Uj Szó, 1951. május (4. évfolyam, 102-126.szám)

1951-05-30 / 125. szám, szerda

m srn A mostani japán kormány nem képviseli a japán nép akaratát A Kínai Népköztársaság kormánya teljes ménékben azonosítja magát a szovjet állásponttal a japán-amerikai különbékeszerződés ügyében 1951 május SO A távolkeleti helyzet Az „Uj Idők" című szovjet folyó­irat az USA Csendes-óceáni Imperia­lista politikájával kapcsolatban megál­lapítja: John Foster Dulies már háromszor járt Japánban, meglátogatta a Fülöp­szigeteket, Ausztráliát és Ujzeelandot, hogy nyélbeüsse Japánnal a külört­békesaerződést H a Csendes-óceáni paktumot az USA, Ausztrália és Uj­zeeland között. Duiles lázas tevékeny­ségének eredményei azonban igen csekélyek. A kínai nép nagyszerű győzelme és a Kínai Népköztársaság kikiáltása arra ösztönözték az amerikai imperialistá­kat, hogy megkettőzzék erőfeszítései­ket egy ázsiai agressziós katonai szö­vetség összekovácsolására. Japánt szintén bele akarják vonni a szövet­ségbe. 1950 februárjában Bangkokban, Filip Jessup amerikai megbízott elnök­letével az Egyesült Államok ázsiai diplomáciai megbízottai értekezletet tartottak. Megvizsgálták a Csendes­óceáni paktum kérdését és azt, hogy mennyi fegyvert és dollárt adjanak a reakciós ázsiai kormányoknak a nem­zeti felszabadító mozgalmak elfojtásá­ra. Két hónappal később az USA meg­bízottai Tokióban ültek össze értekez­letre, hogy megvizsgálják a gazdasági paktum kérdését. A délkelet-ázsiai or­szágokat az amerikai és japán áruk elhelyezési piacává és az amerikai ha­digépezetnek szükséges nyersanyag­forrásaivá akarták alakítani. Ezt a ter­vet azonban a gyarmatokkal rendelke­ző európai országok nem nézték jó szemmel, mert 5k is az ázsiai népek kizsákmányolására számítanak. Az amerikai tervek ellensúlyozására az angolok is blokkot akarnak összetá­kolni a Commonwealth megerősítésé­vel. A különbség esupán abban áll, hogy a vezetőszerepet nem Washing­ton, hanem London játszaná. Az ango­lok mesterkedését azonban az amerikai imperialisták azonnal átlátták. Az an­gol és az amerikai Imperialisták között az elsőbbségért vívott harc miatt nem sikerült létrehozni a Csendes-óceáni paktumot. A Csendes-óceáni paktum megte­remtésének legfőbb akadálya, hogy az amerikaiak az ázsiai országokat nyíltan szovjetellenes szövetségbe sze. retnék vonni. De a Szovjetunió, amely a német fasizmus és a japán imperia­lizmus igája alól felszabadította a né­peket és amely következetesen védi a világbékét és a népek közötti jog­egyenlőséget, határtalan szeretetnek örvend Ázsiában. Az angol és amerikai diplomácia leg­súlyosabb vereségét akkor szenvedte el, amikor az indiai Nehru-kormány megtagadta a Csendes-óceáni agresz­sziós tömbben való részvételt. Noha az amerikaiak által tervezett paktumban résztvenne Ausztrália és Ujzeeland, a paktum egyáltalán nem biztosítja ezeknek az országoknak a védelmét. A katonai szerződés nem vé­dekező jellegű Japánnal szemben, ha­nem támadó jellegű a Kínai Népköz­társaság, a Szovjetunió és az ázsiai népek felszabadító mozgalma ellen. A paktum célja továbbá, hogy el­szakítsa Anglia Csendes-óceáni domi­niumait és hogy ezeket az USA ellen­őrzése alá helyezze. Nem csoda tehát, hogy e paktum megkötésének híre vihart váltott ki Angliában, bár a brit partner nag\! erőfeszítést tett, hogy a világ előt» megőrizze higgadtságát. Az angoí kormány mindent megtett, hogy el-, kendőzze a Wall-Streettal szemben el­szenvedett vereségét, de ez nem sike­rült neki. Miután az Egyesült Államok arculcsapta angol partnerét, most újabb nyomást akar gyakorolni rá, hogy teljes mértékben támogassa a Kínai Népköztársaság elleni kalandor­politikát, Japán militarizálását. Az angol laburista és konzervatív politikusok most azt tervezik, hogy Távol-Keleten teljesen szabadkezet nyújtanak az amerikaiaknak, hogy ez­zel szemben engedményeket csikarja­nak ki az USA-tól a Közel-Keleten. Tudvalevő ugyanis, hogy az Egyesült Államok fenyegeti az angolok közel­keleti pozícióit is. Ez a példa azt bizonyítja, hogy a támadó jellegű paktumok nem erősítik az imperialista tábort, hanem ellenke­zőleg, felszínre hozzák és kiélezik az ellentéteket. A népek a legerélyesebben tiltakoz­nak az ellen, hogy országaikat a hábo­rús gyújtogatok martalékául dobják. A japán nép határozottan felemeli sza­vát a külör.-békeszerződés, a militari­zálási terv ellen és tiltakozik az ellen, hogy bevonják az imperia'isták agresz­6ZÍÓS blokkjába. A Kínai Népköztársaság külügymi­n'sztere jegyzéket adott át a Szovjet­unió pekingi nagykövetének. Csu En Laj elvtárs megállapítja, hogy miután kormánya alaposan áttanulmányozta a szovjetkormánynak az USA-hoz in­tézett jegyzékét, álláspontja az, hogy a szovjetkojrnány nézetei és a Kínai Népköztársaság kormányának nézetei az USA—Japán békeszerződés terveze- i téről teljes mértékben megegyeznek. Éppen ezért a Kínai Népköztársaság központi népi kormánya teljes mérték­ben támogatja a Szovjetunió kormá­nyának a japán békeszerződés előkészí­tésére vonatkozó konkrét javaslatait. Megállapítja a jegyzék, hogy a japán békeszerződés előkészítése — miként a szovjet javaslat helyesen mondja — nem lehet egyvalamely ál­lam kormányának feladata, mert a potsdami egyezmény értelmében a ja­pán békeszerződést négv államnak — a Szovjetuniónak, Kínának, Angliának és az USA-nak kell kidolgoznia, még l pedig más érdekelt államok részvételé­vel. Miután pedig az USA kormánva egyoldalúan járt el — állapítja meg a kínai jegvzék — ezzel megsérti a ma­gára vállalt nemzetközi kötelezettsége­ket. Az USA kormánya mindenáron ar­ra törekszik, hogy kizárja a Kínai Nép­köztársaságot, a Szovjetuniót — és más szövetséges hatalmakat — a japán békeszerződés előkészítéséből. Ugyan­akkor leszögezi Csu En Laj elvtárs azt is, hogy az amerikai megszálló ható­ságoknak engedelmes mostani japán i kormánv nem képviselheti a japán nép szabad akaratát. Mindezek megállapítása után a jegy­zék állástfoglal a szovjetkormány ja­vaslatának ismeretes öt pontja mel­lett. amelyet a potsdami nyilatkozat és a jaltai egvezmény alapján irányadó­nak kell tekinteni az igazságos és mél­tányos japán békeszerződés megköté­sénél. 3 Az iráni nmúszterelnok nyilatkozata az olajipar államosításáról Május 25-én az iráni parlament épü­letében sajtóértekezletet tartottak, amelyen Moszadik miniszerelnök az iráni s a külföldi sajtó képviselői előtt nyilatkozott a kőolajkérdésről és az ország általános helyzetéről. Moszadik kijelentette, hogy írán most a nép nyomorának csak a kő­olajból származó jövedelme segítségé­vel vethet véget. Hozzáfűzte, hogy Irán, miközben megszabadul a volt angol-iráni olaj­társaságtól, eltávolítja a cselszövések és a korrupció forrását, megszünteti a volt angol-iráni olajtársaság teljesen igazolhatatlan beavatkozását az orsz g belső ügyeibe, megszilárdítja ilymód jt gazdaságát és biztosítja függetlens^k gét. Ezután Moszadik megismételte a ko­rábban elhangzott nyilatkozatát Irán arra vonatkozó szuverén jogáról, hogy államosítsa kőolajiparát és hogy sem­miféle döntőbíró nem illetékes ennek a kérdésnek a megtárgyalására. A belga koraiány a háborús gyújtogatok nyomdokain Május 26—28 között tartotta ň belga Nőszövetség nemzeti békekon­gresszusát. A Csehszlovákia Nőszövet­séget ezen a kongresszuson Mária Kopecká tanítónőnek kellett volna képviselnie. A prágai belga nagykövet megadta a beutazási engedélyt, ellen­ben szombatén, amikor Mária Kopecká a brüsszeli repülőtérre megérkezett, a rendőrség visszatartotta. Beutazási en­gedélyét érvénytelennek minősítették, őt pedig repülőgépre ültették és visz­szaküldték Prágába. A belga hivataloknak ez a felháborí­tó magatartása a marshallizált belga kormány békeellenességét és a háborús gyújtogató — amerikai imperialisták iránti vazallus viszonyát a legjobban igazolja. A csehszlovák kormány eré­lyesen tiltakozott a belga hatoságok felháborító magatartása elleni Állandósul a sztrájk Spanyolországban A tiltakozó sztrájkmozgalom a fa­laingisták minden terrorisztikus intéz­kedései ellenére San Sebastjan, Eibar, Mondragona vidékéről tovább terjed az ország más vidékeire. A Liberation je­lentése szerint a sztrájkmozgalomnak új hatalmas lendületet adott Eibar fa­siszta polgármesterének fenyegetése, hogy a sztrájkolok elveszítik állásu­kat. A szabad Spanyolország rádiója fel­hívja a spanyol népet, hogy ereje teket végezték ez év márciusában a sztrájkok során letartóztatott munká­sok szabadonbocsátásáért. A francóista hivatalok a sztrájkmozgalom letartóz­tátott hivatalnokait távolfekvő börtö­nökbe hurcolták, hogy így megakadá­lyozzák a lakosságot abban, hogy kap­csolatokat tudjanak felvenni a letar­tóztatott sztrájkvezetőkkel. A spanyol dolgozók szolidaritása azonban legyőz minden akadályt és kikényszeríti az elfogott munkások szabadonbocsátását, — hangsúlyozza végül a felhívás. Az amerikai sajtóügynökség bevallja a bakteriológiai fegyverek használatát Az Associated Press •amerikai sajtó­ügynökség további híreket közöl a ko­reai hadifoglyoknak bakteriológiai fegyverekkel való kísérletre történt fel­használásáról. Ezt az új amerikai gonosztettet egy amerikai hajón végzik Kodzsa szigete mellett, 64 kilométerrel délre Pusan kikötőjétől. Az amerikai hírügynökség Jelentésa azt mondja, hogy a hajón »modern in­kubátorokkal, mikroszkópokkal, fertőt­lenítőkkel, jégszekrényekkel, desztillá­ciós készülékekkel és a tudósoknak szükséges egyéb eszközökkel felszerelt laboratóriumot létesítettek«. Ez ugyan­az a hajó, amelyen hasonló gonosztet­teket végeztek ez év máricusában a vonszani kikötőben. Az Associated Press jelentése szerint a laboratóriumban naponta 3000 bak­teriológiai kísérletet végeznek a koreai foglyokon. Az amerikai háborús gonosztevők er­kölcseire jellemző, hogv C. F. Samst. az amerikai főparancsnokság közegész­ségügyi osztályának vezetőjét nemré­giben érdemkereszttel tüntették ki e gonosztevő kísérletekkel összefüggő »kiváló munkásságáért*. Az agresszorok súlyos veszteségei Koreában A Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság néphadseregének főparancsnok­sága május 27-én közölte, hogy a nép­hadsereg egységei, a kínai önkéntesek­kel szorosan együttműködve, az utóbbi időben jelentékeny veszteségeket okoz­tak tizenegy amerikai ezrednek, az an­gol és a török dandárnak és Li Szin Manék hat hadosztályának. Az ellenség halottakban és sebesül­tekben a következő veszteséget szen­vedte: amerikai hadsereg: 12.926 fö, angol egységek: 5599 fő, francia egysé­ke 522 fő, török egységek 900 fő, fü­löpszigeti egységek: 582 fő, Li Szin Manék hadserege: 26.349 fő. A halot­tak és sebesültek száma összesen 46.878 fő. Foglyul esett 1447 amerikai, többek között a 2. amerikai hadosztály 23. ezredének parancsnoka, 1286 angol, többek között egy gyalogezred és egy önálló zászlóalj