Uj Szó, 1951. május (4. évfolyam, 102-126.szám)

1951-05-30 / 125. szám, szerda

U J SZO 1951 május 27 ILET A kerületi bizottságok segítenek az új járási bizottságoknak A Járási konferenciákon igen sok új elvtársat választottak be a járási bi­zottságokba, akiket rendszeresen se­gíteni kell abban, hogy elsajátítsák a járási bizottságok vezetésének bolsevik módszerét. Igv pl az eperjesi kerület­ben a járási pártbizottság tagjainak több mint 70 százaléka olyan elvtárs, akik ebben a funkcióban eddig még nem dolgoztak. Kezdetben a kerületi bi­zottságok rendszeres segítsége nélkül igen nehezen tudnák teljesíteni a rájuk háruló feladatokat, amelyek a Cseh­szlovák Kommunista Párt és a Szlová kiai Kommunista Párt Központi Bízott ságainak üléséből reájuk hárulnak. És ugyancsak nehezen tudnának megbir­kózni segítség nélkül azokkal a felada tokkal, amelyeket a járási konferen­ciák tűztek ki eléjük Ezért elsőrendű fontosságú, hogy a kerületi bizottsá­gok az új járási bizottságoknak min den támogatást megadjanak. Gyors ütemben és következetesen kell érvényt szerezni a kritikának A járási bizottságok elsőrendű fel­adata, hogy a járási pártkonferenciá­kon elhangzott bíráló megjegyzéseket megvitassák és azok alapján megfelelő javításokat eszközöljenek. A járási bi­zottságok feladata, hogy azokat a hibá­kat és hiányokat, amelyekre a járási konferenciák folyamán rámutattak, a le­hető legrövidebb időn belül kiküszöböl­jék. Pártéletünkben és gazdasági vona­lon is tovább kell fejleszteni a kriti­kát és önkritikát és meg kelt tanítani a Párt összes tagjait és az összes dolgozókat arra, hogy ezt a bolsevik fegyvert megfelelően használják. Sztálin elvtárs a következőket mond­ja: »A Párt legyőzhetetlen, ha nem fél a kritikától és az önkritikától, ha a tevékenységében mutatkozó hibákat éš hiányokat nem takargatja és az új káderek a hibában tanulják meg, amelyek a pártmunka folyamán ke­letkeznek, ha azokat idejében ki tud­ja küszöbölni és ki tudja javítani.« Široký elvtárs a Szlovákiai Kommu­nista Párt Központi Bizottsága ülésén arról beszélt, hogy a járási konferen­ciáknak komoly lépést kell jelenteniök a pártszervezetek munkája megvitatá­sában akkor, ha azok lefolyásából le­vonjuk a megfelelő kövekeztetéseket. A járási bizottságok munkája meg­javításának alapvető előfeltétele: Ha­vonta egyszer rendszeresen összehívjuk a járási bisottság vezetőségének ülését és ezeken az üléseken megvitatni a já rás főpolitikai feladatait. Ezeken az üléseken egyszersmind ki kell tűzni a járási bizottságok elnöksége számára a feladatokat és rendszeresen ellenőriz­ni kell a járási bizottságok vezetősé­gének eddig elvégzett munkáját. A já­rási bizottság vezetőségének eddig el­végzett munkáját. A járási bizottságok első plénumán, amelyek ezekben a na pókban folynak le, úgv kell felosztani a munkát, hogy a járási bizottságok minden egyes tagja munkaszakaszáért felelős legyen, például valamely tö­megszervezetet kell gondjaira bízni, egynéhány EFSz-t, a népi közigazga­tást stb A járási bizottságok tagjainak főfeladata rendszeresen ellátogatni az alapszervezetekbe és ellenőrizni azt hogy az alapszervezetek hogyan telje­sítik a határozatokat. A járási bizottság tagjai személyesen és egyetemesen is felelősek a járási bizottság munkájáért Meg kell javítani az alapszervezetek oktatását A járási pártbizottságok munkájának egyik legfontosabb része az alapszerve­zetekről való gondoskodás. Az alap­szervezetekben dolgozó elvtársaknak állandóan szükségük van a járási párt­bizotság segítségére. Elsősorban önál­lóságra kell őket tanítani a szervezet vezetésében. Nagy figyelmet kell szen­telni főleg a taggyűlések előkészítésé­nek, hogy azok tartalma politikai szem­pontból helyesen legyen beállítva és le­vezetve. Arra fogjuk tanítani az alap­szervezeteket, hogy a taggyűléseken a politikai és gazdasági élet legfonto­sabb kérdéseiről tárgyaljanak. Minden egyes taggyűlésnek mindig konkrét ha­tározatot kell elfogadnia. Ezeket a ha­tározatokat előzetesen gondosan előké­szíti az alapszervezet bizottsága és a taggyűlésen lefolyt vita alapján kiegé­szíti Ezek a határozatok irányelvet je­lentenek az alapszervezet további mun­kájában. Taggyűléseinknek az a feladata, hogy a Párt tagjait a Párt politiká­jának mély megértésére neveljék. Nem szabad tevékenységüket kizáró­lag saját kérdéseik szűk körére kor­látozni, hanem az országos feladatok­kal összefüggésben kell ezeket a kér­déseket felvetni és megvilágítani. A pártszervezetek feladata az is, hogy a Párt tagjait tájékoztassák a Párt Köz­ponti Bizottságának üléséről és moz­gósítsák a dolgozók széles tömegeit a Központi Bizottság ülésén kitűzött fo­kozottabb feladatok teljesítésére. A legközelebbi feladatok egyike az is, hogy az oktató testületeket ki kell egé­szíteni olyan elvtársakkal, akik politi­kailag fejlettek, a Párt iránt odaadók. Ezeket az elvtársakat főleg a munká­sok és a kis- és középparasztok sorából kell kiválasztani, akik funkciójukat a Párt iránti szeretettel lelkiismeretesen teljesítik. Az oktatókat állandó politi­kai nevelésben részesítik, hogí figyel­müket a főfeladatokra összpontosítsák és így az alapszervezetek igazi segí­tőivé váljanak. Ha az oktató nem is­meri alaposan a rábízott pártszervezet problémáit, ha nem reagál az alulról jövő kritikára és kezdeményezésre, ha nem segít a bolsevik kritika és önkriti­ka kifejlesztésében a szervezetekben, akkor nem teljesíti hivatását és nem válik az alapszervezet segítőjévé. A pártszervezet munkája és az EFSz „Ma, a falun nincs fontosabb felada­tunk, mint ai, hogy megszilárdítsuk a magasabb típusú Egységes Földműves Szőve 1 kezeteket és biztosítsuk gazdál­kodásuk jó eredményeit", — mondotta Slánsky elvtárs a CsKP Központi Bi­zottságának ez evi februári ülésén. Hogy mennyiben sikerül gazdaságilag és szervezetileg megszilárdítani Egy­séges Földn űves Szövetkezeteinket és így a gyakorlatban bebizonyítani a kis- és középparasztoknak a közös _ gazdálkodás előnyeit: ettől függ a f szövetkezeti mozgalom további fejlő­dése — a szocializmus építésének gyorsabb üteme falun. Falusi pártszervezeteinknek még igen sok hiánya van. Néhol — főleg a magasabb típusú EFSz-kel rendelkező községekben. — a pártszervezetek ama törekvésüket, hogy segítsék a szövet­kezetet, szinte kizárólag a termelési feladatokra irányítják éspedig köz­zött jelentős feladatot sikeresen tel­azonban elhanyagolják azt, ami a leg­főbb, — a szövetkezeti tagok, a kis­és középparasztok közti politikai tö­megmunkát. Hogy a Slánský elvtárs által kitű­zött jelentős feladatokat sikeresen tel­jesítsék falusi pártszervezeteink, annak előfeltétele egy politikailag és szerve­zetileg erős, akcióképes pártszervezet, amelynek tagjai magas politikai szín­vonalon állanak, alaposan ismerik az EFSz-ek megszilárdításának minden problémáját, és a Párt elveinek helyes, ségéről meg tudják győzni nemcsak a párttagokat, hanem a többi kis- és kö­zépparasztokat is a községben, olyano­kat is, akik eddig még a szövetkezeten kívül állnak. A kommunisták munkáia a tömegszervezetekben A további feladat, amely előtt ma a járási bizottságok és az alapszerveze­tek bizottságai állnak az, hogy alapjá­ban meg ke'l javítani a kommunisták­nak a tömegszervezetekben végzett munkáját, működését. Azoknak a kom­munistáknak, akik tömegszervezetek­ben dolgoznak, gondoskodniok kell arról, hogy ezek a szervezetek elsajá­títsák a szocializmus építésének fel­adatait, hogy a Központi Bizottság, a kerületi és járási bizottságok határo­zatait a dolgozók magukévá tegyék és hogy mindennapi munkájukban e feladatok teljesítéséért küzdjenek. A tömegszervezetek segítségével a dolgozók széles tömegeit a Központi B'zottság által kitűzött fokozott feladatok teljesítésére neveljük és a tömegszervezetek üzemi helyi ülése­zésein megbeszéljük a dolgozókkal e feladatokat. A szovjetnép békés alkotómunkával foglalkozik A szovjetifjúság szolidaritása az egész világ ifjúságával A szovjetifjúság barátsága és együttműködése az egész világ demo­krata ifjúságával napról napra növek­szik és erősödik. Ennek egyik ékes bi­zonyítéka a külföldi ifjúsági küldöttsé­geknek igen nagy száma, melyek meg­látogatják és meglátogatták a szovje­tek országát. A szovjetifjúság antifasiszta bizott­ságának meghívására az elmúlt év fo­lyamán 32 ország ifjúsági szervezetei­nek küldöttei látogattak el a Szovjet­unióba. Ebben az esztendőben már 15 ifjúsági küldöttség látogatta meg a Szovjetuniót. A Szovjetunióban járt a Kínai Népi Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, Korea, a népi demokráciák országainak ifjúsági küldöttsége, Nagy-Britannia, Svédor­szág, Dánia és Finnország ifjúsági küldöttei. Moszkvát ebben az eszten­dőben meglátogatta a demokratikus ifjúság világszövetségének küldöttsége is, amelynek tagjai 28 állam képviselői voltak. E küldöttség tagjai a legkülön­bözőbb munkaszakaszokról és hivatá­sokból kikerült ifjak voltak. Munkások, alkalmazottak, művészek, tanulók, sportolók és a legkülönbözőbb vallású ifjak. Az ifjúsági küldöttségek tagjai­nak, amelyek a Szovjetunióba ellátogat­naK politikai meggyőződése is külön­féle. Vannak köztük szocialisták, kom­munisták, pártonkívüliek, konzervatí­vek és mások. A külföldi vendégek a Szovjetunió­ban részletesen megismerkednek a szovjetifjúság életével, munkájával és műveltségével, a Szovjetunió gaz­dasági és kultúrális vívmányaival. Ami­kor a hazatért küldöttségek tagjai Szovjetunióbeli tartózkodásuk élmé­nyeiről beszélnek, hangsúlyozzák azt, hogy a szovjetnép békés, alkotó mun­kával foglalkozik és az összes nemze­tek közti barátság és együttműködés megszilárdítására törekszik. Az ifjúság mindenütt az élen halad Az üzemi Komszomol-csoport A Komszomol Központi Bizottsága határozatot hozott, „Az üzemi Kom. szomolcsoportok munkájának megjavításáról". A határozat hangsúlyozza, hogy a komszomolcsoport olyan fontos láncszem, olyan eszköz, melynek se­gítségével a komszomolszervezeteknek meg kell szervezniök az ifjúság kö­rében végzett munkát és be kell vonniok az ifjúságot a tevékeny társadalmi életbe. A határozat nyomán a komszomol­csoportok tevékenyen résztvesznek a munkatermelékenység fokozásáért folytatott harcban. Bevonják az egész ifjúságot a munkaversenybe és arra törekszenek, hogy minden egyes ifjú­munkás teljesítse és túlteljesítse nor­máját és szigorúan betartsa a termelési fegyelmet. A szocialista munkaverseny az ifjú­ság kommunista nevelésének hatalmas eszköze. A munkaverseny Sztálin elvtárs meghatározása szerint a szocializ­mus építésének kommunista módsze­re, amely a dolgozó tömegek milliói­nak legmagasabbfokú aktivitásán alapul. A munkaverseny átalakítja az ember tudatát, segít legyőzni a munkára vonatkozó régi nézeteket, a kapitalista múlt csökevényeit és a munkát „becsület, dicsőség dolgává, érdem és hősiesség dolgává változ­tatja". Számos olyan példát hozhatunk fel, amelyek fényesen bizonyítják, hogy mennyit tehet a komszomolcsoport an­nak érdekében, hogy bevonja az ösz­szes komszomoltagokat és ifjúmunká­sokat a szocialista munkaversenybe. Sok érdekes tapasztalatot szerzett ezzel kapcsolatban Muratov elvtárs komszomolcsoport ja, a sztálingrádi traktorgyárban. A csoport a Komszomol Központi Bizottsága II teljes ülésének határoza­tait teljesítve arra törekedett, hogy a brigád minden egyes komszomoltagja és ifjúmunkása sztahanovista legyen. Mi volt a csoport első lépése, mikor hozzáfogott ennek a nagy feladatnak a megoldásához? Először is a művezető segítségéve, a munka befejezése után minden egyes ifjúmunkással közölték aznapi teljesítményét. Ha valamelyikük nem tudta teljesíteni vállalt kötelezett, ségét, akkor a komszomolcsoport megállapította az elmaradás okát és mindent megtett a teljesítés akadá­lyainak kiküszöbölésére. Anatolij Muhtorajev ifjúmunkás közvetlenü, az ipariskola elvégzése után került ebbe a műszakba. Mint ta­pasztalatlan kezdő az első időben nem tudott megbirkózni feladatával. A komszomoltagok azonban segít­séget nyújtottak társuknak. A cso­portgyűlés határozata alapján az egyik tapasztalt ifjúmunkás vállalta, hogy segít Muhtorajevnek. Az ered. mény nem is késett. Anatolij rövide­sen sikerrel teljesítette normáját. E feladatokon kívül a Komszomol igen fontos feladata az oktatás és a politikai . ,. felvilágosítás. A Komszomol Központi Bizottságá­nak IV. teljes ülése arra kötelezte a komszomol-szervezeteket, hogy össz­pontosítsák figyelmüket az esti isko­lák megjavítására, állandóan gondos­kodjanaik arról, hogy megteremtsék a szükséges előfeltételeket az ifjúság tanulásához és megakadályozzák a le­morzsolódást. E munkának sikere a komszomol­csoporttól függ. A leningrádi „Sztálin­gyár" 1. számú műhelyének komszo­mol-csoportjában a fiatalok észrevet­ték, hogy Anja Hodosenko elmarad a csoporttól. A komszomol intézkedett és javaslatára elhelyezték egy másik műszakba, foglalkoztak vele és így Anja sikeresen be is fejezte tanulmá­nyait. A Komszomol Központi Bizottságá­nak teljes ülése rámutatott arra is, hogy a kulturális tömegmunka az ifjúság kommunista nevelésének egyik legfontosabb része, s a komszomolnak kötelessége a kom­munizmus építéséért küzdő, kultúrált embereket nevelni. Rámutatott a Köz­ponti Bizottság arra is, hogy azok a komszomolcs<'portok érik el a legna­gyobb sikereket, amelyek gondot for­dítanak a kulturális tömegmunkára. Az ifjúsági sajtónak is komoly sze­repet kell játszania a komszomol­csoportok tevékenységének megjavítá­sában. Számos ifjúsági lap rendszere­sen megvilágítja hasábjain a komezo- * mol-csoportok életének legfontosabb problémáit, népszerűsíti az élenjárók tapasztalatait. A Komszomol önálló szervezet, mely saját kezdeményezéseivel, meg­mozdulásával lép fel. A komszomol­csoportok komoly, alkotószellemű éle­tet élnek és hozzájárulnak a komszo­mol munkatapasztalatok kincsestárának gazdagításához. A komszomolszervek és az ifjúsági sajtó kötelessége, hogy figyelemmel kísérjék, elmélyülten ta­nulmányozzák, és széles körben ter­jesszék ezeket a tapasztalatokat. E feladatok sikeres megoldása elő­segíti a komszomolszervezetek egész tevékenységének jelentős mértékű megjavítását és az ifjúsághoz fűződő kapcsolatok további megszilárdulását. (A Molodoj Bolsevik cikke nyomán.) U osszu megszakítás u\áv\ újra tamilok... Az öntőműhelyben mindenki tud­ja, hogy a komszomolista Vászili j Bojcsenko igen ügyeskezü, az elsők közül való mintakészítő. Azt is tud­ták róla, hogy még „nem hozott ki mindent magából" — többre is képes. - Ideje már, hogy mester légy, — bíztatták. — Hogy gondoljátok? — pattant fel ilyenkor Bojcsenko. — Az én tudásommal? Csak 6 osztályos is­kolát végeztem, de azt is lassan elfelejtem, amit az alatt a 6 év alatt tanultam. Elmúlt egy év, még egy év, Boj­csenko szakmai tudása egyre gaz­dagodott. Valahányszor megbízták a távollevő mester helyettesítésével, mindannyiszor nagy körültekintés­sel látta el munkakörét. De azért valami hiányzott belőle. Hiába, an­nak a 6 iskolai évnék emléke el­halványult benne. Közben meg is nősült. Erre kez­dett hivatkozni, ha az előmenetel felől faggatták. — Van is az embernek ideje ilyenkor tanulni! A mult évben a gyár szervezeteinek összevont gyűlésén napirendre tűz­ték az esti iskolát és a politikai körök tanulóinak kérdését. Bojcsen­ko nevét egyiknél sem említették. A gyűlés után a kérdés a gyári Komszomol-bizottság és a műhely­szervezetek titkárainak ülése elé került. Elhatározták, hogy minden egyes komszomolistával külön meg­beszélik a továbbképzés ügyét. Iván Gajdukov, az öntőműhely Komszomol titkára, műszaki ellen­őr volt Bojcsenko műszakjában. Beszélgetni kezdett a kiváló mun­kásnak indult, de útjában valahogy megtorpant Bojcsenkóval. Nincs értelme, hogy tanuljak, már mindent rég elfelejtettem — ezt kapta válaszul. — És hogy megy a munka az osztályotokon — tette fel a kereszt­kérdést „hivatalos" ábrázattal Gaj­dukov. — Mennyire szárnyaljátok túl a napi normát? Ezt a normaellenőr jobban tudja, — tért ki a válasz elől Bojcsenko. Gajdukov pillanatok alatt felmérte a helyzetet. „Meg kell fogni, rá kell szorítani a tanulásra!" — hatá­rozta el. „Talpra kell állítani, hogy egész ember legyen belőle!" S így szólt — keményen, határozottan. — Figyelj ide, Bojcsenko elvtárs. Számítsd csak ki nekem a normát, de tizedes pontossággal! A mester­nek mindig tudnia kell, hogyan dol­gozik az ő osztálya. Nehéz kiszá­mítani ... A mesternek még nehe­zebb számadásokat is el kell végez­nie! Bojcsenko most érezte, milyen űrt hagytak benne a tanulás nélkül eltöltött évek, hogyan is mérkőz­het meg így a mesterekkel? Na­gyon kellemetlen volt maga előtt látnia a súlyos mulasztást. — Nézd csak, egy évet kell ta­nulnod, — mondta szelíd hangon Gajdukov. — Befejezed a 7. osz­tályt, azután beiratkozol az esti technikumba. Egyszerre mester le­hetsz. Néhány nappal később Iván Bolcsenko beiratkozott az esti is­kola 7. osztályába. Vele együtt félszázán voltak, akik hosszú meg­szakítás után újra az iskola padok­ban ültek. Párt minden tagjának, minden egyes lépténél személyes agitációt kell kifejtenie, meg kell győznie a dolgozó­kat a feladatok fontosságáról és lelke­sítenie kell őket a feladatok teljesítésé, re és neki magának a legelső sorban kell küzdenie a feladatok megvalósítá­sáért. Hogy a dolgozó tömegekkel a kap­csolatot még szorosabbra fűzzük, a járási bizottságoknak rendszeres, nyil­vános beszédeket, vitákat, előadásokat, 6tb, kell szervezniök. A kommunisták­nak, akik a közigazgatásban a tömeg­szervezetekben, stb. : működnek, min­den figyelmüket az e téren mutatkozó lehetőségek kihasználására kell össz­pontosítaniok. A járási bizottságoknak és az alapszervezetek bizottságainak egyik legfontosabb feladata állandóan fo­kozni a tagság és a dolgozó töme­gek eszmei színvonalát. Gondoskodni kell arról, hogy főleg a Központi Bizottság határozatát, amely e kér­déssel foglalkozik az összes alap­szervezetekben megvitassák és hogy az alapszervezetek konkrét határoza­tokat hozzanak. a pártoktatás évének sikeres befeje­zésére és a jövő pártoktatási év sike­res megkezdésére. Igen nagy gondot kell fordítani arra, hogy a pártsajtó minden egyes dolgozó kezébe jusson és megszokott szükségletévé váljék. A járási pártbizottságoknak a járási pártkonferenciákon elhangzott viták alapján kell kidolgozni munkatervüket, hogy így biztosíthassák azoknak a fel­adatoknak teljesítését, amelyek a CsKP és az SzK D Központi Bizottsá­gának határozataiból és a járási kon« ferenciákból rájuk várnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom