Uj Szó, 1951. május (4. évfolyam, 102-126.szám)

1951-05-30 / 125. szám, szerda

U J SZ O 1951 május 27 Erőnk, büszkeségünk... Vasárnap, május 27-én 180.000-en látogatták meg a prágai Mintavásárt Ahogy bemegyünk a kiállítás főre szébe, a régi kiállítási terembe, a bejá­rat felett felirat van: „Čest práci!' 4 „Čest práci!" — milyen szépen hang­zanak ezek a szavak. Többször kell ismételned, mikor belépsz, a kiállító te­rembe és látod azt, hogyan teljesíti nehéziparunk azokat a feladatokat, melyeket a CsKP IX. Pártkongresszu­sa elé tűzött. Látod azt, miként gyara­podik a termelés és mennyire javul minősége. „Čest práci!" — így köszöntöd gon­dolatban a vítkovicei vasmű Klement Gottwald-üzemében dolgozó Slipka elv­társat és a hrádoki acélüzemben dolgo­zó Novák elvtársat, így köszöntöd a kladnoi öntőt, Mudro elvtársat és a többi kohászati dolgozókat, kiknek ké­pei a gépipari csarnok bejáratánál vi­rágok közt vannak elhelyezve. Ezek az elvtársak mind elnyerték a Köztársasági vagy a Munkarend ki­tüntetését. Ök segítették elő azt, hogy itt ezek a szép gépek álljanak. Közvet­len mellette van a bányászat kiállítása, ami jelképezi azt, hogy ez a két iparág szétválaszthatatlan. El sem lehet kép­zelni kohászokat szén nélkül és bányá­szokat vas nélkül. Szén, szén... Hatalmas rakás van itt belőle kiállítva. A rakás körül száz meg száz termék, amely a szénből szü­letett. Szilon, gyönyörű, ragyogó se­lyemfonalak, orvosságok, festékek, ola­jak, — egyszerűen minden, amit ve­gyiparunk ma már termelni tud a szén­ből. Es van belőle elég. A vegyipar egy tonna szenet négyszer értékesít, — olvasod a feliraton. Úgyhogy saj­nálni kezded, mennyi értéket tüzelünk mi el a kemencében. Elektrotechnika. Magas, vijjogó hang figyelmeztet a Tesla transzformátorra, amelyet az egyik elvtárs bekapcsolt. A transzformátorból lilaszínű villám pattan ki. Óriási készülékek állnak itt, amelyek az erőművekben készülnek, gyáraink szívében. Az 1960-as évig még sok ilyen bonyolult és nehéz gé­pet kell gyártanunk, hogy villamosítani tudjuk Csehszlovákiának legelhagyot­tabb faluját is. Mennyi mindent kell még behoznunk. A községek 14 százaléka még villamos­világítás nélkül van. Ugy tűnik fel, hogy ez roppant kevés az első köz­társasággal való összehasonlításban, amikor az 1934-es évben a községek­nek még csak 51 százaléka volt villa­mosítva. De a munkásosztály azt akar­ja, hogy az egész Köztársaságban még sokkal előbb felgyulladjon a íény. Ezért vitatkoznak az újító javaslatok fölött, - ezért törik a fejüket a munka új módszerein. Bohnoutek például kü­lönleges gépet talált ki, amellyel a vil­lamoshálózat ^pítését sokszorosan megrövidíti és megkönnyíti. Arcképe reánk nevet a transzformátorok közül, mintha mosolyával téged-is arra bíztat­na, tégy meg mindent a szocializmus győzelméért. Kissé tovább menve, képeket látha­tunk az új vízi rőművek s duzzasztó­gátak építkezéseiről. Ezekkel a duz­zasztógátakkal állják el a vad szlovákiai folyók útját. A forgók fölött gyönyö­rű épületek állnak. És távolabb textil­gyárak, fűrészek, kohók és bányák. Szemünk előtt nő fel az új Szlovákia. 