parancsnoka, továbbá 12.915 liszinmanista, francia, török, fü­löpszigeti és kuomintang-katona, igy többek között liszinmanék hadseregé­nek 8. és 3. ezredének parancsnoka. A foglyok száma összesen 15.648 ellensé­ges katona és tiszt. A hadizsákmány a következő: 775 különféle űrméretű löveg, 30.089 puska, 106 légvédelmi fegyver, 347 nehézgép­fegyver, 692 könnyű gépfegyver, 12.133 géppisztoly, 1236 gépkocsi, 29 páncélos gépkocsi, 60 páncélos, 486 távbeszélőkészülék. A lőszer- és egyéb hadizsákmány számbavetése folyik. A néphadsereg és a kínai önkéntesek megsemmisítettek 13 páncélos kocsit. 134 páncélost. Az ellenség több mint 100 repülőgépet lelőttek és több mint ötvenet megrongáltak. Az elnökválasztás eredménye Ausztriában Az ausztriai elnökválasztás második fordulójában Kömért a szocialista párt jelöltjét választották meg 2,172.806 szavazattal Gleissnernek, a fasiszta »népi« párt jelöltjének, 2,004.290 szava­zatával szemben. A szocialista párt je­löltje tehát 168.516 szavazattal kapóit többet. Ebben az eredményben a Gleissner körül csoportosuló reakció vereségében. Korner megválasztásában döntő szerepe volt a baloldali tömb szavazatainak Kudarcba fu'Sadt a Tito-féle „Harcosok Szövetsége" szervezet nagygyűlése A moszkvai rádió hírmagyarázója mondottta: A belgrádi klikk háborús lázban ég. Háborús hisztériát szít, lázas sietség­gel fegyverkezik, repülőtereket és ka­szárnyákat épít s már majdnem egy­millió embert szervezett be ezekbe a kaszárnyákba. A benkováci ifjúság példát mutatott az egész ország ifjúságának. Itt ugyanis március végéig Minden terror ellenére a győzedelmeskedik Két községi pótválasztás zajlott le vasárnap Oise és Seine-et-Oise me­gyében. Mindkettő a Kommunista Párt győzelmét eredményezte. Az Oise-megyei Montataireben azért kerüK sor pótválasztásra, mert a bel­ügyminisztérium elmozdította a város­kának az indokínai háborút megbélyeg­ző polgármesterét. A választáson a kommunista lista 56.5 százalékot kapott, kettővel többet, mit a legutolsó választáson. A Seine-et-Oise megyei Persanban a Francia Kommunista Párt a pótválasztásokon Kommunista Párt megszerezte a sza­vazatok 54 százalékát, 11 százalékkal többet, mint az 1947-es választáson. egyetlen kiképzési foglalkozást sem tudtak megtartani. Rankovics rendőrei megpróbálták, hogy legalább jelentéktelen számú embert gyűjtsenek össze egy Ilyen kiképzésre, de kudarcot vallottak. Március végén összehívták a „Harcosok Szövetsége" i nevű militarista ezervezet kibővített plénumát. A kibővített pténumon azonban csak hatan voltak jelen. A Tito-klikk háborús készülődései ellen küzdve, a jugoszláv ifjúság boj­kottálja a „Harcosok Szöveteégé"-t, a hadiüzemekben szabotálja a terme­lést, menekül a bányákból, ahol stra­tégiai anyagokat termelnek ki. A nyugatnémetországi dolgozók elutasítják az adenaueri politikát A nyugatnémetországi népszavazás­ról beérkezett legújabb jelentések ! Adenauer politikájának teljes kudar­cát bizonyítják. Huszonhat nyugatné­metországi városban 12.526 ember, 91 I százaléka igennel felelt, azaz a béke mellett foglalt állást. Nyugat-Berlin­ben ezer megkérdezett közül 930 kö­vetelte, hogy Nyugat-Németországot demilitarizálják és még 1951-en kös­sék meg a békeszerződést Németor­szággal. Egyetlen országnak nincs joga, hogy beavatkozzék Irán belügyeibe Anglia dolgozói elutasítják a laborista kormány iráni beavatkozását Nyugati sajtó jelentések szerint a helyzet Iránban egyre feszültebbé válik. A „Francé Presse" hírügynökség je­lenti, hogy Teherán utcáin tankok vo­nultak fel. A 16. angol ejtőer­nyős zászlóaljat