Uj Szó, 1951. május (4. évfolyam, 102-126.szám)

1951-05-06 / 106. szám, vasárnap

10 UJSZÖ 1951 május 6 A szovjetharcos és a sport A szovjet emberek a munkás osztáíy, a parasztság és az értet miség harcának, amelyet a német fasiszta hódítók ellen viseltek, a fő jelszava ez volt: „Mindent a győze­lemért!" A nép minden erejét az ellenség megsemmisítéséért!" A szovjetnép háborúja a fasisz ta Németország ellen különleges há­ború volt. A szovjetnép szent há­borúja volt ez, melyet a szovjet­emberek a szocialista haza meg­mentéséért és a hitleri Németország által rabszolgaságba döntött euró­pai népek felszabadításáért vívtak. A háborús idők követelményének megfelelően a Nagy Honvédelmi Háború első napjától kedzve meg­kezdődött a testnevelési szerveze­tek munkájának átállítása. A test­nevelési szervezetek figyelme és erőfeszítése arra irányult, hogy a sportolók és dolgozók harci készsé­geiket fejlesszék és főképpen testi ídzettségüket. A testnevelési szer­vezetek munkájában a legfontosabb a katonai testi előképzés voit, mely a dolgozók általános katonai kikép­zésének egyik részét alkotta. Bármilyen katonai alakulat em­bereinek jó egészséggel és testi ed­zettséggel kell rendelkezniök. Énei­kül nem képesek tökéletesen elsa­játítani a modern haditechnikát és idővel állományuk terhére válnak. Minden harcosnak tudnia kell kúsz­ni és gyorsan futni, különböző te­repakadályokon átjutni, gránátot dobni, sielni, úszni. Nem kevésbbé fontos, hogy a fö pezicho-fizlkai tu­lajdonságokkal rendelkezzék . — gyorsasággal, ügyességgel, erővel és különösen állóképességgel. A har­cos számára igen nagyjelentősé­güek az akaraterkölcsi tulajdonsá­gok, az önuralom, a bátorság, és a határozottság elsajátítása. Ennek elérésére legalkalmasabbb: a sport. Hogy milyen fontos a sport az j if júság akarati nevelésében, arról i igen meggyőzően beszél M. Gromov| repülő-vezérezredes. „A pilóta meg-jj bízása" című, a KomszomoLszkája a Pravdában megjelent cikkében. „A sport — írja cikkében fej­leszti a versenyérzést, edzi az aka­ratot, felébreszti azt a kívánságot, hogy a sportolás meghatározott te-1 riiletén előbbre haladjunk. Az em- ' ber erős akarattal, a legmegfelelőbb eredményeket érheti el. Különböző okok folytán — írja a továbbiakban M. Gromov repülő-vezérezredes, — két évig nem repültem és nem sportoltam. Amikor újra repülhet­tem, meggyőződtem, hogy ez idő alatt elnehezedtem, mozgásom el­vesztette a könnyedséget és a reak­ciók lassúbbakká váltak. Rövid idő, másfél hónap alatt ledobtam ma­gamról húsz kiló súlyt és önállóan, oktatók, se-iítsége nélkül repültem az összes létező gépeken. Nem vé­letlen, hogy a hadseregbe behívott sportolók függetlenül attól, hogy milyen sporttal foglalkoztak a ka­tonáskodás előtt, sikeresen teljesí­tették harci feladataikat. A bátor­ság, határozottság, az önuralom és az állóképesség csodáiról tettek ta­núbizonyságot". A Nagy Honvédő Háború követel­ményei között a szovjet testnevelé­si rendszer katonai jelleget öltött. A testnevelési és sportmozgalom fő feladata a lakosság katonai, testi felkészítésének a megszervezése és megvalósítása volt. Testileg fej­lett, kitartó és edzett szovjetkato­nákat kellett nevelni. A jelvényesek százait képezték ki a katonai aka­dály-tornákra és katonai előképzés más feladataira. A hátországban maradt sportolók és sportvezetők az egész szovjetinéppel együtt a munka frontjának első soraiban har­coltak. Sokan közülük az önfeláldo­zó, kiválóan termelékeny munka pél­daképei, a munka hősiességének pél­daképei lettek. A sportmesterek, testnevelő tanárok, edzők, a sporto­lók és sportvezetők, akiket az a vágy fűtött, hogy közvetlenül segít­sék a frontot, hatalmas munkát fej­tettek ki a fiatalság és a dolgozók katonai előkészítésével kapcsolat­ban. A Nagy Honvédő Háború szemlél­tetően megmutatta, — annak ellené­re, hogy a hadsereg komolyan fel volt szerelve a haditechnika vívmá­nyaival, — a hadműveletekben még­is nagy jelentősége volt a szovjet­katonák testi képzettségének. Azok a harcosok, akik a békeidőben át­mentek a testnevelés iskoláján, a leghozzáértőbben és legügyesebben tevékenykedtek a harcászati helyzet legbonyolultabb körülményei között. Hw mi tt tii Mi MWwi mi w twwtwww A CSD Košice Prágában a Sparta, az NV Bratislava Prešovon a Dukla ellen játszik A Köztársasági Bajnokság kilence­dik fordulójára kerül sor ma vasár­nap. A forduló egyik legérdekesebb mérkőzését a Sparta— Košice találko­zót Prágában, a Sparta stadionjában bonyolítják le. A Sparta az utóbbi idő­ben javuló formában van, — amit iga­zol a vasárnapi 3:2 győzelme a Slove­na— Žilina ellen. A kassai csapat va­sárnap a hetedik helyen álló Skoda Plzeň ellen játszott és azt gólnélküli fél­idő után 3:0-ra győzte le. A Sparta je­lenleg a tabella hatodik Helyén áll, az eddigi nyolc mérkőzésen kilenc pontot szerzett, míg a kassai csapat 11 pont­tal a harmadik helyen van. A prágai találkozó érdekes, jó küzdelmet igér. A tavalyi bajnokcsapat az idén gyengén szerepel Vasárnap a tabella utolsóelőtti helyén álló OD Praha el­len 1:1 arányban döntetlenül végzett. Vasárnapi ellenfelük a Dukla Prešov 2:1 arányú vereséget szenvedett a tabella második helyén álló Vítkovicke Zelezárny együttesétől. Az eperjesi csapat otthonában mindig kemény el­lenfélnek bizonyult. Az NV Bratisla­vának össze kell szednie minden tudá­sát, hogy a vasárnapi mérkőzésen megállja helyét és a csapat ne szen­vedjen újabb pontveszteséget. Az OD Praha vasárnap Zilinát látja vendégül. Érdekes küzdelem várha­tó a tabellán vezető OKD Osztrava— Teplice mérkőzésen. A Teplice a ta­bella kilencedik helyén áll, az eddigi nyolc mérkőzésén 7 pontot gyűjtött össze. A táblázat utolsó helyén álló Gottwaldov a Slavia, a Skoda Plzeň pedig a prágai Vasutasok ellen veszi fel a küzdelmet. Teljes bajnoki fordulót bonyolítanak le vasárnap az NB I-ben A magyar Nemzeť Bajnokságban ma, szombaton és vasárnap teljes baj­noki forduló lesz. Sebes Gusztáv szö­vetségi kapitánynak e forduló után Fölényes győzelmet aratott a csehszlovák kosárlabdázó válogatott A kosárlabda Európa Bajnokságot ma, pénteken folytatták a párizsi Sportcsarnokban. Hollandia válogatottja érdekes küzdelem után 48:44 arány, ban legyőzte Svájc válogatottját, Franciaország pedig Olaszországot győzte le 49:37 arányban. Csehszlovákia válogatottja ma