjúság soraiból kerül­tek ki, közöttük 9 lány is van. Bittér József gépkezelő, amikor meglátott, odajött hozzám és a kö­vetkezőket mondja: Ilyen termést Bátorkeszi még soha nem látott — Attól tartunk, hogv nem tudunk annyi zsákot szerezni, amennyire szük­sze, hogy ne legyenek a traktorok útjá­ban a tarlószántásnál- A tarlószántást éjszakai műszakban végezték el és pár nap múlva a felszántott területe­ket bevetik fakarmányfélével. A szö­vetkezeti tagok iparkodnak a takar­mánymagok elvetésével, hogv a ta­karmány minél nagyobbra nő j jön meg őszig. Biztosítani akarják a marha­állomány számára az egész évi takar­mény mennyiségét. Az őszi árpa kl­cséplése után azonnal hozzáfognak a búza és a rozs aratásához is. A karvai intézőséghez tartozó bir­a szövetkezetre Bát»rkeszin, most legnagyobb el­ismeréssel adóznak a szövetkezet . ter­mése iránt. A jól gondozott termés meghozta a jó jövedelmet. Nem hiába sietett a bátorkeszi szövetkezet a ve­tés elvégzésével és nem hiába gon­doskodott a szövetkezet arról, hogy rnegfelelő mennyiségű műtrágya ke­rüljön a földekre. Meg is lesz a gondos munka jó eredménye, mert idén a cséplőgépnél nem igen fog sokat pi­henni az, aki a cséplőgép alól hodrja el a búzával és árpával teli zsákokat. SZARKA ISTVÁN Hogyan készülődik a zselizi járás földműves raktárszövetkezete az idei felvásárlásra A nyitrai kerületi pártkonferencia után a zselizi járás pártszervezet tag­jai összeültek, hogy megbeszéljék, hogyan lehetne a legjobban megszer­vezni a felvásárlást és ezáltal bizto­sítani dolgozó népünk folyamatos és bő élelmiszerellátását. A földműves raktárszövetkezet dol­gozói önkritikailag beismerték eddigi hibáikat és kötelezettséget vállaltak, hogy ezeket a hibákat minden téren kiküszöbölik mind a sertés és mar­hahús felvásárlást, mind pedig a ga­bona felvásárlást pontosan és terv szerint fogják végezni. Hogy teljesítették a tervet eddig ? A marhahús felvásárlásának ter_ vét az első félévben százszázalékra teljesítette a zselizi járás. A sertés­hús felvásárlási tervet azonban csak 52%-ra. A juh-gyapjú felvásár, lásban nagyon szép eredményeket ér­tek el, az egész évi tervet 165 száza­lékra teljesítették. Amikor munka helyett egy szivart adtak Agitációs munkám közben egyik ván a két emberrel elment a nagysá- jött. Mint valami divatjátmult holmta, régi munkatársammal Janikovics Ist- g<* úr lakására, mire kijött a nagy­vánnal beszélgettem, aki az elmúlt ka- ságos asszony és azt mondta, hogy pitalista rendszerre visszaemlékezve most nem lehet zavarni a nagysagos ecv esetet beszélt el. amellyel jelIe- urat és várni kell. mert a nagyságos mezte, hogy azelőtt, az urak világa- úr alszik. Várakozás közben a két em­ban milyen sorsa volt a munkásnak, ber elbeszélte, hogy már hetek óta Janikovics István, aki Nagvlégen munka nélkül vannak, családjuk so lakik, 1943-ban Szitás Jenővel együtt kat nyomorog, éppen, hogy cšak éhen dolgozott az egyik nagylégi földbir- nem halnak a gyerekeik és azért löt- c^'tlen" ember, minthogy még lever ­tokosnál, a Széher nagyságos úrnál, tek, hogy valami munkát kérjenek, tebben és szomorúbban, mint ahogyan Az egyik nap bent a majorban dol- Mindegy, hogy mit dolgoznak, akár- idejöttek, tovább álltak, goztak, műtrágyát kevertek, amikor mit, csak ne lássák már a gyerekek c sa k kimenőben mondta az egyik bejött a majorba két meggyötört em- szenvedését. munkás, halkan, de tele gyűlölettel és ber. akik munkát kerestek és azt Ezalatt Széher nagyságos úr nyu- reménységgel is: Lesz még más világ mondták, hogy a' „nagyságos úrral" godtan aludta ebédutáni álmát és so- is.,j szeretnének beszélni. Janikovics Ist- káig kellett r.á várakozni, amíg kl- | FARKAS KALMAN. megvetően végignézett a két meggyö­tört emberen és amikor azok elmond­ták, hogy munkát kérnek, egyiknek is, meg a másiknak i® egy szivart nyo­mott a kezébe és azt mondta, hogv hordják el magukat, mert az ő birtoka nem menhely, vagv kórház, hogy bajba jutott embereken segít­sen. Mi mást tehetett a két szeren­Mi okozta a sertéshús felvásárlás, ban a hátramaradást? Mindenekelőtt rá kell mutatnunk arra a körülmény, re, hogy a zselizi járás több községé­ben nagyon elterjedt a feketén való disznóölés. Ez különösen Veľké Lu­dincére vonatkozik. Ebben a község­ben az elmúlt évben csak 10 száza­lékra tettek eleget a sertéshús beszol­gáltatás! kötelezettségnek. A kulá­kok is nagy mértékben szabotálnak. Nem tartanak annyi serté3t, mint amennyi elő van nekik írva, meglé. vő sertéseiket pedig eltitkolják és fe­ketén megölik. Természetesen a hibát a szervezési dolgozóknál is kell keresni, akik meg. elégedtek azzal, hogy a kulák azt mondta nekik, hogy csak egy disznóm van s az saját magam számára is alig elég. Azzal aztán már nem tö­rődtek, hogy egy kicsit körülnéztek volna a kulák házatáján. Pedig egész biztos megtalálták volna az eltitkolt sertéseket, mintahogy az nemrégen előfordult. Fegyverneken és Csatán, ahol három, sőt egy másik kuláknál több száz-gróznyolcvan kilogrammos bejeientetlem sertést találtak. Jeleideg a gabona gyors felvásár­lására ösaapontoeítjék a földműves raktá/rszövetkezet dolgozód a figyel­müket. Szem előtt tartva a „Száraz gabonát egyenesen a cséplőgéptől a földműves raktárszövetkezetbe" — jelszót, az üzem alkalmazottal szo. cialista szerződéseket kötnek. Az egyes osztályok között szocialista munkaversenyt indítanak. A zselizi földműves raktárszövet­kezet nemrégen kerületi viszonylat­béren nagy segítséget nyújt nekik a Párt és a ROH üzemi szervezete. Az idei termés elhelyezéséhez szük­séges raktárhelyiségek biztosításá­ba a földműves raktárszövetkezet minden alkalmazottja bekapcsolódott. Az elmúlt évben csak 66 százalékra tudták biztosítani a raktárhelyisége, ket, az idén azonban már a 85 száza­léknál tartanak. A hiányzó részt is sikerül pár napon belül biztosítani, hála az oroszkai cukorgyárnak, amely a földműves raktárszövetkezet ren. delkezésére bocsátja raktárát, mert egy a oál: biztosítani dolgozó népünk élelmiszerellátását. Az üzemnek vannak élmunkásal és példás dolgozói A legjobb soffőrök Borka és Bed­narik elvtársak, akik naponta 15 ki­lométer távolságból 200 mázsa gabo­nát szállítanak a földműves raktár­szövetkezetb«. Szállítási eszközeiket mindig a legnagyobb rendben és tisz. taságban tartják, a kisebb sérülése­ket saját maglik megjavítják, úgy­hogy az autók, illetve pótkocsik mindig tt»emkéipa»ek. Fáradságot nem ismernek, ha kell, még éjjel is dol­goznak, csakhogy a vagónokat még idejében kiürítsék. Természetesen az ő munkájuk szorosan összefügg a ra­kodómunkások példás munkájával, Itt mindenekelőtt Taliga, Czakó, Vodz Tóth ée Tacka elvtársakra gondo. lünk. Ez a kollektív olyan, hogy tény­leg példaként szolgál mindenki előtt. Végül meg kell még emlékeznünk a szervezési dolgozókról, akik nélkt-1 ban még az utolsó hol yen állt. Most ! nehezen tudná a zselizi földműves azonban már felverekedte magát a raktárszövetkezet elérni az első he. hatodik helyr®, sőt vo.nmló, hogy lyet. Külön ki kell emelnünk Novo­még jobb helyezkedést is elAr. Az al- domsky, Klenko és Pongrácz elvtár. kalma wttak kötelezték magukat, sakat, akik állandó meggyőző tevé­hogy addig fognak dolgozni ós úgy kenységet folytatnak a kis- és közép, fognak dolgozni, hogy rövidesen a földművesek között a beszolgáltatás! nyitrai kerület legjobb földműves rak- j kötelezettségek teljesítésének fontos* társzövetkezetévé váljanak. Ezen a 1 ságáróL (K. f.}

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom