Uj Szó, 1951. május (4. évfolyam, 102-126.szám)

1951-05-06 / 106. szám, vasárnap

1951 május 6 m srn 9 Akiket a köztársaság elnöke kitüntetett A felszabadult ország, felszabadult munkássága a Szovjetunió népének tapasztalatai nyomán építi boldog jövőjét Az új szocialista munkamódszerekkel dolgozó munkások, élmunkások, sztahanovisták feltűnése nem véletlen. A termelő erők rohamos fejlődése, amelyet a Szovjetunió 30 éves harcban szerzett tapasztalatainak átvevése gyorsított meg, a szocialista munkaverseny új formált teremti meg az üzemekben és a földeken. Törnek a régi normák, az új ember, a munka soha nem látott termelékenységével köszönti a felszabadulás hatodik évfordulóját, köszönti a szovjetnépet és a nagy Sztálint, ak'k mai életét, szabadságát, jövőbe vetett hitét ajándékozták e népnek. A szovjethadsereg áldozatos dicsőséges harcával kezdődött. Ez a dolgozók szabad életének kezdete. Százezer vörös katona vére termékenyítette meg a földet és vezette népünket arra az útra, amely egyedül vezet a kizsákmányolástól mentes emberi jövő felé. A Szovjetunió és Sztálin elvtárs gondoskodása azonban nem hagyta magára a felszabadult országot, továbbra is segítette nagy harcát, amelyet az ország felépítéséért folytatott. A felszabadulás utáni hónapokban kapott óriási anyagi segítséget, gyári berendezéseket, üzemanyagot nyersanyagot ki tudná felbecsülni. Sztál.n elvtárs egyetlen gesztussal százmliiós értékeket képviselő és szovjet hadizsákmányt képező vállalatokat, üzemeket adott ajándékul a szabadságát építő nemzetnek. Ennek a segítségnek alapján álltunk talpra, ez tette lehetővé, hogy a gyárakban ismét meginduljanak a kerekek, hogy az üzemek élete a rendes kerékvágásba jusson. Ezt a segítséget akkor nyújtotta a Szovjetunió, amikor a földig lerombolt, elpusztított Ukrajna és Nyugat-Oroszország területén az építésnek még nagyobb nehézségeivel kellett meg. birkóznia, mint amilyenek elé a csehszlovák dolgozókat állította a háború, a német fasizmus pusztítása, az amerikai repülők aljas „stratégiai" bombázásai. Nem feledkezünk meg az 1948-as esztendőről sem, amikor az éhség fenyegetett bennünket, és a reakció ezt akarta kihasználni aljas terveinek keresztülvitelére, a kapitalizmus restaurálására a Csehszlovák Köztársaságban. A Szövetség Vasútvonalán elképesztő gyorsasággal rohantak végig a vagonok ezrei- hozták a szovjetgabonát a szárazságtól sújtott országnak. Aki ebben az Időben utazott a Kassa—Bohumini vonalon, az tudja, hogy minden vagon, amely szembejött, szovjetgabonát, húst, zsírt és más élelmiszereket hozott. A szovjetvasutasok áldozatkészségét Sztálin elvtárs állandó gondoskodása tette lehetővé, hogy a szárazság következményeit oly hamar kihevertük. És azután... A csernői rakodómunkások és a komáromi kikötőmunkások sokat mesélhetnének arról, mi minden jön naponta, óránként, az óra minden percében a Szovjetunióból, hogyan segíti a legyőzhetetlen és a szocializmust felépített szovjetnép a testvéri csehszlovák népi demokráciát. Ehhez a segítséghez, ehhez az állandó anyagi gondoskodáshoz, * amely segít bennünket abban, hogy függetlenekké váljunk a kapitalista világtól és így a nyugat válságától Is, hogy felépítsük ötéves tervünket, hogy teljesítsük Pártunk gottwaldi vezetésének célkitűzéseit, hogy felépítsük boldog jövőnket a legutóbbi hónapokban, ma még felbecsülhetetlen méretű és eredményeket hozó segítség járult. A szovjet sztahanovisták tapasztalatai kezdenek meghonosodni Csehszlovákia üzemeiben, termékeny földjein is. Az élenjáró szovjet tudomány és technika, mezőgazdaság, szövetkezeti mozgalom legkiválóbbjai adják át dolgozóinknak találmányaikat, újításaikat, ötleteiket, amelyekért azelőtt a kapitalizmus" gazdasági rendje alatt súlyos milliókat fizetett egy-egy állam. Ezek a tapasztalatok teremtették meg nálunk a szocialista munkaverseny új formáit, ezek nevelik a kialakuló új embert, az új élmunkást, a szocializmus bátor, merész építőit, akiknek első csoportja az elmúlt napokban nyerte el kiérdemelt magas kitüntetését a prágai várban, akiknek mellére az ország első munkása, Gottwald elvtárs tűzte a „Köztársaság" és a „Munka" érdemrendjét. Bányász vagyok, ki több nálam Büszke is a nevére Smitka András és megbecsüli ezt a nevet, és becsületes munkájával fejezi ki ezt. Tudja azt, hogy minden terven felül kitermelt csille szén szebbé és boldogabbá teszi életünket. A Párt neveli őt és a szovjet sztahanovisták munkája az ő példaképe. A múltban Handlova bányáiban lent mélyen a föld alatt arról beszélgettek a bányászdolgozók egymásközt, hogy miként lehetne megdönteni a kapitalista rendet, miként lehetne legyőzni a kizsákmányolók maroknyi bandáját, kik a dolgozók verejtékes '"munkájának eredményeiből harácsoltak és gazdagodtak. A Szovjetunióra gondoltunk akkor, onnan vártunk segítséget. A Szovjetunió hős népe, a szovjethadsereg, a nagy Sztálin segített nekünk. Hat évvel ezelőtt a hős szovjethadsereg tette lehetővé, hogy országunkban a nép vegye át a hatalmat, és szabadon, békében dolgozhasson. Ma lent a bányában azzal foglalkozunk, miként termelhetnénk többet, köztársaságunk számára. Smitka és társai kitesznek magukért. Smitka elvtárs normáját 160%-ban teljesíti, örömmel dolgozik és büszkeség töltötte el akk , amikor a prágai várban jó munkájáért kitüntették. Ez alkalomból Smitka elvtárs a következőket jelentette ki. — „Lehet, hogy ezt azért kaptam, mert a bányába épen, öntudattal telve jártam. A bányának élek. És neki szüksége van ép emberekre. Nálunk minden dolgozó a saját munkahelyén, én például lent mélyen a bányában építem a szocializmust." A hegesztés női mestere A májuselőtti kötelezettségvállalások teljesítése megjavította a munka A dolgozók nagy finnepe Somorján Somorján az idei május elsejei ünnepség soha nem látott tömeg részvételével zajlott le. Több, mint 20 ezer muskás, kis- és középparaszt, haladó értelmiségi vonult fel ezen a napon, hogy kifejezést adjon békeakaratunknak és annak, hogy megértette Gottwald elvtárs szavait: „Építsd hazádat, a békét erősíted." Felvonultak az EFSz-ek tagjai is, feldíszített, traktoroktól vontatott gumikerekű pótkocsikon, nem úgy, mint régen, rázós fatengelyü kocsikon. A május elsejei ünnepi beszédet Opavský és Kugler elvtársak mondották. Kugler elvtárs hangsúlyozta, hogy ezen a napon aem szabad megfeledkezni a hősi koreai népről sem, amely fegyverrel kezében harcol szabadságáért. Rámutatott arra, hogy velünk ünnepel az egész világ dolgozóinak hatalmas tömege, csakhogy amíg ml szabadon ünnepelünk, addig az imperialista államokban csendőrszuronyok és gumibotok közepette ünneplik a dolgozók nagy napját. Az idei május elseje újra bebJzo. nyitotta, hogy a somorjai járás dolgozói is a békés építőmunkát választják, hogy egy emberként sorakoznak fel Köztársaságunk eLső munkása, Gott* wald elvtárs zászlaja alá. Kovács Mihály levelez^ Somorja, teimelékenységét új munkamódszerek bevezetésével és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az ötéves terv feladatait időelőtt teljesítik. A nők is kivették ebből részüket, így például a vágbesztercei Klement Gottwald üzemben egy ifjú munkásnő a következő kötelezettséget vállalta: „Én Radvány Anna hegesztőnő kötelezem magam, hogy az eddigi munkámon kívül elvégzem azt a munkát is, amit Pavlik elvtárs végzett." Különös örömmel dolgozik munkahelyén, mert értékelni tudja azt, hogy szabad hazában dolgozhat, és szeretettel, hálával gondol a szovjethadsereg katonáira, kik vérüket ontották azért, hogy felszabadítsák köztársaságunkat. A szovjet asszonyok példája nyomán büszkén halad azon az úton, melyen minden öntudatos asszony, minden becsületes dolgozó halad, és erről az útról nem marad le, nem tér el, mert az az igaz emberek útja. Minél több nő kapcsolódik be a munkába, annál előbb és gyorsabban érünk a szocializmushoz. A dolgozók nagy menetét a Szovjetunió és a nagy Sztálin vezeti. 1955. óta Radvány Anna autogénhegesztést végez. Normáját már háromszor szilárdította és jelenleg 190%-ra teljesíti. Példájával bebizonyította, hogy asszonyainknak ma van alkalmuk tudásukat és kezdeményező képességüket olyan helyen érvényesíteni, ahol a kapitalista rendszerben csak férfiak dolgoznak, öt is kitüntették becsületes munkájáért és az elismerés további munkára buzdítja. Csepek elvtárs az újító és agitátor A prágai várban kitüntették Csepek Antalt, a rózsahegyi Solo-üzem celluloze főzőjét. Csepek elvtárs nemcsak jó dolgozó és újító, hanem kiváló agitátor is. A dolgozók maradiságuk miatt sokszor nem szívesen vezették be az újító módszereket. Azt gondolták, hogyha jó volt így a múltban, jó lesz a jövőben is. Csepek elvtárs bebizonyította nekik, hogy ez nem így van. A mult nem volt jó, a múltban a munkások nem éltek jól, a jelen és a jövő változást jelent, és boldogabb életet minden dolgozó számára. A szovjetkatonák harca a fasizmus ellen sikeres volt. Felszabadították országunkat és most a mi harcunk is az új munkamódszerek bevezetéséért eredményes lesz. Csepek elvtárs újításával megrövidítette a cellulóze főzési idejét egy órával. Jó példával járt elől a dolgozóknak és szemléltető agitációval bebizonyította, hogy az új munkamódszerek bevezetése több termelést lelent. Azonban nem elégszik meg az eddig elért eredményekkel, hanem fokozottabb munkával, a terv időe'őtti teljesítésével elősegíti a szocializmus gyors kiépítését hazánkban. Többet termelek, jobban élek A Leninről elnevezett rybárpolei textilüzemben 30 orsón dolgozik Boroviak Jolán. Normáját megszilárdította és 205 százalékra teljesíti. Ma már csak mint rossz emlék rémlik fel előtte a mult, mikor az anyja járási hivatalba járt segélyért, mely olyan kevés volt, hogy családjuk éhezett. Nyomorban nőtt fel, s 14 éves kora óta a rybárpolei textilüzemben dolgozik. Akkor, amikor odakerült, a munkások és a munkásnők nem éltek olyan jól, mnt most. „A gyártulajdonosok csak a maguk hasznával törődtek. Hogy nyomorogtunk, az őket nem érdekelte.. Tudtuk, hogy ez soká nem fog tartani. Figyelemmel kísértük a szovjetnép, a szovjetember munkáját s reggelenként kelet felé tekintettünk, ahol felkelt a nap, ahol van egy ország, mely népe kizsákmányolásmentes szocalista munkájával mintaképünk. Mi felettünk Is kitisztult az ég. A kizsákmányoló rendszer megbukott. A Sztálin által vezetett Vörös Hadsereg meghozta népünknek a szabadságot. Lehetővé tette azt, hogy jobban élünk, szabadon, boldogan és békében. Engem a Párt nevel, tanít Szlabej Gyula, a podbrezovai vasművek dolgozója kötelezettséget vállalt, hogy 120 esztergályost tanít be a fém gyors megmunkálására. Vállalását teljesítette. Munkatársainak el szokta beszélni, hogy hogyan tért át az új munkamódszerre, és miként vezette be a gyorsvágást negatívszögű késsel: Egy napon meglátogatta üzemüket Suska elvtárs, ki a Szovjetunióban tanult. Beszélgetett a dolgozókkal arról, hogy hogyan dolgoznak a szovjet sztahanovisták. Szlabej elvtárs figyelemmel kísérte beszédét. S mindjárt az első alkalommal igyekezett felhasználni a szovjet sztahanovisták példájátr . Elkészítette és kipróbálta a kést, mely mélyen véste az acélt. Szlabej elvtárs teljesítménye 15-sZörösére emelkedett. Nem elégedett meg saját teljesítményével, hanem 120 esztergályost tanított be, kik a szov jet példa nyomán nagyobb eredményeket érnek el a termelésben, és így meggyorsítják az ötéves terv feladatainak teljesítését. Szlabej elvtárs és minden dolgozóink világosan láthatják, hogy mit jelent nekünk a Szovjetunió segítsége, a szovjet tapasztalatok és milyen nagy változást jelentett ránk nézve az, hogy hat évvel ezelőtt a hős szovjetkatonák felszabadították hazánkat. Munkánkkal erősítjük a békét, és egységesen haladunk a Szovjetunió által vezetett béketábor oldalán. Tencer elvtárs módszerével a kőművesek 60 százalékát helyettesítik segédmunkásokkal Tencer elvtárs szülei nagybirtokon dolgoztak. Amikor kijárta az iskolát, ő is mezőgazdasági munkával foglalkozott, és fiatal kezei azért fáradoztak, hogy a földbirtokosnak nagyobb haszna legyen. 17 éves korában kőművesinasnak ment, ahol négy évig kegyetlenül kihasználták őt, úgy, mint a többi inasokat. Négy évig éhbérért dolgozott. Amikor kitanult, 1929-ben állás nélkül ténfergett, kikölcsönzött 100.— koronát és gyalog elindult Prágába. Hiába ment. ott sem kapott állást". Hazafelé menet Lédecen a ce^ mentgyárban talált munkát. Onnan bevonult katonának. A katonaságnál sem volt jó sora, mert mindenkinek tudomása volt arról, hogy politikai könyveket olvas, az SzK(b)P történelmét tanulmányozza, felvilágosította őt az a tény, hogy a munkásság csak akkor élhet boldogabb életet, ha megszabadul a kaptalista Igától. A dicső vörös hadsereg hősi harcai lehetővé tették azt, hogy leszámoljunk a kapitalista kizsákmányolókkal és hogy a szovjet sztahanovisták tapasztalatait- felhasználva, új munkamódszerek bevezetésével, a termelés fokozásával, az építés meggyorsításával, békés munkánkkal erősítsük a béketábor hatalmas erejét, melyet a nagy Szovjetunió és bölcs vezére, Sztálin elvtárs vezet. Tencer elvtárs vállalta, hogy munkamódszerét az összes építkezéseken bevezeti, oktatni fogja az üzemek dolgozóit, hogv közös erővel, gyorsított ütemben kiépíthessük a szocializmust. Loksa László traktoros 361%-os teljesítményt ért el A királyhelmeci gépállomás ifjú traktorosa, Loksa László, nagyon örül annak, hogy őt is kitüntették eredményes munkájáért. Loksa elvtárs szegénységben, nyomorban nőtt fel, a kulákoknál teheneket őrzött, kora reggeltől késő estig dolgozott éhesen és rongyosan. Hét évig dolgozott mint szolga egy falusi zsíros parasztnál. Ezalatt az idő alatt megtanulta gyűlölni azokat, akik sanyargatták a szegény népet. De megtanulta szeretni azt a nagyhatalmat, mely hat évvel ezelőtt megváltoztatta az ő és országunk összes dolgozóinak nyomorgó életét. Csak a Szovjetuniónak, hős hadseregének, Sztálin elvtársnak, a Kommunista Pártnak és öntudatos dolgozó népünknek köszönhetjük, hogy szabadon dolgozhatunk, kizsákmányolásmentesen, békében. Munkánkkal védelmezni fogjuk továbbra is a békét. A vörös katonák hősi harca meghozta népünk szabadságát. Mi ezt a szabadságot megvédjük és nem engedjük, hogy a mult megismétlődjék,'