délután játszotta első mérkőzését. Ellen­fele Skócia válogatottja volt. A csehszlovák csapat fölényes játék után 103:18 (60:8) arányban győzött. A csehszlovák válogatott legjobbja Kozák volt, aki egymaga 32 pontot szerzett csapatának. Az idei Európa Bajnokságon eddig 17 csapat vesz részt. Várják még Románia válogatottjának érkezését. A csehszlovák válogatott legközelebb ma, szombaton a késő esti órákban játszik Belgium ellen. kell majd azt a végleges keretet ösz­szeállítania, melyből aztán kikerül a lengyelek ellen játszó végleges ma­gyar válogatott Mint tegnapi szá­munkban beszámoltunk, a magyar vá­logatott-jelöltek e hét közepén Győ­rött az ottani kerületi válogatott ellen állott ki edzőmérkőzésre. A fáradtan játszó válogatott-jelölt csapat veresé­get szenvedett a kitűnően szereplő honiak ellen. Vasárnap a Nemzeti Bajnokságban a következő mérkőzések lesznek: Budapesti Vasas—Dorogi Bányász, Csepeli Vasas—Győri Vasas, Budapesti Honvéd—Salgótarjáni Bányász, Buda­pesti Dózsa—Szombathelyi Lokomotív, Budapesti Bástya—Budapesti Kinizsi, Diósgyőri Vasas—Szegedi Honvéd, Szegedi Petőfi—Vörös Lobogó Sortex. Pillanatképek a losonci sportolók május elsejei felvonulásáról Szovjetúnió—Demokratikus Né­metország 23:1. A szovjet váloga­tott jégkorongozók Berlinben hatal­mas győzelmet arattak a Demo­kratikus Németország válogatott Jjégkorongozói ellen. Sportolóink szerte az országban teljes számban résztvettek dolgozó­ink május elsejei felvonulásában. Soha nem látott tömeg vonult fel Losoncon is május elsején s ez az óriási tömeg példás rendben és tö­kéletes összhangban haladt végig a város főutcáin a hatalmas Sztálin­tér felé. S ebben a hatalmas tömegben kü­lön csoportokban vonultak fel a sportolók. Első ízben vonult fel sportoló ifjúságunk ilyen hatalmas számban s a színes sportoló csopor­tok végig az utcákon lelkes sikert arattak! Május elseje azok ünnepe, akik harcolni is képesek az emberiség békéjéért. És sportolóink is beál­tak a békéért folyó harc élcsapatá­ba. S a Losoncon felvonult spor­tolók elmondhatják, hogy a nép­szerűségük nem öncél, hanem a nagy ügy szolgálatába állították. Az úttörök és az ifjúság csoport­jai után a losonci Szokol-alakulatok következtek. Előbb a Szokol egyen­ruhás tagjai, majd hosszú sorokban az építőipari dolgozók sportszakosz­tályainak ifjúsága menetelt. Stanyo Pál és Valanet László ve­zetésével a teniszezők nyitják meg az építőipari dolgozók sportcsoport­ját. A jobbára fiatal lányokból és fiúkból álló népes fehérruhás cso­port után Szikora István vezetésé­vel következik a legsikeresebb lo­sonci sportolók: a basketbalisták egyenruhás csoportja. A futballisták — Krista György edzőjük vezetésével — színpompás képet nyújtottak különböző színű mezeikkel. Az első csapat tagjai mellett ott voltak a második és if­júsági csapat tagjai is. A Sztálin-térre ujjongó ezrek vo­nultak fel. Köztük sportolóink népes tömege s azok között frissen és elevenen menetelt — Makyta F^ú­chov rikitó sárgaszínű mezbe öltö­zött futballcsapata. Megragadó kép volt a Csukás Dezső edzőjük által vezetett kis púchovi csoport, akik a délutáni futballmérközésre jöttek, de nem feledkeztek meg, hogy dél­előtt, amikor a világ dolgozóinak milliói menetelnek acélos léptekkel, ök is résztvegyenek — ,ha otthon nem is — de a losonci május else­jei menetben! Ezeket a púchovi futballistákat már az újszellemü sport tette hívé­vé. Az újszellemü sport, amelynek legfőbb jellegzetessége az együttes, testvéri megmozdulás, a közösségi érzés, a társas és csoportos eszme előtérbe helyezése! Zeneszó, zászlóerdö jelzi az apát­falvai Poľana dolgozóinak érkezé­sét. Bartha—Trebits—Raduska ve­zetőik után feltűnnek Apátfalva él­sportolói. Az apátfalvai sportolók üzemük együttesében vonultak fel, külön sport-csoportot alkotva. Borhy Károly és Lakota Lajos vezeti a hosszú sort. A színes, pom­pás oszlopok impozáns képet nyúj­tanak. A szabadság, a haladás fia­talsága menetel itt a Borhy Károly edző által annyira összehangolt fut. ballistákkal az élén. A nagyoktól kezdve a kicsinyekig. Azután a híres apátfalvai Poľana orosz tánccsoport díszesruhás cso­portja, majd a régi kiváló sportem­ber, Bógyik által vezetett tűzoltók csapata következik ... Hatalmas táblákat, transzparen­seket hoznak, szlovák és magyar feliratokkal. De ki tudná visszaidéz­ni a ruhák kékjét, sárgáját, pirosát vagy fehérjét, a lobogók vörösét, fehérjét, kékjét, söt zöldjét is, a szemek diadalmas lángolását, az ügyességet és ötletességet? A délelőtti impozáns felvonuláson ikivül délután sportünnepélyt, be­mutatót, versenyt és futballmérkö­zést is rendeztek. A délutáni verse­nyen az iskolai ifjúság nagy töme­ge vett részt. A A délutáni sportműsor fö száma: a TOZ gimnasztikai gyakorlatainak együttes bemutatása volt. A Timra­va gimnázium mintegy 120 tagú fiú- és leánycsoportja a zene hang­jaira végrehajtott gimnasztikai gya­korlatai nagy tetszést arattak. A tornabemutatónál a legörvende­tesebb az volt, hogy ez a siker csak kezdet volt. Egész bizonyos, hogy sportunk ennél sokkal szebb, sokkal tökéletesebb bemutatókat is fog tar­tani és egészen bizonyos, hogy spor­tunk a jövőben a tervszerű irányí­tás mellett, a tömegaport kiépítésével sokkal több sikert fog elérni, mint eddig. Pú chov—Losonc futballmérkőzés zárta be a nap sportműsorát, me­lyen a jóképességü púchovi csapat 2:2-es félidő után megérdemelten gyözött 5:3 arányban. A csapat jó és ha a gárda nem idegenkedik a kapuralövésektől, a jó eredmények sem maradnak el. Az első nagyobb tornabemutató sikert aratott Losoncom. — Ilyet még nem láttunk Loson­con — mondta egy néző. — Pedig ez még semmi — je­gyezte meg az egyik oktató. Nézzék meg- majd jövőre, vagy egy-két év múlva! Akkor nézzék majd meg, amikor az első hibákon okulva sok­kal tökéletesebben fogjuk megren­dezni a május elsejei sportbemuta­tókat. Ružička (Csehszlovákia) nyerte az ötödik útszakaszt is Tegnap, pénteken a Prága/—Varsó közötti nemzetközi kerékpáros Béke­verseny ötödik útszakaszát bonyolí­tották le Gottwaldov és Osztrava között, mely 127 kilométer hosszú volt. Elsőnek Ružička (Csehszlová­kia) futott be a célba 3:36.45 má­sodperces idővel. 2—5. Veselý (ČSR), Olsen (Dánia), Ötvös (Magyar Nép­köztársaság), Gordon (Trieszt). A befutók ideje 3:37.45 mp. Az ötödik útszakasz után az ösz­szesített eredmények alapján a csa­patok állása a következő: 1. Cseh­szlovákia, 2. Magyarország, 8. Bul­gária, Az egyéni verseny élén Olsen áll, 2. Ferri, 3. Kis-Dala. A Magyar Népköztársaság kiváló sportolóinak névsora Sakk: Barcza Gedeon, Szabó László. Sí: Agárdi János, Bálhori István, Deknár Glória, Harangvölgyi And­rás, Kállay Irén, Libik György, Rész Mihály, Szendrőri Nándorné. Sportlövészet: Papp Zoltán. Tóth Imre, Ágoston Imre, Balogh Ambrus, ifj. Décsey Ferenc, dr. Börzsönyi La­jos, Takács Károly, Kisgyörgy Lajos­né. Súlyemelés: Porubszky Ernő, B. Nagy Bálint, Vargha Gyula, Buronyi László, Soós Antal. Teke: Fazekas András, Brattkó Mi­hály, Dózsa Imre, Argyiíus Józsefné. Tenisz: Asbóth József, Adám And­rás, Katón? Zoltán, Branniné-Kör­möczy Zsuzsa, Wolffné-Peterdi Márta, Erdődiné-Báid Erzsébet. Torna: Di. Sántha Lajos, Baranyai László, Réti Sándor, Kemény Ferenc, Mogyorósi Gvőző, S. Keleti Agnes, Tass Olga, Gulyás Károlyné, Köteles Erzsébet. Kövi Mária, Vásárhelyi Edit, Balázs Erzsébet, Fehér Anna. Vitorlázás: Dr. Szénásy József, Schöner Ervin. Vívás: Hepp Lászlómé, Elek Ho­na, Major Jenöné, Horváth Kató, Sákovits József, Tüly Endre, Nagy Ambrus, Hemiyey Imre, Berczelly Tibor, Rajcsány László. Vízilabdázók: Kun György, Víz­vári György, Várkonyi László, Vá­gó Imre, Gyarmati Dezső, Martin Miklós, Spliesz Sándor Kislégi Kál­mán, Jeney László, Markovits Kál­mán, Goór István, Kotrás László, Kiss F gyes, Somhegyi Kristóf SZÍVÓS tván, Szalay Iván. Öttusa: Szondy István, Benedek Gábor, Karácson László, Hegedűs István. Eenzkívül 24 röplabdázó, 38 kézi­labdázó és 27 kosárlabdázó kapta meg a „kiváló sportoló" címet. A névsor még nem teljes, azt rövi­desen kiegészítik. cfc Szeojet Sftart Irta: F. I. Szamonkoo XI. „Az érzékszervek kapuk, amelyek közvetítésével a külső világ hat az emberre és ingerli benne a szellemi munkát." (Leszhaft; „Vezérkönyv" II. rész, 117. oldal.) Másik helyen pe­dig ezt irta Leszhaft: „Mivel az empi­rikus pszichológia tanulmányozásánál nem tanulmányozták a gyermek és az ember élő szeivezetót ós semmit sem kapcsoltak össze annak formáival (és ezeknek a formáknak a működésükkel való viszonyával), hanem mindent fel­tétlenül az önmegfigyelés útján ma­gyaráztak, mint a pszichikai jelensé­gek egyetlen módon megmagyaráz­ható útján, érthető, hogy az ilyen pszichológusoknak valamilyen pótló, megfoghatatlan és a testtel nem kap­csolatos tényezőhöz kellett folyamod­niok, ezeknek az érzéseknek minden megnyilvánulását a lélekkel és a lelki jelenségekkel kellett magyarázniokj Ezeket a titokzatos lelki jelenségekeit össze kell kapcsolni a táplálkozások­nak azokkai a jelenségeivel, amelyek mindenütt végbemennek, ahol jelent­kezik az élet (Leszhaft: „Az elméletf anatómia alapjai" II. rész, 392 oldal.) Az idézett részek felfedik azokat a leglényegesebb elveket, amelyek sze­rint Leszhaft értelmezte a pszichikai és a testi jelenségek kölcsönös víszow nyát. Mindenekelőtt egészen világos,­hogy Leszhaft elismerte a külső világ objektív létezését és tagadta azt,' hogy a pszichikai jelenségek magya­rázásánál mindenféle metafizikai, vagy — ahogy 5 fejezi ki magát. — olyan pótló és megfoghatatlan, a