Uj Szó, 1951. június (4. évfolyam, 127-152.szám)

1951-06-22 / 145. szám, péntek

UJSZ0 1951 június 22 Amial05'3 százaiákos tervteljesítés mögött van A kollektív munka, a közös erőfeszítés Rozsnyóbányán is meghozza az eredményeket Tervgazdálkodásunk megköveteli, hogy az elő­irányzatoknak atermelés minden -onalán legalább 100 százalékig eleget tegyünk. Az előirányzott terveknek si­keres tel lesítése a legfőbb előföltétele annak, hogy termelésünk rendes kerékvágásban haladjon, életünk pedig nyugodt és biztonságos legyen. Ahol az elő­irányzatoknak nem tesznek 100 százalékig eleget, ott valami hiba van és azt a hibát, mivel ez nemzetgazda­ságunk alapjait veszélyezteti, haladéktalanul orvosolni kell. Ilyen termelést gátló hiba vár orvoslásra Rozsnyóbánván is. Rozs­nyóbánya nem teljesítette gottwaldi ötéves tervünk harmadik évének első hónapjaiban az előirányzott terveket, ami felemelt gazdasági terveink és a nehézipar kiépítése szempontjából nagyon kedvezőtlenül hatott. Hogy miért nem teljesítették a ter­veket? Erre sok kifogás volt. Kevés a munkaerő, rosszak a berendezések; stb. A terv nemtel jesítésének az oka azonban nem a munkaerőhiányban volt, hanem inkább abban, hogy az üzemi pártszervezet és a szakszervezeti cso­port nem végzett kielégítő munkát. Nem volt meg a munkások és műsza­kiak között az a szoros kapcsolat 6em amire a tervek sikeres teljesítése ér­dekében szükség lett volna. Ma azon­ban ezek a hiányosságok részben már orvosolva vannak. Rozsnyóbányán át szervezték a pártszervezetet és át­szervezték a szakszervezet üzemi cso­portját Az újonnan megválasztott vezetőség lendülettel fogott a munká hoz és igyekszik helyrehozni azt is, amit elődje elmulasztott. Bakos Lászlótól, a járási pártszerve zet politikai oktatójától megtudtuk, hogy az üzemi pártszervezetnek és a szakszervezeti csoportnak átszervezé­se, ha egyelőre még nem is sokban, de valamiben már bizonyos javulást hozott a politikai nevelőmunka terén. A javulás meglátszik abban is, hogy Rozsnyóbánva az előirányzatoknak a májusi hónapban 105.6 százalékban tett eleget, ami ebben az évben a leg­magasabb teljesítmény, amit az üzem a tervek teljesítésében elért. (Lapunk múltkori számában tévesen közöltük azt a hírt, hpgy . Rozsnyóbánya 108 százalékra teljesítette a májusi ter­vet.) , Új munkamódszerek segítik a bányászokat A 105.6 százalékos teljesítmény el­érését nagyban elősegítette még a bányákba bevezetett új munkaszerek­nek az alkalmazása és emellett a tö­megszervezetek részéről kifejtett poli­tikai tömegmunka. A felvilágosító munka következtében jobban meg tud­ták szervezni a dolgozókat, ami által emelkedett a termelékenység, Ma­guknak a dolgozóknak véleménye szerint megjavult Rozsnvóbányán a munkások és műszakiak között az ed­digi laza viszony. Ma már a műszakiak gyakrabban járnak a munkahelyekre, és az esetleg felmerülő problémákat, már a munkahelyeken magukkal a dolgozókkal beszélik meg. így könnyeb­ben tudják orvosolni a termelést gátló akadályokat. — A pártiskolázás — mondja Bakos elvtárs, — a mai napig még mindig gyenge. Itt önkritikailag be kell valla­nom, hogv ebben én is hibás vagyok. Hibás vagyok, mégpedig azért, mert a gyűléseket nem tudom rendszeresen végig ellenőrizni. Ezt a mulasztást azért követtem el, mivel Rozsnyótól 14 kilométerre fekvő Dernőn lakom ós esténként autóbuszon járok haza. így időhöz vagyok kötve. Az iskolázáso­kon nem tudok mindig résztvenni és ezek lefolyását sem tudom