Uj Szó, 1951. május (4. évfolyam, 102-126.szám)
1951-05-30 / 125. szám, szerda
m srn A mostani japán kormány nem képviseli a japán nép akaratát A Kínai Népköztársaság kormánya teljes ménékben azonosítja magát a szovjet állásponttal a japán-amerikai különbékeszerződés ügyében 1951 május SO A távolkeleti helyzet Az „Uj Idők" című szovjet folyóirat az USA Csendes-óceáni Imperialista politikájával kapcsolatban megállapítja: John Foster Dulies már háromszor járt Japánban, meglátogatta a Fülöpszigeteket, Ausztráliát és Ujzeelandot, hogy nyélbeüsse Japánnal a külörtbékesaerződést H a Csendes-óceáni paktumot az USA, Ausztrália és Ujzeeland között. Duiles lázas tevékenységének eredményei azonban igen csekélyek. A kínai nép nagyszerű győzelme és a Kínai Népköztársaság kikiáltása arra ösztönözték az amerikai imperialistákat, hogy megkettőzzék erőfeszítéseiket egy ázsiai agressziós katonai szövetség összekovácsolására. Japánt szintén bele akarják vonni a szövetségbe. 1950 februárjában Bangkokban, Filip Jessup amerikai megbízott elnökletével az Egyesült Államok ázsiai diplomáciai megbízottai értekezletet tartottak. Megvizsgálták a Csendesóceáni paktum kérdését és azt, hogy mennyi fegyvert és dollárt adjanak a reakciós ázsiai kormányoknak a nemzeti felszabadító mozgalmak elfojtására. Két hónappal később az USA megbízottai Tokióban ültek össze értekezletre, hogy megvizsgálják a gazdasági paktum kérdését. A délkelet-ázsiai országokat az amerikai és japán áruk elhelyezési piacává és az amerikai hadigépezetnek szükséges nyersanyagforrásaivá akarták alakítani. Ezt a tervet azonban a gyarmatokkal rendelkező európai országok nem nézték jó szemmel, mert 5k is az ázsiai népek kizsákmányolására számítanak. Az amerikai tervek ellensúlyozására az angolok is blokkot akarnak összetákolni a Commonwealth megerősítésével. A különbség esupán abban áll, hogy a vezetőszerepet nem Washington, hanem London játszaná. Az angolok mesterkedését azonban az amerikai imperialisták azonnal átlátták. Az angol és az amerikai Imperialisták között az elsőbbségért vívott harc miatt nem sikerült létrehozni a Csendes-óceáni paktumot. A Csendes-óceáni paktum megteremtésének legfőbb akadálya, hogy az amerikaiak az ázsiai országokat nyíltan szovjetellenes szövetségbe sze. retnék vonni. De a Szovjetunió, amely a német fasizmus és a japán imperializmus igája alól felszabadította a népeket és amely következetesen védi a világbékét és a népek közötti jogegyenlőséget, határtalan szeretetnek örvend Ázsiában. Az angol és amerikai diplomácia legsúlyosabb vereségét akkor szenvedte el, amikor az indiai Nehru-kormány megtagadta a Csendes-óceáni agreszsziós tömbben való részvételt. Noha az amerikaiak által tervezett paktumban résztvenne Ausztrália és Ujzeeland, a paktum egyáltalán nem biztosítja ezeknek az országoknak a védelmét. A katonai szerződés nem védekező jellegű Japánnal szemben, hanem támadó jellegű a Kínai Népköztársaság, a Szovjetunió és az ázsiai népek felszabadító mozgalma ellen. A paktum célja továbbá, hogy elszakítsa Anglia Csendes-óceáni dominiumait és hogy ezeket az USA ellenőrzése alá helyezze. Nem csoda tehát, hogy e paktum megkötésének híre vihart váltott ki Angliában, bár a brit partner nag\! erőfeszítést tett, hogy a világ előt» megőrizze higgadtságát. Az angoí kormány mindent megtett, hogy el-, kendőzze a Wall-Streettal szemben elszenvedett vereségét, de ez nem sikerült neki. Miután az Egyesült Államok arculcsapta angol partnerét, most újabb nyomást akar gyakorolni