Uj Szó, 1951. május (4. évfolyam, 102-126.szám)

1951-05-03 / 103. szám, csütörtök

1951 május 3 Szocialista építésünk nemzetiségi politikája - UJSZO — A somorjai EFSz továbbfejlődése megköveteli, hogy az állataik egységes elhelyezéséről sürgősen gondoskodjanak (b. I.) A CsKP Központi Bizottságágának februári ülésén hozott határozatok, amelyek az ötéves terv feladatainak felemelését tűzték ki, nemcsak fokozottabb feladatok elé állították hazánk dolgozó népét, hanem e fokozottabb feladatok dolgozó népünk előtt soha nem 'remélt jövő gyönyörű távlatait tárták fel. A jövő azelőtt a dolgozó embert, — lehetett az munkás, paraszt vagy értelmiségi — mindig félelemmel és reszketéssel töltötte el. A kapitalista rendszerben a holnapra gondolni — rettegés volt. Mit hoz a holnap? — ez a gondolat a legsúlyosbb teherként nehezedett a dolgozó ember életére. Az ipari munkás a munkanélküliségtől rettegett, a dolgozó paraszt még álmában is a végrehajtót látta, a dolgozó értelmiségi pedig, ha állásban is volt, alamizsnát érő fillérekért robotolt és akkor minden nap várhatta, hogv egy hirtelen beköszöntő gazdasági pangás, vagy egy kapitalista érdekből megvalósított racionalizálás következtében az utcára kerül és akkor aztán, ha szerencséje lesz, beállhat a#hólapátoló inségmunkások sorába és egv csajka meleg levesért dolgozhat. A jövő a kapitalizmusban sötét és vigasztalan volt. A mi jövőnk a szocializmushoz vezető úton világos és olyan holnap képét tárja elénk, amelyben minden dolgozó ember gondtalan életet lát a maga számára biztosítva, ötéves tervünk feladatainak mielőbbi és hiánytalanul történő teljesítése nemcsak egész dolgozó népünk érdeke, hanem ezenkívül minden dolgozó embernek saját egyéni érdekes is, mert e feladatok teljesítésével mindnyájunk szebb jövőjét teremtjük meg. Az SzKP Központi Bizottságának az elmúlt napokban tartott ülésén Široký és Bránik elvtársak nagyjelentőségű beszámolóiból telies részletességgel bontakoznak ki előttünk ötéves tervünk feladatai és Szlovákia jövőjének képe. Az elmúlt burzsoárendszer által gazdaságilag elmaradottságra Ítélt Szlovákiát az ötéves terv virágzó országrésszé építi ki. »Pártunk és kormányunk mindent megtesznek — mondotta Široký elvtárs —, hogy Szlovákia a leggyorsabban és legsikeresebben leküzdje gazdasági elmaradottságát, hogy Szlovákia népe a leggyorsabban behozhassa azt, amit történelmi fejlődése folyamán a nemzetiségi elnyomás és a kétszeres kapitalista kizsákmányolás bűnéből elmulasztott « Szlovákiát az első csehszlovák köztársaság burzsoáziája úgy tekintette, csak annak tartotta, mint egy hatalmas uradalommal rendelkező főúr valamelyik majorját. Ltíszedni a tejfelt, zsebre vágni a termés árát, kipréselni, amit és amennyit csak lehet, de egy fillér nem sok, annyit sem álilozni annak fejlesztésére, fellendítésére és termelékenységének emelésére. Mindez nem volt érdeke a burzsoáziának és még kevésbbé volt érdeke és gondja az, hogy a köztársaságnak ebben a részében hogyan élnek a dolgozók. Igaz, hogy ez másutt: sem érdekelte a kapitalista rendszer haszonleső urait, de Szlovákiából meg különösképpen csak az érdekelte őket, ami eladható, amit pénzzé lehet tenni, ami elmozdítható és amit el lehet vinni Olyanok voltunk, mint a szivacs, amit már kifacsartak, de még újra és újra megpróDálkoznak, hogy nem lehet-e beK51e néhány további cseppet kifacsarni. Ebből az átkozott rendszerből mindnyájunknak kijutott bőven. A kapitalista rendszer válogatás nélkül húzta le a bőrt a szlovák dolgozókról éppúgy, mint az ittlakó ruszinról, magyarról vagy akár a szepességi németről. Elevenen él még ennek az időnek, ennek a rendszernek az emléke az összes fijávalóságaival együtt népi demokráciánk magyar nemzetiségű dolgozóiban. Ki ne emlékeznék még Benesék ^kisebbségi poIitikájára?« Ki ne emlékeznék még arra a »kisebbségi politikára«, amely abban nyilvánult meg, hogy az adóhivatal vagy a járásbíróság végrehajtója kétnyelvű, szlovák és magyar nyelvű végzést kézbesített a magyar parasztnak, hogy így még érthetőbbé tegyék számára, mikor perdül meg a dob vagyonkájának utolsó maradványai fölött? A csehszlovák burzsoázia kisebbségi politikája abban nvilvánult meg, hogy annyira előzékenyek voltak, hogy a saját anyanyelvén nyúzták meg az embert. S ebben nagyszerű cinkosaik voltak a csehszlovákiai maevarsáp hős vezérei, Jaros és Esterházy, akik szintén nem a csehszlovákiai magyar dolgozók nagyobb falat kenyeréért harcoltak, nem ebben látták a kisebbségi kérdés megoldását, hanem a piros-fehér-zöld után bőgtek, sutonómia kellett volna nekik, bizonyára azért, hogy a hasznot, amit a magyar dolgozók véres verejtékéből a csehszlovák burzsoázia vágott zsebre és amiből így az itteni magyar burzsoáziának csak egy rész jutott, — ezt az egész hasznot ők maguk zsebeljék be Törekvéseik célja megmutatkozott a Horthv-féle megszállás ideje alatt, amikor is a magyar hazafiasság jelszava alatt éppúgy marták és nyúzták a magyar dolgozót, mint dhogy azt a csehszlovák burzsoázia tette. Ez volt a burzsoázia nemzetiségi politikája, mindegy volt az, hogy magyar volt, cseh és szlovák: burzsoázia volt mindegyik és egyformán szívta a dolgozók vérét. Gottwald és Široký elvtársak pártjának, a Csehszlovákiai Kommunista Pártnak kellett győznie és uralomra jutnia, hogy nálunk is megvalósulhasson az a lenini-sztálini nemzetiségi politika, amelv nem a kétnyelvű végrehajtási végzésben, nem a nemzetiszínű pruszlikban és a lobogós gatyában, hanem elsősorban is a gazdasági életben, a munkáért kijáró keresetben, a jóllakott gyomorban, a rendes ruházkodásban, szóval az emberhez méltó, becsületes megélhetésben látja és valósítja meg nemzetiségi politikáját. S Husákékat és piszkos bandájukat kellett leleplezni és kisöpörni, hogy ez a nemzetiségi politika nálunk is megvalósulhasson és olyan jövő képe bontakozzon ki előttünk, amelyet soha semmiféle burzsoá vagy semmiféle más rendszer nem hogy megvalósítani, hanem még csak megálmodni sem mert. Szlovákia dolgozó népei között a boldog jövő szállóigéjévé, feladatainak teljesítéséért folyó harcban a legbiztosabb fegyverré kell, hogy váljanak Široký elvtársnak az SzKP Központi Bizottságán mondott szavai: Mennél gyorsabban és sikeresebben haladunk a szocializmus felé, annál mélyebben és szélesebb értelemben érvényesülnek a lenini-sztálini alapelvek a szocialista építés nemzetiségi politikájában. Ujabb példaadó bizonyíték áll előttünk, hogy miként oldja meg a munkásosztály, miként oldja meg a Párt Gottwald elvtárs vezetése alatt a nemzetiségi kérdést.« Szlovákia és ezen belül a magyarlakta Dél-Szlovákia még a legutóbbi időkig is úgy nézett ki, mint egy elhagyott gazdaság, amellyel senki sem törődik. Kopár és sivár volt. sMezőgazdasági jellegű vidék« — hangoztatták a kapitalista rendszer urai, akár az első Csehszlovák Köztársaság, akár pedig a Horthy-rendszer idejében. Persze, a kapitalista rendszernek nem is volt érdeke, hogy ezen a »mezőgazdasági jellegen* változtasson. Népi demokráciánk, mint egész Szlovákiában, éppúgy Dél-Szlovákiában is az ipar megteremtését tűzte ki célul. Pártunk, a lenini-sztálini nemzetiségi politika alapelveiből kiindulva, DélSzlovákia gazdasági életének hatalmas arányú fellendítésével váltja valóra a csehszlovákiai magyar dolgozók egyenjogúsítását. Az SzKP Központi Bizottságának ülésén Bránik elvtárs több vízierőmű építését jelentette be. Gazdasági életünk roppant nagy eseménye lesz a dunai energetikai mű építésének megvalósítása, amely építkezés előkészületei már meg is kezdődtek. Hogy ez a vízierőmű, amely nagyságával és jelentőségével a világhírű Dnyeprosztroj mellé sorakozik majd, milyen óriási gazdasági változásokat termet DélSzlovákiában, ennek arányait ma még csak elképzelni is nehéz. Ugyancsak ennek a vízierőműnek a megépítésével valósul meg egv ugyancsak hatalmas arányú öntözőmű, amelynek segítségével 146 000 hektár földterületet teszünk öntözhetövé. Kelet-Szlovákiában egy kohászati kombinát felépítésével hatalmas arányú ilmrvidék létesül, amely a kassai és az eperjesi kerületekben az eddigitől eltérően merőben új, gazdag és boldog életet teremt. E nagyarányú tervek rövid ismeretéből is kibontakozik előttünk Szlovákiának olyan új képe, amely minden dolgozónak, szlováknak és magyarnak egyaránt vágya és célja lehet. Népi demokráciánk magyar nemzetiségű dolgozói előtt nyitva áll a gyönyörű jövő. Előre ennek a jövőnek a megvalósításáért, előre az ötéves terv és Pártunk Központi Bizottsága határozatainek s ezekkel Szlovákia és egész népi demokráciánk dolgozó népe boldog jövőjének megvalósításáért,. A somorjai EFSz kis- és középparasztokból és volt mezőgazdasági cselédekből áll. A szövetkezet most van azon a ponton, amit a szövetkezetek gyermekbetegségének neveznek. A kezdet nehézségeivel küzdenek. A szövetkezet tagjai mind régi tapasztalt földművesek. Azelőtt a kapitalizmussal küszködtek, a felszabadulás után a maradisággal, míg csak rá nem jöttek, hogv nem élet a keskeny parcellákon való kínlódás. Azt akarják, hogy könynyebb munkával több termést érhessenek el. Meggyőződtek arról, hogy ezt csak a szövetkezeti gazdálkodással lehet elérni, ahol már a gépi munkát is igénybe lehet venni Nem kell a barázdákat kerülgetni, hanem a barázdák helyén is termés lesz. Ezért is alakították meg a szövetkezetet, hogy könnyítsenek magukon és hogy családjuknak jobb életet biztosítsanak. Hiba a somorjai szövetkezetben, hogy a tagok politikailag el vannak maradva. Ennek oka pedig az — mint Balog János, az ellenőrző bizottság elnöke is mondja —, hogv ha valaki előadást tart a szövetkezet tagjainak, akkor az előadására nem készül fel rendesen s így a kérdéseket sem tudja kellőképpen megvilágítani. Az ilyen gyűléseken az is előfordul aztán, hogyha valaki valamit kérdez, akkor arra nem válaszolnak, vagy pedig kitérő feleletet adnak. Megtörtént, hogy az egyik előadót egy hadirokkant megkérdezte, hogy mit tegyen, hogy megkapja a rokkantsegélyt? Az előadó erre azt válaszolta: »Minek ment a háborúba?* Ez pedig nem elintézési módja a dolgoknak, mert hiszen mindenki tudja, hogy senki sem ment jókedvéből a háborúba, mert hisz az emberek látták a fasisiták által az útmenti fákra felakasztott katonákat, akik nem teljesítették a parancsot és hát senki sem akart erre a sorsra jutni. Más dolgok is vannak még, amik elkedvetlenítik a szövetkezet tagjait. Szabad-e annak megtörténnie, hogy ha a szövetkezeti tag munka után elmegy a vaskereskedésbe, hogy vödröt veA jó politikai nevelőmunkának az eredmenye megmutatkozik a komáromi tiaktoráliomason abban, hogy a nyitrai kerületben a tavaszi munkák versenyében az első helyre kerültek. A traktorállomás a tavaszi munkák tervét 122 százalékra, a vetési tervet pedig már 200 százalékra teljesítette. Hogy hogyan érték el ezeket a szép eredményeket, erre ad feleletet Masalik Imre, az üzemi tanács elnöke. — A tavaszi munkákban "elért sikereinket — mondja Masalik elvtárs — az agregátoknak és a jó politikai nevelő munkának köszönhetjük. Traktorállomásunkon a szakszervezet kéthetes politikai és szaktanfolyamot tartott. Ezen a tanfolyamon bőven foglalkoztunk mind a belpolitikai, mind a külpolitikai helyzet ismertetésével, valamint a traktorosok feladataival. Az iskolán, amelyen 70 traktoros és 20 műhelyalkalmazott vett részt, szakoktatást is tartottunk. A komáromi traktorállomásnak 11 brigádja van. A brigádok a slegjobb biigád«. címéért állandóan versenyben vannak egymással. Ezenfelül aztán még egyéni és páros' versenyek is folynak.- A verseny eredményeit minden nap kiértékelik. A traktorállomásnak üzemi újságja is van, amelyben a tervek teljesítéséről állandóan tájékoztatják az állomás dolgozóit. Van aztán még egy dicséret- és egy szégyentáblájuk is. A dicsérettáblán minden nap fel vannak tüntetve a legjobb teljesítményt elért brigádok és traktorosok nevei. Külön van aztán a brigádoknak is dicséret- és szégyentáblájuk, amelyeken szintén kiírják a legjobb teljesítményt elért traktorosok neveit. Április 15-től 21-ig a legjobb brigád Halász László brigádja volt. Az egyéni versenyben Fördös Ferenc, a páros versenyben pedig Gőg István lett az első. A traktorosok ugyancsak kiveszik részüket a falusi politikai nevelő munkából Minden brigádvezetőnek jár a Pravda és az Uj Szó. A brigádok minden reggel tízperces sajtószemlét tartanak, amelyen megvitatják az éppen aktuális kérdéseket. A brigádvezetők a váltás után minden este összejönnek és megbeszélik a következő nap munkatervét. A munkaterv állandó pontos megállapítása azt eredményezi, hogy zavar és fennakadás nélkül, a tervnek megfelelően tudnak dolgozni. A traktorállomásnak már kultúrterme is van, amelyben hangszórós rádió és grammofon van. Ugyanabban a helyisében van elhelyezve az üzemi gyen, az üzletes azt válaszolja, hogy nincs még itt a számla, jöjjön holnap és másnap reggel, mikor elmegy, akkor már nincs vödör. Persze mindenki előtt világos, hogv a vödröket nem éjiéi adták el, hanem szétosztották a »protekciósok« között. Ugyanilyen hibák vannak a Vesnánál is. Ott is este még leltároznak, nem adják ki az árut, reggel pedig már nincs áru. Ezeken a hibákon az illetékeseknek sürgősen segíteni kell. A somorjai EFSz öt munkacsoporttal dolgozik, amelvek versenyeznek egymással A szövetkezet tagjai az elmúlt napokban kezdték meg a kukorica vetését,,, amit már pár nap múlva be is fejeznek. A kukorica vetésén kívül már csak a len és a szójabab vetése van hátra. A szövetkezet földién munkában vannak már a kapálógépek is Most fejezték be 20 hektár borsó kapálását, de már megkezdik a cukorrépa kapálását is. A szövetkezet kertészetében is meglátszik a szorgalmas munka eredménye. Töltési Károly büszkén mutogatja a ^épen kikelt káposzta-palántákat, amiből még eladásra is jut. mert a szövetkezet két hektár földet ültet be káposztával. Szépen kikeltek és jól fejlődnek a többi vetemények is. Sok helyen ugyan a múltkori sebes eső után a föld megcserepesedett és a gyenge csíra nem bírja áttörni a kemény réteget. Töltési Károly ezért úgy határozott, hogy könnyű hengerrel meghengerezi a hagymával és sárgarépával bevetett területeket. A könnyűhenger nem fog kárt tenni a veteményekben, viszont a föld cserepes felületét összetöri és így a csíra kibújhat a földből. A szövetkezetnek két hektáron dinynyéje is lesz, amelyet most ültetnek ki. A dinnyefészkeket kissé körülárkolják, hogy a fészek kúpalakú legyen. Ilymódon, ha esik az eső, a víz megmarad a fészek tövénél és a magot takaró föld sem cserepesedik meg. Töltési Károly, mielőtt a dinnyemagot elvetetkönyvtár, de sajnos, eddig a könyvtárban nagyon kevés magyar könyv volt, pedig az állomás dolgozóinak 99 százaléka magyar nemzetiségű. A magyarnyelvű könyvek már eddig is nagy szolgálatot tettek volna a dolgozók politikai, valamint a szakszerű nevelésben is. Most már ugyanezt a hiányosságot is kiküszöbölik, mert éppen most rendeltek meglehetősen nagyszámú magyar könyvet. A komáromi traktorállomás üzemi tanácsa az idénymunkák alatt havonta egyszer, máskor pedig kétszer szokott üzemi gyűlést tartani. Az üzmei tanács ezenkívül még minden héten öszszeül, megbeszélik a terveket és megvitatják a felmerülő és orvoslásra szoruló kérdéseket. A februári üzemi gyűlésről a traktorállomás dolgozói táviratot küldtek Gottwald és Široký elvtársaknak, amelyben kifejezésre juttatták, hogy megértették a szocializmus gyorsított ütemben való építésében reájuk váró feladatokat. Táviratukban ígéretet tettek, hogy a tavaszi munkában a nyitrai kerületben az első helyre akarnak kerülni. Ennek az ígéretüknek eleget is tettek, mert a tavaszi munkák versenyébe

p valóban az első helyen állnak. Reméljük, mondják az elvtársak, hogy az aratási munkáknál még ennél is szebb eredményeket tudunk majd elérni. Azt tervezzük, hogy ugyanúgy, mint a tavaszi munkáknál, az aratásnál is agregálokat fogunk használni, csak még nagyobb számban, mint ahogy azt eddig használtuk Az anyagtakarékossági akciót már régen bevezették és ebben már nagyon szép eredményeket értek el. Krajcsi István, a javítóműhely vezetője elmondja, hogy'-' az anyagtakarékosságban a generáljavításoknál azzal, hogy azokat házilag végezték el s nem küldték el a körzeti műhelybe, már eddig 250.000 koronát takarítottak meg. A javítási munkálatok időrendi tervében is jól haladtak. Az előzetes tervek alapján a javításokat február 15-re kellett volna befejezni, de ők ezzel már január 29-én végeztek. így aztán elértéi., hogy a megjavított 65 gép 21 nappal hamarabb állhatott munkába. Ugyanakkor terven felül megjavítottak meg 42 ekét és 16 pótkocsit is. — Az üzemanyag megtakarításban — mondja Krajcsi István — eddig 15 százalékot, az alkatrész megtakarításban azzal, hogy azokat régi anyagokból és házilag készttettük el, 100 százalékos megtakarítást értünk eL te volna, kísérleti melegágyakban kipróbálta csíraképességüket. Ezzel aztán elérte, hogy mindenhova csak a szükséges mennyiségű magot vetette, A kezdő szövetkezetnek a szövetkezeti állattenyésztés egy kissé még nehezen megy, mert az állatoknak nincs meg a rendes közös istállójuk. Az állatok még itt-ott szanaszéjjel vannak elhelyezve s így aztán nem is lehet őket rendesen gondozni, meg a gondozásuk több munkaerőt is vesz igénybe. Olyan eset is előfordul, hogy akinél el vannak helyezve a szövetkezet állatai, az illető gazda a magáét is közibük köti és azokat a szövetkezet takarmányával eteti. Galbács Mihály, az ellenőrző bizottság tagja már figyelmeztette a szövetkezet elnökét, hogy az ilyen dolgokat nem szabad megtűrni, mert a szövetkezet kárára van. Ugylátszik azonban, hogy ezt a figyelmeztetést a vezetőség figyelmen kívül hagyta, mert eddig még semmiféle intézkedést nem tett, hogy ezen a hibán segítsen. A somorjai járásban kevés az erdő, ami a gyakori szelek káros hatásától megvédené a növényeket. Éppen ezért az állami erdészeti hivatal szélfogókat létesít az egész járásban. A faültető csoportok az egész járásban az utak mentén 20—30 centiméter magas' facsemetéket ültetnek ki hét sorban. Az ültetés géppel történik, még pedig úgy, hogv egv traktor húzza az erre a célra készített ekét, a traktor után egy ember rakja az árokba a facsemetéket s aztán pedig a gép elvégzi a takarást. Ezek a szélfogó sávok nemcsak arra fognak szolgálni, hogv a szelek hatásától megvédjék a földeket, hanem hozzájárulnak a bővebb csapadékhoz is. Nagyon fontos lesz az erdősítés egészségügyi szempontból is. Mondják is a szövetkezet tagjai, hogy majd nyáron, mikor a nap az ember szemét ki ékarja égetni, milyen jó lesz a fák árnyékában egy kicsit megpihenni. SZARKA ISTVÁN Újítási javaslatot eddig még csak egyet adtak be. Most van három készülőben. Ezek közül az egyik újítás a hernyótalpas traktorra, a másik a hengerfejekre vonatkozik. Az utóbbi következtében a hengerfejeknél többé nem adódik elő a repedés. A harmadik újítás pedig a kardánhajtású önkötözőgépekre vonatkozik. Ennek az újításnak az alapján a kardánhajtású önkötözöégépeket úgy állítják össze agregáttá, hogy négy önkötözőt lehet majd egy hernyótalpas traktor után kapcsolni. A komáromi állami traktorállomáson már eddig 5 női traktoros van, akik egv éve, hogy itt dolgoznak. Az egyik traktorosnő, Haász Iza, a körzeti gyűlésen, február 6-án, versenyre hívta ki az állomás minden traktorosát. Az egvik páros versenyben el is érte az első helyet. A női brigádban, amelynek Sinkó Ilona a vezetője, a következők dolgoznak még: Horváth Anna, Szép Erzsébet és Boros Magda. Valamenynyien jól megállják a helyüket és a munkában szép eredményeket érnek el. Ez év januárjában a kerület traktorállomásainak kiküldöttei értekezletet tartottak Nyitrán. Az értekezleten a nyitrai kerületbe tartozó traktorállomások vezetői, a legjobb traktorosok és élmunkások vettek részt. Ezen az értekezleten a komáromi traktorállomás javaslatot tett, hogy a nyitrai kerület traktorállomásai hívják ki versenyre a bratislavai kerület traktorállomásait. A verseny tárgya a teljesítmény, a munka minősége, az üzemanyag és alkatrész megtakarítás voltak. Ezt az indítványt az értekezlet egyhangúlag el is fogadta, sajnos azonban, a komáromi és a sárói traktorállomásokon kívül egyik traktorállomás sem igyekezett, hogy a bratislavai kerülettel szemben az elsőbbséget elnyerje. Mo^t, a tavaszi munkák befejeztével a komáromi traktorállomás dolgozói ismét felhívással fordultak a nyitrai kerület és az ország összes traktorállomásaihoz, hogv a nyári munkák versenyében az eddiginél még derekasabban vegyék ki részüket a munkákból. »Tanuljunk a Szovjetunió tapasztalataiból — így szól többek közt a felhívás — vegyük át a szovjet traktorosok munkamódszereit, amelyekkel nagymértékben fokozhatjuk munkateljesítményünket. Ez ma minden traktoros kötelessége, mert csak így védhetjük meg a békét és építhetjük hazánkban a szocializmust 8 BALAZS BELA Tanuljunk a Szovjeunió tapasztalataiból! A komáromi traktorosok versenyfelhívása