testtel nem kapcsolatos tényezőkhöz kelljen fo­lyamodni, mint amilyen a lélek. Lesz­haft a pszichikai jelenségeket mate­rialisztikttsan vizsgálja, mint a külső világ energiájának átváltozását a tudat tényé vé. Valójában ahhoz, hogy érzés keletkezzék, szükséges, hogy külső inger hasson az érzékszervekre és át­adódjék az idegvezetőkön keresztül az „egyesítő szervhez", az agyhoz, ahol kialaku, az érzés, mint minden­féle külső és belső (belső szervekből kiinduló, amelyeket fel lehet tételezni, Leszhaft szintén külsőknek számítja, mivel a tudathoz képest objektíven léteznek) ingerforrás felismerése. Leszhaft, (gy megmagyarázva az ér­zéseket, megállapítja továbbá, hogy az érzésekből (az ingerforrásnak köz­vetlenül az érzékszervekre ható tevé­kenysége esetén) a tudatban feltűn­nek a szemlélet kénéi, ha pedig az in­gerforrás közvetlen tevékenysége hiányzik, akkor a képzetnek a képei. Ez teljesen megfelel a szemlélet és a képzet modern felfogásának. Igaz, hogy itt meg lehet állapítani a szemlélet es a képzet leszhafti ké­peinek mechanikusságát, mint olyan érzések összegét, amelyek nála szem­mel láthatóleg az empirikus pszicho­lógia hatása alatt jelentek meg, (első­sorban Bundt hatása alatt, kinek az adataival ő nem mindig bánit kritikus szemmel) Ez azonban nem változtatja meg a pszichika leszhafti materialisz­tikus felfogását. Abban az időben teljesen egyedül­álló Leszhaft felfogása a szervi, inte­rocertikus érzésekkel és az izom érzé­sekről. Igaz, hogy még régebben Sze­csenov jellemezte ezek jelentőségét. Ezt írta: „Az öntudat jelenségeinek az osztályába tartoznak azok a bizony­talan, 6Ötét érzékek, amelyek a mell és a has belső szerveiben végbemenő aktusokat kisérik. Ki nem ismeri pl. az éhség, a jólakottság és a gyomor túltelítettségének az érzését? A szív tevékenységének egy kisebb rendellensége már az emberi jelleni megváltozását vonja maga után .. „Hasonló fajú tények, amelyekkel tele van az ember patológiája, világosan rámutatnak ezeknek a sötét érzések­nek az asszociációjára azokkal, ame­lyek az érzékszervek által adódnak. Sajnos, az idevonatkozó kérdéseket igen nehéz feldolgozni, kielégítő meg­oldásuk csak a jövőben várhatók. Pe­dig a megoldás igen fontos lenne, mert a vizsgált érzések mindig jellem­zőek az emberre, ismétlődnek, talárt gyakrabban, mint az összes többiek és így a pszichikai fejlődés dolgában hatalmas motorként lépnek fel." (Sze­csenov: „Az agy reflexei" 83. oldaJv 1926. kiadás.) (Folyt, köv.) MM M< MM MH MM MI MMMM M< M< MMMMMM ÜJ SZO, a csehszlovákiai magyar dolgozók napilapja Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava, Jesenského 8 sz Telefon: szerkesztőség 262-77 és 347-16, kiadóhivatal 262-77. Fő­és felelősszerkesztő Lőrincz Gyula. Feladó és iránvító postahivatal: Bra­tislava II Nvomja és kiadja a Prav­da Nemzeti Vállalat Bratislava. Kéz­iratokat nem adunk vissza. Előfize­tés I évre 540.—, '/? évre 270.—, '/« évre 135.—, 1 hónapra 45.— Kčs. A hetilap (csütörtöki szám) előfize­tése I évre 150—, '/ 2 évre 75.—, '/„ évre 40.- Kčs. A KEPESKÖNYV előfizetése egv évre NEPNAPTAR-ral együtt 100 Kčs. U, . *t «

Next

/
Oldalképek
Tartalom