rá, hogy teljes mértékben támogassa a Kínai Népköztársaság elleni kalandorpolitikát, Japán militarizálását. Az angol laburista és konzervatív politikusok most azt tervezik, hogy Távol-Keleten teljesen szabadkezet nyújtanak az amerikaiaknak, hogy ezzel szemben engedményeket csikarjanak ki az USA-tól a Közel-Keleten. Tudvalevő ugyanis, hogy az Egyesült Államok fenyegeti az angolok közelkeleti pozícióit is. Ez a példa azt bizonyítja, hogy a támadó jellegű paktumok nem erősítik az imperialista tábort, hanem ellenkezőleg, felszínre hozzák és kiélezik az ellentéteket. A népek a legerélyesebben tiltakoznak az ellen, hogy országaikat a háborús gyújtogatok martalékául dobják. A japán nép határozottan felemeli szavát a külör.-békeszerződés, a militarizálási terv ellen és tiltakozik az ellen, hogy bevonják az imperia'isták agresz6ZÍÓS blokkjába. A Kínai Népköztársaság külügymin'sztere jegyzéket adott át a Szovjetunió pekingi nagykövetének. Csu En Laj elvtárs megállapítja, hogy miután kormánya alaposan áttanulmányozta a szovjetkormánynak az USA-hoz intézett jegyzékét, álláspontja az, hogy a szovjetkojrnány nézetei és a Kínai Népköztársaság kormányának nézetei az USA—Japán békeszerződés terveze- i téről teljes mértékben megegyeznek. Éppen ezért a Kínai Népköztársaság központi népi kormánya teljes mértékben támogatja a Szovjetunió kormányának a japán békeszerződés előkészítésére vonatkozó konkrét javaslatait. Megállapítja a jegyzék, hogy a japán békeszerződés előkészítése — miként a szovjet javaslat helyesen mondja — nem lehet egyvalamely állam kormányának feladata, mert a potsdami egyezmény értelmében a japán békeszerződést négv államnak — a Szovjetuniónak, Kínának, Angliának és az USA-nak kell kidolgoznia, még l pedig más érdekelt államok részvételével. Miután pedig az USA kormánva egyoldalúan járt el — állapítja meg a kínai jegvzék — ezzel megsérti a magára vállalt nemzetközi kötelezettségeket. Az USA kormánya mindenáron arra törekszik, hogy kizárja a Kínai Népköztársaságot, a Szovjetuniót — és más szövetséges hatalmakat — a japán békeszerződés előkészítéséből. Ugyanakkor leszögezi Csu En Laj elvtárs azt is, hogy az amerikai megszálló hatóságoknak engedelmes mostani japán i kormánv nem képviselheti a japán nép szabad akaratát. Mindezek megállapítása után a jegyzék állástfoglal a szovjetkormány javaslatának ismeretes öt pontja mellett. amelyet a potsdami nyilatkozat és a jaltai egvezmény alapján irányadónak kell tekinteni az igazságos és méltányos japán békeszerződés megkötésénél. 3 Az iráni nmúszterelnok nyilatkozata az olajipar államosításáról Május 25-én az iráni parlament épületében sajtóértekezletet tartottak, amelyen Moszadik miniszerelnök az iráni s a külföldi sajtó képviselői előtt nyilatkozott a kőolajkérdésről és az ország általános helyzetéről. Moszadik kijelentette, hogy írán most a nép nyomorának csak a kőolajból származó jövedelme segítségével vethet véget. Hozzáfűzte, hogy Irán, miközben megszabadul a volt angol-iráni olajtársaságtól, eltávolítja a cselszövések és a korrupció forrását, megszünteti a volt angol-iráni olajtársaság teljesen igazolhatatlan beavatkozását az orsz g belső ügyeibe, megszilárdítja ilymód jt gazdaságát és biztosítja függetlens^k gét. Ezután Moszadik megismételte a korábban elhangzott nyilatkozatát Irán arra vonatkozó szuverén jogáról, hogy államosítsa kőolajiparát és hogy semmiféle döntőbíró nem illetékes ennek a kérdésnek a megtárgyalására. A belga koraiány a háborús gyújtogatok nyomdokain Május 26—28 