Uj Szó, 1951. május (4. évfolyam, 102-126.szám)

1951-05-30 / 125. szám, szerda

U J SZO 1951 május 27 ILET A kerületi bizottságok segítenek az új járási bizottságoknak A Járási konferenciákon igen sok új elvtársat választottak be a járási bizottságokba, akiket rendszeresen segíteni kell abban, hogy elsajátítsák a járási bizottságok vezetésének bolsevik módszerét. Igv pl az eperjesi kerületben a járási pártbizottság tagjainak több mint 70 százaléka olyan elvtárs, akik ebben a funkcióban eddig még nem dolgoztak. Kezdetben a kerületi bizottságok rendszeres segítsége nélkül igen nehezen tudnák teljesíteni a rájuk háruló feladatokat, amelyek a Csehszlovák Kommunista Párt és a Szlová kiai Kommunista Párt Központi Bízott ságainak üléséből reájuk hárulnak. És ugyancsak nehezen tudnának megbirkózni segítség nélkül azokkal a felada tokkal, amelyeket a járási konferenciák tűztek ki eléjük Ezért elsőrendű fontosságú, hogy a kerületi bizottságok az új járási bizottságoknak min den támogatást megadjanak. Gyors ütemben és következetesen kell érvényt szerezni a kritikának A járási bizottságok elsőrendű feladata, hogy a járási pártkonferenciákon elhangzott bíráló megjegyzéseket megvitassák és azok alapján megfelelő javításokat eszközöljenek. A járási bizottságok feladata, hogy azokat a hibákat és hiányokat, amelyekre a járási konferenciák folyamán rámutattak, a lehető legrövidebb időn belül kiküszöböljék. Pártéletünkben és gazdasági vonalon is tovább kell fejleszteni a kritikát és önkritikát és meg kelt tanítani a Párt összes tagjait és az összes dolgozókat arra, hogy ezt a bolsevik fegyvert megfelelően használják. Sztálin elvtárs a következőket mondja: »A Párt legyőzhetetlen, ha nem fél a kritikától és az önkritikától, ha a tevékenységében mutatkozó hibákat éš hiányokat nem takargatja és az új káderek a hibában tanulják meg, amelyek a pártmunka folyamán keletkeznek, ha azokat idejében ki tudja küszöbölni és ki tudja javítani.« Široký elvtárs a Szlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottsága ülésén arról beszélt, hogy a járási konferenciáknak komoly lépést kell jelenteniök a pártszervezetek munkája megvitatásában akkor, ha azok lefolyásából levonjuk a megfelelő kövekeztetéseket. A járási bizottságok munkája megjavításának alapvető előfeltétele: Havonta egyszer rendszeresen összehívjuk a járási bisottság vezetőségének ülését és ezeken az üléseken megvitatni a já rás főpolitikai feladatait. Ezeken az üléseken egyszersmind ki kell tűzni a járási bizottságok elnöksége számára a feladatokat és rendszeresen ellenőrizni kell a járási bizottságok vezetőségének eddig elvégzett munkáját. A járási bizottság vezetőségének eddig elvégzett munkáját. A járási bizottságok első plénumán, amelyek ezekben a na pókban folynak le, úgv kell felosztani a munkát, hogy a járási bizottságok minden egyes tagja munkaszakaszáért felelős legyen, például valamely tömegszervezetet kell gondjaira bízni, egynéhány EFSz-t, a népi közigazgatást stb A járási bizottságok tagjainak főfeladata rendszeresen ellátogatni az alapszervezetekbe és ellenőrizni azt hogy az alapszervezetek hogyan teljesítik a határozatokat. A járási bizottság tagjai személyesen és egyetemesen is felelősek a járási bizottság munkájáért Meg kell javítani az alapszervezetek oktatását A járási pártbizottságok munkájának egyik legfontosabb része az alapszervezetekről való gondoskodás. Az alapszervezetekben dolgozó elvtársaknak állandóan szükségük van a járási pártbizotság segítségére. Elsősorban önállóságra kell őket tanítani a szervezet vezetésében. Nagy figyelmet kell szentelni főleg a taggyűlések előkészítésének, hogy azok tartalma politikai szempontból helyesen legyen beállítva és levezetve. Arra fogjuk tanítani az alapszervezeteket, hogy a taggyűléseken a politikai és gazdasági élet legfontosabb kérdéseiről tárgyaljanak. Minden egyes taggyűlésnek mindig konkrét határozatot kell elfogadnia. Ezeket a határozatokat előzetesen gondosan előkészíti az alapszervezet bizottsága és a taggyűlésen lefolyt vita alapján kiegészíti Ezek a határozatok irányelvet jelentenek az alapszervezet további munkájában. Taggyűléseinknek az a feladata, hogy a Párt tagjait a Párt politikájának mély megértésére neveljék. Nem szabad tevékenységüket kizárólag saját kérdéseik szűk körére korlátozni, hanem az országos feladatokkal összefüggésben kell ezeket a kérdéseket felvetni és megvilágítani. A pártszervezetek feladata az is, hogy a Párt tagjait tájékoztassák a Párt Központi Bizottságának üléséről és mozgósítsák a dolgozók széles tömegeit a Központi Bizottság ülésén kitűzött fokozottabb feladatok teljesítésére. A legközelebbi feladatok egyike az is, hogy az oktató testületeket ki kell egészíteni olyan elvtársakkal, akik politikailag fejlettek, a Párt iránt odaadók. Ezeket az elvtársakat főleg a munkások és a kis- és középparasztok sorából kell kiválasztani, akik funkciójukat a Párt iránti szeretettel lelkiismeretesen teljesítik. Az oktatókat állandó politikai nevelésben részesítik, hogí figyelmüket a főfeladatokra összpontosítsák és így az alapszervezetek igazi segítőivé váljanak. Ha az oktató nem ismeri alaposan a rábízott pártszervezet problémáit, ha nem reagál az alulról jövő kritikára és kezdeményezésre, ha nem segít a bolsevik kritika és önkritika kifejlesztésében a szervezetekben, akkor nem teljesíti hivatását és nem válik az alapszervezet segítőjévé. A pártszervezet munkája és az EFSz „Ma, a falun nincs fontosabb feladatunk, mint ai, hogy megszilárdítsuk a magasabb típusú Egységes Földműves Szőve

1 kezeteket és biztosítsuk gazdálkodásuk jó eredményeit", — mondotta Slánsky elvtárs a CsKP Központi Bizottságának ez evi februári ülésén. Hogy mennyiben sikerül gazdaságilag és szervezetileg megszilárdítani Egységes Földn űves Szövetkezeteinket és így a gyakorlatban bebizonyítani a kis- és középparasztoknak a közös _ gazdálkodás előnyeit: ettől függ a f szövetkezeti mozgalom további fejlődése — a szocializmus építésének gyorsabb üteme falun. Falusi pártszervezeteinknek még igen sok hiánya van. Néhol — főleg a magasabb típusú EFSz-kel rendelkező községekben. — a pártszervezetek ama törekvésüket, hogy segítsék a szövetkezetet, szinte kizárólag a termelési feladatokra irányítják éspedig közzött jelentős feladatot sikeresen telazonban elhanyagolják azt, ami a legfőbb, — a szövetkezeti tagok, a kisés középparasztok közti politikai tömegmunkát. Hogy a Slánský elvtárs által kitűzött jelentős feladatokat sikeresen teljesítsék falusi pártszervezeteink, annak előfeltétele egy politikailag és szervezetileg erős, akcióképes pártszervezet, amelynek tagjai magas politikai színvonalon állanak, alaposan ismerik az EFSz-ek megszilárdításának minden problémáját, és a Párt elveinek helyes, ségéről meg tudják győzni nemcsak a párttagokat, hanem a többi kis- és középparasztokat is a községben, olyanokat is, akik eddig még a szövetkezeten kívül állnak. A kommunisták munkáia a tömegszervezetekben A további feladat, amely előtt ma a járási bizottságok és az alapszervezetek bizottságai állnak az, hogy alapjában meg ke'l javítani a kommunistáknak a tömegszervezetekben végzett munkáját, működését. Azoknak a kommunistáknak, akik tömegszervezetekben dolgoznak, gondoskodniok kell arról, hogy ezek a