1955-ben Szlovákia annyi villamosener­giát termel, amennyit a kapitalista köz­társaság idején az egész köztársaság termelt 1937-ben. A gépipari csarnok további részé­ben a kohóknak, a Martin-kemencék­nek állíottak emléket. A bánya- és ko­hóigazgatóság igyekezett a lehető leghűbben kifejezi a Martin-kemen­cék hangulatát. Egy 15 tonnás ingot áll előttünk. Bizony, ha a kohók mellett nem működnének a hatalmas mozgóda­ruk, nehéz lenne ezeket szállítani. Csak a tüzes acél hiányzik itt és akkor min­den ember el tudná képzelni, milyen a munka az olvasztárok körében. Menj és tekintsd meg, elvtárs, mi­lyen a mi kohászaink mindennapi ke­nyere, Milyen hősi munkával keresik azt meg. Mennyi munkát, időt vesz igénybe, amíg a vasból acélmassza lesz és az acélból hatalmas, az életet meg­kennyítő termelőgépek. Távolabb az élelmezési ipar és a textilipar gépei. Automobilgyáraink legújabb termékei. Mosolyogsz, ha rá­juk nézel. Csillogó Tatraplánok, gyors s rort- és versenykocsik. Egész sor vö­rö. Jawa, csaJádi motorkerékpárok, kiszélesített tandemmel, amelybe 3 személy nyugodtan belefér. Távolabb nagy falra függesztett diagramm, a gépkocsi ipar bemutatja termelésének emelkedését. 1953-ban kétszer annyi gépkocsit termelünk, mint a mult év­ben. A kapitalista Csehszlovákiával összehasonlítva termelésünk négysze­resére emelkedik. De a termelésnek nemcsak emelkedése fontos. Olcsóbbá is kell tenni. Hiszen újítóink ezért ad­ták be újítási javaslataikat, amelyek­nek értéke a mult évben 71 millió ko­ronát tett ki. Fiatalos, vidám színekkel kápráztat­nak el az új gazdasági gépek. Zöld, piros, sárga, szecskavágók, ekék, trak­torok, Zetorok és erősebbek hernyó­talpakkal. Jóminőségű gépek, melyek parsztságunk válláról leveszik a mun­ka terhét. Távolabb építő gépek, beton­keverők, szállítószalagok, egész tég­lagyári berendezések, repülőgépek, kö­zöttük nagyteljesítményű sportgépek, amelyek iránt az egész világ érdeklő­dik. Odébb a smichovi Tátra büszkesége: új gyorsvonati személykocsik, kényel­mes, modern autobuszok és trolejbu­szok. Még a legtájékozott'abb ember­nek sem volt sejtelme arról, mi min­dent tudunk termelni, hogyan fejlődik a szocializmust építő Köztársaság ere­je, hogyan erősödik a béketábor erős oszlopává a CsKP vezette gottwaldi Csehszlovákia. (L. H.) Én is csatlakozom szavazatommal Ahogy hazulról, Királyhelmec ről idejöttem, a kongresszusra, a vasúti sínpároktól jobbra és balra építkezéseket, hatalmas, nagyszerű építkezé­seket láttam. A felszabadult dolgozó ember építi hazáját, a béke bástyá­ját. Mi munkával válaszolunk a háborús ragadozóknak! Doutnács elvtárs, az élműhkásc első prágai kongresszusán az impe­rialista országokban élő munkást'Stvéreink, az ottani békeharcosok üzenetét tolmácsolta nekünk, ök azt üzenik: Többet akarnak hallani rólunk, hogy miképpen építjük a szocializmust, mert ez ad nekik erőt az új harcokhoz. Éppen ezért minden hazáját és a dolgozó népet szerető polgártársammal együtt méltó feleletet fogunk adni a mostani i"népszava­zással a háborús uszítóknak. Még jobban fogunk dolgozni brigádommal együtt és a magam ré­széről kötelezettségként felajánlom, hogy tanulni fogok, igen, tanulni még pedig nagy tempóban, hogy behozzam azt, amit elmulasztottam. Elsősor­ban szlovákul akarok megtanulni, hogy a szlovák és cseh elvtársakkal még közvetlenebb kapcsolatban áll hassak, hogy velük együtt még job­ban szolgálhassam az építés, a szocializmus és a béke ügyét. LOKSA LASZLÖ, traktorosbrigád-vezető, a Köztársasági-rend tulajdonosa. Ä kékkői járás Gyürky Husákék szelleme kísért Husák, Novomesky, Clementis és többi áruló sok erőfeszítést tettek az irányban, hogy éket verjenek Dél-Szlo­vákia szlovák és magyar dolgozói kö­zé. Ezt az igyekezetüket sokhelyütt si­ker koronázta, mert az idegen burzsoá világnézetek hatására az osztályharc helyett az osztályegyüttműködés való­sult meg, amelynek éle a szocializmus építése allén irányult A dolgozó töme­gek azonban jól tudják, hogy hol ke­ressék a hibát. Tudják azt, hogy a szlo vák dolgozónak nem a magyar dolgozó az ellensége és a magyar dolgozónak nem a szlovák dolgozó, hanem mindkét nép közös ellensége, a szlovák és ma­gyar kulák, az egymással jól megférő nemzetközi reakció. Éppen ezért ébe­reknek kell lennünk és igyekeznünk kell lelepleznünk a szocializmus épí­tésének ellenségeit, akik a szlovák és magyar dolgozók között a viszály mag­vait akarják elhinteni. Ha valamelyik faluban nincs meg a kölcsönös megér­tés a szlovák és a magyar dolgozók kö­zött, ott még Husákék szelleme kísért és minden viszály mögött keresd a ku­lákot. Mert a kulákság a falu szociali zálásának legveszedelmesebb ellensé­ge. Gyürky községben is a kulákság az oka annak, hogy a szlovák és magyar dolgozó parasztok széthúznak. Jól működik az osztályellenség és gyenge a Pártszervezet. Miért sikerült az osztályellenségnek elhinteni a viszály magvát? Mert a párt­szervezet csak papíron létezik. Melis­ko elvtárs, a pártszervezet elnöke azt mondotta, hogy: Én politikai szempont­ból gyönge vagyok és nem segít ne­kem senki Megdöbbentő egy ilyen kijelentés a Párt egyik vezető funkcionáriusának szájából De nem Melisko elvtárs a hi­bás, hanem a kékkői járási pártvezető­ség, amelv körzetében nem szentel fi­gyelmet a falusi pártszervezetek funk­cionáriusainak és fejlődésének. Melis­ko elvtárs még ma sem tud arról, hogv becsületes kis- és középparasztokból lelkes s a Köztársasághoz odaadóan hű fiatalokból meg lehet erősíteni a pártszervezetet. Pedig már két hónán mult el a CsKP Központi Bizottságá­nak történelmi februári ülése óta. ame­lyen a tagfelvétel kérdését oly világo­san lerögzítették. És ha ő nem tud róla. hogyan tudia­nak a becsületes, a Köztársasághoz hű ki«- és közéonaracztnk és fiatalok^ ' \ CsISz-szervezet elnöke például tőlem A Sloviiafft munkásai a békére szavainak Hat évvel ezelőtt szabadította fel h azánkat a hitleri horda megszállása alól a dicsőséges szovjethadsereg. 1945 májusában hazánkban megindult az újraépítés, a békés építőmunka. Az eddig elért eredményeket a hős szov­jetnépnek és a nagy Sztálin elvtársnak köszönhetjük, aki a világ összes dol­gozóinak mutatja a békés munka, a nemzetek közti megértés, a szocializ­mus felé vezető útat. Sikereinket Pártunknak és Gottwald elvtársnak kö­szönjük, aki országunkat a Szovjetunió oldalán irányítja a szocializmus­ért, a világbéke megszilárdításáért fol yó harcban. És hiába mesterkednek a nyugati imperialisták, hiába készülnek a háború kirobbantására, a béke tá­bora legyőzhetetlen. 800 m lüó ember harcol a békéért. Mi ls ebbe a hatalmas béketáborba tartozunk. És jól tudjuk, hogy felada­tunk az, hogy jó munkánkkal, a munkatermelékenység fokozásával a terv tel­jesítésével szilárdítsuk erejét. Nnlunk, üzemeinkben is megkezdődik a békeívek aláírása, ez a hatalmas akció, amelv nemcsak egész Köztársaságunk területén, hanem az egész vi­lágon folyik, hogy k'fejezésre juttassa minden becsületes dolgozó békevágyát. A népszavazás során a mi üzemünk dolgozói is egv emberként megmutat­ják, hogv nem félnek a háborús uszítóktól, hogy tudatában vannak a dolgo­zók erejének. Ebben a népszavazásban is minden aláírással a békét védjük. NOVOSAD J. levelező, Bratislava-Slovnaft, kérdezte meg, hogy lehet-e a Pártba felvenni fiatalokat, mert ők égnek a vágytól, hogy a Párt tagjainak mond­hassák magukat. Ilyen körülmények között nem cso­da, hogy a faluban nem mozog semmi. A Nemzeti Front Akció Bizottsága szintén csak papíron létezik, a Nőszö­vetség szervezete felbomlott, a szövet­kezetet jónéhányszor akarták már meg­alakítani, de eddig még nem sikerült. A gyenge pártszervezet, amelyet nem frissítenek fel, nem tud megbirkózni a szocializmus építésének feladataival. Visszatükröződik ez a helyi Nemzeti Bizottságon ls. Modaj elvtárs, az MNV elnöke iszik. Melisko és Toldi' elvtársak azt mondják, hogy Modaj elvtárs ital mellett gyakorta elbeszélget a kulákok­kal, eljár hozzájuk és valószínűleg tő­íük kapja a tanácsokat is. Pedig a helyi Nemzeti Bizottság el­nökének csupán a kis- és középparaszt­ságtól kellene tanácsot kérnie és meg­győzni őket arról, hogy közös ellensé­gük a kulák és amíg a kulákok uralkod­nak Gyürkyn, addig nem lesz ott a pa­rasztnak jobb élete. Nem lesz ott addig szövetkezet. Igaz, hogy a falu parasztságánál, a becsületes dolgozó parasztságnál nem kínálnák meg pálinkával Modajt, az MNV elnökét, ellenben megtudná tőlük, hogyan kell élni és becsületesen dol­gozni. Az a fontos, hogy a gyürki kis­és kőzépparasztok felismerjék azt, hogy a szlovák dolgozó parasztokkal együtt építhetik csak fel a szocializmust és ez csak a kulákok elleni éles harcban le­hetséges. Meg kell erősíteni a helyi pártszervezetet, meg kell erősíteni a pártiskolázás évét, állandó kapcsolatot kell fenntartani a pártonkívüliekkel, a becsületes dolgozó tömegekkel és ak­kor Gyürky lakossága is felismeri majd az utat, amelyre oly bátran lépett or­szágunk dolgozó parasztságának nagy többsége. A Párt vezetésével és a Párt szellemében, éles osztályharcban, a szövetkezeti mozgalomba való bekap­csolódással más élet lesz Gyürkyn is. Hoksza István Az Új Szó kritikája nyomán Török Imre csernői munkásleve­lezőnk munkája teljesítése közben még áprilisban ellátogatott a gö­mörhorkai Csehszlovák Építkezési Üzemek dolgozói közé. Látogatása után levelet intézett hozzánk, melyben bírálta a gömörhorkai ČSSZ üzemi konyháján uralkodó helyzetet Rámutatott arra, hogy az üzemi konyha vezetőnője a munkásoknak már két hete nem adta meg sem a pótjegyeiket, sem a naponti kijáró kenyéradagot. Munkáslevelezőnk kritikai levelét eljuttattuk az illetékes üzemi bizott­sághoz, amelytől a napokban a kö­vetkező választ kaptuk: „Levelükre közöljük, hogy az üzemi konyha vezetőnőjének mu­lasztásai következtében a munká­sok sem a kenyeret, sem a pótje­gyeket kb. 2 hétig nem kapták meg. A vezetőnő szerint ugyanis a dolgozók döntésére várt, hogy a kenyeret akarják-e, vagy a kenyér­jegyet. Végül a jegyeket kiosztotta és így ez a kérdés el van intézve. Az üzemi konyha vezetőnőjét több­szöri figyelmeztetés után a- mun­kásság kérelmére állásából elbocsá­tottuk. A ROH üzemi csoportja." Ehhez a néhány sorhoz azt a megjegyzést fűzzük, hogy az üze­mi szakszervezeti csoport vezető­ségének sokkal nagyobb figyelem­mel kellett volna fogadnia a dolgo­zók hangját és akkor a felmerülő hibát sokkal előbb kiküszöbölhette volna. Tehát az adott esetben a szakszervezeti csoport sem teljesí­| tette feladatát és csak a mi figyel­meztetésünkre tett intézkedést a hiba eltávolítására. A komáromi körzeti műhely aláírta... A komáromi körzeti műhely dolgo­zói a napokban üzemi gyűlésük kere­tében foglalkoztak Sztálin elvtársnak a moszk-aí Pravda levelezője számára adott nyilatkozatával. Ez alkalomból határozatot hoztunk, amely szerint egyhangúlag magunkévá tesszük a Béke Világtanácsának 3 pontból álló felhívását. Üzemünk dolgozói lelkesen írták alá a szavazólapokat és Komá­romban elsőkként vettek részt ebben a nagyjelentőségű akcióban. Büszkék voltak arra, hogy mint elsők Írhatják alá a szavazólapokat és így kifejezhe­tik azt, ho°-v a béke ügye számukra a legfontosabb. A körzeti műhely dolgozói is jól tudják, hogv a háborús gonosztevők, az imprialisták és fasiszták mit művel­tek a mult háborúban, jól tudják, hogy ma újra háborúra uszítanak és hogy a béketábor megszilárdításához minden egyes "emberre szükség van. A dolgo­zók jól utdják, hogy a világ százmil­lióinak békealáírása olyan anyagi erő, amelytől az imperialisták félnek és amelynek segítségével terveiket meg tudjuk akadályozni. HOLCZER LASZLÖ munkáslevelező, Komárom. A királyhelmeci járási Nemzeti Bizottság üzemi tanácsá­nak felhívása A királyhelmeci járási Nemzeti Bi­zottság üzemi tanácsa ezennel felhívja mindazokat, akiknek követelésük van az üzemi konyhával szemben, hogy kö­vetelésüket 14 napon belül e felhívás nyilvánosságra hozatala után jelentsék be a JNV (ONV) üzemi tanácsának. Az elkésett jelentések nem vétetnek fi­gyelembe. Heribert Jara tábornok, mexikói békeharcos Prágában E napokban érkezett Prágába a béke ismert mexikói harcosa, Heribert Jara tábornok, aki a Szovjetunióba indul, ahol a nemzetek közötti béke megszi­lárdításáért folytatott munkásságáért aranyérmes Sztálin-díjat kap. Jara tá­bornok 1876-ban született Vera Cruz­ban, indián eredetű. Francisco Madei­ra oldalán vett részt az 1910-es forra­dalomban, amikor meg akarták buktat­ni Porfirio Diaz diktátort. A forradalmi erők megsemmisítése után Cardenas tábornok forradalmi csapataihoz csatla­kozott, amelyek győzelme után 1917­ben a haladó párt képviselője és kubai követe lett. Amikor Cardenas kormá­nya kisajátította a mexikói petróleum­ipart, amelyet eddig külföldi, nagyobb­részt amerikai tőke birtokolt, Jara tá­bornok a forradalmi párt vezetőjévé vált. 1941-től 46-ig tengerészeü mi­niszter volt. Magas kora ellenére lelkileg friss, fiatalos, erős férfi, sok forradalmi harcon ment keresztül és ma a mexikói békemozgalom élén áll. Résztvett a stockholmi és varsói békekonferenciá­kon, majd látogatást tett a Szovjet­unióban, hogy megismerhesse azt az országot, amely a béketábor élén áll. Szovjetunióbeli élményeit könyv for­májában kiadta. A könyv szeretettel és elragadtatással szól a szovjtnépről éa nagy vezéréről, Sztálinról. Jara tábornok Prágában kijelentet­te, hogy Latinamerika népe nem he­lyesli az Egyesült Államok agresszió­ját és az ellen mindig és mindenütt harcolni fog. Mexikó és Guatemala nem küld katonákat Koreába, nem har­col a hős koreai nép ellen. Meg vagyok győződve, — mondotta, — hogy egye­sült erővel megvédjük a békét. Cseh­szlovákia dolgozóinak Jara tábornok forró üdvözletét küldi. Köszönjük Neked Pártunk a harmincéves harcot Kommunista Pártunk megalapításá­nak 30. évfordulóját ünnepeljük és ez alkalomból meg kell emlékeznünk Pár­tunk szívós harcáról, munkájáról, ame. lyet a dolgozók érdekeiért folytatott és folytat. Jólétünket, mindazt, amit ma örömmel és megelégedéssel foga­dunk, állandóan emelkedő életszínvona­lunkat, népi demokratikus rendszerünk minden vívmányát Kommunista Pár­tunknak köszönhetjük. A CsKP 30 éves harca teremtette meg a dicső Szovjet Hadsereg segítségével népi demokratikus rendszerünket és Pár­tunk vezet minket tovább a szocializ­mus felépítésében hazánkban. Meg kell emlékeznünk arról is, hogy Pártunk nálunk a sztálini nemzetiségi politika szerint rendezte a nemzetiségi kérdést, amelyet a reakció olyan jól ki tudott használni aknamunkájára. Épp úgy, mint a burzsoá köztársaság ide­jén a kapitalisták, viszályt szítottak egyes nemzetek között. Azt szerették volna elérni, hogy a különféle nemzeti­ségű munkások, kis- és középparasz­tok ne értsék meg egymást. Rendsze­rünk azonban gondoskodik minden nemzetiség jogairól és a burzsoá­nacionalista reakciót dolgozó népünk könyörtelenül leleplezi. Hogy népi demokratikus államunk különféle nemzetiségű dolgozói meg­értik egymást és tudják, hogy egy cé­lért harcolnak, azt tapasztaltam pél­dául a kerületi politikai szaktanfolyamon Szokolovcen, melynek hallgatója va­gyok. Míg azelőtt a kapitalisták idejé­ben fiatalságom legnagyobb részét a kulák istállójában éltem át, s tanulnom bizony nem lehetett, ma a népi demo­kráciában mint 3 gyermekes családapa bővíthetem ismereteimet és részt ve­hettem ezen a tanfolyamon. 40-en va­gyunk itt vegyesen szlovákok és ma­gyarok, kitűnően megértjük egymást és a közösségi szellem köztünk igen fejlett. És ez így van minden munka, helyen. Ezért ünnepeljük olyan lelkesen Pártunk alapításának 30. évfordulóját, ezért dolgozunk örömmel, mert tud­juk, hogy Pártunk a nemzetek közti béke, a szocializmus harcosa. Toncsko József Vvelező, Sokodovce.

Next

/
Oldalképek
Tartalom