között tartotta ň belga Nőszövetség nemzeti békekongresszusát. A Csehszlovákia Nőszövetséget ezen a kongresszuson Mária Kopecká tanítónőnek kellett volna képviselnie. A prágai belga nagykövet megadta a beutazási engedélyt, ellenben szombatén, amikor Mária Kopecká a brüsszeli repülőtérre megérkezett, a rendőrség visszatartotta. Beutazási engedélyét érvénytelennek minősítették, őt pedig repülőgépre ültették és viszszaküldték Prágába. A belga hivataloknak ez a felháborító magatartása a marshallizált belga kormány békeellenességét és a háborús gyújtogató — amerikai imperialisták iránti vazallus viszonyát a legjobban igazolja. A csehszlovák kormány erélyesen tiltakozott a belga hatoságok felháborító magatartása elleni Állandósul a sztrájk Spanyolországban A tiltakozó sztrájkmozgalom a falaingisták minden terrorisztikus intézkedései ellenére San Sebastjan, Eibar, Mondragona vidékéről tovább terjed az ország más vidékeire. A Liberation jelentése szerint a sztrájkmozgalomnak új hatalmas lendületet adott Eibar fasiszta polgármesterének fenyegetése, hogy a sztrájkolok elveszítik állásukat. A szabad Spanyolország rádiója felhívja a spanyol népet, hogy ereje teket végezték ez év márciusában a sztrájkok során letartóztatott munkások szabadonbocsátásáért. A francóista hivatalok a sztrájkmozgalom letartóztátott hivatalnokait távolfekvő börtönökbe hurcolták, hogy így megakadályozzák a lakosságot abban, hogy kapcsolatokat tudjanak felvenni a letartóztatott sztrájkvezetőkkel. A spanyol dolgozók szolidaritása azonban legyőz minden akadályt és kikényszeríti az elfogott munkások szabadonbocsátását, — hangsúlyozza végül a felhívás. Az amerikai sajtóügynökség bevallja a bakteriológiai fegyverek használatát Az Associated Press •amerikai sajtóügynökség további híreket közöl a koreai hadifoglyoknak bakteriológiai fegyverekkel való kísérletre történt felhasználásáról. Ezt az új amerikai gonosztettet egy amerikai hajón végzik Kodzsa szigete mellett, 64 kilométerrel délre Pusan kikötőjétől. Az amerikai hírügynökség Jelentésa azt mondja, hogy a hajón »modern inkubátorokkal, mikroszkópokkal, fertőtlenítőkkel, jégszekrényekkel, desztillációs készülékekkel és a tudósoknak szükséges egyéb eszközökkel felszerelt laboratóriumot létesítettek«. Ez ugyanaz a hajó, amelyen hasonló gonosztetteket végeztek ez év máricusában a vonszani kikötőben. Az Associated Press jelentése szerint a laboratóriumban naponta 3000 bakteriológiai kísérletet végeznek a koreai foglyokon. Az amerikai háborús gonosztevők erkölcseire jellemző, hogv C. F. Samst. az amerikai főparancsnokság közegészségügyi osztályának vezetőjét nemrégiben érdemkereszttel tüntették ki e gonosztevő kísérletekkel összefüggő »kiváló munkásságáért*. Az agresszorok súlyos veszteségei Koreában A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága május 27-én közölte, hogy a néphadsereg egységei, a kínai önkéntesekkel szorosan együttműködve, az utóbbi időben jelentékeny veszteségeket okoztak tizenegy amerikai ezrednek, az angol és a török dandárnak és Li Szin Manék hat hadosztályának. Az ellenség halottakban és sebesültekben a következő veszteséget szenvedte: amerikai hadsereg: 12.926 fö, angol egységek: 5599 fő, francia egyséke 522 fő, török egységek 900 fő, fülöpszigeti egységek: 582 fő, Li Szin Manék hadserege: 26.349 fő. A halottak és sebesültek száma összesen 46.878 fő. Foglyul esett 1447 amerikai, többek között a 2. amerikai hadosztály 23. ezredének parancsnoka, 1286 angol, többek között egy gyalogezred és egy önálló zászlóalj parancsnoka, továbbá 12.915 liszinmanista, francia, török, fülöpszigeti és kuomintang-katona, igy többek között liszinmanék hadseregének 8. és 3. ezredének parancsnoka. A foglyok száma összesen 15.648 ellenséges katona és tiszt. A hadizsákmány a következő: 775 különféle űrméretű löveg, 30.089 puska, 106 légvédelmi fegyver, 347 nehézgépfegyver, 692 könnyű gépfegyver, 12.133 géppisztoly, 1236 gépkocsi, 29 páncélos gépkocsi, 60 páncélos, 486 távbeszélőkészülék. A lőszer- és egyéb hadizsákmány számbavetése folyik. A néphadsereg és a kínai önkéntesek megsemmisítettek 13 páncélos kocsit. 134 páncélost. Az ellenség több mint 100 repülőgépet lelőttek és több mint ötvenet megrongáltak. Az elnökválasztás eredménye Ausztriában Az ausztriai elnökválasztás második fordulójában Kömért a szocialista párt jelöltjét választották meg 2,172.806 szavazattal Gleissnernek, a fasiszta »népi« párt jelöltjének, 2,004.290 szavazatával szemben. A szocialista párt jelöltje tehát 168.516 szavazattal kapóit többet. Ebben az eredményben a Gleissner körül csoportosuló reakció vereségében. Korner megválasztásában döntő szerepe volt a baloldali tömb szavazatainak Kudarcba fu'Sadt a Tito-féle „Harcosok Szövetsége" szervezet nagygyűlése A moszkvai rádió hírmagyarázója mondottta: A belgrádi klikk háborús lázban ég. Háborús hisztériát szít, lázas sietséggel fegyverkezik, repülőtereket és kaszárnyákat épít s már majdnem egymillió embert szervezett be ezekbe a kaszárnyákba. A benkováci ifjúság példát mutatott az egész ország ifjúságának. Itt ugyanis március végéig Minden terror ellenére a győzedelmeskedik Két községi pótválasztás zajlott le vasárnap Oise és Seine-et-Oise megyében. Mindkettő a Kommunista Párt győzelmét eredményezte. Az Oise-megyei Montataireben azért kerüK sor pótválasztásra, mert a belügyminisztérium elmozdította a városkának az indokínai háborút megbélyegző polgármesterét. A választáson a kommunista lista 56.5 százalékot kapott, kettővel többet, mit a legutolsó választáson. A Seine-et-Oise megyei Persanban a Francia Kommunista Párt a pótválasztásokon Kommunista Párt megszerezte a szavazatok 54 százalékát, 11 százalékkal többet, mint az 1947-es választáson. egyetlen kiképzési foglalkozást sem tudtak megtartani. Rankovics rendőrei megpróbálták, hogy legalább jelentéktelen számú embert gyűjtsenek össze egy Ilyen kiképzésre, de kudarcot vallottak. Március végén összehívták a „Harcosok Szövetsége" i nevű militarista ezervezet kibővített plénumát. A kibővített pténumon azonban csak hatan voltak jelen. A Tito-klikk háborús készülődései ellen küzdve, a jugoszláv ifjúság bojkottálja a „Harcosok Szöveteégé"-t, a hadiüzemekben szabotálja a termelést, menekül a bányákból, ahol stratégiai anyagokat termelnek ki. A nyugatnémetországi dolgozók elutasítják az adenaueri politikát A nyugatnémetországi népszavazásról beérkezett legújabb jelentések ! Adenauer politikájának teljes kudarcát bizonyítják. Huszonhat nyugatnémetországi városban 12.526 ember, 91 I százaléka igennel felelt, azaz a béke mellett foglalt állást. Nyugat-Berlinben ezer megkérdezett közül 930 követelte, hogy Nyugat-Németországot demilitarizálják és még 1951-en kössék meg a békeszerződést Németországgal. Egyetlen országnak nincs joga, hogy beavatkozzék Irán belügyeibe Anglia dolgozói elutasítják a laborista kormány iráni beavatkozását Nyugati sajtó jelentések szerint a helyzet Iránban egyre feszültebbé válik. A „Francé Presse" hírügynökség jelenti, hogy Teherán utcáin tankok vonultak fel. A 16. angol ejtőernyős zászlóaljat rövidesen elküldik Iránba. A katonák szigorú parancsot kaptak, hogy tartsák a legnagyobb titokban a kapott utasításokat. Az „United Press" jelenti, hogy Abolghasem Kachani musulmán pap a nemzetgyűlésben követelte a Perzsaöbölben lévő Kashrein Bahrein amerikai ellenőrzés alatt lévő petróleummezők államosítását. A „Reuter" sajtóiroda közli, hagy Kaze Hassibi, az iráni pénzügyminisztérium megbízottja a sajtónyilatkozatában kijelentette, hogy az iráni kormány tervet dolgoz ki az államosított kőolajipar ügykezelésére, tekintet nélkül arra, hogy ez az angoloknak ínyére van-e, vagy sem. Az iráni kormány ultimátuma. Az ,,United Press" amerikai hírügynökség jelenti: A perzsa kormány felszólította az angol-iráni kőolajtársaságot, hogy hét napon belül, vagyis május 30-ig küldje el megbízottait a társaság petróleumberendezések átadására. Amenynyiben a társaság nem küldi el megbízottait, az iráni kormány a kőolajállamosítási törvény alapján a társaság mgbízottai nélkül is birtokába veszi a petróleumipari berendezéseket. Az Angol Kommunista Párt erélyes tiltakozása a kormánv iráni beavatkozása ellen. Az Angol Kommunista Párt Politikai Bizottsága május 24-én közzétett nyilatkozatában tilakozik az ellen, hogy a labourista kormány katonai beavatkozással fenyegtte meg Iránt. A nyilatkozat a többi között ezt mondja: „A labourista kormány azzal fenyegette meg Iránt, hogyha megvalósít |a az angol-iráni petróleumtársaság államosítását és ha elutasítja az angol jegyzékben foglalt követeléseket, akkor ez igen komoly következményekkel jár. Az angol kormány torpedónaszádokat küldött a Perzsa-öbölbe. A 18. ejtőernyős brigádot ellátták a trópus! hadműveletekhez szükséges felszerelésekkel, háromnapos szabadságot adtak a katonáknak, hogy a hét végére áll janak készen az indulásra. Ez az imperialista módszer, amellyel egy kisebb országot a petróleumtársaság érdekében katonai beavatkozással fenyegetnek, súlyosan megbélyegzendő. Az angol—iráni petróleumtársaság sokmillió angol font hasznot sajtolt kl az iráni népből. Morrison külügyminiszter az 1933-as egyezményben biztosított „törvényes jogokra" hivatkozik, holott ennek nincs semmi alapja, mert ezt az egyezményt annakidején a torpedórombolókI ka! támogatott diplomácia kényszeritette rá az iráni kormányra." Az Angol Kommunista Párt nyilatkozata kifejti, hogv az angol-iráni kőolajvállalat az utóbbi három év alatt 142 millió angol font hasznot harácsolt, miközben az iráni nép a legsötétebb nyomorban tengődik. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az iráni kormány elidegeníthetetlen joga a kőolajipar államosítása. „Egyetlen országnak sincsen joga ahhoz, hosy beavatkozzék f rán belügyeibe" — hangzik a nyilatkozat. — Az amerikai imperializmus az előállt helyzetet arra akarja kihasználni, hogy megkaparintsa Irán,, petróleummezőit. Az iráni nép érdekei homlokegyenest ellenkeznek az amerikai és az angol imperializmus érdekeivel. Az iráni nép saját n aga akar rendelkezni nyersanyagforrásaival. Az iráni nép hatalmas tömegmozgalommal, a kőolajipari munkások sztrájkjával és a békeharcban való aktív részvételével kinyilvánította, hogv le akarja rázni az imperialista igát. Az angol és amerikai imperialisták Iránt hadászati támasztponttá akarják alakítani a Szovjetunió ellen. Iránt második Koreává akarják változtatni. Ez a 'enyegetőzés a munkásmozgalom és az angol demokratikus közvélemény kötelességévé teszi, hogy azonnal mozgósítsa minden erejét és erélyesen tiltakozzék.