szervezetek elsajátítsák a szocializmus építésének feladatait, hogy a Központi Bizottság, a kerületi és járási bizottságok határozatait a dolgozók magukévá tegyék és hogy mindennapi munkájukban e feladatok teljesítéséért küzdjenek. A tömegszervezetek segítségével a dolgozók széles tömegeit a Központi B'zottság által kitűzött fokozott feladatok teljesítésére neveljük és a tömegszervezetek üzemi helyi ülésezésein megbeszéljük a dolgozókkal e feladatokat. A szovjetnép békés alkotómunkával foglalkozik A szovjetifjúság szolidaritása az egész világ ifjúságával A szovjetifjúság barátsága és együttműködése az egész világ demokrata ifjúságával napról napra növekszik és erősödik. Ennek egyik ékes bizonyítéka a külföldi ifjúsági küldöttségeknek igen nagy száma, melyek meglátogatják és meglátogatták a szovjetek országát. A szovjetifjúság antifasiszta bizottságának meghívására az elmúlt év folyamán 32 ország ifjúsági szervezeteinek küldöttei látogattak el a Szovjetunióba. Ebben az esztendőben már 15 ifjúsági küldöttség látogatta meg a Szovjetuniót. A Szovjetunióban járt a Kínai Népi Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, Korea, a népi demokráciák országainak ifjúsági küldöttsége, Nagy-Britannia, Svédország, Dánia és Finnország ifjúsági küldöttei. Moszkvát ebben az esztendőben meglátogatta a demokratikus ifjúság világszövetségének küldöttsége is, amelynek tagjai 28 állam képviselői voltak. E küldöttség tagjai a legkülönbözőbb munkaszakaszokról és hivatásokból kikerült ifjak voltak. Munkások, alkalmazottak, művészek, tanulók, sportolók és a legkülönbözőbb vallású ifjak. Az ifjúsági küldöttségek tagjainak, amelyek a Szovjetunióba ellátogatnaK politikai meggyőződése is különféle. Vannak köztük szocialisták, kommunisták, pártonkívüliek, konzervatívek és mások. A külföldi vendégek a Szovjetunióban részletesen megismerkednek a szovjetifjúság életével, munkájával és műveltségével, a Szovjetunió gazdasági és kultúrális vívmányaival. Amikor a hazatért küldöttségek tagjai Szovjetunióbeli tartózkodásuk élményeiről beszélnek, hangsúlyozzák azt, hogy a szovjetnép békés, alkotó munkával foglalkozik és az összes nemzetek közti barátság és együttműködés megszilárdítására törekszik. Az ifjúság mindenütt az élen halad Az üzemi Komszomol-csoport A Komszomol Központi Bizottsága határozatot hozott, „Az üzemi Kom. szomolcsoportok munkájának megjavításáról". A határozat hangsúlyozza, hogy a komszomolcsoport olyan fontos láncszem, olyan eszköz, melynek segítségével a komszomolszervezeteknek meg kell szervezniök az ifjúság körében végzett munkát és be kell vonniok az ifjúságot a tevékeny társadalmi életbe. A határozat nyomán a komszomolcsoportok tevékenyen résztvesznek a munkatermelékenység fokozásáért folytatott harcban. Bevonják az egész ifjúságot a munkaversenybe és arra törekszenek, hogy minden egyes ifjúmunkás teljesítse és túlteljesítse normáját és szigorúan betartsa a termelési fegyelmet. A szocialista munkaverseny az ifjúság kommunista nevelésének hatalmas eszköze. A munkaverseny Sztálin elvtárs meghatározása szerint a szocializmus építésének kommunista módszere, amely a dolgozó tömegek millióinak legmagasabbfokú aktivitásán alapul. A munkaverseny átalakítja az ember tudatát, segít legyőzni a munkára vonatkozó régi nézeteket, a kapitalista múlt csökevényeit és a munkát „becsület, dicsőség dolgává, érdem és hősiesség dolgává változtatja". Számos olyan példát hozhatunk fel, amelyek fényesen bizonyítják, hogy mennyit tehet a komszomolcsoport annak érdekében, hogy bevonja az öszszes komszomoltagokat és ifjúmunkásokat a szocialista munkaversenybe. Sok érdekes tapasztalatot szerzett ezzel kapcsolatban Muratov elvtárs komszomolcsoport ja, a sztálingrádi traktorgyárban. A csoport a Komszomol Központi Bizottsága II teljes ülésének határozatait teljesítve arra törekedett, hogy a brigád minden egyes komszomoltagja és ifjúmunkása sztahanovista legyen. Mi volt a csoport első lépése, mikor hozzáfogott ennek a nagy feladatnak a megoldásához? Először is a művezető segítségéve, a munka befejezése után minden egyes ifjúmunkással közölték aznapi teljesítményét. Ha valamelyikük nem tudta teljesíteni vállalt kötelezett, ségét, akkor a komszomolcsoport megállapította az elmaradás okát és mindent megtett a teljesítés akadályainak kiküszöbölésére. Anatolij Muhtorajev ifjúmunkás közvetlenü, az ipariskola elvégzése után került ebbe a műszakba. Mint tapasztalatlan kezdő az első időben nem tudott megbirkózni feladatával. A komszomoltagok azonban segítséget nyújtottak társuknak. A csoportgyűlés határozata alapján az egyik tapasztalt ifjúmunkás vállalta, hogy segít Muhtorajevnek. Az ered. mény nem is késett. Anatolij rövidesen sikerrel teljesítette normáját. E feladatokon kívül a Komszomol igen fontos feladata az oktatás és a politikai . ,. felvilágosítás. A Komszomol Központi Bizottságának IV. teljes ülése arra kötelezte a komszomol-szervezeteket, hogy összpontosítsák figyelmüket az esti iskolák megjavítására, állandóan gondoskodjanaik arról, hogy megteremtsék a szükséges előfeltételeket az ifjúság tanulásához és megakadályozzák a lemorzsolódást. E munkának sikere a komszomolcsoporttól függ. A leningrádi „Sztálingyár" 1. számú műhelyének komszomol-csoportjában a fiatalok észrevették, hogy Anja Hodosenko elmarad a csoporttól. A komszomol intézkedett és javaslatára elhelyezték egy másik műszakba, foglalkoztak vele és így Anja sikeresen be is fejezte tanulmányait. A Komszomol Központi Bizottságának teljes ülése rámutatott arra is, hogy a kulturális tömegmunka az ifjúság kommunista nevelésének egyik legfontosabb része, s a komszomolnak kötelessége a kommunizmus építéséért küzdő, kultúrált embereket nevelni. Rámutatott a Központi Bizottság arra is, hogy azok a komszomolcs<'portok érik el a legnagyobb sikereket, amelyek gondot fordítanak a kulturális tömegmunkára. Az ifjúsági sajtónak is komoly szerepet kell játszania a komszomolcsoportok tevékenységének megjavításában. Számos ifjúsági lap rendszeresen megvilágítja hasábjain a komezo- * mol-csoportok életének legfontosabb problémáit, népszerűsíti az élenjárók tapasztalatait. A Komszomol önálló szervezet, mely saját kezdeményezéseivel, megmozdulásával lép fel. A komszomolcsoportok komoly, alkotószellemű életet élnek és hozzájárulnak a komszomol munkatapasztalatok kincsestárának gazdagításához. A komszomolszervek és az ifjúsági sajtó kötelessége, hogy figyelemmel kísérjék, elmélyülten tanulmányozzák, és széles körben terjesszék ezeket a tapasztalatokat. E feladatok sikeres megoldása elősegíti a komszomolszervezetek egész tevékenységének jelentős mértékű megjavítását és az ifjúsághoz fűződő kapcsolatok további megszilárdulását. (A Molodoj Bolsevik cikke nyomán.) U osszu megszakítás u\áv\ újra tamilok... Az öntőműhelyben mindenki tudja, hogy a komszomolista Vászili

j Bojcsenko igen ügyeskezü, az elsők közül való mintakészítő. Azt is tudták róla, hogy még „nem hozott ki mindent magából" — többre is képes. - Ideje már, hogy mester légy, — bíztatták. — Hogy gondoljátok? — pattant fel ilyenkor Bojcsenko. — Az én tudásommal? Csak 6 osztályos iskolát végeztem, de azt is lassan elfelejtem, amit az alatt a 6 év alatt tanultam. Elmúlt egy év, még egy év, Bojcsenko szakmai tudása egyre gazdagodott. Valahányszor megbízták a távollevő mester helyettesítésével, mindannyiszor nagy körültekintéssel látta el munkakörét. De azért valami hiányzott belőle. Hiába, annak a 6 iskolai évnék emléke elhalványult benne. Közben meg is nősült. Erre kezdett hivatkozni, ha az előmenetel felől faggatták. — Van is az embernek ideje ilyenkor tanulni! A mult évben a gyár szervezeteinek összevont gyűlésén napirendre tűzték az esti iskolát és a politikai körök tanulóinak kérdését. Bojcsenko nevét egyiknél sem említették. A gyűlés után a kérdés a gyári Komszomol-bizottság és a műhelyszervezetek titkárainak ülése elé került. Elhatározták, hogy minden egyes komszomolistával külön megbeszélik a továbbképzés ügyét. Iván Gajdukov, az öntőműhely Komszomol titkára, műszaki ellenőr volt Bojcsenko műszakjában. Beszélgetni kezdett a kiváló munkásnak indult, de útjában valahogy megtorpant Bojcsenkóval. Nincs értelme, hogy tanuljak, már mindent rég elfelejtettem — ezt kapta válaszul. — És hogy megy a munka az osztályotokon — tette fel a keresztkérdést „hivatalos" ábrázattal Gajdukov. — Mennyire szárnyaljátok túl a napi normát? Ezt a normaellenőr jobban tudja, — tért ki a válasz elől Bojcsenko. Gajdukov pillanatok alatt felmérte a helyzetet. „Meg kell fogni, rá kell szorítani a tanulásra!" — határozta el. „Talpra kell állítani, hogy egész ember legyen belőle!" S így szólt — keményen, határozottan. — Figyelj ide, Bojcsenko elvtárs. Számítsd csak ki nekem a normát, de tizedes pontossággal! A mesternek mindig tudnia kell, hogyan dolgozik az ő osztálya. Nehéz kiszámítani ... A mesternek még nehezebb számadásokat is el kell végeznie! Bojcsenko most érezte, milyen űrt hagytak benne a tanulás nélkül eltöltött évek, hogyan is mérkőzhet meg így a mesterekkel? Nagyon kellemetlen volt maga előtt látnia a súlyos mulasztást. — Nézd csak, egy évet kell tanulnod, — mondta szelíd hangon Gajdukov. — Befejezed a 7. osztályt, azután beiratkozol az esti technikumba. Egyszerre mester lehetsz. Néhány nappal később Iván Bolcsenko beiratkozott az esti iskola 7. osztályába. Vele együtt félszázán voltak, akik hosszú megszakítás után újra az iskola padokban ültek. Párt minden tagjának, minden egyes lépténél személyes agitációt kell kifejtenie, meg kell győznie a dolgozókat a feladatok fontosságáról és lelkesítenie kell őket a feladatok teljesítésé, re és neki magának a legelső sorban kell küzdenie a feladatok megvalósításáért. Hogy a dolgozó tömegekkel a kapcsolatot még szorosabbra fűzzük, a járási bizottságoknak rendszeres, nyilvános beszédeket, vitákat, előadásokat, 6tb, kell szervezniök. A kommunistáknak, akik a közigazgatásban a tömegszervezetekben, stb.

: működnek, minden figyelmüket az e téren mutatkozó lehetőségek kihasználására kell összpontosítaniok. A járási bizottságoknak és az alapszervezetek bizottságainak egyik legfontosabb feladata állandóan fokozni a tagság és a dolgozó tömegek eszmei színvonalát. Gondoskodni kell arról, hogy főleg a Központi Bizottság határozatát, amely e kérdéssel foglalkozik az összes alapszervezetekben megvitassák és hogy az alapszervezetek konkrét határozatokat hozzanak. a pártoktatás évének sikeres befejezésére és a jövő pártoktatási év sikeres megkezdésére. Igen nagy gondot kell fordítani arra, hogy a pártsajtó minden egyes dolgozó kezébe jusson és megszokott szükségletévé váljék. A járási pártbizottságoknak a járási pártkonferenciákon elhangzott viták alapján kell kidolgozni munkatervüket, hogy így biztosíthassák azoknak a feladatoknak teljesítését, amelyek a CsKP és az SzK

D Központi Bizottságának határozataiból és a járási kon« ferenciákból rájuk várnak.