rövidesen elkül­dik Iránba. A katonák szigorú pa­rancsot kaptak, hogy tartsák a legna­gyobb titokban a kapott utasításokat. Az „United Press" jelenti, hogy Abolghasem Kachani musulmán pap a nemzetgyűlésben követelte a Perzsa­öbölben lévő Kashrein Bahrein ameri­kai ellenőrzés alatt lévő petróleumme­zők államosítását. A „Reuter" sajtóiroda közli, hagy Kaze Hassibi, az iráni pénzügyminisz­térium megbízottja a sajtónyilatkozatá­ban kijelentette, hogy az iráni kor­mány tervet dolgoz ki az államosított kőolajipar ügykezelésére, tekintet nél­kül arra, hogy ez az angoloknak ínyére van-e, vagy sem. Az iráni kormány ultimátuma. Az ,,United Press" amerikai hírügy­nökség jelenti: A perzsa kormány felszólította az an­gol-iráni kőolajtársaságot, hogy hét napon belül, vagyis május 30-ig küld­je el megbízottait a társaság petró­leumberendezések átadására. Ameny­nyiben a társaság nem küldi el megbí­zottait, az iráni kormány a kőolajálla­mosítási törvény alapján a társaság mgbízottai nélkül is birtokába veszi a petróleumipari berendezéseket. Az Angol Kommunista Párt erélyes tiltakozása a kormánv iráni beavat­kozása ellen. Az Angol Kommunista Párt Politi­kai Bizottsága május 24-én közzétett nyilatkozatában tilakozik az ellen, hogy a labourista kormány katonai beavatko­zással fenyegtte meg Iránt. A nyilatkozat a többi között ezt mondja: „A labourista kormány azzal fenye­gette meg Iránt, hogyha megvalósít |a az angol-iráni petróleumtársaság álla­mosítását és ha elutasítja az angol jegyzékben foglalt követeléseket, ak­kor ez igen komoly következmények­kel jár. Az angol kormány torpedónaszádo­kat küldött a Perzsa-öbölbe. A 18. ejtőernyős brigádot ellátták a trópus! hadműveletekhez szükséges felszerelé­sekkel, háromnapos szabadságot adtak a katonáknak, hogy a hét végére áll ja­nak készen az indulásra. Ez az imperialista módszer, amellyel egy kisebb országot a petróleumtársa­ság érdekében katonai beavatkozással fenyegetnek, súlyosan megbélyegzen­dő. Az angol—iráni petróleumtársaság sokmillió angol font hasznot sajtolt kl az iráni népből. Morrison külügyminiszter az 1933-as egyezményben biztosított „törvényes jogokra" hivatkozik, holott ennek nincs semmi alapja, mert ezt az egyez­ményt annakidején a torpedórombolók­I ka! támogatott diplomácia kényszeri­tette rá az iráni kormányra." Az Angol Kommunista Párt nyilat­kozata kifejti, hogv az angol-iráni kő­olajvállalat az utóbbi három év alatt 142 millió angol font hasznot harácsolt, miközben az iráni nép a legsötétebb nyomorban tengődik. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az iráni kormány elidegeníthetetlen joga a kőolajipar államosítása. „Egyetlen országnak sincsen joga ahhoz, hosy beavatkozzék f rán bel­ügyeibe" — hangzik a nyilatkozat. — Az amerikai imperializmus az előállt helyzetet arra akarja kihasználni, hogy megkaparintsa Irán,, petróleummezőit. Az iráni nép érdekei homlokegyenest ellenkeznek az amerikai és az angol imperializmus érdekeivel. Az iráni nép saját n aga akar rendelkezni nyers­anyagforrásaival. Az iráni nép hatal­mas tömegmozgalommal, a kőolajipari munkások sztrájkjával és a békeharc­ban való aktív részvételével kinyilvá­nította, hogv le akarja rázni az impe­rialista igát. Az angol és amerikai imperialisták Iránt hadászati támasztponttá akarják alakítani a Szovjetunió ellen. Iránt má­sodik Koreává akarják változtatni. Ez a 'enyegetőzés a munkásmozga­lom és az angol demokratikus közvéle­mény kötelességévé teszi, hogy azon­nal mozgósítsa minden erejét és eré­lyesen tiltakozzék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom