Uj Szó, 1951. június (4. évfolyam, 127-152.szám)

1951-06-22 / 145. szám, péntek

Világ proletár fai egyesüljetek! A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1951 június 22, péntek 2 Kčs IV. évfolyam, 145. szám fi Békevédők Csehszlovákiai Bizottsága jelenti a Köztársaság elnökének: Az ország 9,020.522 polgára szavazott a békére Június 21-én a prágai várban meglátogatta a Köztár­saság elnökét a Csehszlovákiai Békevédők országos bi­zottságának küldöttsége, amelyet Hodinová-Spurná elv­társnő, a bizottság elnöke vezetett. H.-Spurná elvtársnő jelentést tesz a Köztársaság elnökének arról, hogy népi demokratikus országunk minden polgára, minden becsü­letes dolgozója aláírta az öthatalmi békeegyezményt követelő felhívást és a százmilliós értékeket képviselő kötelezettségvállalásokkal fejezte ki elszánt akaratát: hogy megvédi a világbékét. Megvédi a békét azzal a ha­talmas és egyre növekvő táborral együtt, amelyet a Szovjetunió és Sztálin elvtárs vezet A Köztársaság elnöke megköszönte a jelentést, majd a következő szavakkal válaszolt: Drága barátaim! Örömmel hallgattam meg jelen­tésteket a békeszavazás eredmé­nyeiről és szívesen fejezem ki el­ismerésemet és köszönetemet a dolgozók ezreinek, akik a népsza­vazás sikerében érdemeket szerez­tek. A Világbéketanács felhívásáhoa csatolt több mint 9 millió aláírás, valamint azok afc országépitő fel­ajánlások, amelyeket dolgozóink az aláírás alkalmával vállaltak, jelen­tós hozzájárulás a békéért folyó világharchoz, hangsúlyozott figyel­meztetés az új háború őszitől felé, Határozott szó hangzott el: Cseh­szlovákia népe elutasítja az impe­rialista hatalmak háborús politiká­ját, Csehszlovákia népe békét köve­tel és hazájában a békéért harcol, a béke Szovjetúnió vezette világ­frontjának soraiban. Éppen a mai alkalommal teljes komolysággal szeretném hangsúlyoz­ni azt, hogy a háború és a béke erői között folyó világküzdelem semmi­képpen sem szűnik meg, de egyre erősödik és éleződik. Ez azért van így, mert a nyugati imperialisták napról-napra fokozzák háborús uszí­tásukat és háborús terveik elérésé­re egyre újablv módszereket keres­nek. Azonban másrészt egyre eró'södik a béke tábora. A Szovjetúnió hatal­mának óriási növekedése, a népi de­mokráciák országainak sikerei aa építésben, a koreai nép és a kínai önkéntesek hősies harca az ame­rikai beavatkozók ellen, a békemoz­galmak erősödése a kapitalista álla­mokban, amely ar, olaszországi és franciaországi választásokban is megnyilvánult, ez az az erő, amely egyre fenyegetőflifen áll a háborús uszítók elé. Kétségtelen, hogy a ml népszavazásunk ls a béketábor ere­jének és eltökéltségének új bizo­nyítéka. , Engedjétek meg nekem, drága ba­rátaim, hogy éppen ma emlékeztes­sek arra az évfordulóra, amely a holnapi napra esik. Június 22-én tíz esztendővel ezelőtt a német im­perializmus ö'riilt világuralmi vá­gyában aljas rablóháborút kezdi _t a Szovjetúnió ellen. A szovjet nép, amelyet Sztálin, a zseniális hadve­zér vezetett, megvédte az országot és példájával ellenállásra serkentet­te Európa elnyomott nemzeteit is. Nem egészen négy esztendő' alatt a német imperializmus olyan vere­séget szenvedett, aminőt nem is­mert a világ. A holnapi évforduló ezért hatal­mas figyelmeztetés a világuralmi törekvések minden jelöltje számá­ra, hogy ne játsszanak a tűzzel, mert ugyanolyan végük lesz, mint hitleri elődeiknek. Számunkra és minden jóakaratú ember számára a világon, ami 1941 után következett, nagy buzdítás, mert a Szovjetúnió még hatalmasabb, mint akkor, olda­lán halad előre a hatalmas népi Ki­na, a népi demokráciák országai és a béke híveinek milliói az egész világon. Természetes, hogy az eró'k túlsúlya egyre inkább a Szovjetúnió vezette imperializmus-ellenes béke­tábor oldalán van. Ezért nem kétsé­ges, hogy a békéért folyó Iiarcot megnyerhetik. Mindebből drága barátaim ma, amikor befejezzük a békenépszava­zást, az következik, hogy a népsza­vazás végeztével semmiképpen se fejezzük be és ne gyöngítsük ineg harcunkat a békéért. Az következik ebből, hogy erőnkbe és a Szovjet­únió, valamint az egész világtábor erejébe vetett hittel továbbharcol­junk a békéért. Főleg munkánkkai harcolunk tovább a szocializmus fel­építésének meggyorsítására drága hazánkban.. Ez a mi mai fő harci feladatunk, ez h mi mai legerősebb fegyverünk, amellyel a legjobban járulhatunk hozzá alilioz, hogy a Szovjetúnió és a nagy Sztálin veze­tése alatt kiüssük a fegyvert az im­perialista gonosztevők kezéből és a világon uralomra juttassuk a tartós békét. , Most pedig engedjétek meg, hogy én és feleségem Ls csatlakozzunk aláírásunkkal dolgozóink millióihoz, akik e szavazólapokat már aláírták. Az ógyallai traktorállomás ifjúsági brigádja elfogadta Loksa László brigádjának versenykihívását Deák Mihály galántai traktoros ifjúsági brigádja után az ógyallai ifjúsági brigád is elfogadta Loksa László ifjúsági traktoros brigádjá­nak versenykihívását. A marcelházi brigádközponton dolgozó ógyallai if­júsági brigád Loksa László brigád­jához írt levelükben a következőket írja: »Hogy biztosítsuk dolgozó népünk élelmiszerellátását és hogy tanúsá­got tegyünk Klement Gottwald el­nökünk iránti hűségünkről, a berlini Világ-Ifjúsági Találkozó tiszteletére a szovjet Komszomol példáját követ­ve elfogadjuk Loksa László brigád­jának versenykihívását a következő pontokban: 1. A békearatás reánk eső réséét, vagyis 555 hektár learatásat 8 tagból álló brigádunk 7 nap alatt elvégezni. Ezzel egyidejűleg a tar­lóhántást is elvégezzük ezen a te­rületen. 2. Kicsépelünk 278 vagón gabo­nát, lő munkanap alatt 12 csép­lőgép segítségével. 3. Az aratási és cséplési mun­kák alatt gépeinkről úgy fogunk gondoskodni, hogy ezek állandóan üzemképesek legyenek. 4. A tervezett üzemanyagból az aratás alatt 7 százalékot, a cséplés KÖSZÖNTJÜK hazánk magyar kultúr munkásait a CSEMADOK évi közgyűlésén ^(jlz tiztíJidúoel vzdótt alatt pedig 9 százalékot megta­karítunk. 5. A kis- és középföldmüvesek között meggyőző tevékenységet fogionk folytatni arról, hogy mi­lyen fontos a gabona gyors beszol­gáltatása a földműves raktárszö­vetkezetekbe. CsISz tag becsületszavunkra kije­jelentjük, hogy ezeket a kötelezett­ségvállalásainkat a lehető Jeglelki­ismeretesebben teljesítjük, mert meg vagyunk győződve arról, hogy csak­is munkateljesítményünk fokozásá­val tudjuk elősegíteni a szocializmus falun való kiépítését és hogy ezál­tal a világbéke ügyét is elösegítjük.« Igazságos ítélet a hazaárulók és kémek perében Jelentés a bratislavai Allambíróság főtárgyalásának befejezéséről Szerdán, június 20-án, a bratislavai Allambíróság befejezte a 11 tagú hazaáruló- és kémcsoport ellen indított főtárgyalását, amely az amerikai háborús uszítók szolgálatában országunkban kém és felforgató tevé­kenységet fejtett ki. A felforgatók csoportia, melyet Juraj Dlouhy vezetett, egyrészt a francia bratislavai főkonzulátus alkalmazottaiból tevődött össze, más­részt volt földbirtokosokból, nagykereskedőkből, burzsoá értelmiségiek­ből, melynek az élén Velecký nagybirtokos állt. A bratislavai Allambíróság három­napos tárgyalása, amelyen dr. Karol Bedrna elnökölt, leleplezte a bratisla­vai francia főkonzulátus vezetőit, leg­főképpen Manac'h főkonzuli és Miche­lot konzult, akik o diplomáciai joggal visszaélve, visszaéltek kormányunk vendégszeretetéve! és ahelyett, hogy kimélyítették volna a csehszlovák és francia nép között a baráti kapcsolatot, széles kiterjedelmű kémhálózatot szerveztek Köztársaságunk területén. Manac'h és Mjchelot konzulok a való­ságban mesteri kémek voltak és a bratislavai francia főkonzulátuíból kémközpontot csináltak. A nevezettek kémügynökeik segítségével, valamint az „ONBRA" titkos jelzést használó államellenes csoport segítségével fon­tos gazdasagi, pojitikai és katonai vo­natkozású híreket szereztek és ezeket a prágai francia nagykövetségen ke­resztül a francia kémszolgálatnak szolgáltatták, Az áruló csehszlovák külföldi emigráció segítségével főleg dr. Juraj Slávik áruló is továbbította a híreket az USA kémszolgálatának. Manac'h francia főkonzu 1 Szlovákiában szervezte a földalatti hazug nyomtat­ványok terjesztését. Manac'h és Michelot, a francia bra­tislavai főkonzulátus vezetői állandóan (Folytatás &z 5. oldalon) Ma, június 22-én van tizedik év­fordulója annak, hogy a fasiszta Né­metország, felrúgva az 1939-ben kö­tött megnemtámadási szerződést, 170 jól felszerelt hadosztállyal megtámadta a Szovjetuniót. Jól emlékszem erre a napra, forrón sütött a júniusi nap és a técsől állomáson, útban Kőrösmező felé, megállt egy teherkocsikból álló szerelvény. Fáradt, elcsigázott arcú emberek tek ntettek ki a vagonok tárva-nyitva álló ajtain és vágyakoz­va nézték a técsői állomás körül hú­zódó békés, pirosló gyümölccsel teli cseresnyefákat. Kiszállni nem lehetett, mert az SS-ek és a lelógó pléhtáblával ellátott határvadászok lövésre kész fegyverrel ordítoztak és fenyegetőz­tek. Valami volt a levegőben, a teher­vonat zsúfolt marhakocsija'nak utasai, nagyobbára politikai foglyok, kény­szermunkára hurcolt férfiak, megve­tően tekintettek le a vonat mellett rohangászó kékesszürke ruhás atya­úristenekre és lesoványodott kezükkel üdvözlést intettek a rámpán dolgozó famunkások felé. Egyszerre csak mozgás támadt az állomás körül. A szerelvény vezetője, egy sebhelyes arcú, mindenki által gyűlölt tiszt, az örülésig gúnyos han­gon, szinte hisztérikusan visította oda a vagonok felé: — Most végetek tesz, büdös kom­munista kutyák. A német csapatok bevonultak Ukrajnába. A lélekzetünk is elakadt. A szúró napfényben a sápadt és éhes arcok, még sápadtabbnak tűntek és borostás álluk még keményebbé vált. Megtá­madták a Szovjetuniót! A hír végig­szaladt keletről nyugatig, északról délig és mindenütt megállt egy pilla­natra a proletárok keze, hogy annál erősebben szoruljon ökölbe és azt ki­áltsa elnyomóik felé: Nektek van vé­getek, mert a Szovjetunió legyőzhe­tetlen, mert a szabad szovjetnépeket Sztálin vezeti! Sokat beszélgettünk ezekben a na­pokban rutén favágókkal, alföldi kubi­kosokkal, csepeli vasmunkásokkal, de minden szavukból kicsengett a hit és a terrortól elnyomott emberek ajkán feltört a dal: Fel, fel, ti rabjai a föld­nek, fel, fel, te éhes proletár. A győ­zelem napjai jönnek, rabságunknak vége már! Ebben az időben a fasiszta Német­ország már leigázta fél Európát. Had­serege előtt sorra pusztultak az euró­pai kapitalista hadseregek. 1941-ben a fasiszta német hadsereg volt a kapita­lista világ fegyveres erői között a legerősebb. És ez a hadsereg minden erejét a Szovjetunó elleni hadjáratra összpontosította. A hitleri Németor­szág Európa egész ember- és anyag­tartalékát mozgósította a Szovjetunió ellen. A hatalmas német hadseregen kívül a támadók rendelkezésére állot­tak Olaszország, Magyarország, Ro. mánia, Szlovákia és Finnország csa­patai is. Franco, a spanyol nép hóhéra, a fasiszták kék hadosztályát küldötte Hitler támogatására. Az ő részükre dolgozott minden leigázott- és csatlós ország gyáripara: a csehszlovákiai Skoda-művek, a ma­gyar Weiss Manfréd, a francia Schnei­der-Creuzot, az olasz Ansaldo-művek. Az úgynevezett semleges országok, Svédország, Svájc és Törökország szintén a fasiszta Németország szá­mára dolgoztak. De támogatták Hitler hadjáratát Anglia, Franciaország és az USA kor­mányai is, amelyek országuk dolgo­zóinak akarata ellenére titokban azt remélték, hogy Németország leveri a Szovjetuniót, vagy legalább is mind a két hadviselő fél olysn gyenge lesz, hogy lehetőség nyílik e két ország, de főleg a Szovjetunió leigázására. Truman, az USA jelenlegi elnöke, 1941 június 23-án, egy nappal a szov­jet-német háború kitörése után, a következő kijelentést tette: „Ha azt látjuk, hogy Németország nyer, akkor Oroszországot kell támo­gatnunk, ha azonban Oroszország fog nyerni, akkor Németországot kell tá­mogatnunk, hogy ilymódon minél In­kább elpusztíthassák egymást." A nyugati imperialistáknak ez a po litikája nem véletlen. Ezt a politikát követték a nagy Októberi Forradalom óta, amely alapjaiban rendítette meg az imperializmus uralmát. A hitleri Németország kezdetben nem jelentett veszélyt számukra, de a szocialista forradalom Szovjetuniója már szüle­tésekor halálos veszélyt jelentett az imperialistákra, mert a világ dolgozói látták, hogy lehet élni kapitalisták nélkül, lehet országot építeni a tőke uralma nélkül és hogy úgy *s lehet élni, ahogy a szovjetnépek élnek, sza­badon és boldogan. Zsdanov elvtárs 1947-ben a nemzet­közi helyzetről tartott beszédében a következőket mondotta: — A reakciós imperialista elemek az egész világon, különösen Angl'ában. Amerikában és Franciaországban, na­gyon számítottak Németországra és Japánra, de elsősorban a hitleri Né­metországra, mint olyan erőre, amely leginkább képes csapást mérni a Szov­jetunióra. Ilymódon, ha a csapás nem is lesz megsemmisítő, de minden­esetre legyöngíti és megtöri a Szov­jetunió befolyását a világpolitikában. Másodszor azért bíztak Hitler sere­gében, mert őt tartották a legalkal­masabbnak más országok forradalmi munkás-és demokratikus mozgalmának szétverésére, így gondolták megerő­síteni a kapitalizmus általános helyze­tét. — Számításaik azonban nem váltak be. A szovjetnép, amelyet a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja és min­den dolgozók legnagyobb tanítómes­tere és legnagyobb hadvezére, a leni­ni-sztálini tudomány mestere, Sztálin vezetett, kivédte a német hordák első csapásait és bár időre volt szüksége, mig mozgósította a hatalmas ország minden erkölcsi és anyagi erejét és eközben kénytelen volt feladni nagy és értékes területeket, a bölcs sztálini hadvezetés eredményeképpen egyik csapást a másik után mérte a hitlerista rablóhadseregre és végül is felszaba­dította a hitleri rabság alatt sínylődő európai nemzeteket. Igazságos háború volt ez s a Párt vezette szovjetnép ebben a háborúban a hazafiasságnak olyan példáját szol­gáltatta, amelyre feltekintett az egész világ. A hősök milliói születtek a Nagy Honvédő Háborúban és végül is az ország minden erejének latba­vetésével megsemmisítő vereséget mértek a nyugati Imperialisták által mindvégig támogatott hitlerista hor­dákra. Tíz eszteridő távlatából tekintünk vissza június 22-ének napjára. A szo­cializmus országában és a szoc'alizmus felé haladó országokban dús kalászok rengenek a végtelen mezőkön és a békés építés ünnepi szimfóniájában készülnek a békearatásra a dolgozó milliók. Ugyanekkor a nyugati impe­rialisták háborúra uszító táborában egyre őrjöngőbben próbálják felszjta­ni az új háború tüzét, mert minden nap jobban látják, hogy egyre nagyobb tömegeket kapcsol egy táborba a Szovjetunió vezette hatalmas mozga­lom és e béketábor ereje végtelen és legyőzhetetlen. Jún'us 22-e messze hallatszó dörgő hangú figyelmeztetés: vigyázzatok, ne vessétek el a sulykot, mert úgy jártok, mint elődötök, Hitler járt. A szocia­lizmus győzelmes vörös lobogóját egyre hatalmasabb tömegek viszik és nem állhatja útját semm'. Csehszlová­kia népe éppen e napokban emelte fel határozott hangját és több mint 9 millió szavazatával kiáltotta a nyugati iinperial'sák felé: erősítjük a béke­harcot és nem nyugszunk addig, míg hazánkat a béke és haladás, a szocia­lizmus acélvárává nem tesszük, amely méltón áll a Szovjetunió vezette óriási harcvonal sorában. Csehszlovákia Kommunista Pártja a Köztársaság népet hatalmas új győ­zelmek, a dolgozók állandóan növekvő életszínvonala felé vezeti és a dolgozó tömegek lelkesen és lankadatlanul, egyre növekvő ütemben építik a gott­vvaldi ötéves tervet. Június 22-én em­lékezünk és azután még erősebben fogiuk meg a kahpár.s és a kasza nyelét, még gondosabban hajlunk egy­re gyorsabban forgó gépeink fölé, hogy a Szovjetunió példáján fellelke­sülve, megingathatatlan erőnk tuda­tában építsük a szocializmus felé hala­dó hazánkat. H. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom