Uj Szó, 1951. május (4. évfolyam, 102-126.szám)
1951-05-03 / 103. szám, csütörtök
UJSZÖ A népi demokráciák mezőgazdaságának szövetkezeti átalakításáról 1951 május 3 A Novoje Vremja jelentős írást közöl a termelőszövetkezeti mozgalom időszerű kérdéséről. A cikk a többi között eveket írja: Több levél érkezett olvasóinktól azzal a cikkel kapcsolatban — ir ja a Novoje Vremja —, amely március 28-án jelent meg lapunkban A. Petrusov tollából „Európa népi demokratikus országai mezőgazdasági fejlődésük újabb szakaszában" címmel. Ezekben a levelekben különösen arra utalnak, hogy a kérdéses cikk bizonyos fokig egvoldalú volt, miivel nem eléggé domborodott ki benne a legfőbb feladat, amelv felé napjginkban a népi demokratikus országok figyelme fordul: annak szükségessége, hogv megszilárdítsák és továbbfejlesszék a már meglévő mezőgazdasági termelőszövetkezeteket. Valóban, a cikk nem kellő súllyal foglalkozott a falu szövetkezeti átalakításánál elért eredmények gazdasági és szervezeti megszilárdításával, holott a népi demokratikus országok mezőgazdasága szocialista felépítésének jelenlegi szakaszában éppen ez a döntő tényező. Az elmúlt egy-két évben Közép- és Délkelet-Európa országainak parasztsága körében sok követőre talált a kollektív gazdálkodás gondolata Megismerve a szovjet kolhozok több mint húszéves ragyogó tapasztalatalt és attól a hő vágytól áthatva, hogy lehetőleg hamar megszabaduljanak a magukkal cipelt gazdasági elmaradottságtól — a paraszti tömegek a népi demokratikus országokban önként áramlanak a termelőszövetkezetek felé Ezt a^áramlást a munka kollektív formái fap — előkészítette az állami szervek és a kommunista és munkáspártok nagy felvilágosító és szervező tevékenysége. A Novoje Vremja a továbbiakban ismerteti A. Petrusov megállapításait a népi demokráciák termelőszövetkezeti mozgalmainak nagyarányú állami támogatásáról, a vetőmag, műtrágya és gépi munka juttatásáról, amely elősegítette a szövetkezetek fellendülését. A Román Népköztársaságban például — folytatia a cikk — a Víata Nouva (Oj Élet) elnevezésű aradkörnyéki kollektív gazdaság tagjai 1950 őszén hektáronként csaknem három tonna búzát takarítottak be. A termelőszövetkezeti tagok minden egyes munkaegységért csupán búzából 14 kilogrammot kaptak. A GheorghiuDej-szövetkezet (Turia falu, Sztálinkörzet) terméshozama háromszor olyan magas volt, mint az egyéni gazdaságok terméseredménye ugyanebben a faluban. A Lengyel Köztársaságban a mezőgazdasági termelőszövetkezetek a kollektív munka eredményeképen már az első évben olyan termésátlagot értek el. amely hTisz-ötven százalékkal haladta meg az egyéni gazdaságok terméshozamát. Csehszlovákiában a Pobezovice mezőgazdasági termelőszövetkezet a mezőgazdasági év végén a következő eredményeket mutatta fel: a mezőgazdasági termelőszövetkezet tagjai által ledolgozott minden egyes munkaegységre 75 korona készpénzen kívül 2.5 kilogramm búza. több mint egy kilogramm rozs, 13 kilogramm burgonya, 0.5 kilogramm árpa és egy kilogramm zab esik. Mateika földműves több mint ötszáz munkaegységet szerzett és ezért 40.050 korona készpénzt, 19 métermázsa gabonát. 8.14 métermázsa takarmányt és 70 métermázsa burgonyát kapott. De nem minden termelőszövetkezetben van ez ígv. A kollektív gazdasáságok vezetésében még megmutatkozik a parasztok csekély tapasztalata. Jelentkeznek szervezési hibák, s jelentkezik annak a képességnek a hiánya. hog< . helyesen oldják meg az élet által lépten-nyomon felvetett kérdéseket. Nem szabad elfelejteni, hogy Bulgáriában. Csehszlovákiában. Romániában, Lengyelországban és Magyarországon a mezőgazdasági termelőszövetkezetek napyrésze — ha ugyan nem valamennyi — mindössze egymásfél évvel ezelőtt keletkezett Ezek a termelőszövetkezetek eddig csupán ecv mezőgazdasági munkaciklust fejeztek be. Igy nem csoda, hogy sok termelőszövetkezet még a növekedéssel járó betegségben szenved. A parasztok lelkesedése és szorgalms nem elegendő biztosíték a hibák és ballépé' sek ellen. Sok termelőszövetkezetben még megoldásra várnak olyan fontos gyakorlati kérdések, mint a szövetkezetileg foíytatott állat tenyésztés fejlesztése, a munkateljesít mények helyes megállapítása és bérezésük mennyiség és minőség szerint, a termelési és vetés-forgó-tervek kidolgozása. az állandó brigádok megszilárdítsa, meghatározott földterület kiosztása az állandó brigádok számára, stb. Nem szabad továbbá figyelmen kívül hagyni •— folytatja a Novoje Vremja cikke —, hogy a fiatal mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek egyrészt számolniok kell a ialu kapitalista elemeinek közvetlen ellenállásával, másrészt pedig azoknak a nagyparasztoknak a kísérleteivel, akik ,,koilektivistáknak'' álcázzák magukat és belülről igyekeznek bomlasztani a kollektív gazdaságot. Éppen úgy, mint a Szovjetunióban a kollektivizálás kezdetén, a népi demokratikus országokban is a politikai szenvedélyek harcának gyújtópontjában állnak a termelőszövetkezetek. Az évszázadok folyamán kialakult agrárviszonyokat nem lehet könnyen és fájdalommentesen átalakítani. Bizonyos meghatározott időre van szükség ahhoz is, hogy az egyes termelőszövetkezeti tagok, akik szűk, individualista, magántulajdonosi nézetekkel és szokásokkal jöttek be a kollektív gazdaságba, meg tudjanak ezektől szabadulni A munkához és a társadalmi tulajdonhoz való új szocialista viszony csupán a közösségi gazdálkodás során alakul ki. Az a tény, hogy a népi demokratikus országokban a kis- és középparasztság mindnagyobb tömeges határozottan a termelőszövetkezetek felé fordultak, amelyekben biztos utat látnak a jóléthez, a kultúrához és a falu szocialista átalakulásához — még inkább kiemeli, hogy mennyire fontos szervezetileg és gazdaságilag megszilárdítani a termelőszövetkezeteket. Ha előre akarnak haladni, akkor mindenekelőtt az elért eredményeket kell megszilárdítani A népi demokratikus országokban most éppen ezért különös figyelmet fordítanak arra, hogy szabályozott mederbe tereljék a falusi szövetkezetek mindennapi ténykedését, kiküszöböljék a meglévő hiányosságokat, leküzdjék a termelőszövetkezetbe való belépés önkéntessége alapelvének megsértését és gyakorlati segítséget nyújtsanak azoknak a parasztoknak, akik már áttértek a kollektív munkaformákra. Ezt a segítséget a szövetkezetek szervezeti tökéletesedése és gazdasági kiépülése terén a legkülönbözőbb formákban nyújtják. Csehszlovákiában rendszabályokat hoztak a szövetkezeti állattenyésztés fejlesztésére, jelentős hiteleket nvujtottak a mezőgazdasági szövetkezeteknek a folyó kiadások és az új építkezések fedezésére. Romániában a falusi szövetkezetek a szocializált földek mellé az állami tartalékalapból további földeket kaptak és Újabb hitelekben részesültek. Ezenkívül a termelőszövetkezeteket két évre mentesítették a mezőgazdasági adótól. Lengyelországban csupán 1950-ben harmincról 155-re emelték a gép- és traktorállomások számát, az állomások traktorállománya pedig csaknem megtízszereződött és ma a korábbi 455-tel szemben 4324 traktorból áll. Hogy gyakorlati segítséget nyújtsanak a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek, tapasztalt politikai funkcionáriusokat, valamint szakmunkásokat — mint például javítóműhelyek vezető mechanikusait — küldenek falura. Nagy jelentőségük van azoknak a határozatoknak, amelyeket a,. szövetkezeti mezőgazdasági üzemékkel kapcsolatban a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsa és a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága, valamint a Román Munkapárt Központi Bizottsága és a Román Népköztársaság minisztertanácsa nemrégiben hozott. Ezek az okmányok behatóan i. elemzik a termelőszövetkezetek hiányosságait és intézkednek a hiányosságok leggyorsabb kiküszöbölésére. A meglevő szövetkezetek gazdasági-szervezeti megszilárdításának kérdéséhez szorosan kapcsolódik egy másik kérdés: milyen ütemben történjék a népi demokratikus országokban a mezőgazdaság további szövetkezeti átalakítása? Ismeretes, hogy a parasztok a teljes önkéntesség alapján lépnek be a szövetkezetekbe A népi demokratikus országok állami szervei és a kommunista- és munkáspártok kezdettől fogva óva intettek minden olyan kísérlettől, hogy ezen a téren adminisztratív módszereket alkalmazzanak, óva intettek minden türelmetlenségtől és sietségtől. Teljesen világos ugyanis, hogy a falu szocialista felépítése — azé a falué, amely számtalan magángazdaságra van tagolva —, nehezebb, sokkal bonyolultabb és hosszadalmasabb munkát követel meg, mint az ipar szocializálása. Csak ha a parasztság arra a szilárd belső meggyőződésre jut, hogy vitathatatlan előnye származik a nagyüzemi kollektív gazdaságból, csakis akkor van meg az alapja a mezőgazdasági termelőszövetkezetek valóban tartós megalakításának. A parasztság többsége csupán saját tapasztalatai alapján és a jó példák nyomán csatlakozik a szövetkezetekhez. A sietség vagy a kényszer csak árthat, csak az ellenkező hatást érheti el. Jelentős szerepe van a meggyőző szövetkezeti agitációnak, annak, hogy a fények beszéljenek A parasztok elhatározását semmi sem befolyásolja olyan nagy mértékben, mint azok az eredmények, melyeket falubelijei, vagy a szomszédos falvak parasztajai a kollektív munkában elérnek. Ez csak megerősíti, hogy mennyire fontos minden módon megszilárdítani a meglevő szövetkezeti gazdaságokat. A népi demokratikus országok sajtója és vezető funkcionáriusai a legutóbbi időben mégis azt a megállapítást tették, hogy egyes helyeken ahelyett, hogy megerősítették volna a már megalakított termelőszövetkezeteket, a mennyiségre törekedtek és lehetőleg minél több termelőszövetkezetet akarnak alapítani és minél több parasztot akartak azokba bevonni. Ezt a gyakorlatot joggal mondják ártalmasnak. A tények bizonyítják, hogy a siefség esuoán a kollektív gazdasági formák bitelét rontja és ezzel kedvez a zsírosparasztoknak, a szövetkezetek és a népi demokratikus államhatalom minden más ellenségének. A népi demokratikus országokban a kommunista és munkáspártok erélyes rendszabályokat hoztak az ilyen túlkapások és a termelőszövetkezeti politika ilyen elferdítése ellen. így, március 18-án, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága külön határozatot hozott olyan esetekről, amelyekben falun elferdítették a Kommunista Párt és a népi demokratikus kormány politikáját. Rabrovóban és Kula-körzet más falvaiban megsértették a dolgozó parasztok szövetkezeti egyesülése önkéntességének elvét. Ezzel kapcsolatban a Kommunista Párt Központi Bizottsága még a körzeti pártbizottságot is feloszlatta és elrendelte egy pártkonferencia haladéktalan összehívását, amelynek feladata rendszabályokat hozni a tömegek között végzett politikai munka megjavítására és megválasztani az új kerületi pártbizottságot. Felelősségre vonták Slavcso Ivanovot, a körzeti pártbizottság vezetőjét. Pero Sikovot, Kula város népi tanácsának elnökét és Ivan Flor'ovot, Rabrovo népi községi tanácsának elnökét. Szigorú rendszabályokat hoztak továbbá azok ellen, akik a Teteven körzetében fekvő Jablanica faluban megsértették a népi demokrácia törvényeit. Nagyon jellemző az az erély, amelyIyel a Bolgár Kommunista Párt azokra a kísérletekre válaszolt, amelyek a megengedhetetlen, erőszakos módszerekkel akarták „előbre vinni" a mezőgazdasági szövetkezést. Nem a menynyiségről van szó és nem arróí, hogy nagy sietséggel terveket dolgozzanak ki a parasztság termelőszövetkezetekíven való összefogására, hanem arról, hogy ügyeljenek az újabb mezőgazdasági termelőszövetkezetek alapításának, valamint a meglévő termelőszövetkezetek alacsonyabb típusból magasabb típusba való átmenetének még gondosabb politikai előkészítésére, a parasztok között végzett átfogó felvilágosító munka alapján. Arról van szó, hogy ne siessék el a termelőszövelkezetek megalakítását, a sietségben ne akármilyen egyesülést hozzanak létre, hanem a meglévő termelőszövetkezetek megszilárdítására törekedjenek, szilárdan állítsák lábra azokat, hogv példájuk magával ragadja a parasztság többi részét. A népi demokratikus országok kommunista és munkáspártjai így tekintik ezt a feladatot. Mindezt szem előtt kell tartani, ha a népi demokratikus országok mezőgazdasági fejlődése jelenlegi szakaszainak különlegességeit helyesen akarjuk meglátni és ezen a téren további állandó eredményeket akarunk biztosítani. Képek a Szovjetunióból A Szovjetunióban új öntözési és elárasztási rendszert vezetnek be. Hatalmas gépek egyenlítik a talajt és készítik az elárasztó berendezést. A Vorosilov-koihozban is építik már az új és modern elárasztó berendezéseket. íiezsi viüek egyik legnagyobb koiliuza a Vaszillev-koihoz. kolhozban a traktorosok a tavaszi munkák ideje alatt 4 nap alatt 4.500 hektár földet műveltek meg. A tavaszi munkák versenye a kassai kerületben A tavaszi munkák versenyében a kassai kerületben az első helyre a jászói, második helyre a mikolcsai, a harmadik helyre pedig a szennyi EFSz került. A jászói II. típusú EFSz-ben a tavaszi munkákat 7 nap alatt, vagyis két nappal előbb végezték el, mint ahogy eredetileg tervezték. Ezt az eredményt főleg a jól megszervezett két munkacsoporttal érték el, amelyek szocialista munkaversenyt folytattak egymá~ között. Ebből a versenyből Závatkai József csoportja került ki győztesen. A jászói szövetkezeti tagok 7 nap alatt bevetettek ?0 hektár árpát, 60 hektár zabot, 23 hektár lent, 6 hektár borsót és 10 hektár lucernát. Ezenkívül a herekeverékek alá megműveltek 29 hektár földet és 50 hektár rétet, 30 hektár legelőt pedig megjavítottak. A miskolcsanyi III. típusú EFSz tagjai a földmunkák elvégzésére egy 14 tagból álló munkacsoportot alakítottak, öt traktor és öt lófogat segítségével elvetettek 17 hektár zabot és 6 hektár árpát. A szennyi szövetkezeti tagok 1150 hektár földön gazdálkodnak. A tavaszi munkákat elsőnek kezdték meg a kassai járásban. A barci állami traktorállomás segítségével 10 nap alatt elvetettek 110 hektá árpát, 84.5 hektár zabot, 4 hektár bOiSót, 10 hektár tavaszi búzát, 5 hektár napraforgót, 1.15 hektár hagymát és 40 hektár takarmánykeveréket. A püspöki szövetkezet tagjai is meggyőződtek a szövetkezeti állattenyésztés előnyeiről A pozsonypüspöki szövetkezet tagjai a munka jó megszervezésével elérték, hogy a tavasziak vetését 14 nap alatt befejezték. A pozsonypüspöki szövetkezeti tagok meggyőződtek a nagy táblákon való közös gazdálkodás előnyeiről. Már télen készülődtek a magasabb típusú munkamódszerre való áttérésre, mert meggyőződtek arról is, hogy a magasabb típusú munkamódszer bevezetése teljes mértékben biztosítja igazságos jutalmazásukat is. A szövetkezeti istálló biztosításáról szóló kormányhatározat megjelenése Milyen előnyökben részesülnek azok a földművesek, akik példásan teljesítik beszolgáltatási kötelezettségüket Ismeretes, hogy azok a földművesek, akik teljesítették kontingensüket, terményfeleslegüket eladhatják a szabadpiacon. Ezért minden földműves célja, hogy beszolgáltatási kötelezettségének teljesítésével' ménnél előbb éi .ékesíteni tudja feleslegét a szabad piacon. Hogy a kis- és középföldművesek törekvése a kontingesek teljesítésére még jobban fokozódjék, a kereskedelemügyi megbízotti hivatal 1951 április 23-tól kezdődőleg felemelte a sertések szabadpiaci árát, mégpedig a 71—100 kilogrammos élősúlyú sertések ára kilogrammonként 70 korona, a 101 kilogrammon felüli sertéseké pedig 80 korona lesz. A sertések szabadpiacon való árusítására való engedély kiadására érvényben vannak az eddigi rendeletek, vagyis a földművesek akkor adhatják el sertéseiket a szabadpiacon, ha eleget tettek a kenyér- és a takarmánygabona-, a burgonya-, a kukorica-, a sertés- és marhahús beszolgáltatási kötelezettségüknek a mult évben és az idén is a fentemlített termények beszolgáltatását rendszeresen teljesítik. után megtárgyalták a közös állattenyésztés bevezetésének a kérdését is. Rájöttek, hogy a közösen elhelyezett állatok ellátásáról pár ember is tud gondoskodni, tehát fölösleges, hogy ki-ki maga etetgesse egy-két darab állatát. A közösen elhelyezett állatok rendszeres takarmányozásban részesülnek, amire az egyénileg gazdálkodó földműves sok esetben képtelen. így t hát a pozsonypüspöki szövetkezeti tagok annak ellenére, hogy mégcsak a II. típusú munka lódszer szerint dolgoztak, hozzáláttak a közös szövetkezeti istálló biztosításához. A szükséges építkezési anyagot saját forrásaikból merítették. Ezenkívül a szövetkezeti tagok politikailag is felkészültek a magasabb típus bevezetésére. Állandó meggyőző munkát folytattak a még ingadozó tagok között. így aztán március 11-én áttértek a III. típusú munkamódszerre. Most már még azok is, akik nemrégen bizalmatlanul tekintettek a magasabb típusra való áttérésre, belátták, hogy a magasabb típus elsősorban az ő javukat szolgálja, mert hiszen egyre jobban növekszik a jövedelmük. így például a dohánytermelő csoportban Pinke Miklós 14 nap alatt több mint 4000 koronát keresett. Ez bizony nagyon szép összeg, ha figyelembe vesszük azt, hogy Pinke Miklós annak idején a nagybirtokosnál 4 hónap alatt sem tudott ennyit megkeresni. Most pedig, ha túlhaladja a tervezett hektáronkénti termést, akkor még külön 50 százalékos juttatásban részesül. A pozsonypüspöki szövetkezeti tagok magukévá teszik az új munkamódszereket és szorosan együttműködnek a községben dolgozó traktorosbrigáddal. Segítnek összeállítani az agregátokat és biztosítani a mellékfelszerelést, hogy a tavaszi munkákat tényleg sikeresen eltudják végezni a lehető legrövidebb időn belül. -4