ellenőrizni. Remélem azonban, hogy valami módon ez a nehézség is megoldást fog találni és meg fogjuk tudni javítani a pártis­kclázást is. — Van még sok más nehézségünk, — veszi át a szót Balog József, az újonnan választott üzemi tanácselnök. — A régi vezetőség annyira elhanya­golt mindent, hogv most azt sem tud­juk, hogv mihez kezdjünk. Mindeneset­re tőlünk telhetőleg mindent megte­szünk, hogv a munkát a rendes kerék­vágásba tereljük. A mi munkásaink mindent elkövetnek, hogy a terveket sikeresen teljesítsék és így hisszük, hogy a kollektív munkának, a közös erőfeszítésnek a jövőben meglesz az eredménve. Elevátorok segítenek a tömedékelésnél Balog elvtárs elmondotta még, hogy az üzemi tanács szükségszerint szo­kott összejönni. A gyűléseken megbe­szélik az üzem életével kapcsolatos dol­gokat és megvitatják a termelést gátló akadályokat. A gyűlés határozatait az­tán a szakbizalmiak ismertetik a dol­^ozókksl — Igyekszünk, — folytatja Ismét Bakos elvtárs, — hogy ahol erre lehe­tőség nyílik, minél több helyen be tud­juk vezetni a szocialista munkamód­szereket, amivel a munkát könnyebbé és gyorsabbá tudnánk tenni. — Az új munkamódszerekkel való fejtést a rozsnyói bányákban eddig 11 munkahelyen alkalmazzuk és szép eredményeket érünk el mind a készlet­re, mind a rézsútos, vagy harmono­gramm szerinti fejtéssel. Különösen nagy segítséget nyújtott a bányászok munkájának megkönnyítésében az a két elevátor, amit most helyeztünk üzembe és a tömedékelésnél alkalma­zunk. Amellett, hogy ezzel lényegesen megkönnyebbül a tömedékelési munka, még a termelés is körülbelül 30 száza­lékkal emelkedett. A májusi hónapban a rozsnvói bá­nyákban egyéni teljesítményükkel a következők emelkedtek ki: a Szadlosz­kyn Hamrák István csoportja 187.7 százalékkal, az István-telepen Hro­nyec József csoportja 189.4 százalék­kal, a Bernádin Linkner Pál csoportja 169.3 százalékkal, Rudnán Fábián Pé­ter csoportja 163.6 százalékkal. Bisz­trón Gáspár János Boldizsár csoportja 160.5 százalékkal lett az első. A májusi munkaversenyben a Szad­lovszkyn első helyre került Hamrák csoportvezetőtől megkérdeztük mi a véleménye az új munkamódszerekről és hogyan érte el a csoportja ezt a kimagasló teljesítményt? — Az én véleményem az, — mond­ja Hamrák István, — hogy jók ezek az új munkamódszerek, mert meg­könnyítik és meggyorsítják a munkát. Jó lenne, ha tniná több helyen tud­nánk alkalmazni, csak az a baj, hogy erre nem nyílik mindenütt lehetőség. Eddig még a mi munkahelyünkön sem lehetett bevezetni, mtvel szedésünk nagyon szakad és állandóan ácsolni kell. Abol munkaerőket takarítanak meg — Hogyan értétek el mégis ezt a szép eredményt? — Ezt a szép eredményt úgy értük el, hogy mi is átszerveztük a mun­kát. Áprilisban hárman voltunk egy csapatban. Mivel a hely kicsi volt, nem tudtunk nyugodtan dolgozni, úgy hogy hárman csak 133%-ot ér­tünk el. Láttam, hogy így nem megy jól a munka. A hely kicsiny s hárman nem dolgozhatnak Itt. Megmondtam a báryamesternek, hogy ketten elvé­gezzük azt a munkát, amit eddig hár­man csináltunk. Ebben meg is állapod­tunk és május 1-től kezdve már ket­ten dolgoztunk. Az eredmény az lett, hogy míg eddig hárman csak 133%­ot értünk el, most ketten, — hogy megfelelő helyünk volt és nyugodtan tudtunk dolgozni — 187.7%-ra jutot­tunk. Ennek a magas teljesítménynek az eléréséhez hozzájárult még termé­szetesen a munkaidő gazdaságos ki­használása és az is, hogy aki hozzám került, velem együtt megértette, hogy csak a munkánkkal építhetjük a szo­cializmust és így minden igyekeze­tünkkel azon voltunk, hogy termelé­sünket emelni tudjuk. Farkas György élmunkás-vájár, szintén dicséri az új munkamódszere­ket. Májusban ő is 154.4%-ra teljesí­tette normáját. — Ezt a teljesítményt, — mondotta — úgy értük el, hogy mi is beosztot­tuk a munkát A fúrást rendszerint két géppel végezzük, ami meggyorsít­ja munkánkat és ezzel nagyban emelni tudjuk termelésünket. Az elvtársak véleménye szerint nagy segítséget nyújt nekik a most üzembe helyezett két elevátor és ké­rik, hogy ebből minél többet bocsássa­nak rendelkezésükre Rozsnyóbányán az első negyedévhez képest az anyagmegtakarítás terén is javulás mutatkozik. A bányászok igyekeznek mind a lőszerrel, mind a faanyaggal takarékoskodni és ahogy Kirshner András bánvamester mondja egyre jobban megértik Zápotocký elvtárs szavait: hogy a munkás legyen gazdája saját munkahelyének. Rugalmasabban fogjunk a normák felülvizsgálásához Érdeklődtünk még az elvtársaknál, hogy milyen intézkedéseket tettek ed­dig a normafelfilvizsgálás sikeres le­folytatása érdekében. — Eddig, — mondja Bakos elvtárs, — még nem csináltunk semmit, de most ezzel kapcsolatban gyűlésünk lesz és itt fogjuk megtárgyalni a teendőket. — Meg kell azonban még említe­nünk, — folytatja Bakos elvtárs, — hogy jelenleg munkaversenyben ál­lunk a handlovai bányával. A verseny kihívást, amely a tervek teljesítésére vonatkozik, Handlova tette és a ver­seny a mult hét elején kezdődött. Mindennap kölcsönösen küldjük a je­lentéseket a tervek teljesítésének ál­lásáról. Reméljük, — fejezte be sza­vait Bakos elvtárs, — hogy a küzde­lemben megálljuk a helyünket. A rozsnyóbányai helyzetet mérlegel­ve megállapíthatjuk, hogy az új veze­tőség tevékenykedése következtében történt némi javulás, mind az üzem életében, mind a politikai nevelőmunka terén. De ahhoz, hogy Rozsnyóbányán gyökeres változás legyen, a tömeg­szervezeteknek még nagyobb politikai munkát kell kifejteniök. Gyakrabban kell tartaniok Csszűze­mi gyűlést, mert amint hallottuk, már ez is régen és általában ritkán szokott lenni. Ezeken a gyűléseken azután kimerítően foglalkozzanak a termeié* emelésének a lehetőségeivel. Foglal­kozzanak többet és ismertessék rész­letesen a szocialista munkamódszerek előnyeit, amellyel a bánymunkát köny­nyebbé és gyorsabbá lehet tenni. A gyűléseken álljon előtérben a legjobb élmunkások és újítók javaslata, amit aztán a dolgozók közösen vitassanak meg. Hogy a terveket továbbra is si­keresen tudják teljesíteni és hogy a most folyó mifhkaversenyben Rozs­nyóbánya meg tudja állani helyét, en­nek érdekében nagymértékben fel kell lendíteni a szocialista munkaversenyt, amire a személyi agitátoroknak kell nevelníök és mozgósítaniok a dolgozó­kat. A politikai nevelSmunka elősegíté­sére fel kell használni az erre leg­megfelelőbb eszközt, az üzemi újsá­got. Igaz, — sajnos, Rozsnyóbányán üzemi újság nincsen, illetve meg van, de már körülbelül hat hete nem jele­nik meg. Az a kifogás, hogy nincsen szerkesztő. Ez azonban nem lehet ki­fogás. Ahol annyi ember dolgozik, mint a rozsnyói bányákban, ott egész biztos lehet találni olyat, aki el tudná végezni az üzemi újság szerkesztését. Ezt a problémát tehát rövidesen meg kell oldani. Többet kell foglalkozni a vezetőségnek még a pártsajtó terjesz­tésével is. Hogy Rozsnyóbányán a jövőben tehát valóban szép eredmények legye­nek, a tömegszervezeteknek ismétel­ten, még fokozotttabb politikai nevelő­munkát kell kifejteniök. Csak ezzel biztosíthatják a munkatermelékenység emelését és munkájukkal csak így járulhatnak hozzá a békéi, a demo­krácia és a szocializmus táborának megerősítéséhez. Balázs A. Béla. A Csehszlovák Rádió és a CSEMADOK-közgyűlés A rádió magyarnyelvű adása helyszíni közvetítést ad a CSEMADOK kétnapos közgyűléséről A Csehszlovákiai Magyar Dol­gozók KuItűregyesUletének köz­gyűlése alkalmából a csehszlo­vákiai rádió magyar adását, szombaton és vasárnap kibővíti, hogy helyszíni közvetítésekkel ismertethesse a közgyűlés lefo­lyását. , • || A Csehszlovákiai Rádió ma­gyar adásai keretében részlete­sen közölni fogja az elhangzott beszámolókat, valamint a vita­felszólalásokat. Felhívjuk ezért a csehszlovákiai magyar dolgozók széles tömegeit, hogy szombaton és vasárnap fokozott figyelmet szenteljenek a Csehszlovák Rádió magyar adásainak. Tükörképet kaphatnak arról, hogy • Cseh­szlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének második közgyűlése milyen feladatokat Bzab valamennyi munkatársának, a csehszlovákiai magyar dolgo­zóknak az elkövetkező időre. A Csehszlovákiai Rádió ma­gyarnyelvű adása: szombaton, június 23-án 18.00 —19.00 óráig, vasárnap, június 24-én 11.00—12.00 óráig, 14.00— 14.30 óráig, 18.00—18.25 óráig. A Csehszlovákiai Rádió 6 ma­gyarnyelvű adásait a Bratislava H., Košice H., és a Banská Bys­trica-i adóállomások 427.9 méte­res hullámhosszán fogja közvetí­teni. A brigádórák ezreível, tömeges tagszerzéssel, a kultúrmunka elmélyítésével készülnek a CSEMADOK közgyűlésére A besztercebányai kerület CSEMA DOK helyi csoportjai is a békéért f oly tátott aktív harccal üdvözlik a CSE­MADOK II- országos évi közgyűlését Helyi csoportjaink eme kötelezettség­vállalásai a legjobb bizonyítékai an­nak, hogy megértették és magukévá telték Gottwald elvtárs jelszavát .Építsd a hazát, erősíted a békét." A kötelezettséget vállalt helyi cso­portjaink közül legjobban kiemelked­nek: abafalai helyi csoportunk, mely vállalta, hogy száz napot fog brigád munkában az EFSz-nél ledolgozni, ezenkívül 120 brigádórát már útjaví­tásnál le is dolgoztak. Rimaszécsi A kulákcsemetéket kisöprűzték a díósförgepatonyi CSEMADOK-ból, amely azóta szilárdan áll a 1 ábán A CSEMADOK díósförgepatonyi helyi csoportja, amely 1949 októ­berében alakú. t meg, nagy lépést tett előre a dolgozók kultúrájának fejlesztése terén. Jó szervezési munkájuknak meg is lett az ered­ménye csakhamar. Hetven jelentkező volt, — mond­ja Koszorús Péter,» az Egységes Földműves Szövetkezet elnöke, aki szintén tagja a CSEMADOK-nak. A fiatalság nagyon hamar meg­barátkozott a kultúrmunkával és a korcsmának, kártyaasztalnak hátat fordítottak. Csikós Mária és Leiner Sándor vezetésével a dolgozó ifjú­ság összekovácsolódott. Szorgal­masan tanulták a kultúrműsorokat. A munkájukat sokízben siker koro­názta, — folytatja Koszorús Péter. — Voltak olyan színdarabjaink, amelyeket négyszer is le kellett játszani Például a Ludas Matyit, a falu dolgozóinak kívánságára nyégyszer játszották el műkedve­lőink. De nehogy azt képzeld elv­társ, hogy a faluban nem akadtak olyanok, akiknek a színdarab ellen kifogásuk nem lett volna. Voltak olyanok is? — kérdeztem Koszorús Pétért. Hogy voltak-e, de mennyire, hogy voltak A kulák-érzelműeknek nem tetszett a dolgozók kultúrája. Sőt, mi több a kultúrszervezet megalakulásakor a kulák-csemeték is beiratkoztak, de hamar kimutat­ták a foguk fehérét. Ok külön csoportot akartak alakítani és más műsort akartak tanulni. Hazulról irányították őket. De amikor lát­ták, hogy ez nem sikerül, úgy ott hagyták a kultúrszervezetet, mint akik csatát vesztettek. No és hiányoztak ezek a tagok? Dehogy hiányoztak, — feleli Lelkes Vince kultúrelvtárs, — még erősebbek lettünk. Jöttek a he­lyükre olyanok, akik a dolgozók kultúráját fejlesztették és akik ak­tívan bekapcsolódtak a munkába. A kulákfiúk, ha nem árulták volna el, hogy nekik nem tetszik a dolgozók kultúrája, tovább ár­tottak volna, mert csak érdekből fészkelődtek be a kultúrszervezet­be. A vezetőség nálunk jól dolgozik s addig, míg Csikós Mária és Lei­ner Sándor vezetik, nem kell félni attól, hogy a kultúrszervezet rosz­szul működik. Szépen gyarapodunk. Van már saját rádiónk, gramo­fonnal és negyven darab lemezzel. Ezen kívül kulissza-felszerelések, színpadi függöny és sok más egyéb amire a jövőben majd szükségünk lesz, — mondja Lelkes Vince. — Csak a legfontosabb nincs még meg, a kultúrterem. És eddig hol tartottátok az elő­adásokat? — A moziban, de ha erőfeszíté­seinket fookzzuk, nem kétséges egyikünk előtt sem, hogy rövid Mőn belül kultúrtermünk ls lesz.­Most 115 tagunk van. És az EFSz-tagok beléptek a kultúresoportba? Igen, már ,44-en beléptek. — Arra törekszünk, hogy az EFSz dolgozói is valamennyien be­lépjenek. Hisszük, hogy ez sikerül, mert a 6zínielőadásokon ugyancsak sokan megjelennek. Sokízben be­bizonyosodott, a kultúrestek folya­mán, hogy a mozihelyiség kicsiny­nek bizonyult. A szervezésen mú­lik minden. A siker, amelyeket el­értünk, nem fog a fejünkbe szállni, nem részegedtünk meg tőle, sőt, tovább megyünk. Az a pár reakciós nem ingat meg bennünket a faluban. Nem hallgatunk a csipkelődő szájukra. Mi nagyon jól tudjuk, hogy a kultúrszervezetnek roppant jelen­tősége van a szocializmust építő munkában. Tudjuk, hogy a város és falu kölcsönös segítsége meg­erősödik, ha fokozzuk a szocialista kultúra fejlesztését. A dióspatonyi helyi csoport vezetői és tagjai tu­datában vannak annak, hogy a kul­túra fejlesztése segíti az ipar és a mezőgazdaság fellendítését, ame­lyet nyomon követ a nép életszín­vonalának emelkedése is. Ezért tettrekész a dióspatonyi helyi cso­port. Jó munkát és 6ok további sikert kívánunk nekikl Kertész Imre. i-» J L» l tJ^Jl-l ." helyi csoportunk 600 brigádóra Iedolgtv zását vállalta községi közmunkák­nál. Gömörpanyiti helyi csoportunk 220 vállalt brigádórát már is teljesí­tett, a falu mozitermét javították megj ugyancsak ezen helyi csoport 39 előfi­zetőt szerzett a „Béke" című könyvre. Kiemelkedik még a várgedei helyi cso­portunk, ahol a csoport 90 tagja 4500 brigádórát ajánlott fel a kultúrház új­jáépítésére és más közmunkák cél­jaira. Jelsőci csoportunk kötelezettséget vállalt 3X10 óra brigád munka ledol­gozására. A rappi csoport tagsága 160 brigádórára válalt kötelezetséget út­javításoknál. Vilkei helyi csoport 2 na­pi brigádmunkát vállalt. A rimaszom­bati helyicsoport 50 új tag beszerve­zésével, valamint a népi tánccsoportok megalakításával üdvözli az évi köz­gyűlést. Mindezek a kollektív kötelezettség­vállalások biztosítékok arra, hogy a „CSEMADOK" II. évi közgyűlése a békéért aktívan harcoló magyar kul­túrmunkások találkozója lesz, akik ma mint egyenjogú polgárok kart-karban öltve a szlovák dolgozó testvéreinkkel együtt építik közös hazánkat a Cseh­szlovák Köztársaságot! Varga János, kerületi titkár. HH MMMHMWm Ht Mt HHHMMHMMMMH Jileg.pelent

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom